Hirdetés
- Digitális Állampolgárság Program
- Bambanő háza tája
- Asszociációs játék. :)
- No Voice in the Galaxy
- Natív ARM Android appok futtatása emulátoron
- Szólánc.
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Milyen mosógépet vegyek?
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
-
LOGOUT.hu
Új hozzászólás Aktív témák
-
KPepe
senior tag
Valaki tudna segíteni nekem abban, hogy mit tegyek, hogy Linux alatt leforduljon a fentebb linkelt forráskód?
Belépek a könyvtárába, kiadom a ./configure parancsot, és ezt kapom vissza:--- Configuring SETI_BOINC 4.18 (server & client) ---
checking whether to enable maintainer-specific portions of Makefiles... no
checking for g++... no
checking for c++... no
checking for gpp... no
checking for aCC... no
checking for CC... no
checking for cxx... no
checking for cc++... no
checking for cl... no
checking for FCC... no
checking for KCC... no
checking for RCC... no
checking for xlC_r... no
checking for xlC... no
checking for C++ compiler default output file name... configure: error: C++ compiler cannot create executables
See `config.log' for more details.
Telepítésnél bakapcsoltam a Fejlesztés résznél mindent, ami elvileg kell a C fordításokhoz. Akkor miért nincs semmiféle C ? mdk10.1-et használok.
Két linux-os topikban sem kaptam segítséget, azért kérdezem itt is.A tüzérség előtt minden és mindenki egyenlő. A föld színével.
-
KPepe
senior tag
Még egy kérdés: Hogy tudok lefordítani egy több file-ból álló forráskódot Visual C-ben? Konkrétan: Bővebben: link (1.9MB)
A tüzérség előtt minden és mindenki egyenlő. A föld színével.
-
flugi
tag
akkor dúl az egyetértés. Azt állítom, hogy a C/C++ azért ment neked könnyen, mert előtte láttad a Pascalt, ami világossá tette, hogy milyen bütykök vannak egy programban (változó, kifejezés, szerkezetek). Ez kb olyan, mintha úgy tanulnál idegen nyelvet, hogy annyit kell már csak megjegyezni, hogy melyik szó helyett melyik szót kell írni.
Mi ehelyett használunk kitalált nyelvet. -
#794
Miracle
senior tag
return.value
#793
Miracle
senior tag
válasz
return.value
#793
üzenetére
kicsit sajnalom a javat, azert csak az taposta ki az utat a java elott, meg alakitotta ki a nagy know-howt
értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
#792
flugi
tag
return.value
#780
flugi
tag
válasz
return.value
#780
üzenetére
legjobb tudomásom szerint a struct és a class között az egyetlen különbség, hogy előbbi alapértelmezésben public, a másik private.
Ez tudtommal kizárólag a visszafelé kompatibilitás miatt van így, azóta is egy jó fogódzó Java fanoknak, akik a C++ -t szeretik leszólni, hogy minek egy nyelvbe két kulcsszó ugyanarra. Hát igen, könnyű egy olyan nyelvnek, amit függetlenül találtak ki
-
Miracle
senior tag
a .NET szvsz nagyon jo.
es a kovetkezo erveket talalom melle:
nagyon fejlett a .NET ,,kedvenc'' nyelve, a c# (persze a maga korlataival) igazan nem fog sztem olyan fanatizmus kore alakulni, mint a c++ kore, de ipari meretu szoftverfejleszteshez ha a sebesseg mondjuk ugy, hogy nem szamit szerintem tokeletesen alkalmas
emellett a .NET nagyon keves hibaval (en meg nem talaltam) egy _egyseges_ keretrendszert alkot, gyakorlatilag egy teljes APIt, ami egyszeruen hasznalhato, ugyanakkor nagyon sok metodus all rendelkezesedre, amik gyakran ,,redundansak'' csak azert, hogy neked konnyebb legyen kodolni. ami meg nagyon tetszik nekem (es a java legnagyobb hibajanak tartom) az osztalyok, es metodusok nevadasi konvencioit nagyon szigoruan vettek, es gyakran sikerul kitalalni bizonyos metodusok letezeset is sikerul kitalalni doksiolvasas nelkul is, es nagyon figyeltek, hogy egyseges adatszerkezeteket hasznaljanak ahol csak lehet, igy egeszen eltero helyeken is hasznalhatod az adataidat konverzio nelkul.
mindemellett szinten a .NET mellett szol, hogy NAGYON nagy, gyakorlatilag barmit megtalalsz benne, es nem kell kulonbozo kiegeszito libeket vadaszni.
es emellett a .NET virtual machine (bocsa' runtime environment) is egesz korrekt.értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
#789
Miracle
senior tag
return.value
#788
Miracle
senior tag
válasz
return.value
#788
üzenetére
hat igen, engem szemely szerint kicsit zavar, hogy a c# es a java ennyire hasonlo szintaktikaval rendelkeznek, mint a c++, konnyu osszekeverni a dolgokat, amig nincs meg a kello tapasztalat.
es megintcsak IMHO a c# nehol kicsit tul van bonyolitva
de ettol meg nagyon franko kis rendszer, a .NET/c# pedig pontosan az, ami a java lehetett volna, ha komolyabban veszik mar az elejen a fejlesztest. 
értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
#788
return.value
tag
Miracle
#786
return.value
tag
Ezek szerint nincs is!
Csak kíváncsiság képpen, a pure virtual is megy? Miért ne menne?
Közben találtam egy helyre kis cikket, amiben írnak a C++ és a C# struct kezeléséről is. Bővebben: link
Mindig tanul az ember. Bevallom, én még sosem használtam C++ -ban struct-ot class helyett.
C#-ban viszon igen de ott jelentős különbség van a value type és ref type-ok között.
