- droidic: Videó letöltés yt-dlp-vel (profi módszer)!!!
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- eBay-es kütyük kis pénzért
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- gerner1
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
Új hozzászólás Aktív témák
-
Guitar14
senior tag
Lidl, állunk a kasszaszalagnál én (27) és a kollégám (~50).
Szoktunk marháskodni egymással, tehát jól elvagyunk.
Közeledik a kassza, fülembesúgja a kolléga "odanézz pont neked való kasszás csajszi"
Én: "ja már néztem én is egész jó és nem ilyen beképzelt picsának tűnik"
Sorrakerültünk, elkezdi beolvasni a mi árucikkeinket a kasszáscsajszi, erre a kolléga nagy lendülettel megfog egy csokit a sok közül ami ki volt helyezve a kasszaszalag felé és leb***ta a szalagra. Megszólalt: "tessék... egész nap hisztisztél fiam, hogy csokit akarsz"
Csak annyit tudtam kínomban benyögni hangosan, hogy baaaazddmeeg.
-
KROK640
nagyúr
Volt egy hasonlóm, nem is olyan rég július végén. Bementem a T**co-ba, és bevásároltam. Mentem a pénztárhoz, és mivel a bankkártyám pont nem volt nálam, kpbe meg nem volt annyim mint amennyi dolgot vásároltam (7-8 ezer ft), de volt egy csomó edenredem, háhá, majd fizetünk azzal
Igen ám, csak valami hiba volt a rendszerben, és amikor leszámoltam az edenredet és elkezdtem pakolni, akkor közölte a pénztáros, hogy egyik Edenredet se veszi be a rendszer, de volt már ilyen. Némi vacakolás után eljutott oda, hogy felhívja az osztályvezetőt (kö9zben a szép hosszú mögöttem lévő sor, lassan lincshangulattá alakult). Az osztályvezető azonban 3-4 hívásra sem vette fel. Mondta a pénztáros, hogy de szemmel látja, ott van ni, mutatott az irányba. Két dolgozót láttam ott, egy fontoskodó fazont meg egy nagyon jóféle szőke csajt. odamentem a fazonhoz, hogy ő-e az osztályvezető? mondja, hogy nem. Odamentem a csajhoz : te vagy az osztályvezető? (hűűű, közben gondolatban csináltam neki egy osztályt ) mondja, hogy igen. Jó (akkor most téged foglak letolni), mondom vegye már fel telefonját mert az egyik pénztárosa sokadjára keresi és áll az egész sor. Jajj észre se vette stb.
mire visszaértem, az akkor is álló sorhoz, már valóssággal féltem, hogy megvernek xD tekintettel meg is tették. Végül 11 perccel a fizetés megkezdése után sikerült dolgot elintézve távoznom, és igencsak sebes létekkel tettem, mivel páran igen durván néztek rám a sorban. (habnak a tortára : ennek köszönhetően sikerült lekésnem a buszomat, és csak 40 perc múlva jött az újabb) -
Tuhajohn
tag
Áthelyeztem a wifi router-t, összeraktam aztán nem ment az internet. Sehogy nem tudtam működésre bírni ezért betelefonáltam, hogy gond van. Küldtek szerelőt, aki 2 másodperc alatt észrevette, hogy a modem-be fordítva kötöttem be két kábelt. El lehet képzelni, hogy mennyire kínos volt (pedig a data in és out feliratokat is megnéztem). Remélem soha többet nem találkozok a szerelővel.
-
Rico33
aktív tag
Nagy a csend, legyen itt a sztorim.
Raktár, éppen kevesebb melo, beszélgetés a kollegákkal. Ezeknek a megbeszéléseknek az alapja az új raktárcsarnok volt amit akkor csináltak, meg a szokásos vérszívás. Az egyik srác valamit beszólt nekem , röhögés, énmeg kontráztam; " szívd ki temeg a seggemből a g.cit! " Két másodperc csend, jött a kérdés, " Nade hogy került oda...." Akkor már tudtam, ebből jól nem jövök ki...Várjá, nincsvége. Ugye épitkezés folyt, bementünk nézelődni, én balga leültem egy dobozra...amin volt egy féltenyérnyi festék, észre se vettem. Másnap persze meglátták és már mondták is " Ahha, kijött..."
Szerencsére azóta eltelt egy év, nagyonmax csak a cég összes alkalmazottja és az új belépők tudnak róla. -
#46105344
törölt tag
Nagyjából 17-18 lehettem, amikor ismerkedtem egy csajjal. Mondhatni már sínen voltam, de még bőven az a szakasz volt, amikor a legjobb arcodat próbálod mutatni. Az egyik alkalommal egy nagyobb társasággal mentünk valahova, és előtte egyesével összeszedtünk mindenkit. Amikor már elég sokan voltunk hogy kivitelezhető legyen, a csajszi úgy gondolta jó móka lesz ha mögém settenkedik, és a két mutatóujjával egyszerre megböki az oldalamat két oldalról. A terv sikerült, mert megijedtem. Csak éppen annyira, hogy felugrottam, és nagyon hangosan köldökön fingottam.
-
Akula
őstag
Auchan. Pénztár. Pokolian hosszú sorok.
Kiszúrok egy rövidet, csak két ember áll ott. Odatépek, beállok mögéjük, zőld táblán 40-es betűvel "ennél a kasszánál csak bankkártyás fizetés lehetséges".
No, mindig azzal szoktam fizetni, semmi para. Felpakolom a cuccot, rám kerül a sor.
Pénztáros hölgy: kedves uram, ugye tudja, hogy csak bankkártyát tudok elfogadni?
Én: igen, csak tessék rakni, nyugodtan. Pakolok a kosárba, végén jön az összeg. Veszem alő a tárcámat, nincs benne a bankkártya, üres a helye.
Pénztáros hölgy: csak nyugodtan, ne tessék kapkodni!
De akkor már tudtam, hogy előtte tankoltam és odadobtam a sebváltó elé a bokszba, a kocsi meg kint áll a parkolóban. Tökig leizzadtam. Jött a biztonsági őr, vissza kellett tolni a kosarat a vevőszolgálathoz. Látni kellett volna az arcokat mögöttem.
-
gubisadam
aktív tag
Volt nekem is pár hónapja egy kínos szitu:
Biohair fodrászatnál ültem éppen. Kishölgy vágja a hajamat és beszélgetünk mindenféle dologról.
A következő párbeszéd zajlott le:fodrász: -és mivel foglalkozol?
én: xy cégnél vagyok hálózatmérnök.
fodrász: az elég jó, érdekes, stb.
én: igen, eléggé szeretem. és te mivel foglalkozol?
fodrász......Nem akartam rosszat, csak lefáradva, kicsit bambulva udvariasan visszakérdeztem én is
Kicsit kellemetlen volt a további 10 perc némán..... -
Jött házhoz egy adománygyűjtő emberke, mondom nem adok, nincs is nálam készpénz(szinte sosincs csak ha muszáj) erre elkezdi, hogy de tavaly is adtam. Mondom mi van? Biztos, hogy nem adtam, az lehet, hogy tavaly is bekopogtatott, de hogy nem adtam az biztos.
És erőlködött még, hogy de igen..., de legalább vette a lapot és elpucolt mert tudta, hogy innen úgyse kap pénzt. Normális az ilyen? Nem hiszem, hogy át akart verni mert papírjai, engedélyei is voltak de ha tényleg így gyűjtenek manapság adományt akkor biztos nagy siker lehet... Amúgy is harapok amikor házhoz jönnek különböző házaló ügynökök, de azt hiszik, hogy majd inkább adok pénzt csak mert személyesen "sarokba szorítva" kérik akkor nagyot tévednek. -
flymi
addikt
Na kérem!
Egy ültõ helyemben végigolvastam a topicot.
Komolyan, az Alán-os sztorik egyszerũen mesések! Jómagam is foglalkoztam (már évek óta nem gyakorlom) novellák, versek írásával, minden elismerésem a szerzõé!
Kár, hogy ennyire behalt a topic.
Szerintem a hányós, fosós, baxós (ilyen mindenkivel megesik, csak nem mindenki teregeti ki) sztorikon kívül is produkál az élet kínos és/vagy vicces helyzeteket.
Ha lesz idõm formába önteni, én is megosztanék majd párat.
Szép napot mindenkinek! -
#535
customer114
őstag
customer114
őstag
Tavaszi hónap elején történt pár éve:
Csomagokkal és kolisokkal tömött távolsági busz. Srác hűtőtáskája már nem fért el sehova, így felvitte a buszra és letette középre - maga mellé - a kis folyosóra. Akkor szerintem senkiben nem merült fel, hogy az ott nem lesz egészen jó helyen. Maga a srác is viszonylag a busz végében ült, így nem zavarta a fel/le szállókat a kék hűtőtáska jelenléte.
Már majdnem megúszta az utazást különösebb esemény nélkül, amikor is - a 90km-es út - utolsó pár kilométerén a sofőrünk satuzni kényszerült, az utasok és a hűtőtáska legkisebb örömére. Az eredmény egy felborult hűtőtáska, amiből versenyfutás szerűen szaladtak a töltött káposzták a busz közepe felé. Az élelmiszer tulajdonosa választékosan, hangos káromkodással kommentálta az eseményeket, az utasok zöme remegett a helyükön ülve, volt aki a látványtól, volt aki a szagtól. -
#534
Enigma1945
őstag
Enigma1945
őstag
Ezt a rendkívül kellemetlen szitut meg szeretném osztani veletek:
Éppen a munkahelyen írom alá a szerződésemet, mikor érzem tüsszentenem kell. Felállok a székből, arrébb megyek mert folyt az orrom is..
Na szóval tüsszentek egyet, és sajnos ( sajnos!! ) sikerült szellentenem is egyet.
Rendkívül kellemetlen volt, pár másodpercre lefagytam a szégyentől..
Szerintem senki sem hallotta, de azóta mindig ha bemegyek azon az ajtón mindig kellemetlenül érzem magam..
Na, hát azóta mindig óvatosan tüsszentek.
-
Fáraó
őstag
Ez mondjuk nem nekem volt kínos:
Megtörtént eset!
Minap sétálok az Örs vezér téri Ikeában a szőnyegosztályon, előttem 3m-re nézelődik egy kb. 45 éves hapsi és a 40 körüli nője.
Hapsi: "Szép ez a szőnyeg."
Nő: "Igen? Ilyen van otthon a nappaliban."Alig bírtam magam elvonszolni hogy máshol röhögjem ki magam, főleg hogy láttam a hapsi kételkedő & szégyenlést kifejező arcát.
-
kmisi99
addikt
Részegen ne ha pár részeg gyerek azt mondja(részegségből persze) de csúnyák vagytok ne akarjátok még halkan se azt mondani hogy anyátok mert abból véletlen az lehet hogy teli torokból kiüvöltöd
Megtörtént eset! Szerencsére megúsztam! Továbbá elég kínos volt amikor egy olyan csajnak köszöntem véletlen aki utálta sőt korábban meg is ütötte testvérem! -
Eastman
addikt
-
Andie
őstag
Kedves Ismerőseim!
Szeretném figyelmetekbe ajánlani Édesapám most megjelent könyvét, mely úgy gondolom remek karácsonyi ajándék is lehet szeretteiteknek, barátaitoknak.
Több órás önfeledt nevetést, szórakozást ígér a könyv, és betekintést egy olyan világba, ami sokunk számára már a misztikus múlt ködébe vész.
A humoros, vicces, de valós alapokon nyugvó, életrajzi ihletésü történetek a háború utáni zűrzavaros években játszódnak ('50-es évek), ezeket az akkor éppen felcseperedő gyermek szemén, fantáziáján át láthatjuk, a korra jellemző társadalmi, politikai, illetve hétköznapi jellegzetességeket ismerhetjük meg, némi utólag, felnőtt fejjel már érezhető kritikával szinezve.
Mindezt olyan humorral, hogy a rekeszizmok biztosan keményen fognak dolgozni.
Annyi biztos, hogy a fiataloknak egy remek lehetőség betekinteni ezen időszakba, melyet csak legfeljebb szüleink, nagyszüleink elbeszéléséből ismerhetünk; a korosztálybelieknek pedig egy emlékidéző nosztalgiázás lehet.A könyv ára a boltokban 1200 Ft lesz, de
csak itt, csak most, csak nektek 990 Ft-ért tudom ajánlani.Pesten/Szegeden személyes átvétel lehetséges, egyébként postaköltség gondolom olyan +300 ft körül van.
Aki röhögés nélkül el tudja olvasni, annak pénzvisszafizetési garanciát adok!
Ha felkeltettem az érdeklődésed, privátban, vagy mailben keress kérlek.
Mindenkinek Kellemes Karácsonyt kívánva, köszönettel,
Andie
a mecénásu.i.: Mottó: "Még az életet is el lehet viselni - persze csak nagyon sok humorral."
-
#525
pulcsi
tag
macilaci78
#524
pulcsi
tag
válasz
macilaci78
#524
üzenetére
Tudom már sokan írták, csak nehezen megy főleg ha dolgozom.
-
#523
pulcsi
tag
macilaci78
#521
pulcsi
tag
válasz
macilaci78
#521
üzenetére
ok de 500 ft nem elég ahhoz h megszeressem az írásjeleket
-
#522
#51736960
törölt tag
macilaci78
#521
#51736960
törölt tag
válasz
macilaci78
#521
üzenetére
LOOOL, rég nevettem ekkorát
-
legiaap
félisten
Nekem is van egy jó sztorim:
5-ödikes voltam általános suliban mikor történt az eset. (Időben 1993-ba járunk)
Épp évzáró ünnepély volt.A sulinknak volt egy aulája ahol tartottuk az ünnepélyt.Lent is voltak emberek,meg az aula erkélyi részén is.A mi osztályunk persze lent volt.Szem előtt.
Én voltam az osztályba a legkissebb,ezért én álltam az osztályunk sorában legelől.
Elkezdődik a himnusz erre a hátam mögött lévő társaim elkezdtek vicceket mesélni én meg nem bírtam ki és elnevettem magam.Erre odajön hozzám az Igazgató,akiről annyit kell tudni,hogy akkora hangja van,hogy nem kell neki mikorfon és megfogta a fülem.
Majdnem letépte.Azt kb. 500 ember előtt adott egy pofont és kikísért majd ott is adott egyet.
A himnuszt szerencsémre nem hagyták abba,mert akkor hallottam volna a sok ember nevetését ami még egy lapát lett volna és még rosszabbúl éreztem magam. -
#512
macilaci78
nagyúr
Shadows
#511
macilaci78
nagyúr
Az lenne az égő, ha mindehhez tükröt kéne használnod.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Vasárnap, délután fél kettő. Közeli hipermarket pénztárosa köszön:
- Jó napot!
- Jó reggelt! - mondom a gyűrött arcom elején lévő két kis szűk nyíláson kilesve...
Ha már Volán:
Nagy utazótáskával fellépek a buszra, mert ugye a sofőr cseszett akár csak kibüfizni a buszból, hogy csomagok a csomagtartóba... Szal ott állok, na jó, megveszem a jegyet és ha kinyitja a busz gyomrát, akkor berakom a tatyót, mondom. (Jelzem, nem csak nekem volt nagy táskám) Szóval fordulnék meg, hogy levigyem a táskám, de egy istenadta némber nem veszi a lapot, hogy én egymagam sem fogok elférni tőle, nemhogy egy 120×50×50-es táska... Persze neki is ez a jó kis szőtt neylon szatyor tömbe rakna maga mellett a lépcsőn letéve, nehogy akárcsak elindulni tudjal. Begorombultam és imigyen szóltam:
- Vigyázat odalennt! - és egy könnyed mozdulattal átdobtam a némber felett a táskámat a szétszéledő buszra váró tömeg közé, majd melléugrottam. A söfőr meg megkérdezte:
- Legalább tojás van benne?
- Frászt! Zsolnay!
Na, ekkor sápadt el mindenki, aki hallotta. A sofőrnek azért megmutattam, hogy mi az: egy Zsolnay porcelántányésból készített falióra. Szerencsére rendesen be volt csomagolva és a szennyes ruha tompította az esést, úgyhogy semmi baja sem lett. 
Anyám örült neki.
Szegedi tömegközlekedés, villamosmegálló: állok rutinosan a megállóban, épp előttem nyílik az ajtó, nénikék dúródnak ezerrel, én meg állok félre, had szálljanak le a leszállók, a nénikék meg rongyolnak fel...
Mindegy. De még be is szóltak, hogy haladjak onnan... 
Aztán megálló, épp egy helyen szálltunk le, totyognak a lépcső előtt, lefelé mégsem olyan egyszerű ám az! Na haladósabban kicsikét! - nógattam - Még egy lépcsőfok... Nézett rám csúnyám, de kivágtam magam: A korát tisztelem, ezt az eszéért kapta. -
Shadows
senior tag
Tatai Kitti??? na ő pl vagy te krisztikém ha az vagy akire gondolok már pedig az akkor erős gyanum van hogy ............. nem csesztetlek megígérem ha le...sz ami lesz
biztos vicces lenne ha lehuzott nadrággal álnék a kirakatban hogy betegyem a zsákom mert kiugrott a boxerből nemdebár??
[Szerkesztve] -
Angeel
csendes tag
-
Shadows
senior tag
2 csajszi megy előtted a járdán olyan plázafilling és benéz a hölgyemény a szerszámosbolt kirakatán és megigazitja a melltartóját és a haját és a barátnője mondja neki hogy jönnek mögötted- erre te megtapsolod őket és érdekes vigyorral mész tovább (visszanéztel és látod hogy égnek )
-
VargaI
senior tag
Reggel felkeltem, összekaptam magam, átugrottam a mi kis nonstop abc-nkbe a szemben lévő hipertescoba kajáért. Jövök vissza ugye, mivel a többiek még aludtak kulcsra zártam az ajtót, és még zárva volt mikor visszaértem akkor is, na mondom még alszanak mindig, a fránya lusta kollégisták..
Szal nyitom az ajtót lépek be és akkor hát ő...szobatárs a barátnőjén...
''Szia!''
''Szia!''
Még jó, hogy volt rajtuk takaró. Na hamar ledobtam a cuccaim összepakoltam azt irány be suliba. Pedig még volt vagy 20-30 percem indulásig, ami eredetileg reggelinek volt szánva...
Szóval kulcsot bent kell hagyni a zárban belülről, ha...
[Szerkesztve] -
VargaI
senior tag
Szintén volános történet:
Egyik ismerősöm összefutott egy rég látott osztálytársával hazafelé menet buszon, és persze ahogy ez ilyen huszonéves korosztályban lenni szokott, lökték a hülye dumát és ment a ''f@sza'' ''b@zd meg'' ''ez qrva jó'' meg hasonlók az idótábnál idiótább történetek közepette. Ekkor az előttük ülő két idősebb nénike közül az egyik úgy gondolta nem tetszésének ad hangot:
''Fiatal emberek, ugye nem szándékozzák egész úton ezt csinálni?''
Haverok vették a lapot s kicsit visszábbfogták magukat, azért mégiscsak tudnak kulturáltan is viselkedni, ha egy hangyányit megerőltetik magukat. Ment a szöveg kivel mi van meg merre, ekkor előttük a nénik is rázendítettek: ''Jajj netudd meg a mariskának olyanviszeres a lába...a Józsi unaköccsének a sógora meg bőrrákban halt meg...az én uramat is a sok bagó miatt a tüdőrák vitte el, nagyon csúnyán köhögött a vége felé már...''
Több sem kellett ismerős haverjának:
''Ugye nem akarják egész úton ezt csinálni...'' -
VargaI
senior tag
kedvet kaptam én is hátha...
A történet akkor kezdődött, mikor bekerültem egyetemre elsősként, persze otthonról két jól megpakolt utazó táskával. Első körben még kocsival hoztak koleszba, hát ki gondolná, hogy az mekkora áldás, hogy nem tömegközlekedsz. Na szóval első hét végén rutintalan kollégistaként ugye elfogyott az a rohadt sok, akár több hónapra is elegendőnek tűnő hidegélelem, valamint több napig kitartó rántott hús hegyek, amit otthonról küldtek nehogy éhen haljon ám itt fent az ember a nagy városba, ill. hát aktívan sportoló egyén lévén a ruhák sem voltak már makulátlanok, így hát nincs mit tenni, irány haza.
Ez nagyon szépen és jól hangzik, de hát itt a fővárosban pénteken alig van csak kis forgalom, néhány baleset meg káosz. Ne mindegy szóval jól megpakolva elindultam első állomásomhoz a népligethez, ugye busszal onnan megy a nép messze vidékre. Persze hogy sikerült már rögtön lekésni a kinézett bkv buszt, és mit ad Isten az átlag 6-8 percenkért járó busz most 20 perccel később jött teljesen tele. Na de sebaj én még felférek. Biztos örültek a szép nagy utazó táskáknak mikor már így is alig fértek el. Aztán villamos, majd metró. Első közlekedésnek a franc se foglalkozik azzal, hogy ennyi ember megy mindenfelé. Kit zavar, itt biztos ez a megszokott - gondolod magadban, persze később rájössz, hogy minél többen vannak a metrón meg a villamoson, annál több emberrel találkozol hazafelé magad is népliget peronjain ill. a távolsági buszon).
Szerencsésen megérkezvén a népligetbe kinézem honnan indul a buszom, és mondom király 15 perccel korábban itt is vagyok. Kényelmesen beállok a megállóba…azaz csak álltam volna. Annyian voltak, mint a szemét! A peronra nem tudtam kilépni az épületből. Ez a sok ember mind arra megy amerre én és pont most??? Na mondom frankó ez is, hát nincs más, ledobtam magam bent egy padon, feltettem a fülesem azt hallgatok kis zenét, az akkor majd a következő busszal megyek. Látva ugye ezt a hatalmas tömeget már fél előtt kicsivel kiálltam, hogy jól tudjak helyezkedni az ajtóhoz, amit már benéztem mikor szépen vizslattam azt, hogy megy el a busz, amit eredetileg megpályáztam volna. Szóval már beálltam, s csak vártam hogy leteljen az a 20 perc kb. Ekkor vettem észre, hogy mint valami mágikus pont köré úgy gyűltek oda az emberek. Még szerencse, hogy az a két táska kicsit visszatartotta a tömeget attól, hogy a 10-20 ember/ m^2 sűrűséget átlépjük a peronon, legalább is ott, ahol én álltam...
Végre! Begurult a buszom a megállóba, s a jó helyezkedésnek köszönhetően ajtónál álltam egyből. Leszáll a sofőr: „A nagy táskákat kérjük betenni az alsó csomagtérbe.” Erre én: „Vállalja érte a felelősséget?” „Azt nem.” Gondolom vette, mert tovább nem erősködött. Akik persze a csomagtér mellett álltak azokra hatott a duma, azonban a mögöttem lévők túlságosan féltették a helyüket szintén, amit már ők is vagy 20-30 perce befoglaltak, hogy nekik is biztosan legyen helyük. A sofőr kimondta a varázsszót mikor elfoglalta a székét: „Lehet jönni…” Ekkor azok a szép nagy utazó táskák is kicsinek kezdtek érződni. Hirtelen valahogy az a sok ember fele akkora helyen is elfért! Löktek jobbról, löktek balról, na meg persze a változatosság kedvéért hátulról is. És kik? Na persze hogy 80 és a halál közötti nagymamák, akik menni is alig tudnak, de úgy néz ki közelharcban iszonyat rutinra tettek szert a hosszú évek során. Jól megpakolt csomagokkal ők is, hogy haladjon a sor már kb. Nagy nehezen, mintha hiénák fogságából szabadultam volna kb, fel tudtam lépni a lépcsőre megvettem a jegyem, leültem s hazáig aludtam egy jót, rápihenve erre a kis élet-halál harcra.
Következő héten már rutinosan fél órával busz indulása előtt kitéptem a népligetbe belekalkulálva a pénteki fővárosi tömegközlekedési mókákat is. Ott megvettem a jegyem elővételben, na persze kis táskával, hiszen akkor már mosás probléma el lett rendezve fent a koleszban, így csak kajának kell hely. Na meg pár könyvnek max, ha vagy olyan elvetemült, hogy hazaviszel akármi tanulni valót is vidékre, amiről persze később letettem, mert rájöttem, hogy teljesen elvetélt ötlet a tanuljunk hétvégén, otthon vidéken, családi házban dolog… -
Sipi16
őstag
Az imént olvastam egy-két hasmenős sztorit...
Felbátorodtam én is kiteregetem a szennyest.
Eljött a hétvége le a Velencei-tóra telek. Nagy ebéd 3-4 fele go horgászni. Cuccok be a kocsiba le a csónakhoz. Csónakba bepakol kocsit bezár csónakra motor fel és go! Keressük a tuti helyet. Megvan pecák bedob mindenki várja a maga kis kapását....
Erre a gyomromból érdekes hangok jönnek. Mondom apámnak rámjött a....
Erre Apám: Fiam nincs más hátra mint előre.... Beetettünk innen el nem megyünk... Kishalasvödörből kishalak ki.... árú be... zsepivel minden megold... mindezt a parton eltüntet...
Kicsit ciki volt a sztori mert apám előtt ilyet még nem kellett csinálnom
[Szerkesztve] -
#502
macilaci78
nagyúr
csigi
#499
macilaci78
nagyúr
Ez a kisebbik gond volt! Összeraktuk a franciaágyat, pár napra mentem megint valamiért. Haver nem volt otthon, de az asszonyka (mázsa körül, de halál jó fej) igen és alpanaszolta, hogy kedves férj ura alatt nem nyiszog az ágy, alatta meg igen.
Ugya, én raktam össze, 2db 200×90-es matrac, alatta fém keretes fa rugók. Szépen ki a matracot és át a nappaliban, letesztelem a földre fektetve, nyiszog-e, nem. Aztán a rgós tag középső 4 szál deszkáját lenyomva... Aha! Megvan a bűnös. Megfordítottam 180°-kal, fej-lábrész megcserélve, összerak, nem nyiszog.
A férj hazaér, asszonyka így tálalja a történteket: ''Addig b@sztuk azt a k*rva ágyat, hogy már nem nyiszog!'' -
#64791808
törölt tag
Először is átérzem a helyzetedet, mert nagyon gáz, ha kvázi beszarsz, és még csak a közelben sincs egy kurva árok sem. Másrészt ne haragudj rám, de a story és a stílus együtt nálam kiverte a biztosítékot, és 10 percet vinnyogtam
Na akkor ON:
Velem történt meg. Nem vagyok nagy vallásos, mondhatni hithű ateista vagyok, és voltam is mindig. A story olyan 11 évesen esett meg velem, mikor egy szimpatikus fekete ruhás bácsi faggatott arról, hogy milyen kapcsolatban vagyok a vallással, és ilyesmik. Mire én rövidre zártam a témát azzal, hogy én biza' úgy utálom az öregistent, mint a vajaskenyeret (azt mindenki tudta körülöttem, hogy rühelellem). Az aranyos bácsi nyelt kettőt, de nagyon kedvesen kezelte a helyzetet, továbbiakban nem próbált meggyőzni jézus létezéséről és egyéb bibliai marhaságokról. A történet nem ér véget. Köv. szülői értekezleten anyámmal közölték, hogy az addig rendben van, hogy nem vagyok hívő, de azért a papnak lehet, hogy nem kellene a szemébe mondani, hogy ki nem állom a vén szakállast. Hát anyám nem tudta, hogy sírjon, vagy sírva röhögjön Azért szerettek
A másik hugommal történt meg. Csoportos kirándulás Tirolban, hugom összeismerkedett egy idősödő, igen kedves házaspárral. Beszélgettek, és valahogy a franciákra terelődött a szó. Hugom pont olyan szókimondó, mint én, és elkezde pont és vessző nélkül mondani, hogy ki nem állja azokat a büdös mocskos franciákat, hogy alig fürdenek, a zoknijuk füttyre idejön, és milyen gázos maga a nyelv és hasonlók. Mire a hölgy közölte, hogy nem minden francia ilyen ám, például mi sem vagyunk ilyenek... ööö...
Na ennyi -
T 1000
aktív tag
Na az én esetem elég kínos volt: Szeghalmon voltam a csajomnál, felhívott a fater hogy Debrecenben kell lennem egy ügyvédnél pontban 11-re. Kocsiba bevágódtam, olyan fél 11 körül be is értem Debrecenbe. Igen ám de éreztem, valami nem f@sza a gyomrommal. (sosem szokott gond lenni vele). Ülök a kocsiban a lámpánál, hát ember, mintha egy kardot döftek volna belém alulról....lámpa zöld én meg kínomba 2 lábbal nyomtam a féket. Á mondom itt tipli van, hova a retkesbe menjek ilyenkor. Na mondom közel a jó öreg McDonald's! Mire azt a kb 400 métert megtettem, ne tudjátok meg. Kb 50 méterenként meg kellett álni, mikor rámjött az a görcs és olyankor két kézzel fogtam vagy a ház falát, vagy a villanyoszlopot (szerintetek mennyire néztek hülyének?). Arra emléxem, hogy nagyon hideg volt, de rólam úgy szakadt a víz, hogy hihetetlen. Elérem a mekit, igen ám a retyi számkódos. Visszamegyek előre, látom ezer ember a kasszáknál. Kínomba odamentem a Mc Caffe részhez, kértem egy kapuccinót. (stílusosan mi?). Kérdezi a nő, kérek-e hozzá kroaszont, mondom aggyad b@azze, csak haladjunk. Beüti a gépbe, kódot lelesem a blokkról, mondom amíg elkészül, irány a retyi. Kódot ütöm nem nyílik. Komolyan mondom, ne tudjátok meg, azon gondolkodtam, vagy berugom az ajtót vagy befosok. Utolsó lehelletnyi erőmmel visszamegyek a kasszához, csaj ideadja a blokkot. Franc se nézte hogy a kódok után betűk is vannak. Beviharzok a budira, erre mind a 2 fülke foglalt. Öszintém mondom, ránéztem a piszoárra, egy röpke pillanatig megfordult a fejemben....Ebben a pillanatban kijött az egyik fülkéből a fószer, én berohantam és átéltem életem egyik legcsodálatosabb pillanatát.....
-
#499
csigi
addikt
macilaci78
#498
válasz
macilaci78
#498
üzenetére
Haver a kórházban, Te meg asszonykájához jársz?
-
#498
macilaci78
nagyúr
macilaci78
nagyúr
Pang egy picit a totyik, úgyhogy felhozom.
Haver vett egy fúrót, meg hozzá szerelvényeket. Összeraktuk vele a lapraszerelt komplett nappali és álószobabútort, majd bevonult a korházba valami nagykivizsgálásra, katéterezték is. Egy hétig volt bennt, utánna még 5 nap ágynyugalom. Említette, hogy a hálóba is beszeretné vezetni a kábelTV-t, akár a fal átfúrása árán is. Gondoltam, meglepem, hogy TV mellett tudjon lábadozni.
Nekiállok, előfúrok, beteszem a 35centis fúrószárat, tövigmegy. Na jó, ez még nem ér át. Bolt, 750Ft-ért vettem egy 40 centiset, ebbe a tokmányba ez a max hosszúság, ez is rövid úgy, hogy a tokmányban alig egy centi van, a falban meg 39 centi. Mondom jó, semmi gond, tartó fal, vastag, stb. Szereztem egy SDS-MAX tokmányos fúrót egy 60cm-s fúrószárral. Azzal nekiestem, és úgy 45 centinél hirtelen beragadt, vasbeton. De minek, hol? Aztán haver felesége udvariasan, óvatosan megkérdezte, meddig akarom még fúrni az erkélyt? Igen. A hálószoba erkéllyel együtt olyan hosszú, mint a háló és én az erkély padlójának vasbeton szerkezetébe fúrtam oly bőszen. Na, fúró ki, egy méterrel arréb be a falba, pik-pak átment a 40-es fúrószár is, 10 fúró-val, át az antennakábel, beköt, megy a TV. Ez elég kínosan érintett. -
Dictator^
veterán
hasonló kis story az előhőzhöz képest, a lényeg hogy Budapest Parádéra mentünk ki, (mindig megfogadtam, hogy nem megyek ki legközelebb mert egy rakás szar) de végül kimentünk, ez kb 2 éve lehetett, pest mellől mentünk be, el is érkeztünk a kamionok épp akkor vonultak fel a Hősőkre , rám meg rámjött a sz@rás, haverom mondta, hogy a sulija erre fele van, tudja a belépőkodot, bemegyünk és ott elintéztem, na hát be is jutottunk, de a wc ajtaja le volt láncozva, nem tudtam bemenni, haver mondta keressek lefele vmi sarkot és intézzem el ott, hát mondom te hülye vagy
, aztán kijöttünk és iszonyatosan szar érzés töltött már el, mert rossz az emésztésem is szóval van amikor 3naponta járok, szóval ezek durva adagok 
haverom mondta hogy menjek be a Burger king-be aztán ott osonjak le, lementem, leültem a wc-re, aztán hallom, hogy jönnek be a népek, kb 3-4 srác jöhetett be, én akkor hangtompitosra vettem a dolgot, eltelt kb 1perc a srácok bent röhögcséltek, nekem meg megszólalt a telóm, fasza, felvettem haverom hivott kintről , hogy mi lesz már mikor megyek, aztán mondtam , hogy még nem végeztem mindjá meek, letettem. Kurva nagy röhögés kintről..mondom fasza, aztán vártam 2 percet hogy elcsendesüljön a terep, és kiosontam. -
Dictator^
veterán
nos, mesélek már valamit, ezt sok helyen elmeséltem röhögtünk rajta párszor...szóval olyan 16-17 éves lehettem, amikor az unokatesommal, az édesanyával és annak egy barátnőjével lementünk Győnk-re, egy kis dunántúli falu?! ... a lényeg amiért mentünk, hogy unokatesom édesanyja hitt ilyen tüzenjárás meg ilyesmi dolgokban, nos le is érkeztünk Gyönk mellé (vagy Gyönk-re), egy kollégiumban szálltunk meg, ha jól emléxem nyár volt mivel a koliba nem voltak diákok..2 napra szálltunk meg itt, olyan 13-14 körül érkeztünk meg, kajáltunk stb, és kimentünk a falu szélére, tök föld terep volt ameddig el lehetett látni, le is ment az első nap tüzenejárással meg ilyesmivel...jött a kövi nap blabla, a lényeg az utolsó nap lesz, amikor is kiköltöztünk a kolibol, minden be a kocsiba és még kinéztünk a helyszinre megint, hát el is voltunk ott este 6ig terveztünk hogy maradunk, szétváltunk hát, én az unokatesommal, az édesanyja meg a barátnőjével nézelődtek itt ott, hát rámjött a sz@rás, de vmi iszonyatosan kellett, elment amennyire messzire csak elehett a helyszintől , de valahogy nem sikerült, hát visszamentem a helyszinre láttam hogy pottyantos wc- van, csakhogy kb 6-7en állnak előtte, hát akkor már tök ideg voltam, nem tudtam mihez kezdjek, egyszer csak szól az édesanyuka hogy indulunk, elindultunk arra fele amerről jöttünk.. a koli előtt szoltam, hogy nekem nagyon sürgösen el kéne intézni a dolgomat, mondta az édesanyuka hogy megállunk a koli előtt beszaladok, aztán jövök, megyek befele a koliba látom 15ember várakozik az ajtó előtt, mondom hűha, odalépek az ajtóhoz , és zárva volt, kérdezték tölem hogy mikor lesz nyitva én persze nem tudtam, aztán a másik oldalon megpillantottam 4 ajtót, 1: zárva, 2:zárva , 3:zárva, 4: hopp nyilik, bepillantottam ez egy takaritó szoba lehet mármint takaritófelszerelések voltak itt bent, felmosóvödör, rongyok, blabla, na a lényeg picit bentebb volt egy WC
, hát megindultam felé, kicsit troger állapotba volt de ekkor nekem ez böven megfelelt, elintéztem a dolgomat, aztán persze nincs WC paper, 10mp-nyi gondolkozás után fogtam a mosórongyot, aztán belekentem, és futottam a kocsiba. Aztán a kocsiba ezen röhögtünk, hogy mekkora egy nagy f@sz vok
Kb ennyi lenne a sztori, nem tudom kinek lehetett rosszabb, nekem visszatartni vagy a hölgyeknek akik ezzel a felmosoronggyal takaritgatnak -
szepi79
őstag
de csak hogy ON is legyek: pár éve történt meg velem a következő eset:
akkoriban még nem volt annyira általános egy pendrive, mint mostanában, 12-15e körül vettem a 128MB kapacitású eszközömet, nagyon menőnek számítottam. ezt kihangsúlyozandó, mindig a nyakamban lógattam a drágát, és unalmas perceimben bizony gyakran b@sztattam a csatját, amivel fel-le lehetett kapcsolni a nyakbaakasztókára. (ha unatkozok, kell valami, amit macerálok a kezeimmel. idén már 2 vonalzót törtem el a munkahelyemen, amit egyébként semmi másra nem használok, csak hajlítgatom.)
szóval, épp készülődtem az albérletből hazautazni a szülőkhöz, amikor még egy gyors pisilésre beugrottam a WCbe. igen, sablonos, de a csatt pont akkor tört el (megjegyzem teljesen magától, hozzá nem nyúltam), mikor húztam le a WCt. természetesen a pendrive zsupsz bele az örvénybe. azért 15ropi mégse két fillér, plussz ez a pénz 4-5 éve még sokkal többet is ért, így szégyen-nem szégyen, bizony gyors reflexekkel utána nyúltam azon nyomban, könyékig a kagylóba. megkaparintottam, de kicsúszott a kezemből, utána kaptam, meg is markoltam, de.... nos, másodszorra már nem a pendrive került a kezeim közé. ezekután mentem lefürdeni, természetesen a buszt lekéstem, az albérlőtársak feküdtek a röhögéstől (egyik-másik sírt is), és azóta el vagyok könyelve egy újgazdag kisköcsögnek, akinek ha nem kell már valami, egyszerűen lehúzza a WCn. a sztori onnan jutott eszembe, hogy az egyik régi ismerősöm rámdobott egy SMS-t, aminek a végén így köszönt el:
''na és, hogy van a pendrive-od?'' -
szepi79
őstag
elküldtem neked is, meg palkónak is
(azért ez milyen király dolog már, andie írta őket, most mégis én vagyok a jó fej, mert annak idején volt annyi eszem, hogy txt-be lementsem )
szerk: de hogy ne offoljuk szét a topikot, ezentúl hajítson rám privit akinek kell. vagy annak a 3 uriembernek, akinek már én is átküldtem. sőt az talán még jobb is.)
[Szerkesztve] -
#475
macilaci78
nagyúr
szepi79
#474
macilaci78
nagyúr
Haver egyik sulibuli alkalmával úgy betintázott a buli helyszínél szolgáló Ifjúsági házban, hogy péntek este a 200 méterre lévő suli 2. emeleti női WC-jéből vitte el a mentő éjjel 11-körül alkoholmérgezéssel. Hogy jutott be a suliba péntek este, miért épp a 2.-ra, mikor minden szinten van budi, és miért épp a női-be és miért nem volt jó a buli budija?
Történt egyszer egy csütörtöki délutánon, hogy egy koleszos nevelőtanár mintegy 40 diák előtt a tanszobán felkérdezte tőlem a másnapi leckét, mert furcsálotta, hogy 30 perc alatt végeztem. Na, a tanár biosz-tesi szakos, én meg spec matek, végzős, ilyen pénteki órarenddel: tesi, algebra, geometria, fizika, osztályfőnöki. Lehet, nem kellett volna a kolesz 1/5-e előtt hülyét csinálnom belőle... -
#474
szepi79
őstag
macilaci78
#473
szepi79
őstag
válasz
macilaci78
#473
üzenetére
mail ment.
-
#473
macilaci78
nagyúr
macilaci78
nagyúr
Mellesleg az adataimnél lévő mailcímre én is szívesen venném, ha valaki elküldené nekem Andie kollega nagy fáradtság árárn összegyűjtött írásait.
-
#472
macilaci78
nagyúr
macilaci78
nagyúr
Voltam én is tapló. Nagyon dekoratív, mellesleg rendes évfolyamtársammal megyünk át a másik terembe órára. Fel a lépcsőn, én a saját tempómban 3-assával veszem a lépcsőket (196cm magasság), a csaj meg próbál lépést tartani, és mondja a magáét... Egyszer csak azt veszem észre, hogy eltűnik mellőlem, elbotlik, eldobja a könyveit, stb... Felsegítem, hogy nem vagyok hozzászokva, hogy futnak utánam a lányok... Lehet, nem kellett volna elcsesznem valamit...
Számtech tanár, 25-27 évesen... Amikor egy szerdai napon csak azért jön tar-kopaszon, levágatva a valóságos sörényét, mert a megelőző iszogatós estét követően kellett 3 helyen összevarrni a fejét, ugyanis a saját lépcsőházában gurult egy jót...
Hajnali hatra járok dolgozni. Kilépek a lépcsőházból fél hatkor, nyomom a gombot és a várt vizuális élmény elmarad, viszont szokatlan audióélményt tapasztaltam. 'Bassza meg, ez a szomszéd csengője!' De már hallom is, ahogy szitkozódva jön az ajtóhoz a csaj... Nem szaladtam el, volt bennem annyi tisztesség, hogy megvárom, de a lámpát nem gyújtottam meg. Egyszál édes kis semmiségben nyit ajtót, hót kómásan...
- Szia! Meg tudnád mondani, hogy melyik a villanykapcsoló...
Szegény feje nyakastól!
Pénzügytan előadás, 4 darab üres szék volt a teremben, az is a tanári asztallal szemben. mindenki pusmog és 130 főnek már nagy hangja van... A tanár ránk szól, mindenki összehúzta magát, csak én nem, nem éreztem magam bűnösnek, én csendben egy német szöveget olvasgattam a 10. sorban. Na, majd két méteres termetemmel meglehetősen kilógtam a zajos tömegből, a tanár meg kiküldött:
- Maga menjen ki!
- Én.
- Maga!
- Hát jó...
És azóta nem láttam a tanárt, pedig vizsgáztam és szigorlatoztam is a tárgyából. -
szepi79
őstag
egy jótanács mindenkinek, aki a barátnőjét cicának, cicusnak vagy hasonló macskaféleségnek szokta becézni, van otthon igaz macskája és hajlamos az alkoholfogyasztásra:
soha, semmilyen körülmények között nem szabad a barátnőnek azt mondani, hogy ő kedvenc cicusod, mert ő legalább nem szarik a fürdőszoba közepére. csak gondoltam szólok. -
szatocs
őstag
válasz
dragonfx
#467
üzenetére
Tesóm egyszer a vonaton volt így. A Budapest-Nyíregyháza vonalon voltunk, 6 - os kabin, 4 - en voltunk családbeliek, ketten meg ismeretlenek voltak benn. Tesóm meg egyszer csak elkezd röhögni, csak nézünk rá, hogy mi van. Már könnyezett a szeme, annyira nevetett, legalább 5 perce nem bírta abba hagyni. De azt ő sem tudta megmondani, hogy min. Nagy nehezen aztán abba hagyta. Tök hülye helyzet volt, rám is ragadt már, akik benn voltak meg csak néztek, de ugye tesóm volt a középpontban, ő kezdte, ő is fejezte be utoljára. Nem tom, hogy mi lelte akkor, azóta sem tom, hogy min röhögött
-
dragonfx
veterán
Nem tom veletek volt e már olyna amikor utaztok metrón veletek szembe valami csóka van kicsit ilyen Yóyó emberek, hoyg elkezdenek ebszélni a anyg semmibe, mindnekihez szólnak, de konkrétan enm néznek senkire, mondja mondja ahülyeségeit, vallás politika..stb és akkro 1x cska a anygs emmiből odafprudl valaki pl:egy fiatal csjhoz és elkezdi neki mondani, persze ugye már vagy 5 röhögnek elfordulva, és akkro persze a csaj is röhög, és ugye pont szembe ülsz vele alapból rádragad hogyha csak előre nézel azonnal elkezdesz röhögni, mert ezt látod és nem tudsz mit cisnáni, nem tudod abbahgyni, vagyis én iylnekor sosem tudom, olyan égő....beletemetkezel a kabátba könyvlapok közé télen a sáladba, elfordsulsz felállsz arrébb mész de ha csak arra pilsantazs nem tudod abbahgyni persze akik ujonan felszállnak enm értik, hogy mér vagy te is ZIZI
ilyne történt már valakivel? -
Dictator^
veterán
elég sok hülyeséget be tudnék irni, de erre a turhásra nekem is eszembejut kapsából két story, olyan 15 éves vagy 16 lehettem, és bicajoztunk... egyszer csak elkezdett nagyon folyni az orrom, venném elő a zsepimet persze nem volt, mert már elfogyott, szoltam a haveromnak hogy adjon eggyet. Ő mondta, hogy nincs nála de ha befogom egyik ujjammal az orrom egyik felét és fujom a másikat ugy kijön, hogy meg se fogom érezni. Hát ugy tettem, bicajozás közben orr egyik vége lefog másik fuj, és a turha az arcomra verödött
rendesen a nagy zöld röhögtem saját magamon is
aznap még elmentünk egy ismerősőmhöz (a turha tippes haver jött velem), szóval áltunk a srácék előtt, nagyon komoly gyerek volt, viselkedésileg, és a szülei is azok voltak. Szóval akkor még furáltam ezeket a kaputelefonokat, meg nem is használtam előtte, szóval állunk előttük nyomom a gombot 1x, semmi, haver mondja hogy nyomkodjad mert ugy fog csak szolni, nyomkodom mint állat, egyszer csak beleszól a srác faterja , hogy: ''A jó édes anyádat nyomkodjad már'' Haver olyat röhögött rajta hogy egy rendes nagy zöld adagot odadobott a kapura -
vazzz
őstag
Történt anno egy pár éve, egy csütörtöki napon, hogy Pesten melóztunk, majd hazafelé jövet benéztünk a pesti autópiacra.
Már nagyon éhes voltam, ezért meglátogattam az egyik piaci büfét. A párbeszéd így szólt: -Csókolom, kérnék egy hamburgert. -Hamburger csak hétvégén van. -Akkor pillanatnyilag mi van? -Hétköznap. -
szatocs
őstag
Történt egyszer 8 éves koromban, hogy almafáink voltak egy földön, és a nagy almaszedésben hogy-hogy nem eluntuk magunkat uncsitesómékkal. Ők is hasonló korúak, 2-4 évvel idősebbek nálam. A föld mellett volt egy legelő, rajta szép nagy tehenek
Hát mire jó az alma? - Ki tudja eltalálni a tehenek tőgyét (remélem ez nem kelt nagy felháborodást, mai fejjel természetesen minden ilyet elítélek, de akkor jó poénnak nézett ki, meg ki gondolkodott akkor ilyenről). Vagy 10-15 perce molesztáltuk a bocikat, mikor csaholásra lettünk figyelmesek, meg valami kiabálásra, olyan fél km távolságból. Mikor oda néztünk, különböző kutyák szaladtak felénk, elevenen él bennem a kép, pont 7 db volt Volt közöttük németjuhász, kuvasz, meg még ki tudja mi, ilyen messziről a többit nem tudtam felismerni, de mind nagyobb testű volt és igen sietősen közeledtek felénk. Mikor már halgattuk is, hogy mit mond a tehéntulaj (Fogd meg! Fogd meg!) eléggé sietős lett számunkra... Csattanó (nektek sajnos, nekem hál' istennek) nincs a végén, az almafa sorok között hirtelen mindenki nagyon gyorsan áttört, személy szerint még le is fejeltem egy jókora ágat, de akkor ki figyelte, hogy mennyire fáj, már csak utána néztem, hogy be van kékülve, meg ott van valami dudor A kutyákkal meg a pásztorral nem találkoztunk, szerencsénkre, olyan 15-20 perc múlva már be is fejezték az almaszedést és elhagytuk a terepet. -
szepi79
őstag
urban legend, de attól még jó.
''Kovács tanár úr szokása, hogy az órán elvett papírfecniken lévő üzenetet hangosan felolvassa. Múltkor is épp kaptam egy cetlit Józsitól, de a tanár már el is vette. Felolvasta, elvörösödött, kiment a teremből, 5 másodperc múlva visszajött. Ekkor már nagyon röhögtünk. Ez állt a cetlin:
Kovácsnak nyitva van a slicce.'' -
#459
Rommel6600
őstag
Rommel6600
őstag
Na csütörtökön két különböző óránk volt egy termben egymás után, hát marhultunk egy kicsit
Felirkáltunk (persze jó nagy betűkkel) a táblára ilyen okosságokat: Éjjen az oktatássy reeform, én kérek elnézést, stb.
Hát az említett kettő fennt maradt a táblán és jött a tanár órát tartani. Amikor bejött nem vette észre, De később mikor már a felét teleírta és elkezdett körbe mászkálni, meglátta
Hát addig is paráltunk haverral h mi lesz, mert ki mások ha nem is mi irtuk volna fel és hagytuk volna ott Szerencsére nem lett gáz, csak egy fejcsóválás és egy mindent eláruló tekintet (biztosan tudjátok az a tipikus: nekik má ugyis mindegy ), és letörölte...
Hát nem mondom paráltam rendesen, de nem lett félórás hegyibeszéd a dolog vége.
Lettek képek csinálva ahogy irkál mellé és nem veszi észre
Majd feltöltöm -
#458
Agostino
addikt
parandroid
#451
Agostino
addikt
válasz
parandroid
#451
üzenetére
Üdv.
Hasonlóan vagyok vele én is, csak nekem néha az utcán is az eszembe jut, és olyankor kínomba nem tudom mit csináljak, mégsem sétáhatok úgy, hogy röhögök bele a semmibe. : D -
The DJ
addikt
Kínos szituációk?
Hmm...
Az elég kínos, hogy meg vagy fázva, nincs zsepid, jön a tüsszentés, nem tudod visszatartani és ahogy megtörténik azt veszed észre, hogy a veled szemben álló haverod lábán és ruháján fityeg 10 kiló turha?
Általánosban fordult elő és hát égett a pofám, a többiek meg röhögtek, mert a fél suli látta -
#446
Andie
őstag
Rommel6600
#445
Andie
őstag
válasz
Rommel6600
#445
üzenetére
Köszönöm elismerő szavaidat!
Prividet kiváncsian várom...
Mod : Nem olvastam ettől az irótól, úgyhogy az egyezőség csak véletlen műve. Az egyetlen, amit már be is vallottam, az a Rejtő-rajongásom.
[Szerkesztve] -
#445
Rommel6600
őstag
Andie
#439
Rommel6600
őstag
Minden tiszteletem a tiéd!
Tökéletes írásaid vannak, tanulás helyett itt olvasgattalak egész délután
Kis párhuzamot azért vélek felfedezni Alán és Sven Hassel Pici-je között De ha olvastál már Sventől akkor tudhatod, hogy ez dícséret!
Meg egy sanda gyanúm is van ám Alánnal kapcsolatban. Ha gondolod priviben keress meg.
Lementettem az írásaidat, és köszönöm azt a pár felejthetetlen felszabadult röhögéses órát, amit nyújtottál nekem!
Külön jó volt hogy Újszegedi vagyok így teljesen ismerősek számomra a történetek helyszínei.
A folytatást már legszívesebben most olvasnám, már nagyon várom!
KÖSZÖNÖM!
Üdv
Rommel
mod: igazán megérdemelnél egy külön topicot, szépen összegyűjte a részeket rendezve, stb. Mint pölö a Feri bátyám, egy konfigot?-topic. A hozzád hasonlóaknak már külön topic kéne, kinőttek már innen - minden téren!
[Szerkesztve] -
Andie
őstag
Nem voltunk jó gyerekek, ezt soha nem állitottam. Már akkor is hittem, hogy a beteg gyerek a jó gyerek, és mi szerettünk egészségesek lenni Alánnal, ezzel ideologizáltuk meg sötétedésig tartó csavargásainkat - melyek leginkább a Tisza-Maros torkolat környéki gát, illetve a mögötte húzódó erdőségre korlátozódott.
Felpakoltunk ilyenkor mindenféle földi jót, már amit a konyhából és a spájzból össze tudtunk szedni, anyánk nagy örömére. Persze gyerekfejjel nem voltunk annyira előrelátók, hogy az általa előző napon gondosan előkészitett töltötthúsba ma mennyire hiányozni fog az a 20 deka kolbász, amit a hátizsákba rejtettünk. Arról nemis beszélve, hogy rendszeresen megfeledkeztünk az este érkező vendégekről, akiket akciónk után már nem volt sütemény, amivel kinálhattak volna.
Egyik délután Alán csöngetett, majd miután unámatosan kivonszoltam magam a kapuhoz, melybe közben 3x is belerúgott, rámförmedt, hogy tréningeznem kéne magamat, olyan vagyok mint egy csiga széllel szemben. Felhivtam a figyelmét, hogy egy csiga is hozzá tudja vágni a kulccsomót, még a kapun keresztül is, erre megbocsájtóan vigyorgott, kivillant csempe jobb felsö kettese, ami az előző napi bicajozás óta ékesitette mosolyát. Ez mellesleg rendkivül idegesitette, mert sóhajtáskor enyhe sipoló hangot hallatott, némi gőzmozdony hatást kölcsönözve neki.
Miután beinvitáltam, előadta, hogy rendkivüli akcióra készül a délután folyamán, melybe mint segéd, engem is belevesz, csak hogy ne unatkozzak. Itt már féltem, mert sejtettem, hogy a veszélyesebb mozzanatokat véletlenül pont én fogom végrehajtani, valami oknál fogva Alánnak fáramászáskor mindig fájt a háta, és úgy egyébként is vándorveséje volt. Sértődötten előadta, hogy miután délelőtt az évszázad bizniszét lebonyolitotta, szert tett egy akváriumra. Majdnem teljesen ép, csak egyik oldalt van végigrepedve, de nézzük a másik 3 felől ugyebár, és az egyik illesztésnél már morzsolódik az üveggitt, node apróságon nem akadunk fenn. Érdeklődésemre, hogy mégis mitől az évszázad biznisze ez, holott szemlátomást 1 fillért nem ér az üveg kalitka, bizalmasan odahajolt, pisszegett, és teljes titoktartásra kötelezve elárulta, hogy egy döglött macskát adott érte.
Döbbenten néztem egy percig, majd lehüjézett, miután értetlenkedve visszakérdeztem, hogy ki volt az, aki ebbe a meglehetősen előnytelen cserébe belement, és biztositott róla, hogy üzleti ügyekben ő mindig is nagy góré volt. Hajlamos voltam hinni neki.
A probléma ott kezdődött, hogy nem sikerült igen tisztelt papáját meggyőznie, igenis ebbe az akváriumba hal kell. Elsiklott azon tény felett, hogy gyakorlatilag vizzel képtelenség feltölteni az üveget, merthogy egyik oldala szelel - illetve nem túl irodalmian szólva - vizel. Azon próbálkozása pedig, hogy Cilit, a szomszéd macskáját beszoktassa a terráriummá avanzsált akváriumba folyton kudarcba fulladt, én csak azon csodálkoztam, hogy a macska nem. Mármint fulladt. Meg. Szegény négylábúnak azóta klausztrofóbiája van.
Alán egész délután négyig azon törte a fejét, milyen állatot tartson új szerzeményében, aminek nem kell viz, nem ugrik ki, nem nyervog, és mellesleg könnyen beszerezhető - lehetőleg kevesebb ráforditással, mint maga az akvárium. Ekkor jutott eszébe a gyík, és én. Ezen párhuzamot kikértem magamnak, és meggondoltam azon szándékomat, hogy Alánnak újabb málnaszörpöt töltsek, becsaptam a hátizsákot, és az ajtó fele indultam. Jó 15 perces séta után a töltéshez értünk, itt letelepedtünk, és mint akik fél napja úton vannak, falatozni kezdtünk. Kolbász, alma, paprika, hagyma, egy fakanál és némi zsebpiszok került elő a hátizsákból, de nem tudtunk elsiklani azon tény felett, hogy kenyeret nem hoztunk. Alán személyeskedni kezdett, amit ez alkalommal a kolbásszal rendeztem, arca még este is zsiros volt, és enyhe füstölt szagot árasztott. Ettünk pár falatot, de megállapitottuk, hogy kenyér-hiányunkon még az a felhúzhatós ébresztőóra sem segit, amiről határozottan állitottam, hogy nem én tettem a hátizsákba.
Összepakoltunk, és nekiálltunk gyíkot fogni. Bevallom, nem sok gyakorlatom volt a dologban, eddig ha láttam is néhányat, csak 1-1 pillanatra, mert lustaságunk erősen hátrányos volt a gyorsaságukkal szemben. Alán viszont felkészült. Hátizsákjából egy szákot vett elő, majd komótosan összeállitotta. Kérdésemre, miszerint vizből akar-e gyíkot fogni, megsemmisitő pillantással reagált, és rácsavarta a nyelet a szák háromszög alakú hálótartójára. Körbefordult, hogy a legalkamasabb gyíkleső helyet megtalálja, majd miután leporoltam magam, és a sapkám is visszatettem a fejemre, bocsánatot kért. Biztositottam, hogy üres kézzel már nem távozunk, hisz előbbi fogalompárositása valóra vált, gyík helyett engem már megfogott.
A taktika a következő - magyarázta összevont szemöldökkel barátom - elmész jó 50 lépésre, alul a töltés alján. A gyíkok fent sütkéreznek a töltés tetején. Dehogynem. Akkoris sütkéreznek, ha nem süt a nap. Igen, ezek ilyen hüjék na. Mit kötözködsz? Tehát elballagsz, felmész a töltés tetejére, és nagy csörtetéssel felém hajtod a ménest. Értve? Van kérdés? Nincs. Mehetsz.
Elballagtam egy kicsit arrébb, felmásztam a töltésre, és figyeltem, amint Alán kapuspózba kucorodik, kezében a 2 méteres szákkal, erősen a földre koncentrál, ahol leendő áldozatai majd özönlenek feléje. Futni kezdtem felé, és erősen figyeltem az állitólag sütkérező gyíkokat, melyeket Alán szerint abszolúte nem zavarta az a hatalmas felhő, ami a fél Tisza-partot beboritotta. Mikor két lépsre értem barátomhoz, megálltam, aki széttárta kezét, és csodálkozva kérdezte : ''Mivan?'' Megnyugtattam, hogy egy gyíkot azért láttam, nemsokkal feljebb, az út szélén, de nyugodjon meg, laposabb volt mint egy palacsinta, igy kétlem, hogy háziálltnak alkamas lenne.
Újabb taktikától vezérelve elindultunk lefele a töltésen, a vizügyi átemelő szivattyú felé, annak ugyanis beton alapja volt, és mint olyan, a gyíkok nagyon szerették, hisz kellően felmelegedett a napon. Már messziről láttuk, hogy legalább 3 zöld hüllő kucorog a betonpadkán, a jobb szélső legalább 15 cm hosszú volt, szép testes példány. Alán megnyalta a szája szélét, amely nem gasztronómiai vélemény nyilvánitás volt ezúttal - legalábbis ebben biztam - hanem felfokozott idegállapotának mellékcselekvése. Megbeszéltük, hogy én balról kerülök, elterelve ezzel a gyanakvó állatok figyelmét, amíg ő jobbról kerít, és egy hirtelen mozdulattal elkapja a napkúrázó legnagyobb példányt. Igy is tettünk, a lehető legfeltűnőbben próbáltam a gyíkok értésére adni, hogy én vagyok egyedül a töltésoldalban, az a másik, néha kúszó, néha négykézláb mászó, olykor a tenyerébe szúródó királydinnyék miatt káromkodó egyén végülis csak jelentéktelen optikai csalódás, amely csöppnyi gyíkagyukban a napfény hatására manifesztálódik. Nem tudtam, hogy mennyit érthettek meg ebből, de szemlátomást rám koncentráltak, bár a középső tett egy tétova mozdulatot a beton repedése felé, ám félúton meggondolta magát - Alán ezt megkönnyebbült sóhajjal jutalmazta, minek hatására valahonnan vonatfütty hallatszott.
Ez téveszthette meg az áldozatainkat is, bizonyára tisztában voltak vele, hogy a legközelebbi vonatsín az újszegedi állomásnál van, innen kb 5 km-re, és bizony onnan a legelvetemültebb vonat sem tud idáig sipolni, de mire idáig juthattak gondolatban, Alán egy rétisast megszégyenitő gyorsasággal csapott le, mely hasonlat azért annyiban sántit, hogy a rétisas valószinűleg kecsesebben vitelezte volna ki a mozdulatsort - barátommal ellentétben, aki beverte könyökét az átemelő vas-szerkezetébe, egy göröngyön kibicsaklott a bokája, térdre esett, beletenyerelt egy szúros növénybe, de jobbkezével keményen és biztosan szoritotta a szákot, mely alatt ott lapult A Gyík! A másik két állatka fejest ugrott a betonrésbe, ám az szűkösnek bizonyulhatott kettőjünknek, mert egy farokvég még másodpercekig fickándozott a repedésen kivül, amin még Alán is röhögött, felejtve sérüléseit. ''Megvan barátom!!!'' - vigyorgott rám diadalittasan, - ''felsegitenél?''
Óvatosan felhúztam, szegény gyík közben eszeveszett táncot járt a háló alatt. ''Na, most csendben! állj félre! Hopp!'' - utasitott, miközben óvatosan benyúlt a háló alatt, hogy kezébe kaparintsa áldozatát. Siri csend ereszkedett ránk, Alán centiről centire közelitett a pihegő gyíkhoz, nehogy az megugorjon, és kiszaladjon a felemelt szák alól. Lélegzetvisszafolytva figyeltem 2 méterről, majd egy másodperccel később úgy hűlt meg bennem a vér, mint a délutáni levegő a vízparton. Alán ugyanis akkorát orditott, hogy a Maros túloldalán álló fák verték vissza hangját, és még Deszken is hallották ez ismétlődő ''..nyád.. nyád...nyád'' szócskát.
Barátom elhajitotta a szákot, torkaszakadtából üvöltött, jobb kezét rázogatta, ugyanis kisujján ott kapaszkodott apró fogaival áldozata - bár ebben a pillanatban már igazán nem tudtam eldönteni, ki is az áldozat valójában. Alán körbetáncolt, segélykérően nézett rám, belelépett a földre esett szákba, mely egy óvatlan pillanatban keresztbeakadt, igy barátom hanyattesett, és kapálózott mint egy hátára fordult teknősbéka, akinek történetesen jobb kisujját egy rettenetes szörny próbálja leharapni. Én a térdemet szorosan összezárva igyekeztem szinkronizálni levegővételemet, ezért később Alán szemrehányást is tett, miszerint igen disznó dolog volt combomat csapkodva hangosan röhögni életveszélyben küzdő barátomon. Végül odabotorkáltam könnyező szemmel hozzá, de a gyík meggondolhatta magát, vagy túl rágósnak találhatta barátomat, mert elengedte a kisujját, majd egy pillanat alatt eltünt a fűben. Alánt ekkor azonban nem ez érdekelte, gondterhelten nézegette kisujját, amin épp csak egy kis karcolás látszott, de kétségbeesett arcát látva biztositottam, hogy nem kell amputálni.
Miután aznapra elment a kedve a gyíkászástól, kisujjával a szájában hazaindult, hátán ott fityegett a kettétört szák, én egy lépésről kisértem, nehogy észrevegye, ahogy hangtalanul röhögök rajta. -
-
Slax
senior tag
Valahol, ha jól emlékszem, Alánnal a főszerepben, olvastam egy ladás sztorit (lada, barátnő, árokszéle, ladán vasból készült légterelő, alufóliás műszerfal, pillanatragsztós kábulat). Valamint egy wartburgos sztori is (nagyapa, wartburg, éjszaka, rendőrök, gatya nélkül). De ha rosszul emlékszem, akkor hülyére röhögtem már magamat, azért lehet.
-
Andie
őstag
Neeem, nem becsmérli itt őket senki. Egy percig sem értettem félre. Szepi és Woodslave is épitő jellegű kritikával illetett, ami jogos volt, és vettem is. Ha már monológból némileg párbeszéddé, társalgássá formálódtak ezek az Alán-sztorik ( elvégre nektek iródnak, jóhogy beleszólhattok ) - akkor igenis elvárom, hogy kritikával éljetek velük szemben. Nyilván jólesik, ha dicséritek, mert érzem, hogy jó irányba haladok, igy érem el a kellő hatást, hisz végülis ez a cél. Azt is irjátok meg, ha valami nemoké, sántit, vagy máshogy jó lenne. Ettől még magát a sztorit nem fogom tudni megváltoztatni, hisz továbbra is csak olyat irok le, ami valóban megtörtént - csak esetleg változtatok az előadásformán : hitelesebben, precizebben, velősebben, tárgyilagosabban / vagy netán mesésebben, viccesebben, nagyobb köritéssel adom elő őket.
Nade elég a dumából, asszem lassan leirok nektek egy újabb sztorit -
PazsitZ
addikt
Aki becsmérli azokkal ne foglalkozz. Mert velük ellentétben sok rajongót is szereztél
, pl engem. Nekem tetszenek a sztorik, bár lehet tényleg az előadásmód dob rajtuk sokat, mindenesetre rendszeresen figyelem a topicot, elsősorban a te sztoriaidat böngészve !
Kérek még ... -
csizzah
aktív tag
Üdv!
Eszméletlen jó vagy, te ezzel foglalkozol, uértem író vagy?, mert ha nem akkor szerintem mielőbb válts szakmát, ezeket ki kéne adni.
Visszaolvastam az összes sztoridat, folytak a könnyeim a röhögéstől, ezeket elő is tudod adni?, ha igen mielőbb jelentkezz a fábry-nál egy stand up-ra! -
szepi79
őstag
félreértettél.
egyrészt, nam alsó-közép-et irtam, hanem közép & mérsékelten jó, vagyis 5ös skálán 3as vagy 4es. természetesen ezek a történések akkor élvezhetőek igazán, ha ott van az ember, mesélve már nehéz ugyanazt a hangulatot visszaadni, ami Neked sikerült, és még rá is tettél egy lapáttal - teljesen jól csinálod a történetek viccességéről természetesen nem tehetsz, nem is rótta fel neked senki. (egyébként a kritika lehet pozitiv is, csak manapság kizárlólag a negatív kritikára használjuk a jelzőt.)
másrészt írtam, hogy a fogalmazásod 7es, (szintén ötös skálán,) ami által az egész iromány annyira szórakoztató, hogy azt elmondani nem lehet.
szerk: egyébként én észre se vettem a 2éves kölök VS. 5 db palacsinta ellentétet, amig ki nem emelték.
[Szerkesztve] -
Andie
őstag
Köszönöm, köszönöm
Hát nézzétek, elfogadom a kritikákat, és mint ahogy az elején (140es beirás körül) előre bocsátottam, hogy bár a történetek alapja _mindig_ igaz, azokat direkt kiszinezem, egy kicsit köritek, netán összevonok kettöt, hogy abból egy ilyen, általatok elismert kis esszé jöjjön össze. (mégis hogy nézne ki a lenti sztori 2 sorban: ''Alánnal palacsintát sütöttünk, melynek apropójaként az egyik palcsi az öccse kopasz fején landolt. Ja, és korábban már robbantottunk gyufaport a konyha sarkában úgy, hogy Alán fülét Totya fogta be, aki igy 3 napig nem hallott'' - ugye hogy nem ugyanaz?) A fő célom az, hogy szórakozzatok rajta, és a szürke napból legalább egy 5 percre kiragadjalak benneteket. Úgy látom, ez sikerül is többé kevésbé. Most az, hogy Öcsi 5 palcsit tolt-e be, vagy csak 3-at, hát elnézést, valóban nem emléxem. Remélem azonban a lenti röpke fogalmazásból nem csak ez ment át
Az, hogy maguk a sztorik alsó-középkategóriásak, megintcsak éles kritika, de tény, hogy ezek nem kitalált sztorik, megtörtént események. Nemtudok versenyre kelni scifikkel, vagy direkt a szórakoztatás céljára kitalált Maksa-Sas-stb-féle sztorikkal, hisz az én történeteimet az élet szülte. Az élet pedig nagyon ritkán produkál igazán élvezetes történetet, és főleg nem nagy számban. Ha valakinek ennél magasabb szinvonalú története van, hasonló mennyiségben, örömmel olvasnám! -
Andie
őstag
Köszönöm a dicsérő szavakat, remélem tényleg szivből jönnek, őszintén, nem pedig a morgolódásomra
Jutalmul itt egy új sztori, amit már régen megigértem, az az ominózus palacsintás délután... Jó szórakozást
Még fiatal csikók voltunk, talán középiskola legelején járhattunk, elhatároztuk, hogy a délutáni tanulást megalapozzuk egy kis palacsintázással. Alán konyhamüvészete messze földön hires volt, már ami a zsiroskenyeret, tojásrántottát és palacsintát illeti. Egyéb, magasabb szintü, igényes ficsúroknak való étkekkel ő nem foglalkozott, túlságosan sznobnak tartotta ezeket. Mi azonban már nemcsak hallomásból szerettük volna ismerni a hires Alán-féle palacsintát, hanem személyesen teszteltük volna.
Egy unalmas statika órán (melyen az elhangzott infókon csupán néhányezer élet múlhatott a későbbiekben ugye) tehát körlevél ment a pad alatt, melyben magunkat a 48as szabadságharc lázadóinak, Alánt pedig az osztrák monarchia makacs diktátorának tituláltuk, és különböző középkori inkviziciós kinzásokat helyeztünk kilátásba, ha délután nem bizonyit palacsinta ügyileg. A levelet néhányan rajzokkal egészitették ki, szemléltetve a fülcimpatépőt, a spanyolcsizmát, palacsintasütőbe-törést, illetve volt ott egy kalapács és sarló is, amit mindenki letagadott, és senki nem értette, hogy került oda. Sanyi egyenesen isteni bizonyitékot látott benne : ''Ugye megmondtam, hogy mindenütt ottvannak!!!'' - és gyanakvó szemekkel körbenézett az alvó osztályon. Valóban ott voltak, sőt, néhányan horkoltak.
Én Rejtőtől kölcsönöztem egy kissé, mikor azt firkantottam a levél bal alsó sarkába, miszerint : ''Itefittyej te. állnokk haszudoszó Te! Ojjan vaty, mint 1 szüszkissaszony! Hitegec! Ha ma pontban délután? nem! süc nekünk csintalan pi.. cóval palacsint át, akor. Jól fejbeverlek a palacsin süttővel, hogy arról. Kódulsz. Na. - Neduddki''
Bárhogy is próbáltam azonban elváltoztatni az irásomat, szerintem rájött, hogy ki irta. Csavaros esze volt ennek az Alánnak, ezt mindenki tudta. Mikor a papir körbeért, és az összes érintett beleirta - és/vagy rajzolta - a fenyegető ultimátumát, átpasszoltuk Alánnak. A levélbe egy radirt csomagoltuk, majd mikor tisztelt tanárunk a tábla felé fordult, hogy épp egy vasbeton födém hiányos alátámasztásából eredő anyagi és erkölcsi károkat szemléltesse függvénnyel, a papirgalacsin nagyot csattant Alán fején. Barátom felijedt a szundikálásból, felkiáltott: ''trigonfödém!'' - és riadtan nézett körbe. Tanárunk elismerően nyugtázta, hogy Alán még álmában is a szakmával foglalkozik. Barátunk sértődötten felvette a papirt a földről, szétcsomagolta, gondosan tanulmányozta egy percig, közben azthiszem teljesen felébredt. Csendesen megjegyezte, hogy ''hüjék'', majd összegyűrte a papirt, és megette.
Ezen ritussal tehát elfogadottnak tekintettük a délutáni meghivásunkat.
Négyen gyűltünk össze Alánék konyhájában, barátunk szertartás-szerűen készitette ki a hozzávalókat és a sütés nélkülözhetetlen eszközeit. A szülők még jócskán dolgoztak, keresték a pénzt a délután bekövetkező károk helyreállitására, egyedül Alán 2 éves kisöccse totyogott, csúszott-mászott körülöttünk, akit a suliból jövet hoztunk haza a gyerekmegőrzőből (bár Alán néha ezt keverte a talált tárgyak osztályával). Öcsi áhitattal figyelte, amint báttya tésztát kever, különböző mágikus dolgokat önt hozzá, aminek kilétét mi nemis firtattuk, igy legalább jót eszünk majd a végeredményből.
Alán, mint egy boszorkánymester, tudományos arccal kevergette a sürüsödő tésztát, orrára egy lornyont csiptetett, amit valahonnan a nagyapja fiókjából dúrt elő, 2 protézis és egy ''Kiváló Munkás'' kitüntetés mellől. Méltóságát némileg csorbitotta, hogy az egyik üveg hiányzott, és erősen meg volt rozsdásodva a keret, de ez őt nem akadályozta, hogy kinyilvánitsa fellengzősen: ''Hiveim, most pedig elkezdjük A Műveletet!'' - elegánsan megkocogtatta a csorba fakanalat a tál szélén, jelezve, hogy a tészta kész. Áhitattal néztük, és kissé hátrébb húzódtunk.
Óvatosságunkat egy korábbi, ugyancsak ezen ódon konyhában történt esemény alapozta meg. Néhány héttel korábban ugyanis Alán kitalálta, hogy mily kicsinyes és primitiv dolog is a kulcsban, vagy két apacsavar közé szoritott gyufaméreg robbantgatása. Nem vagyunk mi kispályások gyerekek - kezdte - ha robbantunk, hát csináljuk nagyban! Erre eltünt a konyhában, és kissé később megjelent egy karton gyufával, egész pontosan 6 dobozzal. Félrehúzódott, és gondosan kapargatni kezdte a mérget a gyufák hegyéről egy kis papircetlire, melyre nem mellesleg az aznapi jótéteményéért kapott intője volt irva. (Ki gondolta volna, hogy a suli előtti téren hajigált csavarok szétrobbannak, és az egyik pont a tanári ablakán repül be, szétzúzva 2 tábla dupla ablaküveget, a benti vitrines szekrény ajtaját, és a tavalyi iskolaverseny első helyezett diját, egy porcelán serleget??) Alán tehát kapart, mint a hentes kutyája, köztük legfeljebb annyi különbség volt, hogy barátunk nem morgott közben. Homlokán izzadtságcseppek ütöttek ki, amit előzékenyen papirzsebkendővel itattunk fel, nehogy megnedvesitsék az alapanyagot. Köszönöm barátom! - lehelte, és kapart.
A harmadik doboznál meguntuk, és hátravonultunk a kertbe, szegény szilvafát annyira húzták az érett gyümölcsök, kötelességünk volt enyhiteni kinjain. Alán sértődötten nézett utánunk, néhány sértést, és egy üres gyufásdobozt vágott a fejünkhöz. Később, mikor beszilvázva - ez Totyára különösen igaz volt, mert bal válla és csuklója még szinre is passzolt az emlitett gyümölcshöz, fáról leesés okából - visszatértünk, Alán épp végzett, és már egy alufóliába csomagolta a kaparás eredményét. Elismerően füttyentettünk a mennyiség láttán, összetömöritve egy komolyabb dióhoz hasonlitott a ''töltet''. Na ez durrani fog kispofáim! - emelte felénk a diót Alán, és egy kiskalapáccsal a kezében elindult a konyha felé. Utánnavonultunk, és lestük, mi sül ki belőle. Barátunk lekuporodott a konyha kövezett sarkába, a diót óvatosan elhelyezte, hogy nem mozduljon ki a kalapács alól, majd magasra emelte a szerszámot. Mi kimenekültünk az udvarra, és élvezettel vártuk a mennydörgést - ami nem érkezett, ugyanis Alán sértődött képpel hátrafordult, és azt reklamálta, hogy a fülét ki fogja majd be? Totya bekullogott, és befogta Alán fülét. Pár másodperccel később iszonyatos durranás rázta meg a konyhát, a poharak összekoccantak, Totya felorditott, és fülét fogva kirohant az udvarra - a detonáció még másodpercekig visszhangzott. Alán átszellemült mosollyal jött ki, egyik kezében egy kormos kalapáccsal, és csak akkor komolyodott el, mikor látta, hogy segédje a füben fetreng, fülét fogva. ''Mi van má?'' tudakolta óvatosan, bár ezt Totya már kb 1 perce hajtogatta, ''Nem hallok, basszátok meg nem hallok!'' szavak ismételgetésével. ''Hát vedd el a füledtől a kezed te tökfej'' - biztatta Alán, de sajnos ez barátunkon mit sem segitett, még másnap délelőtt is, matekórán arról érdeklődött, hogy hol harangoznak?
A palacsinta tehát sülni kezdett. Alán kicsirozta a lapos edényt, beleöntötte az első adagot, és a gáz fölé tartotta. Megnyugtatóan bólogatott, bizzuk csak rá, majd ő megmutatja. Kicsit később megforditotta, és való igaz, szép vékony, kellöen pirult palacsinta mosolygott ránk. Tányérra tette, és rácsapott a kezemre, mondván majd együtt a végén. Én sértődötten kinyitottam egy üveg sört. A palacsinták úgy gyűltek, ahogy az illatokra a legyek és a szomszédok. Elhesegettük őket, és vártuk, mikor készül már el az utolsó is. Végül Alán a maradék tésztát a palacsintasütőbe öntötte, és müvészi mozdulattal tartotta a láng fölé. Jelentőségteljesen ránk nézett, majd felhivta figyelmünket az elkövetkező produkcióra - Na most figyeljetek kisapáim! - felkiáltással.
Kecses mozdulattal megrázogatta a palacsintasütöt, majd hirtelen feldobta a levegőbe a félig sült tésztát. Mint lassitott felvétel, úgy láttuk, ahogyan a palacsinta fordul hármat a levegőben, az iv tetejére érve elindul lefele, ismét fordul egyet, majd Alán öccsének kopasz fején landol a forró, nyers felével! Öcsi üvöltve rohant ki az udvarra, feje füstölgött a palacsintától, füle mellett folyt le a tészta, mi futottunk utánna, a szomszédok szörnyülködve könyvelték el, hogy valami sátánista szeánszot folytattunk a kölök bevonásával. Szerencsére semmi komoly baj nem történt, Öcsit lenyugtattuk 5 lekváros palacsintával, és egyikünk még egy üveg koláért is elszaladt a boltba. 1 óra múlva telehassal sóhajtoztunk a palacsinta romjain, és még nem sejtettük, hogy a mai nap erősen befolyásolja majd Öcsi hajnövekedését pár évvel késöbb. -
Kokog
tag
Az alábbi történet velem esett meg kb.7-8 évvel ezelőtt.Vettem 1 Trabantot.Nagyon szerettem,zenét raktam bele,stb.Egyszercsak eljött a szilveszter éjszaka,és megindultunk csúnyán berúgni a haverokkal.Kisvárosom sportcsarnokában igényesen megterített asztaloknál elfogyasztottuk a finom vacsorát,majd megittunk kereskedelmi mennyiségű sört.
Lassan jött az éjfél,és egyik barátommal átmentünk 1 másik szórakozóhelyre,mivel ott dolgozott az akkori barátnőm.Természetesen a Trabival.Órák múlva bódult,csumarészeg állapotban visszagyalogoltam az eredeti mulatságba,a sportcsarnokba.Reggel 6-7-ig húztuk,aztán elindultunk haza néhány környékbelivel.Keresem a kocsit a parkolóban....
..........nincs ott.............sehol sincs......................na de?................hmm..........hajjaj.....
ellopták.......
Benéztem mindenhova,és ez bizony eltűnt!!!!!!!!!!
Irány a rendőrség.
Félbódult állapotban bejelentettem,hogy meglovasították a TRABANTOMAT!!!
''Hát ez felháborító''-mondta a törzsörmester,és elkezdte felvenni a jegyzőkönyvet.
Az egészben a legfurcsább az volt,hogy a kulcs meg a zsebemben volt.Eközben kedves öcsém megindult egyik jó komával szétnézni a központban,hátha...
Hát meg is találták ott,ahol a barátnőm dolgozott.
Gyorsan bejöttek a rendőrségre,és közölték,hogy megvan.
Tehát berúgtam,elhagytam a kocsimat,majd feljelentettem saját magam -
Superman
nagyúr
Kínos szitu, bár nekem nem volt annyira az:
Budapest-Miskolc közötti Intercity vonaton (esti hetes) beültem már egyenesen a Keletiben az étkezőkocsiba. Éhes voltam, mint a farkas, de én semmi voltam ahhoz a némethez képest, aki Budesliga mezben üldögélt és hormszor kérte ugyanazt (!!!), gyakorlatilag három adagot evett meg.
Kihoznak mindent, meg is eszem, fizetek, kérek még egy ásványvizet, fiztek és gondoltam már innen szállok le Miskolcon. Kiscsaj, aki hozta ki az ételeket meg folyton nézeget engem és kérdezgeti, nem kérek-e még valamit. Mondom nem, de már kezdett idegesítő lenni. Végül már csak negyed órára voltunk Miskolctól, amikor kihozza ugyanazt a számlát, amit már kifizettem, mondván, mindjárt megérkezünk, ideje volna fizetni.
Párbeszéd:
-Ez mi?
-Öööö...a számla...
-De hiszen egyszer már fizettem. Nem emlékszik?
-Hát...nem nagyon....
-Hány vendég van az étkezőkocsiban?
-Öööö....öt.
-És nem emlékszik, hogy én fizettem-e? Tízezressel fizettem, amelyből vissza is kaptam...ennyit (mutatom a pénzt a zsebemből).
Csaj elrohan, aztán vissza és sűrű szabadkozások közepette kér bocsánatot, hogy ez már a harmadik fuvarjuk volt és nem emlékezhet mindenkire..... -
tütüke
tag
Szombaton az egyik boltban ruhákat nézegettem, és egy anyuka a kisgyerekével, aki még 3 éves sem volt valamit éppen kifizettek. Majd a következő párbeszéd zajlott le:
anyuka: köszönjél szépen a néninek!
gyerek: szia
anyuka: nem úgy kell köszönni a néninek!
gyerek: hülye ringy*
A továbbiakat nem hallottam, mert szörnyű nevetésbe fulladtam. De az biztos, hogy az anyuka elég kínosan érezte magát -
szepi79
őstag
másik sztori:
haverral állunk kora reggel a buszmegállóban, suliba menet. fejemből alig láttam ki, a világot csak halványan érzékeltem. (nem volt előtte semmilyen alkoholizálás, egyszerűen csak nehezen ébredek.) odajön két csaj, kérdeznek tőlem valamit, olyasmit, hogy mi merre van, én meg mondom, ''nem tudom, nem vagyok idevalósi''. döbbent csend, csajok furcsán nézve el, haverom szakad a röhögéstől. mondom:
- mivan?
- tutod, mit kérdeztek?
- nem.
- azt hogy: ''mennyi az idő?'' -
szepi79
őstag
we want alán for president!
saját story: régi középiskolánk gólyatáborába szivesen vissza-visszajártunk szervezőnek, még azután is, hogy rég elhagytuk az alma matert. az eset sarudon történt. aki volt már ott, tudja, ott szép nagy töltés van, a tisza kiáradását megakadályozandó. no, miután mi már jóval kinőttünk a tanárok által megfélemlíthető korból (illetve már az iskolának sem voltunk tagjai), gyakran italozással múlattuk az időt. ezen italozások után kedvelt elfoglaltságunk volt, hogy kifekszünk a töltésre (kb. 40° dőlésszöge volt) és ökörködünk. a kérdéses napon már mindenki befáradt a helyére, én még maradtam. időnként megszabadultam némi alkoholtól, lazán oldalra hajolván. nem is ezzel volt a baj. hanem rámtört a gyomorcsikorgatós hasmenés. gyors helyzetelemzést végeztem: a camping bejárata 30m, onnan a WC 20m. összesen 50m. esélytelen. megpróbáltam felguggolni, hogy kiadam magamból a ''rossz vért'', ámde ilyen meredek területen még józanul sem egyszerű gugolni, hátmég olyan állapotban, amikor a földön fekve is kapaszkodni kell! éreztem, hogy a különleges helyzet különleges megoldást kíván! így aztán a nadrágomat térdig letoltam, és a régi testnevelés órákon tanult rák-állásba helyezkedtem. ez a testhelyzet meglehetősen stabilnak mutatkozott, így elkezdtem gyomromkínjaim enyhítésést - az ürítést. igenám, de közben eszembe jutott, hogy a bélsár, ami belőlem távozik, meglehetősen híg halmazállapotú, ami esetleg azt eredményezheti, hogy ''koszos'' lesz a nadrágom/cipőm. ezért aztán szép lassan elindultam felfelé, természetesen az ürítő tevékenységet nem hagytam abba.
az este végeredménye: 5-6 hányásfolt, és 2 hosszú barna csík. büszke voltam magamra. -
Someballs
tag
Első napom az új iskolában azért menntem át mert ott sok az ismerős és egyböl bele is rángattak 1 vicces cigibe,de ez úgy kb a 3-adik órám körül lehetett.Szünet vége mennék vissza a terembe benyitok meglátom hogy nem mi vagyunk ott erre levert a víz hogy most akkor mi is van
fogtam és be is ba**tam az ajtót ahogy megláttam h itt nem mi vagyunk. Aztán rájöttem hogy itt valami nem stimmel hol a táskám és leesett hogy még bent van a teremben ahol már nem mi vagyunk,na akkor már végképp levert a víz főleg hogy elötte 10-20mp-vel bax**m be az ajtót úgy hogy még azt sem mondtam hogy húzd meg a fa**om.
Megint benyitottam már enyhe röhégéssel fogadtak oda batyogot a táskámért és kérdezett valamit a tanár,de mivel elég jó éreztem magam és a helyzet elég kínos volt egyszerüen nem tudtam rá figyelni és már vagy 3x elismételte a tanár a kérdést és gondoltam hogy valamit már csak kéne csinálni és mondtam hogy Aha aztán jött a következő kérdésével amit én úgy értettem hogy:meg mutassam hogy hol vagytok?erre rávágtam kb 10mp rekció késéssel hogy ha gondolja erre egyböl nagy röhögés.
Mint utólag kiderült a tanár azt kérdezte hogy Tudod hogy hol vagytok? -
szandisas
őstag
Meccsről vonattal mentem haza valamikor este... nagyon be voltam rugva, és nem vágtam hogy mi történik... amikor leszálltam a vonatról izomból elkezdtem hányni. Összeszedtem magam, és láttam, hogy rengeteg autó áll az állomáson, és kisebb tömeg van.( valami kirándulásról jöhettek)... elindultam, és megpillantottam az autónkat. beültem, láttam muteromat mikor azt mondja, hogy: ''már a telefonban hallottam a hangodon, hogy baj van''... nem akartam visszakérdezni, hogy: miért? telefonáltunk is?
ezek szerint én hívtam ki, hogy vigyen haza...
szintén részegen tavaj haverom állandóan csörgetett... nagyon felidegesített a 20. körül, visszahívtam és beleordítottam a telefonba, :a K***a anyád...
néhány nappal később találkoztam vele, és meséli, hogy egy pizzériában ültek, csendben, és muterja felvette fel a haveom talóját. mesélték, hogy olyat ordítottam, hogy a pizzériában mindenki hallotta
jótanács: hányás után amikor le van hányva a kezed ne próbálj, meg kezetfogni haverokkal -
PazsitZ
addikt
Nekem is lenne 1 sztorim, bár rövid, de annál égőbb, gázosabb.
Most ugye jönne a szöveg, hogy a haverom haverjával történt..., de sajnos nem .
15 évesen eljutottam életem első fesztiváljára Tokajba, és én kis naív mit vittem fürdéshez? Sima szappant. Fürdök is minden oké, és hogy-hogy nem elejtettem a szappant. Haverok utólagos állítása szerint még a víz is elállt a csapból, és aki csak érzékelte eme félreérthető momentumot ledermedt. Gyorsan leforgott a szemem előtt az összes sittes film amit életemben láttam .
Lassan legugoltam (nem hajoltam )és tűztem is ki a tusolóból kb ilyen vörös fejjel.-->
Lehet nem akkora sztori, de ha eszünkbe jut, így utolag nagyokat röhögünk rajta. Utólag
Akkor nagyon kínos szitu volt.
...remélem, van valakinek sztorija, ha Alános, az még jobb 
futánna futottam egy jót 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mindegy. De még be is szóltak, hogy haladjak onnan... 
ff
Új hozzászólás Aktív témák
- Geforce GTX950 2GB OC
- Apple Watch SERIES 8 45mm gold GPS + Cellular, STAINLESS STEEL! Akkumlátor 100%!
- Vadonatúj iPhone 13 PRO 128GB alpine green KÁRTYAFÜGGETLEN! 6 hó garancia!
- iPhone 16 128GB ultramarin 1 hónapos! MEDIAMARKT számla, 3 év Apple garancia! Makulátlan! + tok!
- Ducky Shine 5 RGB Brown switch
- Xiaomi Redmi 9 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP EliteBook 850 G2 - i5-5GEN I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FULL HD I Cam I W10 I Gari!
- REFURBISHED és ÚJ - Lenovo ThinkPad 40AS USB-C docking station (akár 3x4K felbontás)
- Apple iPhone 14 Pro Max 128GB,Újszerű,Adatkábel,12 hónap garanciával
- Veszünk: PS5 Fat/Slim/Digital/Pro konzolt, játékokat, Portalt stb. Kérj ajánlatot!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest