"Elég sok helyen megtalálod a neten, ha rákeresel, hogy hogy alakultak ki a 60-80-100-120 nit-es kalibrációs értékek - az hogy pontosan melyik az a környezeti fény mennyiségétől függ Azért lett így, hogy a monitoron látott kép a lehető legjobban hasonlítson arra, amit a nyomtatás után a kezedbe veszel."

Elhiszem, hogy ez lenne a megközelítés és sokat gondolkodtam rajta.
De mondjuk egy HDR-mozin (amely elvileg ugye rec 2020, még akkor is ha az oled teszemazt 70%-át megjeleníti a színtérnek) mit hasonlítgassak egy megfelelően bevilágított szobában lévő kinyomtatott papírhoz?

A kinyomtatott papíron a csúcsfehér az a = nem nyomtatott felület, a fekete pedig = telibenyomtatott 100-100-100-100-as cmyk cucc, de valójában az utóbbi sem lesz soha a büdös életben fekete, inkább sötétszürke.
Tehát azt akarom ezzel mondani, hogy a papíron a fekete és a csúcsfehér baromi messze van egy tévékészülék által megjelenített csúcsfénytől és totál feketétől.

Legfeljebb akkor van értelme az egésznek ha átlag fényerőről beszélünk, de a papír az nem mozgókép, a tévében pedig ugye mindig az megy általában, tehát lesznek csúcsfények amelyek szépen elviszik az átlag fényerőt valamilyen irányba.

Lehet 10 éve még volt ennek a hasonlítgatásnak értelme, de 2019-ben HDR-tartalmak esetében, hát nem tudom...
Az is baj, hogy egy rec 2020-hoz képest egy cmyk az nagyjából a 2020-as színtér tizede, vagy még annyi sem (csak tippelek), tehát a papíron szinte semmit nem jelenítesz meg amit az oleden meg tudsz.

Amúgy érdekes téma... érdemes lenne körüljárni.