Hirdetés
- Maxell Retro DJ teszt
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Lenry: Melléképületblog - 4. rész - Kocsibeálló
- Bestx: Budget DIY eGPU USB4/Thunderbolt csatlakozással – egy mining VGA új élete.
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Random25: Windows 11 telepítés Pendriveról
- Real Racing 3 - Freemium csoda
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tulku
veterán
"Idősebb korban is simán megmaradhat jó a hallásod, csak a magas frekvenciákat nem hallod (olyan jól). Ez a kettő nem ugyanaz."
Egyetértek, alátámasztom személyes tapasztalatból...illetve mostanság úgy látom inkább a fiatalabb, tapasztalatlanabb (újgazdag?) korosztályt támadják rendesen...
A millás cuccok közül pedig nyilván vannak jobbak és rosszabbak....azért nem mindenkit lehet beetetni, megvezetni....nyilván van egy adott hype karakter is egy-egy logo láttán, de az abszolúte rossz azonnal kihull...példa:
Ismerősömhöz beállított egy ismerőse, hogy van neki egy sok százezres tápkábele, ami így meg úgy javít a hangon...bekötötték, hallgatták....az ismerősöm nem mert megszólalni; végül a másik bökte ki....hát ez sz@r...persze mentette ami menthető, hogy ebben a rendszerben, meg kell hozzá találni a megfelelő készüléket...stb...azt hiszem egy analóg kábel esetén még lehetnek ilyen érvelések (réz vs ezüst viszonylata egy adott rendszer karakterisztikájával...stb) de egy tápkábel esetén ez sántít... -
#20584850
törölt tag
Érdemes lenne egy hallástesztet is végezni néha és akkor rájönne az ember, hogy azon a hangerőn amin általában hallgatja a zenét (élvezeti zene hallgatás) ha nem tini tacskó 14-15kHz finis ott a vég. [link] [link]
Jövünk itt bohóckodunk 24bit/96kHz vagy aaaahh 24/192 mehetnénk még feljebb is...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
mikor a fejes 30kHz a hallás meg 15kHz. -
Titusz_61
csendes tag
válasz
Alarikman
#573
üzenetére
Egyetértek veled. Anno magam szórakoztatására, ismereteim bővítésére összevásároltam antikvárból a HIFI Magazin összes korábbi számát, vettem az újakat (mai napig megtartottam) olvastam a sztereo magazint, hifipiacot, av online leírásokat, stb. Többnyire úgy, hogy közben szólt a zene vagy kihangosítva, vagy fülessel. Több rendszeren volt már, van is, van amelyiken öröm zenét hallgatni, van amin kevésbé, de olyat nem tartottam meg, amin nem jó. Törekedem a jobb forrásanyagokra, lejátszó ezközökre is. De a lényeg, a ZENE. Ha az nem jó, akkor az összes többi nem számít. Ahogy az autóknál és minden másnál itt is megkeresik azt a célközönséget, akiknek méregdrágán, vagy indokolatlanul drágán el lehet adni valamit, mert van akinek ez számít. Mulatságos lenne autós topikokban olvasni, hogy milyen kutakon milyen tömlőkön érdemes tankolni, hogy kell szűrni az üzemanyagot, hogy frankó legyen minden. Remélem, akik ide írogatnak, közben hallgatnak zenét és nem a benne lévő nüansznyi különbségekre koncentrálnak, hanem az írásra és a hallgatott zenére. Szórakoztató, tanulságos írásokat olvastam most is, köszi, nektek!
-
#20584850
törölt tag
válasz
szaszlaci
#583
üzenetére
A 320 MP3 miért nem VBR? A legújabb lame van használva?
Érdemes lenne több ismert tömörítő progival konvertálni, és több progival elemezni, majd összehasonlítást végezni.
Majd rájön az ember, hogy felesleges kár rajta annyit rágódni mert csak(szájkarate). Jelentősebb érdembeli különbségek nem jönnek ki ha minőségben vannak megcsinálva. -
válasz
-Skylake-
#591
üzenetére
Idősebb korban is simán megmaradhat jó a hallásod, csak a magas frekvenciákat nem hallod (olyan jól). Ez a kettő nem ugyanaz.
Szvsz inkább az van, hogy egyrészt ezek a millás cuccok sokszor bullshit "technológiákat" használnak, s egyáltalán abban a ligában játszanak, ahol kéne annyi pénzért. Inkább a kognitív disszonancia redukció miatt érzik az emberek jobbnak.
Másrészt a HiFi jelentése nagyon eltorzult, ugyanis egy High Fidelity eszköznek eredeti definíció szerint tökéletesen kell reprodukálnia az adott hanganyagot, transzparens módon, objektíven. Eközben meg állandóan a szubjektivitásról megy a duma.
Gyakorlatban a hifizés egy hobbi. Az ember saját magának keresi a legmegfelelőbb hangot, de a legtöbb esetben mindenféle tudományos módszer (ABX vakteszt) nélkül, nehogy sérüljön az egó. S ennél a hobbinál nem is a cél elérése, hanem az út a lényeges, azaz a kütyüzés, a közösség. Ez utóbbi pedig nagyon jó dolog, csak ez a sok ezo-bullshit meg nagy mellény ne lenne.
-
#594
envagyok
veterán
Donki Hóte
#581
envagyok
veterán
válasz
Donki Hóte
#581
üzenetére
Így készül egy jó vinyl rip:
-
Tulku
veterán
Nem általánosságban beszéltem, nyilván minden esetben a 320-as mp3 tömörítésről agyalgok...pl az ES mp3 játékosát anno úgy emlegették sokan, hogy nem hallható különbség CD ellenében..
Én tökéletesen megértem, ha a minőségbeli különbségek bizonyos rendszereken és zenéken, szinte minden embernek hallhatatlanok.
Azt is, ha matematikailag bizonyítható, hogy a kidobott értékeknek elhanyagolható, vagy nincs jelentőségük.
Én mindösszesen annyit jegyeztem meg, hogy (placebo vagy nem placebo) pl. egy koncertterem belső terének érzékelésekor akár a zene kezdete bizonyos művi elemeket tartalmazott...de nyilván meghajlok a közös nem hallható, ezért irreleváns akarat előtt, nem vitatkozni akartam...kicsinységem erre alkalmatlan is lenne...
A CD vs vinyl pedig nyilván a legszubjektívebb érzet... -
Hallgasd meg az általam linkelt videóban a noise shape-t. Ugyanakkora amplitúdójú a zaj, mégis sokkal halkabbnak hallod, mert a magas frekvenciákra nem olyan érzékeny az ember.
Egyébként pedig megint általánosságban beszélsz MP3-ról, amikor itt a lehető legjobb minőségűről van szó. Ez nagyon nem mindegy, mert átlagban az MP3 borzalom.
-
-Skylake-
addikt
válasz
#90088192
#198
üzenetére
Ez egyébként számomra is érdekes kérdés volt mindig is. Mármint , ugye ezek a cuccok (a high end audio általában) embertelen pénzekbe kerülnek , egyértelműen olyan szintekről beszélünk ami kizárólag idősebbek körében jellemző , mert fiatalon egyszerűen nincs lehetőséged ezt megfizetni. Most komolyan , mondjuk ne is menjünk el az abszolút high end irányba csak a kommersz high end irányába : pl építesz egy rendszert egy BW 802 köré. Most érted , a 2 hangfal 6 milla + hozzá az elektronika , kábelek , társai. Legyen egyben egy 10es. Tehát mikor már megengedheted magadnak ezt a luxust akkor már valószínűleg minimum középkorú vagy , mert annyira sok pénzt emészt fel , hogy az gyakorlatilag vállalhatatlan. Szóval igen , érdekes kérdés , márpedig a hallásvesztés nem teória hanem tény.
-
PuMbA
titán
"Ha ezek a tömörítő algoritmusok bizonyos jelszint alatt kidobálnak információt, nem műanyagosítják el a zenét?"
Nem tudom. Valószínűleg azért lett ilyen az OPUS, mert jobban számít egy -70dB-es 16kHz, mint egy -100dB-es 5kHz. De ezek annyira halk jelszintek... halkabbak, mint ami a legtöbb LP zajszintje.
-
Tulku
veterán
Csak megjegyzés...kérdésképpen...
Ha ezek a tömörítő algoritmusok bizonyos jelszint alatt kidobálnak információt, nem műanyagosítják el a zenét?
Gyakorta éreztem bizonyos mp3 fájloknál, hogy van-nincs jeleket hallok, ezek szerint egy adott hangszer felfutása akkor kezdődik, amikor elér egy bizonyos jel (zaj) szintet, de nyilván ezt hangszere, készüléke válogatja, mikor teszi...ezért lehetett sok esetben, hogy szinte a semmiből tűnt elő egy hang...
Sok éve egy profi (SONY ES) rendszeren hallgattunk cd és MP3 fájlokat (mindkettő ES játékos volt) és az mp3 konverziónál nekem épp ez tűnt fel....azt hiszem ezt minősítik sokan digitális hang karakternek.
Másik példám egy LP vs CD zenehallgatás volt, aminél még hasonló zeneszámok sem voltak (nem összehasonlítani akartunk, csupán két redundáns jó rendszert hallgattunk) és a CD esetén (bár Meridian volt a játékos) egyértelműen sokkal hamarabb mondtam, hogy halkítsunk, kapcsoljunk másra...később jött az LP és majd fél óra múlva mondtam, hogy nyugodtabb vagyok...mert ezt éreztem...ismétlem nem minőségi különbségeket elemeztem... -
PuMbA
titán
válasz
benedekco
#585
üzenetére
"pl mp3 sokkal jobb eredményeket mutat mint az OPUS."
Az a nagyon sötét kék, ha jól tudom -100dB jelszint körül van
Az OPUS inkább megőrzi a nagyobb jelszintű (-70 - -90dB) magas hangokat és kidobja a nagyon alacsony (-100dB vagy kisebb) jelszintű közép és mély hangokat.lezso6: Ja, lásd, amit ebben a hozzászólásban írtam. Az se hülyeség, amit az OPUS csinál, hogy nem vág, de a jelszinttől függően dobál ki.
-
-
-
szaszlaci
addikt
Időközben csináltam egy OPUS összevetést is, Pumbával sikerült rájönni, hogy a tegnap mutatott tesztemnél elsiklottam a 44.1 -> 48 kHz "kötelező" újramintavételezésen a formátum esetén.
44.1 kHz-es volt a forrásfájl, ezt tömörítettem az MP3 változatokban, és ehhez hasonlítottam az eltérést.
OPUS-nál újramintavételezést csináltam 48 kHz-re – tehát érdemben több összetevő nem került a képletbe –, és a tömörítések után kapott eredményeket ehhez hasonlítottam. Ezért a két fajta etalon.
Első ránézésre jobb, mint az MP3, mert a felső tartományban többet tart meg, de miután értelmezzük a mérést, látható, hogy minimális az előnye. Kifejezetten alacsony, 128 kbps alatt viszont egyértelműen sokkal jobban szól az OPUS, mert ilyenkor is sokkal többet tart meg a magas frekvenciatartományból. Ami árnyalja itt az előnyét, hogy ahol ennek létjogosultsága van, többnyire nem játszható le.
Leginkább talán a 128 – 320 kbps között félúton lehet jó választás, amiből sokkal inkább az online zeneszolgáltatási vonatkozásokban van nyereség, és jóval kevésbé az otthoni tárolásnál.Arra viszont biztos jó a formátum, hogy FLAC vs. egészen alacsony bitrátás vakteszteket lehessen csinálni, ahol tízból nem kevés szupertvíteres hifista elhasal.
-
-
#581
Donki Hóte
veterán
#20584850
#570
válasz
#20584850
#570
üzenetére
Az a baj, hogy vinyl ripet nem lehet úgy csinálni, hogy ma este van fél órám, összedobok egy jó vinyp ripet
Egy jó rip készítéséhez pont olyan kiemelkedő cucc kell analóg oldalon, mint AD konverter oldalon.
A lemez lejátszásához kell egy átlag feletti lemezjátszó futómű átlag feletti hangkarral és kell egy jól beállított nagyon szuper hangszedő, valamint egy szintén jó RIAA korrektor.
A jó RIP-hez kell az, hogy a lemez tényleg jó minőségben tartalmazza a zenét (gyenge nyomású lemezt nem érdemes digitalizálni, kell keresni egy jó nyomású felvételt), és kell az, hogy a lemez csak pár lejátszáson legyen túl. Ha van olyan lemezünk, amit érdemes digitalizálni, akkor a lemezt karba kell vágni lejátszás előtt, le kell mosni, de minimum portalanítani és antisztatizálni kell.
Ekkor jöhet a lemez lejátszása és a hang rögzítése. Az analóg korszakban egyszerű volt a dolog, az ember az RIAA korrektor kimenetét bedugta a szalagos magnójába, megtisztította a fejeket, felrakott egy jó minőségű szalagot és minimum 19 cm/s sebességen futtatva a szalagot, felvette a zenét.
Persze ez sem volt tökéletes, a szalag fodrosodhatott, a szalag koszolhatta a fejeket, a fejek elállítódtak, felmágneseződtek, stb. stb. Mondjuk én megelégszem ezzel a technikával, a magnóm tud rögzíteni elég széles frekvencia tartományt eléggé alacsony zajszinttel, szóval ha kapok kölcsön rögzítésre érdemes lemezt, akkor szalagra rögzítem (mondjuk szalagom van bőven, ha nem lenne, akkor ez nem működhetne).
Elfogadom persze, hogy egy jó RIP időtállóbb, de a jó analóg felvételt jó DAC-al kell digitalizálni, szóval kell egy DAC, ami tud minimum 96kHz/24 biten digitalizálni (ennek az az oka, hogy a lemez lejátszása során előforduló sercegéseket, pattogásokat jobb hatásfokkal lehet kiszűrni a nagyobb felbontású digitális anyagból, már ha valaki az ilyen utófeldolgozásnak szükségét érzi).
Itt megint elszaladhat a ló az emberrel, a jóval 100 eFt feletti analóg szekció után kell még egy kell egy 25 - 50 eFt-os DAC is a jó eredményhez, meg persze kell egy jó kábelszet is a dologhoz.
Ha valaki nem hallgat analógot rendszeresen, akkor nincs meg a szükséges minőségű és állapotú analóg cucca, hiába van neki jó DAC-ja, a digitalizált vinyl hang tényleg el fog maradni attól a hangtól, amit képzetben ehhez társítanak.
-
#00137984
törölt tag
Igen, voltak BeatStream CD lejátszók, ahol elméletileg a lemezt bitre pontosan játszották vissza, nem DAC adatcsomagokban. Írott CD lemezeknél, ha gyengébb forrásból sikerült választani és az írást jó gyorsan lerendezték, akkor az eredetihez képest silányabb másolatott kaptál vagy akár "cicergett" is a másolt zenei CD. Jitter mértéke eltérő volt egyes gyártók CD lemezén, ezért némelyiket csak adattárolásra ajánlották a szakirodalomban. Érdekességek.
[link] -
Alarikman
senior tag
Nagyon parázs vita van itt, amúgy öröm olvasni...
Imádtam ezt a témát régen. Járattam egy pár hi-fis újságot is, azt hiszem a "stereo" volt az egyik. Annó vettem jobb kábeleket (interconnect monster audio), és biza hallottam a különbséget (vagy nem). Azóta jött a gyerek és eladtam a rendszert mielőtt benyomja a magasat.
Sennheiser jobb fajta füles nekem jelenleg a minőség. Némelyik Snapdragon procis telón(600-800-as sorozat) elég jó az integrált DAC. Most is ilyen van és Poweramp-al elég jól szól. -
PuMbA
titán
Igen, sokszor semmit sem mutat az a DR mérés, ezt én is tapasztaltam
Egyszer egy 2017-es vinyl ripet néztem, ahol mérés szerint nagyobb a dinamika a CD-hez képest, de hallásra ugyanaz volt, mint a CD verzió. És ezeket ripelik 24bit/192kHz-be.....de minek Túl sok a tárhelyük. -
#20584850
törölt tag
Egy időbe kísérleteztem vele, hogy tesztelgettem összehasonlítgattam a vinyl rip lemezeket a CD lenmezekkel. Jelentősebb eltérést nem tapasztaltam a vinyl rip javára sőt általában gyengébbek voltak dinamika téren.
Mennyire leharcolt a lemez, min játssza le, mivel digitalizálja ért e hozzá aki csinálja?
A net tele van mindenféle rip szeméttel a 24bit/192kHz az még nem jelent semmit...
Van, hogy a sima lemez lemosás se megy ahogy kellene. [link]
Tegyél már fel ha az időd engedi valahova, pár zenei számot amit olyan nagyra tartasz vinyl rip minőségben mert én még nem nagyon találkoztam vele. -
Konkrétan azért más a hullámforma, mert eltolja a fázist a szűrő.
Ez a DR meter program szintén egy audiofool baromság, önáltatásra. Én is kísérleteztem anno vele. -
-
Degeczi
nagyúr
Nem, az csak a hanglemez szűkebb frekvenciaátviteléből eredő félreértett jelenség.
Ha tényleg érdekel, pl. itt látsz egy érdekes videót, ahol a fazon saját maga által masterelt CD-t hasonlít össze a lemezzel, ahol látszólag utóbbinak van nagyobb dinamikája. De nincs, ez csak a mérőprogram erre való alkalmatlanságát bizonyítja...A magyarázat pedig itt látható: a 30 Hz-es felüláteresztő szűrő (mint egy hanglemez is) úgy torzítja el az eredeti jelet, h a pillanatnyi túllövések miatt a csúcsok nagyobb szélsőértéket jelentenek - miközben a tényleges hangerő válozatlan, nem nagyobb a dinamika.
-
plömplöm
őstag
a kérdésed helyesen ez lenne:
"miért nem szól sokkal jobban egy vinyl-rip 24bit 192kHz-es digitális formában mint 16bit 44kHz-es digitális formában?"
összehasonlítottál két audio-anyagot, ami valszeg egyáltalán nem ugyanaz, mint ahogy egy adott rendszer sem ugyanúgy szól, ha rátolsz némi mélyet és magasat, átlagjózsi szerint a loudness is egy jó dolog -
#563
zorrokalap
tag
zorrokalap
tag
En nem reg voltam egy ~2 millios rendszert hallgatni, nem vagyok nagy hifista, de azert erre kivancsi voltam.
A tulaj nagy vinyl fan ezert nyomatta rendesen es biza sztem ritka szarul szol egy modern normalis DAC-hoz kepest(forras CD vagy felette az mindegy azt nem hallom), sokkal kevesebb a reszlet. Volt amelyik lemez/zene egesz ok volt, de egyertelmuen gyengebb mint egy CD. Maga a pattogas annyira nem zavart mint gondoltam.Csak hogy a temahoz is: 320 mp3 vs CD, 15 eve hallottam fiatal fullel, nem tudom mit szerintem a magas hianyat(de nem volt egyszeru akkor se), ma mar biztos nem.
-
PuMbA
titán
Más a master. Vinyl-re nem tehetik rá a CD-re készült dinamika szegény, azaz laposan szóló anyagot, mert kiugrik a tű. Nekem is van 24bit/192kHz-es vinyl rip-em, amit természetesen átnyomtam 16/44-be egyből, hogy ne pazarolja feleslegesen a sok helyet, mert ugyanúgy szólnak
Sokkal jobban szól, mint a CD kiadás, mert kétszer nagyobb a dinamikatartománya. Ezt hallani is lehet, de dinamika tartomány mérő progival is mérni. -
-
Degeczi
nagyúr
válasz
proci985
#549
üzenetére
Félreérted. Nem azt mondom, h nincs hibajavítás az audio-CD-n, persze, h van.
De az a kiolvasott adatok alatti szinten van, nem férsz hozzá.Számítástechnikai adattárolásra abban a formában alkalmatlan, egyrészt mert a hibajavítás túl gyenge, másrészt ahogy írtam, h még csak pontosan be sem azonosíthatóak az egyes szektorok (hiszen nem arra találták ki a formátumot, hanem a folyamatos, egyszeres sebességű lejátszásra)
Ezért bővítették ki alaposan hibajavítási és szektorcímzési információkkal az adat CD formátumot. -
#554
PuMbA
titán
Donki Hóte
#552
PuMbA
titán
válasz
Donki Hóte
#552
üzenetére
Igen, nézd meg az 543-as hozzászólásba linkelt videót, ahol négyszögjel van, azaz sok szinuszgörbe összeadva, beleértve a 19kHz-et is
-
#553
lezso6
HÁZIGAZDA
Donki Hóte
#552
válasz
Donki Hóte
#552
üzenetére
Igen. Nézd meg a videót...
-
#552
Donki Hóte
veterán
PuMbA
#538
-
#550
zorrokalap
tag
zorrokalap
tag
Maga az informacio meg nezhet is ki ugy csak az a jel kb. 44kHz-es nem 10 (es igen ugy mar van veszteseg 44kHz-es sample rate mellett). DAC-bol meg nem az jon ki, szep is volna
-
proci985
MODERÁTOR
míg az audió CD-n nincs ilyesmi
audio cdn ahogy nezem egy frame 408bit audio es 180 bitnyi parity es sync data, CIRC hibajavito algoritmussal megkuldve. [link] forrasa wiki oldal pl onellentmond, eloszor irja, hogy nincs hibajavitas, majd leirja, hogy CIRCet hasznal. oke
btw jellemzoen lejatszoknal buffer is szokott lenni, ezt is el szoktak neha felejteni. autos lejatszoknal es cd walkmaneknel enelkul kb nem is mukodott volna a technologia.
-
Degeczi
nagyúr
válasz
proci985
#539
üzenetére
Nem, teljesen máshogy tárolja! Adat CD-n a szektorok 2532 byte-jából 304 byte csak hibajavításra és beazonosításra szolgál, míg az audió CD-n nincs ilyesmi, az csak a hangadatokat tárolja. Emiatt már az is gondot jelent, h az egyes szektorok pontosan be legyenek azonosítva... nagyon nem triviális probléma a grabbelés.
-
proci985
MODERÁTOR
válasz
envagyok
#540
üzenetére
hanem egyszerűen csak szarabbul szólt minden
vagy siman ahhoz a hangzashoz voltak szolva, tehat amikor jobban (mashogy) szolt az uj rendszer, akkor az mindjart nem volt annyira jo.Kb. a 192Khz/24 bit éri utol hangzásban az analóg lemezt, már ha a felvétel, a keverés, és a masterelés is legalább ezen a szinten megy.
latszik hogy hifi teruleten meg mindig eros az analog lobbi. a vinyl dinamikaban (es mar reszletessegben is) siman rosszabb a digitalis formatumoknal. meg porosodik, kopik... ellenben analog, szoval az audiofil gyartoknak egyszerubb eladni a komplikaltabb (es persze meregdraga) lejatszoeszkozoket.az LP szep meg ki lehet rakni a falra (amig nem eri nap / meleg), de jelenleg mar nincs elonye. master szempontbol loudness wart nehezebb volt osszehozni rajta, de azt meg digitalis mediaval se muszaj elrontani.
-
-
envagyok
veterán
Tényleg?
És ha nem tiszta színuszgörbe, és vannak benne kisebb tüskék, azt is?
Ugyanazt tutira nem kapod vissza, ha nincs adat, lehetetlen a teljesen egyező visszaalakítás.
Pont emiatt is volt, hogy amikor a régi analóg lemezeket leváltotta a CD, sok ember nem örült.
És nem azért, mert vallásos hittérítő emberek voltak, hanem egyszerűen csak szarabbul szólt minden.
Kb. a 192Khz/24 bit éri utol hangzásban az analóg lemezt, már ha a felvétel, a keverés, és a masterelés is legalább ezen a szinten megy. -
proci985
MODERÁTOR
persze a logikai reprezentacio elter, de ettol meg valahogy a fizikai retegbol ugyanugy logikai reteget kell konvertalni.
az audio grabbeles nehezsege meg max annyi volt, hogy a stream / substream parosbol logikai filet kellett kesziteni.
ami kulonbseg volt, hogy a nyomott cd jellemzoen ellenallobb es mashogy (egyszerubben) olvashato fizikai okok miatt, de ennek a reprezentaciohoz sok koze megint nincs.
egyebkent onnan indult ki a thread, hogy valaki azt allitotta, hogy a masolt es az eredeti lemez kozott lehetett hallani a kulonbseget.
-
PuMbA
titán
-
dabadab
titán
"Szóval a SACD-nek kicsit jobb a dinamikája."
Ami magyarul azt jelenti, hogy kisebb a zaja.
Tegye fel a kezét az, aki CD-n hallja az alapzajt olyan hangerőnél, aminél a hangos részek még nem okoznak halláskárosodást (és az tényleg a CD alapzaja, nem az erősítőé vagy egyéb komponensé). -
szaszlaci
addikt
Megtennél valamit? Ezt az RF anyagot le kéne tölteni.
Utána csinálnál belőle két OPUS-t? Az egyik 320 kbps legyen, ~8.4 MB. A másik alacsonyabb, olyan, amit te egyenértékűnek tartasz a 320-as MP3-mal. Minden egyéb beállítás rád van bízva. Utána küldd el őket. -
válasz
Kékes525
#531
üzenetére
A SACD az ugye nem PCM, hanem PDM formátumú. illetve nem csak sztereó lehet meg a SACD az valójában DVD. De ha csak sztereó anyagot nézünk:
CD: 96 dB dinamika, ~20 kHz max frekvencia
SACD: 105 dB dinamika, ~50 kHz max frekvenciaUgye denevérek nem vagyunk, jó ha 16-18 kHz-et hall még egy felnőtt ember. Szóval a SACD-nek kicsit jobb a dinamikája. Még ami megemlíthető az a Hi-Res, aminek a dinamikája 144 dB, illetve 90 kHz-es frekvenciákat is képes tárolni, de ezeknek már semmi értelme, mert az emberi hallás dinamikája 120 dB max és ugye 16-18 kHz felett már nem hallunk. Illetve korábban itt volt róla szó, hogy a legjobb audio-eszközeink se tudnak 120 dB dinamika fölé menni.
-
Kékes525
félisten
Mi van a CD (red book)-nál jobb minőségek esetében? Gondolok a SACD, DVD-Audio vagy a High Fidelity Pure Audio formátumok red book-ra (16bit-44,1kHz) való konvertált formájuk összehasonlításával (természetesen csak a sztereó sávra gondolok)? Ha már nem mindenki hall különbséget a 320-as mp3 és a flac (16bit-44,1kHz) között, akkor itt még inkább kisebb lehet a különbség. Ezek az extra formátumok csak marketing, üzleti jelentőségűek?
-
Ha már írott cd vs. eredeti cd közti különbség a téma. Én is hallottam különbséget, de mint ahogy sok más hallási tapasztalatomat, ezt is leellenőriztem. Készítettem egy eredeti, jó minőségű cd-ről másolatot, pc-s íróval. Cserélgettem a lejátszóban őket, volt rövid részlet meghallgatása, volt hosszabb, több szám meghallgatása, aztán cd-k cserélése. Sokszor. És igen, éreztem különbséget, mindig jobbnak hallottam az eredetit. Ezt akár be is lelkendezhettem volna az audio-topikokba, ahogy ez már szokás.
Aztán jött a vakteszt, ami faék egyszerűségű. A cd-író fiókját kinyitottam, felemeltem a fejem, hogy ne lássam a kezemet, és a kezemben össze-vissza kevergettem az eredeti és a másolt cd korongjait. Mint a kártyát, gyorsan, sokszor, és előbb-utóbb fogalmam sem volt, melyik cd van a bal, melyik a jobb kezemben. Aztán betettem a fiókba, úgy hogy természetesen nem néztem oda, melyik kerül be. (Eszemben sincs magamat becsapni.) Elindult a lejátszás, és hallgattam a zenét. Aztán tippeltem, melyik lehet........... Gyakorlatilag a random tippelgetés szintjét értem el, volt, hogy néha ráhibáztam, de amikor tök egyértelműnek hallottam a különbséget, és nagy összegű fogadásokat kötöttem volna rá, akkor is sok esetben a másik szólt. 
Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy nem lehet különbség, én ehhez kevés vagyok műszakilag. Mindössze annyit, hogy milyen becsapós tud lenni a tudatunk hatására a hallásunk. Is. -
#71562240
törölt tag
A többszörös sebességű CD-olvasók az audio CD-t is többszörösen olvassák. Nem ezen múlik.
Szerk.: Egyébként, elsősorban az olcsóság miatt egy idő után számos asztali audio CD-játszóba is számítógépes CD-ROM került (főleg audiofil jellegű készülékekbe, egy az egyben vagy modifikálva), és akkor az egy alap megfontolási kényszer a gyártó részéről, hogy hova állítsa a mondjuk 52-szeres képességű CD-ROM maximális sebességét. Ugyanis, kicsi az esély, hogy amit egyszeres sebességgel nem tudott kiolvasni az olvasó, azt majd nyolcszoros sebességnél többször próbálkozva sikerülni fog.
-
dabadab
titán
"1x CD olvasóknál audio CD-nél tényleg nincs újraolvasás, ha elsőre nem sikerül, hisz nem jut idő rá, a zenének mennie kell. A CD-lejátszó ezért interpolációval próbálja elfedni a hibát."
Az interpoláció előtt azért még ott van a Reed-Solomon hibajavítás is és csak akkor interpolál, ha az se segít.
-
CD-khez annyit tennék hozzá, hogy a hagyományos, 1x CD olvasóknál audio CD-nél tényleg nincs újraolvasás, ha elsőre nem sikerül, hisz nem jut idő rá, a zenének mennie kell. A CD-lejátszó ezért interpolációval próbálja elfedni a hibát.
Ugye két különböző módon olvasódik az adat és az audio CD. S úgy tudom az adattal ellentétben audio nem is olvasható úgy, hogy biztosan hibátlan legyen, azaz próbálja újra addig az olvasó, amíg bitre pontosan nem olvassa ki. Talán néhány olvasó tud csak ilyet.
Pontosan ezen ok miatt léteznek olyan szoftverek, mint az AccurateRip, mely a rippelt CD-ket hatalmas ellenőrző-összeg adatbázisok alapján ellenőrzi, hogy tényleg bitre pontos volt-e a rip.
Szóval az audio CD szar, az online FLAC jobb.
Pedig eléggé egyszerű lenne a megoldás, hisz csak ugyanúgy kéne olvasni az audio CD-t, mint az adat CD-t, s máris bitre pontos. De nincs ilyen vagy ritka. Habár lehet ma már minden CD-lejátszó tud ilyet. -
#71562240
törölt tag
Azért gyerekek, 2020-ban rácsodálkozni arra, hogy "vannak olyanok, akik állítják magukról", hogy meghallják a gyári CD és a számítógéppel(!) írt írható CD hangja közti különbséget, enyhén szólva szélmalomharc - de már 25 évvel ezelőtt is szélmalomharc volt, pedig akkortájt még voltak olyan minőségi számítógépes audio CD-írók és minőségi írható CD-k, amelyek igyekeztek az óhatatlan különbséget csökkenteni...
Nekem például kéttálcás asztali audio CD-íróm van, amely célkészülék arra hivatott, és arra képes, hogy jelentősen jobb minőségben írjon zenei CD-t, mint amire valaha is képes volt számítógépes CD-író számítógépben. Tegyük fel, hogy a lehető legjobb írható CD-re írok a számítógépes CD-íróknál sokkal jobb minőségben író célkészülékemmel, arra is szélmalomharc rácsodálkozni, hogy "vannak, akik állítják magukról", hogy meghallják a különbséget. Már csak a gyári nyomott CD és az írható égetett CD kiolvasási különbségei miatt is van eleve hangminőségkülönbség, még akkor is, ha feltételeznénk, hogy a másolás során hibajavítási kényszer nélkül pontról pontra ugyanazokat a piteket sikerült volna átmásolni az írhatóra.
-
Degeczi
nagyúr
-
Degeczi
nagyúr
válasz
Dilikutya
#515
üzenetére
Szép elmélet, cuki. A gyakorlatban viszont mindez erősen a CD játszó kiolvasó optikájától és mechanikájától függ, így simán előfordul, h ugyanaz az írott lemez hibátlanul lejátszható egyiken, egyáltalán nem egy másikon, és hibákkal egy harmadikon. Pedig a lemez, a másolat ugyanaz - mégis hol egyezik az eredetivel, hol nem...
Amikor pedig már nem az eredeti jelet kaptuk vissza, romlott a minőség. Nem azt írtam, h "tompább", ez bármiben jelentkhezhet.
-
Pocak89
senior tag
Mostanában ez a téma úgymond foglalkoztatott. Én nem mentem bele ilyen mélységig és igazából nem is terveztem belemerülni és egyszerűen csak a fülemre hallgattam. A véleményem, hogy a 320-as MP3 alapesetben kellően jó, ha csak azt hallgatom. Viszont ha ugyan azt a számot flacben hallgatom, azt jobbnak hallom. Én magas tartományban 17khz fölött nem hallok és nem is a magasban veszem észre a különbséget, hanem a mélyeknél. Elég basshead vagyok és azoknál a számoknál, amiket próbáltam ott egyértelműen hallom a különbséget. Teltebb, öblösebb, tisztább és volt olyan eset is, ahol olyan dallamokat hallottam, amik az mp3 társánál nem is volt ott! Ettől függetlenül maradni fog az mp3 nálam, mint fő formátum, főleg mert pár hónapja van spotify-om.
-
Dilikutya
félisten
De ez már nem önmagában abból adódik, hogy a CD másolt. És nem úgy romlik a minőség, hogy tompábban, csúnyábban szól, mint egy tömörített anyagnál. Meg ez nem önmagában a másolásból adódik, hanem ez már az adathordozó hibája. Alapesetben a másolatnak meg kell egyeznie az eredetivel.
-
#514
Dilikutya
félisten
Donki Hóte
#508
Dilikutya
félisten
válasz
Donki Hóte
#508
üzenetére
Szép elmélet, cuki. Csak egyrészt a CD-DVD írás jókora hibatűréssel rendelkezik (nettó 700 MB adat, meg majdnem ugyanennyi a redundancia), másrészt a jitter jelenségben periodikus jelek változása van, ennek nem igazán van köze az írt lemezekhez.
-
PuMbA
titán
válasz
szaszlaci
#510
üzenetére
Milyen paraméterekkel kódolta a foobar pontosan az OPUS-t? Én foobar "hibára" gyanakszok. A hivatalos leírásában le van írva, hogy a CBR-t például nem érdemes használni. VBR-re van kihegyezve az kodek.
Igazad van, hogy OPUS-t még nem minden játszik le, de AAC-t már minden.
-
szaszlaci
addikt
válasz
#71562240
#474
üzenetére
Szalmabábérvelés.
A négyzeten.
A köbön.lezso6, 504
"halkabbnak, tompábbnak tűnik. Lásd Youtube vs 320 kbps MP3"
Könnyen lehet azért, mert alacsonyabban vágja a magasakat, ezért részletszegényebbnek és halkabbnak érződik.Donki Hóte, 508
"a másolt CD-k esetében a CD-t író meghajtó nem állandó sebességgel forog, ezért a pitek távolsága nem állandó. Ez a távolság változást általában fel tudják dolgozni a CD lejátszók pufferei"
Úgy tudom, ott saját órajel segítségével kerül feldolgozásra az adat, jitter korrekció van. Igen tetemes mennyiségű hibajavítás is végbemehet. De ha már nem olvasható az adat, akkor esetleg kiesnek összetevők, és ezért halkabbnak tűnik. Vagy pattog.
Bár a nyakamat nem tenném ezekre az infókra. -
szaszlaci
addikt
Na most én próbálkoztam az OPUS-szal, de szinte biztos, hogy valami hiba volt.
1.3-as verzió, Foobar. Itt az eredmény, siralmasnak tűnik. És ez simán lehet másnál is, ha nem áll neki összehasonlítgatni a kapott spektrogramokat!
Szóval tényleg annyi kbps, mint amennyi be lett állítva és oda van írva.
A konverziók között van eltérés, szóval nem az van, hogy valami beállítás beragadt.
Azt meg ettől függetlenül – bár engem ez csak megerősített abban, ami az otthoni használatot illeti – az MP3 mellett szól, hogy a cipőfűzőm is lejátssza. Pincében a digitális képkeret viszi. Filléres kínai transzmitter viszi. 15 éves MP3-lejátszó viszi. Csak át kell másolni, semmi tökölés konvertálgatással. (És minőségromlással.)
Nem vagyok a többi formátum ellen, de a magam részére a választás egyértelmű. -
szaszlaci
addikt
"A skálázás gyakorlatilag ugyanott van.
De nincs ott, egymásra raktam. Nem tudom, hol csúszott be nálad a hiba.Többieknek:
Csináltam egyet a Spek-kel is, mert szóba jött, hogy hát ezen aztán majd nagyon látszani fog az eltérés.
Persze, látványosabb, de értelmezzük is a látottakat! Azok a hiányzó részek 70 – 120 dB-lel halkabbak a normál megszólaló hangnál!
Ezen kívül azért azt se feledjük, hogy ezeknél a veszteségmentes ellenörzésére való programoknál az Y-tengely frekvenciakiosztása lineáris. Sokkal jobban láttatja a kevéssé jelentős részeket. Normál, reális esetben a halláshoz igazított logaritmikus kiosztást használunk. Ott a 10 kHz "nem" a 20 kHz fele, ami a skálázást és jelentőségét illeti. Nézzük csak hol van a 10 - meg a 20 kHz!
-
#508
Donki Hóte
veterán
Kékes525
#506
válasz
Kékes525
#506
üzenetére
Az ismerősöm a jitter jelenségével magyarázta az eredeti és a másolt CD közötti különbséget
Szerinte az eredeti gyári CD precíz nyomóformával készül, a pitek távolsága állandó.
Ezzel szemben a másolt CD-k esetében a CD-t író meghajtó nem állandó sebességgel forog, ezért a pitek távolsága nem állandó. Ez a távolság változást általában fel tudják dolgozni a CD lejátszók pufferei, de van amikor nem tökéletesen. Szerinte ez visszahat a hangra.
Lehet benn valami. Vagy nem igaz. Esetleg az ellenkezője az igaz. Vagy nem tudom...
-
#507
Donki Hóte
veterán
Degeczi
#502
Pedig régebben előfordulhatott, hogy halkabb (vagy hangosabb) lett a végeredmény.
Akkoriban sokaknak nem volt egy külön CD olvasó és egy CD író meghajtója a számítógépében, akkor nem volt más választása, mint a másolandó CD-t kiírni a HDD-re.
Ha nem ISO fáljba másolta ki az audio CD-t, hanem wav-ba begrabbelte és azt írta ki egy írható CD-re, akkor érhette meglepetés. Ugyanis volt olyan CD író program, amiben beépítetten (láthatatlanul és kiirthatatlanul) volt normailizálás, ami wav fájlok írása esetében működésbe lépett és megváltoztatta a másolt CD hangerejét
Szerencsére ezen már túllépett a technika, de voltak ilyen vadhajtások akkoriban.
-
#506
Kékes525
félisten
Donki Hóte
#498
Kékes525
félisten
válasz
Donki Hóte
#498
üzenetére
"vannak olyanok, akik állítják magukról, hogy meghallják az eredeti gyári CD-n lévő zene és a számítógépben másolt írott CD-n lévő zene közötti különbséget."
Ez lehetséges, ha a CD lejátszója a rippelés után meghibásodott, vagy a PC-je alkalmatlan a zene lejátszására. Akár hatalmas különbség is lehet.
-
Dilikutya
félisten
-
Hát, csak simán halkabb valóban nem lesz, legalábbis ez hülyén hangzik.
De annyi igazság van benne, hogy amikor jól hallhatóan tömörített az adott hanganyag, akkor halkabbnak, tompábbnak tűnik. Lásd Youtube vs 320 kbps MP3, ahol utóbbi hangosabbnak hallatszik. Persze a valóságbanm mérve nem biztos, hogy hangosabb, csak annak tűnik.
-
#503
Dilikutya
félisten
Donki Hóte
#498
Dilikutya
félisten
válasz
Donki Hóte
#498
üzenetére
Ilyen nem, de olyan volt itt a topikban is, aki komolyan gondolta a drága USB kábelt.
-
#501
liszi70
nagyúr
Donki Hóte
#498
válasz
Donki Hóte
#498
üzenetére
"Nem biztos, hogy ironikus a posztja, mert vannak olyanok, akik állítják magukról......"
De, ironikus a posztja, nagyon nem ő az, aki ilyet állít magáról.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
mikor a fejes 30kHz a hallás meg 15kHz.
Az ABX teszten derül ki, hogy egyáltalán hallod-e a különbséget és tudod-e melyik a jobb.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Veszteségmentes vagy pszichoakusztikus tömörítés? Megvizsgáltam a kódolási veszteségeket.
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Milyen notebookot vegyek?
- Milyen légkondit a lakásba?
- Gyúrósok ide!
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Yettel topik
- További aktív témák...
- Darkflash Darkair cpu cooler nagy mennyiségben
- ÚJ Apple Macbook Air 15,3 M4 10C CPU/10C GPU/16GB/256GB - Ezüst -(2025)- 3 Ciklus-3 év gari - MAGYAR
- IPhone 8 Plus 64GB gyári független megkímélt új akku
- GOPRO Hero 12 BLACK - 5.3k akciókamera - VADONATÚJ (1.)
- ASUS TUF GAMING B760M-BTF WIFI D4 (Wifis DDR4 alaplap)
- Gamer PC új 12 hónap jótállás/Áfá-s számlával!
- Új Apple iPhone 16 Pro 256GB, Kártyafüggetlen, 3 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! HP ProBook 430 G3 - i5-6GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 13,3" HD I Cam I W10 I Garancia!
- Samsung Galaxy A35 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest