ettől függetlenül ugye ez egy lebutított , kisebb felbontású kép textúra javítása és élesítése különböző sharpen szűrő eljárásokkal Minkét gyártónak van ilyenje. úgy nagyjából azt látom ebben, hogy Nvidia kiad egy HRS-t ( bármivel helyettesíthető) amit majd a saját filterével élesít és megtartja még mondjuk egy darabig a DLSS-t a saját támogatású játékaira. Már csak azért is

[ Szerkesztve ]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

Mármint, hogy az Apple pár beépített szolgáltatása használja, és semmi más. Kb. ugyanez Androidon. Ennek nem sok haszna van.

Ki lehet tömni a hardvert ALU-kkal, de ha nem rendelsz hozzá kellő regisztert, esetleg dedikáltat, akkor a gyakorlatban az elméleti számítási teljesítmény csak a papírra jó. Nem hiszed? A GeForce RTX 3090 számítási teljesítménye 35,6 TFLOPS, a Radeon RX 6900 XT-é 23 TFLOPS. Eközben a két hardver gyakorlati teljesítménye nagyon hasonló, hol az egyik, hol a másik gyorsabb. Nyilván az AMD is megtehetné, hogy megduplázza az ALU-kat, és akkor co-issue megy majd két vektor, de amit nyersz, az a papíron a több TFLOPS, a gyakorlatban sok kihasználatlan feldolgozód lesz.

Ha a DLSS-re tervezték, akkor nagyon rossz hardverelemet terveztek hozzá, mert a tensor abszolút nem arra való, amit a DLSS csinál. De egyébként ezt a HPC-piacra tervezték, ott nincs meg az a probléma, hogy egyszerre mennek a tensorok és a fő ALU-k, így csak az egyik regiszternyomásával kell számolni. Szemben egy játékkal, ahol azért marha nagy probléma, hogy a tensor ugyanazokat a regisztereket használja, amelyekeből a statikus erőforrás-menedzsment miatt eleve kevés van a fő ALU-knak.

#55850 hokuszpk : Ehhez képest számos cégnél jelen van az overengineering. Ágyúval akarnak verébre lőni.

#55851 b. : Természetesen az NVIDIA bármikor csinálhat egy FSR másolatot, viszont nem valószínű, hogy megéri nekik, mert akkor ugyanarra a problémára lesz két megoldásuk, és a fejlesztő nyilván az egyszerűbbet fogja választani, ami nem a DLSS lesz, mert annak számos követelménye van a leképezőre, míg egy FSR-szerű eljárásnak lényegében semmi, azon kívül, hogy élsimított képet kér. Ennyi erővel kidobhatják a kukába a DLSS-t, mert nincs értelme egy fejlesztőnek azt választania egy NVIDIA-féle FSR elérhetősége mellett.
Arról nem is beszélve, hogy mi értelme volna az NV-nek egy saját FSR, amikor maga az eredeti FSR nyílt forráskódú. A CAS-ra sem reagáltak, pedig az is egyszerűen másolható, csak nem túl nagy ötlet olyanra költeni az erőforrást, amire már van megoldás.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

"Nem hiszed?"

Hogy ne hinném. a GCN, különösen a fiji és a Vega erről szólt. Akkor persze még neked is tetszetős volt

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

A GCN sosem épített co-issue-ra. Ráadásul regiszterrel is veszettül ki volt tömve. Ezt az utat az NV kezdte el járni a Turinggal, az Ampere-be pedig beletervezték a co-issue-t. Ha a kódot ennek megfelelően írod, akkor van haszna, de ha nem, akkor az ALU-k fele csak dísz.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

980Ti: 6tflops
Fury x: 8.6tflops (+~40%)

GTX 1080: 8.9tflops
Vega 64: 12.6tflops (+40%)

RTX 3090: 35,6 TFLOPS (+~55%)
RX 6900 XT: 23 TFLOPS

De persze, amit az AMD csinált, az kiváló volt, mert sosem épített co-issue-ra és veszettül ki volt tömve regiszterrel. Ott aztán nem egy darab dísz-ALU se volt. Az eredmények magukért beszéltek!

De mindegy, nem ez volt az eredeti téma, hanem az FSR algoritmus esetleges továbbfejlesztése és amennyiben a algoritmus erőforrásigényesebbé válna, akkor annak dedikált gyorsítóval való kiszolgálása. Ezt megbeszéltük.

[ Szerkesztve ]

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Féloff: ha esetleg neurális hálóval akarna nv sokkal jobb felskálázást csinálni (amit nem kell előre betanítani), lazán megtehetné. Van egy csomó tensor mag, ami játék közben nem csinál semmit.

A hozzászólási jogosultságodat 2 hónap időtartamra korlátoztuk (1 hsz / 10 nap) a következő ok miatt: Az ÁSZF III 10/8. pontjának megsértése - trollkodás - miatt. Többször és többen is kértek már, hogy hozzászólás írásakor használd a linkelés funkciót, mert ennek elmaradása sokak számára zavaró.

A tensor magok használata nélkül is magas már az Ampere kártyák fogyasztása. Munkára fogott tensor magokkal vagy még vadabb fogyasztási értékek jelentkeznének, ami 2,5 kilós 4 slotos kártyákat eredményezne, vagy a tensor magok "felzabálnák" a fogyasztási keretet a hatékonyabb feldolgozók elől, ami meg simán teljesítményveszteséget okozna csak.

"Ehhez képest számos cégnél jelen van az overengineering. Ágyúval akarnak verébre lőni."

a mernokeik biztos nemjartak be eloadasra

Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...

A GCN-ben nem volt klasszikus értelemben dísz-ALU, ez akkor van, ha nem tudsz rá feladatot rakni. Kétféle limitbe ütközhet egy GPU, kihasználtság és függőség. Az architektúra dönti el, hogy melyik limit él.

Kihasználtságlimit az, amikor nem tudsz elég wave-et futtatni egy multiprocesszoron ahhoz, hogy átlapold a memóriaelérést. Ez a SIMT dizájnok sajátossága, és mindegyik GPU lehet kihasználtságlimites, viszont ezt nagyrészt az határozza meg, hogy van-e elég regiszter az ALU-k mellett. A probléma a mai GPU-kkal az, hogy az erőforrás-allokációjuk rém egyszerű. Egyszerűen statikus az egész, vagyis ha betöltesz egy shader programot, akkor előre lefoglal minden erőforrást, amire elméletben szüksége lehet. Ha nem nyúl hozzájuk, akkor is elveszi a helyet a regiszterekben és compute shader esetén az LDS-ben. Ennél sokkal jobb módszer lenne az, amit a CPU-k alkalmaznak, azok ugyanis dinamikus erőforrás-allokációval dolgoznak, vagyis csak olyan dolog kerül a regiszterbe, amivel dolgozni is fognak. De ez komoly ütemezőt is igényel, így egyelőre a GPU-knál ezzel nem foglalkoznak.

A fentiek mellett függőséglimit egy speciális korlát, ami a SIMD architektúrák sajátja. Klasszikus értelemben az AMD Terascale volt ilyen dizájn, azóta az alapfeldolgozást tekintve már mindenki SIMT-re váltott, tehát a mai GPU-architektúrák egységesen kihasználtságlimitesek. Technikailag az Intel dizájnja is, de annak egy sajátossága, hogy a regiszterek oldaláról ez a limit nem állhat be, viszont az LDS tekintetében ugyanúgy korlátozva lehet a feldolgozás. Ezért van az, hogy az Intel dizájnok az egzotikus, például geometry shader kódokban rohadt gyorsak, de a gyakorlatban ez egyáltalán nem mutatkozik meg, mert a fejlesztők compute shaderrel váltják ki a geometry shadert, amiben viszont eléggé vérzik az Intel hardvere.
A SIMT architektúrák esetében van egy speciális irány, amikor maga a dizájn SIMT, de egy ütemezőre több SIMD van felfűzve. Ilyenkor az architektúra egyszerre kihasználtság- és függőséglimites. Ide tartoznak az Intel dizájnjai, illetve az Ampere. Ezeknél látható, hogy papíron kurva nagy TFLOPS-ot tudnak, de ennek a gyakorlati felhasználás 95%-ában úgy kb. a 60%-a kihasználható.
Ezt azért csinálják a gyártók, mert maga az ALU olcsó a dedikált ütemezés és a dedikált regiszter nélkül. Illetve minden architektúrának vannak belső limitjei a működés tekintetében. Tehát dupla ALU-t nem olyan egyszerű ám beépíteni, mert lehet, hogy annyi multiprocesszort már nem tud kiszolgálni a tervezett memóriamodell. Azért ne felejtsük el, hogy a mai GPU-k memóriamodellje eléggé koros. Az AMD-é 2012-es, az NV-é 2010-es, az Intelé pedig 2009-es. Azóta a cégek ehhez nem nyúltak, csak viszik tovább az új dizájnokba. És egy ideje már a limiten vannak, azért próbálják ilyen-olyan egzotikus trükkökkel blokkokba rendezni a multiprocesszort, stb. És ha ez is kifújt, akkor jön elő az extra ALU tömb, de saját ütemező nélkül, mert ez a memóriamodell limitjeinek nem jelent extra terhelést, egyedül az a probléma vele, hogy a fejlesztőnek muszáj úgy programoznia, hogy a futtatott wave-ek között ne legyen függőség, mert ha az van, akkor az ütemező nélküli ALU tömb csak dísz. Nem tudja rárakni a hardver a következő wave-et, mert az éppen futtatott wave még számolja hozzá az szükséges adatokat. De mire ezt kiszámolja, addigra az elsődleges feldolgozótömb is felszabadul, tehát mehet arra a wave, ami a következő wave-hez számolja az adatokat, így azt sem lehet a másodlagos ALU-kra rárakni, és így tovább. Ezen úgy lehet segíteni, ha egy multiprocesszor két shadert is futtat, viszont ahhoz le kell particionálni a regiszterterületet, és abból nincs sok már egy shadernek sem, vagyis végeredményben, ha abból elveszünk, akkor kihasználtságlimitbe toljuk a multiprocesszort a túl nagy regiszternyomással. Ennek az eredménye ugyanúgy az, hogy az ALU nem dolgozik, csak nem a függőség miatt, hanem azért, mert nincs elég konkurens wave, így várni kell a memóriaelérésre.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Hogy látod, az egyes gyártóknál mik a következő fejlesztési lépések?

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

A chiplet. De ez nem csak úgy lesz, hanem meg is kell oldani hardveresen, és az nem egyszerű.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Ha vitatkozni próbálsz, legalább téged igazoló tesztről linkeljél mérést. A Tom's Hardware tesztje szerint is az alap RX 6800 XT 302/307 Wattot, míg az alap RTX 3080 332/334 Wattot fogyasztott.
De akár vessél akkor erre egy pillantást.

Az ugyanolyan kialakítású AIB kártyák ventilátorsebessége is a HWU és az általad linkelt értékeket igazolja. Még a Tom's Hardware listája alapján is erősebb az RX 6800 XT, mint a valójában 30 Wattal "éhesebb" RTX 3080.

Józanodj ki a legénybúcsú után. Vagy a fentieket már elvileg kijózanodás után írtad?

[ Szerkesztve ]

[link]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

... És itt válik okafogyottá a végső indok, hogy az Intel mellé legalább nem kell dGPU.

#tarcsad

ami számomra ebben érdekes a chiplet/ 3D stack mellett az a 6 nm gyártás, ami egyetlen családot/ terméket érint. Kíváncsi leszek rá.

[ Szerkesztve ]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

Igen, a chipletes GPU-kra nagyon kíváncsi vagyok (mindkét gyártótól), de az 5 és 6 nm vegyes alkalmazás is érdekes. Mindkettő TSMC, de miért mixelik? Azt megértem, hogy ha mondjuk a 6nm az a jól ismert 7nm half node-ja és a Zen3+ CPU-t azon gyártják, mert hát a Zen3 7nm volt, de az RDNA3-ban miért keverik? Az egyik egység (ami a Zennél i/o die) 6nm lesz, a multiprocesszorok meg 5nm? Egy dolgot tudok elképzelni: költség optimalizálás.

[ Szerkesztve ]

#tarcsad

TSMC-nel a 6nm mindenkeppen 7nm meg, mert multkor valami marketshare-es iromanyban egykent kezeltek.

"In particular, versus their current N5 process, TSMC's N3 promises to increase performance by 10% – 15% (at the same power and complexity) or reduce power consumption by 25% – 30% (at the same performance and complexity). All the while the new node will also improve transistor density by 1.1 ~ 1.7 times depending on the structures (1.1X for analog, 1.2X for SRAM, 1.7X for logic)."
[link]

A 6nm-ről kifejezetten jókat mondanak. Többek között azt, hogy mivel EUV, ezért olcsóbb lesz, rajta a gyártás mint a 7nm, mert egy csomó gyártási lépcső, meg maszk izé megspórolható.
Máskülönben meg hát ugye half-node, ahogy mondod, tehát egyszerű a 7nm-es cumókat áttervezni rá.

az IO lapkákra az az 1.1-1.2 vonatkozik.
De ha megnézed mondjuk a zen magokat, azok is nagyrészt már SRAM cache-ből állnak és azok skálázódása is lelassul. Mármint hogy hiába váltasz kisebb csíkszélességre, a fizikai kiterjedés nem fog jelentősen csökkenni.
Úgyhogy szerintem azt fogjuk majd látni például a zen4 esetén is már talán, hogy a mag beépített L3$ része nem nő, viszont régebbi gyártástechnológián gyártanak majd cache lapkákat, amit - most már tudjuk - 3D stacking módon rápakolnak.

És szerintem hasonlót fogunk látni a GPU-k esetén is. A CU-k L2$-sel együtt mennek 5nm-re, az oo$ pedig marad 6nm-en. Ehhez persze valószínűleg vagy LSI-t kell használni, vagy szintén 3D stackinget, hogy meglegyen a kellő sávszélesség.

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

nekem még egy konzol refresh is eszembe jutott erről, így lenne értelme. Az RDNA 3 elöttre írják a megjelenését, az RDNA 2 vel van párosítva még a charton.

[ Szerkesztve ]

"A számítógépek hasznavehetetlenek. Csak válaszokat tudnak adni." (Pablo Picasso) "Never underrate your Jensen." (kopite7kimi)

/yawn

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

6600XT perf leak

~ 3060Ti ($399)

Amennyiben a teljesítmény végleges, akkor Abu árazási függvényével (-$30 azonos teljestmény esetén, vagy azonos ár +10% teljesítmény mellett) ez $379 lesz, legjobb esetben $349.

Persze iylenkor szokta abu mondani, hogy háháhá, az a driver még nem a végleges és még 15-20% jön (valóságban 8-10%) viszont ott már az árazási függvény "azonos ár + 10% teljesítmény esetén" oldala érvényesül.

[ Szerkesztve ]

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Ránézésre egy olcsó kategóriás 100-150 dolláros kártyának tűnik. Jelenlegi RX 460-omon van ilyen szintű hűtés.

Csak AIB modellek lesznek.
Tehát a 6600XT biztos sok esetben kap.majd komolyabb hütést. Mondjuk valamit átraknak a régi polaris 20 kártyákról. És akkor remélhetőleg az lesz $399.

Aztán lehet, hogy lesznek gyengébb modellek is. $359-379-ért
$349-ért 8G halk 6600
$299-ért pedig remélhetőleg meg lehet már majd kapni a 4GB memóriával szerelt 1 ventis kártyát (ami régen $100-150 volt)

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

6600 Non-XT September/October
Navi24 end of this year

Coreteks

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

"AMD posted a new patch series bringing up a new graphics processor, Cyan Skillfish.

As usual, this is a Linux-focused codename for a yet-to-be-launched product with their naming convention of an X11 color name paired with a fish species.

While yet to be launched, Cyan Skillfish isn't as exciting as some of the recent RDNA2 or CDNA GPUs. Cyan Skillfish is the support for a Navi (1x) graphics processor in a forthcoming APU.

There are 29 patches published today bringing up this Cyan Skillfish support. Given that it's reusing existing Navi 10 codepaths, it amounts to just over two thousand lines of code and mostly mundane additions for bringing it up."

Phoronix

rogame szerint:
"My guess is this 0x13FE is salvage PS5 APU like 4700S but with an active cut-down GPU."
[link]

Újrahasznosított PS5 chip, vágott, de működőképes IGP-vel.

(Ha ez igaz, akkor most vagy brutálisan túltermeltek PS5-ből, vagy brutálisan szar lett a design, hogy ennyi a selejt.)

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Vagy mindkettő.

Steam/Origin/Uplay/PSN/Xbox: FollowTheORI / BF Discord server: https://discord.gg/9ezkK3m

Vagy az AMD rájött, hogy még a részben selejtesre sikerült, ezért csak csökkentett teljesítmény mellett stabil termékeket is érdemes piacra dobnia, mert a súlyos keresleti nyomás miatt mindent el lehet adni.
Ráadásul a Ryzen 5700G sem lett elég erős a legtöbb játékhoz. Csak az IGP-k között ért el új rekordot, de még egy "non Ti" GTX 1050 is erősebb nála. Ez a "selejt PS5" processzor viszont már tényleg elég erős lehet egy 1080p szituációhoz.
Az AMD legnagyobb gondja jelenleg az, hogy mivel a 7 nm-es TSMC kontingensének nagy részét nem a dVGA szektorba kellett csatornáznia, hanem a konzolokra és a processzorokba, így még most is gyenge a RDNA2 piaci penetrációja. Eközben az Nvidia szinte a teljes 8 nm-es Samsung kontingenséből Ampere kártyákkal áraszthatta el a piacot, amit el is kapkodtak a vásárlók, mert RDNA2 kártya alig került a polcokra.

Nagyon jo dontes lenne kiadni barmilyen vagott formaban mukodo iGPU-val
Nagy sok fajta jatekra alkalmas HTPC szulethetne belole, plusz jelenleg ahogy irtak is az RDNA 2.0 ritka mint a feher hollo, nem artana piaci reszesedes.
Bar ha nagyon kellene nekik a piac akkor pl a 6700XT-t sem kellett volna olyan aron ami...

...

"Nagyon jo dontes lenne kiadni barmilyen vagott formaban mukodo iGPU-val"

Tudomásom szerint pár CU-val (4) mindig direkt túltervezik a lapkát, hogy még a selejt is jó legyen. Tudtommal például az XSX például 56 CU-val kerül forgalomba, de valójában 60 van benne. Nem azt mondom, hogy nem fordulhat elő, hogy egynél több hiba keletkezik, de engem meglep, hogy ennyire sok ilyen fordul elő, hogy abból terméket lehet kiadni. (Ráadásul több sku-t is)

Egyébként persze, a fenghuang raven-se véletlen vártuk.

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Nincs nyomás rajtuk, hogy olcsón adják a VGA-t. Annyit nem tudnak termelni, hogy veszélyt jelentsenek az NV-re, így meg minek árazzanak alá jelentősen. Vagy semennyire sem.

Mintha nem is lenne tétje az egésznek az AMD részéről.

#tarcsad

4700S -be nincs iGPU.

Compatible Graphics Required

List of Compatible Graphics Cards:
AMD Radeon™ 550 Graphics
AMD Radeon™ RX 550 Graphics
AMD Radeon™ RX 560 Graphics
AMD Radeon™ RX 570 Graphics
AMD Radeon™ RX 580 Graphics
AMD Radeon™ RX 590 Graphics
NVIDIA GeForce GT 1030­
NVIDIA GeForce GTX 1050­
NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti­
NVIDIA GeForce GTX 1060

Egyik oldal PS5 selejtnek hívja, a másik meg Xbox -nak. Kinek hova húz a szíve!

A 4700S egy selejt iGPU nélkül. Nem mondom hogy rossz, főleg az alaplapra forrasztott 16GB GDDR6 memóriával. Csak a kompatibilis GPU lista igen karcsú, de gondolom ezt egy bios frissítéssel lehet orvosolni. Jó áron árusítanák, akkor sok embernek elég lenne 1080p -re egy RX580/590 -el.

[ Szerkesztve ]

Amikor nincs remény! Jusson eszedbe nincs isten, csak én!

Van benne iGPU csak levan tiltva

...

A külsős találgatás arról szólt, hogy jöhet egy új apu, ami szintén vágott ps5, de működő , ám vágott igp-vel.

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Akciós.

#tarcsad

Több érdekes infó is van MLiD videójában: [link]
- az Nvidia "az RDNA2 láttán ijedtében véletlenül" alulárazta / felülspecifikálta a 3060-at. Valójában nem akartak 12GB-os modellt, mert azért amit elkérnek érte, túl drága
- ezzel együtt a 6600XT megjelenésével együtt javulni fog a 3060/ti elérhetősége is. (Itt elvileg az volna a magyarázat, hogy az nvidia készleteket halmozott fel (tartott vissza) amire nem nagyon van értelmes magyarázat mint az, hogy az árak magasan tartása lehetett a cél.)
- GDDR6: $10/GB
- a $270-os használt 3060 árak kínában értendők és nagy tételben
- senki ne számítson gyors árzuhanásokra (állítólag egyesek szerint hamarosan msrp alatt lehet majd kapni a dolgokat, de én mondjuk nem találkoztam ilyen véleménnyel, a magam részéről szintén azt gondolom, hogy innen a 1.5x árról nagyon lassan fognak már belesimulni az msrp-be az árak. Nyilván minden kereslet-kínálat függvénye és hát gamerek lassan háromnegyed éve várnak)
- az NVidia és az AMD lényegében meg akarja szüntetni a $400 alatti termékkategóriákat. (2024-ig)

Másik hír:
5600G és 5700G msrp ár felett kerül piacra. [link]
(Ez mondjuk új termékek lévén annyira nem meglepő, általában így szokott lenni és mondjuk fél-1 év elteltével esik be msrp alá akár hivatalos árcsökkentés nélkül is.)

Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Jo lenne ha kinn lenne a negyedeves jelentes gaming bevetel vagy market share-rol.
"Nyilván minden kereslet-kínálat függvénye és hát gamerek lassan háromnegyed éve várnak"

Szerintem is sokan vartak/varnak, viszont igy is rengetegen vettek kartyat a 9 honap alatt aprankent, mert minden elfogy. Tehat az igenynek valamennyire csokkennie kellett mar.
Tehat tegyuk fel atlag 100 helyett 300 volt az igeny (vegre jo ugras a szeria), 9 honap alatt aprankent 150 biztos vett kartyat, nem pedig 80 es 220-an meg varnak.

Aztan kitudja.