Kifogytam a szerk. időből, még egy van amiben kéne segítség. Ugye az megvan ha egy lineáris diff egyenlet valami ilyen alakú: y''+y'+y=0 akkor annak van egy szép általános megoldó képlete, ám nekem egy olyanom van ami nem 0-val egyenlő hanem 10e^x, ennek hogy van a megoldása?
[ Szerkesztve ]
Ez inkább fizika kérdés mert tudni kellene hozzá az egyenletet 
Valami exponenciális csökkenés rémlik nekem, nézzük gugli mit mesél róla:
T(t) = Tenv + (T0 - Tenv) * e^-rt
Ahol r valami állandó. Ennek az értékét kell kiszámolni, hogy aztán vissza tudjuk helyettesíteni.
T(30) = 20 + (240 - 20) * e^-30r = 130
110/220 = e^-30r
ln(0.5) = -30r
r = -ln(0.5)/30
Mennyi idő múlva lesz 30 fok:
20 + (240 - 20) * e^-rt = 30
220 * e^(ln(0.5) * t / 30) = 10
e^(ln(0.5) * t / 30) = 10 / 220
ln(0.5) * t / 30 = ln(10 / 220)
t = 30 * ln(10 / 220) / ln(0.5) ~ 134 perc
[ Szerkesztve ]
Jester
Mi még úgy tanultuk, hogy ha nem írod ki a szorzásjelet akkor azt kell előbb elvégezni. Tehát a bal 
Az egyik kommentben idézték is a számológép leírását, ami ugyanezt mondja.
[ Szerkesztve ]
Jester
Ismereteim alapján inkább a bal.
Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Quad Era-1, Grado Hemp & Neumann NDH-30 "salesman"
(#4706) Apollo17hu válasza AeSDé Team (#4703) üzenetére
Szorzás és osztás nem asszociatív, tehát jobb.
Ez egy marhaság.. 
Ilyen szabály nincs. A szorzás/osztás egyenrangú művelet, a leírás sorrendjében végzendő el. Persze ezt megelőzi a zárójel.
Tehát a jobb a helyes.
De van és ezt az idézett leírás is alátámasztja. Az, hogy te nem hallottál még róla az egy dolog
Lásd még: "The general consensus among math people is that "multiplication by juxtaposition" (that is, multiplying by just putting things next to each other, rather than using the "×" sign) indicates that the juxtaposed values must be multiplied together before processing other operations. But not all software is programmed this way, and sometimes teachers view things differently."
Vagy:
"multiplications expressed implicitly by juxtaposition will be taken to bind more strongly than the divisions or explicitly expressed multiplications."
Vagy:
American Mathematical Society make a difference and in their order of operations we have
1. Parentheses
2. Exponents
3. Multiplication by juxtaposition
4. Multiplication and division from left to right
5. Addition and subtraction
Jester
Maradjunk abban, hogy a magyar oktatási rendszerben nincs különbség a kétféle jelölés között.
Az, hogy az amcsik miért nehezítik az életüket nem tudom, bár a metrikus rendszer nélkülözése ad némi támpontot.
[ Szerkesztve ]
Sziasztok!
Van egy tóruszom, és annak az oldalán szeretnék végighúzni egy görbét, ami önmagában záródik. Valami ilyesmire gondoltam: [link] Adottak a tórusz adatai (középpont, és a két sugár) Bemenet egy időpillanat, amire vissza kéne adni a görbe egy pontját. Szerintetek hogyan kéne kiindulni? Én arra gondoltam hogy egy vektort eltolok a nagyobb körvonalra, elforgatom a kör érintőegyenese mentén, és megnézem hol metszi a tóruszt. Az eltolás helye és a forgatás nagysága függne a kapott bemenettől. Ez így működőképes lehet, vagy nagyon nehéz lenne azt megoldani, hogy ne legyen benne szakadás?
A paraméteres alakból érdemes kiindulni. Itt csak azt kell meghatároznod, hogy időegység alatt az omega és fí szögek mennyit változzanak. Az omega szögnek gyorsabban kell változnia, mint a fínek, ha azt szeretnéd, hogy a kis kör mentén többször körbefusson a görbe, amíg a nagy kör mentén csak egyszer fut végig.
Az hogy lesz-e benne látható szakadás attól függ, milyen egységben változik az idő (és a tőle pl lineárisan függő szögek). Minél kisebb az időegység változás, annál folytonosabbnak fog tűnni a görbe.
[ Szerkesztve ]
Köszi, sikerült! 
Sziasztok! Ez itt a modulo 5 maradek osztaly, maradek oszt. szorzassal. Kerdesem hogy hogyan jonnek ki a tablazat elemei? 
[ Szerkesztve ]
Egész egyszerűen arra gondolsz, hogy miért 0*0 kongruens 0 mod. 5-ben? Primitíven fogalmazva azok a maradékok a szorzások értékeit 5-tel való osztása után. Avagy 4*4=16 16/5=3+"1".
2*3 = 6 kongruens 1 mod 5. 2*4 = 8 kongruens 3 mod 5.
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Basszus, koszi! tanultam regebben, de agyam mint a szita 
Sziasztok.
Mit takarhat vajon a "Részletes gauss" Mi lehet a valódi neve? hogy keressekrá neten? Egyenlőre nem sikerült ebből a példából megértenem (legalsó)
Nagyon nem szeretek ebbe a fórumba hozzászólást írni
A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station
Részletes helyett részleges lesz az.
Részleges főelemkiválasztásra keress rá.
Köszönöm.
[ Szerkesztve ]
A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station
Sajnos ott jól le van írva, kolléga már megválaszolta. Amúgy ezt azért szeretjük nagyon, mert numerikusan sokkal stabilabb.
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Sziasztok! Gyakon az elso es az utolso kifejezest irtuk le, probalok rajonni, hogyan kovetkezik egymasbol. Tudja esetleg valaki?
(Utsonal is van integral jel, azt lehagytam)
Azt is ertem hogy mire megy ki a jatek, 1/gyök(1-x^2) elerese a cél, de hogy mikent jutok el odaig...
[ Szerkesztve ]
Gyökvonás nem jelenhet meg csak úgy, szóval vagy lemaradt valami vagy véletlen került fel a táblára.
Viszont nincs is rá szükség mivel az 1 / (1 - u^2) már alapintegrál. Artanh vagy arcoth lesz a primitív függvény értelmezési tartománytól függően. Tehát második lépésként u = gyök(2)*x helyettesítéssel alapintegrálra lehet hozni a kifejezést és bekerül egy 1 / gyök(2) szorzó.
Másik megoldás a nevezőt két tényező szorzataként felírni, utána parciális törtekre bontás és két alapintegrált fogsz kapni, mindkettő ln(valami) primitív függvénnyel.
Hi!
Lehet hogy ez ilyen gagyinak tűnő kérdés, de kombinatorikában vagy valószínűségszámításban sose voltam jó. Szóval kvázi dobókockajáték, de nem is feltétlen nevezném játéknak.
Tegyük fel, hogy vmilyen szempontból kedvező eset, ha 7-nél többet dobunk két kockával. De a kérdés lényegét tekintve lehetne akár úgy is fogalmazni, hogy 8-nál vagy 9-nél dobunk többet két kockával, akkor oké.
A kérdés:
Melyik esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy kedvező értéket kapunk?
1. Dobunk két kockával.
2. Dobunk 6 kockával és ezekből vakon választunk ki kettőt.
3. Dobunk 6 kockával, majd megismételjük a 2. folyamatot, hogy növeljük az esélyeinket. Azaz kétszer ismételjük meg a 6 kockával dobást, de végül ugyanúgy random választunk ki kettőt a második 6-os szériából.
Szóval a kérdés az, hogy mely esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kedvező értéket dobjuk (ami mondjuk 7-től 12-ig bármi lehet) vagy netán egyik esetben sem nagyobb, hanem egyforma?
Központi határeloszlás tétel szerint önmagában egyenletes eloszlást mutató, egymástól független folyamatok kimenetét aggregálva az eredő egyre inkább a normális eloszlást közelíti. Ez alapján ha hat kockával egyszerre dobsz, akkor már nem tekinthető egyenletesnek az eloszlás. Ha normális eloszlás generálása a cél, akkor dobj hat kockával, majd normalizáld az eredményt a kívánt tartományra. A hatból kettőt kiválasztva nem fog jelentős mértékben eltérni az egyenletes eloszláshoz képest, de lesz különbség. Kísérletezéshez javaslok valamilyen matematikai programot, én Matlabot szoktam használni. Mondjuk ennek a bizonyítására még az Excel is jó.
[ Szerkesztve ]
C programmers never die, they are just cast into void.
Köszönöm. Mondjuk úgy, hogy kétszer kellett újraolvasnom, mire valamelyest felfogtam, de a normál eloszlással se mostanában foglalkoztam. LOL
de lesz különbség
Ja én is arra gondoltam, hogy le kéne programozni, aztán kiderülne, csak kérdés, hogy hány kísérlet kéne ahhoz, hogy objektíven meghatározható legyen, hogy melyik variáció a hatékonyabb. Avagy mekkora ez a különbség.
Koszi
Sziasztok! Hogy lesz az elso kifejezesbol a masodik?
(Elso kifejezes szamlaloja 4-es)
[ Szerkesztve ]
Megvan, parcialis tortekre kellett bontani.
Ja, maple-ben ez egy pillanat:
convert(4/(n*(n-2)*(n+2)),parfrac,n);
LOL
Sajnos anal ZH-n ez nem játszik, még számológépet se vihetek
még számológépet se vihetek
Akkor ez valami elte, bme vagy hasonló lesz, mert más helyeken azért engedni szokták. Na nem mintha akkora segítség lenne a számológép. Nyilván ésszerű határokon belül használható, de amúgy meg hiába viszel olyan számológépet, ami kiszámol neked pl. egy határozott integrált, ha egy határozatlant nem tudsz, akkor baszhatod. A számológép meg többnyire nem írja ki, hogy hogy jutott el az eredményig.
Ezért is tartom bődületes ökörségnek a számológép tiltását. A számológép tiltásával gyakorlatilag annyit lehet elérni, hogy a rutinszerű számolásokat is papíron vagy fejben kell elvégezned, ami jelentős időveszteség, főleg ha valakinek jól megy a matek és van hozzá affinitása (LOL, jó ezt egy matekos fórumba írni), de fejszámolásban nem annyira gyors.
A programozhatót és grafikust tényleg célszerű tiltani, de egy natúr tudományost felesleges.
Én még nem nagyon voltam olyan vizsgán, ahol szükségem lett volna számológépre. Ha pedig mégis rettentő olcsmány számok jöttek ki, elneveztem őket betűkkel, majd a végén hánytam vissza a papírra az eredményt, persze nem kiszámolva, hanem formulával. Ilyenért a 4 félévem alatt még sosem haraptak - bár a környezete mindig jó volt.
A számológép pedig numerikusan közelít, attól nem tudnál meg sokat.
[ Szerkesztve ]
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Telitalalat, ELTE IK proginf
Sziasztok! 3 feladatban kérném segítségeteket, újra 
1. feladat
Megcsináltam, de nem tudom, hogy helyes-e a megoldásom.
2. feladat
A vége nem tiszta, nem tudom, hogy mi lesz az 1/(x^2 -2x +5)-el 
3. feladat
Sin^4(x)-et kéne integrálni, már minden szarral próbálkoztam, de nem akar épkézláb eredmény kijönni 
[ Szerkesztve ]
1. feladat hibás volt B=3 lesz és újraszámoltam a végét is.
A sin^4-t átírod (1-cos^2)^2-re, és a koszinuszokat pedig linearizálod napestig. A második feladatban pedig 1/((x-1)^2 + 4), kihozod az egynegyedet, a négyzetes tagba beviszed a négyet (amiből mágikus módon kettő lesz), majd arctg lesz a vége.
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Koszi a masodikat mar sikerult megoldanom, vissza is ellenoriztem az alapjan amit irtal 
A sinussal viszont szenvedek, hogy erted hogy linearizaljam a cosinusokat?
cos^2 (x) + sin^2 (x) = 1
cos^2 (x) - sin^2 (x) = cos (2x)
Összeadod, osztod kettővel:
cos^2 (x) = (1 + cos (2x))/2
És ezt csinálod, amíg eltűnnek a hatványok.
Parcit meg kéne győzni a TeX támogatásról... 
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Tex képeletekhez nem jó ez?
Koszi-koszi
[Physics for dummies]
Sziasztok!
Elnézést kérek először is, hogy a matek topicba (is) kiírom a kérdésemet, de a fizika topic nem tűnik ilyen aktívnak és gondoltam a matekosok is tudnak erre az egyszerű kérdésre válaszolni. (A feladat tuti egyszerű, csak nekem nincs nagyon hozzá agyam, meg már néhány oldalnyi feladatmegoldáson túl vagyok..)
Az alábbi feladatot hogyan kell megoldani? Valaki levezetné nekem szépen?
Egy egyenletesen gyorsuló autó 80m úton növelte a sebességét 10m/s-ról 20m/s-ra.
Mekkora úton érte el előzőleg a 10m/s sebességet, ha nyugalmi helyzetből indult, s gyorsulása végig állandó volt?
Köszi előre is! Ebbe sajnos most beletört a bicskám, bár lehet, hogy csak fáradt vagyok.
Szia!
Megtett út = (v0+v1)*t/2, ebből kijön, hogy mennyi idő kellett hozzá, amiből ki tudod számolni a gyorsulást, ami alapján kijön a kérdésre a válasz. Nekem kb. 25 méter jött így ki.
[ Szerkesztve ]
Köszi, valamiért nem vettem figyelembe, hogy trapézról és nem háromszögről van szó.
A végeredményem 26,63 m lett.
Morfologiai szures, hogyan jott ki ez a lezaras?
Dilatáció erózió lezárás, hogyan jott ki....
mar meg van a maszkban a bal felso sarok sotettebb
Sziasztok! Ujra egy integralos pelda, nem tudom hol csusztam el, de a vegen a (-1)^(5/2) hulyesegnek tunik
Ez nagyon csúnya, az 
egyenlőség nem jó.
A dx-eket sem árt kiírni.
Parciálisan kell integrálni párszor, akkor eltűnik az x^2-es tag.
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Ezt lehet parcialisan integralni? En azt hittem azt csak P(x)*sin/cos/e^x vagy P(x)*ln(x)/arctg(x)/arcsin(x) vagy e^x * sin/cos(ax+b) esetben lehet
Mindent lehet, ami szorzatalakban van. Az arctg(x)-et is úgy lehet például, hogy kiírod, hogy 1*arctg(x), és a végét deriválod.
Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!
Es esetemben mindegy hogy melyik az f(x) es a g'(x), azaz szabadon valaszthato?
