Hirdetés
- A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Bestbuy travel, utazós, kirándulós topic - szállások, jegyek
- Szólánc.
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Ingyen kellene, de tegnapra
- Asszociációs játék. :)
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Somogyi internet rádió INR 5000/BK
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Cybertruck Taipeiben
-
LOGOUT.hu
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
őstag
válasz BlackPriest #6299 üzenetére
Fogós a keresztkérdésed. Ha a bootloader elakad, akkor szerintem nem jut el a kódfuttatásig.
Köszi a linket, ahogy nézem 168-as proci van rajta.
Arduinoban átállítottad 328-ról 168-ra a processzort a board beállítása után?
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
BlackPriest
őstag
válasz razorbenke92 #6298 üzenetére
pontosan ilyet. ha a bootloader hibás, attól még a feltöltött programnak mennie kell?
köszönöm a tippet, már olvasom
Bogár nélkül lehet élni, de minek?!_______________________________________________ Elnézést, hogy nem illik bele a véleményem a világképedbe.
-
őstag
válasz BlackPriest #6296 üzenetére
Linkelj kérlek, hogy mit is vettél pontosan.
Széthúzás-összedugás után ha nem megy, (és az első feltöltés ment) akkor az a gyanúm, hogy a bootloader nem hozzá való.
(Az Arduino ugyanis minden kódfeltöltés alkalmával a bootloadert ((aminek köszönhetően lehet soroson programozni)) is újratölti, majd aztán a kódot.)
Ha úgy programoztad, hogy a bootloader nem a boardhoz való, akkor egy még működő kártyából csinálj ArduinoAsISP-t (google segít benne) és pörköld rá a jó bootloadert.
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #6294 üzenetére
Amennyire meg tudom állapítani bármelyiket lehet kapcsolni, vezetéken megy a test is.
Hacsak nincs vmi egyéb megfontolás, mint amit az általad linkelt dolgozatban olvasni, hogy nem feltétlen szerencsés rajta hagyni az akku pozitív ágán a fogyasztókat. Az okot nem ismerem ugyan. (Talán ha vmi letestel akkor gondolom leszívja az akkut.)
Meg ha már saját ledes panelt akarok készíteni, arra szerintem úgy ültetem be az alkatrészeket, ahogy jónak látom.
LED driver integrálásán töröm még a fejem, szóval nagyon is adott mindkét ág.[ Szerkesztve ]
-
BlackPriest
őstag
Sziasztok!
Nemrég vettem két arduino mini klónt, összedrótozva minden, program ragyogóan felment. Kódban hiba volt, a javított már nem megy fel, stk500_getsync(): not in sync: resp=0x00 hibaüzenettel. Túrom a netet egy ideje, de nem találtam megoldást. Az előbb feldugtam a másik példányt, kód felmegy, másodjára ugyanez a hiba.
Van valakinek ötlete? Lehet valahogy gyári beállítást visszaállítani?
Köszi!
Bogár nélkül lehet élni, de minek?!_______________________________________________ Elnézést, hogy nem illik bele a véleményem a világképedbe.
-
tvamos
nagyúr
válasz Janos250 #6294 üzenetére
Egyszerű ez is. Ha nem kell gyors pwm, akkor egy közös bázisú kapcsolásba kötött npn tranzisztor is elég.
(#6287) tibi-d
P csatornás kiüritéses Fet
A kiüritéses FET-et szerintem nyugodtan felejtsd el. Itt csak növekményest használunk.(#6283) Janos250
Méretezés:
Én 10K-t szoktam
De ezeknél az alkalmazásoknál gondolom az Arduino pwm generátort használod. Mennyi az? 100Hz.
A p csatornás FET-eknek azért jóval nagyobb szokott lenni (hasonló verziók esetén) a gate kapacitása.[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6293 üzenetére
Az, hogy a negatív oldali kapcsolás egyszerű, de a pozitív oldali nem.
Ha a negatív oldal nem bontható meg, mert közvetlenül a testen van az izzó foglalata, akkor muszáj pozitív oldalit alkalmazni.
Persze, ha mégis meg tudod bontani a csatlakozást a test és az izzó között, akkor mehet a negatív oldali, és az egyszerű.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
Ez ennyire komplikált lenne?
Mi a probléma az autós környezettel, hogy így megnehezíti a feladatot? -
tibi-d
tag
PWM vezérlésnél csak azt kell figyelembe venni, hogy 0%-nál teljes fénnyel világít, 100%-nál sötét.
-
Janos250
őstag
Na, akkor az bizony macerás lesz, ha a negatív oldalt nem lehet megszakítani. Akkor én ezt venném:
IRLU9343
Arduino láb zenerrel korlátozva 5V-ra, és ellenállásal lekötve a földre, hogy passzív állapotban vezessen. Kérdés persze, hogy az Arduino Ts alá tudná-e vinni G-t.
Ez csak egy vegyész okoskodása, de egyszer lehet, hogy kipróbálom. Legfeljebb kimegy belőle a füst. Lehet, hogy nem lehetne megspórolni a tranyót, vagy egy BS180-at.
(persze az általad leírt bekötés szerint)[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
tibi-d
tag
Igazad van, jogos a 2 pont. Csak azt kell biztosítani, hogy bootolás idején se nyithasson ki az NPN tranyó. Az arduino ebben az esetben csak megakadályozni tudja a féklámpa kigyulladását, ha megjön a 12V a fet "S" lábára, ha a programja szerint ezt kell tennie. Minden más esetben a lámpa világít.
[ Szerkesztve ]
-
PHM
addikt
Az észrevétel jogos, efölött elsiklottam.
De:
- P csatornás kommersz fet, a gate ellenálláson keresztül a testen.
- A pozitív tápon egy PNP tranzisztor, amelyet egy NPN tranyó
hajt meg a test felől.
- Nem kell az Arduinot lebegtetni, az nyugodtan ülhet a negatív testen.
A vezérléshez nem kellenek különleges alkatrészek.
Mivel kétszeres fázisfordítás van, a logikán sem kell fordítani.
(Bár ez szoftveres oldalról nem nagy kunszt.)Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
tibi-d
tag
válasz Teasüti #6282 üzenetére
PHM megoldása akkor tökéletes, ha a féklámpa dróton kapja a testet, és a burkolat el van szigetelve. Ha a burkolaton keresztűl kapja a testet, akkor csak a 12V felől lehet vezérelni a lámpát. Ekkor is több tényezőt kell figyelembe venni. Pl. az arduino azért nem működik, mert nem kap tápot, vagy kap ugyan, de a kimenete inaktív. Mind két esetben P csatornás kiüritéses Fet kell, és hozzá olyan segédtáp, ami elő tud állítani 18-20V-ot, a fet zárásához. A vezérlés logikája sem egyszerű. Az arduino tápját úgy kell kialakítani, hogy az "5V" legyen a 12V-al egyenpotenciálon, és a "0V" lebegjen "12-5V" feszültségen. Az arduino kimenetét még így sem lehet közvetlenül a fetre kötni, kell néhány szintillesztő tranzisztor is. Az elmondottakból következik, hogy igen komplikált feladatot találtál ki.
-
Janos250
őstag
Tökéletesen igazad van. Ezért írtam korábban, hogy én csak IRL sorozatú FET-et használok, annak ellenére, hogy ismerek olyat, aki kisebb áramok esetén az IRF540-et használja, melegedés nélkül.
Erről jut eszembe: valaki kérdezett korábban többcsatornás FET modult, íme:
http://www.ebay.com/itm/Four-Channel-4-Route-MOSFET-Button-IRF540-V2-0-MOSFET-Switch-Module-For-Arduino-/171915397754?hash=item2806f4ca7a:g:MKMAAOSwDNdV5RHWÉn 1 FET-eseket vettem régebben, abban cserélgettem ki az IRF-et IRL-re. Ha valaki IRL sorozatú kész panelt is tud nem csillagászati áron, ne titkolja el!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6282 üzenetére
Ha az a szerver éppen áll - megesik - akkor innen is letöltheted:
http://ocskoszabina.hu/wp-content/uploads/2014/02/Diplomamunka_OcskoSzabina_2011.pdfAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
PHM
addikt
válasz Janos250 #6280 üzenetére
Azért azt tegyük hozzá, hogy az az 5V csak az ún. "logic level"
fetekre vonatkozik. Egy hagyományos fetnek a teljes nyitáshoz
kb 10V kell. Tehát ez esetben egy N csatornás fet használható,
amelynek a gate elektródája egy ellenállással 12V-ra van felhúzva,
s egy NPN tranzisztorral lehet azt a táp negatívjára zárni.
PWM vezérlésnél nem árt még odafigyelni a gate kis belső ellenállású
meghajtására, különben a tranzisztor erősen melegedhet.Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6282 üzenetére
Fejből én se tudom, mi az open drain.
Méretezés:
Én 10K-t szoktam, de lehet, hogy ezért a villanyosok kinevetnek.
Tapasztalatom szerint jóval nagyobbal is működik, meg kisebbel is.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #6280 üzenetére
"Normál" FET-et felhúzni 5V-ra alapból? Ez zseniális!
Miért nem jutott eszembe...
Open-drain (hú tavaly Arduinóztam utoljára ) az milyen beállítás? Úgy emlékszem csak push-pull van.
Meg akkor méretezni kéne a felhúzó ellenállást is a PWM frekvenciájához.(#6281) Janos250
Igen, de érdekes témaköröket érint. Mind érdekel.[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6279 üzenetére
"Ezért az áramkörnek alapból zárva kell lennie."
Vagyis a FET vezet.
Bekötés:
Eredetileg a féklámpa egyik sarka a földre megy. Na, ezt kell megszakítani, és betenni az N típusú FET-et.
S a testre, ugyanide az arduino földje is.
D a féklámpára, ahol megszakítottad.
G az arduinohoz.G-t egy ellenállással az Arduino +5V-ra kötve (ez a legegyszerűbb) arra az esetre,
ha a lap nem működik, akkor is magasan legyen a G, azaz vezessen a FET.
Mivel ellenállással a G fel van húzva a +5V-hoz, az Arduino kimeneti láb célszerűen open drain.Igen, de vegyészeknek, vegyészként, vagyis szigorúan ökölszabály szerűen csak az alkalmazást
Az elméletét a villanyosoktól kérdezd, mert ahhoz én nem értek.
Hú, micsoda tuningolt H lesz ebből!
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #6276 üzenetére
Az N és P csatorna az két különböző gyártási eljárás, de mindkettőből lehet készíteni növekményes és kiürítéses fajtát is. Vagyis e szerint összesen 4 különböző fajta létezik.
Én azt hittem te ezt tanítod is.Nem pontosan értem.
Megpróbálom újra, NAGYON egyszerűen megfogalmazni, amennyire tőlem telik.
Egy zárt áramkört nyitni akarok a mosfet-tel, a nyitást (PWM) vezérelni Arduino-val.
Azért akarom nyitni és nem zárni, mert az áramkörnek zárt alapállapotban kéne lennie már az MCU boot-ja előtt is, illetve ha az MCU vmiért üzemképtelenné válik.
A projekt lényege egy PWM vezérelt féklámpa, ahol a gyári áramkörre ültetem rá az Arduinot és invertált módon - megszakítással - PWM vezérelni a fényét. Viszont féklámpára akkor is szükségem van, amikor az MCU csődöt mond, vagy egyszerűen csak ki van kapcsolva. Ezért az áramkörnek alapból zárva kell lennie.A kérdés meg arra vonatkozik, hogy a kiürítéses (depletion mode) mosfet-nél a GATE ugyanúgy HIGH és LOW értékekre (0V és +5V) működik, mint a "normális" növekményes mosfet-nél? Vagyis 0V-nál teljesen nyitott, +5V-nál meg teljesen lezárt? +12-14,5 VDC-t akarok kapcsolni.
Vagy mit jelent a negatív gate feszültség? -5V a GND-hez képest (ez esetben nem fog működni, vagy nem tudom honnan veszek -5V-ot)? Vagy -5V a +12VDC-hez képest (ez esetben meg logikailag nem áll össze a kép, mert a 0V még ennél is lejjebb van)?
Ez így érthető?Amúgy köszi az esti olvasmányt!
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6273 üzenetére
"kiürítéses mosfet-nél a Gate-re ugyanúgy 0V és +5V megy, mint a növekményes típusúra? Vagy mit értenek itt negatív feszültség alatt? -5V?"
http://kkft.bme.hu/~johnny/Diplomamunka_OcskoSzabina_2011.pdf
34. oldal. Iskolásoknak íródott, de azért Te is elolvashatod!Mivel én vegyész vagyok, nem villanyos, én egyszerűen N ill. P típusú FETnek nevezem
"Most akkor működik az Arduino digitális kimenetén, vagy nem?"
Igen, működik. Folyamatosan használom. Általában N típust, a P típust csak kivételesen. P-t utoljára talán a Microchip PIC programozásához használtam, úgy 10 évvel ezelőtt."A cél az volna, hogy HIGH értékre zárjon, LOW értékre (vagy lebegő portra, INPUT módban, vagy simán üzemen kívül lévő MCU esetében) pedig nyitva maradjon"
Nem pontosan értem.N FET:
S: GND
D:+5V (vagy több is lehet, én 48-at is kapcsolok vele)
G: Arduino lába, ha HIGH, akkor a FET vezet, tehát megy áram, ha LOW, akkor a FET nem vezet, nincs áram.
Ha fordítva kell, akkor szoftver .[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
És tényleg!
De mit jelent a negatív Gate feszültség konyhanyelven? Most akkor működik az Arduino digitális kimenetén, vagy nem?
Mert most már azt is tudom, hogy gyártják a mosfet-et, már a működésének fizikai elvével is tisztában vagyok hála a sok anyagnak (bár pont nem érdekel az elmélete), de erre az egyszerű kérdésre nem kaptam választ.
Vagy olyan formában kaptam, amit nem értek (lehet a grafikonokból ki lehetne bogarászni)...A cél az volna, hogy HIGH értékre zárjon, LOW értékre (vagy lebegő portra, INPUT módban, vagy simán üzemen kívül lévő MCU esetében) pedig nyitva maradjon.
[ Szerkesztve ]
-
tibi-d
tag
válasz Teasüti #6273 üzenetére
A kiüritéses mosfet "gate"-re a "source" kivezetéshez képest adhatsz pozitív és negatív feszültséget is. Az első esetben mégjobban ki fog nyitni, az utóbbiban le fog zárni. Ez le van írva abban a köteg leírásban, amit linkeltem. A P csatornás fetre is igaz ez, csak fordítva.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #6271 üzenetére
Jó, hogy mondod a library-ket! Na az a másik nagy gond. Arduino-hoz van minden, szó szerint. Bármit keresek neten az hótziher, hogy Arduino-hoz lesz kész megoldás. A többihez nincs ekkora közösség.
Pl WS2812 library-t találni kb két perc, és sok alternatíva van rá. STM32-höz egy gyors keresés után semmit nem találtam. Nem szántam rá túl sok időt, de vhogy még nem botlottam bele a milliós felhasználói táborába.
Azóta a fiókban pihen az az egy lap, amit rendeltem próbából.(#6272) Janos250
Köszönöm szépen, pont amit kértem!
Esetleg egy ajánlat a kiürítéses típusra?
Vagy egy katalógus vhol?
Meg nem tudod véletlenül a választ erre a kérdésre:
kiürítéses mosfet-nél a Gate-re ugyanúgy 0V és +5V megy, mint a növekményes típusúra? Vagy mit értenek itt negatív feszültség alatt? -5V? -
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6256 üzenetére
Én az IRL sorozatúakat használom, mert az biztosan kinyit TTL szint esetén. Ismerősöm az IRF sorozatot is használja kisebb áramok esetén, de én az IRL-t pártolom, mert annak alacsonyabb a gate feszültsége. Ebayről 10-es csomagban párszáz Ft darabja. Itthon duplája, de még az sem sok. Vagy akár 10 db. együtt párszáz az általánosabb típusokból, pl.:
http://www.ebay.com/itm/10PCS-IRF540N-IRF540-TO-220-N-Channel-33A-100V-Power-MOSFET-/171907621084?hash=item28067e20dc:gGYAAOxyrM5TJmML
Vagy ez is olcsó:
http://www.ebay.com/itm/10pcs-IRL540N-IRL540-Power-MOSFET-IR-TO-220-/191850144579?epid=1291809408&hash=item2cab28e343:g:ZCAAAOSwVghXEx9U[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6253 üzenetére
A spéci dolgok természetesen nem mennek más lapokon. A nem spécikből a lábak nevei nem egyeznek meg, azt meg kell nézni a pins_arduino.h fájlban az adott laphoz tartozó helyen a variants könyvtárban, hiszen a lapokon még ugyanannál a procinál is vannak jelentős különbségek. Pl. egyes ESP lapok a kevés valós lábszám miatt egyeseket kettőznek.
Mondjuk egy WS2812B ledsor meghajtása sem túl esélyes, hogy simán átvihető egyik lapról a másikra,
mert ott mélyen bele kell gázolni a proci lelkivilágába a microsecnél is pontosabb időzítési igény miatt. Igaz ugyan, hogy ez a user számára nem látszik, ő csak kész osztályt használ. Az Adafruit ugyan próbálta úgy megcsinálni a saját osztályát, hogy minél több lapon menjen, de azért az nem az igazi.
Mondjuk egy ESP8266WebServer osztályt sem célszerű megpróbálni futtatni más procikkal. Viszont pl. az ESP8266 Arduino rendszerbe illesztését is úgy csinálták meg, hogy az UNOn (is) használt dolgok meglegyenek, azonos legyen a nevük, és a paramétereik, és a WiFi shieldhez is passzoljon.
Pl. általános, hogy a pinmode paraméterének a 0. bitje jelzi, hogy input/output, stb. Így a usernek csak INPUT, vagy OUTPUT (stb.) előre definiált konstansokat kell beírni, procitól függetlenül, és a rendszer dolga, hogy az adott környezethez ezt értelmezze.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
tvamos
nagyúr
válasz Gergosz2 #6265 üzenetére
Basszus... nem azert vettem kit-et, hogy forro ragasztoval hefteljem oda az arduinot... Kapja be a kinai!
(#6264) Teasüti válasza tvamos (#6263) üzenetér
Nekem van sajatom, nem kell megegy. A gyerek meg majd meg kitalalja, en egyenlore eroltetem, hogy ne csak a tv-t nezze.
Persze, lehet aztagyom, ogy e is, hogy hagyom, csinaljon amit akar...[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
zka67
őstag
válasz Teasüti #6254 üzenetére
Szia, bocs, hogy beleszólok a ledes témába: a ledekkel az a helyzet, hogy úgy működnek mint a zener diódák, néhány tized volttal megemelve a ráadott feszültséget nagyságrendekkel megnőhet rajtuk az átfolyó áram. Továbbá fix feszültségről üzemeltetve a ledeket, azokon ugye áram folyik át ami hőt termel, és ez a hő lejjebb viszi a ledek "nyitófeszültségét", ami az áram növekedéséhez vezet, ami még több hőt generál, ezáltal még lejjeb kerül a nyitófeszültség és így tovább... pukk.
-
Gergosz2
veterán
Nekem nem esett le tőle az állam, mert nem valami jól kanyarodik. Persze összeraktam meg minden, de inkább olyan irányba folytatnám, hogy egy jobb felépítésű RC autót mókolnék meg.
Egyik tervem vele, hogy a kereke helyett valami lánctalpat tegyek rá.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
-
Teasüti
nagyúr
Semmi közöm hozzá, de nehéz elmenni e mellett szó nélkül.
Végül is kinek vetted? A gyereknek, vagy magadnak?
Ha a gyerek türelmetlen, akkor jobb ha bele se kezd ebbe a műfajba, mert tudjuk jól, hogy hetekig el lehet szöszölni egy-egy projekttel és akinek ez örömet okoz, ő neki általában az odavezető út és a megszerzett tudás fontosabb, mint a végeredmény.
Akinek csak a végeredmény számít, az inkább vegyen vmi gyári konzumer terméket!
Ha a kölyköt csak a játék érdekli, akkor sztem ez egy nagyon rossz ajándék volt. -
tibi-d
tag
A félvezetők működéséhez egy kis adalék:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/elektronika-elektrotechnika/felvezeto-aramkori-elemek -
tibi-d
tag
válasz Teasüti #6256 üzenetére
Szia!
A válasz a nevében van. A LED az egy dióda, aminek nem lineáris a karakterisztikája, mint egy ellenállásnak. Kb 1.5V-ig kevésbé nő az árama, de néhány század volt növeledésre akár 10X-es áram is kialakulhat. Igy pillanat alatt tönkre lehet tenni. Az áramkorlátozós tápegységnek pont az a lényege, hogy nem engedi elszállni az áramot. A LED látszólagos fényereje sem arányos az árammal. Kb 1/3 áramig fokozatosan nő a fényerő, utána már úgy tűnik, minha nem is nőne ( ami nem igaz, csak nem érzékeljük). -
tvamos
nagyúr
Hello!
Ilyen kitet vettem a gyermeknek: [link]
Sajnos az elado nem adott semmi utmutatot, hogyan rakjam ossze, meg ilyenek.
Nem tudtok a neten valami projektet, ami jo lenne hozza? Megoldanam en, csak az emberke nem turelmes... szoval valami instant megoldas kene![ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
Teasüti
nagyúr
Mosfet: igen, ezzel nem válaszoltad meg a kérdésem. Tehát még egyszer: kiürítéses mosfet-nél a Gate-re ugyanúgy 0V és +5V megy, mint a növekményes típusúra? Vagy mit értenek itt negatív feszültség alatt? -5V?
Kaphatnék egy-egy ajánlott és olcsó típust 5V-os Arduino-hoz mindkét fajtából PWM vezérlésre?
Esetleg külön: létezik olyan mosfet breakout board, ami alkalmas 3in1 vezérelni egy analóg RGB szalagot?Led: a nem tanácsos itt mit jelent? Mi akadályozna meg benne?
Valamint épp led driver-ről olvasgatok, ott ugye nem használnak ellenállást és meg is válaszolta at egyik videó a kérdésem, miszerint elhagyható állandó áramú DC-DC konverter esetében.
Ebből viszont következik még egy kérdés: mit jelent az, hogy a ledeket árammal vezéreljük, nem feszültséggel?
A ledek nem úgy működnek, mint a hagyományos fogyasztók, hogy adott feszültségen adott áramot vesznek fel (automatikusan, az én értelmezésemben). Miért kell korlátozni külön az áramot, amikor a feszültség a kívánt értékre van beállítva?[ Szerkesztve ]
-
jksx
senior tag
válasz Teasüti #6254 üzenetére
Szia!
Ledekhez mindenképpen kell soros előtét ellenállás ami korlátozza az áramot.
Különböző típusú ledeket nem tanácsos sorba kötni.
Méretezéshez itt találsz segédprogramot: [link]
A kiürítéses FET alapállapotban "vezet" a Gate-ra adott feszültség hatására a csatorna kiürül, a FET "lezár".
[link][ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Kérdeznék inkább, ha már itt vagyok.
Folytatom a 12V rendszerű jármű projektemet.
Jelenleg féklámpát tervezek készíteni.
A ledekről és mosfetekről hiányos az elektronika tudásom.
A ledek elé mindenképp kell áramkorlátozó ellenállás, akkor is ha a sorba kötött ledek összeadott "forward Vdrop"-ja megegyezik a tápfeszültséggel, vagy legalábbis tűrésen belül van?
Pl. 6db Led sorba kötve kb 13 voltra jönne ki, akkor elhagyható az ellenállás? Vagy ha mindenképp kell, akkor mire méretezem? Mondjuk 12-14,4V tápnál. Meg ha különböző ledek vannak a sorban, akkor a legnagyobb áramfelvételűhöz méretezem az ellenállást?
(Érdekességképp az Ohm törvényről: ha sorba kötöm a fogyasztókat, akkor ha jól értelmezem a törvényt ugyanaz az áram megy végig a soron, mondjuk 150 mA folyik át 6db 150 mA-es leden? Ez azt jelenti, hogy a (táp)vezeték méretezésnél soros kötésű fogyasztóknál elég egyetlen fogyasztó áramfelvételére méretezni? Vagy ugyanúgy 15A-re méretezzek, ha van mondjuk 100 db led a sorban?)Mosfettel szeretném kapcsolni a ledeket TTL feszültségről (PWM), viszont a csavar a dologban, hogy vezérlőjel nélkül alapból bekapcsolva kéne lenniük (ha nem működik az MCU, akkor is használható legyen a féklámpa egy bypass áramkörön keresztül a tervem szerint).
Ehhez egy úgynevezett "depletion" típusú mosfet kell? Vagy inverter? Előbbinél nem értem a leírásnál, hogy a Gate negatív feszültségnél kezd becsukni. Ez mit jelent? TTL-el nem használható?Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #6219 üzenetére
"Pont az a jó, hogy ami UNO-n megy, az a többin is."
Jah, egyszer próbáltam meg Arduino IDE kódot fordítani vmelyik olcsó STM32-re, már nem is emlékszem melyik IDE-vel (szerk: System Workbench).
Hát lefordult ugyan, de átszabás nélkül az új hardware-re nem működőképes és a bináris kód is többszöröse az eredeti fordításnak. Ez a kb mindegy is kategória. Elkönyveltem az esetet annak, hogy Arduino kompatibilitás mint olyan nem létezik, vagy nagyon-nagyon korlátozott.
Ez csak az én személyes tapasztalatom az első eset sikertelensége után. A véleményem nem reprezentatív.[ Szerkesztve ]
-
gilfoyle
őstag
Jó megoldást/ötletet adtatok, köszönöm! Elég csak az egyik csatorna, így is 4000 a felbontás - ez szépen látszik is a kijelzőn - bőven elég. A "B" csatorna pedig csak az irányhoz kell.
Átsiklottam fölötte, hogy a lentebb linkelt leírásban is ez van az első megszakításos példában.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz gilfoyle #6249 üzenetére
Mindkét encoder egyik lábát elég interruptra kötni, a másik lábát pedig beolvasod, mikor a másik láb interruptot generál. Igaz a felbontása így felére csökken, de mindkettőt tudod olvasni iránnyal együtt.
Illetve az uno _minden_ lábára be lehet állítani pinchange interruptot, azzal is meg lehet oldani, teljes felbontással, csak néhány sorral hosszabb lesz az interrupt rutin.[ Szerkesztve ]
-
őstag
válasz gilfoyle #6249 üzenetére
Nem feltétlenül kell Mega hozzá:
Az enkódercsatornák egyikét elég interruptra tenni->x1 kiértékelésnél csak az egyik csatornát nézed interrupttal, és a másik csatorna értéke alapján határozod meg, hogy mi az irány.
soldi3r :
Többször volt fölösleges újrakondiznom monitort az elmúlt időszakban. Újrakondizás után sem működtek nekem. Ha a táp esetleg elvitte magával a megjelenítő logikát, akkor gazdasági totálkár. Azt kellene megnézd, hogy a megfelelő feszültségekkel betápolva legalább a logika elindul e. (kép nincs ugyan, de lehet látni, hogy menne a monitor)
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
gilfoyle
őstag
válasz razorbenke92 #6247 üzenetére
Köszi mindkettőtöknek ((#6246) Gergosz2).
Egy UNO-m van, viszont legalább 2 enkódert kellene kezelnem, mindkettő 2 csatornás. Ahogy néztem az UNO D2 és D3 lába képes csak megszakítást kezelni, úgyhogy egy MEGA-t is be kell szereznem, de kísérletezésnek jó lesz addig az UNO is.
Csak az utókornak: ITT minden le van írva -
őstag
válasz gilfoyle #6245 üzenetére
Ha esetleg érdekel ezen felül:
A TTL (Tranzisztor-Tranzisztor Logika) önmagában hordozza, hogy digitális "logikai" jelekről van szó. A TTL szabvány szerint egy kimenet 0.5V alatt nulla (vagy hamis) 2.7V-5V tartományban pedig 1 (igaz). A kettő közötti érték egy tiltott zóna, ahol nem helyezkedhet el a jel feszültségértéke.Arduino-n az analóg bemenet használható digitálisként is, ilyen esetben ajánlott is, ugyanis egy analóg olvasás időben sokszorosa egy digitálisnak, információtartalma pedig az adott tartományokon belül nincs a változó értékeknek.
Mivel enkóderről van szó, ahogy írták is, a digitális lábon belül is célszerű megszakítással rendelkező (interrupt) lábat találni neki.
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
gilfoyle
őstag
Egy amatőr kérdés... TTL kimenetű enkóder kimenteit a digitális bemenetekre kell kötni vagy az analógra?
Ilyen jeladóról van szó, azzal a különbséggel, hogy index jel nincs.[ Szerkesztve ]
-
quint
aktív tag
válasz Teasüti #6243 üzenetére
Ez "csak" áramköri szimulációhoz használható.
Arduino kódok (valamilyen szintű) szimulált futtatásához is használható a circuits.io.
Perifériákkal is lehet egy picit játszani az UnoArduSim-ben. -
Teasüti
nagyúr
Köszönöm a válaszokat!
Ez a kockás papír v2 nagyon menő!
Egy gyors kérdés, kódot nem tud futtatni, ugye?
Mert elég hamar szembejön egy komplett MCU az alkatrészek között, így felmerül a kérdés, hogy a szimulátor csak multiméter üzemmódban működik (probe), vagy annál komplexebb vizsgálatokat is lehet végezni?
Esetleg MCU-t szimulálni?[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6239 üzenetére
Én NYÁK tervezéshez régen az Eagle-t használtam, ami akkor a CadSoft terméke volt, de azóta már azt is megette az Autodesk. Nem tudom, most milyen. Régen, amikor még Microchip PICekkel dolgoztam elég jó volt, sok benne volt az alkatrészlistában. Ma is vannak DIY gyártók, akik ezt használják.
https://en.wikipedia.org/wiki/EAGLE_(program)Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
quint
aktív tag
-
Teasüti
nagyúr
Sziasztok!
Nagyobb kihagyás után ismét belevágnék ebbe a műfajba, meg az elektronikába.
Első kérdésem rögtön, hogy mivel szoktak a kezdők áramkört szimulálni és nyák-ot tervezni?
Köszi! -
Janos250
őstag
válasz csubuka #6220 üzenetére
Az Arduino két dolog:
Elsődlegesen egy programozási szabályrendszer C++ -on belül, halom kész osztállyal, aminek minden Arduino lapra meg kell lenni.
Továbbá lapok, amik - akár - Arduino rendszerben is programozhatóak, mert ki vannak dolgozva rájuk az Arduino rendszerben szokásos dolgok. Pl., hogy pinmode-nak kell nevezni ami megadja, melyik pin mire lesz használva, előre példányosítva van egy serial nevű UART, stb.
Az eredeti olasz gyártó aki ezt kidolgozta, csinált pár lapot, elsődlegesen az UNO-t, majd megát. stb. Ezek ma is kapható, de drága lapok.
Látván ennek a rendszernek az előnyét, több gyártó is elkezdett olyan lapot gyártani, ami jól illeszkedik ebbe a rendszerbe. Nem csupán az eredeti Atmel proc. típusokkal, hanem másokkal is. Még az Intel is beszállt a buliba, de ő nemrégiben ki is szállt, látta, hogy számára ez a vonat már elment. Jó lapokat gyártanak pl. STM csipekkel, meg ESP WiFis csipekkel. Persze az eredeti Atmel csipes klónok is jók, csak azok a csipek már kissé öregecskék. Ezek mind passzolnak az Arduino vonalba. Így ki lehet használni azt az előnyt, hogy ha egy Arduino lapra írtál már programot, nem kell egy másik lapon ismét azt bogarászni, hogy mit hogyan is kell csinálni. Tehát hasonlóan járt ez a rendszer, mint a linux annak idején.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
csubuka
addikt
válasz Gergosz2 #6236 üzenetére
A gány nem kifejezés sajnos Konkrétan multimédia célokra is nehézkes igénybe venni, mivel egy Android mókolt rendszer a legjobb rá, de az meg nem viszi az USB-s külső wifit, hiába ügyel az ember a chipsetre. Így hát egy régebbi router ddwrtsítéséből lett bele "wifi-vevő", ami etherneten adja be neki a netet. Azért ez elég gány. De most leglább az USB-k mennek. Annyi időt az egész nem ér, sokkal gazdaságosabb egy normális RPi.
[ Szerkesztve ]
-
Gergosz2
veterán
Szabad térben még nem próbáltam. Nálam az volt a kritérium, hogy négy falon keresztül tudjak kommunikálni. Azt tudja. Sokkal jobb mint a NYÁKantennás versenyzők, annyit garantálhatok.
(#6234) csubuka
Ott a pont. Orange Pi tényleg olcsóbb meg minden , de szoftveresen elég gány.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
csubuka
addikt
Köszönöm szépen! Ez a webkamera jó ötlet Egy streamelő sztár születhetne így. Nem egy macska mindennapjairól, hanem egy villanyóra pörgéséről
*mondjuk a szegény OrangePi PC nem áll a helyzet magaslatán szoftveresen sajna. Egyik oprendszerrel az USB portok jók, másikkal az ethernet Wifi evőket is hektikusan kezel csak.
-
tvamos
nagyúr
Ez mennyire jó választás, ha külső antennás modul kell?
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
nagyúr
válasz csubuka #6230 üzenetére
Inkább ágyúval verébre kategória, természetesen meg lehet csinálni, és szerintem nem is lenne kevésbé üzembiztos, mint az arduino, ez persze a rátöltött oprendszertől is függ. De akkor lenne értelme, ha más feladatot is adnál a hardvernek, hogy ne unatkozzon szegény a villanyóraszekrényben! Pl köss rá webkamerát, vagy hasonló.
-
csubuka
addikt
Még annyit szeretnék kéérdezni, hogy ha van egy RPi kópia OrangePi PC-m is, akkor ott valami linux alatt pythonnal nem tudnám feldolgozni minden egyéb nélkül az abba belekötött digitális inputot (vannak ilyen GPIO pinjei annak is) az okos villanyórából? Ez lehet, hogy nem életképes. Vagy a fő gond az, hogy így sosem lesz megbízható a rendszer, mert túl bonyolult, szóval ez csak ilyen teszt kólerkodásra lenne jó max? Vagy a verébre ágyúva kategória ez inkább?
-
nagyúr
válasz csubuka #6226 üzenetére
Nem akarok nagy hülyeséget mondani, de az arduino a maga idejében kb. akkora újítás volt, mint az iphone a gombos telefonok közt. Most utánakerestem, 2005-ben léptek piacra, és ugye tudjuk, hogy 12 év a számítástechnikában mekkora idő. Azt pontosan nem találom, hogy mondjuk az uno-t mikor kezdték gyártani, de az esp-vel összehasonlítani olyan, mintha az első szériás Iphone-t mondjuk a Samsung S7-tel hasonlítanád össze.
-
csubuka
addikt
válasz Gergosz2 #6222 üzenetére
Igen, kicsit el vagyok tájolva a fogalmakkal egyelőre... de a kék nyákosra gondoltam igen.
(#6221) aryes: Valóban kicsit zagyva volt a kérdésem De a lényeg, hogy anyagilag meg egyszerűság tekintetében is az Uno boardnál jobbak vannak általánosságban, atlagfelhasználóknak is eszerint. Csak a többi board nem igazán híres, szóval, így nekem az eredeti Arduino board ugrott be elsőnek, mint lehetséges megoldás a naplozási problemámra.
-
-
Zahze
csendes tag
Sziasztok!
Tapasztalt már valaki olyat hogy 1 jelzésre 2 megszakítás történik ? Ha igen mi nyújtott megoldást ?
Részletesebben: Mega-m van, egy ajtónyitás érzékelővel és ez a kód. A kiírásnál pedig van amikor egyszer ír ki jelszintváltásra, van pedig amikor kétszer...
Van bent egy 2kohm-os lehúzó ellenállás (nem tudom mekkora kéne ehez)const byte interruptPin = 2;
int szamlalo = 0;
void setup() {
Serial.begin(9600);
pinMode(interruptPin, INPUT_PULLUP);
attachInterrupt(0,interr,CHANGE);
}
void loop() {
}
void interr() {
Serial.print("interr: ");
Serial.println(szamlalo++);
}Ötlet ? :/
[ Szerkesztve ]
Talk is cheap. Show me the code - Linus Torvalds
-
csubuka
addikt
válasz Janos250 #6219 üzenetére
Köszönöm szépen válaszod és hogy rászántad az időt, hogy ilyen alapos, kiterjedt listát készíts!
Van választék Elég meredeken olcsó árak vannak azért...
Összességében akkor az Arduino-t csak a híre viszi és annyira nem egy jó termék?
(#6218) aryes: Köszönöm szépen, akkor beszerzek egy olyat is
-
Janos250
őstag
válasz csubuka #6214 üzenetére
Verzió 1.:
veszünk mindenféle kiegészítőket az Arduinohoz.
Verzió 2.:
Eleve olyan lapot veszünk, amin sok minden rajta van, akkor olcsóbban és kényelmesebben megússzuk. Szenzorok persze akkor is kellenek.Én a netre csatlakozás során a WiFi híve vagyok, mert nincs kábeles csatlakozás, nem lehet tönkretenni semmit.
Ha megnézed neten, hogy mi mindent tud pl. ez a lap 2300 Ft-ért elcsodálkozol. Nem fake, nekem legalábbis beküldték, a napokban érkezett meg.
WIFI & Bluetooth WEMOS Lolin32 V1.0.0 Card Based ESP-32 ESP-WROOM-32 4 MB FlashWifi, BT, 240 MHz dual core, 520 KB SRAM, 448 KByte ROM, 4 MB Flash, Ultra-low noise analog amplifier, Hall sensor, 10x capacitive touch interfaces, 34x GPIO, 3 x UARTs, 3 x SPI, 2 x I2S, 12 x ADC input channels, 2 x DAC, 2 x I2C
PWM, SDIO.Vagy ez a korábbi konstrukció 1800-ért:
NodeMCU-32S ESP32S NodeMCU32S ESP32 WiFi Bluetooth Development Board Dual-CoreA DOIT ESP32 lapja is jó, most éppen azt használom.
Persze kisebb tudással, de az ESP8266 lapok is igen jók. Pl. Wemos ESP8266 d1, Wemos d1 ESP8266 R2, Wemons ESP8266 mini.
Meg ez se rossz:
NodeMcu Lua ESP8266 CH340G ESP-12E Wireless WIFI Internet Development BoardEzen meg 32 M van:
NodeMCU V3 Lua WIFI module integration of ESP8266 + extra memory 32M flash, USB-serial CH340GAz interneten szinte minden program az "UNO-ra van írva", de ez csak megszokás, hogy mindent azon (is) szokás kipróbálni internetre rakás előtt. Pont az a jó, hogy ami UNO-n megy, az a többin is.
Nagyon jók még az STM32 ARM lapok is.Én szoktam ajánlani ezt:
http://www.ebay.com/itm/USB-saleae-Logic-Analyzer-Device-Set-USB-Cable-24MHz-8CH-24MHz-MCU-ARM-FPGA/141694353386?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
mert ez tényleg működik.meg ezt:
http://www.ebay.com/itm/MAX7219-LED-Dot-matrix-8-Digit-Digital-Display-Control-Module-for-Arduino/172472962960?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
vagy ezt:
http://www.ebay.com/itm/8-Tasten-Ziffern-Digital-LED-8-Bit-TM1638-Display-Module-f%C3%BCr-AVR-Arduino/172471641665?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649Persze stabil, lehetőleg változttható táp is kell, és néhány sensor se árt.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
csubuka
addikt
Köszönöm szépen!
Értem, ámde akár egy Arduino ethernet shield (2 USD aliról) és mehet kábelesen a netre nem?
A mérő ez volna. Van rajta egy villogó LED is, 800 villanás/1kWh változás a mért teljesen átfolyó energiamennyiségben.
SO+ és SO- kimenetei vannak kábelesen az órának. Ez ugyanazzal a pulzusszámal működik.
(#6216) dew28 : Köszönöm a hozzászólásod! Igen úgy van, ahogy mondod. De akkor a közvetlenül RPi-be kötése a villanyóra pulzuskimenetének nem adja tényleg?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz csubuka #6214 üzenetére
Ha hálózatra küldés lenne a cél, egy ESP-nek valahol szerepelnie kéne a képletben, ami wifi-n keresztül a netre tudná küldeni az adatokat. Akár az arduino lapra kötve, akár csak magában, pl wemos d1 vagy d1 mini személyében, mivel kevés kimenetre van szükséged, ami azon van is pont elég lenne.
A villanyóra pontosan milyen kimeneten, milyen adatokat küld?[ Szerkesztve ]
-
csubuka
addikt
Sziasztok!
Teljesen új vagyok az Arduino terepen, de egy olyan igényem támadt, hogy egy "okos" villanyórának a pulse out jelét szeretném feldolgozni egy fotodiódát odahelyezve a LED elé és a fogyasztást naplózni. Később egy térfogatárammérő kábeles pulse-outja is érdekes lehetne. Ehhez jó lehet az Arduino nem? Mármint ha a naplózást mondjuk egy hozzákötött RPi (vagy hasonló) végzi... *Közvetlenül az RPi-nél olyasmit olvastam, hogy ilyen olyan latency miatt nem biztos, hogy jó ötlet, erről fogalmam sincs Netán valahogy Google Docs-ra lehetne küldeni a kimenetet, ott is naplózódhat felőlem
A klón Arduino-t már megrendeltem, esetleg nincs ilyen kezdő lista, hogy hol lehet az Ali-n jó áron nem legalja kiegészítőket (kijelző, ethernet shield akár) venni? Vagy mi a kötelező? *Forrasztóón, páka, multiméter (ez épp úton van) van.
-
Bazs87
tag
válasz soldi3r #6208 üzenetére
ha plc programozási lehetőséget keresel ezt ajánlom figyelmedbe: [link]
én már régóta játszom a gondolattal. Filléres tétel és egy kész codesys plc-t kapsz belőle. Iparba nem ajánlott, de tesztelni szuper + webserver a vizuja!
A nyelv maga nekem 100x jobban tetszik, mint a siemens.
-
soldi3r
veterán
Kozben szerintem talaltam kiforrottabbat. Mondjuk Arduinon meg nem fut rendesen, de Raspin jol nez ki.
E30 (oo=[][]=oo)
-
Bazs87
tag
válasz soldi3r #6204 üzenetére
ha valaki tud bánni az arduinoval szerintem egy minimális lépés összehozni valamilyen egyszerű soros vagy tcp kommunikációt, amivel etetni lehet egy guit/webservert.
Nekem is ilyen szerepel a közeli terveimben. Libnodave/snap7 + raspi/win tapipc. Ebből lehet egy elég költséghatákony vizut összerakni siemenshez.
-
Bazs87
tag
-
Janos250
őstag
Én használtam párszor.
A fedelet levéve a tüskéken arduinoként programozható, hiszen ESP8266 chip van benne.
(természetesen ne úgy akard programozni, hogy be van dugva a konnektorba, mert a mai világban drága a virág, koszorú! )
Amit kell tudni hozzá:
A relé a GPIO12
A zöld ledje (ha akarod használni) GPIO13
Szabványos arduinoként használom, semmi gond nincs velük.
Sima html WEB lapot küldök ki mobiltelefonra, gombokkal, amiket megnyomva állíthatók a dolgok.
Így nem kell semmi app.De ha a html nem tetszik, telnettel is vezérelheted.
Meg még fenetudja hányféleképpen.Távoli eléréshez kell egy WiFi router "látótávolságban", aminek van kijárata a világ felé, és portforwarding állítás céljából van hozzá adminisztrátori jogod.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
soldi3r
veterán
Jopofa project.. Mondjuk nekem a Controllino is uj. Mondjuk az arakon kicsi faragniuk kellene. Hatha mast is erdekel...
[ Szerkesztve ]
E30 (oo=[][]=oo)
-
Bazs87
tag
valaki játszott már sonoff wireless smart switch-el?
Távolról szeretném saját programból kapcsolgatni.
Amiket eddig láttam csak MQTT-s meg hasonló dolgok, amik nem igazán mozgatnak meg. A másik oldal pedig az, hogy felapplikálnak rá egy ESP-t és úgy vezérlik. Mivel a HW-oldalon sem vagyok túl erős, valamilyen python libet kerestem, ami direkt tcp/ip-vel kommunikálna mindenféle berhelés nélkül.
A telefonos appnak is ugyanígy kell működnie.(smart home elképzelésem mysql-lel történne, ami mellett kis scriptek futnának, amik az adatgyűjtős, kapcsolgatós melókat végeznék) ehhez szeretnék egy sonoffos scriptet írni mondjuk pythonon (talán ez a legelterjedtebb berhelőnyelv)
A neten keresgélés edig nem vezetett eredményre.
nektek van erről valamilyen infótok?Köszi!
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Apple notebookok
- Teljesítményvesztést okoz az új NVIDIA App
- EA Sports WRC '23
- Sütés, főzés és konyhai praktikák
- Autós topik
- Tényleg betilthatja a TP-Linket az USA
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- PH! Darts
- Kecskemét és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Dell notebook topic
- További aktív témák...
- Clevo N750BU(Terra 1542)15,6 FHD LED, I5 7200U,4Gb DDR4,uj 120Gb SSD,jó akku, töltő
- Nintendo Switch OLED 19.0.1 Dual-Boot Cfw + 128GB MicroSD + Atmosphere 1.8.0, 3 hó garival!
- XBOX ONE S 1TB, dobozában, gyári tarozékaival és 6 hó garanciával, Bp-i üzletből!
- XBOX ONE X 1TB, makulátlan szép állapotban, 6 hó teljeskörű és 1 év SW garanciával Bp-i üzletből!!
- XBOX Series X, dobozában, gyári tartozékaival, 2025.06.28.-ig gyári garancia!! Bp-i üzletből eladó!
Állásajánlatok
Cég: Axon Labs Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest