Kérdezés előtt olvasd el az összefoglalót, de minimum a Gyakran feltett kérdések szekciót!
A topic célja, hogy segítsen eligazodni a NAS-megoldások folyamatosan bővülő, színesedő piacán. Mivel a NAS-sal kapcsolatos igények rendkívül sokfélék lehetnek, a lehetséges megoldások között is igen komoly eltérés lehet árban, teljesítményben, kényelemben és rugalmasságban egyaránt.
Az összefoglalóban összegyűjtöttük a legfontosabb alapinformációkat, és az egyes lehetőségek rövid bemutatásával igyekszünk segíteni, milyen irányba induljon el a leendő NAS-tulajdonos.

Gyakran feltett kérdések

K: Milyen NAS-t vegyek 30e FT környékén alap felhasználásra?
V: 90%, hogy a Zyxel NAS326 lesz a nyertes. Nem kompromisszummentes, de nagy hibája nincs - ld. bővebben lejjebb.

K: Mi számít alap felhasználásnak?
V: DLNA megosztás, Torrent aránylag kevés aktív kapcsolat mellett, távoli elérés DDNS vagy VPN segítségével, file megosztás NFS, SMB és FTP protokoll használatával, privát felhő üzemeltetése, kliensek biztonsági mentése

K: Mit jelent az, hogy kevés aktív kapcsolat a torrenteknél?
V: A torrent protokollt eredetileg nem ARM architektúrára tervezték, illetve a NAS-okban használt ARM SoC-k több ponton eltérhetnek mondjuk a mobil eszközökben használtaktól, célfelhasználásra tervezet chipekről van szó. Ennek megfelelően a legtöbb ilyen SoC nehezen tolerálja a sok aktív kapcsolat mellet jelentkező terhelést, akár jelentős teljesítmény vesztést okozva. Ennek csak részben van köze az interneted sávszélességéhez és a kliensben aktív torrentek számához, kevés torrent is ki tudja használni a maximálisan engedélyezett kapcsolatok számát, illetve nagy sebesség is elérhető kevesebb kapcsolattal, ha megfelelő feltöltés áll rendelkezésre a seedereknél. Alapvetően tanácsos 100-150 körülire limitálni az aktív kapcsolatok számát a kliensben az olcsóbb NAS-oknál, ha nem okoz teljesítmény romlást (webadmin felület, megosztások elérése), apró mértékben emelni.

K: Rendben, de akkor mit vegyek, ha az asztali gépemhez/laptopomhoz hasonló letöltési teljesítményt szeretnék?
V: A magasabb árkategóriában sok NAS-t szerelnek Intel SoC-vel, jellemzően Atom vagy Celeron (valójában ezek is inkább Atom magokra épülnek, csak át vannak nevezve) chipekkel, ezekkel nagyrészt megkötések nélkül lehet letölteni.

K: Ha beteszem a HDD-met az új NAS-ba, megmaradnak az adataim?
V: Szinte biztos, hogy nem. Kivétel, ha azonos gyártmányú NAS-ban használtad előzőleg, de még akkor sem biztos.

K: Kell-e nekem otthonra RAID és ha igen, melyik verziója?
V: Ez nagyban függ attól, hogy milyen adatokat tárolsz és hogy mennyit szeretnél a NAS-ra költeni. A kétfiókos eszközök JBOD, RAID-0 és RAID-1 módokat tudnak, az első kettő nem ajánlott, mert bármelyik HDD kiesése esetén az összes adatunk elveszik, a RAID-0 teljesítmény többletét pedig a LAN csatlakozó miatt nem fogod tudni kihasználni. A RAID-1 olyan esetekben indokolt, ahol az adatok nagy része nem reprodukálható, és kötelező a folyamatos rendelkezésre állás, viszont a tárhely feleződik, elég nagy anyagi áldozatot követelve az üzemeltetőtől. Tipikus felhasználás például egy céges adatbázis, ahol az adatvesztés és a kiesés súlyos pénzben mérhető. 4 lemezes eszközöknél képbe kerül a RAID-5, ahol csak egy lemez kapacitását kell feláldozni a hibatűrésért cserébe, ez még elfogadható kompromisszum lehet akár egy otthoni felhasználónak is, de vannak hátrányai. A lemezek folyamatosan pörögni fognak minden írás-olvasási feladatnál, illetve fennáll a veszélye, hogy egy esetleges lemez cserénél, mikor újraépül a tömb, az extra terhelés miatt kiesik még egy lemez és ebben az esetben a tömbünk szétesik, használhatatlanná válik.

K: Rendben, de akkor hogyan oldjam meg az adataim biztosítását?
V: Erre több módszer is létezik, a használni tervezett lemezek számától függően. Két lemezes NAS-oknál egy járható út két különböző méretű HDD beszerzése, a kisebbiken tárolni a letöltéseket, képeket és egyéb gyakran elért adatokat, a nagyobbikon pedig a médiatárunkat, majd a pótolhatatlan adatokat egy időzített rsync jobbal átmenteni a másik lemezre. ez a módszer több lemmezzel is kivitelezhető természetesen, annyi szinkronizálást állíthatunk be, amennyi tetszik. Ilyen esetben a lemezek külön kötetek lesznek, ha az egyik behal, csak annak a tartalmát bukjuk, viszont hátrány, hogy egy rendszeren belül nem lehet két ugyanolyan nevű megosztás, így érdemes előre tervezni, mert különben az adataink fragmentálódhatnak (pl. lesz egy Filmek1 és Filmek 2 mappánk).
Erre jelent megoldást a linux alatt elérhető Unity Filesystem (mhddfs/aufs), ami a különböző köteteken lévő mappákat egyesíti egy megosztásba. ezt szimbolikus linkekkel amúgy mi magunk is megtehetjük manuálisan, de a korábbi limitáció ez esetben is él és mondjuk 60 filmet egyenként belinkelni kézzel nem túl felhasználóbarát. A Unity Filesystem kombinálható még a Snapraid nevű alkalmazással, ez a legnagyobb méretű lemezünket fogja paritásként használni, egy lemez kiesésig hibatűrést biztosít és ha több lemez hal meg, akkor is csak az azokon lévő adatokat bukjuk el, mivel mindegyik különálló kötet, ami akármilyen számítógépben olvasható.

K: Ha a fentiek valamelyikét alkalmazom biztonságban lesznek az adataim?
V: Nem. a fenti módszerek csak HDD meghibásodások ellen védenek, lopás és természeti károk (beázás, túláram) ellen nem. a fontos adatainkról mindig legyen off-site backupunk. Ezt akár külső lemezre is elkészíthetjük, amit a munkahelyünkön tárolunk, akár 3rd party felhőbe is feltölthető, a lényeg, hogy földrajzilag különüljenek el egymástól. A második megoldás előnye, hogy nem felejti/lustulja el az ember a mentést, ha kényes adatokról van szó, akkor érdemes titkosított formában felölteni őket, mondjuk egy VeraCrypt konténer file-ban, de ennek az optimális kivitelzése az ilyen jellegű adatok mennyiségétől is függ.

Rövid áttekintés - mi az a NAS?
A NAS betűszó a Network Attached Storage (hálózati adattár) kifejezés rövidítése. A név a hálózati adattárak eredeti funkcionalitását fedi - hálózati kapcsolaton keresztül lehetett őket a számítógéphez csatlakoztatni, és a rajta tárolt adatokat úgy lehetett elérni, mintha egy másik számítógéphez férnénk hozzá. Ennyi alapján gondolhatnánk úgy egy NAS-ra, mint egy külső merevlemezre, azonban ez több okból sem jó hasonlat - a legfontosabb különbség, hogy a NAS-t rá lehet kötni pl. egy switch-re vagy routerre, és onnantól kezdve tetszőleges számú klienssel meg tudja osztani a rajta tárolt adatokat, ily módon képes helyi adatközponttá válni.
Egy NAS jellemzően egy miniszámítógépből és egy vagy több merevlemezből épül fel. A miniszámítógépek erejének folyamatos növekedésével a NAS-ok jó ideje túlnőtték eredeti funkcionalitásuk kereteit - a többféle file-megosztási lehetőségen kívül futhat rajtuk webszerver, média szerver, torrent kliens, E-mail szerver, személyes cloud, és még számos egyéb szolgáltatás, amelyeket a legtöbb esetben a felhasználó tekintélyes méretű szoftverkönyvtárból válogatva saját maga is tovább bővíthet igényei szerint. Hálózati adattár helyett manapság egyre inkább érdemes úgy gondolni a NAS-ra, mint egy mikroszerverre.
A NAS-okba jellemzően 1 és 4 közötti merevlemez építhető (vannak több lemezt is fogadó megoldások, de ott már komoly felárral kell számolni). Több lemez használatával rugalmasan van lehetőségünk növelni a tárhelyet, az adatbiztonságot, ill. az írási / olvasási sebességet - esetleg ezek valamilyen kombinációját. A legnépszerűbb felhasználási mód talán két lemez használata RAID 1 üzemmódban - ilyenkor a két lemez tartalma megegyezik, és az egyik lemez elhalálozása esetén nem vesztünk adatot. 3, ill. 4 lemez használatával bővül az elérhető RAID üzemmóddok száma.
NAS-okkal találkozhatunk otthoni mellett céges környezetben is - a komolyabb modellek egy kis-, vagy akár középvállalat igényeit is kielégítik. Ennek kellemes következménye, hogy otthoni igényeinknek csak a fantáziánk (meg persze a pénztárcánk) szabhat határt - funkcionális elvárásainkra biztosan találunk megfelelő megoldást. Ha pedig a boltokban kínált hardware-t gyengének tartjuk ár / teljesítményben, akkor építhetünk is NAS-t - többféle, x86 és / vagy ARM processzoros gépre telepíthető NAS operációs rendszer létezik.

A legnépszerűbb ajánlott gyártók

Zyxel
Mintha csak kis hazánkra tervezte volna a Zyxel méltán népszerű NAS-szériáját - a készülékek a konkurenciához képest rendkívül kedvező áron szerezhetőek be, jó minőségű szoftverrel vannak ellátva, és működési paramétereik is teljesen megfelelőek. Akinek pedig nem elég az alapfunkcionalitás (amely azért a filemegosztás, a média szerver és egyéb szokványos dolgok mellett az igen népszerű Transmission torrent-klienst is tartalmazza), és rendelkezik némi hozzáértéssel, az FFP nevű csomag feltelepítése után sok száz alkalmazás közül válogathat kedvére. A fentiekből következően a Zyxel jelenleg kapható költséghatékony megoldásai igen kevés megkötés mellett általánosan ajánlhatók.
Egy szó, mint száz, a Zyxel NAS-ok kisebb kompromisszumok mellett igen hatékony megoldást kínálnak, jó szívvel ajánlhatóak.
A Zyxel topic itt található, bár jelentősen nagyobb a forgalom az FFP-sítéssel foglalkozó cikk topicjában.

Synology
Talán a Synology NAS-ok a legismertebbek a hálózati adattárolók közül. A 2000-ben alapított tajvani cég 2004-ben kezdte el árusítani az első modelljüket, a DS-101-et, és innentől kezdve folyamatosan bővülő és frissülő modell kínálattal áll az otthoni felhasználók, kisebb irodák és nagyobb cégek szolgálatában. A Synology NAS-ok operációs rendszere a DiskStation Manager (DSM), mely Linux (BSD) alapú és a megjelenése óta folyamatosan fejlesztik (jelenleg, 2015-ben az 5.1-es verziónál jár). Ez is egy web alapú, grafikus kezelőfelület, rengeteg beállítási lehetőséggel és még több telepíthető alkalmazással. Ezek egy része a Synology gondozásában érhető el, de akár harmadik féltől származó alkalmazásokat is telepíthetünk kedvünkre. Talán a Synology NAS-okra írták eddig a legtöbb ilyen alkalmazást.
A cég modelljei hardveresen nem sokban térnek el más gyártók összeállításaitól, viszont rengeteg fajta konfiguráció érhető el, lépcsőzetesen emelkedő árazással. Az árak bizonyos mértékig tükrözik a hardver tudását, de érdemes inkább úgy tekinteni, hogy a Synology NAS árában a szoftver optimalizáltságát, a terméktámogatást és a folyamatos biztonsági frissítéseket fizetjük meg. Régebbi, már nem frissíthető DSM-mel rendelkező modellekhez is folyamatosan érkeznek biztonsági frissítések, ezért valóban hosszú évekig használható termékekről van szó.
Természetesen a Synology sem tökéletes, a felhasználóbarát (magyarul is tudó) kezelőfelülete és az egészen jól összerakott beépített súgójának ellenére sem, viszont lehetőség van arra, hogy az érdeklődők kipróbálják a "Synology-élményt" vásárlás előtt az élő demóval (itt érhető el). A DSM is megszokást igényel, mert könnyen elveszhet az ember a sok beállítás között. Nem árt, ha egy kicsit jártasak vagyunk a hálózatok világában - de ez más NAS esetében is így van.

A Synology NAS megoldásai elsősorban annak ajánlhatóak, aki dobozos megoldást keres, kiforrott szoftverrel és terméktámogatással. És ezt hajlandó is kifizetni.
A Synology topic itt található.

QNAP
A Synology mellett a QNAP a másik olyan gyártó, aki közepesen magas (de egyéni felhasználók számára még megfizethető) árkategóriában kínál rendkívül sokrétű funkcionalitással rendelkező, robosztus eszközöket. Szintén a Synology-hoz hasonlóan a hardware fokozatos, lassú erősítése komoly hatással van az árakra, ezért könnyen eljutunk odáig, hogy jobban megéri NAS-t építeni, mint készen venni.
A QNAP NAS-okról tapasztalat (ill. tapasztalt önként jelentkező) hiányában nem készült bővebb összefoglaló, ha valaki érez magában indíttatást ilyet írni, keresse a Topicgazdát

Élő demo elérhető itt.
A QNAP topic itt található.

Asustor
Az ASUSTOR az ASUS storage megoldásokkal foglalkozó divíziója, mely 2011-től aktív résztvevője a NAS piacnak. Hálózati adattároló megoldásaik minden igényt kielégítenek az egyéni otthoni felhasználástól a power useren keresztül az üzleti alkalmazásig kb. 30 különböző modell segítségével. Kínálatukban egyaránt megtalálható a 2 lemezes 50.000 ft körüli vételárú belépő modell és a 12 lemezes csúcskategória, az adott kategóriában általában versenyképes áron.
A készülékekre jellemző az igényes külső, az általánosan jó minőség, típusoktól függően fém ház, LCD kijelző, HDMI kimenet, SPDIF csatlakozó és jó teljesítmény, vagy a 4 ingyenes kamera licensz (általában 2 szokott lenni), és a 3 év garancia.
Operációs rendszerük a Linux bázisú ADM (ASUSTOR'S Device Manager), mely az összefoglaló írásának időpontjában a 2.5.2 verziónál jár. Folyamatosan fejlődik, az élő demo itt megtekinthető, és pozitívum, hogy a magyar is a választható nyelvek közé tartozik.
Az operációs rendszer beállításai között aktiválható a gyártó által biztosított ingyenes DDNS szolgáltatás, az app centralból pedig az alkalmazások folyamatosan szélesedő választéka, amely egyes esetekben a konkurenciánál is bővebb (pl. jelenleg ők kinálják a legtöbb különböző torrent klienst - utorrent, deluge, qbittorrent, transmission, stb.)
A kínálat részét képezik HDMI csatlakozóval szerelt egységek is, melyekre az app centerből feltelepíthető a nagy népszerűségnek örvendő KODI média center, melynek segítségével egy hybrid média lejátszó NAS kombóra tehetünk szert.
További érdekesség, hogy a készülék biosába belépve más boot egységet választhatunk más rendszerrel, ill. bizonyos típusok virtualizációs lehetőséget is kínálnak, mellyel egy másik rendszert is futtathatunk a meglévővel párhuzamosan.
A gyártó különböző mobil és asztali applikációkat is biztosít a távoli használat elősegítésére.

Az Asustor NAS topic itt található.

WD MyCloud
Amennyiben a NAS funkcionalitásában inkább az egyszerűséget, mint a sokoldalúságot keressük, ill. költséghatékony megoldásra van szükségünk, akkor a Zyxel mellett szóba jöhet a Western Digital valamelyik NAS megoldása is, leginkább a 2013-ban megjelent MyCloud egylemezes sorozata. A MyCloudnak két specialitása van. Az egyik, hogy beépített WD Red HDD-vel érkezik (így magának a NAS-nak az ára 18-20e FT környékére jön ki). A másik pedig az, hogy nincs benne ventilátor, ezért egyrészt csendesebb, mint a Zyxelek, másrészt viszont oda kell figyelni arra, hogy a természetes levegőáram ne legyen akadályozva - lehetőleg ne radiátor mellé tegyük, és ne pakoljunk semmit a tetejére.
A MyCloudban egy korrekt sebességű CPU-t és 256MB memóriát találunk - ez utóbbi nem sok, de a NAS korlátozott funkcionalitása folytán elég lehet. A beépített, ill. az installálható alkalmazások száma limitált, viszont a Transmission torrent-kliens most már hegesztés nélkül is telepíthető, a file-megosztás és a médiaszerver funkciókat pedig értelemszerűen tudja, ezért limitált igények esetén kitűnő megoldás lehet.

A WD MyCloud topic itt található.

Megjegyzés: a MyCloud előtt is voltak a WD-nek hálózati adattárai - ezek közül a MyBook Live, ami esetleg ajánlható, a még korábbiakban rendkívül gyenge hardver lakozik.

Épített NAS
NAS építésbe elsősorban akkor érdemes fogni, ha kinőttük a belépő 2 lemezes kategória határait. Sajnos a minőségi 4 (vagy több) lemezes eszközök rendkívül drágák, és a bennük lévő hardver szintjét a költség töredékéért össze tudjuk rakni otthon. Cserébe a spórolásért nem kapunk előre telepített és optimalizált rendszert, illetve a méretet tekintve is lehet, hogy kell majd kompromisszumokat kötnünk. Mivel a legtöbb NAS OS Linux alapú, nem árt, ha egyszerűbb műveleteket el tudunk végezni parancssorban.
Hardver tekintetében érdemes az alacsony fogyasztást, kis méretet és a passzív üzemet előtérbe helyezni, a mai x86-os processzorok teljesítménye bőven elegendő otthoni felhasználásra, egy Intel Atom vagy Celeron szintje fölé csak indokolt esetben érdemes menni (pl. virtuális gépek futtatása a szerveren). Szintén népszerűek a HP mikroszerverei, mivel használatra kész gépet kap a vevő, amire csak az operációs rendszert kell telepíteni és feltölteni lemezekkel. Ezek másik nagy előnye az egyéni hardverrel szemben, hogy elterjedtségük miatt a velük kapcsolatos hibákra könnyebben találunk majd megoldást az Interneten.
A fogyasztás ugyan magasabb lesz valamivel az ARM architektúrára épülő rendszerchipeknél, de az Intel mobilorientált platformjai gyakran 10 Wattnál is kevesebbel is beérik, cserébe a többször nagyobb teljesítményért, a megspórolt pénz pedig bőven a hardver elévülésén túl is fedezi a plusz fogyasztás többletköltségeit.

Az operációs rendszerekből a felhasználók nagy része vagy a Synology DSM-re épülő Xpenologyt, vagy a Debian Linux alapú Open Media Vaultot (OMV) használja. Mindkét rendszer átgondolt, funkciókban gazdag, böngészőből vezérelhető grafikus felületen keresztül és könnyen telepíthetőek rájuk bővítmények. Ezen felül mindkettőhöz van pH! topik: az Xpenology-é itt, at OMV-é pedig itt található.

A NAS építésének másik fő mozgatórugója az lehet, ha közös NAS + HTPC gépet szeretnénk. Itt némileg más szempontok érvényesülnek már a hardverben is, a szoftver oldal pedig mindenképpen több szakértelmet igényel - erre itt nem térünk ki.

Egyéb gyártók / megoldások

D-Link
A D-Linkről csak nagyon röviden - nem tartozik az ajánlott márkák közé. Bár hardveresen az újabb modellek gyengének nem nevezhetők, a készülékek mégis siralmas írási / olvasási sebességeket képesek produkálni - rejtély, hogy miért. Emellett a gyári szoftver is hagy maga után bőven kívánnivalót - bár ezen a Zyxelnél is említett FFP D-Linkes változatával sokat lehet javítani.
Általános D-Link topic nincs, viszont a keresőben a "d-link dns" kifejezésre rákeresve több típusspecifikus topic-ot kapunk.

Minimalista megoldás - routerre kötött HDD
Ha nagyon sajnáljuk a pénzt dedikált NAS-ra, akkor megoldás lehet, hogy a routerünk látja el a hálózati adattár funkciókat. Ehhez egy olyan routerre van szükség, amihez USB-s HDD csatlakoztatható - a router gyári firmware-e általában a filemegosztás funkciót, valamint a médiaszervert rendelkezésünkre is bocsátja (utóbbit jellemzően csapnivaló színvonalon). Ha valamivel több / jobb / stabilabb funkcióra van szükségünk, akkor megoldást jelenthet valamilyen egyedi router firmware használata (OpenWRT, DD-WRT), de egy ilyen átalakításnak inkább csak némi szakértelem birtokában fogjunk neki.

A router hálózati kiszolgálóként való használatának a legnagyobb korlátja, hogy az eszköz amúgy sem túl acélos CPU-ját terheli tovább. Egy átlagos routertől maximum 10MB/sec írási / olvasás sebességre számíthatunk, de ha az USB-s HDD NTFS filerendszert tartalmaz, akkor inkább 3-5MB/sec lesz a jellemző. Kisebb file-ok (pl. office dokumentumok) megosztására és nem túlzottan nagyméretű filmek streamelésére megfelelhet - más célra nem igazán ajánlott.
Érdemes megjegyezni, hogy léteznek erősebb hardverrel szerelt routerek is (pl. Asus AC-56U), ahol a másolási sebesség lényegesen magasabb (akár 30MB/sec), de ezek a készülékek már korántsem olcsók.

A PC mint NAS
Felmerülhet mindenkiben a gondolat, hogy a mindig rendelkezésre álló és amúgy is sokat üzemelő PC-nk legyen a hálózati kiszolgáló. Ez az ötlet sokkal kevésbé jó, mint amilyennek elsőre hangzik. Vannak előnyei:
- A jellemző desktop PC bármilyen NAS-nál sokkal erősebb
- Az épített NAS-hoz hasonlóan szabad kezünk van a szoftverek kiválasztásában

Azonban a hátrányok sem elhanyagolhatók:
- Szintén az épített NAS-hoz hasonlóan, a szoftverek működésre bírását, hangolását a felhasználónak kell elvégezni. Hogy nem operációs rendszert húzunk fel, hanem (többnyire) Windows-on belül akarjuk ezt megoldani, az egyáltalán nem könnyíti meg a dolgokat - és persze nincs support, akitől segítséget lehet kérni. Megfelelő szakértelem hiányában nem ajánlott.
- Az otthoni PC jellemzően nem vetekszik a NAS-ok szerelhetőségével (vagy csak extra költség árán), ha ez fontos, akkor az is a NAS irányába billenti a mérleget.
- Végül a pénzügyi oldal, azaz a fogyasztás, ami miatt az olcsó nem lesz olyan olcsó. Egy takarékos desktop gép is simán megeszik idle üzem közben 40-50W-ot, ami 0-24 órás működés esetén évente kényelmesen 10e FT fölötti áramszámlát jelent. Ez talán nem tűnik soknak, de ha úgy nézzük, hogy 3 év alatt kitermeli egy kisebb NAS árát, akkor mindjárt nem olyan kevés. Ha a NAS funkció nem jelent napi +18-20 óra üzemet, akkor persze alakulhat ez másképp is - annak egyedileg utána kell számolni.

Összegezve, az otthoni PC-t NAS-ként használni csak akkor javaslott, ha rendelkezünk tudással a bekonfiguráláshoz, és megmértük + kiszámoltuk, hogy mennyi áramot fog elfogyasztani a következő évek során. Nagy mennyiségű torrent fel / letöltögetése, ill. komolyabb szerverfeladatok esetén könnyen lehet, hogy ez a legjobb megoldás - más esetben nem valószínű.