- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gerner1
- Gurulunk, WAZE?!
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- bitpork: MOD Júni 13 Augusztus 2- szombat jelen állás szerint.
- eBay-es kütyük kis pénzért
- user2: Kia Ceed Gold 160 1.5 T-GDI MY2024
- Argos: Szeretem az ecetfát
-
LOGOUT
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
quint
aktív tag
válasz
adatfalo #9708 üzenetére
Egy nyákdarabra ki kell maratni egy fésűs nedvességérzékelőt, ami megszakítás kérést tud küldeni az arduinónak, ha egy csepp víz ráesik. Egy pet palackban bőven elfér akár hónapokra is a triggereléshez szükséges víz, a hangoláshoz pedig jó egy felforrósított gombostű.
Ha már minden jól működik, akkor megfontolhatod a nedvességérzékelő elbillentését a virágcserép felé, mert akkor a megfelelő ütemben érkező vízcseppek akár ki is elégíthetik a virág nedvességigényét
Végső megoldásként a palack és a víz kivételével minden más kidobható - természetesen a minden másba nem beleértendő a virág
-
quint
aktív tag
válasz
fagylalt #9650 üzenetére
A robotjármű benzinmotorral megy? Mert ha nem, akkor ott lesz egy szép nagy aksid. Arra meg már csak egy step-down konverter kell, és viola, ahogy a művelt türkök mondják.
Bocs', közben látom, hogy másik szálon válaszoltál... Akkor csak a kérdés: miért nem jó a főakku? -
quint
aktív tag
válasz
fagylalt #9633 üzenetére
Kedvenceim ezek a 18650 bázisú powerbank házak. Általában tetszés szerint konfigurálhatók full powerbank és tiszta projektdoboz között. Például egy 2x18650-esben klasszul elfér egy Pro Mini (v. hasonló) alapú eszköz pár perifériával, és még 1 akku a tápláláshoz.
-
quint
aktív tag
válasz
fagylalt #9631 üzenetére
Egyszerű analóg, soros áteresztő stabilizátor van a Megán, tehát 8 db sorba kötött akksi pont annyi idő alatt merül le, mint 6...
Akkus tápláláshoz nem rossz opció a legolcsóbb powerbank, és akkor a +5V bemeneten táplálod a Megát. Ez még olcsóbb is, ha épp nincsenek a fiókban a NiMH akkuk. -
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #9267 üzenetére
Tökéletes cucc, és kábé mindenhol lehet kapni.
-
quint
aktív tag
válasz
DrojDtroll #6684 üzenetére
Nem nehéz eltévedni, csak akkor derül ki, ha C++ eszközöket (például objektumok) is használni próbálsz, aztán működnek
-
quint
aktív tag
válasz
DrojDtroll #6682 üzenetére
C++
-
quint
aktív tag
válasz
Teasüti #6243 üzenetére
Ez "csak" áramköri szimulációhoz használható.
Arduino kódok (valamilyen szintű) szimulált futtatásához is használható a circuits.io.
Perifériákkal is lehet egy picit játszani az UnoArduSim-ben. -
quint
aktív tag
-
quint
aktív tag
válasz
vargalex #6075 üzenetére
Teljesen igaz, bocs' a pontatlan ill. félreérthető fogalmazásért.
Akkor még egy apróságot hozzáteszek: ha valaki elemes vagy akkus táplálásban gondolkodik, akkor viszont a meztelen modult praktikus előnyben részesíteni, mert a D1-en vagy a NodeMCU-n lévő USB illesztő és a stabilizátor rengeteget fogyaszt (deep sleepben is elmegy 20-30 mA, a modul magában pedig csak néhányszor tíz µA-t fogyaszt tentikézés közben). -
quint
aktív tag
válasz
ngabor2 #6073 üzenetére
A cikkben egy komplett megoldást találsz: az ESP csak az időt szedi le, soros vonalon adja át az UNO-nak...
DE lényegesen egyszerűsödik az egész, ha egy 1000 Ft-os Wemos D1-et vagy NodeMCU-t használsz, vagy ha nem elég az IO portok száma, akkor 2 ezerért ESP32 fejlesztőt vásárolsz. D1-hez és NodeMCU-hoz fullos az arduino támogatás, az ESP32-hez pedig egész szép tempóban csinálják. Főleg a user interface terén lesznek brutálisan más lehetőségeid az alap arduino áramkörökhöz képest.
-
quint
aktív tag
válasz
mate1396 #6015 üzenetére
Volt időm egy picit elszórakozni vele. Ugyanazt csinálja, 1 és 15 között számol és binárisan kijelzi az eredmény a LED-eken (a DecimalToBin elnevezést megtartottam, de nem túl szerencsés).
#define DEBOUNCING_TIME 100
unsigned long last_it_time = millis();
int x = 0;
volatile boolean pressing = true;
void buttoonPressed(){
if ((millis()-last_it_time) > DEBOUNCING_TIME) {
last_it_time = millis();
pressing = true;
}
}
void setup() {
for (int i=8; i<12; i++) {pinMode(i, OUTPUT);}
attachInterrupt(0,buttoonPressed,FALLING);
}
void DecimalToBin(int decimal){
byte mask = 1;
for(int i = 11; i > 7; i--) {
if (decimal&mask) {digitalWrite(i,HIGH);} else {digitalWrite(i,LOW);}
mask = mask << 1;
}
}
void loop() {
if (pressing) {
if (++x > 15) x=1;
pressing = false;
DecimalToBin(x);
}
// bármi más tevékenység
}
A kezdeti x és pressing érték azért 0 és true, hogy az első lefutásnál is megfelelő legyen a kijelzés (tulajdonképpen a loop első lefutása fejezi be az inicializálást). -
quint
aktív tag
-
quint
aktív tag
De ha kiba' gyorsan (például éppen fénysebességgel) szaladna ugyanabba az irányba, akkor külső szemlélőként az látnám, hogy a kezében tart egy 90 centis fénysugarat. Közben ő meg azt tapasztalná, hogy az a qva fény fénysebességgel távolodik tőle. Az Úr nagyon elbaltázta az univerzumunkat, remélem, hogy a többi jobban sikerült neki
-
quint
aktív tag
Lacinak segítségül: HobbyCNC vagy a HE-n a CNC építése házi alkatrészekből az alapoktól és a CNC vezérlő elektronika és progi
-
quint
aktív tag
Ha te nem aggódsz, akkor valószínűleg én értettem félre a leírást...
Abból indultam ki, hogy olyan tömegű/erősségű vezetőorsóid és tárgyasztalod van, amit Nema17 motorok tudnak mozgatni (tehát könnyű a szerkezet), és amik a max 50x50 cm-es lapok miatt X és Y irányban is 1000-1000 mm-t tudnak elmozdulni (de jó nagy a szerkezet). Egy ilyen cucc jó közelítéssel nulla nyomást tud elviselni, egyedül akkor működhet, ha megfelelő (nagyságú és időzítésű) ellenerővel semlegesítve van a szerszám nyomása. Ha így van, akkor gumibugyiból is lehet a tárgyasztal.tvamos: dehogy nem volt szó, pont az van a #5903-ban, amire hivatkoztam
-
-
quint
aktív tag
válasz
vargalex #5899 üzenetére
Akkoriban négy cuccot néztem, hármat telepítettem, párhuzamosan nézegettem őket:
- Visual Studio: elolvastam az "adatvédelmi" tájékoztatót, és megszakítottam a telepítést...
- Platformio - nagyon nem tetszett, de már nem emlékszem, hogy miért;
- az Eclipse-hez készült Sloeber-rel pár napig küzdöttem, aztán feladtam... pedig sok dolog szólt volna mellette.
- és a már említett Atmel Studio 7 + VisualMicro: megtetszett.
De ez teljesen szubjektív, az AS7 valahogy kézre állt, különösebb gond [1] nélkül tudtam használni, így persze hogy jobban tetszett, mint az, amivel még egy "blink"-et sem tudtam összekalapálni
[1] - egy jelentős gondom volt, hogy a NodeMCU SPIFFS-be nem tudtam fájlokat feltölteni a gépről, de a VisualMicro fejlesztői a fórumban két órán belül elmondták a megoldást. -
quint
aktív tag
Nem új vasat kerestem, a meglévő eszközeim (Pro Mini, Mega2560, Esp8266, Esp32) kielégítik a játékszenvedélyemet
Egy olyan fejlesztőkörnyezetet kerestem, ami nem csak az elnevezésében IDE, hanem valóban komoly támogatást nyújt a fejlesztéshez.
Elsőre csak olyan álmaim voltak, hogy a beillesztett osztályok definícióit ne kelljen mindig keresgélnem, hanem egy(-két) klikkre mutassa meg a metódusait hívási módjukkal együtt. Tök uncsi volt, hogy a Total Commanderben rojtosra nyomkodtam az ALT-F7-et, meg az Arduino IDE mellett nyitva volt a Notepad++ is tucatnyi füllel, és akkor még mindig nem lehettem abban biztos, hogy valóban azt az xxx.h-t nézegetem-e, amit a fordító használni fog.
-
quint
aktív tag
#5614-ben már említettem az Atmel Studio + Visual Micro párost. Szvsz nagyon érdemes kipróbálni.
-
quint
aktív tag
Minden előzmény nélkül eszembe jutott az, amikor az öreg székely átkiabált a szomszédba:
- Hé, szomszéd! Disznót vágunk, aztán elkélne egy kis segítség!
- Mi kéne, kés?
- Nem, disznó! -
quint
aktív tag
Ma megjelent az ESP32 könyv frissítése.
-
quint
aktív tag
Ha nem valami egészen ütős (boltban milliós nagyságrendű) audiofil láncot akarsz összerakni, akkor ma már nincs értelme diszkrét alkatrészekből végfokot építeni. Vegyél például valami Tripath TK2050 (vagy hasonló) modult, ráraksz egy tápegységet, és fillérekért kész a boldogság: néhányszor százezres hangfalat bőven ki tud szolgálni.
-
quint
aktív tag
Ha PC-s hangfal, akkor készen is vagy, mert a billentyűzeteden nagy valószínűséggel ott vannak a "volume up" és "volume down" gombok
De picit komolyabban... Az Arduinot nem szabad beleraknod az analóg jel útjába, mert abból csak egy határ kaksi lesz. Pár dollárért kaphatók cél IC-k, azoknak a vezérléséhez lehet az Aurduinot használni. Megoldási lehetőség rengeteg van.
-
quint
aktív tag
Egy ilyesmi valószínűleg elférne.
-
quint
aktív tag
válasz
Gergosz2 #5714 üzenetére
Max igaz, hogy az L298 bázisú megoldások leginkább akkor jók, ha csak az van a fiókban
Ámbár akkor is nagyon el lehet tévedni, ha az ember például egy 6 voltos motort például 5 voltos tápegységről akar járatni, és csak csodálkozik, hogy mitől olyan gyenge a motor -> mert max kitöltésnél is csak kábé 3.5 volt jut a motorra...
Picikhez (12V 1.2A) jelenleg egy nagyon jó motorvezérlőt ismerek, a TB6612FNG-t. Pici, aranyos, gyors (100 kHz-es PWM-hez is jó), alacsony a vesztesége (0.6 ohmos csatorna ellenállás). Esetleg ismersz valami mást is ebben a teljesítmény- és árkategóriában?
-
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #5705 üzenetére
Csak DC motorra vonatkozik a leírás. Viszont nagyon jó, hogy kérdeztél, mert egy hibát elkövettem az #5704-ben
A szabadonfutó -> EN=0;
Fékezés (viszonylag gyors leállás, nehezebb elforgatás): IN1 = IN2 (tehát LL és HH esetén is, mert ilyenkor a vezérlőn keresztül a motor tekercse rövidre záródik, egy indukciós fék keletkezik). -
quint
aktív tag
válasz
DrojDtroll #5703 üzenetére
Nem akarlak piszkálni, de szerintem rosszul képzeled el a modul működését. Pár szóban DC motorhoz:
Táplálás (a modul jelöléseit használva):
GND: föld (közös pont aurduino és motor tápegység)
+12V: motor tápegység, nem szerencsés elnevezés, mert 35V-ig akármekkora lehet, de mégis van egy kicsi szerepe a "12V"-nak is:
+5V: ez tényleg +5V, de lehet kimenet és bemenet is ->
- ha legfeljebb 12V-os a motortáp, akkor a bal felső sarokban (a kék sorkapcsok között) lévő jumper a helyén maradhat -> ekkor az L298 számára a panelen lévő stabilizátor állítja elő a logikai +5V-ot, és ez az 5V megjelenik a hivatkozott csatlakozón is (felhasználható például az arduino direkt taplálására, de ekkor nem lehet az arduinonak más tápja, csak ez);
- ha 12V-nál nagyobb feszültségű a motortáp, akkor a jumpert el kell távolítani, és kívülről kell +5V-ot adni a modulnak a logikai rész működéséhez.Vezérlés (az L298 1.5V alatt logikai L-nek, 2.5V felett logikai H-nak tekinti a bemenő jelet):
például az A motorhoz
ENA: tiltja (L) vagy engedélyezi (H) az A motort
a jumpert el kell távolítani, ha vezérelni akarod a sebességet! PWM jellel (lsd. később) a sebesség állítható.
IN1 és IN2 az üzemmódot állítja be:
L és L -> szabadonfutó (nem hajtott, nem fékezett);
L és H -> egyik irányba hajt;
H és L -> másik irányba hajt;
H és H -> befékez.megjegyzés a PWM jelhez: A motor sebességét tudod vezérelni az ENA-ra adott PWM jellel. Ennél teljesen mindegy, hogy mekkora a logikai H szint (nálad picit 3.3V alatt, UNO esetében valamivel 5V alatt), illetve a multimétereddel mérhető átlagos analóg jelszint. Az számít, hogy a teljes ciklusidőből hány százaléknyi ideig magas a jelszint; ez és a motor tápfesz szorzata határozza meg, hogy ténylegesen mekkora feszültség kerül a motorra (AVG, a teljesítmény a négyzetével lesz arányos - RMS).
Ha te is így gondoltad/tudtad, akkor bocs' a litániáért...
-
quint
aktív tag
Igazából kábé lövésem sincs a Pythonhoz - terjedelmi korlátok miatt nem akarom felsorolni, hogy még mi mindenhez nincs
A másik ok is hülyeség: szeretem érezni a vasat, amire talán a legjobb egy C/CPP környezet (tudom, kapcsoljak át az Espressif IDF-re).
A harmadik a legszubjektívebb: pár hete kezdtem használni az Atmel Studio + Visual Micro környezetet ESP8266-hoz; már-már megszerettem, szóval reménykedek, hogy a VM-be is beemelik az ESP32 támogatását.
Szóval úgy döntöttem, hogy még az ESP8266-on is nagyon-nagyon bőven van mit tanulnom, azt nyomom tovább, időközben pedig megnézem, hogy mi az, ami megy a 32-n is... -
quint
aktív tag
Végre megjött az ESP32
Arduino környezet simán felment hozzá, de sajnos a támogatása még rettenetesen messze van az ESP8266-hoz képest... Mivel otthon mindegyik routeren be van állítva a MAC-szűrés, ezért rögtön adott volt, hogy a "hello world" helyett mivel kell kipróbálni
#include <WiFi.h>
uint8_t MAC_array[6];
char AP_char[18];
char STA_char[18];
void setup() {
Serial.begin(115200);
Serial.println();
WiFi.mode(WIFI_STA);
WiFi.disconnect();
delay(100);
Serial.println("Setup done");
WiFi.macAddress(MAC_array);
for (int i = 0; i < sizeof(MAC_array); ++i){
sprintf(STA_char,"%s%02x:",STA_char,MAC_array[i]);
}
Serial.print(STA_char); Serial.println(" STA MAC");
WiFi.softAPmacAddress(MAC_array);
for (int i = 0; i < sizeof(MAC_array); ++i){
sprintf(AP_char,"%s%02x:",AP_char,MAC_array[i]);
}
Serial.print(AP_char); Serial.println(" AP MAC");
Serial.println();
}
void loop() {
} -
quint
aktív tag
Picit nézegettem az Atmel Studio + Visual Micro környezetet. Még nagyon butuska vagyok hozzá, de egyre jobban tetszik. Most egy picit összetettebb feladatot adtam neki, ennek a projektnek egy picit módosított változatát.
A program(ok) szerkesztéséhez nagyon komoly segítséget nyújt (átszabható szintaxis kiemelő, elnevezések figyelése, javaslatok...), osztott nézetben is szerkeszthető egy állomány (lsd. bal oldal), a külső könyvtári hivatkozásokat is egy kattintással megnyitja, utána rögtön láthatók a könyvtár metódusai. Látszik, hogy tényleg összetett projektek kezelésére találták ki.
Nálam a Visual Micro kiegészítés telepítése után simán megkereste az Arduino és az ESP összes könyvtárát, mellette természetesen működik a könyvtár kezelő is. Azt nem tudom megmondani, hogy mekkora a gépigénye, mert egy öreg, de még nem lusta Dell M6600-on futtatom 16 giga RAM mellett, ezt nem fekteti le
-
quint
aktív tag
Arduino IDE helyett használtok valami más fejlesztőkörnyezetet?
Keresek valamit, amivel jól lehetne kezelni a több állományból álló programokat, de pillanatnyilag tippem sincs, hogy mi lehetne igazán jó. Hirtelen felindultságból felraktam a PlatformIO-t és az Atmel Studio 7-et a VisualMicro kiegészítővel. Egy-egy NodeMCU-ra írt projektet berántottam mindegyik alá, lefordították (Arduinohoz érzésre jóval gyorsabban), feltöltötték gond nélkül. Húúú-ha érzésem azonban egyiktől sem lett, valószínűleg ezért, mert még lövésem sincs, hogy milyen potenciál van bennük. Szerintetek melyik mélyebb megismerésébe érdemes energiát fektetni? Vagy esetleg más tipp?
A Visual Studio-t kihagytam, mert a sok gigányi telepítőpakk indításakor ránéztem az adatvédelmi nyilatkozatra... na, menjenek a búsba -
quint
aktív tag
válasz
MasterMark #5603 üzenetére
USB-vel kapcsolatos nyomozásokhoz nagyon hasznos eszköz az USBDeview (nem csak az aktuális eszközöket mutatja, hanem a történelmet is). 32 és 64 bites változatok, nem kell telepíteni.
A NodeMCU-r melyik változat, CH340 vagy CP2102 illesztő van a kártyán? Ha CH340-es, akkor érdemes próbálkozni az illesztő eltávolításával, majd utána rádugni a NodeMCU-t, hogy a windows rakja fel újra az eszközkezelőt.
-
-
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #5581 üzenetére
Ittennék most komoly megkeveredés esetének fennforgása vagyon
Az a PWM, amiről beszélsz, az a vezérlés, ami gyakorlatilag nulla energiát igényel. A mozgáshoz az energiát a motor a tápcsatlakozóiról (pl. GND és a Vcc) veszi fel, egész eddig ennek a feszültség- és áramigényéről volt szó...tvamos: nem elbonyolítani akartam, hanem csak a szükséges energia felől megközelíteni...
-
quint
aktív tag
A végtelenített szervót valószínűleg meghajtásnak szántad, így nem igazán értem, hogy mi értelme lenne az "1 tized másodpercig" való működtetésnek...
A 2S akkupakkhoz a diódás feszültségejtés megfelelő, jelen esetben annak sem kisebb a hatásfoka, mint egy kapcsolóüzemű tápnak. A diódák kiválasztására viszont figyelj, mert meglepetések érhetnek... Ha percekig akarod működtetni, akkor gondolni kell a disszipációra, a diódák hőmérsékletére. Ha nekem kellene csinálnom, akkor a fiókom tartalmától függően két megoldás közül választanék:
- ha találok 6A-esnél nagyobb TO-220 tokozású schottky diódákat, akkor azokból kettőt sorba kötnék, és ez adná a motorok közös tápját;
- ha nem találok, akkor tovább keresnék, hátha
- ha végképp nincs, akkor szintén TO-220 tokozásúból keresnék minél nagyobb áramú (azért, hogy nagy legyen a nyitófeszültsége) hagyományos diódákat, ezekből eggyel-eggyel külön táplálnám meg a motorokat.Az első esetben azért van két dióda, hogy elérjük az 1-1.1 volt feszültségesést, ráadásként a disszipáció is eloszlik (TO-220 tokban wattonként kábé 60 fokkal emelkedik a félvezető hőmérséklete).
A második esetben egyértelműen csak a disszipáció miatt kell a két dióda, egy (közös) dióda néhány perc alatt megfőne.
Kondi energia...
1. A kondenzátorban tárolt energia -> E = C * U * U / 2. De ez arra az esetre vonatkozik, ha 0 és U között a teljes tartományban hasznosulna a betárolt energia. Helyette az van, hogy a fogyasztónak csak Umin és Umax közötti feszültség megfelelő (azt tudja hasznosítani), így dE = C / 2 * (Umax*Umax - Umin*Umin) lesz a hasznos energia.
2. A fogyasztód például 5V névleges feszültségen 1.5 ampert eszik, 0.1 másodpercig akarod működtetni, akkor Emotor = 5 * 1.5 * 0.1 = 0.75 Ws (J) energiára van szüksége. Az áramkörben (például) max 5.5V-ra tud töltődni a kondi, és (szintén például) 4.5V alatt már nem működik a motorod.
3. A fentiekből azt a C-t keresed, aminél Emotor = dE. Jelen esetben ez kábé 150 ezer mikro Farad, tehát látszik, hogy reménytelen ügy...
-
quint
aktív tag
Korábban szó volt arról, hogy az ESP8266 bemenetei nem szeretik az 5 voltos rendszerekből származó jeleket. Úgy néz ki, hogy ez mégsem igaz.
Más... Szokott valaki nyákokat gyártatni? Ez egész aranyos (github-on a teljes doksija). Vagy ismer valaki olyan adapter nyákot, amire fel lehet dobni az ESP modulokat, és kényelmesen lehet breadboard-on használni?
-
quint
aktív tag
Win7 és telepített Arduino 1.6.8 mellett lesz egy Program Files (x86)\Arduino\java könyvtár, valószínűleg az ebbe telepített Java verziót fogja használni (itt keresi) az Arduino rendszer (a release állomány tartalmazza az azonosítóját).
Például a gépemen 'Version 8 Update 121' van, az Arduinoban pedig 'Version 8 Update 66'.
Win10 és 1.8-as Arduino mellett talán más a helyzet, nem tudom... -
quint
aktív tag
válasz
DrojDtroll #5503 üzenetére
Az ilyesmikhez csak félig értek, mármint úgy értve, hogy megcsinálni nem tudnám, viszont elrontani képes vagyok
Ma egy picit tovább szórakoztam a wifis szenzor-szimulátorommal. Az elvileg "tiszta jel"-re (direkt ilyen perverz az alakja) rápakoltam "folyamat zaj"-t (például brumm) és "szenzor zaj"-t. Az így kapott "mért értékek"-et odaadtam egy Kálmán szűrőnek. A szűrő paramétereit még hangolgatni kellene, de egész tűrhető lett az eredmény.
-
quint
aktív tag
válasz
Gergosz2 #5500 üzenetére
Az elején én is rengeteget cumiztam időnként bekövetkező wdt resetekkel. Aztán elmúltak. Kábé tippem sincs, hogy mitől, az biztos, hogy okosabb nem lettem.
Az utóbbi napokban 160 MHz-es proci sebesség mellett 80 MHz-es SPI-n mentek a tapis TFT felé az adatok, de semmi fagyás vagy wdt reset (kopp-koppppp). Egy másik NodeMCU egy real-time telemetria megjelenítő felé küldi folyamatosan (jelenleg tesztként csak programmal generált) 14 szenzor adatait wifin keresztül tized másodpercenként. Ma ment néhány órát, egyszer sem halt meg. Nem tudom, hogy miért nem, de boldog vagyok tőle -
quint
aktív tag
A 16 megásnál is működik a flash, csak azt néztem, hogy nálam az arduinos környezetben nem jelenik meg a 16MB opció. Aztán gyorsan (nem alaposan) rákerestem a neten, és csak sírást találtam, hogy a 16-ból 4-et tudnak kezelni, a többi mintha nem is lenne. Biztos, hogy hamarosan lesz támogatása (de az is lehet, hogy már van is), ettől még nem kell lemondanod a Pro-ról.
-
quint
aktív tag
Ha hasznosnak találod a többszörös 3.3V és GND lábakat, akkor NodeMCU.
Ha a jobb WiFi vétel (+ külső antenna csatlakozási lehetőség) a fontosabb, akkor Mini Pro.
Ha breadboard-on való jobb elhelyezhetőség is szempont, akkor Mini vagy Mini Pro.Mini Pro-m még nincs. Valaki tudja, hogy megoldották-e már a 16MB flash kezelését arduino környezetben? SPIFFS-t gyakran szoktam használni, nem jönne rosszul a nagyobb méret.
-
quint
aktív tag
A többiek olyanok, mint a magyar focisták lábai: csak támaszkodásra valók
Az #5375-be raktam fel egy képet. A D0-D10 és az A0 használható - ezek a Wemos modulján is ki vannak vezetve.Ha valaki nagyon tudja, hogy mit csinál, akkor megpróbálhatja használni a pirossal bekarikázott lábakat is (közülük a zölddel jelölteket a modulon lévő flash-sel való kommunikációhoz használja az ESP). A GPIO09 és GPIO10 portokkal már próbálkoztam, de leginkább fagyás vagy újraindulást sikerült elérnem.
A "figyelmesen"-t csak arra mondtam, hogy Gergosz2 kolléga a D1 Mini Pro tulajdonságairól beszélt, csak ezt nem emelte ki...
-
quint
aktív tag
Most próbáltam ki ESP-vel, simán ment az első példa (a másodikat nem néztem).
-
quint
aktív tag
Ha már szóba került az ESP12E/F, a "fehér kártya" , a NodeMCU vagy éppen a Wemos D1...
A "fehér kártyán" nem található kivezetések a pirossal bekarikázottak (bocs' a képekért":
Ezek a NodeMCU kártyán itt szerepelnek:
Az addig rendben van, hogy a bekarikázott MOSI, CS, MISO, SCLK lábakat a beépített flash-sel való kommunikációhoz használja az ESP, ezért gubanc lehet a használatukból. A nagyobb problémám az, hogy a GPIO10 és GPIO9 lábakat sem tudom használni (3 db NodeMCU-n próbáltam. Sikerült valakinek?Egy SPI-s tapis TFT LCD-vel szórakozom (sikerült találni hozzá egy brutális sebességű könyvtárat, ehhez viszont faragni kell a tapi illesztőjét), nem maradt túl sok szabad portom...
-
quint
aktív tag
Csak akkor kötheted össze közvetlenül, ha az arduino is 3.3 voltról megy (már amelyik az adott órajelen elketyeg az alacsony tápról)... Egyébként szintillesztőre lesz szükséged.
-
quint
aktív tag
Igen, a legmagasabb prioritású kérés (beérkezését és) azonosítóját adja tovább. Ha egyszerre több lenyomott gomb is lehet és mindegyiket érzékelni kell, akkor nincs "lábtakarékos" IRQ-s ötletem. Olyan nem jöhet szóba, hogy az elvárt reakcióidőnek megfelelő ütemben letapogatod a gombokat?
-
quint
aktív tag
-
quint
aktív tag
De ilyen. Ezzel a könyvtárral próbáltam ki. Úgy mérted, hogy a motortáp (Vcc, GND) rajta volt, de az Arduino nem?
-
-
quint
aktív tag
válasz
razorbenke92 #5296 üzenetére
Max egyetértek, annyi megjegyzéssel hogy a (kényes) perifériának illik tartalmaznia a biztonságos nyugalmi (nem vezérelt) állapothoz szükséges pu/pd ellenállásokat. Ha nem így van, akkor a vezérlés nélkül feszültség alá helyezett periféria simán elfüstölhet, ami azért eléggé gáz.
-
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #5287 üzenetére
T-GND a hőmérőd földje (ha van neki külön, egyébként az árnyékolása, ami majd a MAX közelében csatlakozik a jel negatívjához).
FB1 és FB2 valamilyen nagyfrekis ferrit gyöngy (pl. ilyesmi). Pici legyen a DC ellenállása. Csinálhatod magadnak is úgy, hogy egy pici ferritgyűrűre pár menetet feltekersz. Kezdetnek az ilyen "fiókból" származó megoldások is jók, mert úgyis csak annyit akarsz kitapasztalni, hogy a mérési zavarok a zajok összeszedéséből származnak-e. -
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #5250 üzenetére
Igazából nem is a multitasking miatt, hanem az objektumorientált megközelítés nagyon szép, világos levezetése miatt linkeltem be ezeket a cikkeket. Persze a "szép" relatív fogalom, mindenesetre nekem nagyon tetszett, hogy teljesen az alapokról indulva, világosan leírt lépcsőkön keresztül vezetnek át az OO világába.
-
quint
aktív tag
Ha nem fárasztom a kollégákat, akkor linkelek néhány (szerintem nagyon fontos és kellemes) anyagot az Arduino programozásához:
Arduino the Object Oriented way
Multi-tasking the Arduino: part1 part2 part3. -
quint
aktív tag
Az UnoArduSim egész aranyos. A képen látható IO eszközöket használhatod.
-
quint
aktív tag
válasz
Tankblock #4960 üzenetére
Csak 100 mA-t tud,az kevés az ESP-hez. Gyáriban egy korrekt megoldást ismerek. Nagyon jó még a LiFePO4 akkuk használata, direktbe lehet kötni az ESP-re, nincs konverter veszteség, az akku jelleggörbéje miatt lényegében az akku teljes kapacitása felhasználható.
-
quint
aktív tag
válasz
DrojDtroll #4785 üzenetére
Ugye az csak vicc volt, hogy a Due is lassú? Az AD sebessége miatt aggódsz? Elvileg 1 MHz. Vagy azért, hogy ki kell várni a konverzió végét? Nem kell, megszakítást kér. Érdemes megnézni a ATSAM3X8E adatlapját, a 1317.oldaltól van az ADC leírása.
-
quint
aktív tag
válasz
FireKeeper #4416 üzenetére
Igen, ráadásul a mosfet az alacsony Rds miatt különösen kellemes választás lehet.
-
quint
aktív tag
Ha tényleg 4.5 volt kell neki, akkor már benne van az áramkorlátozó ellenállás is (egyébként max 2.5 volt lenne a nyitófeszültsége). Egy sima NPN tranzisztorral kapcsolhatod. Kimenetről 1 kohm a bázisra, emitter a földön, kollektor a lézer negatívjára, lézer pozitív +5V-ra. Kimeneten 1 kapcsolja be a lézert. Ha hosszú ideig fog menni a lézer, akkor valami pici BDxxx legyen a tranyó (esetleg pici hűtéssel). Ha csak rövid impulzusokra kapcsolod be, akkor a BCxxx sorozatból is választhatsz.
-
quint
aktív tag
Kérek engedélyt meghunyászkodni
Ámbár amikor:
- először említetted, akkor összesen csak annyit írtál, hogy a Sharp gyárt valami infrás szenzort ( na bummm, ki nem?)...
- szerencsére most belinkelted, de már nem merem megkérdezni, hogy ennek mi köze van az eredeti kérdésben szereplő (közel) 0 - 200 cm-es érzékelési távolsághoz
-
quint
aktív tag
válasz
Janos250 #4376 üzenetére
Köszönöm! A cikkben található hivatkozás hasznosabb, az leírja a módszert is. Azért az látszik, hogy ehhez is cél hw kell...
-
quint
aktív tag
-
quint
aktív tag
Igazából egy jelentősebb kitérése lesz, a többi már csak erősen csillapított lecsengés. A hangszóró típusától függ, hogy mekkora a megengedhető max egyirányú löket. Ha nem ismered, akkor 20 centisnél nem mennék 1 cm löket fölé. De (más meghajtással) már ennyivel is lehet csinálni durrogó, pingpong labdával dekázgató gépezetet
-
quint
aktív tag
Egy picit számoltam:
E = 1/2 * C * U * U miatt 10 ezer mikro Farad és 12 voltos táp mellett is csak 0,8 Ws lesz a tárolt energia. Ez még szabadon álló gumimembránosra (= nincs visszatérítő erő) is ráengedhető, akkor sem szakad le a lengőcséve. Szóval az 5 volt csak egy erősebb bébipuki lesz
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Szomorú jövőt vetít előre a dedikált GPU-knak a Jon Peddie Research
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Milyen SSD-t vegyek?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- War Thunder - MMO Combat Game
- Hardcore café
- Gyúrósok ide!
- Fujifilm X
- Hisense LCD és LED TV-k
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- További aktív témák...
- Void RGB PC - i7 9700f, 16Gb RAM, RTX 2080Ti 11Gb stb.
- ÚJ PS5 Slim - FW 8.40 - Lemezolvasó - Lua Loader - Lua játék - Lapse
- új, bontatlan, iPhone 16E gyárilag kártya-független, apple világgaranciával
- Üzletből, garanciával, Macbook Pro Retina 16" 2019, Gray i9 64GB RAM 1TB SSD Radeon Pro 5500M
- Üzletből, garanciával, Macbook Pro Retina 16" 2019, Gray i9 64GB RAM 2TB SSD Radeon Pro 5600M 8GB
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Országosan a legjobb BANKMENTES részletfizetési konstrukció! Lenovo ThinkPad L16 Gen 1 Prémium
- AKCIÓ! Lenovo Thinkpad T14 Gen 3 üzleti notebook - i5 1245U 16GB RAM 512GB SSD Intel Iris XeW11
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép PC Játékra! I3 10100F / RTX 2060 12GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- BESZÁMÍTÁS! 16GB (2x8) G.Skill Trident Z RGB 4266MHz DDR4 memória garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged