Kérdés az van sok más is . De egyébként nem feltétlenül zaj hangokról szól a dolog kisfelbontásnál sem - nagyfelbontásnál meg ugyebár elvileg eleve nem zajról.
Mindazonáltal, egy hangszer hangja (alaphangja és/vagy felharmonikusai, hát még az eredője) "szinuszgörbéjének" egy periódusa amennyire eltér a valóban szinuszgörbétől, annak alapján mondjuk egy 44,1kHz mintavételezésű hangfájlban mondjuk az 5kHz feletti mintavételi jeleket nyugodtan értelmezheted "zajnak", mert olyan kevés mintavétel történik a szinuszgörbétől olyan távol álló periódusból, hogy az szintetikus "zaj".

Fent egy eszmei szinuszgörbe, alatta valós fuvola, oboa, hegedű adott magasságú hangjának időbeli lefutása. Mondjuk vegyed azt, hogy a c-jelű oboa adott magasságú hangjának egy periódusából vesz mondjuk 8-16 mintát a mintavételező. És akkor fontold meg, hogy abból a 16 mintából mennyire pontosan fogja tudni visszaállítani az oboa eredeti egy periódusát - fontold hozzá, hogy a rajz is (és a mintavételezés is) kétdimenziós síkbeli vetülete egy legalább három térdimenziós térbeli jelenségnek. Valós hangszerek a digitális zenekészülékek mintavételezési frekvenciájánál jóval magasabb mintavételezésnél kezdenek törődni a hőn szeretett Fourier-tételünkkel. Nem csak 22kHz felett, hanem egy MP3-fájl 5kHz-es hangját is nyugodtan felfoghatod "zajként" - kicsit sarkítottam a szemléletesség kedvéért. Amikor bejött a CD a 44,1kHz mintavételezésével, fogtuk a fejünket iszonyatunkban - és mondogattuk, hogy mekkora szerencse, hogy a zenei történések java része a középsávban történik.