Van egy (sok) mondat a szeretetről a Harry Potterben. Mikor Dumbledore elmeséli Harrynek, hogy az édesanyja a testével védelmezte, óvta, mikor Harryt Voldemort 1 éves korában megtámadta. Valahogy úgy szól, hogy: akit valaha ennyire szerettek, az nyomot hagy, Harry! Ott van a véredben, minden sejtedben...A Sötét nagyúr nem árthat neked, ezért nem tudott elpusztítani, mert a szeretet megóvott...
És a halálról is: akit szerettünk, az nem hal meg igazán. Ott él bennünk...
Persze, misztikusabb, bonyolultabb az egész történet, de ez a lényege.
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
