Azt hiszem lesznek még meglepetések.

Köszönöm szépen neked is a segítséget.

Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét. Hallgasd figyelmesen.

Ismét itt.

Egy kicsit másképpen tenném fel a kérdést, remélem nem gond.

Van a már említett táncpénz, ez elúszott azidő alatt, míg együtt éltek. Most a lány az eredeti összeg felét óhajtja.
Jogosan?

Vagy, elköltötték együtt és kész, a maradék, vagyis a semmi felét akarhatja max?

Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét. Hallgasd figyelmesen.

sztem ha volt házassági szerződés és abban mondjuk abban állapodtak meg, hogy a táncpénz - mivel pl csak a lány családja volt ott - teljes egészében a lányé, és mondjuk bizonyítani tudja vhogy hogy csak a fiú részére vettek belőle mondjuk egy autót, akkor talán lehetne vmi keresnivaló. Talán.
Amúgy sztem nem követelheti.

"akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

Szerződést nem csináltak, mivel a történtekre senki nem gondolt. A lagzin pedig mindkét részről voltak, igencsak sokan. Így ez a dolog eldőlni látszik.

Köszönöm szépen a segítséget.

Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét. Hallgasd figyelmesen.

Sziasztok, nem 10000%-osan ide tartozó kérdés, de itt talán vannak akik tudják a választ.
Azt szeretném megtudni, hogy mennyi most az alapbére egy igazságügyi ügyintézőnek. Ha jól tudom ez a bér is rögzített mint a többi köztisztviselői bér. A bírósági bérezésre vagyok kíváncsi. Elméletileg a jogtárban szerepel erről információ, de sajnos nem találtam meg. Az a baj, hogy elég friss szakma így nem közismert a bérezése. Előre is köszönöm!

1997. évi LXVIII. törvényben benne van minden erről a munkakörről. A szorzás alapszáma 339.000 a költségvetési törvény alapján, ezt kell megszorozni 0,38-al, ha jól vettem ki, ennyi az alapilletmény. Ehhez jöhetnek még a pótlékok, de ezt már böngészd ki te.

Egyébként tényleg nehéz volt megtalálni - beírtam a keresőbe...

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Köszi!

Én elkövettem azt, hogy csak közalkalmazotti béreket kerestem általánosságban.. a törvényt megtaláltam, de annyira nem vagyok benne otthon, hogy a szorzószámot stb már nem. De a párm megtalálta, ő az akinek végülis kell ez.
Köszmég1x.

Szívesen. Az alapszám mindig a költségvetési törvényben van benne (bírák alapilletménye), a legutóbbi tavaly április óta ugyanez, diplomakövetelmény alapján III. kategória lesz, ez alapján pedig a mellékletbeli táblázatban, a ''tisztviselő'' kategóriában megtalálhatod a szorzót. Érdemes végigböngészni a törvényt, nyelvpótlék meg ilyesmi jár még, gondolom az megdobhatja azért.

Sok ügyvédjelölt pl. ennél kevesebbet visz haza havonta egyébként, csak úgy mellékes megjegyzésként...

[Szerkesztve]

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Üdv mindenki!
Nem nagyon értek az okmány, papír dologhoz, ezért hozzátok fordulok.

Van egy eladó autóm és a vevő úgy vinné el, hogy karbatartó szeretne lenni. Nos nekem baj ill. hátrány származik-e ebből? Szerződés kötés az biztos, hogy lesz.
Köszi előre!

Mármint üzembentartóra gondolt valszeg. Nem jó, tulajdonos kell hogy legyen, ha eladod neki, és át kell íratnia a nevére.

mod: Itt [link] találsz róla részletes infót.

[Szerkesztve]

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Akkor hazudik a vevő. Mert asszondja ilyenkor a súlyadó, biztosítás stb. csekkek már ő fizeti. Csak arra hivatkozva, hogy nincs még pénze átiratásra.

nem hazudik, ő fizeti. de akkor se tuti igy vadidegennel.

"akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

Azaz igazság, hogy nekem meg kéne a pénz
Nemtom... áááh.... tök xar..

Szép napot!

Mi a jegyzési jogot biztosító részvény fogalma?

Szerintem erre gondolhatsz:
2006. évi IV. tv (új Gt.)
194. §
(2) A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke felemelésekor tulajdonosának - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít (jegyzési jogot biztosító kötvény).

(3) Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg. A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátására.

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

sziasztok



mindjárt meghülyülök már nagyon ideges vagyok a következökbe kérném a segírséget

a faterom megkért hogy tölsem le neki a :
1997. évi LXXXI. törvény mivel ebben van szó a korkedvezményes nyugdíjról
ok megtalálatm szépen le is töltöttem,
de utána olvastam és rájötem hogy fontos lenne ez
1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez

mivel ebben vannak felsorolva konkrétan azok a munkahelyek (veszélyes stb) ahhol lehet kérni a korkedvezményes nyugdíjazást ... amire a fateromnak szüksége lenne ...

de mindenhol a jogszabájokban az ezzel foglalkozó cikkekben fórumokon stb. ugyanezt mondják hogy itt és itt ebben a mellékletben található meg ez szép és jó . De könyörgöm sehol egy sz@ros link a letöltéshez vagy valami kivonat stb. semmi
jogazsbálykeressőkel se tudom előcsalogatni, ill már kezdem elveszíteni a türelmem

ha valaki tudna segíteni ebben megköszönném, vagy ha a moderátor tud egy másik ehhez a kérdéshez szorosabban kapcsolódó topicot kérem jelezze ... (közben ez megtörténén és így jutottam ebbe a topicba ... köszönöm)

addig tovább keresek és idegeskedek ...

Samsung 65KS8000, Denon AVR-X2400H, White Heco Music Style 500 front, Heco MS Center, Heco MS 200F Satellite, Sub: Dynavoice T12, Zidoo X9S, Synology DS216+II, Dell precision 4800

na megtaláltam nagy nehezen itt [link]

de ennyire már rég tolták fel az agyamat, minden jogszabájba hivatkoznak az ominózus mellékletre csak éppen a mellékletet nem lehet előbányászni sehonnan

ha valki tudja holl és hogyan kell az ilyesfajta dokumentumokat keresni elmesélhetné

mert ezt a mellékletet is csak úgy találat meg hogy Google ba irogattam a létező összes variációt a szavakra

de kell(ene) hogy legyen ennek egy hivatalos elérés is nem?

Samsung 65KS8000, Denon AVR-X2400H, White Heco Music Style 500 front, Heco MS Center, Heco MS 200F Satellite, Sub: Dynavoice T12, Zidoo X9S, Synology DS216+II, Dell precision 4800

Ha törvény kell a www.magyarorszag.hu-n ott vannak
van jogszabálykereső [link]
jelen esetben évszámhoz beírod: 1997 sorszámhoz: 168 és megkapod az egész törvényt
A mellékletek az adott törvény végén találhatóak (legalább is amiket én ismerek)

----------------------------------------- <<<<< Trust no 1 >>>>> ----------------------------------------

ue. a keresőt használtm de a jogszabályba nem volt benne melléklet csak az hogy lásd a mellékletben

Samsung 65KS8000, Denon AVR-X2400H, White Heco Music Style 500 front, Heco MS Center, Heco MS 200F Satellite, Sub: Dynavoice T12, Zidoo X9S, Synology DS216+II, Dell precision 4800

írsz nekem pargrafust melyik hivatkozik erre a mellékletre?
bár nem vagyok jogász de nekem úgy tűnik, hogy ilyen melléklet nincs
a törvény végén csak 2. számú melléklet van, előttem itt van a tb közlöny (most tanulom), meg a magyaroszag.hu-n találhatóban sincs 1.számú melléklet csak a 2. számú
Lehet tévedek, de én eddig úgy tudtam amit az előbb is írtam, hogy a mellékletek a legvégén vannak

----------------------------------------- <<<<< Trust no 1 >>>>> ----------------------------------------

aha....elolvastam azt is mit is keresel konkrétan
Szerintem nagyon kifogtad ezt a melléklet ''2010. dec 31-ig a 2006. dec. 31-én hatályos rendelkezések szerintei munkakörök jogosítanak korkedvezményre''. Feltéltelezem, hogy 2011-től ez vagy megszűnik, vagy teljesen átalakítják de azt nem értem addig a pár évig még miért nem lehet feltűnteni a helyén (vagy legalább jeleznék, hogy mi van vele), meg főleg online verziónál miért nem adnak egy linket? Miért kell visszamenőlegesen keresgélni?
Na mindegy majd megmondják azok akik ebben igazán otthon vannak.

----------------------------------------- <<<<< Trust no 1 >>>>> ----------------------------------------

Egyszerű kérdésem volna.

Kereskedők vagyunk, számtech éljen

Voltak már fogy védök mindenki, elmondtak dolgokat.. de egyszerűen kcisit kínai az egész.. régebbene gyszerűbb volt.

valaki leirná magyar nyelven, hogy akkor pontosan mijen jogaink és jogaik vannak a vevőknek kereskedőknek.. emrt egyszerűen kolégával átolvastuk ezerszer.. de egyszerűen belekavarodunk állandóan, 10e alatt felett.. jótállás.. szavatosság.. kérdésekben stb.

Nicns valahol nem törvényi szöveggel leirva hogy mit mikor miért?
Szerencsére nem sok garanciális problémánk van ... 1000termékből 1.... Még nem is votl próblémánk, de nem is akarjuk , hogy legyen....

Köszi

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

A szavatosság - jótállás kérdéskör a polgári jogban a szerződésekhez, pontosabban azok teljesítéséhez, ennél is pontosabban a szerződések hibás teljesítéséhez tartozik. Ezért elsődlegesen ajánlom figyelmedbe a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305-311 §-ait a szavatossággal és 248. §-át a jótállással kapcsolatban.

A dolog jobb megértéséhez a következőket magyarázatként:
Amikor Ti - mint kereskedők - eladtok egy terméket, akkor köztetek és a vevő között dolog szolgáltatására vonatkozó szerződés jön létre. (Átadod- és átveszi, majd hazaviszi és jó napot.) A terméknek ebben az időpontban (átadás) meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, egészen pontosan a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal kell rendelkezie. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor az eladó hibásan teljesít. (Vevő visszakocog hozzátok, hogy ez így megy úgy...)

Ekkor meg kell vizsgálni, hogy jótállás vagy szavatosság alapján jár-e el az eladó. A jótállást bizonyos termékekre vonatkozóan a termék gyártójának/forgalmazójának kötelezően kell vállalnia, meghatározott időre. (A Ti esetetekben ezt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, ennek mellékletében vannak pontosan felsorolva a termékek, és itt található a 10.000 Ft-os értékhatár, amit írtál.) Ha arra a termékre, amit visszahoznak vonatkozik ez a jogszabály, és benne van a határidőben, akkor a jótállás alapján kell eljárnotok: azaz a ternéket úgy kell tekinteni, hogy már a szolgáltatás (átadás) időpontjában hibás volt, azaz nem a vevő rongálta meg, nem az ő felelősségi körébe esik a hiba. Azonban amennyiben Ti tudjátok bizonyítani, hogy a hiba a termék szolgáltatása után keletkezett, akkor mentesültök a jótállási kötelezettség alól.

Speciálisnak mondható eset, bár azt hiszem ez is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyártó a fenti Korm. rendeletben megszabott időtartamnál hosszabb jótállási kötelezettséget vállal. Ezt minden további nélkül megteheti, és ebben az esetben ez az önként vállalt jótállás ugyanúgy minősül (ugyanúgy kell eljárni), mintha a törvény írta volna elő.

Előfordul, hogy a jótállási időtartam eltelt, de a vevő mégis megjelenik. Ebben az esetben a törvény által szintén megszabott határidőn belül szavatossági jogokat tud érvényesíteni. Ilyenkor azonban a bizonyítási teher megfordul: neki kell bizonyítania, hogy a termékben lévő hiba már a szolgáltatás időpontjában megvolt (nem ő rontotta el, stb.) Emiatt a bizonyítási teher miatt kevesen élnek a szavatossági jogokkal.

Összefoglalva: a jótállás és a szavatosság nagyon hasonló, de nagyon nem szabad összekeverni. A jótállás egy, a törvény által előírt, vagy a gyártó által vállalt kötelezettség arra nézve, hogy hibátlan dolgot szolgáltatott. A bizonyítási teherrel kapcsolatban: vevő behozza - azt mondja rossz - nem kell bizonyítania semmit - az eladó viszont bizonyíthatja, hogy a hiba a szolgáltatást követően keletkezett.
A szavatosság szintén a hibás teljesítéshez kapcsolódik, és elősorban akkor élnek vele, ha a termékre nincs kötelező jótállás vagy annak időtartama eltelt. Ilyenkor a vevőnek bizonyítani kell, hogy a termék már az átadáskor hibás volt, de ő ezt vmilyen okból csak később vette, vehette észre.

Ami miatt a két dolgot össze szokták keverni: jótállás és szavatossság esetén is a vevő ugyanazon szabályok szerint gyakorolhatja az őt megillető jogokat. (Tehát akár jótállás, akár szavatosság alapján illetik meg bizonyos jogok, ha megilletik, akkor azonos módon.)Azaz a sorrend, amit az eladónak figyelembe kell vennie (kijavítás-kicserélés-elállás) azonosak. (Mit milyen határidővel, stb.) Lsd: Ptk. 306. §

''Ne keresd ... diktálom!''

thx... ez van a törvényi szövegben is.. cask igy érthetőbb, mint nekünk mint a vevőknek, tehát 10.000ft alatt nicsn kötelező jótállás. 10.000ft alatti termék hibájánál a vevőnek kell bebizonyítani, hogy a termék már átadáskor xar volt.

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Korm. rendelet alapján a 10.000 forint (bruttó) érték felett van jogszabályi kötelező jótállás. A 10.000 forint alattiakra - főszabály szerint - valóban csak szavatosság van. De, elképzelhető az az eset, hogy ugyan 10.000 forintnál olcsóbb a termék, a gyártó mégis vállal (mert ő egy ilyen jófej ) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.

Ami még fontos lehet, hogy egészen pontosan nem azt kell bizonyítania, hogy a termék már akkor hibás volt (nem felelt meg a követelményeknek), hanem, hogy a hiba oka már a szolgáktatáskor a termékben volt. Van ugyanis olyan műszaki jellegű meghibásodás, amely csak a termék bizonyos ideig történő használata után jelentkezik. (Így azt, hogy 8-9 hónapig problémamentesen használja, s utána elromlik, még szavatosság esetén sem jelenti azt, hogy az eladónak nem kell majd felelnie érte.)

''Ne keresd ... diktálom!''

Ez valóban egy klasszikus dolog.

Jogi szempontból a hiba kétféle lehet: rejtett hiba és nyílt hiba. A jótállás és a szavatosság az ún. rejtett hibákra vonatkozik, amely olyan hiba, mely az átvételkor még nem látható, érzékelhető; tipikusan a későbbi használat során jelentkezik, de amely hibának az oka (műszakilag nem megfelelő alkatrész pl.) már a termék megvételekor megvolt a termékben.

Ezzel szemben a nyilt hiba egy olyan hiba amelyet a vevőnek a termék megvételekor észlelnie kell vagy általában elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna. Amit írtál tipikusan ilyen eset. Ugyanis a termék külső hibája olyan hiba, amit a vevőnek észlelnie kell. (Még a jog szerint sem lehet csukott szemmel vásáolni.) Azaz: ha olyan dolgot vesz, ami nem átlátszó csomagolásban van, azt ki kell bontani. Ha később bontja ki: mehet a sóhivatalba vele, mert a hiba nem rejtett hiba.

Másik példa is még: ilyen az is, ha házhozszállítást kérsz vmilyen nagyobb terjedelű műszaki termékre (pl: mosógép, tűzhely, stb.). Amikor kihozzák addig nem szabad átvenni, amig előtted ki nem bontották és meg nem nézted, hogy sértetlen-e. Mert ha nem bontod ki és nem nézed meg...

S végül: a nyilt hiba tipikus példája a vmilyen szépséghiba (karcolás) miatt csökkentett áron (árleszállítással) értékesített termék. Pl. ami egy ideig kiállított darab volt s vki rákönyökölt. Ebben az esetben a rejtett hibákért továbbra is felelősséggel tartozik az eladó (mert attól, hogy kiállítási darab volt, még működnie kell), de a nyilt hibát a fogyasztó a csökkentett áron történő megvásárlással elfogadta.

Jogszabályi háttér:
Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(2) bekezdés jelentené azt, hogy a hölgynek igaza lehetne, de a hiba jellege miatt mégsem.

''Ne keresd ... diktálom!''

Na ez az... sem nekünk eladóknak, sem vevőknek nincs könnyű dolguk.


Másik
Az a baj, hogy a nagykerek is csak néha 1 hónap átfutással gariztatnak...
2 hét az ,már kincs. Most is van egy olyan eset, hogy mp3-omra ragasztonak egy kis cimkét ami az ő saját gyáriszámuk. Ügyfél ugy hozta vissza, hogy nem volt rajta. Ezért feltételesen vettétték át garanciába tőlem, gondolom levette az ügyfél róla, mert hát nem a legszebb, én hiába irtam fel a számot, emrt amit én kiadtam gar levélenm rajta volt, de a angyker nem ismeri el, hogy tényleg tőlük van, mert nem tudjék beazonosítani... igy hiába törekszem a 15 nap kijavításra, cserére... péniszbe. Az a baj a nagykereket semi törvény nem kötelezi ..... vevőt meg természetesen nem érdekli...

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Valóban nem könnyű. De - jogilag - a hölgynek sajnos ki kellett volna bontania a terméket. (Nagy baj, hogy az emberek többségének a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogyan kell eljárnia, ha vásárol vmit. Hogy ez miért nem tananyag az iskolában azt sem tudom.)

Gyáriszámmal kapcsolatban a Korm. rendelet szerint:
3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

Nem fog tetszeni, de ebből az következik, hogy ha a terméknek van gyári száma, akkor annak szerepelnie kell a terméken ahhoz, hogy a jótállást érvényesíteni tudja a fogyasztó. Értem, hogy gázos, ha egy kis cimkén van rajta, ami esztétikailag nem szép, de sajnos nem szabadna lekapargarni róla. Más módon ugyanis meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy ez ugyanaz a gyári számú termék, ha a gyári számot eltávolították róla....

Fentiek alapján értem, hogy a nagykert úgy jár el ahogy, de a vevő sajnos nem hiszem, hogy sok mindent tehet, ha csak teljesen méltányossági alapon a nagyker vagy Ti mégsem cserélitek ki.

''Ne keresd ... diktálom!''

Semmit nem kímélnek sajna

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Itt összegyűjtöttem kb. az összes jogszabály linkjét, amire szükség lehet [link]

Másrészt [link] [link] [link] [link] ezeken a linkeken a leggyakrabban felmerülő kérdésekre megtalálod az érthető formába gyúrt választ, persze inkább a fogyasztói oldal felé. De ott egyébként kereskedőnek is válaszolunk...

Konkrét kérdésedre: Sajnos a jogszabályok a kiskert kötelezik, ezzel is a fogyasztót igyekeznek védeni, hogy ne kényszeríthessék ''szaladgálásra'' mondjuk 5 nagyker meg szerviz között. Tehát az a helyzet, hogy a pluszcímke meglétét nem írhatod elő boltosként, mert az a jótállás szabályaihoz képest hátrányos többletkötelezettség lenne a fogyasztónak. Mondjuk normális fogyasztó meg nem kaparja le róla, mert ismeri a saját érdekeit, de ez már más tészta...

A cél igazából az lenne, hogy a kiskerek lépjenek fel az érdekeik védelmében, hiszen nekik érdekük, hogy ne legyenek olyan hátrányos fizetési és garanicális feltételeik, mint amilyenekről sokat hallottam már.

Az tény, hogy rengeteg olyan fogyasztó van, aki 2 petákkal olcsóbb cuccért a világ végére is elmenne, és nem érdekli a jótállás meg a minőség, meg aki tényleg csak arra hajt, hogy a kétes körülmények között elromlott dvd írója vételárát visszakapja egy év múlva - de azért remélem ez változóban van már. Én leglalábbis igyekszem hozzátenni a magamét. Viszont a kereskedők részéről is látom, hogy sokan még akkor sem hiszik el, hogy pl. javítás és csere lehetetlensége esetén köteles a teljes vételárat visszadni nekem, ha az orra alá nyomom a jogszabályt.

Azt is sokszor hallottam kiskeresektől, hogy milyen gonoszak ezek a nagykerek, miért nem csinál már valaki valamit. A kereskedőknek maguknak kellene adott esetben jogi lépésekkel tenni valamit a nagykerek ellen, ha azok nem tartják be a megállapodásukat (már ahol van egyáltalán írásos dolog erről...). Az új fogyasztóvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy pl. a kiskerek érdekvédelmi szervezetbe tömörüljenek, és így azért már talán jutna egy ügyvédre, aki helyes útra terelgetné a sokszor elég pofátlan nagykereket. Csak mindig mindenki arra vár, hogy majd valaki tesz valamit valamikor...

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

10.000ft alatti termék hibájánál a vevőnek kell bebizonyítani, hogy a termék már átadáskor xar volt.

Nem! Egyrészt a 10.000 Ft-os határ is csak a 151-es mellékletében felsorolt (általában műszaki) cikkekre vonatkozik, másrészt gyártói jótállás attól még lehet rá. Külső példa, de a Nokia minden telefonjára gyárilag 24 hó ''garanciát'' vállal - akkor is, ha 9999 Ft-ért adják azt a telefont, sőt akkor is, ha a kereskedő ''elfelejti'' továbbadni ezt a két év jótállást a vevő felé.

Tipikus eset: Asus alaplapokra a gyártó feketén-fehéren feltünteti, hogy 3 év jótállást vállal (honlapon bárki számára elérhető). Na ezt egyes kiskerek, gondolom akik egyes nagykerektől vásárolnak, hajlamosak nem megadni a fogyasztónak. Pedig jár, joggal követelheti a fogyasztó a javítást/cserét/pénz visszafizetést a 2. és 3. évben is, mert a kereskedő köteles lett volna átadni.

A 10.000 Ft alatti termékre, ha feltételezzük, hogy nem volt külön gyártói jótállás, még mindig van szavatosság, aminek az első 6 hónapja gyakorlatilag a jótállással egyezik meg - tehát ugyanúgy a kerekedőnek kell saját költségén bizonyítani (független szakvéleménnyel pl.), hogy a hibát a fogyasztó okozta, csak így mentesülhet a kötelezettségei teljesítése alól. Ugyanis itt is vélelem szól amellett, hogy a hiba már az átadáskor benne volt a termékben.

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Az ár valóban csak egy szempont, ahogy erről már volt szó. És a gyártó által vállalt, nem törvény által előírt jótállásról is.

A fogyasztói szerződésekre vonatkozó vélelmet idéztem, az az alóli fontos alkivétellel együtt.

''Ne keresd ... diktálom!''

A szavatosság első 6 hónapja az, amit úgy rémlik, nem láttam nálad, a többi tényleg ott van.

A megvizsgálásról eszember jutott még egy dolog: kötelező megvizsgálni, de ''a dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg amelyekre jótállás vonatkozik'' - na ezen is lehet vitatkozin, hogy most akkor milyen mélységig kell mégiscsak megvizsgálni...

Ha érdekel a dolog, eljöhetnél az adatlapomon lévő fogyasztóvédelmi fórumba is, ott néha egész bonyolult elméleti vitákat folytatunk a jótállás különleges aspektusairól, még egy vélemény csak jól jöhet!

[Szerkesztve]

"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Magyarúl szarban vagyunk... sajna .. de végülis eddig soha nem volt ilyen problémánk, hála égnek

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Még két kérdés:

3npos visszavásárlás, csere az már megszünt vagy él még, mert a fogy védők multkor azt mondták, hogy még elvileg, él törvényileg nem.... és a vevőnek elég a terméket visszahozn i, doboz minden nélküól, akkor is vissza kel vennem... és utánna hogy adom el?.. meg ugye használt dolgot amugy sem lehet normélis áron eladni... vagy mindent vállaljon be a kisker?

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Úgy tudom, hogy ezt a 3 napos cserét a 151/2003. (IX. 22.) Korm rendelet szabályozza:
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Ez a szabály tehát helyes értelmezése szerint egy kiegészítés ehhez:
Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Azaz, amennyiben a hibás teljesítés feltételei egyébként fennállnak, akkor egyből, minden további feltétel nélkül kérheti a cserét, s nem kell a kijavítást ''választania'' azért, mert az az eladónak a csere aránytalan többletköltséget jelent. (értsd: ugye egy új terméket adni drágább, mint a már eladottat megpróbálni javítgatni.)


Tehát:
1. Még mindig hatályos rendelkezés, ezért nem csak ''elvileg'', hanem gyakorlatilag is alkalmazni kell (persze a kiemelt feltétel esetén).
2. Nem törvény, de Korm. rendelet szabályozza, amely azonban ebben a vonatkozásban ugyanúgy kötelező.
3. Őszintén szólva a dobozzal kapcsolatban bizonytalan vagyok. Jogszabályi rendelkezést nem találtam erről. (Mármint vissza kell-e vinni a dobozt vagy sem.) Emiatt azt hiszem, hogy a jótállási jegyen lévő feltételeket kell irányadónak tekinteni. Azt azonban biztosan tudom, hogy nekem szóban eddig mindig mondták, hogy őrizzem meg a dobozt, mert ez a lehetőség csak akkor érvényes.

''Ne keresd ... diktálom!''

A legfontosabb: ez a 3 napos cserelehetőség kötelezően (jogszabályi előírás alapján) a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet körébe tartozó termékekre vonatkozik, azaz ami a mellékletben fel van sorolva.

''Ne keresd ... diktálom!''

Aham.. akkor a xaros 400ft os működö, szeritne nem működő mikrofont nem kell kicserélnem, mert nálam működik.. meg eleve csak 400ft bruttó.

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Kivéve, ha a gyártó/forgalmazó esetleg mégis vállalta ezt is a jótállás keretében. (Mert egy ilyen árban lévő termékre automatikusan nem terjed ki a Korm. rendelet.) Ezért ha nem csak szavatosság, hanem jótállás is van rá, akkor a jótállási jegyen lévő feltételek számítanak.

Így:
1. Nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá.
2. Mégis lehet rá jótállás.
3. Ha van rá jótállás, akkor lásd feltételek a jótállási jegyen.
4. Ha nincs jótállás: lásd Ptk: azaz ha 6 hónapon belül van, akkor 305/A. § (2) bekezdés, lsd fent.

''Ne keresd ... diktálom!''

álltalában aláiratjuk hogy a terméket hibátlan állapotban átadtuk és átvette.... ez a számla szövege.... de amugy mi is rizikózunk futáros kiszállításnál, mert ott egy dobozt veszünk át csak

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Most egy kicsit elvesztettem a fonalat

Mit szállít és kinek a futár (Ti szerzitek így be a cuccokat, vagy lehet tőletek rendelni is úgy, hogy futárral szállíttatjátok ki?)

''Ne keresd ... diktálom!''

Futár hozza nekünk.. eddig még ha volt is gond megoldottuk valahogy.

@@@@ https://armegoszto.hu/deals/new

Szeretném megtudni, hogy jogszerű-e az a gyakorlat, hogy a szolgáltató (internet, telefon) újraindítja a hűségszerződést a lejártakor, amennyiben az ügyfél ellenkezőleg nem nyilatkozik előre?
A szerződésben benne van ez a kitétel, de naivan reménykedem, hogy ez nem érvényes.

Religion – causing genocides over differing imaginary friends

Abból, amit írtál, azt hiszem pórul jártál.

Önmagában az, hogy a hűségnyilatkozatot atomatikusan megújítja, nem jogellenes. Azonban a szövegkörnyezetből kiragadva ezt az egy szerződéses kitételt, nem igazán szabad értelmezni, és alkalmazni. Emberi nyelven: szkenneld be s küldd el, elolvasom s tudok konkétabbat mondani.

A hűségnyilatkozat tartalma szerint ugyanis arról szól, hogy valamilyen kedvezményt kapsz azért, hogy adott időn keresztül nem bontod fel a szerződéset (pl. kedvezményes áron adnak készüléket, vagy kedvezményes a szolgáltatás díja.). Azonban az ilyen automatikus megújításra vonatkozó kikötés nagyon szigorú kötelezettségvállalást jelent, amire megfelelő módon (lehetőleg írásban) külön fel kellene hívni a figyelmet, mert egyébként megtévesztő lehet. Ennek megítéléséhez pedig a szerződéskötés konkrét körülményeit kellene ismerni.

Külön megítélés alá esik, ha mondjuk ez a szerződéses kikötés az ún. általános szerződési feltételek között szerepel. (Ez nem ugyanaz mint a blanketta-szerződés, csak nagyon hasonló, ezt is a konkét esetben lehet eldönteni legtöbbször.)

''Ne keresd ... diktálom!''