Ez igen.
Köszi a kimerítő cikket.
Ezek valóban elhanyagolható különbségek. Pedig hányan esküdtek már az Ogg/Vorbis-ra...

Sokat próbálkoztam anno én is digitalizálással és a különbségek meghallásával, de tapasztalatom szerint 200 kbps mintavételezési ráta fölött már nüansznyi a különbség. Meg is álltam ennél a minőségnél.

És valóban, az is bejátszik, amit írtál, hogy sokszor a többévtizedes minőség miatt sem érdemes túráztatni magunkat.

Érdekes és alapos cikk, köszi szépen.

Egy oldalakra tagolás jelentősen megkönnyítené az olvashatóságát egyébként.

"How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

Én is csak megköszönni tudom az elemzést. Meggyőzött, hogy nincs nagy értelme a flac mókának. Mivel abszolút nem éreztem különbséget a jól konvertált MP3 (320),és a Flac/ape között.

Köszi, ez jól jött! Habár eddig is meg voltam győződve hogy felesleges flac-ben gyűjtögetni, de most már "látom" is. (És talán egy-két "mindenthalló mágust" is meg fog ez majd győzni. )

¤ R'n'R ¤

Hangrendszere válogatja
Nekem pl kocsiban elég komoly hangtechnika van, viszont van egy olyan hülye szokásom hogy koncerteken merch pultból veszek CD-ket (kimondottan támogatási céllal) még akkor is ha az egyetlen CD lejátszóm a kocsiban van csak.
Viszont ott lehet hallani a difit, ha 320-as spotify után bedugom a CD-t és úgy bőgetem meg akkor ég és föld a difi.

Lehet hogy ezt audacity-vel nehéz kimutatni, de sokkal "teltebb" a hangzás. Hazudnék ha azt mondanám hogy az MP3 "szar" minőség lenne, de egymás mellé téve a kettőt simán érzed a különbséget.

"A placebo akkor is működik, ha tudjuk, hogy nem igazi gyógyszer"

¤ R'n'R ¤

Alapvetően elvből van véve a CD, ígyis-úgyis megvenném, a támogatás a lényeg

Meg mondom, semmi gond nincs az MP3-al sem, esetek 90%-ában nekem is tökéletesen elég, de egymás mellé téve kijön a difi. Ha placebo akkor placebo, így jártam

#6: Akkor a két hanganyag nem ugyanaz, csak a szám címe egyezik. Ez így nagyon szubjektív összevetés. Készíts egy olyan összehasonlítást mint a cikkíró👍
A cikkhez: gratula, nagyon alapos vagy. Köszönjük az elemzést. Engem személy szerint most megszabadítottál egy felesleges kereszttől😅

[ Szerkesztve ]

vakteszttel is próbáltad? ahhoz mondjuk segítség kell. nagyon egyszerű kivitelezni, pl. 5-5 ua. szám a cd-n az eredetivel keverve, csak wav-mp3-wav konverzión estek át, míg az eredeti wav is ott van, ami konvertálva lett, és valaki úgy összerakja, hogy te nem tudod a sorrendet, de ő igen. megtippeled pár verzióban, aztán jöhet az összehasonlítás, hol találtad el.
mert általában ott azért 99%-ban végül elvéreznek az emberek.

[ Szerkesztve ]

Ennyire mélyen nem mentem bele és megvallva az őszintét nem is szándékozom, elfogadom ha hülye vagyok valamennyire Ahogy írtam a CD ígyis-úgyis megvan, néhány előadó zenéje pedig nincs fent spoty-n, én meg kellőképpen lusta vagyok ahhoz hogy konvertálgassak, más pedig így belátható közelségben nem képes erre a műveletsorra.

Igen, én se hallom a jól kódolt MP3 különbségét az eredeti anyaghoz képest.

Ennek ellenére teszem el a dolgokat FLAC-ban, mégpedig a jövőállóság végett, de tőlem nevezhetjük paranoiának is. Ahogy a magnókazetta eltűnt a süllyesztőben, ugyanúgy tűnhet el az MP3 és a FLAC is (a CD már készülődik), és ebben az esetben a veszteségmentes tömörítésnek óriási előnye - hogy veszteségmentes. A következő - ki tudja milyen elvel alapján tömörítő - formátum az eredeti anyagból fog készülni, és nem valami olyanból, amivel esetleg a véletlenek kellemetlen összjátéka folytán ténylegesen hallhatóan rosszabb eredményt adna.

Meg mert ma már a FLAC se foglal olyan óriási helyet, mint anno az MP3 az 500 megás vinyón. Szóval archiválásnak nevezném, azzal a bónusszal, hogy épp úgy hallgatható, mint a veszteséges formátumok.

[ Szerkesztve ]

És nem egyszerűbb akkor beszerezni mikor majd esetleg talán ha egyáltalán a jövőben szükség lesz rá? Mert ugye a többséget egyszerű bármikor beszerezni, a ritkaságot talán-talán érdemes eltenni. (De ez kb olyan lehet mintha anno a kazettákat tetted volna el a jövő számára.)
Ha lesz vmi húdenagy áttörés, akkor meg a Digitális Zenei Szolgáltatók úgyis átállnak arra, és valszeg a kiadók is a "nyomott" példányoknál - ha még lesz egyáltalán "kézzel fogható" termék.

¤ R'n'R ¤

Ahogy az sejthető volt, hasonló eredményre számítottam. Köszi a tesztet.

Sziasztok. A minőségérzet múlik az érzékszerveink teljesítményén, és a hangrendszerünk képességein. Tisztelettel adózok a cikkbe vetett energiák előtt, de ilyenkor nekem az az érzésem, hogy ennyi erővel azt is kielemezhetted volna, mennyire hatékonyan játszol golfot a Tesco-s játékütőiddel Tiger Woodshoz képest, akinek az ütői feltételezhetően annyiba kerülnek, mint a házad. Amikor a kolléga a CD és ugyanazon mp3 között hallani véli a különbséget, itt mindenki jó laposföld hívő módjára cáfolja, hogy placebó meg minden. Egy dolgot értsetek meg. A hallás egy szubjektív tényező. Nem véletlen, hogy a NASA is a "világ legjobb szaglású" emberét alkalmazza a szagok elemzésére. Akit érdekel, olvasson utána. Én azt javaslom kössünk békét, és ti, akik nem halljátok azt a bődületes különbséget egy nagy érzékenységű, átgondoltan összerakott hifi-n meghallgatott mp3 és egy lossless között, örüljetek, mert nem ösztönöz a fületek az átlagnál több anyagi forrást áldozni zenére. Én sem csinálok tesztet arról, hogy miért nincs szükségem új BMW-re, csak egy 18 éves Renault-ra, mert nekem az autó közlekedési eszköz minimális komforttal. Négy kerék, kormány, klíma, tempomat, kész! Viszont soha nem kezdeném bizonygatni, hogy miért nem jó másoknak az intelligens LED fényszóró. Remélem átment a lényeg, és nem kezd el valaki a fényszórón, vagy a golfon rugózni.

Remek teszt, köszi!
(Én nem vagyok vájtfülű, sőt. Így aztán nagy ívben kerülöm a veszteségmentes tömörítéses zenéket. Még bohó ifjonc koromban egy Sound Blaster 16 hangkártyába vettem egy ASP chipet és az összes zenémet lekódoltam a spec ADPCM kódolással. Tök jól szólt és fele helyet foglalta, mint a haveroké. Pár éve elővettem és lejátszani sem sikerült, a mostani szoftveres dekódolók nem ismerték fel a formátumot.) Amikor először bejött az MP3pro, akkor abban kezdtem kódolni és a 64kbps is elég volt az én zenei elvárásaimnak. De nem vagyunk egyformák, így aztán mindenki abban tárol és hallgat zenét, amit csak szeretne illetve amihez a lehetőségei adottak.

Nasit a kis fehér medvének!

Michael Jackson hanganyagot viszgálva...

Nah idáig olvastam, mert innentől kezdve komolytalan lett. Audacity-ről nem is beszélve, dehát mindegy.
Mindenki olyat hallgat, amit elbír, amit hisz.
Ettől függetlenül sokan biztosan nem fognak mp3/320-at hallgatni már egy közel 400e-es cuccon. Mondjuk azok szintén az eleján be fogják zárni ezt a cikket...

Ott a pont.
Akik azt mondják nem hallanak különbséget azt is odaírhatnák milyen rendszeren hallgatják. Nem mindegy hogy egy pc-s aktív hangfalas vagy mobilos zenehallgatásról van szó, vagy egy komoly hifi vagy inkább audiophile rendszeren.
Ettől függetlenül nem azt mondom hogy mindig megéri a különbség, van amikor nem hallani semmit, sőt nem mindenki hall eltérést. De amikor van különbség ott a kis különbség is számít, épen az lehet az ami miatt "más" lesz a zenehallgatás. Sokszor ezek az alig hallható kis különbségek kerülnek százezrekbe.

[ Szerkesztve ]

TRob1

Digitális zenei szolgáltatók? Úgy gondolod, hogy a Spotify-on meg Google Music-on kívűl meg Deezer-em kívűl nem létezik más?
Lássuk csak hányan áttértek a Hi-Res, és/vagy MQA minőségre: Tidal, Qobuz, Primephonic csak így hirtelen, de ha neten keresnék valszeg még találnék. Az a baj itt a sok nah ugye hogy megmondtam és cikk íróval, hogy teljesen szűk látókörűek. A teszt is pont ezt bizonyítja.

Pedig jó lett volna, ha valami érdemi cáfolattal, ellenpéldával is előállsz ami nem személyes tapasztalatból, meggyőződésből ered.

(#20) Shyciii: a tény az, hogy mindenki el akar adni. Jobban mos......

[ Szerkesztve ]

Zenei információtartalom, ha úgy tetszik audió felbontás a Flac és leginkább a CD, SACD javára még mindig megvan az mp3 ellenében. Mivel sok komolyzenei vagy akusztikus zenét hallgatok (pop és rock, metál), ezért az mp3 @320 kbps minőség felett is van kihallható különbség. Igaz néha ezt a Flac kevésbé adja vissza, de a müsorforrás ilyen esetben elég vegyes lehet... Ehez viszont az audió komponensek minőségét és a fejhallgatókat is meg kell válogatni, mert egy jó hangrendszeren az mp3 is jobban szól, de az SACD előnyét sem kérdőjelezheted meg zenehallgatás közben. Mivel a zenehallgatási szokások nagyban eltérnek, ezért a közben kialakult élmények szintén nagy szórásban lesznek.
Nekem némely zenei stilushoz és előadóhoz hangulat kell vagy kipihenten és jókedvemben van kedvem elővenni azt az 1-2 zenét... Miközben a komerszebb dance és Hip-Hop/RNB zenékhez jóval kevesebb megkötés van, és ezeket mp3-ban is szivesen elhallgatom. Persze zenehallgatás közben is megjőhet a kedvem valami minőségi tartalomhoz, de mivel sok CD maxi lemezem van és az ezekről saját magas kódolású mp3/Flac/WAV mentéseim, ezért ott is érdemes a minőségi forrást választani. Igazából a @320 kbps mp3 a legtőbb esetben korrekt, de volt már olyanra példa, hogy az alacsonyabb @ 192 kbps természetebben és tisztábban szólt, ezért azt hagytam meg... Ilyenkor az egységesebb hangerőn probálom kihallgatni az eltérést, hogy ne a hangerőkülönbség miatt találjam egyiket-másikat jobbnak. Nyilván az eltérő müsorforrás vagy a kódolás minősége nem volt egyforma, ezért van az néha, hogy még mindig az alacsonyabb bitrátával készült zenét találtam jobbnak és tisztábbnak. Ez a teszt igy csak a mérésekre koncentrál, miközben a DAC és egyéb veszteségek és a zenei felbontóképesség kérdése sok esetben nem kimérhető csak hallás alapján megitélhető...

Zenei hallás ilyenkor jól jőhet vagy ha nagyon sok drága audióláncot volt szerencséd meghallgatni élőben és az előnyöket-hátrányokat jobban kihallod utána. Miközben ha ezt egy Mini Hi-Fi (régen Music Center) készüléken teszed, akkor a CD és a CD-re kiírt mp3 között kevésbé jőhet ki ez a minőségi eltérés. DAP és mp3 lejátszók között is emberes eltérések vannak, igy a zenehallgatás élménye sem egységesen jó. Azért ez a kazetta is érdekes kérdés, mert ha rendes kazira egy jó decken készült a felvétel, akkor a CD és LP másolatok jobban szóltak mint a kazi-kazi copy... CD másolat elméletben bitről-bitre történt és ha nem volt nagy jitter a lemez kiírása közben, akkor az eredeti minőséget kaptad vissza.

[ Szerkesztve ]

Ők azok az 1%, akik hajlandóak költeni erre. A többieknek tök felesleges a flaccal bohóckodni, gondolom erre is ment ki a teszt.

de az SACD előnyét sem kérdőjelezheted meg zenehallgatás közben

Minden wanabe audiofil mosóport árul a piacon?

Aham... TE Tudod!

ui: "Meg a legjobb mosópor,
Ami a f@szom tudja, hogy mos" - Lukács László, 1994

[ Szerkesztve ]

¤ R'n'R ¤

Volt egy kollégám, kijelentette, hogy ő hallja a különbséget a zenei CD és a belőle készült 320-as mp3 között... aztán kiderült, higy mégsem olyan vájtfülű...

https://www.coreinfinity.tech

Igazából már csak egy SACD lemezt hagytam meg, de több is volt és eladtam őket régebben... ERA - The Mass albumot a sokfélesége miatt hagytam meg, mert a CD és a DSD 2.0, DSD 5.1 hangsávok miatt érdekes. Elég jó munkát végeztek a hangmérnők úrak a lemez készitése közben. Sok CD-t kissé túlvezérelnek vagy már torznak is érzed, mert sajnos az is...

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a korral (ahogy öregszünk) a hallásunk is romlik, de a romlás nem csak a kornak tudható be, hanem annak is, hogy milyen zajos környezetben élünk, illetve milyen betegségeink is voltak, mert néhány megfázás is gyulladásos megbetegedés, fülgyulladás jelentős mértékben rontja a hallásunkat, és ezt sokan nem képesek felfogni, hogy a fül sajnos ilyen.
Sajnos hallásunk évről évre mérhetően romlik, hallásunk nem tud megújulni csak romlani, és csodával határos hallás javulás max úgy képzelhető el, hogy valaki kitakarítja a fülét...

''Mind Így van ezzel aki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta állt neked csak arról kell döntened mihez kezdj az idővel amely megadatik.''

Számtalan vakteszten keresztülvizelték már ezt az elmélkedést. Több tízmilliós cuccon se találta el senki hibahatáron belül. CD vs 320 kbps. A hibás teszteknél a különbség mindig visszavezethető valamilyen erősítési anomáliára. Például nálam is "jobban szól" ugyan az a CD, ugyan abban a PC-ben közvetlenül a lemezről mint a HDD-ről WAV/FLAC formátumban. Valójában csak picit hangosabb.

(#27) Zsébernardo: itt már egy megint másik problémát feszegetsz, aminek semmi köze a cikkhez. Jó esetben egy kvadrágán árult, audiofilnek titulált akárminek jobban odafigyelnek a gyártására és jó eséllyel nem habzik túl mint egy teszkós mosópor CD.

[ Szerkesztve ]

Igen, ezt egyben kell vizsgálni. Szép dolog, hogy magát a hullámot vizsgálva minimális az eltérés, viszont ezeket az eltéréseket utána a körítés, tehát a hangrendszer (ami ugyebár nem ezt a hullámot adja ki a hangszórón 1:1-ben, így a fülünkbe sem ez jut el) vagy nagyon elnyomja, vagy, és ez a rosszabb eset, jelentősen felerősíti.

Hogy "szemmel látható" példát hozzak: akik emlékeznek a régi "1 CD-s DivX 3" időkre, és hogy jöttek az LCD monitorok a CRT-k helyett... azonos felbontás mellett az LCD-ken milyen durván láthatóvá váltak az alacsony bitrátájú DivX 3 kódolás hibái a sötét részeken... pedig a forrás azonos volt, pusztán körítés, ami itt a megjelenítő volt, az változott. (extra hogy az akkori LCD-k gyenge kontrasztja, rosszabb színvisszaadása hozta ezt ki, tehát nem is az, hogy jobb képminőséget nyújtó eszköz tette láthatóvá, hanem pont egy rosszabb )

Ha olvastad amit írtam, akkor láthatod hogy én is azt mondom hogy nem mindig hallani a különbséget ( még ha van is). Ráadásul a rendszertől függ nagyban, plusz a hallgatótól is. Valakinek a sokol rádió is megfelel vagy egy mobil hangszórója zenehallgatásra, van akinek az átlag kommersz hifi is kevés.
Van profi fülesem és ami kellhet hozzá, igaz a lánc gyengébb mint amit a füles igényel, de hallhatóak a különbségek, sőt a hibákat is jobban kihozza egy jó rendszer. De ha nem audiofil megközelítéssel hallgatunk valamit akkor én sokszor egy mp3-at "jobbnak" ítélek mint pl egy origi cd-t. Ez szembe megy az elvakult vájtfülű felfogással, de én nem mindig szeretem ha nincs egy kis szín valami zenében. Nem azt hallgatom amit előír pár vájtfülű, hanem azt amit szeretnék hallani. ( pl teszek rá kicsit mélyet esetleg ha olyan a zene, és lehet hogy ezzel szerintük rontok rajta de nekem talán így tetszik)
Tehát szubjektív a dolog, csak sokan azt hiszik náluk van a bölcsek köve és csak az a jó és minőségi zenehallgatás amit ők csinálnak. Pedig mindenki máshogy szereti, ezért tudnak jókat vitázni hogy melyik milliós rendszer jobb vagy rosszabb Az átlag hallgató meg azt sem érti minek olyan rendszer, és egy házimozierősítőn is örömmel hallgatja a 128-as mp3-at és áradozik hogy milyen baromi jól szól ( mert hangos és dübörög)
Szerintem ebben nem lehet igazságot tenni mégis sokan vitáznak rajta, pedig felesleges. Mindenki halgasson olyat ami neki tetszik és megfelel és ne másokat győzködjön arról mi a jó.

Amúgy szerintem ezt előadója és studióbeli hozzáértése válogatja. Van ahol tökre teljesen mindegy mert studióban csak fel van hangosítva és akkora gain van rajta hogy füled bevérzik és ennyi, ellenben pl érdemes egy subscribe lemezt meghallgatni jó cuccon és érezni fogod hogy Atish kolléga nem kevés órát töltött a stúdióban hogy minden utolsó pitty a helyén legyen.

Yamaha házimozierősitőm van és zenehallgatásra is alkalmas. Igen sok igényesen megépitett házimozierősitő van, ami sztereó zenehallgatásra sem rossz választás. Természetesen az audiólánc legjelentősebb eleme a fejhallgató vagy a hangfal, ami alapján a zenét igazán megitéljük.

Az nem elég hogy magabiztosan állítasz valamit, alá is kéne támasztani érvekkel. A Hi-Res nem arra való, hogy közvetlenül hallgasd (mert nem ad többet), hanem arra, hogy legyen benne tartalék, hogy ha szerkesztesz a hangon.

Én jóval több, mint 400k-s rendszeren (Benchmark DAC1 => Oyaide Neo D+ => 2x Eve SC208) hallgatok zenét, és jellemzően 320 kbps. A FLAC valamennyire hallható, de eléggé meg kell feszülni hozzá, zenét meg nem így hallgatunk. Ja, és nagyrészt mocskos szar elektronikus zenét hallgatok "millás" rendszeren. Jöhetnek a kövek.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Nincs kő, én is ezt teszem sokszor ( legtöbbször )
Olyan zenéthallgatok ami nem is igényelné talán a normális rendszert és van ami csak 128-as mp3-ban van meg, de ha éppen azt a zenét akarom hallgatni az is megfelel úgy.
Van amikor rámjön és kifejezetten más stílusú, extra minőségű muzsikákat hallgatok, és ott főként a hangzásra figyelek, de ehhez olyan kedv is kell. Az előbbi az a sűrűbb

Zsébernardo: ez az amit írtam. Azt mondod a házimozi erősítőn tökéletes a zenehallgatás mert van olyan erősítő. Nem is vitatom hogy gyönyörűen tud szólni. Volt igen sok féle hm erősítőm, igen nagy yamahák is.
De egy igazi vájtfülűnek ha ezt mondod jó esetben csak mosolyog és bólogat, de nem veszi komolyan. Zenét csak sztereón. Én is ezt mondom, de elfogadom a másik álláspontot is, mert átlag felhasználásra bőven elég egy olyan rendszer. Ahhoz fanatikusnak kell lenni hogy külön erősítő zenére, külön hm-re. De mégis így van.
Nekem pl olyan Mission hangfal volt az egyik kedvencem amit a "nagy hifisták" nem fogadtak el, szerintük túl sok volt a mély benne. Nekem mégis az volt a kedvencem. Nem volt akkora és olyan tere mint sok más és jobbnak mondott doboznak, hiányzott az igazi "színpad", de az én átlag zenéimre ez tetszett jobban. Ehhez egy kisebb Yamaha hm erősítő is megfelelt egyébként, akárki hallotta mindenkinek tetszett. ( kivéve a vájtfülűeknek de ez nem érdekelt)

re: Spotify vs CD.
Fingunk nincs, hogy minént tömörít a szpoti. Pontosan milyen változókat használ, milyen algoritmussal dolgozik. Lame és lame közöt is van különbség, nemhogy még egyéb tömörítőkkel variálva.
Forrás is kérdéses, honnan a master. Spotifyból nem nézek ki sokat, hogy törődne az ilyesmivel.

más:
Nekem ez a beállítás vállt be zenére: "--preset extreme -q 0"
Filmekre meg anyagtól függően, "-V 2 -q 0" vagy "-V 1 -q 0" megy. (nekem nem kell sörránd, szterejó a király)

Kíváncsi lennék milyen egyéb beállításokkal, változókkal lehetne még finomítani az mp3 tömörítést. Valakinek valami ötlet lame-re?

re: (#14) TRob1
Pont mint előbb. Nem tudom a kiadók milyen masterből dolgoznak. Lehet hogy rosszat vesznek elő, vagy a master szalagon van ami 30 év múlva szarabb lesz.

re: (#18) Shyciii
Miért? És megint miért? Indokot ha lehetne szabad.

[ Szerkesztve ]

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Ajánlott hallgatmány a témában: https://m.youtube.com/watch?v=YgEjI5PZa78 ami megerősíti az itt elhangzottakat
Köszönjük ezt a kiváló cikket

[ Szerkesztve ]

Born too late to discover the Earth, born too early to discover the Cosmos

Nyilván én mások fülét, hangrendszerét és placebóját nem tudom megítélni, de engem ez a cikk megerősített abban, hogy nekem semmi szükségem a veszteségmentes tömörítésre.
Egyrészt nem használok drága, profi cuccokat, csak kommerszet. Mondjuk itt azért figyelek arra, hogy ezen belül azért jó minőségű legyen és olyan, ami nekem tetszik (mármint hangzás szempontjából). Volt olyan hangfalam, amit visszacseréltem, mert hiába dicsérték, szerintem szarul szólt.
Hallom a különbséget egy középkategóriás mp3 lejátszó és egy telefon között (előbbi jobb) és hallottam a különbséget 2 egyforma füles között (egyik új, másik több éves), de nem hallom a különbséget a flac és a 320 mp3 között. Más kérdés, hogy pontosan tudom magamról, hogy a jobb fülem nem tökéletes (kicsit tompább) és ráadásul jobbára metált hallgatok, ahol szerintem megint csak kisebb a jelentősége a veszteségmentesnek.
Persze időnként gondoltam arra, hogy "azért a flac talán mégis jobb", de a cikk alapján azt gondolom, hogy esélyem sincs hallani a különbséget.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Olyan körülményesen fogalmazott és rosszul megírt volt a bevezető, hogy feladtam és a többit már el sem olvastam. Egy többszörösen összetett mondatba minek kell még zárójeles kis esszé? Biztos kiváló szakember a szerző, de írónak csapnivaló. Nem jó cikk.

.... és a hozzád hasonlók is ugyanúgy megbuknak 99%-ban mp3/wav vakteszteken.

A cikk nem a stílusa miatt nem jó, hanem a tartalma problémás.
Röviden összefoglalva elég magas bitrátával tömörített hanganyag hallásra nehezen megkülönböztethető az eredetitől. Hurrá, ez volt a cél a tömörítési eljárás kidolgozásakor. Különbözik a kettő? Igen. Meg lehet különböztetni a kettőt meghallgatás alapján? Ez már egy sokváltozós dolog, erősen befolyásolják a körülmények. Ennek ellenére a szerző egy Egely Györgyöt is megszégyenítő bizonyítással megmutatja nekünk, hogy nem lehet. Az Audacity-s hókuszpókusznak szinte minden mondatába bele lehetne kötni, ha van erre valakinek ideje meg kedve.

legtobbet cbr 320-as mp3-at hallgatok... ha jo a rendszer, van elegendo hattertar akkor valoszinuleg flac-t tolnek, mert a mostani zeneim is igy szerzem be csak konverzion megy at.

Mi számít defaultnak? A bitrára számít, nem kel semmi szakértelem. A 320-at nehéz észrevenni. A 256-ot már lehet, a 192-től lefelé meg simán. Én pl hülyét kapok a youtube-os zenétől, mert az is 128 kbps AAC, ami végülis jobb, mint MP3 lenne, de attól még simán hallható.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Formátumról volt szó, nem hangkeltőkről.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Mit értesz hozzá hasonló alatt? Értelmeset mondott. Tényleg szubjektív kérdés a hallás. Tényleg van különbség a 320kbps MP3 és a FLAC/CD között, persze ez függ a füledtől, attól, hogy min hallgatod, de függ a forrástól is. Hallottam én már olyat, amikor a jóval alacsonyabb bitrátával kódolt MP3 nem különbözött hallásra. Nyilván ez nem egy modern stúdióban készült felvétel volt.

Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)

Akkor biztos valami fos, alacsony bitrátás konverzió volt. A legelterjedtebb a 128 kbps.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

A LAME encodernek azért akad pár parancssori kapcsolója...
Persze nem tudom, mi mennyit számít.

Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)

A FLAC-nak nagyon is van értelme, csak nem mindegy hol használja ki az ember a benne rejlő lehetőségeket. Hétköznapi zenehallgatásra valóban elfogadható a veszteségesen tömörített zene. Viszont vannak helyzetek amikor a FLAC, WAV, APE és társai verhetetlenek. Ha pl. valaki rádiót üzemeltet (legyen az netrádió vagy FM), akkor ott a lehető legjobb kimenő adás minőségre kell törekedni ami már eleve veszteséges (aac+, mp3, ogg, stb…). És innentől már nagyon nem mindegy, hogy az adás mp3 formátuma FLAC-ból lesz, vagy az mp3 zene kerül konvertálásra még egyszer egy másik veszteséges formátumba. Utóbbi esetén olyan mint régen a magnókazettáról magnókazettára való másolás, amikor minden következő másolat szarabb lett. Továbbá a tárhelyproblémák sem indokolják a FLAC zenék mp3-ba való konvertálását. Ha nincs hely a jelenlegi diszken, akkor a régi nem használt, de még működő és elegendő méretű HDD-ket kiválóan lehet használni ezeknek a tárolására.
Veszteséges formátumoknál átlagos (azaz már normálisan szóló, de nem stúdióminőségű) hangcuccon a következő bitráták azok az alsó határok melyek már normálisan szólnak egy átlagos hallgató számára:
- mp3, 224 kbps
- aac, 224 kbps
- ogg, 160 kbps

A kedvenc zenéimet igyekeztem mindig beszerezni FLAC-ben. Nem azért, mert problémám lett volna a 320-as mp3-al, de már a tudat is zavart, hogy az bizony veszteséges és gondja van a magas tartomány precíz kódolásával. Nehezen leírható, de zenében a 20kHz feletti tartalom is befolyásolja, hogy végül milyennek érezzük a zenét, ezért szokás egy erősítőt is 20kHz sávszélesség fölé méretezni, jellemzően 100kHz-ig célszerű.

Aztán most került hozzám egy régi, de jobbfajta lemezjátszó és beszereztem hozzá pár kedvenc albumomat lemezen is. Ugyanazokat a számokat meghallgatva (van hozzá saját építésű JLH végfokos erősítő méretes hangfalakkal meg Asus Xonar hangkártyával a gépben) bakelitról az a kellemes meglepetés ért, hogy minden máshogy szól, különösen a basszus lett jelentősen erőteljesebb, de az egész zene úgy általában teltebbnek, élőbbnek hat.
Nyilván nehéz pontosan leírni mert erősen szubjektív az ember véleménye, de azt tudom javasolni, hogy akinek van rá lehetősége, adjon egy esélyt a bakelitnek. - meg is lepődtem, hogy tegnap a Mediamarktban egy új, bakelittel teli pultot fedeztem fel.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Sajnos hallatszik. Mark Levinson - Martin Logan esl 9 páros egy "szar" Roksan bakelitről hallgatva 10 ből 11x eltalálom melyik az mp3 bármilyen "szuper" számítógépről jön az mp3

Ha már lúd legyen kövér: én csak a saját vonósnégyesem előadását bírom hallgatni, mert az CD / SACD túlságosan digitális a magas nívójú füleimnek...

többször hívtam már stinget a nappaliba de b@szott eljönni

Nem vagyok zenebuzi, szóval bőven jó nekem a 320 kbps-es mp3, ezt eddig is tudtam. De azért érdekes volt az írás.

Én nem értem ezt az egész tesztet. Se szűz kolibrivérben pácolt hangfalmembrán, se 20 évig érlelt rézből kovácsolt USB kábel? Hogy lehet így tesztelni?

Aki él és nem boldog, az téved!

...hát látod, nem is sikerült nagy különbséget kimutatnia!

Azért ha bizonyos dolgokról meggyőződöttek csak akkor kapnának enni, ha legalább 60 %-os találati arányuk lenne 320 mp3, kábelek, kódekek, stb. vaktesztekben... Bármilyen rendszeren... Azt hiszem, igen alacsony lenne az élelmezési költség.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Van, de nézd meg hogy ebből hány hat a minőségre. Nem sok.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Remek cikk, köszönet érte!
MP3@320 otthoni környezetben a mindenre is elég, pedig ezt úgy mondom, hogy rendszerint az épített A osztályú füles erősítőmmel hallgatok zenét, drágább külső hangkártyákkal. Hibát/torzítást hallok ki jól hanganyagokból, így 192kbps és rosszabb kódolásnál, vagy ezen bitráta alatt válik kellemetlenné a cintányérok hangja.
Sajnálatos, hogy több hanganyagnál előfordul, hogy már a stúdióban elszúrják az anyagot azzal, hogy túlvezérlik és jönnek a kellemes négyszögjelek...

"Sum ergo cogito; cogito ergo dubito" - Jonathan Hepburn

Rimuru jól mondja A 160kbps-es OPUS pedig 200-224kbps-es AAC körül van hangminőségben.

Közben ezt találtam, úgy tűnik mindenkinek igaza van meg nem is:

For AAC, Youtube will play a maximum audio bitrate of around 126 kbps. For Opus, it can be between 56 kbps and 165 kbps. This is regardless of the audio source format being uploaded, because Youtube will automatically re-encode videos to use their format. So even if you upload a video with 24/96 lossless audio, Youtube will convert it to 126 kbps AAC in an MP4 container. (forrás)

Szóval kétféle videokodek van és variable bitrate. Ezért olyan mocskos rossz.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ja, megmaradt az AAC a régebbi eszközök kompatibilitása miatt, mellé jött be az OPUS, de ma már szinte csak az OPUS játszódik le. Ha jobb klikkelsz egy YouTube videón és Statisztikákra kattintasz, akkor láthatod, hogy opus a codecs sorban. Egyébként az OPUS 130kbps körül van és alig variálódik a bitráta, +- 10kbps, ha letöltöd youtube-dl-lel.

[ Szerkesztve ]

van különbség, de sokaknak, bőven lehetséges, h köztük neked is, vagy akár neki is, ha addig kellene fél lábon állnia, mire jól összetippelgeti a helyes sorrendet egy bármilyen tetszőleges rendszeren, egy olyan cd-ről amiben nem tudja, hogy melyik szám 320-as mp3/aac/ogg és társairól konvertált, melyik az eredeti wav, akkor bizony inkább hazamenne vagy megdöntené a fél lábon állás guinness rekordját.
és nem, ne keverjük bele a külünböző mastereket, analóg forrást és formátumot.
mielőtt még, voltam olyan szituban, hogy ez valakinek 2x lefuttatva is 1-2 kivétellel sikerült, kb. 3 cédén, volt ahol 10 mp alatt kibökte, ezeket jellemzően a kedvenc zenéiből, viszont a kivétel minden esetben számára teljesen ismeretlen zene volt, egy általa utált zenei irányzatból. és nem a saját hangrendszerén már sokkal többet hibázott.

[ Szerkesztve ]

Erősitő evolució szerint a Hi-Fi sztereó erősitőket a jóféle házimozierősitők már be tudják érni hangminőségben és a technikai paraméterekben. High-End erősitőket a felső kategóriában olyan szakértelemmel kivitelezik, ami miatt a felhasznált anyagok és alkatrészek miatt is már egy vagyonba kerülnek. Alapjában az erősitő tápegység, DAC és a végfok megépitésének jó kivitelezése nagyon fontos.
Viszont a hangfal választáson és a kábelek minőségén nagyobb mértékben múlhat a jó hangminőség. Itt jelentkezhet az a sok zavaró torzulás, és a zenei felbontóképességet könnyedén leronthatja egy rosszul megválasztott hangfal és kábel. Lejátszóeszközök és a müsorforrások között csak egy minőségi szinten átlépve kimutatható érdemi különbség. Meghallani a kábelek közti különbségeket és az egyéb zajforrásokat (akár a zenében) viszont csak kiválló hallás és némi odafigyelés árán tapasztalható meg... Ezeknek hiányában nem mindenkinek okoz gondot az alacsony mintavételezés és bitráta, akár az eredeti master okozta hanghibák.

[ Szerkesztve ]

Így van, mindig a leggyengébb láncem hangját lehet hallani csak egy rendszerben. A kábelek között nagy különbség van, azt még egy laikus is meghallhatja. Egy időben sokat teszteltem mert érdekelt, de soha nem mentem el saját szettben az irreális felé. Plusz van egy szint ami már csak ego kategória szerintem.

Ahogy mondod, sokszor összehasonlítottam én is, és kihallható a különbség egy jobb hangcuccal (/füllel?). Anno én is csináltam vakteszteket (helymegtakarítási céllal), pl. beraktam playlistbe az mp3 és flac fájlokat, majd kevertem a listát, és mindig eltaláltam, melyk a flac. Az mp3 mindig "kevesebbnek" érződött, nehéz leírni az érzést, de hallottam, hogy nem annyira "teli" a hangzás Egyszer hibáztam, mikor csak beszéd ment, de ez azt hiszem, megbocsátható.

"[...] Még akkor is, ha a Galaxy Note-tal nem sikerült kategóriát teremteniük." :)

Nem kell ebből túl nagy ügyet csinálni. Én mindíg az elérhető jobb minőséget választom (mp3 és FLAC közül habozás nélkül FLAC, most komolyan, miért ne?), ha csak 320-as mp3 van, az sem dráma (pl Amazon), a 256-os mp3 az már gond, ott inkább utána kell járni jobb forrásnak.

Ez a flac vs mp3 "csata" annyiból fura, hogy bizonygatva van itt, hogy mennyire jó a 320-as mp3, de valójában ha már valaki mp3-azik, az ritkán 320-al nyomja... Nekem mondjuk kevés zeném van mp3-ban és az ismerőseimnek is, de megtippelném, hogy a legtöbb mp3-at hallgató embernek nem 320-as fájljai vannak. Talán azoknak sem, akik itt törik a pálcát az mp3 mellet. És az úgy már egész más tészta.

[ Szerkesztve ]

Amikor semmi sem biztos, akkor minden lehetséges.

Nem, ez inkább pont hogy igazolná, hiszen az alsóbb kategóriákban szokott nagy lenni a szórás (még egyazon típuson belül is!), a fent már egyre kisebbek a különbségek.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Szerintem ne ez vagy másik cikk erősítsen meg, hanem csinálj egy tisztességes ABX tesztet. Abból egyértelműen kiderül, hogy azon a felvételen hallod-e a különbséget. Aztán el tudod dönteni, hogy ez fontos vagy sem.

Különbség van, ez tény. Az viszont szubjektív, hogy ez kinek mekkora különbség.

"Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

3 kategóriát említett a kolléga. Nem csak alsokat. És ha 3 kategória közt nem hallják ki a különbséget, oda tényleg elég lehet az MP3. A saját rendszeremben simán megmondom melyik MP3 melyik flac. Csinálok egy vaktesztet az asszonnyal.

[ Szerkesztve ]

"Music is your only friend. Until the end!"

Jujj, mit is mondhatnék, inkább most semmit... Inkább azt, hogy mi jöhetne még:

Jack vs. RCA vs. RCA balanced vs. XLR balanced ki és bemenetek és kábelek összehasonlítása?

Aztán 1000 vs. 10000 vs. 50000.Ft-os USB, SPDIF és analóg kábelek tesztje?

Nem (teljesen ) cinizmus, csak ugye ez már inkább hardver level, mint ahogyan a DAC/hangkártya és hangszóró béli különbségek is sok igen konkrétan kihallható eltérést/minőség különbséget eredményezhetnek...

Azt hiszem ennek így sosem jutunk a végére...

Na, akkor én leszek az első, aki azt mondja, hogy nem jó ez a cikk. Csupa olyan tévhiedelmre épül, ami már sok éve kering. Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni, sem két hullámforma kivonásából. Az emberi idegrendszer hallásközpontjának pszichoakusztikus érzékelése nem így működik. Régen pont ebbe a hibába estek bele a Xing és a Blade mp3 encoder fejlesztői is, arra mentek rá, hogy a sptekrogram minél jobban hasonlítson az eredeti audioanyagra, és szemre jól is nézett ki, több részlet és frekvencia maradt látszólag megőrizve, csak hallásra volt egy nagy fos a tömörített anyag. A zenét nem a szemünkkel hallgatjuk, hanem a fülünkkel, utóbbival hallgatva kell jól szólnia, nem a színképet meg a hullámformát nézegetni, és biteket kivonni.

Amit viszont mégis jól értelmez a szerző:
1) ha mp3, csakis LAME
2) ha LAME, akkor csakis a legfrissebb verzió (jelenleg 3.100, de még a 3.99 sem olyan régi, ettől régebbit viszont nem érdemes használni), ezt Windowshoz innen lehet letölteni, Linuxon meg a disztró hivatalos tárolóiból csomagkezelővel.
3) 320kbps bőven jó, overkill bitráta, messze a transzparenciahatár fölött, nemigen fog senki minőségbeli eltérést érzékelni egy CD RIP FLAC-hoz képest. Legfeljebb valami extrém különleges anyagnál, amit nem hallgat senki, akkor is csak úgy lehet kiszúrni, ha valaki jó hallást fejleszt ki a tömörítési artifactokra, azaz ilyenkor sem minőségbeli eltérést fedez fel, hanem előre betanulhatóan felismerhető tömörítési hibákat szúr ki, ami inkább már szőrszálhasogatás, nem érdemi minőségbeli különbség.

Amivel még nem értek egyet: ne erőltessük a 320 kbps-ot mp3-ban. LAME-ben a V0-ás VBR jobb minőségű, mint a b320 CBR. Ezt nem én állítom, hanem a Hydrogenadio fórumán jelen lévő LAME fejlesztők és a Hydrogenaudio szerkesztői. Ugyanis V0-nál a bit reservoirt arra használja az encoder, hogy amit a kevésbé komplex részeken megspórolt bitrátában, azt a nagyon nehezen tömöríthető, komplex részeken hozzá tudja adni, és így egyes részeken 320 kbit fölé is mehet a bitráta, egészen 640 kbitig. Másrészt meg a V0 VBR fájlmérete is kisebb. Harmadrészt a b320 CBR -Y beállítást használ és lowpass filtert 20 kHz fölött, ami hátrányosan érintheti a minőséget (bár valószínű nem lesz hallható), míg a V0 VBR ilyen trükköt nem használ.

Illetve a FLAC-ot sem kell temetni, mert zenefüggő nagyon. Nekem pl. nem egyszer volt, hogy halkabb, harmonikusabb hangzású akkusztikus felvételeket (klasszikus gitár, komoly zene, Bob Dylan albumok) kb. 370 kbps-os átlagbitrátára betömörített a FLAC level8, ami alig több, mint az mp3 320kbps-ja. Egyes esetekben igenis megérheti. Ráadásul a FLAC-on még sokszor lehet nyerni egy nagyon minimálisan kicsi extra fájlméretcsökkentést, ha a hivatalos FLAC encoder helyett az ffmpeg FLAC encoder-ét használja az ember level12-es tömörítésen.

Másrészt ha nem overkill bitrátára megy az ember, akkor meg kell fontolni a Vorbis (ogg) és Opus kódekeket is, mivel alacsonyabb bitrátán hozzák az mp3 szintjét, lejjebb viszik bitrátaügyileg a transzparenciahatárt. Nyilván 320 kbps olyan magas bitráta lossy tömörítésnél, hogy egyik formátum között sem lesz hallható különbség, a kérdés az ilyen 128-256 kbps esetén érdekesebb inkább, hogy milyen kódeket érdemes használni.

Ott van még az aac is, abból meg szigorúan csak az Apple-féle qaac encodert érdemes használni (iTunes-ből kinyerhető), ha valaki aac-re esküszik. Annak a legjobb a minősége, meg ez nyeri a legtöbb ABX vaktesztet, mármint az összes létező lossy formátum között, mindenféle bitrátakategóriában. Ennek ellenére a fölényét sok szakoldalon vitatják.

Én részemről Vorbis-t használok, legfrissebb verziós hivatalos encoderrel, oggenc -q8 beállításon, ha zenéről van szó. Nem lesz nagyobb, mint egy V0 VBR vagy b320 CBR mp3. Jó az opus is, ami abban nem tetszik, hogy mindenképp erőlteti az újramintavételezést 48 kHz-re, akkor is, ha a forrásanyag 44,1 kHz-es. Az Opusnak inkább nagyon alacsony bitrátán van előnye, kb. audiokönyveknél, 64 kbps és azalatt.

Mp3-at már csak olyan eszközön használnék, ami nem támogat Vorbist. Akkor is szigorúan LAME -V0 beállítással. Illetve ha olyan az anyag, akkor a FLAC elől sem kell elzárkózni, mindenképp meg kell nézni, hogy azzal mekkora lesz a fájlméret.

Ami meg a high res audiót illeti, egy érdekes videó, nekem felnyitotta a szemem, de szöveges formában is elérhető.

[ Szerkesztve ]

Szeretem, amikor botfülü, de pénzes sznobok előadják, hogy mekkora hangmérnökök, csak mert milliós hifin hallgatnak zenét 😂😂😂

Technics Class AA osztályú 2x70W sztereó erősitőm nekem is volt. A végfok hűtése tényleg hőcsőves volt... Hangzásra amúgy egy trágya volt és melegedett rendesen, hatalmas csalódást jelentett a "konzumer" Sony TA-FE 2x50W erősitő után. Utána érkeztem meg a házimozierősitők világába átmenetileg egy Pioneer középkategóriával, ami elég vékony és dinamikátlan volt zenehallgatásra és filmnézésre egyaránt. Yamaha egy zeneileg jobb szintet képvisel, amit még a Denon tud nyújtani ezen az árszinten.

Yamaha, Sony és a Marantz, meg a többi nagy márkára jellemző egyedi hangzásvilág nem nagyon volt jellemző a Technics erősitőkre. Hangfalválasztás is egyszerűbb a konzumer erősitőkre, mert az érzékeny és nagy hangfalakat is szépen ki tudják hajtani. Hangfalkábelen igazán csodálkozom, mert a nagy tisztaságú réz és a megfelelő átmérő kell a hangfalak meghajtására.
Nem rontja az egyenletes frekvenciaátvitelt és vágja a frekvenciaszéleket, nem rontja a sztereó szinpadképet.
Nyilván nem High-End kábelekről beszéltem (Van Den Hul), de a telefonkábeltől a KáCsa is tudna jobbat ajánlani olcsóbban...

[ Szerkesztve ]

Szerintem akinek az igényeinek megfelel az mp3 zenehallgatás, az a Flac/CD/DSD zenei forrásokra sem fog nagyon igényt tartani. Az erősitő és a hangfalválasztás, a kábelek szelektálása sem foglalkoztatja olyan szinten, mert nem akar elmélyedni jobban az audióhangzás világában. Érthető ez, ahogyan a casual gaming is teljesen elfogadott. Valakinek a jó hangzás és a fejlettebb videómegjelenités egyaránt fontos és igényli az eszközeitől ezt a minőségi szintet. Lehet kényelmesen mp3-at vagy CD lemezeket is hallgatni, ahogy a FullHD/144Hz játék vagy a 4K filmnézés szintje alatt is van pont elég élmény amit egyszerűbben el lehet érni...

Kössz az infót. Akkor jól tudtam, de nem mertem írni, hogy felmehet elméleti 640-re az új lame kodek. Ezért isd állítottam be annak idején a q0-t.
Esetleg azt tudod hogy V0 és a preset extreme között van-e különbség vagy tök ugyanaz?

Nagyon jó kis infó áradatot zúdítottál ide. Ez alapján az egész cikket lehetne is újra írni.

re: (#50)lezso6
Csak annyiban nem értek egyet, hogy szerintem a rádióban szóló mai popslágerekre még a 128kbps is pazarlás.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Hát még egy milla felettin.

"Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni"

Már hogyne lehetne. Ahol már nagy nehezen meghallani összehasonlítás után az eltérést, ott már ordítóan látható mindkét vizsgálati módszernél, csak értelmezni kell tudni a látottakat.

Ezen kívül szeretném felhívni a figyelmed arra a részre, ahol az eredeti 96k FLAC és 320 kbps MP3 között kapcsolgatok, másodpercenként tízszer. Négyszögjellel, ami már önmagában egy igen durva recsegő-kattogó zajt ad hozzá. Még ezt se lehet hallani, annyira halk, tehát anyira alacsony az eltérés!
Innét tölthető, eddig összesen HÁRMAN(!!!) tették ezt meg, közben tízszer ennyien írták meg a frankót, hogy baromság ez a cikk.

Semmilyen rendszeren nincs értelme 320 mp3 fölé menni, mert fizikai képtelenség meghallani az eltérést még összehasonlítás útján is. Legalábbis ha a hangsugárzód frekvenciamenete +- 8dB-en belül van(!), akkor sehogy nem lehet meghallani. Igaz, ezt jó pár drága hangfal nem(!) teljesíti, főleg fülesek esetén. (Innét jön aztán az ilyen meg olyan hangkarakter baromság, meg hogy ehhez meg ahhoz a zenéhez való, meg légies, meg túlrészletez, lágy, stb. agyhalál.)

A 20 kHz fölötti hangsáv megtartása teljesen értelmetlen, nem hallani. Nem kell túldimenzionálni az emberi hallást. Ettől függetlenül 320 MP3 alapbeállításon egy nagyon kicsi azért így is megmarad. – a szintén igen csekély eredeti tartalomból.

Az a FLAC nálad, ami 370 kbps, nyilvánvalóan olyan kevés információt tartalmaz, hogy úgy kb. 99 % feletti egyezést mutat egy 128 kbps VBR MP3-al, és még messze túlzás is ilyen "magas" értékre kódolni. (Ettől függetlenül nem ajánlok ilyen bitrátát, csak mondom.)

Csináltam részletesebb AAC és Vorbis tesztet, alacsonyabb bitrátákat vizsgálva, meg még sok egyebet is, de a cikk méretét erősen kordában akartam tartani. Nem igaz, hogy sokkal hatékonyabb, nagyjából tíz százalék volt az előnye az MP3-hoz képest. És ez sem olyan egyértelmű, mert kicsit máshogy vágta a frekvenciákat, ergo több helye maradt a hallható(bb) tartomány eltárolására, úgyhogy könnyen lehet, más beállításokkal az MP3-nál is elérhető lett volna ez az eredmény. Pont, hogy az általad fontosnak tartott legfelső tartományból jobban elvett, magas bitrátán valahol 18 kHz fölött már. Mérések.
Ami nekem nem tetszett bennük, hogy hanganyagtól függően, látszólag random módon variálja a beállításait, míg az MP3 értelmes határokon belül mindig azt csinálja, nem fog meglepetés érni, miután mondjuk átraktam a FLAC gyűjteményt egyéb formátumba.

A másik, ami az MP3 mellett szól, hogy széles a kompatibilitása és ingyenes. (A 640-es MP3-ról nem tudom, ez mennyire mondható el. Azon kívül értelmét se látom, mert a 320 CBR is untig elég.)
Bevallom, hogy az Apple kódolót – milyen meglepő – nem is sikerült normálisan működésre bírni, FDK-t használtam. Persze, most hogy ezt beismertem, majd szépen kiderül, hogy ha az Apple-ét használom, akkor fele akkora lesz a fájlméret és még jobban is szól. Hagyjuk már...

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

"Jack vs. RCA vs. RCA balanced vs. XLR balanced ki és bemenetek és kábelek összehasonlítása?"

8 – 10 éve ilyeneken is meg egyéb dolgokon is végeztem egy halom mérést, meg hallgatásokat. Előtte persze időt nem sajnálva beleményedtem a "audiphile-nek" csúfolt eszmékbe is. (Öregített ezüsttel megforrasztott csatlakozó kihűlési idejének lényegessége a megfelelő kristályszerkezet kialakulásában. Hangfalkábel, ahol akkuval van szinkronba rendezve a fémvezető kristályrácsa. Stb.)
A vicc, hogy "hallottam" az eltérést, ha a tömör banáncsatlakozót üregesre cseréltem. Mert elhittem és hallani akartam.

Az a nagy helyzet, hogy amit ma az audiotechnikában nem tudunk megmérni, azt nem is lehet hallani. Ami pedig mérhető, azt is a helyén kell kezelni.

A gond ott van, amikor valaki kompenzálásra használja ezeket – vagy más – dolgokat, mert azt hiszi, ha a hangrendszere tökéletes lesz, akkor az élete is az lesz, és boldog lesz. Ezért minden idióta marhaságba elvakultan kapaszkodik. És ha valaki azt mondja, gondold már végig, hát attól nem szólhat jobban a cuccod, ha a több kilométer villanyoszlop légvezetéke után még teszel kétszázezerért egy hálózati bekötőkábelt, akkor a létét érzi veszélyben és támad. Ahogy otthon hangsugárzó bekötésére a filléres, semmilyen presztízzsel nem bíró, hármas zománchuzal fölé sincs értelme menni. A legjobb nem csatázni velük.

Ja igen, a kérdésre a válaszom, gondolom sejthető. Minimális szint felett nincs értelmük. Cikket feleslegesnek tartok ezekről írni, az előzőekben kifejtett okok miatt.

Ami magasan a legtöbbet számít, az a hangfal. A vásárló szemszögéből ez csak egy komponens, de valójában ez a valódi rendszer, rengeteg olyan összetevővel, amikkel érdemes foglalkozni. Tárgyilagosan, megértve, megmérve, nem ködbe burkolózott magazinos dolgokra alapozva, Platón-barlangjának lakóihoz hasonlóan anekdotázva. Kétszázezres hangfalak közül IS általában hót' mindegy az összes többi komponens is.
Számít még az erősítő, de az is csak egy bizonyos határig, és manapság ez nem különösebben zsebbenyúlós tétel. Mondjuk újként ötvenezer, ha nem kell nagy erő, ott már jók az esélyek. Ha mérve jó, akkor jól fog szólni.

Amiket mondok, az nem igénytelenség, bárki eljuthat ide. Nem fogok négyszer vagy tízszer annyit fizetni egy kocsiért, mert 0.1 lóerővel több. Engedd meg, hogy egy példával illusztráljam!

[ Szerkesztve ]

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

A pozitív fogadtatást és elismerő szavakat pedig köszönöm, mindig jól esik az ilyesmi!

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

15 éve hangosítok. Jelenleg aktív dB hangfalakkal járok rendezvényekre, Yamaha keverőt használok, Pioneer controllerel és igen drága USB kábellel kötöm a laptophoz a controllert. Nekem még az égvilágon senki nem jött oda, hogy a buli közben játszott dal az nem elég jó minőségű, és bizony előfordult, hogy nem volt meg egy kért dal és YouTube-ról rántottam le gyorsan 128kbit minőségben. Ugyan úgy buliztak rá mint a 320kbit-es alapokra. Ennyit erről. Laulikus ember soha nem fogja megmondani a különbséget.

Akkor minek az igen drága usb kábel?

"Music is your only friend. Until the end!"

Tényleg jó anyag! Köszi!
Külön tetszik, hogy képekkel megmutatod a különbséget.
Amúgy a VBR V0 q0 tényleg kisebb file-okat eredményez és jobb minőség. Szerintem perpill ez a legjobb tömörített forma. Ha nem használtad eddig, lehet érdemes vele egy próbát tenned.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

hiába, hosszú volt az út a blade-től (meg xingtől - brrr).
de a nagy vita feljebb csak nagyon kis hányadot érint akkor, amikor térünk vissza a 70-es 80-as évekbe, és a külkök szokol rádiót hallgatnak buszon-utcán. csak a szokol kisebb lett és van rajta szép nagy képernyő (aki még mindig nem értené: mobil). jobb esetben fejhallgató (nem muszáj mindenkinek azt hallgatni, amit neked), de legyen bt és occó -> sbc kodek. a kleer meg ment a süllyesztőbe kb, nem felelt meg a modern "igényeknek".
a kicsit igényesebb átlaghülének (nekem) pedig megfelel az mp3 (sajnálom, hogy itt is a piac döntött, és vorbis/opus nem lett új kváziszabvány, dehát a ziphez is visszatértünk), veszteségmentesek napi használatra meg maradjanak a fehérfülűek (és sznobok) játékszerei.
azt teljesen meg tudom érteni viszont, ha valaki a gyűjteményét flac-be archiválja. ilyen célra az ember az (f)elérhető legjobbat akarja. fényképeinket sem olyan felbontásban/tömörítésben tesszük el az utókornak, h kb hasonlítson az eredetire...

[ Szerkesztve ]

Nem értek egyet a cikk konklúziójával.

Nem állítom, hogy minden helyzetben egyértelműen megállíptható a különbség, de vizuális különbségek alapján arra a megállapításra jutni, hogy az égvilágon semmi értlme 320-as mp3-nál jobb minőségnek... Mókás.

Szerinted a hangsugárzókábelek között sincs különbség? Interkonnekt dettó?
Talán az is mindegy, milyen erősítőn hallgatsz zenét, hisz mindegyik ugyanúgy ellátja a feladatát?

Nem említetted, milyen rendszeren végeztél meghallgatást? Megosztanád velünk?

[ Szerkesztve ]

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Jó kis cikk! Szerintem az évtizedes mp3-ak is nagyon jók. (Kb. 15 éve csináltam egy összehasonlító tesztet magamnak.) A köztudatban szerintem azért terjedt el a rossz minőségű mp3, mert rosszul tömörítik és tömörítették: túl alacsony bitráta és normal/fast encoding algoritmus a high helyett (ez utóbbi nagyon sokat javít és nem keverendő össze a VBR minőséggel).

Jevons paradox

Azért egész más egy buli/rendezvény, ahol tömegek vannak, mint otthon nyugiban leölni és zenét hallgattni.
Az, hogy nem megy oda senki szólni, nem jelenti azt, hogy nincs különbség.

A kommunizmus nagyon jó dolog volt, sőt, a legjobb, hisz egyik újságban se lehetett látni, olyat, hogy milyen sz.r.

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Abban igazad van, hogy nem lett megemlítve a rendszer. Én is szívesen olvasnám. De azon valahogy átugrottál, hogy hallgatás utáni tesztek alapján döntött úgy, hogy vizualizálható tesztekkel igazolja azt, amit hall. Anno én is csináltam egy vaktesztet egy whitefüles haverommal. Kb 50%-ban találta el, hogy mikor ment a FLAC vagy az abból, általam tömörített mp3 (nem gagyi, netről szedett). Azért az 50% statisztikai alapon sem meggyőző. Pedig white füles a srác, hidd el. Igaz, lehet, hogy a HK Go&Play,AUX bemenet, Laptop kombó szűk keresztmetszet volt. Majd megismételjük egyszer az otthoni rendszerén, mert az, akkor csak a "mobil zeneszobája" volt. Az otthoni már tényleg elég jó... majd ha kilátogatok hozzá külföldre, viszek egy tesztcsomagot neki.

Jevons paradox

hát nem tudom: volt szerencsém primare i22-t és spa22-t összemérni. sokkal jobb volt a sztereo.

Luxman L-507ux II, Primare i22, Yamaha A-S801 // Pro-Ject Dac Box S2, SMSL SU-9 PRO // Elac Vela 408, Elac FS 147, Q Acoustics 3030i

Abszolút egyetértek abban, hogy a hangosítás teljesen más, mint otthon, egy csendes szobában, egy jó és jól beállított rendszert hallgatni. Hangosításnál eleve az akusztika szar kisebb vagy nagyobb mértékben, hacsak nem egy akusztikailag megtervezett koncerteremről van szó. De akkor is számít, hogy az ideális pontokon üljünk.
A hangosítás arra lehet jó, hogy tapasztalatot ad nagyon sok téren.

Jevons paradox

Igaz, a tesztet tegnap olvastam, és jól fel is húztam magam. Elolvasom megint.

Szóval a pszichoakusztika csak akkor jelent valamit, ha hallani akarod a különbséget, de akkor nem, ha bizonyítani akarod, hogy ez egy hülyeség? (Ez nem neked szól)

Mint mondtam, nem állítom, hogy mindig kiszúrható a különbség. Valószínűleg nem tűnne fel, hogy most épp egy mp3 fájl szól, ha az jól van kódolva, de hajlok arra, hogy feltűnne, ha egymás után hallgatnám.

"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."

Nem egészen értek egyet a cikkel. Mert igaz, hogy a 20khz felett már nem halljuk a hangokat, de ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nem is érzékeljük őket. Ezért van az, hogy habár Flac és MP3 között nem halljuk a difit, de ugyanakkor más érzelmeket kelthet. Ja és volt egy cikk, ami pont ugyanarról szólt, és érdekes módon mást hoztak ki a tesztből.

A hangzásbeli különbség a CD lejátszó D/A konvertere és a CD lejátszó egyéb processzei miatt lehet. Ebben szinte biztos vagyok. Másrészről biztos, hogy nem spotify mp3-mal hasonlítanám össze, hanem saját rippel.

Jevons paradox

Nem, sajnos, ez is csak egy audiofool körökben terjedő önáltató baromság, hogy szükség van az ultrahangra. Volt anno teszt, de nem az volt a konklúzió, hogy szükség van rá. S nem is az, hogy az ember -- ha nem is fülével, de -- valahogy érzékeli az ultrahangot. Ugyanis különbséget tényleg észrevették az emberek az adott tesztben, azonban ennek oka nem tisztázott, nagyon valószínű hogy az ultrahang megszólaltatása során keletkező intermodulációs torzítás volt, tehát hibás volt a teszt. Sok más teszt meg ilyen szokásos ~50%-os találati arányt mutattak, szóval nincs különbség.

Szóval a konklúzió az, hogy ne hallgass Hi-Res anyagot, mert attól csak nagyobb lesz az intermodulációs torzítás. Kivéve ha olyan erősítőd van, ahol figyeltek erre, de az meg rettenet drága, cserébe meg nem ad semmit.

Ja, a cikkedben lévő "teszt"' meg nem teszt, csupán arról van szó, hogy a veszteségmentes népszerűbb. De nem jobb. A cikk a népszerűséggel érvel, azaz hogy azért jobb, mert sokan használják. Ez pedig érvelési hiba (hamis okozat).

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

"A köztudatban szerintem azért terjedt el a rossz minőségű mp3, mert rosszul tömörítik és tömörítették: túl alacsony bitráta "
Persze, mivel az MP3 a '90-es és 2000-es évek meghatározó algoritmusa volt. Ehhez viszont igen korlátozott háttértár párosult. Pl. én évekig Nokia 5510-et használtam zenehallgatásra, aminek a 64 MegaByte belső háttértára arra volt elég, hogy esténként 1 (!) CD-t beleszuszakoljak 96 kbps minőségben.
Ja és ezt is csak a telefon saját szoftverével tudtam megtenni, és kb. 45 perc volt az album digitalizálása. Minden nap.
És persze az a 96 kbps elég hallható volt.

Úgyhogy ez nem annyira köztudat volt, hanem technikai korlát. Kb. 10 évig.

Egy nagy nyitott terben is maskepp szol a zene mint, otthon egy jol szigetelt szurt szobaban.
A "buli" nem is a zenei minosegrol szol. A reszletek kihallasa komolyzenenel, nagyon draga rendszeren kihallhato ez teny. A tobbi tenyleg placebo, foleg elektoronikus zenenel.
Ilyen tipusu zenenel idod sincs kihallani a kulonbseget, olyan gyors a BPM-je.
[link]

Melyik a legjobb MP3 tömörítő és milyen beállítással ? Ha már a témánál vagyunk...

"Nem vagyok senki, űzöm a vadat, Másoknak hajtok, mások hajtanak."

Szerintem az album keverése is hozzájárul ahhoz, hogy hallható-e a különbség.
Nálam ritka az, hogy számottevő különbséget halljak, de előfordul... legutóbb ennél a lemeznél szólt jobban a flac, mint a 320-as tömörített.
Mondjuk nálam 15khz felett megáll a tudomány, múltkor töltöttem le teszthangokat, a gyerekek még a 18.000 hz-nél is jeleztek, de nekem már a 16khz sem jött át.
Meg a rendszerem is low cost....

https://www.flickr.com/photos/86396338@N05/

Az MP3 lenézése javarészt annak köszönhető, hogy a forrás amiből készül az valami annál jóval gagyibb verzió, akár YT-ról letöltött kacatok vagy százszor áttömörített kitudja honnan származó darabok.
Rendes forrásfájlból elkészítve a 320-as MP3 bőven elég, fotókból sem a raw fájlokat nézegetjük, hanem egy abból készült tömörített jpg-t.
Akit zavar az hallgat magasabb felbontású fájlokat, de kicsit túl van gondolva.

"A reszletek kihallasa komolyzenenel, nagyon draga rendszeren kihallhato ez teny. A tobbi tenyleg placebo, foleg elektoronikus zenenel. Ilyen tipusu zenenel idod sincs kihallani a kulonbseget, olyan gyors a BPM-je."

Minél gyorsabb (darálósabb) a zene, annál több az információ, azaz részlet; minél durvább tömörítés, annál jobban mossa a részleteket. Szóval pont az ellenkezője igaz, az általad linkelt zene kifejezetten igényli a jó minőséget. Más kérdés, hogy tetszik-e vagy sem (szerintem borzalmas ).

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

CES-en volt a témához passzoló beszélgetés (index cikk).

Érthető az ott és itt a fórumon megfogalmazott vélemény a minőségi váltással kapcsolatban, azonban érdemes a nagy többség zenehallgatási szokásait is figyelembe venni. A teljes csoportnak csak töredéke hallgat visszajátszott zenét dedikált környezetben és időben.

Az esetek túlnyomó részében valamilyen tevékenység kísérője a zene hallgatás - pl. utazás, munka, tanulás, edzés, házimunka. Ráadásul a teljes felhasználói bázisnak csak töredéke rendelkezik a minőségi hallgatáshoz közelítő eszközzel. Például a nagy átlag 15-20 usd kategóriájú fülesen illetve bluetooth mono hangfalszerűségeken hallgat zenét!

Tehát a felhasználók 80-90% nem fog észrevenni semmilyen különbséget egy jobb forrás esetében. Illetve amit észrevesz az neki inkább negatív, mivel már hozzászokott a gyengébb veszteségmentes források "egyedi" hangzásához.

Szintén a nagy átlag estében fontosabb a kényelem - egyszerű és direkt elérhetőség, előkészületek és rákészülés nélkül - tehát fontosabb a nagy repertoár amiben megtalálja ami neki tetszik, mint egy szűkebb de lényegesen jobb minőségű tartalom. A piac mainstream része pedig azt fogja kiszolgálni amiből nagyobb haszon van. A többiekre pedig specializálódnak a kisebbek.

@szaszlaci - kösz a cikket és munkádat!

[ Szerkesztve ]

320-as spotify

Rettenetes hangzása van egy letöltött MP3-hoz képest, ezt ne vedd összehasonlítási alapnak.

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Lame encoder és 320 kbps CBR vagy v0 VBR, ha nem akarsz lowpass filtert.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Páran leírták, hogy a megfelelő körülmények között tartott vakteszteken is 50% a találati arány. Elmehetnék én is, de minek? Nem olyan körülmények között és nem olyan eszközökön fogok zenét hallgatni. Ráadásul, ahogy írtam is, a jobb fülem nem tökéletes.
Ezek miatt írtam, hogy nekem fölösleges.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Alapesetben igaz amit irsz en is igy altam hozza.
de tobb mint 20 eve egy oreg nad analog radioserositot hasznalok ket epitett hangfallal.
Nos ezen kijon a kulonbseg, szamitogepem mellett altec lansing van azon is bar kevesbe.
haloban genius nos ott nem.
mondok egy egyszeru peldat analog felvetel tehat AAD cd hallatszik ahogy a gitar fejen jar az ujj az epitett rendszeren, fadobozos geniuson nem igazan.
Ahogy az enekes belefujtatt legvetel kozben a mikrofonba ez mind elveszhet a tomorites hatasara.
Visszaterve az epitett rendszeren min 320as mp3 kell hogy elegedett legyek.
FLAC bol pedig AAD anyag.
nem mindegy min hallgatod. Elvesznek olyan reszletek amik a mintavetelezes normalizas eltuntett. 96-os mintvetelezes csodakra kepes a 44-hez kepest.

Egy olyan jellegu teszt mondjuk jobban erdekelne, hogy portable devicen mint pl audioeszkos, vagy okostelefon; milyen hatassal van az akkuidore a flac, vbr mp3 vagy ogg stb..

A mai eszközök számítási kapacitása már olyan szinten magas, hogy gyakorlatilag elhanyagoldható a különbség.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Reszben cafolnam, mert nem vagyunk egyformak. Csinaltunk tesztet alapesetben 14-17hz es 14khz korul vag a fulem, az felett 18-19khz en hallok meg, de tolni kell ra egy "erositest" elmultam messze 40, motorozom evi 10-20e km szelzaj terheles, fuldugot hasznalok. Valoszinuleg fiatalon 20 felett volt a hallasom, de akkor meg nem volt ra elerheto technika tesztelni.
Sajat hangfal erosito teszt.
Nem koltottem vagyonokat, alap hangfalkabel jo vastag nagy csatik hogy nagy feluleten adja at a jelet.

FiiO X3 DAP lejátszón egyenletes hangerőn az mp3 zenehallgatás kevésbé meriti le az akksimat mint a Flac zenék hallgatása közben, de a 192 kbps és a 320 kbps mp3-ak között már nem érezhető jelentős különbség az akkuidőben.

Azért az mp3-as idők előtt volt még egy másik tömöritési eljárás: az ATRAC. Mini Disc lemezekre lehetett felvenni a CD-ről zenéket és jó nagy mamlasz voltam, amikor még a kazettákra másoltattam a zenéimet. Az mp3 @160-192 kbps hangminőség volt a plafon, de később az ATRAC 3 kodek javitott a minőségen. Kazetták régen elkoptak és amit tudtam CD-n és az mp3-ban megszereztem, de sajnos sok jó zeném elveszett. Az mp3 megalkotása legalább az ilyen problémákra megoldást jelentett, de ha fejlődőtt volna bitrátában (elméletben nem a 320 kbps a legjobb), akkor időtállóbb zenei formátum lenne.

(#140) CPT.Pirk

Belépő Denon házimozierősitőknek zenehallgatásra picikét vékonyabb hangzása van mint a Yamaha-nak, viszont a bemérőmikrofon vagy az EQ használatával képes javitani a hangzáson...

[ Szerkesztve ]

Az csak a magam megnyugtatására van. Nem akartam a gagyi nyomtatókábelt használni. Azért én magam kényes vagyok a minőségre, de a legtöbb ember nem az.

Persze, ebben is van igazság, de én azért rosszul érezném magam ha vállalhatatlan lenne, amit csinálok, szóval törekszem a normális hangosításra. Volt már olyan MP3, amire én is azt mondtam, hogy nem játszom le, mert egyszerűen nem lehetett volna sehogy értékelhetően hangosítani.

40 hsz-t és a cikket elolvasva körvonalazódik bennem a kérdés: Miért? Miért próbálja újra és újra bizonygatni valaki, hogy márpőedig az empéhárom pont elegendő, minden más csak placebó és kész..?
Persze hogy egyértelmű: a hegedű hangja (ami gyakorlatilag leirhatatlan mennyiségű adatot jelent, ha a teljesen megeggyező hangot akarod reprodukálni) tökéletesen megvan pár megányi adaton is, a flachoz képest, semmi különbség. Megérteném ezeket az ostobaságokat, ha drága lenne az adattároló, de igy...sokan leirjátok, hogy kommersz rendszert hallgattok, de ott nem hallotok különbséget, pedig jó minőségű kommerszet hallgattok...ez pont olyan, mint a tárcsafék vagy dobfék hatása a jeges úton kopott gumival:tökéletesen szar lesz mindkettő, de máris meglesz a bizonyiték, hogy egyforma a hatása. Van különbség, s ha olyan rendszered van, ahiol százezreket költesz egy tápkábelezésre, akkor meg fogod hallani és ott kezdődik el a hifizés, egyébiránt csak szórakoztató elektronikáról beszélhetünk, amik zajkeltők, oda teljesen elég az MP3.
Vaktesztelésről: akkor van értelme, ha valaki sokat hallgatta az éppen aktuális zenét, megszokta nagyfelbontásban a részleteit hifi rendszeren (nem kommersz), és ezután ugyanezen hifirendszeren hallgatja az ebből készült mp3-at vaktesztelve. Ismerni fogja a részleteket és hallani fogja, hol, mi tűnik el, jellegében hogyan változik. S itt lassitson megint mindenki, mielőtt torokra ugrik: miért kéne a kevesebbel megelégedned, ha a nagyobb felbontás többet ad? Honnan tudod aprólékos tanulás nélkül, hogy valójában mennyi hang van a felvételen, vagy ha nem tudod megjegyezni, akkor már nem is kell hallgatni? Ennyi erővel senki el ne menjen élő előadásokra hangversenyekre, hiszen az MP3 felvételen is felismerhető az a zene....
A tesztről meg annyit, hogy ha két pont között egy vonallal összeköti a program a diagrammot, akkor az a vonal nem fog információt tartalmazni, tehát a pontok holléte megeggyezhet a flac és az mp3 alatt, vagy hasonlithat, de a flac a több adattal több pontot hoz létre, aholis a pont valós adatot tartalmaz. További jó mp3 hallgatást mindenkinek.

Jónéhány "nullával való szorzás" van a cikk "egyenleteiben". Minden ilyen eset után már nem tud arról szólni a szövegrész, amiről látszólag szól.
Csak hármat emelek ki.

1. Elharapózott, hogy a FLAC ilyenkor úgy van emlegetve, mint valami etalon, referencia. Mint valami audioformátum. Nem az. A FLAC tömörítési forma. Ugyanúgy tömörítési forma, mint az MP3, Ogg és társai.
A FLAC audioformátummá (ergo, adatformátummá) mosása persze amiatt van, hogy ki lett kiáltva veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... és társai. (Hogy az MQA körüli, egészen a "jobb mint az eredeti" mérhetetlen pimaszságig ugrott marketinghájpról meg ne is beszéljünk.) Megdöbbentő, hogy egy tömörítési formátumból etalon audioformátum lett a közbeszédben.
De ez a FLAC-ügy még a "legkisebb baj" a "nullával való szorzások" terén.

2. Kérdezném a cikk szerzőjét, hogy tesztelt-e már olyat hallásilag, hogy egy "hagyományos" két vagy háromutas hangdoboz hangja hasonlítva azzal, hogy ugyanerre a dobozra pluszban rákapcsol egy 25-50kHz között dolgozó úgynevezett super tweetert? Ha próbált ilyet, ugye nem állítja, hogy az általa érzékelni bírt 20Hz-20kHz közötti tartományban a két hallott hangkép között nem volt drasztikus különbség a hangkép minden lehetséges paraméterét, tekintve?! Függetlenül attól, hogy hány kHz-ig átvinni képes formátumról szólt a zene?!

3. Most arról ne beszéljünk, hogy a mérések és mérésjátékok mit képesek és mit nem képesek mérni a hangjelenség ismertebb és még ismeretlen paramétereiből és azok elektronikai készülékekben való jelmanipulációiból. Nézzük a hallást.
Nem hogy azt nem hiszem el, hogy a cikk szerzője és lelkes hívei nem hallanak ("jelentős") különbséget például 44,1kHz/16bit WAV és a belőle készített, a lehető legnagyobb bitrátájú MP3 között (akár vakteszten), mert hát persze, hogy hallanak, hogyne hallanának - ha nem zárják be a fülüket, agyukat. A két hangfájl közötti minőségkülönbség mellett már csak azért is hallanak hangkülönbséget, mert más lejátszóegység játssza le az MP3-at és a WAV-ot - más hardverrészek és/vagy más szoftverrészek. Szóval, azt sem hiszem el, hogy nem hallanak ("jelentős") különbséget az eredeti WAV fájl és a belőle készített MP3-ból WAV-vá visszakonvertált fájl hangminősége között. Nem hiszem el, hogy nem hallja a szerző a különbségeket (akár vakteszten). Hát még ha nagyfelbontású WAV-ból készített MP3-ról lenne szó.

Jó a cím, én is éppen ilyen címmel írnék cikket, hogy "Viszlát, FLAC!". De abban a cikkben arról lenne szó, hogy miért az eredeti, például miért WAV a tömörítvénye - például FLAC - helyett. És persze sokan mások is erről írnának. De erre most itt inkább nem térek ki, pedig emiatt kezdtem el a kommentet, hehe.

FLAC audioformátummá (ergo, adatformátummá) mosása persze amiatt van, hogy ki lett kiáltva veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... és társai.

I did nothing, the pavement was his enemy!

Tetszik és érdekel is a téma, amit a cikk irója is feszeget, azonban segítséget kérlek a grafikonok értelmezésében, mert bizonyára az én tudatlanságomat mutatja, de már az első diagram kifogott rajtam:

Ha jól sejtem X tengely idő, Y az amplitúdió változása.
A bal oldali FLAC -> és a jobb oldali <- MP3 -at hogyan kell értelmezni?
Mi a világosszürke és a sötét jelentése?

Van különbség, s ha olyan rendszered van, ahol százezreket költesz egy tápkábelezésre, akkor meg fogod hallani és ott kezdődik el a hifizés
Ne haragudj, de ez így nagyotmondásnak sikerült.
PL 400-500K erősítőnél meg 600K fejhallgatónál vagy hangfalnál sem feltétlen költenek százezreket tápkábelezésre mert hasznosabban is elkölthető.
A fenti szett még csak szórakoztató elektronikai zajkeltő státuszban lenne?

"ugyanerre a dobozra pluszban rákapcsol egy 25-50kHz között dolgozó úgynevezett super tweetert? Ha próbált ilyet, ugye nem állítja, hogy az általa érzékelni bírt 20Hz-20kHz közötti tartományban a két hallott hangkép között nem volt drasztikus különbség a hangkép minden lehetséges paraméterét, tekintve?! "

Csak az a kérdés, hogy a nagyon magas hangtartományban megszólaló zaj hangok alharmonikusai, javítják vagy csak torzítják az "eredeti" hangzást.?

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Hi-fi klubbot működtető volt tanárom (ahol mindent ők építettek) mondta, hogy van olyan drágább erősítő, ami kijelzi neked, hogyha nem jó "irányban" dugtad be a dugvillát és felcserélődött a fázis meg a nulla a tervezett bekötéshez képest. Majd hozzátette, hogyha ez számít az erősítőnek, akkor az egy rossz erősítő.

A jel meg hangfal kábelek milyensége egy dolog, ők is ilyen 5cm vastag kábelt használtak a hangfalakhoz, de a tápkábelen rágózni az már kemény, mert akkor igazából ha csak nincs házi generátorod, Paksig vissza kellene bontani a kábelezést. Mondjuk vannak páran akik akksikról járatják a cuccukat otthon, de annak nem ez az oka.

Hieronymus: javítani nem javíthatja, az fizikailag képtelenség, de a különböző harmonikusokra máshogy reagál a hallásod, van amitől kellemesebb lesz, van amitől rosszabb. Érdemes elmélyedni a "csöves hangzás" témában, remek példa. Persze jó, ha hallottál csöves dolgoz szólni élőben, mert addig csak elhiszem vagy nem hiszem amit leírnak.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

[link]

Nállam akkor is marad a flac , akinek meg jó a mp3 hajrá ...

Csöves hangzás nem inkább a harmonikus torzítás miatt jól? Csak ugye másféle torzítás, mint a tranzisztorosnál, mert a csöveseké leginkább a második felharmonikusra koncentrálódik. Na meg ott a softclip is.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Az rendben van, hogy mindenki arra szórja el pénzét, amire akarja, legyen az drágább hifi cucc vagy aranyozott kábel, vagy tökéletes hangfelvétel – jelentsen ez akármit.

De hol marad a Zene? Igen, így nagybetűvel, amikor meghallod azt a bizonyos dallamot, és érzed, hogy átjár egy hangulat, amit nem tud megadni más, valami őserő, amivel eggyé tudsz válni. És nem jut eszedbe semmiféle technokrata bohóckodás, hogy mennyi is lehetett a bitráta vagy a mintavételezés...

"Paksig vissza kellene bontani a kábelezést."

Paksról valami központi zeneszolgáltatás jön a vezetékeken?
Vagy mi értelme lenne vezetéke cserélni.

"Érdemes elmélyedni a "csöves hangzás" témában"

Ha valaki azt szokta meg, az a jó. Én nem arra szocializálódtam, nekem egy kicsit "elkent" hangzásnak tűnik.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Így van. Elég szép nagy torzítás számokat mutatna egy mérő egy átlagos csöves cuccnál, de ha leülsz hallgatni utána azt fogod mondani, hogy ebben van élet. Szokták mondani, hogy a félvezetős erősítő elvesz valamit a hangból, addig a csöves hozzátesz valamit. A biológiánk meg úgy alakult, hogy ez utóbbit kellemesnek érezzük, és végül is ez a célja az otthoni zenehallgatásnak, hogy elégedettek legyünk.

Hieronymus: természetesen semmi értelme nem lenne. Ezt arra írtam, hogy van-e értelme kicserélni a tápkábelt az utolsó 1.5 méteren valami drágára.

Amúgy nem szoktam meg a csöves hangzást, ahhoz túl fiatal vagyok. Viszont építettem magamnak egy OTL csöves fejes erősítőt meg egy PCL86 SE sztereó erősítőt mert kíváncsi voltam rá és azt kell mondjam, hogy igazán odavernek minőségben mindennek, amit eddig hallottam szólni. Mondom ezt úgy, hogy van épített JLH 70W tranyós erősítőm is és jelenleg azt hallgatom megelégedéssel.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Egy dolgot hozzátennék saját tapasztalatból. A bandámmal saját zenéket írunk, és én végzem az összes stúdiómunkát a felvett sávokon DAW-ban (masterelés, keverés stb.). Egyszer kíváncsiságból csináltam egy 192kHz/24bites renderelést FLAC formátumba, és tisztán hallható volt a különbség a 44,1kHz/16bites renderhez képest, ami 320-as MP3-ban volt. A DAW beállítások teljesen ugyanazok voltak, csak a render kimenete volt a különböző. Ez persze nem cáfolja azt meg, hogy a 320-as MP3 és a FLAC között elhanyagolható a különbség 44,1kHz/16biten, csak arra akarok kilyukadni, hogy bőven van még tartalék a CD minőségen túl.

Szerk.: ha érdekel valakit, szívesen csinálok megint ilyen páros rendert. A régit már nem tudom, hogy megvan-e, és mi volt a párja.

[ Szerkesztve ]

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

"veszteségmentes tömörítésnek. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint az MP3, Ogg, APE, ALAC, zip, rar... "
zip, rar
Ha a zip veszteséges lenne az azt jelentené, hogy egy zip be tömörített program a kicsomagolás után soha többet nem futtatható.
És csodálkoznak a "HiFi-sták", hogy nem tudom őket komolyan venni.
Innentől honnan kellene tudnom, hogy az érvelés többi része, amihez nem értek, nem hasonló marhaság?
De ha már zene. Eleve a digitalizálás maga is veszteséges. (hiszen mintavételezési frekvencia van, meg lépcsők) A kérdés, hogy ez a veszteség kisebb e mint az a hiba, amit eleve a tranzisztoros rendszer generál. Vagy kisebb e mint, az analóg rendszer fizikából adódó hibája.

Nem a 192 kHz-es mintavételű konténer előnyeit hallottad, hanem a 44.1kHz-hez képesti ~4x oversamplinggal történő jelfeldolgozást. Ha az eredményül kapott 192 kHz-es fájlt visszakonvertálnád 44.1 kHz-re, ugyanúgy megmaradna az eltérés, pedig két 44.1 kHz-es fájlt hasonlítasz össze.

A lényeg: azt bizonyítottad be, hogy DAW-okban a (belső) jelfeldolgozáshoz nem feltétlenül elég a 44.1 kHz, sok esetben nagyon jól jön többszörös oversampling.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

-

[ Szerkesztve ]

Kérdés az van sok más is . De egyébként nem feltétlenül zaj hangokról szól a dolog kisfelbontásnál sem - nagyfelbontásnál meg ugyebár elvileg eleve nem zajról.
Mindazonáltal, egy hangszer hangja (alaphangja és/vagy felharmonikusai, hát még az eredője) "szinuszgörbéjének" egy periódusa amennyire eltér a valóban szinuszgörbétől, annak alapján mondjuk egy 44,1kHz mintavételezésű hangfájlban mondjuk az 5kHz feletti mintavételi jeleket nyugodtan értelmezheted "zajnak", mert olyan kevés mintavétel történik a szinuszgörbétől olyan távol álló periódusból, hogy az szintetikus "zaj".

Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező. És akkor fontold meg, hogy abból a 16 mintából mennyire pontosan fogja tudni visszaállítani az oboa eredeti egy periódusát - fontold hozzá, hogy a rajz is (és a mintavételezés is) kétdimenziós síkbeli vetülete egy legalább három térdimenziós térbeli jelenségnek. Valós hangszerek a digitális zenekészülékek mintavételezési frekvenciájánál jóval magasabb mintavételezésnél kezdenek törődni a hőn szeretett Fourier-tételünkkel. Nem csak 22kHz felett, hanem egy MP3-fájl 5kHz-es hangját is nyugodtan felfoghatod "zajként" - kicsit sarkítottam a szemléletesség kedvéért. Amikor bejött a CD a 44,1kHz mintavételezésével, fogtuk a fejünket iszonyatunkban - és mondogattuk, hogy mekkora szerencse, hogy a zenei történések java része a középsávban történik.

"Ha az eredményül kapott 192 kHz-es fájlt visszakonvertálnád 44.1 kHz-re, ugyanúgy megmaradna az eltérés,"

Ez esetben a kétszerezett átalakítás történik, ami torzítja az eredményt.

Jobb lenne, ha valami jobb, például valódi SaCD minőségű hanganyagból egyszer 44.1 kHz-re konvertálva,
másodszor a 192 kHz-re tömörített fájlt konvertálná 44.1 kHz-re.
Ezzel valamennyit csökkenthető lenne a második konvertálás okozta eltérés.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

+1
Személy, rendszer (audio) és nem utolsó sorban zene, ill. tömörítés függő a dolog.
Ezt mindenféle grafikonok hasonlítgatásával - már elnézést a cikk írójától - szvsz. balgaság analizálni.

[ Szerkesztve ]

"És csodálkoznak a "HiFi-sták", hogy nem tudom őket komolyan venni."

Nem csodálkoznak semmin. Azon se, hogy őket komolyan venni nem tudók komolyan tudják venni magukat.
Lásd, eddigi itteni kommentjeidnek ezen kommented utolsó bekezdése vehető komolyan. Annak ellenben minden cseppje kincs.
"De ha már zene. Eleve a digitalizálás maga is veszteséges. (hiszen mintavételezési frekvencia van, meg lépcsők) A kérdés, hogy ez a veszteség kisebb e mint az a hiba, amit eleve a tranzisztoros rendszer generál. Vagy kisebb e mint, az analóg rendszer fizikából adódó hibája."
Ezek mind valós mondatok és mondatrészek. Kevéske részadalékot hozzá láss az előző, rajzos kommentemben.

[ Szerkesztve ]

most mondanám, hogy a hozzád hasonlóak szoktak kegyetlenül beégni vakteszteken, de hazudnék, mert ez a szint már felette áll a vakteszteken, azaz ebben a kasztban már nem is végeznek ilyen földi halandókat becsapó, egyszerű dolgokat.

lol
lényeg, hogy a cikkíró megnyugtatta magát a kis méréseivel. tulajdonképpen, ennél több nem kell, a lelki békesség a legfontosabb.
jaj, csak mindenki másra ne akarja rádumálni a konzekvenciáit, akinek egyébként van más tapasztalata is, khz-görbék összenézegetésén kívül

-

[ Szerkesztve ]

Kifejtenéd a véleményed bővebben mert ez így nem sokat ér.
Pl egy karmester gyengébb hangrendszeren is kihallja a különbséget.
Gondolod, hogy neki szól, vagy egy Mastering-nek akart tanácsot adni?
Vak tesztben többségünk simán benézné nem kétséges.

[ Szerkesztve ]

Az extreme (320 kbps CBR) és insane (V0 VBR) a változó bitrárát leszámítva sem ugyanaz. Ez a Hydrogenaudio cikk ebben a táblázatban szépen összefoglalja.

(#108) szaszlaci: az teljesen mindegy mi között hányszor kapcsolgatsz. A kódek/bitráta minőségére egyetlen mérőfok van, a jól beállított (losslessbe visszakonvertált, egy szinten tarott hangerejű, teljesen random) ABX vaktesztek. Minden más elmélet, színkép, hullámforma, hullámforma különbsége mind csak illúzió. Mondom, ezzel már mások is befürödtek, hogy hittek abban, amiben te, és eleve úgy állították be az encoder-jüket, hogy vizuálisan teljesítsen jól, és ez nem hogy nem segített rajtuk, de ezzel rosszabb eredményt értek el.

Ami miatt még nem életszerű a négyszögjeles teszt, hogy a valóságban harmóniát tartalmazó zenét, meg emberi beszédet tömörítünk ezekkel a kódekekkel, és nem zajokat, gépi hangot, meg egyebet. Persze erre is van példa, pl. sok encoder nehezen küzd meg, ha koncertfelvételen tapsolnak, iszonyat rosszul tömöríthető információ, általában adott bitrátán artifactokkal tudják csak hozni.

Abban igazad van, hogy az a 370 kbps-os FLAC overkill volt arra a zenére, valószínű nem hallottam volna meg a különbséget egy 128-192 kbps-os változathoz képest se. De! Ez a 320 CBR-hez képest meglévő +50 kbps olyan kicsi eltérés volt fájlméretben, hogy lényegében nem nagy áldozat. És így legalább lossless volt a fájl, amit később lehet tovább konvertálni. Ha 128kbps-os mp3-ba konvertálom, azt már sehova nem érdemes konvertálni később, újra kell grabelni a CD-ket, ami külön munka.

Ha 1000-1400 kbps-ra tömörít valamit a FLAC, az tényleg nagyon sok, és nem csak overkill, de pazarolja is a helyet, meg streameléskor a sávszélt, ami főleg mobilnetnél baromi fontos.

Az AAC-t én sem szeretem, csak a kép teljességéért hozakodtam vele elő, meg említettem, hogy ABX vakteszteken a legjobban szokott szerepelni. Ezért a szakma a legjobbnak tartja, amiben én erősen kételkedek. Max. az AAC-t azért preferálják többen, mert nehezebb ráedzeni a fülüket a sznoboknak a tömörítési hibák felfedezésére, de aki nem erre a mutatványra megy, az sose nem fog meghallani különbséget egy normálisan kódolt mp3, ogg, aac, flac között, ha bele döglik sem. Mondom, aki erre ráedzette a fülét az sem érdemi minőségbeli különbséget hall, hanem nagyon ritkán előforduló tömörítési hibákat ismer fel.

Azzal is egyetértek, hogy a 20 kHz feletti audioinformáció tömörítése sokszor már nem hoz minőségbeli különbséget, sőt, extrém esetben még ronthat is rajta, mert elvon hasznos bitrátahányadot a 20 kHz alatti még fontosabb, még jobban hallható részekről. Épp ezért a legtöbb lossy codec default levágja a ~20 kHz feletti frekiket.

Ami a 96 kHz-es mintavételezésű FLAC-ot illeti, pont arra linkeltem az első hozzászólásom végén a cikket és videót, hogy a high res sokszor nem hogy a minőséget nem teszi jobbá, de ultraszonikus interferencia miatt még degradálja is le. A high res-nek ezért tartalomfogyasztáskor nincs értelme, inkább csak stúdiókban használják, ahol kevernek vele, meg a zajszintet tartják vele alcsonyan, de ilyen formátumban zenét kiadni nem sok haszna van. Ezt szépen elmagyarázza a fószer a cikkben és a videón is. A legjobban a végkonklúziója tetszik, miszerint jobb audióminőséget nem nagyobb mintavételezéssel, nagyobb felbontással, nem nagyobb kbps-mal kell elérni, meg nem másik codec-kel, hanem egy jobb hangfelszereléssel, főleg hangfal, füles, fejes tekintetében, meg jobb erősítő, stb., ezekkel sokkal többet lehet nyerni minőségben.

Ami az ingyenességet illeti: a legtöbb codec ingyenes ma már. Az mp3-ra lejárt a szabadalom a világ minden részén, nem kell licencdíjat fizetni a Fraunhofernek. Már csak az AAC, meg néhány hasonló codecnél van licencdíj, de ezzel neked, mint végfelhasználónak, és zenefogyasztónak, nem kell foglalkoznod, mert benne van a készülék, szoftver, stb. árában. Ezen csak a gyártónak, fejlesztőnek kell aggódni.

[ Szerkesztve ]

biztos tapasztalatként az egymásra licitálásra gondolt a különböző belterjes hifi fórumokon.

A LAME a -q0, meg úgy általában a -q kapcsolót (és a -q2-nek megfelelő -h kapcsolót) csak CBR és ABR tömörítésnél veszi figyelembe. VBR-nél teljesen figyelmen kívül hagyja. A q0-nak igazából CBR-nél van értelme.

Ennek nézz utána. Az APE, ALAC, FLAC, zip, rar, stb. mind veszteségmentes tömörítések. Kitömörítéskor bitre pontosan ugyanazt a tömörítetlen forrást (WAV fájlt) adják vissza, mintha be sem lett volna tömörítve soha. Tömörítéskor nem veszik el információ.

Az mp3, ogg Vorbis valóban veszteséges, de ez megint csak elméleti hátrány. A gyakorlatban hozzál olyan általad végzett ABX vaktesztet, ami bizonyítja, hogy hallod a magas bitrátás mp3/ogg és egy mindvégig tömörítetlen WAV között. Az nem érdekel, hogy hány utas hangfalon csinálod, meg milyen audiofelszereléssel.

El beszélünk egymás mellett.

Hogyan keletkezik jóval 20 KHz feletti zenei hanginformáció egy CD minőségű hanganyagon?!

Nyilvánvalóan egy hegedű húr előállíthatja, de a rögzített változata már csak nyomokban illetve még úgy sem tartalmazza a nagyon magas hangokat.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Mondjuk így nulla érvvel nem tudom most bohóckodsz vagy komolyan írod-e....

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Eszemben nincs végigolvasni a 181 hsz-t, ezt előrebocsátom.
Mennyi műhó semmiért...

Csupán itt a Prohardver hifi fórumain van több élményem, ahol egymástól teljesen független emberek többször bizonyították két fájl minőségi különbségét (vagyis, A és B fájlról egymástól függetlenül válaszolták közzétevőjüknek, hogy melyiket érzik valamiért gyengébbnek; bizony eltalálták).
A cikkíró, meg én, meg egy rakás más ember nem hallja, Teljesen oké. Ettől még nem lesz igaza, pont a fenti érvem miatt, legfeljebb neki nem kell a flac, mert úgyse hallja.
Nem mindegy, mivel hallgatózunk (sajnos kurvára nem), mennyire vagyunk kihegyezve nüansznyi változásokra (jellemzően hangmérnökök, építéssel foglalkozó emberkék sokkal jobbak ilyen szempontból, mint mondjuk a zenészek - ezért is nem ér semmit, mikor cégek erre, vagy arra a zenészre hivatkozva próbálják elpasszolni mocskos motyójukat a lúzer nagyközönség számára). Engem a hangzás minőségénél sokkal jobban zavar a felvétel minősége és napjainkban ez sokkal szűkebb keresztmetszet, amelyre ráadásul semmilyen befolyásunk nincs. Hallgatjuk a nulla térrel rendelkező, szénné kompressszált felvételeket, ahol egy darab suttogó ének pont olyan hangos, mint egy 80 tagú zenekar fortisszimója, hogy a buszon is jó legyen a hangzás. DSD-ben, 192Khz-en, 64 bitben. Emelett eltörpül a bilivihar, hogy most mennyi is a veszteség és vajon hallom-e...

[ Szerkesztve ]

"I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."

Ez még akár igaz is lehetne, de úgy volt beállítva a Reaper, hogy HW default sample rate-et használjon rendereléskor a belső feldolgozáshoz, és a belső resampler is mindig ugyanarra az extreme HQ beállításra volt állítva. Sőt, a belső feldolgozás is mindig 64 biten történt. Az, hogy én 44/16-ot vagy 192/24-et választok, csak annyit változtat, hogy mibe konvertálja az előzőleg előállított bitfolyamot, ami mindig ugyanaz. Egyébként nem is a magasok voltak jobbak vagy ilyesmi, hanem sokkal részletesebben szólt az egész. Mondom, ha kell, meg tudom ismételni ezt a rendert, és kiteszem gdrive-ra, ott össze tudja bárki hasonlítani.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Leirtam két hsz-t. de feleslegesnek tartom olyanoknak leirni, akik elméleti sikon vitatkoznak a gyakorlati tudással szemben. Szeressék az mp3-at, gúnyolják csak a hifistákat, és lássuk be, boldogok a tudatlanok, mert övék a tömöritett zenék oázisa a kommersz cuccokon

Oké, nézzük meg, csak szerintem nem a 192kHz output a jobb, hanem a belső feldolgozás pontosabb. Úgy derülne ki, hogy mi van, hogy ha lekonvertálnád 44.1-re és nem romlana a minőség.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Szerintem leginkább a 24 bit dobhatta meg.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

biztos jobb az az álomvilág, ahol a Tudás birtokosainak még a zip, rar és tsai is veszteségesen tömörítenek...

Jó, most ne bántsd Lehet nála RAM hiba van, így az ő gépén a flac, zip, rar, stb. veszteségesen tömörít. Persze nem irigylem, nehéz lehet úgy az élet

Ezekben egyetértek. Sokszor már az olcsó lejátszóeszközökben lévő ócska DAC meg ócska füles, és a rosszul, loudness warosan kevert zenei anyag a szűk keresztmetszet, nem a bitek, kHz-ek, meg audiocodec-ek.

A fürdőszobának meg a szobámnak van egy közös fala. Múltkor szarás közben megmondtam, hogy barátnőm CD-t tett be, nem a Spotyt indította el.

Éveken át gyűjtöttem mp3-ba a zenéket, és kb. 1 éve elkezdtem flac-be (is) gyűjteni.
Ahogy én látom:
mp3:
- kis méret és ma már minden eszi, szemben a flac-el
- ha jól sikerül a tömörítés tényleg van olyan jó mint a flac

DE

Sok esetben gagyi a tömörítés (különösen a régebben tömörített zenéknél), így lutri, hogy az mp3 amit beszereztél mennyire jó. Értem én, hogy szépen szól, de milyen lehet az eredeti? Mi a megoldás? Minden zenét amit be akarok szerezni mp3-be és flac-be is szerezzem be és hasonlítsam össze, vagy én magam kódoljam? Nincs erre ma már ideje az embernek. A tárhelyek mérete egyre nagyobb, egyre kevésé gond a flac mérete, viszont némi biztosítékot kapok arra cserébe, hogy a zene jobban hasonlít az eredetire.
Persze volt már többször is olyan, hogy egy számot különböző helyekről szereztem be flac-be (eredeti előadó CD, flac, válogatás CD stb.) és jól hallható volt a különbség a források között. Szóval a flac sem teljes garancia az eredeti hanganyagra sajnos.

Én értettelek, azt egészítettem ki, amit mondtál.

Az előző és mostani kérdésed kapcsán:
Egy CD minőségű hanganyagban nyomokban benne marad a 20kHz feletti zenei hanginformációnak a halvány, torz mása, dirib-darabjai, ha a stúdióberendezések (mikrofonok, egyebek...) képesek voltak érzékelni, átengedni (általában viszonylag képesek) - 44,1 kHz nem valami pontos mintavétel 50kHz-re, hehe, leginkább zajként értékelhető, de ott van az eredménye, ha ott van. Ezért tesznek a legtöbb CD-játszóba/digitális lejátszóba úgynevezett téglafal szűrőt, hogy a CD-minőségű anyagokról a lejátszó szűrője minél meredekebben levágja a 20kHz feletti frekvenciasávot. Van, amelyik lejátszóba nem tesznek ilyen téglafal szűrőt, mert otrombábbnak tartják a szűrő hangminőségrontó hatását, mint a 20kHz feletti jelekét. Illetve vannak olyan lejátszók, amelyek szűrőkarakterisztikája változtatható, és akkor eltérő mértékben és jelleggel szűrik a 20kHz feletti - és alatti - jeleket.
Tehát, hogy mennyire értékeled zajként ilyen fájlok esetében a supertweeter által átvitt jeleket, hozzáállás kérdése - mint ahogy az is hozzáállás kérdése, ahogy kiegészítőleg jeleztem, hogy az 5kHz-es jeleket mennyire értékeled zajként egy CD minőségű hanganyagban.

Teljesen igazad van!

Cyone

Vagy csak simán más ligában játszik? [link] Szivar, whisky, könnyűzene bomba nő előtte térdel...

[ Szerkesztve ]

Hany éves vagy?

Mert minden ev komoly dB-eket vág le a magas frekvenciákat érzékelő berendezésedből

Nekem 36 évesen mar nagyon látszik, sőt mivel jobb kezes vagyok a jobb fülem 6kHz 30dB csillapítást elvez a bal fülemhez képest.

Csak mint érdekesség kb 12 éves kortól évente vesztesz kb 250-500hz a felső tartományból(22kHz)l ami 20 éves korra megállapodik olyan 18kHz környékén aztán ahogy dolgozol, lélegzel és megbetegszel ez az idővel lemegy akar az alsó 10kHz tartományba is.

Az alsó végével most nem akarok foglalkozni

Akkor most miért is vagyunk tudatlanok, mert kb az emberiség 99% ugyan úgy hall ugyanazon a korcsoporton belül

[ Szerkesztve ]

Spotify prémium es tidal hi-fi között is hatalmas a különbség.

Audiolab 6000A
Tannoy XT6F

Rozsomak of Power

A cikkíró próbált egészen korrekt cikket összehozni, de sajnos saját csapdájába esett bele. Az Ő hangrendszerén nem vél felfedezni különbséget. Nagyon nem mindegy! Amúgy olvashattunk 200 okos hozzászólást, így azért össze lehet rakni a végére, hogy bizony egy jól tömörített 320kbps mp3 akár megfelelő is lehet az esetek 90+%-ban, de azért a kedvencek jó ha megvannak eredetiben, és arról archivált vesztességmentes formában is.

[ Szerkesztve ]

"Lehet az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik"