- sziku69: Szólánc.
- droidic: Videó letöltés yt-dlp-vel (profi módszer)!!!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- eBay-es kütyük kis pénzért
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- gerner1
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
Új hozzászólás Aktív témák
-
Márton111
aktív tag
válasz
thyeby
#16143
üzenetére
[link]
Aszem ez neked testhezálló lesz , ha nem találsz elég kielégítő választ, miért,és hogyan zsugorodik a fa , megtalálod hogyan épülnek a kaptárak ,és hogyan védheted meg a királynőt ,és hogyan szaporíthatsz új rajt
Én egyébként megfordítanám a fa nedvesség kezelését mi meddig szárad , hol ,és hogyan. --> Megmérném , egy fanedvesség mérő műszerrel, és mindjárt meg lehet átlagolni (pár, időben elkülönülő mérés birtokában) ,hogy száradnak a pallók, képletek nélkül -
thyeby
őstag
válasz
Márton111
#16142
üzenetére
Értem én, hogy motor hajccsa, csak azt nem tudom, mitől forog.
Mind szép, és érthető, amit írtál.
De nem ad magyarázatot erre:Nézzük csak meg például az Észak-Franciaországban vagy a brit szigeteken több száz éve álló favázas házakat. Miért nem látunk repedéseket az ide beépített favázakon, pedig ezek aztán igazán ki vannak téve az időjárás viszontagságainak – és jópár telet és nyarat kellett már átélniük.
-
Márton111
aktív tag
válasz
thyeby
#16141
üzenetére
Az hogy fűtött házban van a gerendád ,az csak azt jelenti ,hogy télen (amikor fűtött) jobban szárad , nyáron viszont esős időben és ( klimatizálás nélkül , gondolom nem muzeumban laksz, ahol a hőmérséklet mellett a páratartalom is szabályozva van, a műtárgyak védelmére) szóval esős időben magas páratartalom van bent is ,(nehezen szárad esős időben pl a mosott ruha ,az ablakok meg hajlamosak bedagadni , mondjuk egy heti esős időtől ) utána kisüt a nap, és idővel lemegy a páratartalom ( ha a föld is kiszáradt már).
-
thyeby
őstag
Kisfiúk vagyunk mi szerintem ahhoz, hogy meg tudjuk mondani a frankót.
Itt egy kis olvasnivaló a repedésről:
Repedések
Van egy fizikai károsodás, mely szinte óhatatlanul fellép a fatartók (gerendák, oszlopok) élete során. Ezek pedig azok a jellegzetes hosszanti repedések, melyeket minden olyan háztulajdonos jól ismerhet, akinek fagerendás födémje van, vagy faoszlopos tornáca.
Ezeknek a repedéseknek a kialakulását több minden okozhatja – a szakemberek még a mai nap is vitatkoznak ezen.
Legelterjedtebb vélemény, hogy a hosszanti repedéseket a faszövetekben tárolt víz nyomása, az időjárás változása miatti összehúzódása, kitágulása okozza. Ez részben igaz lehet, de akkor mi okozza a fűtött lakásokban lévő szerkezetek (pl. egy belső faoszlop, a födémgerenda) ugyanilyen repedését?
Lehetséges lenne a dilatáció (azaz a mozgási hézag) hiánya is – bár ennek ellentmond az a tény, hogy a fa hőtágulási tényezője jóval kisebb, mint más szerkezeteké (amint azt egy korábbi táblázatban is bemutattuk).
Biztos, hogy a faanyagok ilyetén repedésének kialakulásában jelentős szerepet játszik az a terhelés is, melyet a gerendák, az oszlopok kapnak.Gyakran azt mondják, ez a folyamat nem gátolható meg, a faanyagok természetes velejárója.
Ennek ellent kell mondani…Nézzük csak meg például az Észak-Franciaországban vagy a brit szigeteken több száz éve álló favázas házakat. Miért nem látunk repedéseket az ide beépített favázakon, pedig ezek aztán igazán ki vannak téve az időjárás viszontagságainak – és jópár telet és nyarat kellett már átélniük.
A megoldás igen egyszerű – csakhogy tájékunkon (úgy az Alpoktól keletre) nehezen hajlandók a szakemberek tudomásul venni. A megoldás kulcsa: a megfelelő anyagot a megfelelő módon a megfelelő helyre kell beépíteni.Mit jelent ez?
Nagy terheket csak megfelelő teherbírású – elsősorban megfelelő keresztmetszeti tényezőkkel rendelkező – faanyagra lehet csak ráterhelni.
A teherhordó faszerkezet csak teljesen száraz és ép fából készülhet, és beépítése után fokozatosan, de azonnal meg kell kapnia azt a terhet, melyet a későbbiekben el kell viselnie.
És természetesen sürgősen gondoskodni kell a faanyag megfelelő kezeléséről, védelméről: mert egy hét késedelem is már a károsodás – azaz a repedés – megjelenéséhez vezethet.
Eleink – itthon és külföldön – nem sajnálták az időt és az odafigyelést. Nem engedtek beépíteni olyan fát épületeibe, melyen – régi jó faipari mondás – az előző héten még rigó fütyült (azaz frissen kivágott a fa).
Sőt: csak olyan faanyagot használtak fel, mely több évig megfelelő módon száradt, pihent. A kivárás nem csak a száradást tette lehetővé, de megmutatta a fa esetleges hibáit is – az ilyen fát aztán már nem használták fel.A favázas épületek Európa északi részében mindig keményfa vázat (tölgyfa vázat) kaptak. És a váznak használt oszlopok, gerendák nem a terhelési határukhoz közelítő méretben készültek, hanem jelentős ráhagyással: ez nem csak statikai biztonságot adott, hanem a fizikai károsodások megelőzésének is egyik kulcsa volt.
Persze, tisztában vagyok azzal, hogy manapság ezek az elvek már nem követhetők. E akkor mit tegyen az ember?
Még a mai rohanós életben, az azonnali eredményt akaró tevékenységek között is fontos, hogy legalább megközelítsük az alapvető szabályokat – így nem érhet meglepetés minket.Ha már megtörténik a baj, mindig nehezebb utólag korrigálni.
Napjainkban már igen sokféle olyan faerősítő, tapasztó anyag szerezhető be, amelyek akár réskitöltésre is alkalmasak.
Ha módunk van rá, és megbízható anyagot találunk, akkor ne várjunk sokat ezek használatával, a repedések kitöltésével. (Persze ekkor is igyekezzünk minél inkább természetes anyagokat használni).
Miért fontos ez? Mert a faanyagok, faszerkezetek ilyen hosszanti repedései a későbbi biológiai károk kialakulásának legjobb terepei: a résekbe betelepedő gombaspórák, az ott megülő nedvesség, az oda fészket rakó farontó bogarak aztán már helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. -
mdk01
addikt
válasz
zz76zz
#16136
üzenetére
A repedéseket általában rovarok, gombák egyéb betegségek okozzák nem a helytelen szárítás.
Max elősegíthetik vagy rásegítenek, de a repedés a fában lévő feszültség és szárítás együttes következménye, amire rálehet segíteni dolgokkal(pl. fent említett, vagy gyors szárítás) de lehet ellene is dolgozni(végek leszigetelése, lassú szárítás,vagy összekapcsozni)
-
mdk01
addikt
válasz
Márton111
#16138
üzenetére
Az elmélet nem rossz, csak abban javítanálak ki hogy sztem(bár még nem figyeltem sosem és nincs előttem egyetlen palló sem) ha az elméleti részt nézzük akkor elvileg a palló/deszka a belseje(jobb fele-->bélhez közelebb eső) fog megrepedni, mivel mint tudjuk(legalábbis gondolom) hogy a fa azért teknősödik meg, mert az évgyűrűk próbálnak kiegyenesedni, mivel megszűnt a felszeleteléssel a kiegyenlítő erő. Ergó a fának a bal fele lesz holos és jobb felén kellenek hogy legyenek a repedések, mivel ott nyúlnak a rostok a balon meg tömördik/ne. Talán ezért is nem egyenesednek ki az évgyűrűk, mert nem bírja összenyomni a rostokat a bal oldalon, mivel akkora erő azért nincs benne.
Most ugye felületi repedésről beszélünk nem pedig a végről történt berepedésről.
-
Márton111
aktív tag
A fatörzs kb kör keresztmetszetű.A száradás viszont erre nincs tekintettel , és mindenhol nagyjából egyformán csökken, a fa szöveteinek térfogata.Emiatt a kör külsején repedések keletkeznek, mivel itt nagyobb távolságok vannak, tehát nagyobb mennyiségű szövet húzódik össze, és emiatt leszek a külső sugár fele a hézagok .A fa bele (legbelül a kör keresztmetszet közepe fele)viszont puha , repedékeny.Ezért az mindig meg fog repedezni,és mozogni is fog :hajlani ,csavarodni száradás közben.
Egyéb ,száradás közben fellépő repedéseket ,a fa szövetének egyenetlen szerkezete okoz. -
#16137
Winner_hun
félisten
zz76zz
#16136
-
zz76zz
csendes tag
Összevágtunk 20Tonna fát az elmúlt pár napban, ami természetes úton száradt. Volt, amelyik meg volt csavarodva volt amelyik nem. De volt benne olyan is, amelyik vízben volt cölöp az egyik sem volt megcsavarodva. Nem mondom, hogy mindegy a szárítás módja, de ami csavarodni akar az csavarodni fog, ami meg repedni az meg repedni. A repedéseket általában rovarok, gombák egyéb betegségek okozzák nem a helytelen szárítás.
-
t..janos
csendes tag
válasz
thyeby
#16132
üzenetére
Köszönöm az ötletet! Megnézem ezt a fakereskedést.
Elsőnek minap egy olyan boltban voltam ahol elég sok faáru mellett az üzlet egy részében félig vagy teljesen kész dekorációs anyagok voltak, de könnyen munkálható faanyag csak a fenyő volt, azt inkább hagytam.
Nem tudom a karcolás és a vésés közti különbséget, mármint mikortól számít ennek vagy annak. Elméletileg ezekkel kellene-lehetne megoldani, valahogy így.
Köszönöm a segítségedet!
-
thyeby
őstag
válasz
t..janos
#16131
üzenetére
Ha elmégy egy fakereskedésbe (pl Zatik), akkor vehetsz kisebb mennyiséget is. Jómagam pl egyszer Csongrádon benéztem a fatelepre, hogy tájékozódjak, milyen a minőség és az árak. Szóvá tettem, hogy ki kellene próbálnom a hársfát is, hogy tudjam, mit tudnék én abból gyártani. Szó nélkül adtak két db 4 méteres szélezetlen hárs deszkát, és még azt se engedte a tulaj, hogy fizessek érte. (Mondjuk az lehetséges, hogy ez a nagyvonalúság annak a reményében történt, hogy lehet, veszek majd tőlük egy teherautónyi fát.)
A hárs rendkívül jó alany a faragáshoz. De úgy látom nem is annyira faragni, mint inkább karcolni szeretnél. Erre sok egyéb fafaj is megfelelő a diótól a bükkig.
Aki faragásra adja a fejét, érdemes kipróbálnia sok fafajt.
A hársfatea pedig qrvajó mézzel, naranccsal, ha begvagy fázva.
-
t..janos
csendes tag
Üdvözletem!
Hozzám került pár kézi favéső (holker), mert évek óta kipróbálnám, és nem csináltam ilyet még sosem. Érdekelne pár alakzat megvalósítása, de inkább a domború ábrázolásból.
Hol lehetne favéséshez megfelelő teljesen kezdőnek alkalmas fát venni? Olvasgattam erről szóló könyveket ahol többek közt a hársfáról írnak jót, de neten keresgetve vagy m3-ben vehetnék ami felesleges vagy teát rendelhetnék
Budapesti lakos vagyok, a környéken lenne jó.A terv valami ilyesmi lenne, elsőre persze, mert elrontani mindent el lehet, akkor meg már azt ami érdekel:
http://74.204.170.196/sailboat/sail-introduction.htmSajnos mintákat nem nagyon találok neten, tudtok valamilyen gyűjtőoldalt?
-
mdk01
addikt
válasz
thyeby
#16125
üzenetére
Én arra utaltam (csak talán megint nem fogalmaztam egyértelműen), hogy a jól szárított deszkák elkezdenek ugyan repedni, de 5-6 cm után megállnak - azaz ennél hosszabban nem repednek be. És a szélső spangliléc épp oda esik sokszor.
Ezért:
plusz ha elképzeled hogyan van összerakva egy rakat akkor a bütüket mindkét oldalról éri általában a nap ami megint csak a végek gyors száradását segíti, és a repedést.
Tehát mert odáig süti a nap gondolom, a spanglilécen túl nem tud besütni a végekről.
Újságpapírt meg olyan fára szoktak ragasztani amivel érdemes foglalkozni. Értem ez alatt hogy bükk-kel, tölggyel, fenyővel nem fognak játszani(ahogy te sem játszol), de ami értékesebb fa, vagy olyan lesz a felhasználása(pl. rönkben esztergálni) annak érdemes a bütüjét leragasztani.
-
Soká
senior tag
Azért az elég nagy mellébeszélés, hogy "a fa úgyis megreped, ha akar". Nyilván vannak különbségek repedési hajlam tekintetében az egyes fafajok között, de a szárítás mikéntje jelentősen befolyásolja a fa rostszerkezetét és a repedésre való hajlamát. Nem véletlenül találták ki anno, hogy miként érdemes, és hogyan nem szabad szárítani a fát. A műszárítással is csínján kell bánni, különben pórul jár az ember. A repedés csak az egyik baj, de amikor túl gyorsan szárad a fa, akkor olyan feszültségek keletkezhetnek a fában, amivel csak a darabolás során szembesül az ember. Nyilván mindenki belefutott már, amikor a vágásnál jobbra balra elhajlik, elcsavarodik azt anyag (füstöl a körfűrész), noha látszólag szép egyenes a faanyag rostszerkezete. Ennek is köze van a szárításhoz.
-
thyeby
őstag
"Nem a spangliléc állítja meg a repedést..."
Szerintem félreértettél.
Azzal tisztában vagyok, hogy a bütü felől kezd repedni a fa, mert ott tud leggyorsabban távozni a víz. Én arra utaltam (csak talán megint nem fogalmaztam egyértelműen), hogy a jól szárított deszkák elkezdenek ugyan repedni, de 5-6 cm után megállnak - azaz ennél hosszabban nem repednek be. És a szélső spangliléc épp oda esik sokszor.
Ebben én nem vagyok biztos, azt ismét hangsúlyozom. Csupán egy feltételezés ez részemről arra a logikára alapozva, hogy amikor fel van rakatolva jó három méter magasba a fa, akkor elvileg tisztességes erővel nyomja a léc a deszkát.Elgondolkodtatott az a zz76zz által közvetített nézet, hogy ha egy fa el akar repedni, az el is fog repedni. Talán igaz lehet ez olyan esetekben, amikor vastag, és igen széles (60-80cm, amiben ráadásul ott a bél is) szélezetlen anyagot szárítunk, annak törvényszerűen repednie kell. Nekem azonban meggyőződésem, hogy a csúnya, hosszú repedésekért a hirtelen szárítás a felelős. Mert nagyon nagy feszültséget képes generálni az, amikor a vizesebb réteget a szárazabb réteg húzni kezdi. Nem vagyok teljesen bizonyos ebben, ezt nem szakirodalomból halásztam, csak tapasztalom. Amikor egy m3 fát is meg tudok úgy szárítani, hogy egyetlen repedés sincs a máglyában - úgy, hogy nem ragasztok újságpapírt a bütükre(!), az elég beszédes adat.
-
mdk01
addikt
válasz
Sanyabá
#16123
üzenetére
Láttam régebben vmi doc. filmet vagy hasonlót ahol az emberek hatalmas ilyen "farönk mezőket" terelgettek lefele a folyón és ugráltak egyikről a másikra meg mint a gondolás emberek egy bottal terelgették a mezőt. Több száz rönköt kell elképzelni amik mintha össze lettek volna kötve. Ügyesek voltak.
Vákuumkamra amúgy van Mo.-on ha erre gondoltál. A cégünknél is volt egy 6m-es amit 3éve adtak el 600k körül mert nem kellett. Ahhoz képest hogy olyan 80cm volt csak az átmérője és jó öreg volt már(kb. 20-30éves lehetett) elég drágán sikerült megválni tőle. -
Sanyabá
senior tag
válasz
zz76zz
#16110
üzenetére
Szerintem Te kevered a szezont a fazonnal.
Nem ezért tartották a vízben hogy kiszáradjon, hanem mint hogy föntebb is kifejtették , a szállítás,és a tárolási gondok miatt. Rönkben ,évek is kellenek a természetes száradáshoz. Meg aztán nincs idő arra hogy kiszáradjon, azt majd a végfelhasználó fogja meg oldani.
Foszniban vagy colos anyagban a száradás is hamarabb végbe megy.
Ismerem a vákuum kamrát, meg ez elvét is ,csak az gond, hogy drága. Itthon meg nincs is,(ha jól tudom). -
mdk01
addikt
válasz
jimy_l
#16113
üzenetére
Erről már hallottam pár évvel ezelőtt, de én úgy tudom hogy leginkább a tüzelés részére van kihegyezve a történet.
A bútor része sztem majdnem halott, vagy legfeljebb tömeggyártott xaroknál tudom elképzelni, meg az amcsiknál. Azért amelyik fának 300kg/m3 a súlya az sok xarra nem való ha azt nézzük hogy a lucfenyő 0,45-0,5g/cm3 körül van a borovi meg 0,6-0,65g/cm3.
Nem mellesleg vízálló---->ha...ha...
Nem deformálódik---->ha....ha....Még furnérozni sem jó hogy kilehetne váltani a forgácslapot könnyebb vmire, mert elgörbül táblába, vagy le kell darálni és forgácslapot csinálni belőle de sztem sokkal akkor sem lennének előrébb, mert most sem keményfából csinálják a forgácslapot és a ragasztó ugyanolyan nehéz benne.
Meg sztem itt is igaz az aranyszabály hogy "ami mindenre jó az nem jó semmire".
-
mdk01
addikt
válasz
zz76zz
#16111
üzenetére
Egy ismerősöm azt vallja, hogy teljesen mindegy ahol meg "akar" repedni a fa ott meg is fog.
... de lehet szabályozni.
Amúgy ha az az ismerősöd mondja ezt aki a radiátorra hordja fel száradni a fát(ergo ráfér egy radiátorra), majd "feldolgozza" ezt az óriási mennyiségű fát akkor lehet nem sokat hallgatnék rá.
Amúgy a fát lassan kell szárítani hogy minél kevésbé repedjen és a bütüjét leszokták ragasztani faragasztó+újságpapírral mert onnan tudja a legkönnyebb és leggyorsabban leadni a nedvességet mivel ott is veszi fel. Ezért reped neki a vége.Thyeby: Nem a spangliléc állítja meg a repedést hanem mint írtam ott adja le a legkönnyebben a fa a nedvességét plusz ha elképzeled hogyan van összerakva egy rakat akkor a bütüket mindkét oldalról éri általában a nap ami megint csak a végek gyors száradását segíti, és a repedést.
Na megyek feldolgozom a fogvájót, mert bent maradt a pörkütt a fogamba.
-
mdk01
addikt
válasz
zz76zz
#16110
üzenetére
...ehhez hogyan jön ahhoz a vízben szárítják a fát?
Azért a folyón úsztatták mert a legolcsóbb szállítási módszer a mai napig ha van rá lehetőség. Azért hagyták ott mert gondolom minek emelnék ki feleslegesen és raktározzák, meg rakják egymásra.Most vagy te tudsz vmit , vagy én nem értem.
Amúgy a fa külsején is vannak rostok és sejtek csak az közelebb van a fa széléhez és gondolom kintről befele szárad fa.
-
-
zz76zz
csendes tag
válasz
Sanyabá
#16108
üzenetére
[link]
A lényeg, hogy a rostokba és sejtekben lévő víztől nehéz megszabadulni.
Régen nem voltak vákuumos módszerek. A fát kivágták elvitték a folyóhoz és leúsztatták a fűrésztelepek mellé, amik eleve a folyóparton voltak. Ott tartották rönköstől a vízben legalább egy fél évig aztán kiszedték és rövid időn belül feldolgozták. -
thyeby
őstag
"A szárítási időtartam nekem kicsit karcsúnak tűnik..."
Ahogy Sanyabá is írta, soktényezős dolog ez.
Azért írtam, mert én meg egyértelműen sokallottam, hogy akkor egy palló anyagot 5 évig kelljen szárítgatni.Évekkel ezelőtt szót váltottam erről az itteni EDRÉRT vezérének a fiával. Azt mondta, hogy 2-3 hónap alatt légszáraz lesz a collos fenyő, ha az uralkodó széliránynak megfelelően rakatolják.
Mindettől függetlenül én úgy gondolom, hogy egy év alatt még a vastagabb anyag is száraz lesz, hacsak nem valami halmozottan balfék szárítja.
Abból sosincs baj, ha tovább szárítjuk. Az én elvem az, hogy inkább egy évszakkal tovább száradjon, mint két héttel hamarabb kerüljön a gyalugépbe. Most, hogy 5-6 éve dolgozok nagyobb mennyiségű fával, kis túlzással merem mondani, hogy már a szagáról felismerem, ha még túl vizes. Mert illatot fog adni feldolgozáskor még a legszárazabb fa is, de a rakatnak nem lesz feltűnő szaga, ha már kellően száraz. Meg aztán sokszor a repedések is elárulják, ha már légszáraz. Viszont ha visszafogottan (meleg, de zárt helységben pl) szárítjuk, úgy még a repedésre erősen hajlamos bükk is teljesen ép marad. Egy szabadban helyesen szárított bükk végein a repedés nem lesz messzebb a bütüktől 5-6 cm-nél (talán a szellőzőléc fogja meg a repedést? ). Ha hirtelen száradt, akkor nem ritkán teljes hosszában is végigreped. -
mdk01
addikt
válasz
thyeby
#16102
üzenetére
Na ez szerint meg az én szavam van közelebb. Már az sem mindegy a könyv írója honnan származik, vagy melyik országrészről tanulta.
A könyvet amúgy nem találtam, de még majd megkeresem hátha abban egy 6. variációja van a p****-nak.
A szárítási időtartam nekem kicsit karcsúnak tűnik sztem legalább 1,5-tel szorozni kellene őket, de nem tudom. Ez legalább vmi számítás nem csak nagy vonalakban 1cm/év aztán kész.
Köszi -
thyeby
őstag
Többször olvastam régebben ezen a fórumon egy régi bölcseletet, miszerint a fát annyi évig kell szárítani, ahány cm vastag deszkákat rakatolunk.
Most rátaláltam a szakirodalomban egy képletre:
Ez azt jelenti, hogy max szűk egy év alatt még a foszni is kiszárad - jó körülmények között pedig még fél év is sok mondjuk collos fenyő esetében.
-
mdk01
addikt
válasz
Sanyabá
#16099
üzenetére
Pálmóc
Pangóc
PámvalcLehet Thyebynek lesz igaza és abból az irányból jött. Van egy asztalos könyvem aminek a hátuljába benne vannak több oldalon a németből átvett korcs szakszavak megnézem majd hogy abba benne van-e, csak az most nincs nálam.
Szerk. Most nézem........Rundkante(német)
Nem baj attól még megnézem.
Az angol meg csak elintézte egy wane szóval úgy egyszerűen ahogy szokták.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ez betyár jól hangzik.
Új hozzászólás Aktív témák
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Ez lenne a népkártya? Teszten a GeForce RTX 5060 Ti 16 GB
- sziku69: Szólánc.
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen SSD-t vegyek?
- Kuponkunyeráló
- Samsung LCD és LED TV-k
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Építő/felújító topik
- droidic: Videó letöltés yt-dlp-vel (profi módszer)!!!
- További aktív témák...
- Apple iPhone 12 Mini 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5060 Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- LG 27GS60QC-B - 27" Ívelt - 2560x1440 - 180Hz 1ms - AMD FreeSync - Bontatlan - 2 Év Gyári Garancia
- Bomba ár! Dell Latitude 5290 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I Cam I W11 I Garancia!
- Több mint 70.000 eladott szoftverlicenc
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest