Az általad említett összeférhetetlenségi feltételek közül eddig csak az összefonódások kapcsán hozott, jogsértést megállapító, végleges hatósági vagy bírósági döntés szerepelt, ezt tették ugye bele utólag a '19-es aukció kiírási dokumentációjába, mivel a tervezetben nem volt benne. '16-ban és '14-ben viszont benne volt, erre hívta fel a hatóság figyelmét a Telenor.

A másik két összeférhetetlenségi szabály, az adatvédelmi jogsértés és a meglévő ügyfélbázissal és szolgáltatói múlttal kapcsolatos előírások újak.

Nyilván a hatóság írja elő ezeket a szabályokat, majd talán a nyilvános meghallgatáson lesz valaki, aki rákérdez, hogy miért pont ez a két új feltétel került be, illetve ha már a versenyjogi botlások kizáró oknak számítanak, akkor miért csak az összefonódás játszik, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy az erőfölénnyel való visszaélés miért nem. Pláne úgy, hogy utóbbiakra hivatkozva orrba-szájba büntetik az összes hazai mobilcéget évek óta.
Lehet én is rákérdezek majd egy külön körben a sajtósoknál.

Érdemes amúgy kicsit kutakodni az eljárási dokumentációk között, hogy mi hogyan változott az évek során. A legérdekesebb kiírása kétségtelenül a '11-es pályázatnak volt, ahol volt többek közt nemzeti roaming kötelezettség az inkumbenseknek, akik az első fordulóban nem is licitálhattak. Illetve ott volt egy hasonló előírás, mint ami most került be, ez volt az "5 év hírközlési tapasztalat", de pl. versenyjogi eljárásoknak nem volt semmilyen joghatása a pályázati jelentkezésre.

Nyilván éppen abból látszik, ahogy az ominózus '11-es pályázat zárult, hogy a nonszensz feltételek támadási alapot nyújtanak, csak abban az időben három erős inkumbens perelte az NMHH-t, és nyerte meg a pert, most meg ugyanaz a hatóság olyan kiírási dokuementációt terjeszt elő, ami nyilvánvalóan az inkumbensek érdekeit védi. Változó szelek, na.

I see you blaming each other -- And I love you still