Játéknál, ha relatívan túl nagy a felbontás a távolsághoz és képátlóhoz képest, azt én úgy hívom "optikai SSAA". Majdnem olyan, mint mikor nagyobb felbontásban renderel a játék a kijelzőétől, csak több szempontból is jobb: ha nem is látod a nagyobb felbontás teljes részletességét, valamivel azért mégis több jön át, illetve jobb, ha "a szemedben olvad össze a recer", mint ha egy "izé" algoritmus csinálja (általában nem tudjuk szabadon váltogatni/paraméterezni azt az algót, csak Ki/Be opciót kapunk, vagy épp mind furán fest, ami beállítható, illetve néha problémás az SSAA kompatibilitás HUD-ok, feliratok, és hasonlók tekintetében).

Lehet, hogy végül engem is ez fog meggyőzni, mert régóta sopánkodom már, hogy zavar az aliasing, de nincs normális AA, csak olyan ami maszatol, vagy persze méreg drága az SSAA, és akkor már inkább natív 4k...

Na meg változnak a játékok is, egyre gazdagabb geometriát és nagyobb felbontású textúrákat kapunk, amik szebben néznek ki nagyobb felbontásban. Régen az egész lombkorona egy nagy átlátszó textúra volt, ma viszont vannak benne tényleges gallyak és levelek, a távoli gallyakon pedig néha 1-2 pixel szélességű vonal adódik, így kisebb felbontásban többször látni olyat, mint ha a gally vége a levegőben lógna és ez "csúszik" mozgás közben).

Szóval ja... függőséget okoz 4k-ban nézegetni a videojátékokat.

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."