[Szerkesztve] -
#786
Miracle
senior tag
return.value
#782
Miracle
senior tag
válasz
return.value
#782
üzenetére
csinaltam egy egyszeru kis peldaprogramot:
#include <iostream>
using std::cout;
struct foo
{
public:
void f(){ cout << ''foo :: f\n'';}
virtual void g(){ cout << ''foo :: g\n'';}
};
struct bar : public foo
{
public:
void f(){ cout << ''bar :: f\n'';}
virtual void g(){ cout << ''bar :: g\n'';}
};
int main()
{
foo *pf = new foo();
bar *pb = new bar();
foo *pff = new bar();
cout << ''pf -> f '';
pf -> f();
cout << ''pf -> g '';
pf -> g();
cout << ''pb -> f '';
pb -> f();
cout << ''pb -> g '';
pb -> g();
cout << ''pff -> f '';
pff -> f();
cout << ''pff -> g '';
pff -> g();
delete pf;
delete pb;
delete pff;
return 0;
}
leforditottam ugy is, hogy a foo es a bar struct ill. class de a futasi eredmeny valtozatlan:
bash-2.05b$ g++ -ansi -pedantic -Wall p1.cpp
bash-2.05b$ ./a.out
pf -> f foo :: f
pf -> g foo :: g
pb -> f bar :: f
pb -> g bar :: g
pff -> f foo :: f
pff -> g bar :: g
tehat igy elsore nem latok semmi kulonbseget (szerintem nincs is![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
esetleg tudsz valami peldat?értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
net84
őstag
Kedves Fórumtársak!
Már próbálkoztam más topicba is... Nem tud valaki valami doksit rendszerfejlesztőknek (vagy valami hasonlót) Delphi 6-hoz?
Esetleg valami jó könyv???
1 éve nem foglalkoztam vele, szinte mindent elfelejtettem, amit anno delphiben megtanultam...
Előre is köszi!
net84Read only...
-
c4-eXp
aktív tag
Ma összedobtam egy kígyós játékot c++ban opengl-t használva. Még pályaszerkesztő is van hozzá (egy .txt file formájában).
Ez volt életem első opengl-es projectje. Úgyhogy aki bele akar vágni opengl-be, annak én kezdetben mindenféleképpen a glut-t ajánlom, szerintem tök jó, hogy nem kell benne az ablakkezeléssel bajlódni, mert a glut-vel egyszerűen meg lehet csinálni. Sőt, van benne billentyűzet meg egérkezelés is. 
[Szerkesztve]while (state(Korso) != _BROKEN) go(Korso, &Kut);
-
#781
Miracle
senior tag
return.value
#780
Miracle
senior tag
válasz
return.value
#780
üzenetére
hat meg eddig nem hallottam arrol, hogy felulirassal, es/vagy virtualis metodusokkal valami kulonbseg volna, mire gondolsz? csinalok mindjart 1 peldaprogit, hatha elojonnek a kulonbsegek, de nem biztos, hogy beletrafalok...
értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
#780
return.value
tag
return.value
tag
Vicces dolog tervezésből és programozásból élőként olvasni ezeket a nyelv vitákat.
Mielőtt felveszünk egy embert, igyekszünk megtudni, hogy hogyan áll az ilyen, túl sokra sosem vezető nyelvi vitákhoz. Ha szélsőséges a hozzáállása, akkor jelentősen csökkenek az esélyei.
Nem kell olyat mondani, hogy egyik vagy másik nyelv sz@r, vagy hogy isten király. Igyekezni kell minél többet megismerni az elterjedtek közül, és ha van időnk, (de nincs
) a kevésbé elterjedtek közül. Szvsz nyelv csak egy eszköz, amivel előre elkészített komponens könyvtárakat rángatsz meg , hogy elérd a célod. Ezeknek a komponens könyvtáraknak, szabványoknak az ismerete jelenti az igazi értékét egy programozónak. Ez az, amit tapasztalattal lehet megszerezni.
Az eszköz (a nyelv) kiválasztása mindig függ az adott feladattól, az életben nem ritka, hogy több nyelvet is kell egyszerre alkalmazni. Egy projecten sokat: 3-at, 4-et, akár többet is. Ilyen helyzetben életképtelen az, aki kardoskodik egyik, vagy másik nyelv mellett, és szemellenzővel tekint a többire.
Persze, nem szabad megfeletkezni arról, hogy vannak bizonyos célterületek, ahova csak egyik, vagy csak másik nyelven lehet a feladatokat megoldani. Ez sem ritka, de ennek oka nem a nyelvi sajátosságokban keresendő, hanem a környezetben, illetve a rendelkezésre álló eszközökben.
Miracle, lehet, hogy én értem a dolgot félre, de a #693-esben azért van még egy fontos eltérés a C++ -os struct és class között, nevezetesen a virtuális metódusok és az override, nem?
-
kisfurko
senior tag
Még szép, hogy nem változik a hatékonyság, amikor ez az egész muri csak a compiler címkéivel van.
Egyébként, mondasz valamit, bár én nem sűrűn követek el ilyen hibát, lévén a változóim beszédes nevűek, a ciklusváltozó meg nem, így nem keverednek sosem. Max. valami copy-paste dolog után van ilyen hiba nálam, de hamar lebukik
Most már legalább tudom, milyen gyakorlati haszna lehet, köszi az ''oktatást''. Ugye-ugye, jobban oda kellett volna figyelnem előadáson annak idején... -
9CS
senior tag
Na jó, de egy kezdő a C-ben, C++-ban sem lát semmi pluszt, mert azt sem tudja hol van, így fokozatosan megismeri a mind több és több trükköt. Nem kell egyből mindent használni, nem?
KPepe: nem szimplán a kinézete nem tetszik, hanem az elv, hogy: „ez tanuló nyelv, kell ez nektek jó ez…”
No de legyen béke, mindenki azt használ amit akar. Tanítani meg azt tanítanak, amit a tanár akar.'' - Tizenkettőt üt az óra, térjenek márrrrgghhhh... ''
-
OddMan
őstag
Ne értsetek félre, én is C párti vagyok, de azért azt ne felejtsük el, hogy Pascal/Delphi-ben is lehet nagyon komoly programokat írni, pl.: az Imperium Galactica is Turbo Pascal 7.0-val készült, és a 16bit-es védett módot is kihasználta.''A szíved szabad! Légy bátor és kövesd!''
-
KPepe
senior tag
Csak egy észrevétel: véleményem szerint nincs szükség arra, hogy leszóljuk a másik nyelvet - itt Pascal - mert van, akinek az tetszik. Én 2 évig Pascal-oztam középsuliban, és nagyon tetszett. Aztán jött az egyetemen a C első félévben, és könnyedén ellavíroztam a Pascal ismereteimre építve. Második félév és C++ kellett ahhoz, hogy megizzadjak programozáson.
Most nem kötözködésből írtam, csak arra szeretnék rámutatni, hogy embere válogatja. Teszem azt én sem mondom, hogy a Renault Mégane rossz autó, mert nekem nem tetszik. Attól az még jó autó, csak nekem nem tetszik.A tüzérség előtt minden és mindenki egyenlő. A föld színével.
-
orbano
félisten
Nem az olvashatóságon van a hangsúly, hanem a módszereken. A Pascal sokkal kötöttebb mint a C,C++, nem tudod magad olyan könnyen lábonlőni. És itt az alkalmazott programozói fogásokon van a hangsúly. A C túl sok eszközt ad a kezedbe, amit egy kezdő jó, ha még nem lát, és inkább az algoritmusokra tud koncentrálni, nem a pointerekkel/referenciákkal való zsonglőrködésre.
Én speciel Basic-kel kezdtem és utána jött a Pascal, majd végül nagy nehezen a C++. Azóta jött hozzá kötelezően az Ada95, C#, Java, PHP
A vér nem válik VAZZE!™
-
9CS
senior tag
Egyetértek azzal, amit írsz. De nekem jobban ment a C. Mondjuk én ilyen OKJs programozás oktatáson tanultam, ott az volt, hogy első évben Pascal, aztán köv év C, C++, Builder gyors egymás után. Nem volt előtte semmilyen programozói gyakorlatom, így amit tanultam, azt ott szedtem fel. Viszont a Pascal nem ment, ott csak vergődtem, míg a C-s „korszakban” elkezdett tetszeni a dolog, és egyre jobban ment. Ezért érthetetlen nekem, ez a Pascal jó tanuló nyelv, mert lehet nem mindenkinek. Nekem például nem feküdt, míg a C igen, pedig mindkettőben 0 tapasztalatom volt. Ezek után gondolom én így, hogy nem kell nekem a Pascal jó tanuló nyelv(e), mert (nekem) nem az. Itt írjátok a szép kis C kódokat, mi a baj vele? Tök jól olvasható.
Természetesen kell, hogy ismerjen egy programozó több nyelvet (bár talán nem halálos, ha egyben profi), de akkor ne már egy „tanulónyelv” legyen az, amivel terheli magát. Van jobb lehetőség is, a további fejlődésre.
Én is kevertem a Pascalt a C-ben, de csak a nyelvkavarodás miatt, nem azért, mert ez jó móka. Persze olyan durván, hogy utána mér le sem fordult. Bár már kinőttem. Lehet ez a másik oka, hogy gyűlölöm a Pascalt. Bár PHP kódot sosem szőttem a C-be.'' - Tizenkettőt üt az óra, térjenek márrrrgghhhh... ''
-
orbano
félisten
Ha ápdételed a vc++-t akkor mexűnik ez a problem. Ezzel amúgy én is sokat szívtam. De a .NET jó. Persze nagyon nem ismerem, így a puszta ''ismerősöm szerint nem jó'' mellett jó lenne néhány konkrét érvet hallani. Mert az ''én ismerősöm szerint meg tök jó'', és így döntetlen az állás
A vér nem válik VAZZE!™
-
-
Batman
őstag
Sajnos nem jártam sok sikerrrel nem nagyon akartak segíteni, így kénytelen voltam éjszakázni párat de valami csak összejött.
Remélem azért még szeptemberben beiratkozhatok....A Rák ellen az Emberért a Holnapért! - "..ez csak azt bizonyítja, hogy a Firefoxtól maximum a pöcsöd érzed nagyobbnak, de ugyanolyan hüje maradsz a számítógéphez..." by moonman
-
flugi
tag
válasz
kisfurko
#760
üzenetére
no akkor kicsit más szemszögből: a kód biztonságának egyik kulcsa, hogy észreveszed a hibát a kódban. Sokan (köztük én is) i nevű ciklusváltozót szeretünk használni. Ha van egy programom, amiben van egymás után két ciklus, akkor mindkettőben az i nevű változót használom, de egymáshoz nincs semmi közük. Amikor elírok valamit, és az értékadásban a ciklusaim után véletlenül az i változót akarom használni, akkor hibaüzenetet fogok kapni. Ami persze nagyon jó, mert annak ott tényleg semmi értelme nincs. (ha nem tudnám hol áll meg a ciklus, akkor while-t használok)
A C++ alapkönyvben (Stroustrup) a legelső alapelv a C programozóknak akik C++-ban akarnak programozni, hogy deklaráljuk a változókat ott, ahol szükség van rájuk, úgy, hogy csak addig éljenek, amíg kellenek. A legelső példák egyike a for ciklus fejlécében deklarált ciklusváltozó.
A hatékonyság pedig nem változik meg, kipróbáltam ezt a két kódot:
for (int j=0;j<1000000000;j++) {
int i;
for (i=0;i<10;i++)
{
}
}
meg:
for (int j=0;j<1000000000;j++) {
for (int i=0;i<10;i++)
{
}
}
és nem volt észrevehető különbség, holott eléggé felnagyítottam volna
(G++ DevC++ IDE-ben)
kompaktabb kód, biztonságosabb kód, hatékonysági áldozat nélkül. Tiszta nyereség.
flugi -
flugi
tag
Igyekszem tisztába tenni a dolgot, mert amit mondasz, nem egészében hibás, csak részben. Nincs veszélyesebb a részigazságnál
okítok C++ nyelvet. Úgy kezdjük, hogy egy számítógépmodellben magyarázzuk hogy milyenek a kifejezések, hogy néz ki egy értékadás, hogyan lehet ezeket szekvenciába rakni, egyáltalán mi az hogy változó, mi az elágazás, mi a ciklus.
Ezt mind papíron, egy saját nyelven. A legfontosabb érv, hogy ne azonnal ''egyszerű'' C++ programokkal induljunk, az olvashatóság, a magyarázhatóság, és legfőképpen a technikai részletek elrejtése, hogy a lényeg (szerintünk lényeges dolgok) legyen az egyetlen, ami számít. Ezért van is egy kis rugalmasság ennek a nyelvnek a szintaxisában, papíron mindent kicsit könnyebb. Ilyenkor a nebulók rászoknak arra, hogy a szándékuk legyen jó, a kód meg ahogy sikerül.
Ha ezt mind egyből C++ vagy pláne C-ben tennénk (printf vs cout), magyarázhatnánk egy csomót, hogy mit keresnek a pontosvesszők meg operátorok a kódban, és elvesznénk a részletekben.
A Pascal nyelv egy igazi tanulónyelv, mert aránylag olvasható, és intuitív. Kicsit meg van turbózva a szöveges meg a grafikus terület, így könnyen lehet a diákokat érdeklő programozási feladatokat adni. A modellnyelv persze még jobb, mert abban egyáltalán nem kell ''pontosvesszőket vadászni'', de nem is fut, csak papíron van, és értelmezgetni kell.
Mi azért választottuk a saját nyelvet, mert nem akarunk egyáltalán első évben platformfüggő dolgokat tanítani. Nem akarunk senkit rászoktatni valami piaci IDE használatára. Szabvány C++ okítás van a modell után, és mivel mindenki windowson szeret fejleszteni, és (kényelmi okokból) linuxon megy az ellenőrzés, a platformfüggetlen kódolás elemi követelmény.
Ha bárkinek problémát jelent az, hogy több mint egy nyelvet ismer, akkor az semmiképpen ne menjen programozónak. Egy jó programozó sok nyelvet ismer, és a feladathoz a megfelelő eszközt választva rákényszerül más és más nyelveket használni. Óriási jelentősége van annak, hogy tudjon arról, hogy milyen funkciókat tudnak nyelvek betölteni. Ugyanis nagyon könnyen lehet C-ben Pascal programot írni (mint ahogy azt általában a diákok teszik átszoktatás után jó ideig), még hallottam is embert, aki szerint az a jó a C-ben, hogy lehet olyat írni, hogy
#define begin {
No ez nem a Pascal hibája, hanem annak a jele, amikor valaki választ egy nyelvet, és a többit kinevezi feleslegesnek -
Miracle
senior tag
válasz
kisfurko
#756
üzenetére
na akkor most leirom azt amit az elobb is leirtam:
van 2 lehetoseg:
szukebb lathatosag : ekkor nem szemeteled tele a nevtereket feleslegesen valtozonevekkel, amik novelik a kod erthetoseget, a kodolast, es konnyitik a debuggolast. Ha megis kell neked a valtozo erteke a cikluson kivul is, akkor elotte 1 sorral deklaralod, szoval GYAKORLATILAG 0 MUNKAVAL MEG LEHET OLDANI.
tagabb lathatosag: bizonyos esetekben szukseg van a ciklusvaltozo ertekere a cikluson kivul is, de ilyenkor nem _illik_ for-ciklust hasznalni, es ezzel tobb szuksegtelen valtozo is bele kerulhet a tagabb nevterbe, ami kis problemat jelenthet, ha mondjuk 1 blokkban 6 ciklus kellene egymas utan. tehat _neha_ sporolhatnal ezzel egy sort, es _mindig_ teleszemeteled a nevtered, ezzel nehezitve a debugolast.
ezt nem kivanom tovabb magyarazni, szerintem ebbol siman ertheto, hogy miert az elso valtozat kerult szabvanyba. (azert mert a tapasztalat szerint _is_ az a hatekonyabb megoldas es jobban illeszkedik a c++ filozofiahoz)értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
kisfurko
senior tag
De miért jó az nekem, ha csak egy cikluson belül él egy változó? Hirtelen nem tudok olyan helyzetet elképzelni, aminél ez jól jönne. A lokális/globális változók szerepe hardware-ügyileg indokolt, de ezt nem értem. Annak idején, amikor tanították, már akkor sem tetszett a dolog. Amolyan BASIC-style programok írását teszi lehetővé, mert ugye rosszul is lehet használni.
-
Miracle
senior tag
válasz
kisfurko
#753
üzenetére
valojaban az a jobb, ha csak a ciklusban lathato, mert igy tisztabbak maradnak a nevterek. ha meg neked megis kivul is kell akkor elotte deklaralod es kesz. szoval jobb a szabvanyos megoldas. (eheh sajnos valamely ceget a szabvanyok nem erdeklik, sztem amikor SOAP melle allt a pici & puha mar akkor is fejek hullottak erte
)értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
Miracle
senior tag
A pascal sokkal jobban osztonzi a nebulokat a megfelelo kodolasi stilusra, es nem csabit mindenfele ugyeskedesekre, amire a C igen. sokkal konnyebben olvashato a pascal kod, es ,,szembaratabb'' azoknak akik programozassal kezdenek foglalkozni.
értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
9CS
senior tag
Itt írod Te is mi az igazi gond vele: ''Pascalnak egy területen van igazi jelentősége, és ez az oktatás.'' De minek egy nyelvet oktatásra fenntartani? Ez a tanulónyelv szerintem fölösleges plusz teher és kavarodás forrása lehet. Legalábbis engem zavart a nyelvváltás. Minek megtanulni olyat, aminek utána semmi haszna nincs? Az elmélet nyelv független, utána meg már tanuljon az ember olyan nyelven kódolni, amit használni is lehet. Szerintem.
'' - Tizenkettőt üt az óra, térjenek márrrrgghhhh... ''
-
OddMan
őstag
#include <conio.h>
int main()
{
// TODO: Please replace the sample code below with your own.
for (int i=0; i<5; ++i)
{
printf(''i: %d\n'', i);
}
getch();
printf(''i: %d\n'', i);
return 0;
}
kimenet:
-------------
i: 0
i: 1
i: 2
i: 3
i: 4
i: 5
Ezek szerint tényleg nem csak a for blokkon belül érvényes az i változó.
VC++ 2003 .NET-ben ferdítve.
Eddig ezt észre sem vettem.
[Szerkesztve]''A szíved szabad! Légy bátor és kövesd!''
-
-
-
-
Miracle
senior tag
a c++ szabvany elso elfogadott verziojaban a for ciklus deklaracios reszen levo valtozonk valoban egyel nagyobb volt a scopeja, mint a for blokk, es ha belegondolsz akar abban is lehetett valami racio, hiszen gyakran van szukseg a ciklusvaltozora a ciklus utan. persze a tapasztalat azt mutatta, hogy ennel gyakrabban van szukseg egy blokkon belul tobb for-ciklusra es a 2. szabvanyban ez szepen leszukitettek a ciklusmagra. szoval az is szabvanyos volt regen amit a microsoft csinalt, az csak a baj, hogy amikor csinaltak mar a 3. valtozat forgott (templatekkel) csak ezt a butasagot bennehagytak, kicsit erthetetlen
de ez konnyen megkerulheto egy sorral:
#define for if(false){} else for
:>:>
nade viccet felreteve builder6 forditoja szvsz sokkal szimpibb mint a vc6-e, es egyidosek.értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
c4-eXp
aktív tag
Na ne már, ez tényleg komoly, hogy nem lehet ilyet csinálni vc++ban:
for (int i=0;i<10;i++)??? Mindig kívül kell deklarálni a ciklus számlálóját? És sok ilyen hülyesége van még a vc++nak? Mert ha igen, akkor már végképp sikerült elbizonytalanítotok, hogy mit is használjak.while (state(Korso) != _BROKEN) go(Korso, &Kut);
-
flugi
tag
azért legyünk őszinték, amellett hogy Porkoláb mester tényleg az ország egyik legnagyobb C++ koponyája, a .NET ügy ugye azért van, mert hogy-hogynem, a Microsoft egyik legkomolyabb alvállalkozója (Charles Simonyi) vele csináltatja a .NET következő generációs IDE-jét.
(a hozzászólásban szereplő ''egyik'' szavak ízlés szerint elhagyhatók ) -
flugi
tag
6.0-ás VC-t kerüld amilyen messze lehet. Egyáltalán nem C++ nyelvet fordít, legalábbis engem mindig fel tud dühíteni, hogy nem lehet ott deklarálni változót, ahol a nyelvdefiníció megengedi. pl for(int i=0;i<10;i++) alapvető C++ kódrészlet, a 6.0 VC-ben csak azt lehet hogy int i; for(i=0;i<10;i++) aztán bogarászhatod hogy melyik ciklusod közötti melyik sorokba milyen i értékek kerülnek. Broáf. (a nyelvdefinícióban természetesen a for-ban deklarált változó csak a ciklusban él, a ciklus végével megszűnik)
-
flugi
tag
pontosan így van, bár szerintem aki leszólta a Dev-C++ -t, mint fordítót, az nincs tisztában a fordító és a fejlesztői környezet különbségével.
Mert a Dev-C++ néha tényleg zavarbaejtően rossz. Pl ha a szintaktikai hiba egy karakteres, és a fordító szöveges hibaüzenetében a sorszám mellett a karakterszám is szerepel, akkor a DevC a karakterszámadik sorra kezd el mutatni. Tartott egy ideig, mire rájöttem
Ezzel együtt a DevC jelentősége elég nagy, mert tulajdonképpen nagyon jól használható legális és ingyenes cucc. Lehet persze varezolni, de egy suliban okításhoz vagy megveszi a suli 60-90 gépre a licenszet, vagy nem. Hát a ''vagy nem'', természetesen, ha van használható ingyenes, ugyebár.
És a tapasztalataim összességében jók, én használom a DevC++-t, valahogy szívesebben is, mint a Borlandot vagy a Visualt. És tényleg leginkább a fordító miatt. A rigolyáit meg megtanultam nagyjából.
Az ELTÉn annak idején nekem még modula2ben kellett nyomni (talán utolsó évfolyamként), aztán tanultam meg C++-ul linuxon azaz GCC-vel, egyből Qt-vel. Ez nem tett jót a nyelv átlátásának, de nagyon jót tett a hatékonyságomnak, nagyon hamar megtanultam linux alá grafikus programokat csinálni.
És a legnagyobb haszna az, hogy nem lettem ''egyIDÉs'', aki megtanulja teszemazt a Visualt, aztán tutyimutyi, ha másik IDÉvel kell dolgozni. Rendes szerkesztő meg parancssoros fordító mindig van -
Miracle
senior tag
visual studio .NET 2k3 pro 200E felett van kicsit. sztem 6.0-at mar nem fogsz kapni. ha te tudod, hogy neked pl. csak c++ vagy c# kell akkor azt joval olcsobban is megkapahtod, de ezekhez nem tudok meg hozzavetoleges arat sem mondani. de ha c++ kell akkor semmikepp se .NETesben gondolkozz mert az egy nagy rakas sz**. persze legjobb, ha valamely felsooktatasi intezmeny hallgatoja vagy, es kapsz a campus licensz keretein belul ingyen
értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
OddMan
őstag
Szerintem is a VC++6.0-t vagy a .NET-es verziót kellene használnod. A gcc egy nagyon jó fordító, de mivel nincsen hozzá egy tisztességes GUI felület (pl. DevC++), így rengeteg idő elmegy vacakolással. Miracle-nek igaza van, abban is meg lehet írni mindent, de egy VC-ben sokkal kevesebb szenvedéssel is célba lehet érni. Egyébként nekem azért tetszik jobban a MS VisualC++ , mert a Microsoft egy nagyon barátságos és sokat tudó debugger-t pakolt a fejlesztői környezetbe.
''A szíved szabad! Légy bátor és kövesd!''
-
Miracle
senior tag
Regen en is hasonlo velemenyen voltam, mint te, de azt azert ne tekintsuk mar alapnak, hogy az eltes gepekre hogy van feltelepitve a devc++
en is eltes vagyok, es lattam mar mondjuk eddig meg nem volt szerencsemZHn rossz gephez kerulni, de nekem is van olyan haverom, aki mar megjarta ezzel, de a .NETet meg ne vard kicsit sem, amit tanitanak EAFon az __KEVES__ ahhoz, hogy valami kozod legyen ahoz, hogy mi is az.(jo mondat mi? ;) ) arrol meg nem is beszelve, hogy a managedc++ -rol nem is ejtenek szavakat, szoval nem nem lattam olyan embert, aki szerint barmire is jo volna az a nyelv (es most erts ide 6!!! eve .NETben programozo gurut is) A devc++ amugy ha nem basztatja sok hulye(pl az en gepemen;)) mar jo ideje jol mukodik. es a mingw32 fordito tekintheto, a gcc win32es back-endjenek, a gcc pedig igen jo minosegu fordito, gyakorlatilag 2 teljes oprenszer es alkalmazasaik epulnek ra, es sok helyen a visual studio c++ compileret is kicserelik mingw32re kereskedelmi szoftverek fejlesztesenel, kizarolag win32 platformra fejlesztes eseten is. szoval a mingw32 alapjaban veve remek fordito. csak a devc++al kell kicsit birkozni mire beadja a derekat.értelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
c4-eXp
aktív tag
Természetesen nem kereskedelmi célra lesz a játék, csak hobbiból.
Eleinte nem is akarok komoly dolgot csinálni (nem akarok olyan lenni, mint azok, akik ha már megírták az első ''hello world'' programjukat, akkor úgy gondolják, hogy jöhet a doom 4). Szóval valami jó kis egyszerű 2D-s játékot szeretnék kezdetnek összedobni directdrawban (na azért egy kígyónál többet, azon már túlvagyok). Egyébként a könyvet, amit említettél, ismerem, meg is akartam venni... De szerencsére lebeszéltek róla. Állítólag jó kis könyv, viszont van vele egy kis gond. Directx 6-tal foglalkozik. És a directx-et a 7-es verziótól teljesen átdolgozták. Nah mind1, azért van jó hír is, hogy szeptember környékén meg fog jelenni egy directx 9-cel foglalkozó könyv, amit egy Carlos nevű illető írt a prog.hu-ról. Már beszéltem vele a prog.hu-n, és azt mondta, hogy a könyv már kész, de sajnos csak szept-okt-ben jelenik meg a könyvesboltokban. Hát azt hiszem nagy űrt fog bepótolni a könyv. Azért az elég durva, hogy Magyrországon egyetlen könyv jelent meg directx témában, és az is a 6-os verzióval foglalkozik. Pedig igény az lenne rá.while (state(Korso) != _BROKEN) go(Korso, &Kut);
-
orbano
félisten
Az. az összes tanár szidja az ELTE-n, csak Sike hajszolta hogy ebben tanuljuk a c++-t. De szerencsére Porkoláb (az egyik legnagyobb C++ agy az országban) kezelésbe vette az ügyet, úgy néz ki .NET-esedünk
Így már én is el fogom végezni az elemi alkalmazások fejlesztése 2 tárgyat. DevC++-ban nem voltam hajlandó. 3x buktam meg, 1x mert a beadandót nem tudtam megírni és elegeml ett (utólag kiderült valami bug volt a templatekezelésben), előtte meg egyszer zárthelyin buktam mert fél órát szívtam, mert nem fordult le a hibátlan programom. Aztán jött egy tanás és... jaaa.. új verziójú fordítót raktak fel és meg kellett buherálni...A vér nem válik VAZZE!™
-
Miracle
senior tag
mingw32 nagyon remek fordito(gcc), igazabol eleg sajatsagosak a hibauzenetei, de keves szokas utan ugyan olyan hatekonyan ki lehet belole olvasni mi a lenyeg, mint mingw-bol.
jatekfejlesztes...ize... hat szerintem is erdemes egy visual studiot beszerezni, mert az egy joval komolyabb rendszer. nem igazan a fordito, hanem a kornyezet altal nyujtott egyeb szolgaltatsok miatt. perszer ezeknek csak nagy rendszerekben van erteke, es a visual studio nem olcso mulatsag ha hobbibol fejlesztesz, tehat ha nem akarsz valami nagyon komoly, kereskedelmi szinten is ertekes programot csinalni akkor SZVSZ eleg a devc++ es akkor nincs/kevesebb a lopott szoftver a gepeden.
directx regen lattam boltban igyen nagy kemenykotesu sagra szinu konyvet, amire jo nagy szines betukkel volt irva, hogy DirectX. Azt ajanlgattak nekem, elvileg az jo lehet. persze nem PDFértelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
-
-
flugi
tag
válasz
_thomas_
#725
üzenetére
de hisz a Turbo Pascalban van OOP támogatás! pl írtam Pascalban eseményvezérelt grafikus ablakkezelőt widget leszármazottakkal, miegymással.
A struktúrált programozás fogalmát kétféleképpen lehet érteni: az egyik, a megoldási folyamatot egy hierarchiába rendezhető függvényrendszerrel oldjuk meg. Szvsz ezt inkább hierarchikus programozásnak kellene nevezni. A struktúrált programozás másik jelentése az, hogy a programok alapprogramok struktúrájaként, azok szekvenciába, elágazásba és ciklusba szervezésével jönnek létre. Ez viszont éppúgy igaz a Pascalra, mint bármelyik magasszintű imperatív nyelvre.
A Delphinek ráadásul jóval ügyetlenebb az objektumkezelése, mint a Borland Pascal 6 vagy 7-ben, bár ez már szubjektív vélemény.
A pascal leszármazottjában, a Modula nyelvben (én leginkább a kettest ismerem) pedig az OOP elméleti elődjének, az ún. átlátszatlan típusnak is van támogatása. Ez még a C++-nál is komolyabb adatelrejtést jelent. (mintha a .h fájlban nem adnád meg a private és protected típusokat)
Attól, hogy középiskolai szinten oktatják néhány helyen, még mindig hasznosabb ismerni, mint nem. (És nagyon sokszor gyorsabb eszköz apró programokhoz, mint a C/C++).
(jav: néhány elírás)
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
_thomas_
tag
én programozó vagyok és véleményem szerint ma már nem kellene struktúrált programozási nyelvet oktatni _magas_ szinten.(némely főiskolán még nagyon komolyan veszik ezt és aztán azt mondják felejtsd el az egészet mert az OOP teljesen más elv alapján működik).
természetesen el lehet sajátítani az alapokat struktúrált prognyelven is ,de miért ne kezdhetné az ember mindjárt OOP-vel? a Delphi -t szerintem nagyon könnyű megtanulni, és ráadásul nem kis köze van a Pascalhoz.Szóval ha mindenképpen struktúrált prognyelvet akar valaki tanulni először én a Pascalt javaslom,de ne töltsön el vele túl sok időt! aztán irány a Delphi!www.ironic-software.com
-
flugi
tag
''Én szerencsére ellenálltam a TP oktatásnak, és már kezdem felejteni azt is, ami megragadt. Szégyen, hogy ezt még tanítják.''
Ezt nem értem. Mi is a problémád a Pascallal?
Azt vettem észre, hogy nagyon sokan azt hiszik, hogy a Pascal egy belépő, egy oktató lépés a C felé, ami meg maga a megváltás. Ez egyáltalán nem így van. A Pascal egyike Wirth mester sok nyelvének (tessék megnézni a Modula 3-at, az kb a Pascal továbbfejlesztése), aminek a legfőbb előnye az érthetőség, az elvi letisztultság.
A következő érveket hallottam eddig a Pascal vs C flame-kben:
- A Pascal lassú. Ilyet csak igazán lamerek mondanak, mindenki tudja hogy a nyelv és a sebesség között nincs reláció, legfeljebb a fordítóprogramjaik között. Lehet csinálni lassú és gyors fordítókat bármilyen nyelvhez. (jó, assemblyhez nehéz lassút )
- A C sokoldalúbb. Ez egy önbeteljesítő érv: a C csak azért sokoldalúbb, mert többen foglalkoznak vele, és így több programrészletet lehet C-ben találni. Ez sem a nyelvtől függ.
Tény, hogy gyakorlati feladatokban praktikusabb C-ben programozni az iparban, amikor határidők vannak, és nagyobb rendszerekbe kell tudni beledolgozni. A Pascalnak egy területen van igazi jelentősége, és ez az oktatás. Ezért nem is értem ezt a véleményt. Nem tudom, hogy milyen rossz hatással lehet a Pascal nyelv ismerete más nyelvek használatakor.
(nem úgy mint a BASIC, ahogy Dijkstra mester is mondotta volt) -
OddMan
őstag
directx (hu) oldal
Bővebben: link
pdf:
Bővebben: link''A szíved szabad! Légy bátor és kövesd!''
-
OddMan
őstag
No most már jól működik. Nem a legszebb, de ahhoz elég, hogy lássam a 2x16-os LCD kijelzőmön a proci kihasználtságot.
//*****************************************************************************
// Get CPU Usage
//*****************************************************************************
void Monitor::GetCPUUsage(void)
{
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}idleTime;
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}idleTimelast;
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}kernelTime;
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}kernelTimelast;
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}userTime;
union
{
DWORD64 part64;
FILETIME ft;
}userTimelast;
DWORD64 systime;
GetSystemTimes(&idleTimelast.ft, &kernelTimelast.ft, &userTimelast.ft);
Sleep(TIMEOUT); // 1 sec-et várunk
GetSystemTimes(&idleTime.ft, &kernelTime.ft, &userTime.ft);
/* little calc */
idleTime.part64 -= idleTimelast.part64;
kernelTime.part64 -= kernelTimelast.part64;
userTime.part64 -= userTimelast.part64;
systime = kernelTime.part64 + userTime.part64;
cpuusage = (USHORT)((systime - idleTime.part64) / (systime / 100));
}
Csak XP SP1 és 2003 Server alatt müxik.
[Szerkesztve]''A szíved szabad! Légy bátor és kövesd!''
-
-
c4-eXp
aktív tag
válasz
VladimirR
#710
üzenetére
Egyébként nem értesz véletlenül opengl és windows programozáshoz?
Mert még azt szeretném megtudni, hogyha dev c++ban csinálok egy new opengl projectet, akkor azon belül hol kell átírni a cuccot, hogy ne rendes fejléces window legyen, hanem popup window? Erre azért lenne szükség, mert normális ablaknál, ahol van fejléc, a hülye winfos beleszámolja a fejlécet is a koordinátákba. Ezért kéne átváltani popup windowra, mert ott nincs fejléc.while (state(Korso) != _BROKEN) go(Korso, &Kut);
-
c4-eXp
aktív tag
Valaki tudna nekem egy egyszerű kérdésben segíteni? Miért van az, hogy c++ban ha elosztok egy int típusú változót egy int,float,double, vagy akármilyen típusúval, akkor eredményként intet ad? Például: int a=5, int b=3 esetén a/b-re 1-et ad eredményül.
while (state(Korso) != _BROKEN) go(Korso, &Kut);
-
Miracle
senior tag
válasz
Dominator
#702
üzenetére
ha kifejezetten programozo akarsz lenni, akkor ajanlanam figyelmedbe a programtervezo informatikuz/programozo informatikus szakokat. ezek iden indulnak eloszor, a programozo/tervezo matematikus szakok helyett. indul ilyen az orszagban tobb helyen is, pl. elte, de, szte, me, stb. van, ahol csak a foiskolai szint(programozo) indul, az egyetemi (programtervezo) nem. mielott jelentkezel erdemes elgondolkodni, hogy elmeleti vagy inkabb gyakorlati kepzesben akarsz reszt venni, mert a szak tanterveri a kulonbozo egyetemeken elternek.
es ha programozni tanulsz nem tudom elegge hangsulyozni, hogy GYAKOROLJ SOKAT!
es en a pascalt nem eroltetnem, ha nem muszajértelmező késziszótár :: rekurzió --> lásd : rekurzió
-
9CS
senior tag
válasz
Dominator
#703
üzenetére
Ha jót akarsz Magadnak, akkor csak az egyiket kezded el tanulni. A másikat mindaddig kerülöd, míg nem vagy gyakorlott az elsőben. (Utána meg már nem fog kelleni
) Egyébként meg a programozás igen kis része (bár mindenképpen nagyon fontos) a kódolás, ha meg tudod tervezni és elgondolni, mit is kéne pontosan csinálnia a programnak, akkor a többi már csak idő kérdése. Én a helyedben a C-vel kezdenék, vagy egyből C++. Én szerencsére ellenálltam a TP oktatásnak, és már kezdem felejteni azt is, ami megragadt. Szégyen, hogy ezt még tanítják. Persze, ha Delphi fanatikus Valaki, akkor ok.'' - Tizenkettőt üt az óra, térjenek márrrrgghhhh... ''
-
Dominator
aktív tag
Ez mind szép, de minek kell egy programozónak anyagismeret, meg termelési rendszerek. Evvel az erővel maradhatnék a mostani középsulimban is +1 évre, ahol kapnék gépészmérnök asszisztensi vagy mittudomén milyen papírt, de mivel közöm nincs a natekhoz, fizikához és a műszaki tárgyakhoz, épp csak átestem már megint... na majd lesz valami.
Még az érdekelne, hogy 3D grafikát és animációt oktatnak-e valamelyik főiskolán, remélem ahhoz nem kell anyagismeret
szerk: meg egyébként is, akkor inkább ráfordítok ugyanannyi időt és megtanulom a különböző programnyelveket könyből meg szakirodalomból
[Szerkesztve] -
Sianis
addikt
válasz
Dominator
#699
üzenetére
Én Miskolcon vagyok műszaki informatikus hallgató.
Suliról: - hangulat nagyon jó, térjünk rá a lényegesebb dolgokra.
Amit tanítanak: - programozás(Pascal, C, C++. Linux scriptek), matematika(analízis, diszkrét matematika, valószínűség számítás), műszaki tudományok (fizika, anyagismeret, műszaki kommunikáció, termelési rendszerek és folyamatok). Eddig nekem ezek voltak, most leszek másod éves.
Amit a szakról tudni kell: -5 éves képezés, 5 félév után ideális esetben szakriányválasztás. Addig 3 szigorlatnak (matematika, számítástechnika, fizika) meg kell lenni, ha nem akkor csúszod a féléveket, míg nincs meg.
Nem mondom 100%-ra, hogy ez még mindíg így van, mivel jövőre Bsc képzés lesz, és alaposan felbolygatja a dolgokat. Ha érdekel a dolog, nézd meg a suli honlapján a dolgokat.
Bővebben: link
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
de ettol meg nagyon franko kis rendszer, a .NET/c# pedig pontosan az, ami a java lehetett volna, ha komolyabban veszik mar az elejen a fejlesztest. 
C#-ban viszon igen de ott jelentős különbség van a value type és ref type-ok között.
) a kevésbé elterjedtek közül. Szvsz nyelv csak egy eszköz, amivel előre elkészített komponens könyvtárakat rángatsz meg 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
● olvasd el a téma összefoglalót!
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Digitális Állampolgárság Program
- Path of Exile 2
- Milyen okostelefont vegyek?
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- Bambanő háza tája
- Bugok, problémák a PROHARDVER lapcsaládon
- Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- További aktív témák...
- OHH! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- HOPPÁ! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Legjobb ár !! 2023 MacBook Pro 14" M3 Pro Chip / 1TB SSD / Bontatlan
- AKCIÓÓ - Új - 16.2" MacBook Pro M3 MAX 16C CPU / 40C GPU / 48 GB RAM / 1 TB - Magyar
- BONTATLAN - M3 MAX MacBook Pro 14" 14C CPU / 30C GPU / 36GB RAM / 1 TB SSD / Magyar - ÁFÁ-s
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest