Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- bacsis: Támogassááá', hogy ingyenesek maradhassúúúúnk!!!!
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#54681
tordaitibi
veterán
szaszlaci
#54679
-
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#54679
üzenetére
Nem vész kárba, a primeráram mindkét félperiódusa terhelődik, csak egyik irányban az egyik szekunder fél, másik irányban a másik fél terhel rá a mágneses körre.
A kétdiódás, középcsapolt rendszerű egyenirányításnak annyi hátránya van, hogy rézigényesebb, két dióda megtakarításáért cserébe. Esetleg a trafó szórását is szokták említeni a szakirodalomban, ha jól rémlik, mert bár a primer terhelése szimmetrikus, de a szekunder aszimmetriája okozhat némi növekedést a mágneses szórásban. De gyakorlatban nem vészes, ennél sokkal rosszabb, amikor tényleg csak egy félhullám van használatban.
Ugyanakkor kevesebb feszültséget ejt, mint a Graetz, mert egyszerre mindig csak egy dióda vezet áramkörben.
Úgyhogy teljesen vállalható, én is így csinálnám / csináltam is már.
-
mezis
félisten
válasz
szaszlaci
#54391
üzenetére
Én a relé tekercsének áramkörébe közbe iktatnék egy nagyobb kapacitású elkót, vele párhuzamosan pedig egy ellenállást. (Az elkó a relé meghúzási áramához, az ellenállás pedig a relé állapotának fenntartásához kell. Így a relé kevésbé melegszik és a villanyszámlád is kisebb lesz.
) -
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#54391
üzenetére
Nekem is ilyen öntartó kapcsolásban van, már több éve gond nélkül megy. Csak ez 3,5", ahol a 12V-ot nem kapcsolom egyáltalán, csak az 5V-ot.
Ez nem szakszerűtlen, egy gyári megoldásból (külső HDD-ház) vettem az ötletet, ahol szintén csak az 5V-ot kapcsolja egy FET. A 12V-ot nem szükséges, mert ha a digitális áramköröket tápláló 5V hiányzik, nem vesz fel áramot a 12V-ról sem, ami a motor, illetve fejmozgatás áramát biztosítja.
Napközben SSD-vel megy a gép, csak estére (torrent / mozi), kell a HDD, ilyenkor egy gombbal el tudom indítani. Egyébként is a fal túloldalán üzemel a gép (zajelhárítás), tehát így "távolról" működik.
Másnap pedig eleve nem indul. Ez kivédi az esetleges rövid áramszünetek kártékony hatását is, mert hiába jön vissza az áram, ha a HDD egyszer leáll, utána már nem kap áramot, ami megzavarhatná a parkolás ütemét, emiatt a fej letapadhatna. De ez meg is történt, más fórumozókkal.
Később még a TV-t is be kellett kombinálni a rendszerbe, amit egy másik nyomógomb indít. De ez külön történet. A linkelt hozzászólásban nem szerepel (nem akartam tovább nyújtani), hogy az is öntartóra van csinálva.
-
fero02
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44914
üzenetére
1: tehát az már mért oldal, így már tiszta. De, annál is és a digitálisnál is játszik.
2-3: érdemes lenne akkor egy új földelő szondát lenyomni, megcsinálni a rendesen a rendszert, normális védővezetőt kialakítani és leváltani ezt a (földeléssel tuningolt?) nullázást. Akkor berakható a FI relé is.
-
fero02
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44910
üzenetére
1. Miféle nulla kötés volt a mérő óra előtt? Van éjszakai mérés is?Hogyan fértél hozzá? Plombadrótot vágtál?
2. Mivel és hogyan mérted ki?
3. A kérdés inkább, hogy hol? Valamelyik tábla mögött kellene a fogyasztásmérő szekrényben lennie.
ÉV relé van a házban? Működik?4. Nagy hiba. Ónozott sorkapocsba kellett volna összekötni. Jó, hogy nem történt nagyobb baj a szigszalag barnulásán kívül.
-
F_Gergely
őstag
válasz
szaszlaci
#44877
üzenetére
En nem vagyok nagy elektronikai szaki de nalunk is volt ilyen gond (villanyszerelo ismeros jott ki majd O hivta ki a szolgaltatot), az oszlop ahonnan bejon hozzank az aram azon kellett valamit csinalni.
1-2 honap mulva ez az ismeros szinten ugyan igy jart nala is az oszlopon csinaltak valamit ahonnan bejon a hazba a villany.
Hatha ez segit valamit vagy ad valami plusz infot.Mas:
Forrasztasi anyagokat azert kerdeztem mert youtube-on van egy halom video smd forrasztasol es van olyan anyag amit pl a kozvetlen egymas melletti labak nem allnak ossze nem alkotnak hidat hanem kulon kulon rogzul mindegyik. Ez az anyag erdekelne illetve hogy ki milyen anyagokat hasznal forrolevegos smd forrasztasnal
-
mezis
félisten
válasz
szaszlaci
#44873
üzenetére
A villanyórád kismegszakítójához minél közelebb szerelj be egy lengő aljat. Dugj be abba egy hagyományos, max 15 W-os izzót. Ha vibrál, akkor jöhet a szolgáltató, ingyen.
Nekem tavaly le kellett kötni az utcai villanyoszlopról a légvezetéket fakivágás miatt. Nem ugyanoda csatlakoztatták vissza, hanem az újabban kihúzott szigetelt kábelhez. (Előtte a régi, porcelán szigetelőkön futó csupasz vezetékhez csatlakozott.)
A szerelő azt mondta, hogy jobb ez így nekem, mert a szigeteletlen légvezetékek erős szélben sokszor összeérnek és olyankor számítani lehet áram kimaradásra.A környékeden nincs valami nagy ipari fogyasztó ?
-
fero02
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44882
üzenetére
20 év után bármilyen kötés lehet bajos. Az alu vezetéket régen megfelelő kötőelem (és szakmai precízség) hiányában leginkább csak összesodorták úgy, ahogy sikerült (ráadásul azoknak után húzás is szükséges lett volna). Jobb esetben kapott hupolfix (vagy hasonló, pl kf1) kötőelemet.
A réz alu találkozásánál használj wago-t és hozzá kontakt pasztát. Réz mehet simán wago-val, vagy összesodorni, jól meghúzni és leforrasztani.
-
fero02
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44879
üzenetére
Azt kell nekik mondani a hibabejelentés alkalmával, hogy mostanában egyre többször leveri a kismegszakítót. Azzal nem tudnak mit kezdeni, kijön, plombabontás és kicseréli. Ha meg ott a szerelő és le van bontva a mérőtábla, akkor szépen megkéred, hogy húzzon utána a kötéseknek. Így 2 legyet ütsz egy csapásra.
Utána Te folytatod a házban. Réz és alu találkozásoknál főleg ellenőrizni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44879
üzenetére
Ilyen 5 – 30 Hz-re kell gondolni... Minden esetre ami nekem a leginkább nem tetszik, hogy vibrálnak a lámpák. Normális ez?
Nem normális, ráadásul olyan "frekvencia" nincs ahol keletkezzen.
...hogy fúj egy kicsit a szél és elmegy az egész utcában az áram...
Ez ugyancsak szerelési probléma, a szél vagy cibálva megszakít kötéseket, vagy kuszálja a szálakat zárlatot okozva. Megoldása a szolgáltató feledata.
Nem tudjátok, mikor járhatok rosszul? Gondolok olyanra, hogy "ez nem a szolgáltató hibája, 20 ezer forint lesz a kiszállás."
Ehhez nem tudok hozzászólni. Gondolom, ha bizonyított hibához vannak kihíva, akkor nyikkanás nélkül kötelesek végezni a dolgukat.
-
szaszlaci
addikt
válasz
szaszlaci
#44876
üzenetére
* Javítom magam: réz vezetékes a ház nagy része, csak itt-ott van aluvezeték.
Minden esetre ami nekem a leginkább nem tetszik, hogy vibrálnak a lámpák. Normális ez?
(Arról nem is beszélve, hogy fúj egy kicsit a szél és elmegy az egész utcában az áram. Egy katasztrófa az egész.)Egyébként családi ház, a villanyóráig a szolgáltató szerelte ugye. Rá fogok kérdezni.
Nem tudjátok, mikor járhatok rosszul? Gondolok olyanra, hogy "ez nem a szolgáltató hibája, 20 ezer forint lesz a kiszállás." -
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44877
üzenetére
A gyakorlatban van értelme ez miatt panaszt tenni a szolgáltatónál?
Én legalább rájuk kérdeznék. Már az óránál mért 2V ingadozás is elgondolkoztató (számomra!). Itt már az ingatlan bekötése, trafótól való távolság is közrejátszik. Az, hogy a biztosítékok 16A-esek, arra utal, hogy a lakás (ház, épület...) legalább 30-40A-es ellátást kap. Ezen kell elgondolkozni. Talán kibogozható a (valahol található) főbiztosíték adatainak leolvasásával.
A legnagyobb gond, hogy - a trafómorgástól eltekintve - a helyzet idővel csak romolhat. Az pedig nem jó!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44873
üzenetére
...jelenleg 210 – 220 V között változik...
Már ez is a határ körül mozog a 230V-os nominális értékhez képest, a szerződött toleranciával együtt.
1000 Wattos...nagyjából 6 – 8 Voltot esett...ezt én normálisnak gondolom aluvezetékekkel.
Azért nem éppen. Nem a néhány Volt a gond. Utána kell számolni, hogy az 1000 W kb. 5A áramot jelent, ami a 6-8V eséssel számolva 30-40W teljesítményveszteséget jelent. Azt pedig a vezetékek meg a kötések fűtik el. Az nekem nem tetszene.
Nem látok más szabályozási lehetőséget. Maximum egy másik fogyasztóval sorbakötni. Azzal csökken a rizsfőzőre eső teljesítmény.
Tirisztoros (mondjuk inkább triac-os) szabályozó létezik olyan is, ami nem fázishasítással oldja meg a feladatot, hanem egész periódusok kihagyásával a nullátmenetnél kapcsolva. Azok nem "szemetelnek" annyira a hálózatra, ellenben sokkal bonyolultabbak. -
-
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44864
üzenetére
Valahol túl nagy lesz ott az ellenállás, vagy már eleve a betápnál, villanyóránál nem stimmel valami.
Mindenesetre, az elmélet kedvéért nem árt tisztázni, hogy a fázishasítós szabályzó okozta vibrálás sem zavarszűrési kérdés.
Zavarszűrő áramkörök, CLC-szűrők csak egészen rövid impulzusokat képesek elsimítani, ami (illetve annak felharmonikusai) rádiófrekvenciás zavart okoznának. Eleve az alkatrészek relatív alacsony kapacitív és induktív értékei miatt komolyabb tároló, "energiakiegyenlítő" szerepe nem lehet.
A tápegységek PFC-áramkörei képesek a szinuszjelet torzító hatású, egyenlőtlen áramfelvétel kivédésére is. Noha a PFC szó szerint csak a cosφ-javítással kapcsolatos az erősáramban, de ilyen tápoknál nem csak tisztán a fázisszöget (áram és feszültség időbeni eltolódása egymáshoz képest), hanem a torzító hatásokat is ki kell védenie az áramkörnek.
A torzítás itt nem aszimmetrikus, de attól még torzítás, jellege is eltér, mert a tápoknál a diódás-pufferes terhelés miatt a szinusz csúcsa torzul, belapul, míg fázishasításnál más jellegű.
-
mezis
félisten
válasz
szaszlaci
#44864
üzenetére
Nekem a tetőoszlop magasságában volt kontakt probléma, sok évvel ezelőtt. A lejövő réz vezeték volt összetekerve, leszigetelő szalagozva az utcai villanyoszlopról érkező ALU vezetékkel, talán 25 éven keresztül. (Lecseréltettük az óráig a rezet ALU-ra. Downgrade....
) -
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44861
üzenetére
Kétségtelenül mérésekkel lehetne jobban kideríteni a dolgokat, mindenesetre a hőlégfúvó lehet olyan típus, amelyiknek kapcsolós fokozatváltója van, csak a fűtőszálak megfelelő kapcsolásával, csapolásával variál.
Ha a lámpát vibráltatja, a bekapcsolás és a kikapcsolás pillanatában, az nem zavarszűrési kérdés, sőt egyáltalán nem szűrhető. Egyszerű terhelésváltozás, megváltozik a feszültségesés a vezetékeken.
Aluvezetékes lakás egyébként vagy réz?
-
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#44859
üzenetére
Ezt a szinuszjel aszimmetrikus torzulása okozza, amire érzékenyek a trafós szerkezetek, pontosan ilyen megváltozott hanggal reagál, a vasmag mágneses szórása is növekedhet ilyenkor.
A vezetékek ellenállása, kötések átmeneti ellenállása is szerepet játszik benne, hogy mennyire torzul a szinusz egy ilyen aszimmetrikus terheléstől. Ha minden rendben van ilyen szempontból, akkor is még ott van a betápellenállás, amin nem tudsz változtatni.
Szűrőtagra, szűrőtoroidra a tirisztoros vagy triakos megoldásnál is szükség van egyébként, ekkora teljesítményen.
-
And
veterán
válasz
szaszlaci
#44855
üzenetére
(Arra azért kíváncsi volnék, hogy például a tirisztoros fázishasításos megoldás mennyivel 'rángatja' kevésbé a hálózatot, mint egy sima soros diódás? Utóbbi mindig a nullátmenet közelében vág, nem tudom, miért lenne baj, ha úgy hagynád. Egyszerűbb hajszárítókban is ilyen diódás megoldással csökkentik a teljesítményt.)
-
szaszlaci
addikt
válasz
szaszlaci
#33322
üzenetére
Folytatás a gázgyújtó trafót illetően.
Ez nagyjából 100 Voltos impulzusokból csinált 5 – 10 kV-ot, tehát szigetelve van. Ezért a trafó biztonsága érdekében 8 Volt (körül) táplálom, egy teljes hidas meghajtással, 52 kHz-en.
Eredmény egy tíz kondis Villard-dal jó, 10 – 15 mm-es egyenfeszültségű szikrát ad a végén.
Azt szeretném tudni, mik lehetnek a buktatók? Ment egy bő fél órát hiba nélkül, trafó mértékkel melegszik. Epoxival átkentem azért. -
kts88
aktív tag
válasz
szaszlaci
#33256
üzenetére
A multival szerintem reménytelen dolog ilyen feszültséget mérni, de méréstechnikából nem vagyok valami jó.
Pár ötlet: Félhidashoz 50%-on járó önrezgő mosfet meghajtó. pl ir2153, ir2155 stb Egyébként nem nagyon van félhiads vezérlő, a push-pull vezérlőket lehet felhasználni ilyen célra ha kap egy olyan meghajtót ami tudja a felső oldali fetet kapcsolni. Félhídnál számolni kell azzal, hogy a trafó fél feszültséget lát csak.
Az általam javasolt vezérlő flyback, forward tápokhoz való.
Két tranzisztoros forward manapság elég elterjedt, az inverteres hegesztők, pc tápok is zömében így készülnek. Viszonylag egyszerű, de a trafó nincs kihasználva teljesen, nem tud akkora teljesítményt mint egy hidas kapcsolás, de mindig van nagyobb vas
Nagyon röviden a forward: (1 tranzisztoros [link]) A trafón van lemágnesező tekercs. Ha azonos a menetszám akkor nem mehet 50%-fölé a kitöltés, mert kell időt biztosítani a lemágnesezésre. T bekapcsol, a trafón folyni fog a kimenő áram primerre redukált értéke + mágnesező áram. T kikapcsol: kimenő áram a visszafutó diódán záródik, mágnesező áram átugrik a lemágnesező tekercsre és nyitja a diódáját.A 2 tranzisztoros is így megy[link], de kisebb feszültségterhelésnek vannak kitéve a félvezetők, illletve nem kell, lemágnesező tekercs. Apró szépséghiba, hogy biztosítani kell a felső tranzisztor bekapcsolását. A pc tápoban impulzustrafóval oldják meg (kiskerben sajna drága), de megoldható valamilyen boostrap diódás meghajtóval is ir2106, ir2110 stb (ezek kiskerben olcsóbbak mint egy impulzustrafó, bár a lomexben az it245 impulzustrafó nem drága)
De szerintem ilyen nagyfesz generáláshoz egy flyback jobban passzolna, csak jó trafó kell hozzá.
-
kts88
aktív tag
válasz
szaszlaci
#33216
üzenetére
Ha nem tudsz szerezni, akkor meg lehet próbálni tekerni, de akkor ajánott teflon szigetelésű vezeték beszerzése. De ha tudsz sok ilyen kis trafót szerezni akkor sincs semmi veszve, csak nem flyback topológiát kell ahsználni.
Valószínüleg jó az a kis trafó a következőkhöz: Félhidas, teljes hidas, 2 tranzisztoros forward. Ezeknél normál trafóként üzemelne.Egy kérdés, hogyan mérsz ekkora feszültséget?
-
kts88
aktív tag
válasz
szaszlaci
#33208
üzenetére
Ez egy teljes hidas ZVS inverter, nagyon nem jó neked ez a trafó. Ez a trafó szándékosan növelt szórással készült, ami a lágykapcsoláshoz elengedhetetlen. Amit rajzoltál az keménykapcsolású flyback akarna lenni. Oda olyan trafó kell amiben alig van szórás, és fontos a mágnesező induktivitás, a potos értékét, és azt, hogy ne telítsen el, légréssel állítják be.
Röviden a flyback:
tranzsiztor bekapcsol, közel lineárisan nő a primer áram, eközben szekunder árammentes.Kikapcsol a primer tranzisztor a primer és szekunder oldal egymással kommutál, a primer tranzisztort ekkor vagy RCD snubber védi, vagy a trafóval párhuzamos tranziens szupresszor. (2 tranzisztoros flybacban és zvs flybacban nincs ilyen probléma, de ebben az esetben ez csak off)
Ezután a primer árammentes, a szekunder oldalon megjelenik a primer csúcsáram szekunderre redukált értéke és lecsökken 0-ra. A turpisság benne, hogy akkora feszültség fog kialakulni, hogy lemágneseződjön. Ha a kinenet szakadt mint a te esetedben, addig nő a kimenő feszültség, hogy átüsse a levegőt. Eközben a primeren is megjelenik a szekunder feszültség primerre redukált értéke!!!
Ha túl nagy a közt kellene átütni, amit nem bír, addig nő a szekunder feszültség és vele együtt a primerre redukált szekunder feszültég, hogy a primer félvezetőt át is ütheti v. mosfet esetén zenerelni fog a parazita dióda. Ekkor a szekunder marad árammentes és a teljes mágneses energia a primeren fog megszűnni, a tranzisztoron hő formájában.
Amit leírtam inkább csak képeken szemléltetes. Vannak jó rajzok abban a ti pdf-ben amit küldtem az elején.
Egy sima cmos áramkör nem jó, harmatos a kimenő árama. Értelmes sebességgel csak picike tranzisztort tud kapcsolni. Én inkább uc3845 és társait választanám. 60 forint környékén lehet is kapni a tsc változatot. Tud a kimenetén áramot, és látja a tranzisztor áramot.
Trafóra sorkimenő? -
kts88
aktív tag
válasz
szaszlaci
#33191
üzenetére
Mindegy mennyi, ha sikerülne 0 idó alatt lezárni, és a szekunderen nem tudja leadni, akkor a letörési feszültségig fog nőni a feszültség. Bár 555-el elég lassan fog csak menni.
4 tranzisztoros tápból bontottad ki? Akkor az valami teljes hidas. Ennek a rajznak amit lerajzoltál semmi köze ahhoz. Teljesen más topológia. Egy leírás róla.
Lompos48 Ha elég áramot építesz fel egy tekercsben, nem ügy. Egészen durva áramoknál még pár 100nH szórások is meg tudják csinálni.
-
Lompos48
nagyúr
-
kts88
aktív tag
válasz
szaszlaci
#33150
üzenetére
Szia!
Ahogy nézem a rajzod ez flyback topológia, ne trafóként gondolj rá. Ez két induktivitás, ami mágnesesen csatolva van.
Ha a primeren felépítesz egy 0,5*L*I^2 energiát, azt a szekunderen (rosszabb esetben a primeren, le is adja). Emiatt a tarfóra írt feszültségnek nincs sok értelme, használtam már gyári 230V ra készített 15V-os flyback táp trafóját 24V betáp és 18V kimenettel is.
Mielőtt tovább folytatod a kísérletezgetést, lehet nem ártana a témában irodalmat olvasni. Utána olvasás nélkül sok a benne rejtőző buktató.Illetve simán tönkre mehet a menet. Durva lökőfeszültségnél még a MVA méretű trafó is tönkre megy 1 pillanat alatt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#33156
üzenetére
A BUT11A egy furcsa állat, alig több, mint egy szelep, de alig tranzisztor. A 10-es érték körül mozgó áramerősítése miatt jelentem ezt ki. Ezzel alig tranzisztorkodik. Ugyanakkor nagyon szép az 1000V-os tudásával, amire a primér körben egyáltalán nincs szükséged.
Olyan 0.1 Hz-en multiméterrel mérve a kimeneten a nulla Volt az nulla, a "max." pedig tápfesz alatt pár századdal, tehát nem vezet.
Ez ugyan magyar szavakkal van leírva, számomra mégis teljesen értelmetlen mondat.
Ohmikusan jobban terhelve értelemszerűen nem tudja teljesen lehúzni nullára, de hát azért (is) lenne ugye kHz-ekkel működtetve.
Ez pedig technikailag értelmezhetetlen. Sorry!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#33150
üzenetére
Igen, de a szigetelés elszenesedése, és ezért vezetővé válása nem egy relatíve hosszabb folyamat eredménye?
Viszonylagos. Az átütés egyetlen félperiódus alatt is lehetséges. Mennyi ez 100kHz-en? 5μs. Ahol pedig szikra ment, ott szenesedés lett (költőiesen). Képzeld el, hogy átüt a zománc-papír-zománc útvonalon. A papíron a lyuk széle szenesedik, de ugyanakkor a papír (vagy bármi, akár a zománc is) megtartja a rétegek közti távolságot úgy, hogy menetzárlat nem lesz. Innen gondold tovább!
Ezen nincs mit filózni. -
Kernel
nagyúr
válasz
szaszlaci
#33147
üzenetére
...így azt is jó lenne megérteni, hogy csinált fordítva bekötve 12 Voltból 5 – 8 mm-es ívet a kezdeti szakaszban. 250 Hz-et adtam neki. Berezgett a primer?
Ezek a rezgő primerek már csak ilyenek... Ebben a topikban akadnak néha agyblokkoló kifejezések (100 Hz-es egyenáram stb.), az utolsó mondatod is valami ilyesmi. Hirtelen nem lehet rá mit mondani.
Kapcsolóüzemben egyébként ez nem úgy működik, hogy ha például 12 V DC-ről táplálod primer oldalon az áramkört, akkor azt már csak felszorzod a trafó áttételével és megkapod a kimenő feszültséget.
Ez ennél kicsit komplikáltabb, és valóban, kellő akarattal simán meg tudod úgy hajtani, hogy a másik oldalon ívet húz. Az is természetes, hogy egy 230 V-ra méretezett tekercs pár ezer voltnál áthúz belül, akárhol. Plusz még lemezelt vasmagos, 50 Hz-re méretezett trafóra 250 Hz-et küldeni, az is külön téma lehetne.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#33147
üzenetére
Mit értesz azon, hogy nem pont olyan?
Azt, hogy MÁR más, ha másként viselkedik.
...Hab a tortán, hogy ez egy 230 V -> 12 V trafó, így azt is jó lenne megérteni, hogy csinált fordítva bekötve...
Elgondolkozhatnál azon is, hogy mit jelent a szigetelésnek egy húszszoros feszültségnövekedés (mert - ugye - 12V <> 230V). Ott elszenesednek részek, amiket ohmikus méréssel nem fogsz felfedezni, de nagyfeszültségen rendesen lesöntölnek mindent.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
szaszlaci
#33097
üzenetére
Az 555 IC minimum 4.5V-ot igényel tápnak. 5V-tal a határon lehet. Normálisan valami 140kHz-en kellene a frekvenciájának lennie ezekkel az értékekkel. Nem tudom nem-e a 100nF-os kondi az akadály. Ahol nem modulációra használják ezt a bemenetet, mindenhol 10nF-os kondit ajánlanak a kapcsolásokban.
...talán a dugdosható próbapanel az oka....
Vagy maga a dugdosó.
...és a BUT11 melegszik is rendesen.
Mert nem kapcsolgat és valószínűleg állandóan vezeti az áramot a trafó primérjében.
Miket rontok el? (Trafót próbáltam úgy is, hogy földre, aztán BUT11 emitter, kollektora pedig + tápra.)
Az 555 maximális kimeneti árama valami 200mA. Ilyenkor már 2.5 veszít a kimeneti szint a tápfesz értékéhez képest. Ugyanakkor a 2 tranzisztor B-E átmenete is megeszik együtt kb. 1.5V-ot. Mi marad akkor a szegény jelből?
Próbáld nagyobb feszültségről táplálni az egészet.
)
)
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Bosch GMS 120
- https://www.mac-audio.de/en/car-audio/subwoofer//mac-mobil-street-sub-108a
- BOMBA ÁRON ELADÓ! Üzleti HP Elitebook 640 G9 Laptop! / i5-1235U 16GB 256GB 14"col garancia/
- Akciós áron eladó HP Elitebook 850 G7 / I7 10610U/16 GB/512 SSD/15"/FHD/IPS/MX 250
- Szuper áron eladó új ACER SWIFT EDGE 16 /R7-7735U/16GB/512SSD/ 4K OLED
- Samsung Galaxy A56 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új és régi konzolok Okosítása/Softmodoloása, és Szoftveres szintű javítása - RÉSZLETEK A LEÍRÁSBAN
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 9700X 32/64GB RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRCSÖKKENTÉS Dell Latitude E6320 notebook eladó
- LG 27CN650N-6A - Felhő Monitor - 1920x1080 FHD - 75Hz 5ms - USB Type-C - Quad Core - BT + WiFi
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest