Hirdetés

Aktív témák

  • Sianis

    addikt

    válasz ladybug #4202 üzenetére

    Ez így van!

    De én nagymamám halálos ágyánál is mosolyogtam, mert tudtam, hogy nincs már annyira magánál, hogy fájdalmat érezzen, viszont én még szerezhetek neki azzal örömet, ha tudtam, hogy nem is gyúgyulást, de örömet, ha mosolygok, és jó dolgokról beszélek neki. Lehet, hogy nem értette, amit mondok neki, de mi a fenéért mennyek be a kórházba hozzá, ha azt mondom neki, hogy kár, hogy meghalsz hiányozni fogsz...ennek semmi értelme...miért rúgjunk az emberbe mégegyet, mikor már lehet, hogy beletörődött, és inkább még egy jót nevetne, minthogy a szomorúságra gondoljon élete utolsó percében is? Én ezért nem tudok álltalában sírni egy temetésen, pedig halt már meg barátom, rokonom, sok mindenki fontos nekem, és én mindíg csak a jóra tudok emlékezni, mosolyogva rájuk gondolni, és nem az űrt nézem amit hagyott, hanem azt amit ő maga és emléke kitölt...

Aktív témák