Hirdetés

Rádiótelefontól a digitális kiszolgáltatottságig az ökológiai válság korában

Hirdetés

Tévedsz, ha azt gondolod, hogy elkapott a "régen minden jobb volt" érzése. Másról szól az írásom. Lásd a különösen hosszú bejegyzés címet, amiben összefoglaltam a lényeget.
Emlékszem, amikor még voltak európai mobilgyártók, hogy miféle változatosság és valódi innováció jellemezte az iparágat. Emlékszem az első rádiótelefonomra, Ericsson GA318, az első FM rádiós mobilomra, Motorola V2288, az első színes kijelzősre, Nokia 3510i, az elsőre, ami már tudott mp3 csengőhangot megszólaltatni és kisebb java alkalmazásokat futtatni, valamint volt VGA kamerája, Sony Ericsson K508. Volt elképesztően jó kamerájú mobilom is, a Sony Ericsson K800.
Nagyon sok mobil megfordult nálam, mert élményt jelentett a használatuk. És a szabad telefonálás, életre szóló hatást gyakorolt rám. A generációm még emlékszik kisgyerekkorából, hogy mennyire nehezen lehetett vezetékes telefont szerezni.
Amikor egyik rokonomnál a 90-es években megláttam az első táska méretű Ericssont, leesett az állam.
Megjelenési événél jó pár évvel később szereztem be az első színes kijelzős, Symbian rendszerű okostelefont, a Nokia 7650-est, ami 2002-ben képviselte a csúcstechnológiát. Az ős-okostelefont működőképes állapotban raktam el, a gyűjteményem része. Sajnos az akkuja már tönkrement.
Meglepő módon, de telefonjaim zöme a mai napig működőképes! A legidősebb készülékem, amit be tudok kapcsolni, mert még "jó" az akkuja, a Motorola V3i. Most elővettem, hogy összehasonlítsam egy 2023-as flippes "olcsó" mobillal és elképesztő a minőségbeli különbség. A Razor formatervezési remekmű a mai napig. Nekem egy almazöld példányom van és ahogy ránézek az íróasztalomnál, még mindig őrületesen tetszik.

Dögletesen unalmassá vált az almás telefonnak "köszönhetően" a "közkedvelt" okostelefonok formája. Elég nehéz változatossá tenni a hatalmas kijelző köré felhúzott vékonyka borítást. 2008 nyarán indult hódító útjára az almás rendszerű okostelefon, amit gyorsan követett a zöld robotos, és egy ideig az ablakos rendszerűek is versenyben voltak. 2014-ben vásároltam meg ezen készülékek egyik alsó kategóriás modelljét, ami számomra tökéletesen megfelelt, négy éven át használtam, míg teljesen tönkrement. Tehát hat éven át jól megvoltam a hagyományos telefonokkal.
Most azon töprengek, hogy mennyi valós hasznot hoztak nekem a 2010 utáni mobilok, és használatuk miként változtatta meg az agyműködésemet. Oh, ne hidd, hogy nincs hatással az elmére! Ez egy piaci termék, amit vonzóvá tettek a dopamin löketek adagolásával. Agyunk természetes jutalmazó rendszerét használja ki, és a végtelen görgetés, végtelen tartalom pörgeti a dopamin adagolást, ami kis mennyiségben áldás, de túltolva átkozott mellékhatásai vannak. Összeadtam és kb. négy évet dobtam ki az életemből a közösségi alkalmazások túlzott használatával. Ez azért hideg zuhanyként ért. Az intuícióm figyelmeztetett 2009-ben, hogy ne regisztráljak a kék oldalra, de mivel életem egyik tekintélyszemélye javasolta, beléptem. Ez hiba volt. Nagyon komolyan gondolkozom azon, hogy teljesen átalakítom internetes tartalom-portfóliómat, és a lényegre szorítkozom. Nem szeretnék lemaradni életem hátralévő részéről, mert a valódi élet a kibertéren túl van.

Két fontos dologban csap be minket az okostelefon, az egyik a közösségi élmény a másik az én-hatékonyság. Irracionális látvány a közösségi terekben üldögélő és telefonjaikat simogató, révült emberek látványa. Az az igazság, hogy a végtelen információ (zömmel hasznavehetetlen zaj) túlterheli az agyat, kimeríti figyelmi kapacitását, szétszórttá tesz, ingerültté. Ha az ember megnézi, hogy mennyi a napi képernyőideje, kissé kijózanodik, hogy 4-6 órákat elpocsékol a véges életidejéből. De nagyon nehéz letenni a kis dopamin löketeket adagoló "okos" szerkentyűt, mert bizony függést okoz. És ne áltasd magadat, hogy mennyi mindenben segíti az életedet, mert két igen fontos dologban viszont mínuszba visz, sorvasztja a személyes társas kapcsolataidat és az én-hatékonyságodat. És mennyire racionális oly sok mindent rábízni bizalmas dolgainkból egyetlen eszközre és néhány világcégre? Megdöbbentő mértékben szolgáltattuk ki magunkat. Kérlek, tényleg ne áltasd magadat, hogy te aztán tudatosan véded az adataidat és számodra igenis hasznos eszköz az okostelefon. Tedd le egy napra, aztán utána gondolkozhatsz a meglepő tapasztalataidon.
Itt van körülöttem cirka húsz mobil, egyszerű nyomógombostól a valamikori zászlóshajóig sokféle típus számos gyártótól. És bár zömmel használhatók, mégis elektronikus hulladéknak számítanak. Szemetet dédelgettem és szemetet tekintettem a kommunikáció kiterjesztésének. Számos tanulság koppan a fejemen. Ezen eszközök újrahasznosítása extra befektetést igényel, további energiahordozók felhasználását, vagyis mind a gyártásuk, mind az újrafeldolgozásuk árt a természeti környezetnek. Ne feledd, az élővilág, a bioszféra az életfenntartó rendszerünk. Technika függőségünk mindent összeadva inkább az ártalmunkra van mint a hasznunkra. Az ökológiai válság korába lépve ideje lenne számot vetnünk az életmódunk fonákságaival. Biztosan jót tett nekünk a szabadon engedett neoliberalizmus és a globalizáció? Biztosan szabad világban élünk? Biztosan életben maradnál a szolgáltatói szektor összeomlása esetén, ha a civilizációs vívmányaink, például a közművek leállnának? Biztosan lenne vized, élelmed? Biztosan meg tudnád óvni ezeket azoktól, akikből pár nap alatt kitörne a túlélésre hajtó állat?! Ez az egész, hogy itt pötyögök a laptop billentyűzetén és ilyesmikről írok, pusztán látszat, pótcselekvés, értelmetlen merengés. A lényeg a lenti videóban van.
Kérlek, hallgasd meg az előadást!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    "Ezen eszközök újrahasznosítása extra befektetést igényel, további energiahordozók felhasználását, vagyis mind a gyártásuk, mind az újrafeldolgozásuk árt a természeti környezetnek."

    Azért ne ess át ló túlsó oldalára.
    Az újra feldolgozás általában kevesebb környezeti terhelést jelent, mint a teljesen új előállítás.
    Az alumínium esetében sokkal - sokkal olcsóbb az újra hasznosítás, az előállításnál. Kilencven százalék feletti mértékben újra hasznosítják az alumíniumot. Nyilván ellen példát is lehet találni.

    Az újrahasznosításnak van még egy előnye. Eltűnik a hulladék. Nem kerül ki a szeméttelepre. Nem köt ki az élővizekben. Nem szántják be földbe. Eszközökbe és tárgyakba épülve hasznos feladatot látnak el. Na jó. A hasznosság néha megkérdőjelezhető.

    A pazarlás egyik formája a régi dolgok őrizgetése. A régi telefonok ma már nyersanyagok. Amit azokból visszanyernek, azt nem kell új alapanyagként kibányászni, előállítani. A ritkaföldfémek kitermelése önmagában is katasztrofális környezetkárosítás. Az akkumulátorok újra hasznosítása környezetvédelmi szempontból tekinte többszörösen hasznos,

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Jack Hunter

    tag

    LOGOUT blog

    Engem is elkapott most kicsit a nosztalgia.Nekem walkmanmobilom volt az Ericsson jóvoltából, természetesen volt Nokia, aztán Siemens Me75, valamilyen Alcatel, aztán noname olcsó nyomógombosok.Mekkora menőség volt infrán küldözgetni a zenéket! ( Meg a meztelen csajokat :B )Később volt egy ütésálló CAT nyomógombosom is,nem szerettem. Aztán mi volt még? Ja, Lumiám is volt, amit végelgyengülésig használtam. Arról Motorola Defy+ ra váltottam, amit hülye fejjel eladtam, mert szörnyen megtetszett a dupla képernyős Yotaphone 2. Vagány volt a hátlapot beborító e- ink kijelző, akkoriban olyan szokatlan készülék volt, mint a mostani hajíthatós telefonok. Viszont ezen kívül semmi extrát nem tudott felmutatni, és szörnyen melegedett. Vettem helyette használtan egy nyomógombos Nokia 6070 et, ami mellé nemsokára jött a Saomi 9 se. A kicsi Nokiát sokáig nyúztam, végül az is elhasználódott. Vettem helyette egy modern nyomógombos Nokia zenetelefont, hát sehol sincs sem minőségben,sem tudásban az előzőekhez képest. De telefonálni jó, és sajnos nem akar megpusztulni. Nemrég cseréltem a Xiaomit Xiaomira, de arról már írtam. Sajnos nem mentettem meg semmit az utókornak.

    Az, hogy mennyi időt töltünk a képernyő előtt, nem csak rajtunk múlik. Sajnos bizonyos mértékig rá vagyunk szorítva. Gondolok itt az online számlákra, ami azért kényelmesebb, de ott vannak a webáruházak, amik szintén hasznosak, és saját tapasztalat alapján jó is hogy vannak, mert minőségi, mennyiségi műszaki cikket alig árulnak már a boltok. Jó, vannak ilyen üzletek, de nem minden kisvárosban, és egy egyszerű turmixgépért nem feltétlenül érdemes 50- 100 kilométereket utazni. Nem is olyan rég még a teszkóban is lehetett hifit venni, most meg már a médiamarkt, euronics nál sincs akkora választék. A kiszolgálás színvonaláról meg ne is beszéljünk.
    De elkanyarodtam. Ott az iskola, az online ellenőrzőkkel, a munkahelyi kapcsolattartás messengeren, e-mailben, a home office melók, amik megkövetelik a képernyőidőt. És tény, hogy egyre kiszolgáltatottabbak leszünk a médiának, tény, hogy egyre több időt pocsékolunk el az életünkből, de vajon mi történne, ha egyik napról a másikra lekapcsolnák a netet?

    Csak nevess, ne vedd túl komolyan!

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    A beágyazott Mátrix-részlet végéről hiányzik az, ahogy a Nokia krátert üt az aszfaltba. Ahelyett, hogy kézmagasságból az asztalra ejtve betörne a kijelzője, mint manapság szokás...

    A digitális kiszolgáltatottság az ifjabb nemzedékeken figyelhető meg leginkább. Nincs térerő (mobilnet), akkor nincs semmi, halál van. Nem tudja, hol van. (Mert csak online Google/Apple Mapset használ.) Nem tudja, hogyan juthatna haza. (Mert csak online Google Mapset, valamivel jobb esetben Budapest Go-t/menetrendek.hu-t használ.) Ha arra jár is egy busz, nem tud rá felszálni. (Mert csak online jegyezik.) Hiába van tele áruval a bolt, ő éhen hal, ha vagy nincs mobilnet, vagy a bank rendszerében van valami fennakadás.
    És persze a súlyos szerfüggők fizikai elvonási tüneteit produkálja fél órán belül, ha valamiért elmegy a WiFi.

    A tej élet, erő, egészség.

  • totron

    addikt

    Miért rossz, rosszabb az én-hatékonyság? Ezrekhez, tízezrekhez szólhatsz egyetlen poszttal, amit szájhagyomány (hagyományos szájalás) útján sehogy sem tudnál hozni. Értelmetlen merengéssé attól lesz, hogy nem változtatsz semmin, csak merengsz. A felvetés persze szükséges, de gőzkieresztő szelepnek használni ezt, majd csinálni tovább pontosan ugyanazt, amit addig és amit magad is megvetsz, a víz klasszikus prédikációja.
    Az is csak részben igaz, hogy az igazi élet a fizikai valóságban van.

    Miért gyűjtötted menet közben a mobilokat? Érzelmi kötődés? No meg annyira jól kerestél mindvégig, hogy nem kellett beleforgatnod a régit az újba. Pedig ha tetted volna a reciklációs jópontyaid magasabb szintekre hághattak volna, mostanra meg már mindegy, jó sok kismacska meghalt, a tengeri Szemét Szigetekre meg már árulják az építési jogokat.

    (#3) joghurt, nem tudja hogyan juthatna haza: szánalmas. Technikailag értem, de szánalmas. Mint a szobamacska amelyik egyszer kiesik az erkélyen, aztán 5 méteres körzetben dögli meg magát. Eljött a kor, amikor a cserkésztáboroknak, "primitív" skillfejlesztéseknek igazán van létjogosultságuk, akkor is, ha "nem".

    (#2) Jack Hunter, mivel nem a tajga közepén élsz, bármikor továbbadhatod a megpusztulni nem kívánó szarságot, miért kötöd magad hozzá? Enek a szocreál beidegződésnek, hogy márpedig igenis addig kell használni a valamit, ha tetszik, ha nem, amíg be nem adja a kulcsot, szóval ennek egy jó ideje már nincs létjogosultsága.

    A Tekszóban soha nem lehetett hifit venni. Netlekapcsolással példának okáért élelmiszerellátottság-hiány állna be.

  • eldiablo

    addikt

    válasz joghurt #3 üzenetére

    "A beágyazott Mátrix-részlet végéről hiányzik az, ahogy a Nokia krátert üt az aszfaltba. Ahelyett, hogy kézmagasságból az asztalra ejtve betörne a kijelzője, mint manapság szokás..."

    Van a fikció, a valóság pedig az, hogy a nokia akkoriban nem ragasztotta a NYÁK-hoz a chipeket, egy kisebb ütésre is eltörhettek a forrasztások és működésképtelenné válhatott a telefon.

    BTW, akkoriban a többi gyártó, mint pl az Ericsson, már ragasztott. :DDD

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz eldiablo #5 üzenetére

    Reméltem, hogy lejön az irónia. :U

    Az viszont konkrét tény, hogy ha vízbe esett a telód, gyorsan kikaptad belőle az akkut, megtörölted, kiszárítottad, és örültél. Most egy elhasználódott akkut sem tudsz magad kicserélni, mert le van ragasztva a ház, és az akku is az alaplaphoz.

    A tej élet, erő, egészség.

  • Jack Hunter

    tag

    LOGOUT blog

    válasz totron #4 üzenetére

    Itt egy cikk, nem csak hifit,házimozit,és egyéb műszaki cikket is árultak a teszkósok.
    [link]

    A telefont meg azért tartom meg, mert bár egy kalap hulladék, többe kerülne a posta ára, mint a készülék.

    Csak nevess, ne vedd túl komolyan!

  • eldiablo

    addikt

    válasz joghurt #6 üzenetére

    Ok, nem jött át. :DDD

    Én mindenkinek javaslom a bézik szerelési képességek elsajátítását.
    Öcsémnek egyszer mutattam meg, hogy kell hajszárítóval, meg szétvágott vizes palackkal szétszedni egy telefont, idén már ő csinálta, mert a haverja vízálló telefonja beázott a Balatonban.

    Amúgy tapasztalatom szerint a legtöbb ragasztott telefon közepes mértékben folyadékálló, de ezt tényleg csak széljegyzetben írom.

  • tordaitibi

    veterán

    válasz Hieronymus #1 üzenetére

    Csak az újrahasznosításra reagálva,
    Sajnos ez amit leírtál az rózsaszín álom. Már régóta használatos termékeknél igen (vas alu réztartalmú termékek, ólomakku stb), de pont a legújabbaknál nem.
    Egy litium akku vagy egy napelem, netán egy szélgenerátor rotorja, vagy az autók műanyag alkatrészei jelen pillanatban 80-90%-ban a kukába kötnek ki mivel lehetetlen újrahasznosítani. Illetve lehetséges de a jelenlegi technológiák mellett így 2-3x drágább lesz mint a közvetlen előállítás.
    És ki az a befektető, aki egy olyan startupot finanszíroz ami már az indulás pillanatában deficites...?

    Csak Európában jelenleg meghatározhatatlan, de több 10-100ezer tonna litiumbázisú akkumulátor várja hogy újrahasznosítsák. Konkrétan a gödi Samsungnál 10ezerszámra állnak azok a legyártott cellák amik 1%-nál jobban eltérnek a megkövetelt paraméterektől.
    Ezek a cellák lelkes amatőröknél, pl. mint én, akik elektomosan hobbiznak napelemes rendszerekkel, még 10+ évig vidáman működhetnének de esélytelen ezeket megszerezni vagy akár tizedáron megvásárolni. Pedig vadiúj akkuk.
    Ez kb. mint a multik naponta betömörítenek több 10 tonna szinte hibátlan, használható műszaki terméket és élelmiszert. Sorsuk a szeméttelepek.

    A recycling technológia iszonyat bonyolult egy mai akkunál, mivel a gyártásor gyakorlatilag molekulaszinten történik a litium, kobalt, grafit és egyéb alkotóelemek vegyítése, megfejelve többféle polimerizált műanyaggal.
    Napelem dettó, üveg hordozóra gőzöléses és növesztéses eljárással van felvive az anyagszerkezet, megfejelve egy műanyag laminálóréteggel.
    Gyakorlatilag az alumínium keret ami hasznosítható, a többi daráló és szeméttelep.

    A cikk írójának szeretném jelezni, a címben a "kiszolgáltatottságik " a végén g betű. kiszolgáltatottságig

  • Gargouille

    őstag

    Engem ez a 4-6 órás napi képernyőidő lepett meg, még sohasem néztem ezt meg a telefonomban, így kapva az alkalmon megtettem. Azt láttam, hogy bőven 1 óra alatt szoktam lenni átlagosan naponta. Igaz, tényleg csak telefonálásra használom, meg az authentikátor alkalmazások miatt kell elővennem. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Még van hozzászólás! Tovább