Ha már a D-re telepítetted a W7-et 2. körben, akkor gondolom előtte az említett cuccok le lettek mentve onnan. Majd aztán ha újra a C-re és most is arról fut a rendszer, akkor viszont tudni kellene törölni, formázni a D kötetet akár a meglévő Windows alól is. Max. előtte a régi rendszer boot bejegyzését célszerű eltávolítani, ha még ott van a rendszerindító menüben.

Viszont az nem derült ki, hogy a formázásnál mi a pontos hibaüzenet, miért nem engedi, nem lett mellékelve screenshot a lemezkezelőről sem, ahol a partíciók látszanak. Az utóbbi azért is lényeges, mert ha BIOS/MBR, más néven Legacy (CSM) módban lett telepítve a W7, akkor ott (is) szokott lenni egy kb. 100 MB-os partíció a rendszer számára fenntartva. Viszont ha az nem jött létre külön a lemez elején, hanem jobbik esetben a C-re kerültek azok a fájlok, rosszabb esetben a meglévő D-t használta erre a célra és az lett megjelölve aktívként, akkor az utóbbi szívás és vsz azért nem engedi formázni... Na ezért sem feltétlen jó fixen előparticionálni a lemezt, meg szimplán csak formázni a C-t, nem véletlenül javasolták a másik topikban is a korábbi telepítés partícióinak törlését.

[ Szerkesztve ]

Ha már előzőleg particionálva, akkor normál esetben nyilván nem kérdez rá erre és nem kell újraparticionálni. Gond akkor van, aha az NTFS kötet RAW lett, de akkor max. formázni akarja a fájlkezelőben. Ha inicializálatlan lett, akkor a lemezkezelőt megnyitva megjelenik az az opció és az MBR / GPT lehetőség. Viszont ahogyan a formázás, úgy az (újra)inicializálás is destruktív folyamat, a meghajtó tartalmának törlésével jár. Vagyis nyilván nem kellett volna azt választani... Meg ha már inicializálni akarja a Windows, akkor eleve nem lehet hozzáférni a korábbi partícióhoz sem, mert nem lefoglalt (unallocated), szóval nem utána tűnt el, hanem már amúgy sem jelent meg.

"Valahogy vissza lehet hozni?"

Jó esetben igen, egy másik topik hozzászólásában részletezve van, illetve a közvetlen visszaállítást jelen esetben egy másik leírás jobban szemlélteti. Viszont egyrészt mivel újra lett inicializálva a lemez (írás történt rá, ami tilos), ezért a sikeres helyreállítás / adatmentés esélye csökkenhet. Másrészt a bztonságosabb módszer az adatokra nézve az utóbbi, vagyis az adatmentés.

[ Szerkesztve ]

Az előző válaszban le van írva, hogy általánosan mit lehetne ilyenkor csinálni és a közvetlen visszaállításhoz is linkelve vannak programok, leírások. Tessék elolvasni!

"Kivettem a keretből és átraktam egy másikba."

Ez viszont más megvilágításba helyezheti az egészet. Ha az eredeti USB-s külső házból ki lett véve és egy másikba lett téve a HDD, az bizonyos esetekben okozhatja azt, hogy a másikban nem lehet hozzáférni a tartalmához. Max. újrainicializálás és újraparticionálás után használható újra a HDD, de akkor értelemszerűen a rajta lévő adatok is törlődnek. Vagyis ha az adatok megtartása a cél, akkor a kézenfekvő megoldás a HDD eredeti külső házba történő visszahelyezése lenne.

Az nem derült ki, hogy pontosan milyen WD külső merevlemezről van szó, se a tárolókapacitása (X GB / TB). De vélhetően 3,5"-os lehet, mivel a 2,5"-os modellek jellemzően integrált USB-sek, ezért nem lehet a bennük lévő belső HDD-t SATA-n csatlakoztatni. Ha pl. 3,5"-os My Book, akkor azoknál rendszerint hardveres titkosítás van, vagyis a HDD-t kivéve az eredeti külső házból máshol nem lehet hozzáférni annak tartalmához. De az is gondot okozhat főleg a 2 TB feletti lemezeknél, ha a 2 külső ház eltérő (pl. 4Kn vs. 512e) szektorméretet használ USB-n, akkor szintén nem, vagy csak részben lehet másikba áthelyezve a HDD-t hozzáférni annak a tartalmához. A másik külső házban ilyenkor max. teljes újraparticionálás után lesz újra rendesen használható a merevlemez, ahogyan az előbbi esetben szintén, de akkor immáron a korábbi adatok nélkül.

[ Szerkesztve ]

Ha az alzat levált a PCB-ről, vagy lötyög és emiatt érintkezési probléma van, akkor azt elvileg vissza lehet forrasztani. Valamint az USB-kábelt is lehet cserélni, ha hibás. Továbbá a lényeg az, hogy ha hardveres titkosítást használó My Book, akkor mindenképpen kell az eredeti SATA-USB panel a HDD-n lévő adatok hozzáféréséhez. Ha ahhoz csatlakoztatva a Windowsban megjelenik a drive fizikai lemezként az eszközkezelőben és a lemezkezelőben, valamint megvan a reális kapacitása (2 TB) és nem 0 bájt, akkor lehet esély az adatmentésre akár otthoni módszerekkel is. Ellenkező esetben viszont max. adatmentéses cég jöhet szóba, már ha megér annyit a dolog.

Adatmentéses ügyben viszont már az adatmentés - liksoft - HDD kereső mentéshez topikban kellene érdeklődni a konkrét lehetőségek felől. Meg amúgy is inkább ott kellett volna, ha kifejezetten az adatmentés a cél és nem szimplán csak a particionálással kapcsolatos a kérdés.

[ Szerkesztve ]

Most sem derül túl sok konkrétum, de könnyen lehet, hogy az a gond, ami az előző esetnél. Annál pedig 1x már ki lett fejtve a téma, felsorolva a lehetséges okok (pl. titkosítás, eltérő szektorméret), stb. Ha a tápegység ment tönkre, akkor viszont elvileg nem is kellene működnie az eszköznek.

"A win10 3 particiót lát. DE nem azt amit kéne."

Jó, de hol, fájlkezelőben, lemezkezelőben? Amit kéne, az a lemezelőben netán RAW, nem lefoglalt (unallocated), vagy mi?

[ Szerkesztve ]

Ha tönkremegy az eredeti külső ház, akkor normál (jó) esetben át lehet helyezni a HDD-t másikba is és kezelni fogja, hozzáférhető lesz USB-n a tartalma. A gond akkor van, ha a 2 külső ház pl. eltérő szektorméretet használ USB-n, akkor nem lehet hozzáférni a másikban, plusz akár a gépbe téve SATA-n a HDD tartalmához. Ha jelen esetben SATA-n nem lehetett, akkor valószínűleg az utóbbi eset állt fenn.

Egyébként meg biztonsági másolatok és akkor nem lesz gond. Sőt, ha fontos adatokról van szó, akkor alap, hogy azokról legyen más offline és / vagy online tárolókon is másolat, ne kizárólag csak 1 db fizikai tárolón legyenek meg másodpéldány nélkül.

Itt az is kérdés, hogy már meglevő telepítésnél, vagy egy esetleges újratelepítésnél. Amúgy meg a Windows telepítője létrehozza a rendszer számára fenntartott kisebb partíciókat BIOS/MBR és UEFI/GPT telepítésnél egyaránt, + Windowszal előtelepített laptopoknál szokott lenni gyári recovery partíció is (példa). Vagyis nyilván nem a felhasználónak kell a-tól z-ig minden partíciót létrehozni. Max. az szokott kérdés lenni, hogy egyben (csak C) legyen a lemezterület fenn maradó (nagyobb) része, vagy legyen pl. külön D partíció is az egyéb tartalmaknak. Amit alapvetően neked kellene tudni, eldönteni a saját igényeidhez mérten, valamint azt is, hogy ha felosztod, akkor mennyit szánsz a Windowsnak (C) és mennyit a D-nek. Tanácsként max. annyit lehet mondani, hogy ha már van bruttó 1 TB, akkor a C-t nyilván nem érdemes kicentizni, legyen legalább pl. 100 GB. De lehet több/kevesebb is attól függően, hogy mi kerül rá, mi lesz rajta tárolva, ami szintén neked kellene tudni, nem másoknak kitalálni.

+1: ha a rendszermeghajtó 5400-as laptop HDD, akkor azt nem ártana SSD-re cserélni, már ha a megfelelő sebesség és a gyors működés a cél. A HDD meg megtartható adattárnak ODD helyére rakott HDD Caddy-ben, vagy USB-s külső házban.

[ Szerkesztve ]

Egyrészt nem derült ki, hogy pontosan mit jelent ez a "minden particiojaval", ráfér-e egyáltalán az SSD-re, mert ugye az 1 TB-os forrásmeghajtó és az 500 GB-os célmeghajtó kapásból üti egymást. Valamint a forrásnál szükség esetén (hogy ráférjen) zsugorítani kell a kötetet, valamint a Macrium Reflect programban is van lehetőség a klónozás előtt a partíciók méretét megváltoztatni.

Másrészt az sem derült ki, hogy pontosan milyen Windows lesz klónozva és a Macrium Reflect melyik verziójával, mit jelent a "nem akarja befejezni", mi a pontos hibaüzenet, hibakód. Ha pl. W10 1903 és újabb verzió, ellenben a Macrium túl régi, akkor az okozhat gondot (példa).

Ja, hát ha nehezen/nem olvasható a forrásmeghajtó (HDD), mert éppen tele van szektorhibával (HDS mit mutat?), akkor nem meglepő, ha nem megy a klónozás és rendre hibára fut a program... Meg ha ütközik tárolókapacitás, lemezterület tekintetében a forrásmeghajtóról a célmeghatóra rámásolni (klónozni) kívánt partíciók mérete, azokon lévő adatmennyiség, akkor szintén nem meglepő, ha nem megy, lásd az előző válaszban leírtakat.

A termékkulcsot meg eleve nem kell matatni, nem kell egy újratelepítésnél újból megadni, ha 1x már telepítve és aktiválva lett azon a gépen a W10, amit a telepítő is világosan leír az aktiválásnál. Max. arra kell figyelni, hogy a licencnek megfelelő kiadás legyen a telepítésnél kiválasztva és telepítve. Azaz ha Home kiadáshoz van azon a gépen digitális licenc, termékkulcs, akkor azt és ne Pro/egyéb kiadást.

[ Szerkesztve ]

A többi hasonló particionáló programban is általában a fizetős kiadások (≥ Pro) tudják ezt, pl. az AOMEI esetében is. Ha full ingyenes megoldás kell, akkor ott van a Windowsra is elérhető TestDisk.
Az a leírtakból viszont nem derült ki, hogy esetedben mi a célja a partíció visszaállításának. Ha pl. fontos fájlok visszaszerzése, akkor a formázott/törölt partíció közvetlen visszaállítása helyett a standard adatmentés az elsődlegesen javasolt és az adatokra nézve biztonságosabb módszer.

[ Szerkesztve ]

Akkor elsődlegesen a standard adatmentés javasolt, mint már említve volt az előző válaszban, + Azokra a téma topikjából linkelt hozzászólásban felsorolva konkrét programok, amik között van ingyenes és fizetős egyaránt. Ahol egyrészt a fizetősből is nyilván azt javasolt megvenni, amelyik megtalálja a fájlokat, megfelelő eredményt ad a keresés után. Másrészt az nem meglepő, ha a teljes keresés sokáig eltart a meghajtó tárolókapacitásától és adatátviteli sebességétől függően. Viszont ha irreálisan lassú, akkor érdemes ránézni a meghajtó állapotára is pl. a HDS programmal. Az pedig alap adatmentésnél, hogy lehetőség csak olvasás történt a mentendő lemezről és írás ne, akkor ne legyen formázás, konvertálás stb., mert az ronthatja a mentés esélyét.

Először is alapesetben nyilván eleve GPT-re kell inicializálni egy 10 TB-os merevlemezt 512e logikai/fizikai szektormérettel ahhoz, hogy használható legyen a 2 TB feletti lemezterület, ez alap. Ez alól USB-n max. a 4Kn megoldás lehet kivétel, akkor használható, particionálható MBR alapon akár 16 TiB-ig is (bővebben).

Másrészt alapesetben egy belső / külső adatlemezen 1 db partíciót szokás létrehozni, pl. a gyárilag készre szerelt külső merevlemezeken is rendszerint 1 db partíció szokott lenni, illetve pontosabban GPT-re inicializálva 2 db lesz a rejtett MSR okán. Az ettől több partíció létrehozása viszont leginkább felhasználói igények függvénye, amit eleve neked kellene tudni. Ha pl. bizonyos tartalmak minél elszeparáltabb tárolása, a nagyobb adatátviteli sebesség kihasználása miatt a lemez elejének elkülönítése, eltérő fájlrendszerek használata, vegyes használat (operációs rendszer futtatása + adattárolás). stb. a cél, akkor lehet értelme a többpartíciós megoldásnak. Ha nincsenek ilyen igények, akkor viszont maradhat "egyben" a teljes lemezterület.

Legközelebb 1 kérdést elég lesz egyszerre 1 topikban feltenni, nem feltétlen kellene ugyanazt kb. egyidőben egy másikban is. Köszi!

[ Szerkesztve ]

Mármint ha klónozni akarod a HDD-n lévő Windowst SSD-re, akkor számos program van ilyen célra, amelyik közül pl. a Macrium Reflect ajánlott ilyen célra. Az meg elég alap, hogy nyilván nem kizárólag csak a C partíciót mentjük/klónozzuk, hanem a Windows számára BIOS/MBR és UEFI/GPT módban egyaránt létrehozott kisebb partíciókat (pl. SR, ESP, WinRE) is.

Ha a 2 db D meghajtó összevonása a cél, akkor a Windows beépített eszközeivel az általában csak destruktív módon, az egyik törlése után szokott lenni, meg az is lehetőleg a kiterjeszteni kívánt kötet után és ne előtte helyezkedjen el. Adatvesztés nélkül és közvetlenül 3 rd party particionáló programokkal lehet összevonni 2 partíciót (példa).

Viszont itt dinamikus lemezről van szó, aminél nem újdonság a 2 azonos meghajtóbetűjelű kötet, amit alapesetben nem kellene piszkálni az esetleges adatvesztés és egyéb problémák elkerülése végett! Ha nem célirányosan használsz dinamikus lemezt, hanem csak éppen így sikerült alapon lett ilyen, akkor javasolt róla lementeni az adatokat, majd átkonvertálni alaplemezzé és aszerint újból inicializálni, particionálni, formázni, majd utána visszamásolni rá a fájlokat. Bár külső particionáló programok akár adatvesztés nélkül is meg tudják oldani a dinamikus lemez alaplemezzé konvertálását, de fontos adatoknál azt előzetes mentés nélkül a jelenlegi felállásnál max. saját felelősségre javasolt próbálgatni.
Másik opció, hogy hagyod úgy a lemezt, ahogyan most van, meg ha nincs hova lementeni róla az adatokat. + Ez már amúgy is össze van gányolva, rajta a korábbi Windows-telepítés maradék partíciói (WinRE, ESP), azok sem lettek törölve, ott van egy elsődleges partíció meghajtóbetűjel nélkül, 103 GB unallocated terület parlagon, ráadásul mindegyik a már meglévő kötetek előtt, vagyis oly mindegy, hogy most 1, vagy 2 db D meghajtó van...

[ Szerkesztve ]

Hogy ne maradjon itt lógva a kérdés, a másik topikban kaptál választ, ahol szintén feltetted ugyanezt a kérdést.

[ Szerkesztve ]

Ilyenkor szokás a lemezkezelő/particionáló programról mellékelni egy screenshotot, hogy látszódjon mi a helyzet.

Ha a 200 GB-os partíciót ki akarod terjeszteni, akkor ahhoz alapesetben az kell, hogy a másik partíció törölve (unallocated) legyen, valamint a kiterjeszteni kívánt partíció mellett, illetve után helyezkedjen el. Egyéb esetben nem fog menni, vagy max. a partíciók átmozgatásával. hogy az unallocated terület közvetlenül a 200 GB-os partíció után helyezkedjen el.

Ha Linux alól próbálkozol, akkor meg egyértelműen a GParted / KParted (KDE), a GNOME Disk Utility nem igazán alkalmas az átmozgatásra és átméretezésre. Illetve a GParted esetében is fel van tüntetve a linkelt weboldalon lévő táblázatban, hogy melyik fájlrendszernél milyen particionálási műveleteket támogat.

[ Szerkesztve ]

Azért nem tudod jelenleg kiterjeszteni, mert az sdb2 primary (elsődleges) partíció, az sdb3 meg extended (kiterjesztett), illetve azon belül logikai kötet/meghajtó volt a törlés (unallocated) előtt. Tehát az sdb2 kiterjesztéséhez előtte teljesen törölni kellene az sdb3-at úgy, hogy csak unallocated legyen az egész és ne extended.

Amúgy MBR-lemezen 4 db elsődlegesen partíció lehet, vagy 3 db elsődleges + 1 kiterjesztetten belül több logikai. De ezzel is csak MBR sémánál kell szórakozni, GPT séma szerinti lemezeknél már nem, meg az utóbbinál alapesetben 128 db elsődleges partíció lehet.

[ Szerkesztve ]

Akkor meg az van, amit előzőleg linkeltem, vagyis a táblázat alapján exFAT fájlrendszerű partíciónál nem támogatja az átméretezést a GParted. Ha van Wndows is a gépen, vagy másik gépen, akkor az alól megoldható. Ha nincsen, akkor letöltesz pl. egy HBCD PE ISO-t, kiírod/rámásolod pendrive-ra az alábbi bejegyzés alapján, majd bebootod és annál van pl. AOMEI is, azzal meg tudod oldani a kiterjesztést, + akár a Windows/WinPE lemezkezelőjében is.

[ Szerkesztve ]

Ahogyan az előző esetnél, úgy itt is érvényes az, hogy nem ártana valami konkrétum, pl. screenshotok a problémáról, mert anélkül max. csak találgatni lehet.
Meg itt nem derült ki az sem, hogy az a HDD hogyan volt használva, pl. nem-e RAID-ben, vagy a Windows 10-nél nem-e lett beállítva tárolóhelyként, alaplemez / dinamikus lemez-e. IDE / SATA / USB interfészen van-e csatlakoztatva, stb.
Amúgy meg ott van a parancssor (DiskPart), abban is meg lehet próbálni törölni, majd újraparticionálni a merevlemezt, ha a lemezkezelőben nem megy.

2 db különálló unallocated terület alapesetben egyébként akkor szokott lenni, ha a 2+ TB-os HDD GPT helyett MBR-re van inicializálva (példa). Viszont ha tényleg csak 250 GB-os a HDD, akkor nem ez lehet a gond.

[ Szerkesztve ]