Bécs egy jó példa sok szempontból, persze összehasonlítani kár.
De ott is megvan sokminden egyszerre: lakónegyedek sok emelettel, emeletenként sok lakással, irodanegyedek, ipari negyedek, a várost átszelő autópálya, gyorsforgalmi utak, a Duna, családi házas, nyaralós övezetek, sík, vagy épp dimbes-dombos vidék, ahol lehet, villamos, metró, ami az agglomerációba is bele-bele kóstol, parkolóházak, garázsok, kerékpárutak...

Budapesttel is lehetett volna kezdeni valamit, kezdtek is. De kb 100 évvel ezelőttig Budapest egy bő háromszor ekkora ország fővárosa volt. És az addig az újratervezésre lehetőséget adó hatásokat, mint a nagy árvizeket meg is lovagolták. Trianonig a legfontosabb gátépítések azért végbe mentek, olyan nagyon nagy újrarendezést lehetővé tevő hatás meg nem volt, ideértve a II. VH-t és az orosz jelenlétet is.
Illetve nyilván a hazai lakosság sem rendezőzödött újra területileg, a budapesti lakosság nem csökkent nominálisan, arányaiban pedig messze elszaladt bármelyik vidéki várossal szemben.
A 2022-es népszámlálás szerint Budapest lakossága több, mint a maradék 18 megyeszékhely összessége és az agglomeráció még nincs benne.
Budapest egyes kerületeit szokás vidéki nagyvársainkhoz, megyeszékhelyeinkhez hasonlítani és valóban vannak például Szeged, Debrecen alapterületével, lakosságszámával felérő kerületek.

Szerintem ez az aránytalanság is közrejátszik abban, hogy akár a közlekedés, akár a tömegközlekedés olyan, amilyen. Budapesten és vidéken egyaránt.

Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól! Eladó garzonlakás! Budapest III. ker. Tímár utca, 29 m2, galériás. https://ingatlan.com/34130552