Walton Goggins magyar hangja tényleg idegesítő volt sokszor. A magyar szöveggel amúgy nem volt bajom, de újra bebizonyosodott, hogy a magyar tájszólás nem pótolja az amerikait. Egyszerűen hülyén hangzik, hogy úgy beszél egy vadnyugati fejvadász meg bandita, mint egy alföldi magyar paraszt. Ez a Trópusi viharban még működött, de az egy vígjáték volt.

A film amúgy jó, tipikus Tarantino tipikus karakterekkel, kicsit véresebben. Engem nem zavart a sok szöveg, a filmjei ettől és a karakterektől jók, nem a cselekménytől, ami azért mindig a 60-as/70-es évek B filmjeinek színvonalát hozza, bár ez nála szándékos, az egész munkásságát ezekből építi fel. Észre se vettem, hogy eltelt közel 3 óra, pedig először féltem tőle, hogy azért ez már csak sok lesz. Volt már ennél jobb filmje, de baromi szórakoztató volt ez is. A szereposztás szerintem jó, a karakterek is, egyedül Tim Waltz.. izé Christph Roth... izé szóval nála éreztem azt, hogy ez így nem az igazi.
Jackson karakterénél egy ponton kicsit talán túltolta Tarantino a türhőséget, bár végülis ha aljas nyolcas, akkor belefér, bár akkor is túl részletes volt. Nem csoda, hogy az öreg tábornok is bepöccent.
Viszont legalább tényleg mindenki rohadék volt benne legalább egy kicsit.

Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)