Rájöttem, hogy pár milliméter is mennyit számít, ha a telefont egy kézzel szeretném használni. A Lumia 925 70.6 milliméter széles, míg a Huawei Y3 II 66.7. Nincs köztük nagy eltérés és mégis a Lumia már a kibillenés határán van, amikor egy kézzel próbálom használni. A Nokia 2.1-es teljesen két kezes mobil volt nálam, mivel a szilikon tokjában 8 centi szélesre hízott. (Zsebben tartani nem tudtam, a táskámban hordtam.)
Érdekes, hogy egyértelműen jobb kezes vagyok, de a telefont mégis inkább bal kézzel használom. Mivel a bal kéz nem domináns, elég ügyetlenke, így tényleg fontos a telefon szélessége. A kis Huawei használata maximális komfortérzettel jár együtt. A Lumia már szívatósabb. Muszáj jobb kézzel elővennem, kihúznom a tokjából, a ballal fogadni a hívást és jobb kézzel fülhöz tenni. Bonyolult. Ellenben a Huaweit csak kiveszem a bal zsebemből (nincs rucija), bal hüvelykujjammal fogadom a hívást és teszem a fülemhez. Semmi gond. Gördülékeny a hívásfogadás. Közhely jön, de a mindennapos lóti-futi során nincs idege az embernek tötymörögni a telefonnal, még ha az adott modellt imádja is mint én a Lumia 925-öst. Királynőnek becézem, az íróasztalon puha kendőn pihen külön helyen. Szegény Huaweire ráraktam a jegyzetfüzetemet... És még kijelzőfóliája sincs. Ez a kis alap ketyere teljesen munka mobil nálam. Bár nem ütöm-vágom, de nem is tutujgatom. Használati tárgy. Meglepően jó az egyszerűsége és régebbi kiadása ellenére. Abszolúte olyan érzés a használata mint egy régi, megbízható nyomógombos mobilnak. Bár okostelefon funkciói is hibátlanok, de tényleg egyszerűbbnek érzem, nem oly kifinomultnak mint a Lumiát. Pedig az utóbbinak halott a rendszere és állnak le sorban az okostelefon funkciói, mégis a prémium megjelenése okán többnek látom. Jópofák és csalókák ezek a szubjektív benyomások. A valóság talaján futkosva és tapizva a mobilokat, a Huawei Y3 II a jobb használati tárgy.
