Ping-pong labda pár grammos tömege és a tenisz labda 5-6 dekagrammja között nagyságrendi eltérés van.
A ping-pong labdára kisebb gravitációs erő hat (nem keverendő gravitációs gyorsulással!), mivel kisebb a tömege.
Ez azt jelenti, hogy kevésbé húzza a gravitáció a föld középpontja felé, kisebb az az erő, ami lehúzza a lejtőn.
Viszont a teniszlabdáénál nagyobb ellenerő fékezi, mivel rosszabb a tömeg/felület aránya, amiből a közegellenállás keletkezik. Ez a két erő tart egymással egyensúlyt alapesetben és egészen addig tart a gyorsulás, míg kiegyenlítik egymást. Ezt hívjuk végsebességnek. Az igaz természetesen, h a nagyobb tömegre nagyobb gravitációs erő hat. Ezt hívjuk súlynak, amit mindenki ismer. Viszont ha gyorsulásról beszélünk (9,81 m/s^2), azzal nincs összefüggésben a tömeg. Ha szabadesést vizsgálunk, akkor ha egyszerre indítasz két különböző testet, akkor ugyanolyan sebességgel kezdenek el zuhanni, egészen addig, amíg az egyik el nem éri az aerodinamikai jellemzői nyújtotta végsebességét. Ahol is a gravitációs erő és a közegellenállás tart egyensúlyt egymással, az egyik annyira húzza lefelé, amennyire a másik fékezi (tolja felfelé? ). Ekkor megszűnik a gyorsulás. Egy áramvonalasabb test később éri el ezt a sebességet, egy nehezebb test szintén később. De nem tömegéből eredően gyorsul jobban, hanem mert a nagyobb tömeg jobb közegellenállási tényezőt jelent. Vagyis nagyobb közegellenállási erőre van szükség ahhoz, hogy kiegyensúlyozzuk az m*g gravitációs erőt.

Röviden: Újragondoltam. A tény tény marad.