Új hozzászólás Aktív témák

• #20168 nyunyu félisten pmonitor #20136

  Új Válasz 2024-05-20 09:53:03 #20168

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  nyunyu

  félisten

  válasz pmonitor #20136 üzenetére

  De pl az önkiszolgáló kasszák esetén sem értem, hogy miért nem jutott senkinek az eszébe az, hogy legkésőbb a nyugta nyomtatása előtt árucikkenként összesítenék a darabszámot. Csak ezzel mennyi papírt meg lehetne takarítani országosan? Hozzáteszem, hogy ezt nem csak az önkiszolgáló kasszákra, hanem a hagyományos pénztárakra is lehetne alkalmazni. Összefutottam olyan pénztárossal is, aki 14 darab táblás csokit egyesével csippantott le(úgy, hogy én 2 x 7 - es sorba készítettem elő neki). Na, aaz ilyeneket is kiszűrhetné a program. Azért nem mind1, hogy 14 sorba nyomtatja ki a gép, vagy max. 2 sorban.

  Ennek nagyon egyszerű oka van: pénztárgép és taxaméter rendelet.

  Ez kellően szőrszálhasogató módon specifikálja egy pénztárgép minden műszaki, funkcionális aspektusát, nyugta, számla tartalmát, kinézetét.

  Alapvetés: ami egyszer bekerül az adóügyi egység memóriájába, az utólag már nem módosítható, maximum stornózni tudod, de az új tétel, ellentétes árral
  Alapvetés2: nyomtatót, vevőkijelzőt az adóügyi egység vezérli, nem kötheted direktben a számítógépre, pláne nem vezérelheted a saját fejed szerint.

  Nem tudom most milyen adóügyi egységet használnak az áruházak, mivel utoljára 15 éve foglalkoztam ezzel.
  Mi anno a BBOX Pocok4 aztán Pocok8 modulját illesztettük az éttermi szoftverünkhöz. (Auchan akkoriban még az eJournal nélküli, 2 példányos mátrixnyomtatós Pocok2-t használta)

  Ez nagyon leegyszerűsítve úgy működött, hogy soros porton etetted parancsokkal:
  - nyugta nyitás: új nyugta generálása, ekkor kinyomtatta a nyugta fejlécet a kötelező elemekkel (bolt neve, telephely címe, cégnév, cég székhelye, dátum, nyugta szám...)
  - új tétel: megadtad a tétel nevét, darabszámát, mennyiségi egységét, egységárát, ÁFA kulcsát (A-E) ekkor letárolta a zárolt memóriába és kinyomtatott egy sort.
  - ha rontottad, akkor tétel stornót kellett küldeni negatív árral, ez új tételként jelent meg a memóriában, és ismét kinyomtatott egy sort.
  - ha végeztél, akkor nyugta zárás parancs, itt megadtad a fizetésmódot (KP, bankkártya, utalvány... Milyen címlet), ekkor összeszámolta az ÁFA kulcsonkénti részösszegeket, végösszeget, visszajárót és a nyugta lábléccel együtt kinyomtatta, valamint lezárta a memóriában a nyitott nyugta rekordot.

  De ez még az online pénztárgép című őrület 2012-es bevezetése előtt volt, de gondolom a mostani műszaki követelmények is hasonló működési módot írnak le, csak a sallangok változtak. (Pl. nem kell éves zárást nyomtatni, és papíron vagy az éves eJournalt pénztárgép szervizzel CDre kiíratva leadni a NAVnak, hanem az online cucc úgyis lejelenti nyugtánként, legkésőbb a napi zárásnál az integrált mobilneret használva
  Vagy 2005-ben még csak 5000 napnyi/műszaknyi nyugtát kellett tudnia eltárolnia egy adóügyi egységnek, 2009 körül ezt 10000-re duplázták, mostani online verzió már 20000 napnyi memóriát követel, közben meg 3-5 évente kidobatják a hardvert új jogszabályi követelmények miatt
  Pl. 2006-ban levizsgázott Pocok4-es rendszerünk 2009-ben már nem kapott engedély hosszabbítást, mert "kevés volt a memóriája", cserélhettük mindent Pocok8-ra.
  5 év alatt, ha napi 3x van műszak váltás a 24/7-ben működő bolt/benzinkút pénztáránál, az 5x365x3=5475 napzárás.
  Átlag sarki boltban évente 300-365 napot zárnak, simán elketyegne 8-10 évig is egy 5000 napos adómemória, mielőtt cserélni kéne benne az epoxival kiöntött EPROMot, de akkor sem a komplett vezérlő egységet...)

  Eredeti kérdésedre visszatérve:
  Program valószínűleg azt csinálja, hogy vonalkód lehúzásnál automatikusan küldi a vonalkódhoz rendelt terméknevet, mennyiséget (1db), egységárat, ÁFAkulcsot új tételként az AEE-nek, aminek nincs mérlegelési lehetősége, új sorban nyomtatja.

  Másik megoldás az lenne, hogy a pénztáros kiválasztja a terméket, megnyomja a mennyiség gombot, tapiképernyőn bepötyögi/mérleggel leméreti a mennyiséget, aztán enterrel zárja, és ekkor kerülne át a termék neve, ára, pontos mennyissége, egységára, ÁFA kulcsa az AEE-be.
  (Pékárú vagy a gyümölcs így működik az önkiszolgáló kasszáknál, amikor rádobod a 3 almát a mérlegre, aztán kiválasztod, hogy jonatán.)

  De sokkal gyorsabb 7 csokit egyesével áthúzni a vonalkódolvasón, mint a mennyiség gombbal babrálni az érintőképernyőn, meg nem kell a pénztárosnak ide-oda fordulnia közben.
  Aldi/Lidl kaliberű cégeknél meg komolyan mérik a pénztárosok gyorsaságát, hány vásárlót szolgálnak ki óránként.
  Így náluk fel sem merül, hogy ezzel nyugtánként 3-5-10 centi papírt pazarolnak, lényeg az, hogy hárommal több vásárlót préseljenek át a pénztáron óránként, annyival kevesebb pénztárost kell fizetni.
  (Már rég nem néztem, mennyi most egy pénztárgépekbe való 80mmx80m-es hőpapír. 500Ft/guriga? az 500/80 = 6,25Ft/méter.
  Nyugtánként 10 centi papír felesleg az 62,5 fillér.)

Új hozzászólás Aktív témák