MBR-lemeznél max. 4 db elsődleges partíció lehet, vagy 3 db elsődleges és 1 kiterjesztetten belül több logikai. Azaz ha 5 db partíciót akarsz, akkor adott az utóbbi lehetőség, kiterjesztetten belül logikai partíció (pl. itt sdb3) létrehozása. + A Linux swap és rendszerpartíció lehet akár logikai partíción is (példa).

Kiterjesztett partíciót kell létrehozni a szabad területen és azon belül a rendszernek egy Ext4 + a swap (vagy helyette swap fájlt) + igény szerint egyéb partíciót stb., az alábbi leírás bővebben részletezi Manjaro KDE esetén. Ha nem megy, akkor a hibaüzenetek alapján kérdéses, hogy a HDD állapota oké-e, valamint W10-nél a gyorsindítás kikapcsolása megtörtént-e leállítás előtt? Ha az előbbiek rendben vannak, de továbbra sem megy, akkor a Linux specifikus beállításokhoz, problémákhoz ott van a Linux kezdőknek topik, + magának az adott rendszernek is van külön topikja Manjaro Linux néven. A jelen topik témáját érintően maga a particionálás már tisztázva lett, vagyis hogy kiterjesztetten belül logikai partíciókat kell létrehozni a telepítésnél, ha a meglévő 3 db mellett további 2 db partíció használata a cél.

[ Szerkesztve ]

Ezt alapvetően neked kellene tudni a saját felhasználói igényeidhez, szokásaidhoz mérten, azaz pl. mi és mekkora tárhelyfoglalással lesz a C -re telepítve és ott tárolva és mi egyéb helyen (D), nem másnak konkrétumok híján kitalálni, megtippelni. Éppen ezért a 256 GB-os általános javaslat is helytelen, mert kinél éppen mennyi... A 4 TB-os HDD esete dettó.
A "szétbontásnak", egyazon SSD-n a külön C és D partíciónak egy rendszermeghajtónál akkor van értelme, ha pl. újratelepítésre kerül a sor és a D-n vannak a személyes fájlok, esetleg bizonyos alkalmazások is, mert akkor nem kell mindent, az egész meghajtót törölni, hanem csak a C-t és a Windows számára létrehozott kicsi partíciókat. Ilyenkor a Windowsnak az egyéni igényektől függően lehet kreálni pl. 50-100 GB-os rendszerpartíciót, vagy ha már van elég tárterület (1 TB + 4 TB HDD), akkor nem kicentizni és inkább pl. 200(+) GB-osat, vagy +/- alapon kinek éppen amekkora (pl. 100 / 3-400 GB) szükséges a C-re telepített programok, játákok, ott tárolt egyéb fájlok függvényében, lásd az előbb leírtakat. Ha valaki nem tudja ezt előre célirányosan, akkor viszont nincs miről beszélni, ez esetben inkább hagyja egyben a teljes lemezterületet, mintsem olyan ajánlásokat kövessen, amik esetében nem feltétlen lesznek ideálisak. A 4 TB HDD esetében dettó, az is maradhat egyben - meg alapesetben adatmeghajtónál amúgy is úgy szokás - , ha valaki nem okkal és nem célirányosan (pl. tartalmak elkülönítése, eltérő fájlrendszerű partíciók használata stb.) akar több partíciót létrehozni.

A fájlrendszer meg Windows esetében evidens, hogy a naplózó NTFS, mind a telepítéshez, mind adattároláshoz egyaránt. Nem is világos ez miért kérdés, mivel a korlátolt FAT32 nyilván kiesik, ez exFAT OS szinten szintén + adattár vonalon flash tárolókra való, ReFS szintén max. adatmeghajtóknál használható és ott is inkább speciális felhasználásra való (pl. adatközpontok), a többit (pl. APFS, HFS+, Ext2/3/4) meg nem kezeli natívan a Windows.

[ Szerkesztve ]

Egy 3 TB-os HDD-nél az ilyen állapot, azaz 2 TB particionált + 746 GB particionálatlan (unallocated) terület akkor szokott lenni, ha GPT helyett helytelenül MBR séma szerint lett inicializálva (ellenőrzés). A teljes lemezterület használatához nyilván GPT kell, ami megoldható destruktív / nem destruktív átkonvertálással.

Ha a 3 TB-os HDD a lemezkezelőben helyi (SATA) csatlakozásnál csak 7XX GB-osnak látszik, akkor az lehet a Windowsnál driveres probléma (példa). Amire a megoldás nyilván a driveres probléma megszüntetése, lásd a linkelt példát.
Ha USB-s csatlakozásnál van ez, akkor meg a külső ház / dokkoló stb. nem kezeli rendesen a 2 TB+ HDD-ket (példa). Ez esetben értelemszerűen olyat kell használni, ami kezeli.

Ha nem az MBR/GPT a gond, meg nem is driveres probléma és nem SATA/USB csatlakozási, valamint SATA-n a fizikai csatlakozás (port, kábel) is rendben van, akkor ha adatmentés a cél és a HDD esetleges hibája is fennállhat, az esetben az adatmentés - liksoft - HDD kereső mentéshez topikban kellett volna feltenni a kérdést, ott folytatni. De azt is a most leírtak tisztázása után, azokkal kiegészítve, nem szimplán ugyanazt beírni még1x, aztán futni újra a + köröket...

[ Szerkesztve ]

Lehetségesnek lehetséges, úgy megy ahogyan leírtad, a 400 GB-os partíciónál a Windows lemezkezelőjében kötet zsugorítása, majd a nem lefoglalt területen új egyszerű kötet létrehozása*, később pedig a kötet törlése**, majd a kötet kiterjesztése opciókat kell használni a "visszaállításhoz".
* Új partíció létrehozása nem feltétlen kell, elég a telepítésnél a nem lefoglalt terület (unallocated), azt megadni telepítési célként.
** Ha rendszer számára fenntartott védett partícióról van szó, akkor azt nem lehet a lemezkezelőben törölni, ahhoz parancssor (DiskPart), vagy 3rd party particionáló program kell (bővebben).
+ 3rd party particionáló program akkor kell, ha pl. a kiterjesztés a cél, ellenben a 2 partíció közé van ékelődve egy rendszer számára fenntartott partíció (példa).
+ Standard telepítés sem feltétlen szükséges a leválasztott területre, mivel a virtuális lemez, a VHD boot is opció lehet a kipróbáláshoz, azt utólag eltávolítani is egyszerűbb. Vagy ha van megfelelő tárolókapacitású és adatátviteli sebesslget tudó USB 3.X eszköz, akkor a Windws To Go is egy lehetőség.

"Új ideiglenes hardvert (cpu) szeretnék kipróbálni a gépemben úgy hogy a mostani win megmaradjon"

Nem világos ehhez, egy szimpla CPU csere miatt miért kellene új Windows-telepítés? Akár még a teljes hardvermódosítás is megoldható bizonyos előkészületekkel - lásd pl. az ebben és ebben a hozzászólásban leírtakat - úgy, hogy ne kelljen a 0-ról újratelepíteni a Windowst.
Másik opció komplett mentést készíteni a jelenlegi Windows-telepítésről, aztán utána neki lehet állni kísérletezni, illetve szükség esetén 1:1-ben visszaállítani a mentésből a korábbi állapotot.

[ Szerkesztve ]

Miért veszne el a rendszermentés során bármi is?
Annak pont az a lényege, hogy ment, nem töröl/formáz, vagy ilyesmi. Meg amúgy sem árt a Windowsról alkalmanként egy-egy mentés, hogy ha esetleg gond van, akkor ne kelljen a 0-ról újratelepíteni, pláne egy belakott rendszert.

A Windows lemezkezelővel kötetet akkor lehet kiterjeszteni, ha a hozzáadni kívánt lemezterület nem lefoglalt (unallocated), lásd az előbb linkelt screenshoton. Meg akkor, ha közvetlenül a kiterjeszteni kívánt partíció után helyezkedik el, ellenkező esetben nem, lásd ugyancsak az előző válaszban a linkelt példát.
Amúgy a pendrive-okat cserélhető lemezként kezeli a Windows, ahol a több partíció kezelése csak a Windows 10-nél, annak 1703-as verziója óta támogatott. Ha Windows To Go létrehozása a cél, akkor ahhoz nem feltétlen kell előre particionálni, 2 részre osztani stb., majd megoldja a beépített / külső program.

[ Szerkesztve ]

Az már le volt írva, hogy a Windows a pendrive-okat cserélhető lemezként kezeli, míg a külső HDD/SSD meghajtókat helyi lemezként, ahol az előbbieknél korlátozottabbak a particionálási lehetőségek, nem mindig aktív minden opció (pl. kiterjesztés) a lemezkezelőben. Valamint nem megfelelően csinálod az összevonást, kiterjesztést az AOMEI szoftverével, nem az unallocated területet kell összevonni a meglevő partícióval, hanem éppen fordítva, illetve esetedben az átméretezést használni és "kihúzni" a teljes lemezterületre a partíció méretét. Vagy a meglepő partíció törlése és új partíció létrehozása a teljes/szabad lemezterületen. Vagy törlés és újraparticionálás, újraformázás parancssorban.

A Windows To Go esetében az 1. fázis Windows alatt a létrehozás a beépített / külső programmal az előzőleg linkelt leírás szerint. A 2. fázis bootoláskor a telepítés, annak konfigurálása és befejezése, vagyis ott nem meglepő az előkészítés, többszöri restart, stb. Meg az is le volt írva, hogy lehetőleg gyors eszköz legyen ilyen célra használva, USB 3.X porthoz csatlakoztatva, megfelelő BIOS-beállításokkal, stb. Ellenben ha ilyen 100/10 MB/s read/write tetű lassú USB 3.X pendrive-ról van szó, akkor nem meglepő ha a megszokottnál tovább szüttyög vele, ha a pendrive állapota sem tökéletes, akkor meg pláne...

[ Szerkesztve ]

A WTG-nél nem derült ki, hogy pontosan miivel és hogyan lett létrehozva, milyen ISO-ból, a BIOS-ban a létrehozástól függően stimmelnek-e a bootolási beállítások (pl. Legacy/UEFI, sorrend), a pendrive-ok biztosan jók-e, stb. Meg ha esetedben a 2. fázisnál állítólag 2 óráig állt, akkor vagy valamit nagyon nem jól csináltál, nem jól állítottál be, vagy valami hardveres eredetű probléma van. A particionálásnál meg lehetőleg "egyben" kellene megadni a 64 GB-os pendrive-ot telepítési célnak, meg amúgy is min. 32 GB a WTG-nél a hivatalos követelmény, nem egy 10 GB-os partíciót leválasztva, ha esetleg úgy csináltad volna.

1. Miért, nálad talán Windows esetén aktív az exFAT fájlrendszerű kötetnél a defrag, vagy külső programmal nézed, vagy mi? Alapesetben az NTFS fájlrendszerű köteteket szokás töredezettségmentesíteni, meg akkor, ha a töredezettség elér/meghalad egy bizonyos értéket (pl. 10-15%).

2. A Linux és a Windows miatt pont nem sok értelme van az exFAT fájlrendszer használatának, mivel mindkettő natívan kezeli, olvassa és írja az NTFS-t, illetve egy belső/külső HDD-nél normál esetben naplózó fájlrendszer javasolt használni, mint amilyen pl. az NTFS. Az exFAT-nak akkor lehet értelme, ha macOS-en is használni van az eszköz, mivel az alapértelmezetten csak olvasni képes az NTFS-t, ellenben írni nem, max. esetleg terminálban, vagy külső programmal.

[ Szerkesztve ]

A Windowsok, a Windows 10 lemezkezelőjével a meglévő kötet kiterjesztése akkor oldható meg, ha a másik törölve van (nem lefoglalt) és közvetlenül a kiterjeszteni kívánt kötet után, illetve mellett helyezkedik el. Legalábbis alaplemeznél, mert dinamikus lemeznél lehet kivétel. De ha esetedben az utóbbinál sem megy, akkor max. külső particionáló programmal oldható meg, mint pl. a MiniTool Partition Wizard Free.

Mint már említve volt, itt egyrészt az a gond, hogy a nem lefoglalt terület nem közvetlenül a G partíció után van, hanem előtte. Másrészt meg az, hogy alaplemez helyett dinamikus lemezről (miért lett olyan?) van szó, ahol az utóbbinál bizonyos műveleteket a külső particionáló programoknak is csak a fizetős változatai támogatnak.

"Talán, egyszerűbb lenne a 'G' tartalmát lementeni máshová és törölni a particiót, majd az összeadódott, nem lefoglaltból formázni egy új 'G'-t?"

Ha van hova lementeni a fájlokat és belefér az időbe a mentés-visszamásolás, valamint nem opció az előbbi megoldás, akkor igen.

A dinamikus lemezt alaplemezzé konvertálni a Windows lemezkezelő eszközeivel csak destruktív módon (törléssel) lehet (példa). Adatvesztés nélkül max. külső particionáló programok tudják megoldani (példa), de azoknak is rendszerint csak a fizetős változatai.

Az egy régebbi verziója a MiniTool szoftverének, aminél még úgy látszik nem volt ilyen korlátozás, ellenben az újabb verziókkal. Az alaplemezzé konvertálás utáni kiterjesztésnél nem meglepő a screenshoton lévő üzenet, mivel a nem lefoglalt terület továbbra sem a G partíció után helyezkedik le, hanem előtte van, azért tudná csak dinamikus lemezre konvertálással megoldani a lemezkezelő.

Szívesen!

Nem teljesen világos, hogy milyen bootolási mód szerint van nálad telepítve a W10 és pontosan melyik partíciót törölted ki.

Ha ilyen problémád volt BIOS/MBR szerinti telepítésnél és a lemez elején lévő System Reserved lett véletlenül törölve, akkor működhet az a megoldás, hogy helyette a C-t aktívvá tenni, arra tenni a rendszerindítást, lásd pl. ezen leírás 3. pontját, valamint az OS topikjában is már volt szó erről.
Másik megoldás az ezen hozzászólásban leírtak, azaz újra létrhozni, formázni a törölt SR partíciót, bcdboot parancs, stb.

Az újratelepítés esetleg nem opció?

[ Szerkesztve ]

Windowshoz számtalan program van ilyen célra (példák), ahol a neves, fizetős programoknak általában szokott lenni ingyenes verziója, ami bőven megfelelhet a közvetlen klónozáshoz. Ilyen program pl. a népszerű Macrium Reflect Free is, aminek a használatához számos leírás van (példa), valamint az AOMEI Backupper Standard is, aminek használatáról nemrég logout blogbejegyzés is íródott. + A hogyan kell Windows 10-et klónozni nemrég az OS topikjában is részletezve volt.

"mert a nagy, híres fizetős progik nem bírták megcsinálni neki, mert nem bootolt a rendszere, akármivel is klónozta"

Mert lehet nem megfelelően csinálta, nem volt tisztában bizonyos beállításokkal, nem feltétlen a klónozóprogram hibája miatt. Van különbség a kettő között!

[ Szerkesztve ]

Az AOMEI ingyenes verziójában a system clone funkció nem támogatott, ellenben a teljes disk clone igen. A Macrium Reflect Free esetében viszont az előbbi is megoldható, lásd az előző válaszban linkelt leírást.
+ A klónozás mellet másik opció a rendszermentés-visszaállítás, amihez még a Windows 10-ben is van beépített eszköz. De ha egyből a közvetlen klónozás a cél, akkor azt az előbbi nem tudja, ahhoz ott van a Macrium Reflect Free.

Ez megint nem kifejezetten particionálás kérdés, hanem rendszermentés/klónozás és OS/játék specifikus, lásd az előző esetet. De egyébként újratelepíteni a D meghajtón programokat/játékokat alapesetben nyilván akkor kell, ha teljesen a 0-ról telepíted újra a Windowst, vagy akkor sem feltétlen minden esetben, lásd egy másik válaszban leírtakat. Ellenben ha meglévő rendszermentésből állítod vissza a korábbi állapotot, amikor már telepítve voltak a D-n adott játékok, akkor nyilván nem kell azokat újratelepíteni.

Külső particionáló programot, azzal megoldható, lásd pl. az AOMEI, EaseUS, MiniTool szoftvereit ilyen célra.

Nincsen esetleg BitLocker / Home kiadásnál eszköztitkosítás / egyéb titkosítás a C-n? Ha van, akkor reális, hogy az egyes külső particionáló programok azzal nem tudnak mit kezdeni. Ez esetben max. a beépített lemezkezelő jöhet szóba, + olyan 3rd party particionáló program (pl. EaseUS), ami támogatja a titkosított köteteket átméretezését is.
Ha nem az előbbi a gond, akkor meg célszerű lenne ide screenshotot betenni a problémáról, hogy látszódjon esetedben pontosan mi a gond.

[ Szerkesztve ]

Gondolom nincsen tele adattal közel a feléig az az 1 TB-os SSD, ahol ez esetben tudni kellene nagyobb mértékben zsugorítani a C-t, viszont a titkosítás is bekavarhat. Ha esetleg több lépésben csinálod, mármint először csökkented 50%-ra, majd utána tovább, azt nem próbáltad, vagy a particionáló program pendrive-ról bootolható live változatával?

Más ötletem hirtelen nincsen, max. esetleg az újratelepítés (ha az opció számodra) és már ott a particionálásnál létrehozni, leválasztani a C-ből egy másik partíciót.

[ Szerkesztve ]