Hirdetés
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Bestx: Budget DIY eGPU USB4/Thunderbolt csatlakozással – egy mining VGA új élete.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- arden: Új robotos magazin építése – 1. rész: Miért hagytam ott a WordPresst?
- arden: Önjavító szoftver (Healing Agent) koncepció és demó
- bacsis: Támogassááá', hogy ingyenesek maradhassúúúúnk!!!!
- GoodSpeed: Segway-Ninebot F3 E elektromos roller
-
LOGOUT
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
drzozo
senior tag
Ütv:
39. § (2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult. -
mike1334
veterán
válasz
drzozo #19248 üzenetére
Nincs kommentárom sajna, ha neked van, nézd meg hátha a Be 69. $-hoz ír vmi használhatót.
Szerintem a magánindítvány kapcsán nem ír elő személyes eljárási kötelezettséget, mert jogi képviselő útján is benyújthatja. A sértett jogosult, de nem csak személyesen teheti csak meg, ergo jogi képviselő is eljárhat. A jogi képviselő meghatalmazásában gondolom nincs korlátozás. De ez csak papírból, gyakorlati tapasztalat híján. Vmi rémlik, hogy fellebbezhet is az ügyvéd akkor is, ha a terhelt nem akar...ennek analógiáján gondolom (régen volt, hogy ilyet olvastam, bocs, ha vmi félrement...). -
drzozo
senior tag
Kérnék egy kis együttgondolkodást a hozzáértőktől.
Magánvádas ügyben (rágalmazás) a feljelentő jogi képviselője (ügyvéd) útján feljelentést tesz, amit a jogi képviselő alá is ír (a sértett nem). A feljelentés tartalmazza egyébként a magánindítványt, tehát azt, hogy kérik az elkövető felelősségre vonását.
A Btk. 31. § (2) alapján a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
A Be. 378. § (1) alapján a magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.
A kérdés az, hogy a jogi képviselő (ügyvéd) által tett és a feljelentésben rögzített magánindítványra vonatkozó nyilatkozat joghatályos-e, anélkül, hogy egyébként ezt a sértett is aláírta volna? Illetve tehet-e egyáltalán jogi képviselő magánvádas ügyben magándindítványra vonatkozó nyilatkozatot, annak ellenére, hogy egyébként annak megtételére a sértett jogosult?
Én általában külön feljelentési mellékletként becsatolom az Ügyfel nyilatkozatát, sosem szoktam ügyvédként a saját nevemben nyilatkozni helyette. Pláne, hogy büntetőügyben (ellentétbe a polgári ügyekkel?) szerintem erre nincs is lehetőség.
-
Eresz44
friss újonc
1 hónapja vettünk férjemmel egy lakást, hitelre (50-50% tulajdoni résszel). Az önerő egy részét anyós álta, amiért cserébe holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott (azzal a szóbeli megegyezéssel hogy ha visszafizetjük a kölcsönt, akkor lemond erről a jogról). Ez utóbbi megállapodást szeretnénk most írásba is foglalni, közjegyző előtt (de előbb utánanézünk, hogy a jövőbe milyen költségei lennének ennek a közjegyzői díjon felül). A jövőben, ha lemond a haszonélvezeti jogról, akkor jól értem, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint páromnak ne mkell fizetnie illetéket, de nekem kellene? Illetve neki kellene illetéket fizetnie, azért cserébe, hogy x összeg fejében lemond a ahszonélvezeti jogról? (Mivel a lakásvételnél nem írtunk a kölcsönről semmi papírt - részben a banki hitel miatt, ezért azt látjuk csak megoldásnak, hogy akkor mond le a jogáról, ha teljes egészében visszatérítjük az összeget)
-
Pocee
senior tag
válasz
razorbenke92 #19245 üzenetére
elindítottam a chargeback-t, de azt mondták majd a bank elbírálja hogy visszaadjak vagy sem
a kártyát letiltattam. igényeltem újat, az első 8 szám alapján én is magyar bankhoz tartozónak találtam a szamlaszámot. -
-
Pocee
senior tag
válasz
mike1334 #19241 üzenetére
nem,nekem soha nem volt,de ilyen céllal nem is adnék,egy barátomnak adtam adatokat,a lányának vett egy pulcsit amcsiból,de ő nem lopna meg.
11500140-88888888 ez a bankszámlaszám,egy találatot hoz a google,microsoft vásárlás 29900 ftra [link]
hogy tudom visszahívni a pénzt,vagy letiltatni ezt a fiókot a sonynál,bármi amit tehetek? -
-
flegga92
senior tag
válasz
mike1334 #19241 üzenetére
Valóban az lesz. Én is jártam így, annyi hogy én magamnak fizettem elő a PS+-ra, majd fél év múlva eladtam a gépet, de tisztán emlékszem, hogy kivettem a megújítást, mégis levontam. Sony ügyfélszolgálatot hívtam, elsírtam a panaszom, hogy én lemondtam, nem használom a szolgáltatást, nézzék meg, hogy fél éve semmi aktivitás nem volt. Akkor az ügyintéző továbbította az angliai központba az igényemet. Pár nap múlva jött egy mail, hogy most az életben egyszer elfogadják, visszaadják a pénzt, de csak a PS walletre. Azóta is ott csücsül a pénz... Hátha az életben mégegyszer el tudom ott valamire költeni...
-
mike1334
veterán
Ez éves előfizetés lesz ps+-ra szerintem. Ha nem kapcsolják ki az automatikus megújulást, akkor egy év múlva automatikusan újra megterheli a kártyát. Kb egy éve nem adtad kölcsön vkinek ilyen célra? Valószínüleg nem kapcsolta ki az ismételt számlázást az illető, szóval lehet csak figyelmetlen volt, és nem szándékos. A sony álláspontját nem ismerem a refunddal kapcsolatban, xboxon vissza szokták utalni a téves vásárlás díját, ha időben szólsz. Javaslom megkeresni az "elkövetőt" és rajta keresztül rendezni. Ha direktben a sonynál reklamálsz tilthatják az egész fiókját visszaélés miatt, annak valószínűleg ő sem örülne (ahogy te sem ennek a helyzetnek).
-
Pocee
senior tag
Üdv!
A Playstation Network levont a számlámról 18ezer forintot,anélkül,hogy bármelyik emailcímemre jött volna tájékoztatás,nincs is regisztrációm ide,tök véletlen vettem észre ma,hogy a netbankban olvasgattam a számlatörténetem.
Nyilván van egy dombornyomott kártya amit használok a neten,de csak full legal oldalakon.
Egy két ismerősöm használta már a kártyát de bennük full megbízok,nem tudom,hogy valakinek a gyereke hozzáfért volna az adataimhoz.
Vissza lehet ezt a pénzt hívni,vagy ki lehet nyomozni honnan indítottak tranzakciót? -
inf3rno
nagyúr
Tudnátok egy kicsit segíteni rendelet értelmezésben?
Itt van ez a 41/2015 BM rendelet: [link]"2.1. A jogszabályban meghatározott biztonsági osztályba sorolás elvégzése a következő elvek figyelembevételével az érintett szervezet felelőssége. A 2.2.-2.6. pontok a döntéshez csak iránymutatást képeznek:
2.2. Az 1. biztonsági osztály esetében csak jelentéktelen káresemény következhet be, mivel
2.2.1. az elektronikus információs rendszer nem kezel jogszabályok által védett (pl.: személyes) adatot;
2.2.2. nincs bizalomvesztés, a probléma az érintett szervezeten belül marad, és azon belül meg is oldható;
2.2.3. a közvetlen és közvetett anyagi kár az érintett szervezet költségvetéséhez képest jelentéktelen;2.3. A 2. biztonsági osztály esetében csekély káresemény következhet be, mivel
2.3.1. személyes adat sérülhet;
2.3.2. az érintett szervezet üzlet-, vagy ügymenete szempontjából csekély értékű, és/vagy csak belső (intézményi) szabályzóval védett adat, vagy elektronikus információs rendszer sérülhet;
..."Az a bajom vele, hogy nincs leírva explicit módon, hogy akkor most ezek között a pontok között ÉS vagy VAGY kapcsolat van. Szóval az 1-es osztályba azokat soroljam, amelyekre 2.2.1 ÉS 2.2.2 ÉS 2.2.3 teljesül vagy azokat soroljam, amikre 2.2.1 VAGY 2.2.2 VAGY 2.2.3 teljesül. Nagyon nem mindegy ez a gyakorlatban, mert magasabb osztályoknál már szó van személyi sérülésről és halálesetről, illetve magas anyagi kárról, a kettő viszont nem feltétlen jár együtt...
-
MCGaiwer
addikt
válasz
bitpork #19237 üzenetére
elég körülményes lenne olyan szabályozás, amiben a közbeszéd részét képező, bevett szokás pont a politikai beszéd részét nem képezhetné, hiszen a politikai beszéd pont hogy a közbeszéd egyik lényeges eleme, és ahol általában éppen hogy több, mintsem kevesebb a megengedett.
-
válasz
MCGaiwer #19236 üzenetére
Politikusnak és neki is csak a nagy nyilvánosság előtt. Az információs önrendelkezés meddig terjed és minél erősebb?
(#19233) mike1334 : no igen ha ez lenne itthon. De itthon keverednek a fogalmak. Attól mert valaki választást nyer nincs felhatalmazva a teljese ország nagyobbik részét figyelmen kívül hagyni. A bajom ott kezdődik hogy a nevemben hazudik és velem (ti magyarok) takarózik amikor a többség nevében cselekszik a saját érdeke szerint (közel 70% EU párti). Ez nem csak egy politikusra igaz és mélységesen felháborít amikor nagy nyilvánosság előtt mocskolnak mint magyart.
-
mike1334
veterán
válasz
bitpork #19231 üzenetére
Alapvetően erről szól a képviseleti demokrácia. Sok ember megválaszt kevés embert, és az a kevés ember képviseli a sok embert. Ezt egy módon lehet hatósági úton megváltoztatni, és ezt a lehetőséget választásnak hívják. Mindezt persze tartalomtól függetlenül írom, csak a jogi szempontokat figyelembe véve. Meg persze amennyiben a kijelentés büntetőjogi kategória, akkor feljelentés.
-
Lenne kedvetek egy kis brain-storminghoz?
Hogy lehetne elérni hatósági úton, hogy politikusok ne nyilatkozhassanak általánosságban a nevemben? -
MCGaiwer
addikt
https://www.youtube.com/watch?v=AC_QrHlHFAg&ab_channel=Csabihege1221
"Megnéztétek oszt megvettétek nem? Ez van." -
natë
nagyúr
Sziasztok, a feleségem eladta régi mosógépünket egy kisebbségi családnak. Már az elvitel is tesókám engedj belőle szinten ment, aztán 2 napra rá hívogatják mobilon, amit nem vett fel, lévén most fogunk szülni. Gondolom tönkretették, vagy nem tudták tovább adni, aztán hoznák vissza. Fb-on történt az üzlet.
Mi a teendő? Rádküldöm a kutyát, ha megpróbálsz bejönni, s telefont értelem szerűen nem felvenni?
mondtam neki, hogy soha ne bizniszeljen (pláne 9 hónaposan) réti négerekkel... -
ityam
őstag
válasz
#05304832 #19223 üzenetére
Mivel eddig minden munkahelyemen úgy volt a szabi hogy nem a munkáltatóm "adta ki" szó szerint hanem csak annyit mondott hogy osszuk be a többiekkel hogy mindig legyen x ember bent az irodában/boltban addig nem aggályos aláírni olyat hogy nincs szükségem az egybefüggő 14 napra, de ha nem az lenne az utasítás hogy osszuk be magunk között a kritériumok alapján akkor már lehet jobban ragaszkodnék hogy legyen egybe két hetem lazulni.
Jelenlegi melóhelyemen is aláírtam hogy nincs szükségem az egybefüggő 14 napra de nem is volt még probléma a szabadságolásokkal ilyen szempontból.
Azt meg logikus elfogadni hogy nem kivitelezhető hogy a 4 emberből csak 1 legyen bent mert 3 egyszerre van szabin. Tehát a munkáltatói kontroll jogos szerintem.
Ettől persze ha túlságosan kontrollálni akarna az nekem sem tetszene(ha konkrtétan akarná megmondani mikor menjek szabira). Tehát érthető szamomra hogy valakinek komolyabb problémai vannak ezzel a rendszerrel. -
ityam
őstag
válasz
st3v3np3t3r #19217 üzenetére
Mint nem jogász csak józan paraszti ész szerint.
-köteles 7napot maximum 2 részletben amikor a munkavállaló kéri
-köteles 14napos egybefüggően biztosítani megszakítás nélkülA 7 napnál ki van írva hogy amikor kéri a munkavállaló. a 14 naphoz már nincs odaírva hogy amikor a munkavállaló kéri így csak biztosítania kell a munkáltatónak valamikor olyan megkötés nélkül hogy te mikorra kéred.
Ez alapján csak az marad hogy amikor ő akarja kiadni, de egybefüggően 14 napot kell adnia nem darabolhatja szét sok sok 1 napra. -
MCGaiwer
addikt
válasz
st3v3np3t3r #19213 üzenetére
Történetesen a szabadság munkavállaló kapja, nem pedig a munkáltató.
És mégis kitől kapja a munkavállaló? Hát a munkáltatótól. A munkáltató meg akkor adja, amikor neki tetszik, betartva a törvényi kivételeket.
(persze sok munkáltatónak fontos, hogy a munkavállaló "boldog" legyen, ezért általában kiadja a szabadságok többségét akkor, amikor a munkás szeretné a 7 napon túl is, de ez egyéni céges policy kérdése, hiszen a munkavállaló javára mindig el lehet térni a törvénytől, ha a munkáltató AKAR)
-
válasz
st3v3np3t3r #19217 üzenetére
Most tényleg szavakon lovagolunk úgy, hogy Rajtad kívül mindenki (beleértve a szakszervezetet is) számára egyértelmű, hogy miről van szó???
A rendelkezés itt azt jelenti, hogy a szabadság minimális mértékének betartásával annak a kiadását a munkáltató határozza meg. Tehát azt, hogy mikor küldi el a dolgozót szabadságra.
Tekintettel pedig arra, hogy van az a bizonyos 7 nap, amit a dolgozó tulajdonképpen maga határoz meg (vesz ki), a maradék minimum 2/3 fölött bizony a munkavállaló rendelkezik.
A szabadság vonatkozásában a "rendelkezik" mégis mi mást jelenthet, minthogy dönt a kiadásról?
MaCS
-
asdf_
veterán
válasz
st3v3np3t3r #19217 üzenetére
Ha a munkáltató kiadja, akkor ő rendelketzik vele. Ha én kiveszem, akkor én rendelkezem vele. Ez még csak nem is jog, hanem magyar nyelv.
-
mike1334
veterán
válasz
st3v3np3t3r #19217 üzenetére
Nem is rendelkezik szabadon. Az Mt. előírásait be kell tartania. De ha betartja, akkor úgy adja ki, ahogy akarja.
-
st3v3np3t3r
nagyúr
válasz
mike1334 #19216 üzenetére
Nem tudom milyen LIGA szakszervezet értelmezte ezt. De véleményem szerint tévesen, nem a munkavállalók javára!
Mint ahogy a jogszabály is fogalmaz:
-köteles 7napot maximum 2 részletben amikor a munkavállaló kéri
-köteles 14napos egybefüggően biztosítani megszakítás nélkül
Nincs olyan a jogszabályban, hogy a munkáltató a 7napon túli résszel szabadon rendelkezik/rendelkezhet! Nem ad erre jogi lehetőséget, de nem is tilja. Ezt aláírom! Viszont ez nem egyenlő azzal, hogy a 2/3-adával szabadon rendelkezik. -
mike1334
veterán
válasz
st3v3np3t3r #19215 üzenetére
Nézd meg a szerkesztés után a hozzászólásom.
Itt a link is.
-
mike1334
veterán
válasz
st3v3np3t3r #19213 üzenetére
A szabadságot a munkáltató adja ki, azzal, hogy 7 napot a munkavállaló kérése szerint kell kiadnia. Ő adja ki. Ennél nem lehet egyértelműbb. De van kismillió ügyvédi iroda/jogi témájú honlap cikke a témában...mind ezt irja. Mindenki így tanulja az egyetemen, vagy később szakjogász képzés/szakvizsgára felkészülés közben. Egy hiteles forrást nem találsz, ami ezt vitatná. Vannak plusz szabályok (2 részlet, egyben legalább 14 nap...), de ennyi.
És lécci ne tedd idézőjelbe a jogászokat, mert én pl az vagyok, és MaCS_70 is (többieket passzolom, kikopott a régi társaság). Ha nem hiszed el amit itt olvasol, fizethetsz is érte egy ügyvédnek ugyanezért az infóért.De tessék:
A LIGA szakszervezet Mt magyarázata:A szabadság kiadása
A szabadságot továbbra sem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása után.
A munkavállaló mindösszesen évente hét munkanap szabadsággal rendelkezik: a munkáltató ezt a hét munkanapot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. -
st3v3np3t3r
nagyúr
válasz
MCGaiwer #19212 üzenetére
Történetesen a szabadság munkavállaló kapja, nem pedig a munkáltató. A munkavállalóé a teljes szabadsági idő.A jogszabály egy betűvel sem írja azt, hogy a 7napon túli szabadsági idővel a munkáltató rendelkezik vagy rendelkezhet! Ahogy az sincs leírva sehol, a munkavállaló szabadságának 2/3-a munkáltatóé!
Amit leír a jogszabály,ami a munkaadóra vonatkozik:
-köteles 7napot maximum 2 részletben amikor a munkavállaló kéri
-köteles 14napos egybefüggően biztosítani megszakítás nélkül
pontMint "jogászok" hol van leírva betűről betűre az, hogy a 7napon túli szabadsági idővel vagy a 2/3-adával a munkáltató rendelkezik? Mutassatok jogszabályt rá. Akkor elhiszem! Addig továbbra is jogszerűen tartom a korábbi kijelentésem! Köszi
-
MCGaiwer
addikt
válasz
st3v3np3t3r #19208 üzenetére
abban a tévhitben vagy, hogy a szabadság, az neked JÁR, mert valamiért úgy gondolod, a munkáltató azért van, hogy neked akkor is fizessen, amikor egyébként nem dolgozol, és ezt ráadásul akkor tegye, amikor a te lelkednek megfelelő. Örülj, hogy egy évben kapsz minimum 21 napot, amikor otthon ülhetsz és azt csinálsz, amit akarsz, és ráadásul még fizetnek is neked érte.
Ha meg ha már a munkáltatónak kötelező ezt fizetni neked, akkor az a minimum, hogy az ilyen napok többségét úgy adhassa ki, hogy az neki a legkevesebb extra veszteséget termelje, és nem úgy, hogy Józsi gondol egyet, és amikor a legtöbb munka van nem jön be. -
válasz
st3v3np3t3r #19208 üzenetére
Én történetesen a jogász fejével gondolkodom, aki mondjuk sokkal többet állt munkaügyi perekben a munkavállalói oldalon.
Amint mike is jelezte: ez nem bármelyik oldal szempontjainak a kérdése, hanem egy jogi tény. Az Mt. így írja elő. Ettől a munkavállaló javára persze a munkaszerződésben el lehet térni, de ilyenről én még nem hallottam.
Szerinted hogyan kéne ezt a rendelkezést munkavállalói oldalról olvasnom? Mely szavak változnának meg? Mert itt még csak olyan fene nagy értelmezési játéktér sincs, teljesen egyértelmű a szabályozás. 7 nappal rendelkezik a munkavállaló, a többit a munkáltató adja ki.
MaCS
-
mike1334
veterán
válasz
st3v3np3t3r #19208 üzenetére
Nincs külön Mt. a munkavállalóknak. Együttérzést szeretnél vagy jogilag megalapozott választ? Az egyik fizetős
-
válasz
mike1334 #19206 üzenetére
Persze, mert az ügyvéd arra van, hogy megoldja!
Velem pályám hajnalán egyszer azért veszekedtek, mert az elkészült Bt. céges iratokból nem akartam törölni ez egyetlen kültagot, hogy így egyetlen beltag maradjon. Rám is csapták az ajtót azzal, hogy elmennek egy igazi ügyvédhez...
MaCS
-
mike1334
veterán
válasz
MaCS_70 #19205 üzenetére
Olyan szintű kenyszerítés, mint a gyerek ebédje:
Kérsz enni?
Miből lehet választani?
Hogy igen vagy nemAmúgy nagyon nehéz munkajogi kérdésben tanácsot adni, amikor a másik félnek nem tetszik a válasz. Volt, hogy konkrétan megharagudtak rám, mert "nem jót mondtam". Ja..neki nem tetszett...mindezt ingyen, szabaidőm terhére utánanézve...
-
válasz
st3v3np3t3r #19201 üzenetére
Azon túl, hogy kevered a fogalmakat Btk.-Mt. vonalon, már csak azért sem lehet szó a Btk. alkalmazásáról, mert a bűncselekmények pont a Btk. szerint per definitem jogellenes cselekmények. Jogszabály engedélye, illetve jogszabálynak megfelelő cselekmény tehát ki van zárva a bűncselekmények köréből.
Az Mt. szabályozza a szabadság kiadását, és csak a munkavállaló meghallgatását köti ki feltételül. Tehát már akkor sem lehetne bűncselekmény, ha más paramétereknek esetleg meg is felelne.A kényszerítés törvényi tényállása azonban így kezdődik:
"Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön"Hol itt az erőszak vagy fenyegetés?
MaCS
-
válasz
st3v3np3t3r #19201 üzenetére
Az igazságérzet és a jog sokszor nem rendelkezik közös metszettel. Amit írsz érthető és van alapja az elvárásnak de itthon a kormány nem a munkavállalók érdekeit védi - sajnos egy összeszerelőüzem lett az ország.
-
válasz
st3v3np3t3r #19201 üzenetére
"kicsit" kevered-kavarod a fogalmakat szerintem
Új hozzászólás Aktív témák
- Telefon felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
- LG 65G4 - 65" OLED evo - 4K 144Hz & 0.1ms - MLA Plus - 3000 Nits - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium
- Oppo Reno7 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Dell Latitude 5310 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest