Igen. Én is erre jutottam. Köszönöm szépen a válaszokat.

#12
számolás számok nélkül

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Mintha egyszer megbeszeltuk volna mar, hogy ez nem a te jatektered. A privatokkal zaklatast is abbahagyhatnad! Meg a prog topik szetvereset, remelem azt is gatyaba razza valaki.

Bocsánat, szerintem ugyan ez is számolás, konkrét számokkal való konkrét számolás, de meghajlok az olyan nagy matematikusok előtt mit te is, és a bocsánatotokért esedezem !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Nem az a kerdes, hogy mennyire matek

sajnálom, de ez a matekot én találtam ki és érdekes is, nekem tetszik,

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Ettol me'g ne itt reklamozd... ha zavar ez a verdikt, kerdezd a modikat. Vagy lasd be anelkul, es ne itt reklamozz.

sziasztok, lenne egy (nem csak számomra) érdekes matematikai feladat, aminek elsö körben a megoldására nem jövök rá, mivel elég ritkán kell mélyebb szintü matematikát elövennem.

A feladat a következö:
Van egy f(x,y) fv, amire szuperponálni szeretnénk g(u,v) fv-t, de úgy, hogy g(u,v) fv (u,v,w) KR koordinátarendszerének u,v tengelyei meghatározott irányokban állnak (w érintöleges f(x,y) fv-re és az xy síkra meröleges futósíkban helyezkedik el, v meröleges erre a futósikra) és g(u,v) értelemszerüen ebben a mozgó KR-ben fut le.

Egyszerübb érthetöség kedvéért egy relativ pályagörbe definiálása egy abszolút pályagörbe mentén.

Az általános megoldáshoz akármilyen fv is jó, hogy a végsö megoldásra rávezzessen, ezért akár egyszerüsítéssel élve elsö körben 2D-s fv-ekkel is jó lenne, tehát:

f(x) fv-re szuperponált g(u) fv, melynek KR (u,v) tengelyirányai az f(x) fv által meghatározottak, arra v mindig érintöleges, és u értelemszerüem meröleges.

Példához legyen mondjuk f(x) = sin x, g(u) = u

Minden esetben a KR-ek egyazon léptékben (1:1) értelmezendöek.

Vki esetleg?

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Első ránézésre ezt inkább parametrikusan lehet mivel az elfordított koordinátarendszer miatt a szuperponált pont az nem ugyanahhoz az x értékhez fog tartozni. Ráadásul az sem kizárt, hogy egy x értékhez több y fog tartozni.
Az elfordított koordinátarendszert az f deriváltjából kapod.

Jester

Nos a parametrizált felírás idöközben nekem is eszembejutott, föként, hogy a végeredmény is aképpen kell majd, így mindegy, hogy már eleve úgy van definiálva, vagy csak a végén van átírva parametrizált formulára...

Mi több, most kidolgoztam egy általános megoldást a 2D-s változatra, még csinálnom kell egy ellenörzést, hogy müködik-e, a derivált nagy (alap) ötlet, még ha magamtól gondoltam is rá, nagyon hasznos volt a megerösités. HA sikerül a kirajzoltatás, akkor leirom ide a megoldást, persze csak ha érdekel.

A 3D-s megoldás lesz az igazán érdekes utána.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Sziasztok, egy egyszerű példám lenne, amire tudom a választ, viszont brute force nélkül nem tudom bizonyítani. Hogyan lehet matematikailag belátni, hogy létezik két olyan számpár, ahol mindkettőre kiszámolva az x * x + y * y és |x| + |y| képleteket, a relációk nem lesznek azonosak?

Tehát keresem azt, hogy létezik-e olyan (x1, y1) és (x2, y2) számpár, amire:
x1 * x1 + y1 * y1 < x2 * x2 + y2 * y2 és
|x1| + |y1| > |x2| + |y2|.
Ez az állítás igaz, egy példa rá a (3, 4) és (1, 5) párok:
3 * 3 + 4 * 4 < 1 * 1 + 5 * 5 (25 < 26) és
3 + 4 > 1 + 5 (7 > 6).
Viszont hogy a megoldások halmaza mi lehet általánosan felírva, abban segítséget szeretnék kérni.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Eleg az egyik negyede't vizsgalni a koordinata-rendszernek. Az elso azt mondja ki h melyik van kozelebb az origohoz [mind1, h vonsz-e gyokot, az monoton]. A masik h melyiknek nagyobb a koordinatak osszege. Gyakorlatilag 2 korvonalhoz keresel olyan y= const-x egyenest, hogy az mindkettot metszi [nem csak erinti] Nagyobb sugarnal eleg latvanyosan nagy terulet lesz: ha belegondolsz, eleg a belso kor sugaranal nagyobbra, de gyok2 * sugarnal kisebbre valasztani a const-ot, es a masik kor sugarat meg a const ala [belso sugar fole], maris kapsz egy csomo pontpart. Jo, egeszekre szoritva nemtrivi, legfeljebb a kisebb sugar fuggvenyeben lehet a letezest [x2=1 jo-e] bizonygatni probalni.
Matematikai erzek alapjan ebbol kijohet a vegtelen ilyen pontpar van. De zart keplet nem. Talan valaki mas...

[ Szerkesztve ]

Csak egy ötlet:

Vonj gyököt az első kifejezésből, ekkor egy x,y oldalú derékszögű háromszög átfogóját kapod. Az |x|+|y| pedig a befogók összege. Tehát olyan két derékszögű háromszöget keresel, ahol az egyik átfogója a nagyobb, de a másikban nagyobb a befogók összege.

Ha az átfogó egyik vége az origóban van, akkor az azonos hosszúságú átfogók másik vége egy körvonalon helyezkedik el. Az azonos összegű befogók esetén pedig az átfogó másik vége egy 45 fokos (origót elkerülő) egyenesen van. Tehát két olyan pontot keresel, ahol az egyik a körön belül, de a 45 fokos egyenesen kívül van, a másik pedig fordítva.

Biztosan nincs hozzá relatíve egyszerű zárt képlet, vagy akár szűrés a halmazra, mint például prímkeresésnél a szükséges feltételek? A végső cél egy olyan optimalizálási probléma, hogy milyen elemek esetében lehetne komplex számok amplitúdóinak gyorsabb komparáláshoz használni egy nagy halmazban az utóbbit. Mert vannak halmazok, ahol működik, csak garantálni szeretném, hogy akkor és csak akkor használom ezt a módszert, amikor garantált, hogy azonos relációkat ad.

#6563 kovisoft: Köszi, ez jó iránynak tűnik.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

A következő halmaz adja meg pontosan a feladatod megoldásait (a valósokon):


Zárt képlet nincs, mivel látjuk hogy ha adott x1, y1, x2, akkor is continuum sok y2 van (vagy 0) ami teljesíti a feltételeid.

Könnyű látni, hogy ahhoz hogy a fenti feltétel teljesüljön, kell hogy |x_1|=\=|y_1|, illetve hogy vagy |x_1|<|x_2|<|y_1| vagy |y_1|<|x_2|<|x_1| is teljesül. De ezek mindig teljesülnek amennyiben a fenti halmaz definíciójában szereplő feltétel teljesül.

Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!

Köszi szépen, pontosan ezt kerestem.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Sziasztok!
A következő kérdésem volna a hozzáértőkhöz: van két adatsorom, ami az ábrán látható, és azon törpölök, hogy lehetséges-e olyan függvényt találni, ami valahogy kezeli azt a tényt, hogy A adatsor adott értékeihez B adatsornak más-más értékei tartozhatnak. Gondolom, hogy itt a klasszikus y = a+bx tetszőlegesen komplex polinomiális változatai sem játszanak, vagy tévedek ebben? Más szóval valamiféle "felsorolós" megoldásnál létezik-e elegánsabb változat?

Mondj mar valami [aka'r fals] domaint, hogy mit ertesz 'tartozhat hozza' reszen, es mi az ami miatt ezt a fuggveny temakorben keresed? Megjeleniteni akarod A-tol fuggoen a B-t?

Jogos, bocsánat, igen, tehát olyan függvényt keresek, ami A értékéhez B értékét rendeli tetszőleges helyen. A második kérdésre nem vagyok biztos a válaszban, az ilyesmik az én fejemben függvény néven élnek (amik egy halmaz elemeihez egy másik halmaz elemeit rendelik).

[ Szerkesztve ]

A példádban szereplő hozzárendelés nem függvény. Ahhoz, hogy függvény legyen, az is kell, hogy ez a hozzárendelés egyértelmű legyen, azaz egy adott A-beli elemhez egyetlen B-beli elemet rendeljen. De pl. A 0-hoz 4 különböző érték is rendelődik, csak a 4-hez rendelődik egyetlen érték.

Igen, köszönöm, én is valami ilyesmire jutottam. Akkor tehát jól látom, hogy itt nincs más (algoritmikus) megoldás, mint felsorolni, hogy A értékeihez B mely értékei tartozhatnak?

Közvetlenül az A halmaz B-re való leképezésére nem tudsz függvényt definiálni, mert nem egyértelmű, hogy mi lenne az f(x) a 0,1,2,3 helyeken. De lehet esetleg parametrizálni, mint pl. a grafikonodon is: van egy sorszám, és ahhoz vannak rendelve külön-külön az A és B elemei. Így össze lehet kötni őket felsorolás nélkül is, ha tudunk a sorszám->A és sorszám->B leképezésekre valami függvényt ráhúzni. Pl. véges számú elemre mindig lehet valami polinomot ráhúzni, kérdés hogy van-e értelme ill. hogy mi lenne a cél.

Jól értem, hogy A és B függvény formában lenne megadva, és meg tudnánk adni, hogy az x tengely tetszőleges értékénél mennyi A és B értéke? (Ha jól értem, a sorszám az x tengely értékeit jelölné ez esetben.)

[ Szerkesztve ]

Igen, kovisoft ezt mondta.

Attól függően hogy mit szeretnél kezdeni a két adatsorral (illetve mit jelent a két adatsor) mást is csinálhatsz. Pl. ha A és B észlelések voltak, és szeretnéd megbecsülni B értékét ha tudod A értékét egy következő észlelésnél, arra van ilyen technika, ez a lineáris regreszió.

Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!

Köszönöm a tippet, a hagyományos statisztikai modelleket viszonylag jól ismerem, és amennyire meg tudom ítélni, ebben az esetben, mivel az összefüggés nem lineáris, nem lesz használható a lineáris modell.

[ Szerkesztve ]

1. B->A se egyertelmu?
2. tovabbra is az a legfobb kerdes, h mit akarsz kezdeni az adatokkal [es ehhez elso lepes lenne, h mibol szarmaznak az adatok, mi alapjan erted paroknak oket stb.]
Amennyiben vizualizalas a legfobb cel [csak azert gyanus, mert egybol rajzoltal meg kotogetted oket], akkor meg plane jo lenne tudni azt, hogy mit akarsz rajta vizsgalni, melyik az adott celra jo megoldas. Me'g az se biztos h erdemben 2D az adatsorod szemantikailag.

Köszönöm, ezek valóban fontos és releváns kérdések, átgondolom alaposabban, hogy mi mivel hogyan függ össze, és megpróbálok egy pontosabb változatával előállni a kérdésnek.

Sziasztok!
Segítenétek a matematikai feladat levezetésében?
Hogyan, mit, miért szorzok osztok, stb
Általános iskola 4. osztály
78. oldal 8. feladat
"Pótold a szorzandókat! Megoldásodat ellenőrizd a szorzások elvégzésével!"

Hölgyeim! Azt tesszük a kirakatba ami eladó.:)

Azokat a számokat kell megtalálni, amit ha megszorzol a szorzásjel utáni számmal, az alsó számot kapod. Tehát azt az x-szet keresed, amire x*y (ahol y a szorzásjel után írt szám) egyenlő lesz az alájuk írt számmal, amit jelöljünk z-nek. Tehát y és z-t tudod (meg vannak adva), és x-szet keresed úgy, hogy x*y=z. Innen ha mindkét oldalt leosztod y-nal, megkapod hogy x=z/y amit keresel, tehát úgy tudod megtalálni a keresett (pótlandó) számot, hogy elosztod a lenti számot a szorzásjel utáni számmal.

Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!

Köszönöm.

Hölgyeim! Azt tesszük a kirakatba ami eladó.:)

Üdv.!
Egy sík parabóla tükröt méretezek. Szemre minden stimmel, de az ívhosszra kapott érték sokkal kisebb mint amit "cérnával" mérek: [link]
A bal oldali ívre méréssel is hasonló értéket kapok, de a jobb oldali hosszú ívet közel 290-nek mértem. Egyébként is az Y=220,68, az ív meg ennél csak hosszabb lehet.

Hibás a közelítő képlet vagy a LibreOffice csal?

Bocs, most néztem meg jobban, az ívhossz képlete felcserélt tengelyekre vonatkozik!

[ Szerkesztve ]

mezis

Sziasztok!

Kifog rajtam a tömeg százalék számítás. Tudnátok benne segíteni?

Adott pár anyag, amit 16 grammosával lehet adagolni, és a kész keverék ezek meghatározott százalékú arányából kellene állnia... Ráadásul a végeredmény 144-el osztható kellene hogy legyen, lehetőleg, és 3000 alatti szám legyen....

Tehát, például:
A három anyag,
A x 16 ---> 50-70% között
B x 16 --> 10-25% között
C x16 --> 10-25% között

ebből lesz egy negyedik anyag, ami maximum 3000 egység, és, lehetőleg maradék nélkül osztható 144-el...

Egyszerűen nem bírok rájönni, hogy lehetne kiszámolni

Tudnátok segíteni?

144/16=9, tehát A+B+C osztható kell legyen 9-cel. A százalékokból ez azt jelenti, hogy ha mondjuk A+B+C=9, akkor A 5 és 6 között, B és C pedig 1 és 2 között kell legyen. Ebből adódik néhány lehetséges kombináció. A megoldások pedig ezeknek olyan többszörösei, hogy a végösszeg 3000 alatti legyen.

Hát én most ezen sokat nem számolgattam, hasraütésszerűen a célszám legyen 144 (3000 alatti, 144-gyel és 16-tal is osztható). Így 9 egység kell hozzá az anyagokból, pl. A-B-C anyagok 5-2-2 arányban 56%-22%-22%-ot eredményeznek.
szerk: upsz épp megelőztek.

[ Szerkesztve ]

Jobban belegondolva ez még nem adja ki az összes megoldást, mivel ha A+B+C 9-nek valamilyen többszöröse, akkor bejönnek plusz lehetséges kombinációk. Pl. A+B+C=18 esetén A lehet már 9,10,11,12, B és C pedig 2,3,4. És így tovább, egyre több kombináció lehet, ahogy egyre nagyobb összeggel dolgozunk. Szóval remélem, nem az összes megoldás kell, mert azt nem tudom, hogyan lehetne megkapni számítógép nélkül.

Az a baj, úgy le vagyok már fáradva, hogy kb a 2x2 sem menne..
Valami általános képlet lenne jó, inkább, amivel egy excel táblával már lehetne játszani, ahol a százalékos arányt, és a jelenlegi 16-os értéket is változtatni lehetne, igény szerint..

Konkrétan, játékban ötvözetek számítása, ahol az ércek különféle mennyiségben tartalmazzák az anyagot, pld 16,24, 40 egységet /darab, a különféle ötvözetek pedig 2-3 féle anyagból állnak, különféle százalékos arányban. az olvasztótégyelybe 3000 egység fér el, az öntőforma pedig 144 egységet fogad...

[ Szerkesztve ]

Utóljára VB-ben írtam, de vagy 15 évvel ezelőtt... Sajnos, már nem úgy mennek a dolgok, mint régen

for a in range(1,3000//16+1):
for b in range(1,3000//16-a+1):
for c in range(1,3000//16-(a+b)+1):
szumma=(a+b+c)*16
if szumma*0.5<=a*16<=szumma*0.7 and szumma*0.1<=b*16<=szumma*0.25 and szumma*0.1<=c*16<=szumma*0.25:
print(a,b,c,szumma)
Mobilrol maceras, de probald egy online pythonban lefuttatni.

szerk. megoldottam, 39244 megoldas van [de ugye b,c felcserelhetoek, majdnem - egyformak - fele a lenyegileg kulonbozo]

szerk.2. 47 db van ha csak 300-ig mesz.

[ Szerkesztve ]

Szent ég !

Köszönöm szépen mindenkinek!