Meglelted az örök ifjúság forrását.
bandus: a családi Lada Samarával volt eddig a legjobb élményautózásom. Nagyon könnyen el lehet érni azt a határt, amikor már nem mered* neki jobban tekerni, de még elég stabil ahhoz, hogy ne csússzon, ne boruljon.
Volt a seggem alatt egy Győr-Budaörs távon S320 Merga automata váltóval. Megy, mint a rakéta, de nem érzed benne úgy a gyorsulást, mert az a nagy fotel, amiben ülsz, az a csekélyke rázkódás, amit alulról érzel, az a semmi motorhang, amit hallasz nem adja vissza. Életemben először vezettem automatát. Úgy kértem meg a tulajt, mutassa meg, hogy kell sebességbe tenni. Mentünk, ő aludt melelttem, a célnál megálltunk, nyomom a féket és megkértem, mutassa meg, hogy kell üresbe tenni.
*nem vagy annyira hülye, hogy merjed
A másik meg, például BP-Szeged táv, 168 km pályán. Ez 110 km/h-val: 92 perc menetidő, 130-cal 78 perc, 170-nel 60 perc. Tehát van olyan balf@sz, aki saját, utastársai és a közlekedésben lévő többi résztvevő élet-és vagyonbiztonságát veszélyeztetné csak azért, hogy 18 perccel hamarabb érjen oda, ami persze akkor működik, ha 170 km/h-s átlagsebességet tud autózni. És van, aki nyomja neki, miként állat.
sketchifun: apámtól tanultam vezetni, tán még megvan a padláson a Zsiguliba való pedálsor a jobb egyhez. Azt mondta, gyorsan a hülye is tud menni, lassan kell tudni. Mentünk a két saroknyira lévő házhoz, ő gyalog a kocsi előtt, nekem csak követni kellett. Egyes alapjárat persze gyors, szóval utcahosszon keresztül csúsztatott kuplung... És igaza van, mert országúton ott vagy ötödikben, bal lábad lógatod, jobbal enyhén nyomod a gázt, vagy tempomat, fél kézzel csak azért fogod a kormányt, mert megnyugtat. Ezzel szemben városi forgalomban jár mindened: kuplung, fék/gáz, sebváltó, indexkapcsoló, fűszerezve ablaktörlővel, rádióval, kézifékes indulással, stb.
Az érdekli párodat, milyen egy dinamikus gyorsulás? Üljön be egy permetező helikopterbe munka közben, de pelenkát vigyen!
Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!