Abszolút érzelmi döntést hoztam, amikor megvettem a Samsung Galaxy Note 4-est ma kora délután.
2014-ben jelent meg, abban az évben vásároltam meg, így májusban, a Nokia Lumia 520-ast, ami négy éven át szolgált. Életem eddigi legjobb telefonja volt, hiába számított fapados okostelefonnak. Sajnos 2018 októberében végleg tönkrement. Most pedig itt van negyven centire a bal kezemtől az íróasztalomon 2014 egyik zászlóshajója, egy komoly üzleti phablet. Olyan szeretettel simogatja a tekintetem, ahogy az egy kütyü bolondnál teljesen normális. Fülig ér a mosolyom. (Bármeddig is bírja, akár már holnap kileheli lelkét, nem érdekel. Persze ez ne történjen meg, maradjon működőképes.) Megszerzésének pillanata örökre beleégett a memóriámba. Imádom. Szegény Mi 9 Litét arrább "dobtam", a tévé előtt hever a töltőjén lógva. A helyén fekszik a Note 4 és bitang jó ránézni. Pedig a Xiaomi bevált, remek munkás telefon, megbízhatóan működik, de mégsem tudta tartósan megragadni a kütyübolond szívemet. Ilyen a szerelem, totál kaotikus és mindig az igazira vár. A Note 4 közel van az eszményihez. Nő létemre mindig is az üzleti készülékek vonzottak. Volt is három E szériás Nokiám (plusz nagyon vágytam E71-re és E52-re, de egyik sem került a kezeim közé), illetve két P szériás Sony Ericssonom. A Note 4 az első zászlóshajó Samsungom, de még idén veszek újabbat, Note 9-et. Azonban egyelőre sikerült jóllakatnom mobilmániámat, a márciusi és májusi beszerzéseimmel boldoggá tettem. Legközelebb karácsony környékén fog felébredni, amikor a szokott intenzitással fog nyaggatni, hogy neki újabb játékszer kell.

Nehéz feladvány volt és belebuktam.
Nem tudtam zöld ágra vergődni anyámmal.
Semmi idilli nem volt a kapcsolatunkban.
Szomorúan nézem a sok virágot.

A járványhelyzet engem is negatívan érint, csökkent a bevételem, szűkösen élek, plusz stressz van rajtam. Azonban a brit Covid variáns még jön-megy a társadalomban és sokkal genyább mint a tavaly fertőző alap vírus. Mire észleli magán az ember az életveszélyes oxigénhiányt és mentőt hív, addigra a tüdeje tönkrement és kicsi az esélye a túlélésre. Ezért halnak meg a korosztályomból is, a negyvenesek közül többen a Covidba. Ugyan tényleg sokan kaptak már oltást (én nem), de sokaknál még nem alakult ki az immunválasz. Valamint szerintem erősen túl van becsülve a Covidon rejtve átesettek száma. Nagyon korai a lazítás. És az emberek totálisan megőrültek. Olyan jövés-menés volt szombat este még az én csendes kisvárosomban is, hogy nem hittem a szememnek.
Öt éves korom óta gondolok a halálra, olvastam könyvet, amit szakorvos írt a halál módjairól, például infarktus, rák, baleset stb. Így jól tudom, hogy a nagypofájúak, akik még nem szaladtak bele a Covid súlyosabb lezajlásába erősen túlbecsülik saját tökösségüket és lekicsinylik a vírust. Ami valóban kicsi, de veszettül hatékony. Engem nem nyomaszt az újabb veszélyforrás, de nem vagyok ostoba, hogy alábecsüljem a megfulladás kínját, amivel a kétoldali tüdőgyulladás jár.
Évekkel korábban mondtam, hogy a magyar társadalom szétesett. A szombat esti fieszta megmutatta, hogy tényleg így van. Senki se ment meg minket önmagunktól. Kötelező olvasmány A vörös halál álarca.

200 dpi

Havi használt gsm bolti látogatásomat ma megejtettem. Két kézzel szorongattam a kütyümániám torkát, hogy engedje el a pénztárcát és ne vegyen még egy phabletet. A Mi 9 Lite jó választás volt, nincs szükségem újabbra. Persze a kütyümániám nyüszített, bokán harapott és síró smájlivá változva adta vissza a kikért Edge pluszt. Jaj-jaj. Ugyan sikerült győznöm, de csak csatát nyertem. Még idén biztosan lesz a kezemben Samsung zászlóshajó.

Egyébként melyiket ajánlanátok? Ki melyiket használta? Mik a tapasztalatok?

Ui.: A zászlóshajó birtoklása nem létszükséglet számomra. Egzotikus gyümölcs, ami nélkül lehet élni. A sóvárgás a csúcstechnika iránt szimpla hóbort nálam. Bár tény, hogy egyetlen egy technikai eszköz érdekel igazán, az "okostelefon".
A havi fotóválogatásomnál ott van, hogy mivel fotóztam. Van kompaktom és tükörreflexesem is.

200 dpi

Az Oroszlán a tavaszi égbolt ura, könnyen felismerhető csillagkép, amiben az egyik legszebb kettőscsillag található, a Gamma Leonis, Algieba. A képen sikerült megörökíteni a Rák Jászol nevű csillaghalmazát, a Hydra főcsillagát, az Alphardot, a Bereniké haját.
Ha derült égen megtaláltad az Oroszlánt, akkor tőle balra lefelé látni fogsz egy kékesfehér csillagot, ami a Spica és a Szűz főcsillaga. Ha innen felfelé tekintesz balra és fényes, narancs csillagot pillantasz meg, az az Arcturus, az Ökörhajcsárból. Ez a három csillagkép a tavaszt jelzi. Mindig szívesen gyönyörködöm bennük.

Felkaptam a Mi 9 Litét, a tripodot és kimentem az udvarra pár tesztfotót lőni. Két éve, március 28-án a Lumia 925-öst vittem az ég alá, hogy megtudjam lehetséges-e mobillal csillagokat fotózni. A maximális ISO és záridő láthatóvá tette az éjszakai égboltot. A sokkal újabb phablet még jobb fotókkal lepett meg. Itt is ugyanannyi volt mindkét érték, vagyis 3200 és 4 másodperc. Sokkal szebbek a képek. Bár az állvány is sokat segített. Elégedett vagyok.

200 dpi

A képen látható trióból mindhárom működik, a jobb oldali HTC Wildfire S 2011-es és a bátyám egyik régi mobilja volt, a bal oldali Huawei Y3 II 2016-ból ismerőstől landolt nálam mint nyugdíjazott készüléke. A középső a Nokia 2.1, ami hasznos igáslovam volt, amíg a 10-es frissítéssel a gyártó szinte lenullázta a használhatóságát.
Kicsit fura, hogy kütyümániám ellenére a 2010-es trendforduló elrobogott mellettem és évekkel később váltottam Androidra. Ez azért is lehet, mert nem városhoz, irodához vagy tech szektorhoz kötött munkám/életvitelem van, és bár vonzanak a kütyük, de nem fontosak számomra. Legyen megbízható, tegye a dolgát, ne legyen kényes és kész. Ezért volt tökéletes választás a Nokia 2.1 2018 telén, amikor már tényleg muszáj volt készüléket váltanom. Ha nem lenne a 10-estől átkozottul lassú, nem lett volna okom a cseréjére. Sajnos napi használatra alkalmatlanná vált, még az én türelmem is véges és a gyakori lefagyás/újraindulás elfogadhatatlan hiba nálam.
Nagyot ugrottam idén márciusban, az alap szintről a középkategóriába és maximálisan elégedett vagyok az új (használt) phabletemmel. A Xiaomi Mi9 Lite addig szolgál, amíg tönkre nem megy. Bár nem szoktam az eszközeimet lezúzni, vagyis évekre rendezkedhet be az ingzsebembe. Régimódi vagyok, a megbízhatóság az elsődleges szempont. Meglepően kevés funkcióját használom a modern phableteknek is. Például soha egyikre sem telepítettem játékot és eszem ágában sincs pénzügyeimet mobilon intézni. Igaz, most kénytelen voltam online buszjegy vásárló appot telepíteni, mert a vírus miatt nem lehet az első ajtón felszállni és hetente háromszor muszáj tömegközlekedéssel utaznom. Nem bliccelek. Régimódi tisztességes polgár vagyok. A komolyságomat viszont egy pillanat alatt eldobom, amint beszabadulok a kütyü boltba vagy áruházba, akár a kisgyerek a cukrászdában. Csillogó szemek és lángoló mohóság. Órákig tudnék játszani a phabletekkel.

Az első fekete-fehér képet a Xiaomi Mi9 Litével, hármat Nikon D7500 vázzal és 70-300 kit objektívvel, hatot Canon PowerShot A630 kompakttal készítettem a hónap során.