És Ti milyen színtérben fotóztok? Ki mondja meg, mi volt az sRGB / Adobe RGB színteres kérdésben a hiba? Amivel eszerint még a kérdés feltevője sem volt tisztában, különben nem úgy tette volna fel.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Én sRGB-ben, de részükről a helyes válasz az lett volna, hogy "f**k off, RAW-ban".

(P.H.)

Majdnem, pontosabban?

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

A RAW-nak ugye még nincs színtere, aztán most lehet hogy hülyeséget mondok, de utómunkázni a kalibrált monitor színterében kellene?

[ Szerkesztve ]

(P.H.)

Az északi sark felé indultál. Egyébként az eredeti kérdés az volt, hogy sRGB vagy Adobe RGB színtérben fotózol?

Majd a végén elmondom, más is próbálkozhat!

[ Szerkesztve ]

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Az sRGB, és az aRGB az 2db színkészlet, amit grafikai programokba van implementálva ha jól tévedek!

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Már ott rossz.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Megfagytál az északi sarkon.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

a színtér az adat megjelenítésére szolgál, nem a tárolására. raw-ban nincs színtér, mert értelmezhetetlen, de a kamera funkcióinál (pl. a hisztogram) már van értelme. ugyanúgy a megjelenítésnél is az lcd-n. meg persze a jpegnél is. nem tudom Ropi mire gondol, de ebben a kérdésben ennél több nincs.

röviden: a színtér a rögzített adat leképezésére szolgál.

[ Szerkesztve ]

Jól gondolod. A szenzor színterét "Camera RGB"-nek hívják és ebből konvertálódik a többi. Tehát a kérdés feltevése ezekkel az előre megadott válaszokkal eleve hibás volt, amiből az következik, hogy még a tesztet összeállító sem volt képben arról amit kérdez. Ráadásul szintén esküvőfotósok...

A többiek meg kár, hogy meg sem próbálták megoldani: nagy lett a csend a topikban.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Van színtér, ugyanis a szenzor hardveres adottságai meghatároznak egy színteret, még, ha utólag van is definiálva.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

a kamera szenzorai az egyes színcsatornákhoz tartozó fényességértékeket tárolják raw-ban. pont. nincs színtér.
az a leképezés, ami az egyes modelleknél ezeket a fényesség-értékeket (pixel "színeket") leképezik, az egy transzformáció, ami szenzoronként értelmezett. te ennek a transzformációnak a bemenetét nevezed camera rgb színtérnek, de az nem színtér: a transzformáció maga az adott színtérre a színleképezés.

Amit a szenzor le tud képezni az már maga egy korlátozott tartalommal bíró adathalmaz, még ha nem is definiált camera RGB-ként, amit (nevet) csak a Bayer stb. algoritmus után kap meg. Ugyanúgy, ahogy a monitoroknál visszafelé a panelek fizikai korlátai szabják meg a visszaadható árnyalatok számát (ha tesznek mögé FRC-s elektronikát azzal lehet bűvészkedni de a panel maga akkor is alapvetően meghatározza a végeredmény korlátait).

[ Szerkesztve ]

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

értettem az előbb is. de az nem színtér. nincs olyan, hogy "camera rgb" színtér. van a kamera szenzorának egy tulajdonsága (ami meghatározza, hogy képezi le az analóg fényjelet digitálissá), vannak korlátai, de ennyi. színtere nincs, mivel az a fizikai reprezentációhoz (megjelenítéshez) kell. a szemednek sincs színtere - az agyadnak van. de a raw adatfolyam az, ami a szemedtől az agyadig eljut, és ott "húzza rá" a színteret.

az eredeti kérdésnek meg volt értelme, mert attól függően, mire állítod a kamera "színterét", nem csak a jpeg-et, hanem a preview-t és a hisztogramot is aszerint generálja az lcd-re.

rövidre zárnám: nem fogok igazat adni, szóval éjfélig is elvitatkozhatunk. nem mondasz baromságot (de az akkor sem színtér), de a második bekezdés miatt az eredeti kérdésnek igenis volt értelme.

[ Szerkesztve ]

Ismerem a Munsell-féle megközelítést, azonban nem osztom a nézetet, mert átugorja a 0. lépést: akkor lenne igaza(tok), ha a szenzor bármilyen érzékenységen bármilyen árnyalatot, bármilyen fényerőn tudna rögzíteni bármilyen kontrasztátfogásnál. Amíg ez nem így van (mindenesetre jó lenne elérni ), addig a szenzor maga állít be korlátot az elvileg végtelen információtartalom sávszélességében - tehát van egy korlátozott színreprodukciós képessége, ami egyben a színtere is (még ha akkor nem is hívják annak, csak a demozaikolás és a gyártói paraméterek alkalmazása után - de akkor, azzal már csak a "nevén nevezik a gyereket").

Ennek értelmében a helyes kérdésfeltevés az lett volna (abban igazad van, hogy attól függően mire állítjuk a váz jpeg motorjának a színterét, a nagyméretű jpeg-et, a gyorsnézeti jpeget és a hisztogramot is aszerint generálja az LCD-re, de ugye esküvőfotósokhoz szólt a kérdés), hogy "Milyen színtérbe lekonvertálva dolgozod fel az anyagokat?". Ugye a munkaszíntér és az ügyfélnek átadási sem mindig ugyanaz: ez már egy másik kérdés témája lenne.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Ugyan nagyon nem a topik témája, de: körte vs alma. Más-más kontinenseken terjedtek el (az NTSC jellemzően U.S.A., Japán és Ausztrália, a PAL pedig Európában), más és más paraméterekkel működnek. Mellesleg az NTSC-t a szakmában viccesen a "Never Twice Same Color"-nak hívják a közismert színreprodukciós hibái miatt: ez már előre jelez valamit.

NTSC PAL
Videó sávszélesség: 4.2 MHz 5.0 MHz
Hang vivő: 4.5 MHz 5.5 MHz
Hang sávszélesség: 6 MHz 7 to 8 MHz
Függőleges sorfrekvencia: 60 Hz 50 Hz
Vízszintes sorfrekvencia: 15.734 kHz 15.625 kHz
Színvivő frekvencia: 3.579545 MHz 4.433618 MHz
Sorok / félképek száma: 525/60 625/50

A mai HD tartalomszolgáltatásban már idejétmúlt: csak annyiban számít, hogy melyik eszköz hogyan tudja felskálázni (általában az adja a legjobb eredményt, ha a kép középső felét békén hagyják és a két szélső harmadát nyújtják a szélekhez) az ettől eltérő, szélesebb képarányokhoz.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Egyrészt maximálisan idevágó témát hozam fel, ugyanis a Munsell laboratórium memorandumában van szó erről a teóriáról amit felhoztál, másrészt azért próbálom ennyiféleképpen elmagyarázni, mert tisztellek annyira, hogy fektetek bele ennyi energiát - egyébként csak legyintenék és nem foglalkoznék vele. Rendben: tegyük fel, hogy igazad van. Akkor azt magyarázd meg kérlek, hogy miért fárasztja magát feleslegesen a Camera Kft. minden egyes szenzorcsere után azzal, hogy összekalibrálják a vázzal (nem csak mechanikusan, de szoftveresen is)? Ha a szenzoroknak nem lenne színtere (vagyis azonosak lennének az elektromos tulajdonságaik és a környezeti változóktól függési paramétereik, amik hatnak a képalkotásukra és ezzel az ebből adódó színterükre) akkor felesleges lenne a kalibrálás, mert így is úgy is egyforma végeredményt kapnának a végén, hiszen mint mondod csak a raw-hoz rendelt, fix gyártói paraméterezés állítja be a színteret. Akkor hogy is van ez?

Konkrét példával: sokéves, többszázezer expós 1Ds3, amit a tulaja szeretett ellenfényben (jellemzően direkt napfényben) használni. Az eredmény: lilában úszó szenzor, már ISO 100-on is annyira csökkent dinamikával, ami másoknak ISO 3200 környékén van. A pixelek öregedésével (amit a környezeti hatások csak gyorsítanak), az előttük lévő szűrők optikai tulajdonságai is megváltoznak, meg a fényérzékelő diódák is elvesztik az érzékenységük egy részét (gyorsabban telítésbe mennek), ezáltal a szenzor érzékelése (a színtere) megváltozik.

Ezek miatt valós, hogy van színtere (érzékelési intervalluma) a szenzoroknak (még ha nem is nevezik annak, mert színcsatornánként csak szürkében látnak) és egyben ezért korrekt a válasz is, hiszen mindenki a saját szenzora színterében fotóz, ami ezután a gyártói "uniformizálás" által lesz egy kisebb színterű raw, + a többi.

[ Szerkesztve ]

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

felesleges, nem akarom, hogy a végén már napokat töltsön tudományos anyagok olvasásával, hogy kihozhassa valahogy, hogy igaza van, mikor senki sem kételkedett a szenzor tulajdonságában (korábban is írtam), vagy bármiben, amit leír.

az viszont egy baromság, hogy ezt a szenzor "Camera RGB" színterének nevezi, mert ilyen nincs.

#31951-től eljátszotta a tudálékos jóskát, mondott egy baromságot, lehülyézte valami fotós kérdés feltevőjét, majd a válasz-probálkozásokat, majd miután rávilágítottam, hogy ez baromság, azóta megy ez a tudományos elemezgetés.

ráadásul mindkettőben hülyeséget mondott, egyrészt nincs szenzor színtér, másrészt meg van értelme egy adott színtérben fotózni az előnézet és a hisztogram miatt, mert a fotós látni akarja, hogy fogja tudni hasznosítani a képet utómunkánál.

sokkal egyszerűbb lett volna azt mondania, hogy bocs, tévedtem, vagy hagyni az egészet a francba.

Ropi, és ez nem arról szól, hogy bármi bajom lenne veled, vagy ez személyes dolog lenne. ez egy szakmai fórum, és - ahogy a többi topikban is - a baromság ne maradjon meg baromságként.

Tényleg felesleges rá több szót vesztegetni - amúgy fejből írtam és direkt cikkek idézése nélkül, hogy ne legyen hosszú. Ha fáradtságból adódóan tévedtem korábban azt máskor is elismertem, de ezt tartom bárki előtt (mindezt úgy, hogy a saját nevemmel vagyok fent a fórumon): ha valakit valóban érdekel, bővebben is beszélgetek vele a témáról.

(#31981) Csari93: Az UV szűrők használata a filmes korszakban fontosabb volt, mert a filmek jóval érzékenyebbek voltak az UV tartományra, mint a digitális szenzorok. Az UV szűrő gyakorlatilag a kékekből vesz vissza, tehát melegíti a színképet (ez akár pozitív mellékhatásként is felfogható). Ami rossz, hogy mint minden optikai réteg, visszaverődéseket / becsillanásokat tud okozni (persze, ha az a cél...). Viszont van egy valóban jótékony mellékhatása is, hogy a longitudinális kromatikus aberráció által okozott rózsaszín elszíneződéseket csökkenti. Összességében a mai modern digitális vázakon és objektívekkel már felesleges a használata, kivéve, ha célzottan valamelyik tulajdonságára van szükség. A jó minőségű szűrőket legalább olyan minőségű üvegből készítik, mint az objektíveket, a rosszabbakat meg ki tudja - szóval ha mindenáron valamilyen (mechanikai - ütődés vagy por elleni) védőréteget szeretnél használni, akkor egy tiszta szűrőt érdemes (ami lehetőleg semennyire nem szól bele a képalkotásba).

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Tegnap beleírtam a válaszba, de aztán ezt is kitöröltem, hogy ne legyen hosszú - akkor most leírom újra.

"...a "színtérben fotózásnak" meg akkor gondolom rájöttél, hogy van értelme..."

A vázak hátsó kijelzői direkte nem kalibráltak (max. szemre) a környezeti fényviszonyok folyamatos változása miatt, plusz nagyon kevés tudja akárcsak az sRGB színteret is korrektül megjeleníteni, így a színek ellenőrzése értelmetlen rajtuk keresztül.

Ha a hisztogram figyelembevételére gondolsz: az akkor használható, ha nagyon ismerjük a kezünkben lévő technikát + a világítási helyzetet és meg tudjuk becsülni, hogy a látott hisztogram és a raw hisztogramja közt mennyi az eltérés - azonban ekkor már "vakon" (hisztogram nélkül) is tudunk fotózni. Sokan nem is nézik a kijelzőt: tudják, hogy mit "lőnek" (Yervant pl. pár évvel ezelőttig még analóggal - is - fotózott: a negatívokat beszkennelte, majd úgy Photoshop-olta).

A "színtérben fotózás" (vagyis a színtér hozzárendelés) lehetősége alapvetően azért van a vázakban, amiért a jpeg mentés lehetősége: ha utómunkázás nélkül akarsz valamit lőni (amihez elég a váz jpeg motorja), akkor megteheted. Az már más kérdés, hogy a gyártók a hatékonyság jegyében ugyanazon vázmotor által készített képet építik be gyorsnézetként a raw fájlba (így visszanézésnél nem kell magát a komplett rawot visszafejteni ami jóval lassabb és energiaigényesebb folyamat lenne, hanem elég csak a jpeget megnyitni belőle), mert így a hisztogramot is lehet belőle használni. Ez a hisztogram azonban kizárólag abban az esetben ad abszolút használható eredményt, ha a végfelhasználásra szánt kép direktben a váz jpeg motorjából (pl. Schram Andrásnál, aki váz jpeg-ben fotóz és azt utómunkázza), vagy pedig a DDP-ből, a vázról automatikusan átmásolódó beállítások megváltoztatása nélkül kieső jpeg. Minden egyéb esetben csak indirekt tippelgetési alap, így raw feldolgozás szempontjából még zavaró is lehet annak, aki a hátterét nem ismeri.

A vázban a hozzárendelt színtér és képstílus kizárólag a váz jpeg motorjának a beállításaira és ezáltal a raw-ba beépülő gyorsnézeti jpeg-re van hatással, magára a raw-ra nem. Mint az előbb említettem, a képek visszanézésnél a váz a raw-ba épített gyorsnézeti jpeg-et nyitja meg és a hisztogramot is abból veszi, azonban ez a hisztogram (sRGB / Adobe RGB) szűkebb, mint a raw valódi hisztogramja: tipikus példa amikor a (ráadásul 8 Bites jpeg-ből származó) gyorsnézeti hisztogramon egy vagy több színcsatorna kiégett, de külső alkalmazásban (pl. Lightroom-ban), a raw saját hisztogramja (12/14 Bites információkból) még bőven vágási határon belül van: nem véletlenül, hiszen a raw-ban színcsatornánként 64x több információ található. A hisztogram legfontosabb feladata az, hogy a csatornák kiégését ill. bebukását + a vágási határokat megmutassa, amikor egy adott szín már nem fér bele a színtérbe. Régebben azt tanították róla, hogy egy "szürke massza", ami akkor jó, ha középen van. Persze bátran tologatjuk jobbra-balra, viszont azt, hogy a tényleges raw-ot mennyivel lehet eltolni kiégés / árnyalatvesztés nélkül, azt a jpeg szűkebb hisztogramjáról csak megbecsülni lehet. A legtöbben sRGB színteret rendelnek hozzá a vázon, mert ugye a weben is az a szabvány, meg a feldolgozási munkafolyamatuk után ők is abban exportálják a képeket. Azonban a hisztogram szempontjából nézve az Adobe RGB jobb választás, mert az sRGB-nél nagyobb színtér lévén jobban fedi a raw lehetőségeit, így a hisztogramja is közelebb áll a raw hisztogramjához. A Lightroom a "develop" moduljában ProPhoto RGB-ben dolgozik, a hisztogramot pedig Melissa RGB-ben mutatja (ami a ProPhoto egy fajtája): így teljesen mindegy, hogy korábban milyen színtér volt kötve a raw fájl gyorsnézetéhez, az csak egy elfelejtendő részlet a végeredmény szempontjából (scenario: a Lightroom "library" modul amikor betölti a rawokat, a gyorsnézetek színe és kontrasztja megváltozik: ez akkor történik, amikor a vázban sRGB színteret kapott képeket a saját maga által, a rawokból Adobe RGB színtérben lekonvertált képekkel írja felül - ezzel ugrik egyet a hisztogram is). Ami fontos, hogy a képstílust "faithful"-ra állítsuk, mert Canonnál ez az egyetlen, ami megegyezik a Lightroomban lévő azonos nevű beállítással (a jóval dinamikusabb "Adobe standard" helyett). Vagy például a "highlight tone priority" (ami a csúcsfények dinamikáját kompresszálja) sem egyformán nyomja össze a hisztogramokat: túl sok a változó tényező ahhoz, hogy magát a hisztogramot raw munkafolyamat előkészítésére egzaktul pontosan lehessen használni - inkább egy gumikötélen himbálódzó artistához hasonlítanám, akinek az elkapásához nagyon észnél kell lenni, hogy tudjuk éppen mennyire leng ki.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Sziasztok!

Egy 70D expo számát mivel tudnám megnézni?

[link]

[ Szerkesztve ]

Fizetős oldal..., azért kösz.

Ez működik: https://canonrepair.wordpress.com/2014/10/23/reading-shutter-count-from-eos-cameras/

Ezen kívül még a multiplatformos gPhoto2-vel vagy Androidos telefonról USB OTG-n át DSLR Controllerrel vagy DSLR Dashboarddal.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Jut eszembe, a 760d exposzámát olvassa valami program? DSLR Controller nem! Tudtok vmit?

A gPhoto2 eddig nekem mindent olvasott (mondjuk 760D-t nem próbáltam).

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Ok de azt hogy kell telepiteni ? win7 x64 van nekem. A dslr controller mindent csinál a 760-nal csak az expo számot nem mutatja (70D és 700D expo számát olvasta). A qdslr dashboard windows-os változata is tökéletesen működik 760d-vel csak nem találom hol mutatja az expo számot. Iphone-5c telómra meg nem töltöm le ezt a progit, ha nem mutatja, mert több mint 3ezer forintba kerül.

A kamera adatainál. Ha nem a DSLR Controller, akkor a DSLR Dashboard, mindig keverem a kettőt.

gPhoto2.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Valszeg hülye vok, de nem műxik a gphoto. Nem azért mert 32 bites? Nekem 64 bites a rendszerem. A DSLR controllernél tudom hol mutatná az expo számot de nem mutatja. Ha lenne ujabb verziója akkor biztos jó lenne. A DSLR Dashboardnál viszont nem találok semmi kamera adatot. Egyébként minden működik vele és jó kis progi. Most még nem gond az expo szám,mert tudom hogy hol tartok (10500), de egy idő után már nem biztos h észben fogom tartani Kösz a segitségedet....

Sziasztok,

Van egy kis gondom egy régi (de nem sokat használt) EOS 450D kamerával amit mostanában asztrófotózásra használok (az IR szűrő el lett távolitva belőle).

A gond az, hogy éjszaka, hosszabb expozicióknál (kb. 2 perc / kép szokott lenni) néha a kép alsó fele egy csikban sötétebben jön ki mint a többi. Rövid záridőnél még soha nem találkoztam a gonddal, csak éjszakai fotózásnál, és ott sem mindig, hanem kb. a képek felét szokta érinteni egy sorozatból. Megjegyzem, hogy adott fókusztávolságon minden képet ugyan annyira érinti a probléma (a sötétebb rész mérete nem változik. Csak a fókusztávolság növelésével növekszik a sötét rész mérete.

Gondoltam a zár és a tükör hibájára, de furcsa, hogy az elsötétedés mértéke látszólag állandó (adott fókusztávolságnál). Ha mondjuk a tükörrel lenne gond akkor gondolom képenként változna a sötét rész mértéke, furcsa lenne ha mindig pont ugyan ott "ragadna be". Objektiv nélkül figyelve a gép működését, még soha nem sikerült megfigyelni a zár vagy a tükör beragadását.
Esetleg valakinek valami ötlete, hogy mi okozhat ilyesmit, vagy hasonló tapasztalatok?

Néhány kép a problémáról:
200mm, minden rendben:

200mm, sötétebb rész látható alul:

200mm + 2x telekonverter, minden rendben:

200mm + 2x telekonverter, nagyobb sötét rész a kép alján:

Köszönöm előre is a válaszokat!

Nekem működött 64 Bites Win 7 alatt: "a hiba az ön készülékében van".

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Mechanikus kitakarásnak tűnik, mert ha elektronikus lenne akkor határozottabb lenne a formája, a bal széle meg főleg nem olyan lenne, amilyen. Bármilyen objektívvel megfigyelhető a jelenség?

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Egy objektivet (70-200mm) használok erre a célra, a többivel még nem tapasztaltam gondot. Ugyan ez az objektiv amivel a képek készültek egy másik vázon tökéletesen működik (EOS 70D, azt is használom hasonló körülmények között).

Nekem is mechanikus gondnak tűnik, csak furcsa, hogy mindig ugyan úgy jelentkezik a képeken a hiba. Egy haldokló tükörtől azt várnám hogy kicsit változóbb rajzolata legyen. Ahogy tavaszodik, meg fogom próbálni megint, csak legyen kicsit jobb idő. A hibákat a téli (gyakran -10 fokos) hidegekben produkálta leginkább.

Azon gondolkoztam, hogyha tényleg a tükörrel lenne a gond, akkor nem tudnám azt teljesen kiiktatni (maradjon folyamatosan fent)? Mivel kizárólag live view módban használom a gépet, semmi haszna nincs (az IR szűrő eltávolitásával az AF és a fénymérés használhatatlan lett).

[ Szerkesztve ]

Még arra tudok gondolni (bár elég vad ötlet ), hogy rosszul tették fel a levett IR szűrő blokk helyére a pótlást és a hőtágulás miatt elválik a két felület egymástól, behúz a levegő és azon a részen hűti a szenzort.

Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Pár hónapja botlottam egy hasonló témájú (angol nyelvű) cikkbe valahol, de persze most nem találom...
Astro volt és ott is a kép alsó szélén volt sötétebb a kép, viszont jóval egyenletesebben.

A legközelebbi amit találtam az ez (le kell görgetni a "TEST #3 — Mirror Box Shadowing" részig, ott nem is a kép, hanem a leírás ami közelíthet ehhez - a képek alján mondjuk egy nagyon kis takarás van ott is).

Szóval lehetséges hogy takarás, az meg hogy annyira nem egyenletes, talán egy kis illesztési/visszacsavarozási hiba lehet? De tényleg csak tippelek én is.

http://thebudapestproject.wordpress.com

Lehet, hogy buta ötlet, de nem lehet, hogy ott jó a kép, ahol be van sötétedve? Legalábbis, ott szép fekete a háttér (eltekintve az alsó képen a zöld színbe átnyúlástól).
Én arra gondolok, hogy valahol minimális módon esetleg fölösleges fény juthat a házba, ami két perces radikálisan hosszú záridőnél már látszik az egész képen (kivétel az alján), átlagos használatnál pedig sosem látszódna.

Bocs, ha nagy hülyeség.

[ Szerkesztve ]

www.flickr.com/csari