Keresés

Hirdetés

!!! SZERVERLEÁLLÁS, ADATVESZTÉS INFORMÁCIÓK !!!
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!

Új hozzászólás Aktív témák

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33514 üzenetére

    Igen értelmetlen, de nem arról indult a vita, hogy lehet-e 660A-rel tölteni....

    Magántulajdonú a cucc, nem eladásra készült, de a kényszerhűtés csodákra képes. Egyébként a vas melegszik a 20 centis 6mm2-es vezetéket nem bírod elforralni ekkora áramnál, de a to247-es igbt-t sem Azért ma már nem félkész.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33508 üzenetére

    50A? az rettentő kevés.
    Amilyet te írsz konkrétan még én is készítettem (igaz csak 180V-os) A folytót leszámítva lomexes.
    [link] Félkészen a jobboldali. 6 hónapja üzemel.

    De a bmx kocsik töltője 110A-t tud, a bhv kocsiké 160A-t.

    De a a ganz solaris trolino 12 28V-on tud 300A-t.

    És ezek még csak segédüzemi berendezések. Egy szutyok kínai targoncahajtás képses kérni 144V-on 200A-t.

    Nem kell ide abb, itthon is van jópár kis és közepes cég akik ha kell gyártanak ilyet. Van aki ha kell felteszi a hév vezetékére is ami nagyon más mint a 400V.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33466 üzenetére

    Azért teljesítményre nem durva. 24V-on meg gond nélkül van 200A-es. De ezek vasúti töltők....
    Amikor 550-el meg lett nyomva az is hibásan üzemelő vasúti volt (tönkrement az áramkorlát, meg a kimenő folytó, csak a tápláló trafó dropja korlátozta az áramot):DDD

    #33413 And Utána néztem, és bizony jól emlékeztem, NiMH az akksi! Pontos típusát is megmondták [link]. A töltés mikéntjével külön fel kell venni a kapcsolatot a kínaiakkal. Igazából itt ellentmondásos dolgok vannak, vagy nem ugyan az a két NiMH.

    #33492 Ribi Ha házilagosan próbálod ajánlom az AC-43-at. Nem olyan drága (3000 körül literje) és szobahőmérsékleten is jó.(én kicsi kapcsolótápok trafóihoz használom) De a kemencés sokkal jobb, jobb motortekercselők néha szoktak kemencében történő keménylakkozást. Egyszer csináltak így egy méretes folytót nekem, azon látványos volt a hangerő csökkenés.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33412 üzenetére

    Köszi a javítást! 0,3 akar lenni az a 3.
    Bár pár percig elviseli, legalábbis 550A-rel meg lett tolva. (Zárlati árama 3000A)

    #33413 And Hétfőn megpróbálok utána járni. Ezek amiről beszéltem önjáró trolibusz vontatási akkutelepében vannak 300*1,2V 30Ah. Most kezdenek döglődni, de 10 évesek. Van is már nálam döglött cella, de nincs rajta írás. Esetleg lehet NiCd még.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Batman2 #33385 üzenetére

    Szia!

    Már próbálgattam 220Ah-ás 12V-os teherautó akkut tölteni, talán segítségedre lesz. Alphaline 220Ah 12V.

    Ha frissen leveszem a töltőről, ami már csepptöltésen tartja az akkukat 14,4V-on és megterhelem 80-100A-el 11,5V-ra esik be. Ha nincs terhelve 13,5V-ra áll be. De már 20A körül is 12V-ra esik a kapocsfeszültsége.

    Sajnos kapocsfeszültség alapján nem lehet jól megmondani, hogy mennyi van benne. Talán saccolni lehet csak. Azt tapasztaltam, hogy 10,5V az alsó feszültség ameddig még van benne amperóra (terhelt feszültség 30-90A közt, üresen ekkor is 12V körül) Ha terhelve 10,5V alá ment hirtelen csökkent a feszültség 9V-ig.
    A forgalmazó is hasonló értékeket mondott. Hozzátette még, ha ennyire lemerült sincs minden veszve, egy mai korszerű akkumlátor nem lesz egykönnyen cella zárlatos, de a kisütés után azonnal tölteni kell! Tönkre megy ha ekkora feszültségen marad tartósan. A belső ellenállása pedig nem állandó, kisebb kapocsfeszültségen nagyobb, illetve hidegen is nagyobb. Ha a névelegestől alacsonabb töltőárammal töltik, meghálálja, de szükség esetén 3C-vel tölthető (220Ah esetén 66A)

    A pontos töltöttség érdekében mérni kellene a betett és kivett amperórát.

    Szerintem vegyél fel egy kisülési jelleggörbét. Tölsd 14,4V-ig, majd hagyd a töltőt rajta még csepptöltésen. Ekkor akaszd rá a 35A terhelésed és hagyd rajta amíg a terhelt kapocsfeszültség el nem éri a 10,5-et (esetleg 10,8-11V ha nagyon félted) Ezután újra tölt, ne legyen 0Ah kapacitással tárolva. Több hőmérsékleten is meg lehetne mérni, hidegben gyorsabban merül. Elviekben nem annyira jó ha 14,4V felett van a töltési feszültség, mert már ott bontja a vizet.

    Még egy apróság. NiMH akkunál drasztikusan nő az élettartam ha nem sütik 20% alá és nem is töltik 80% fölé! Lehet ólom-savasnál is bejön valami hasonló, de erről passz.

  • kts88

    aktív tag

    válasz szaszlaci #33256 üzenetére

    A multival szerintem reménytelen dolog ilyen feszültséget mérni, de méréstechnikából nem vagyok valami jó.

    Pár ötlet: Félhidashoz 50%-on járó önrezgő mosfet meghajtó. pl ir2153, ir2155 stb Egyébként nem nagyon van félhiads vezérlő, a push-pull vezérlőket lehet felhasználni ilyen célra ha kap egy olyan meghajtót ami tudja a felső oldali fetet kapcsolni. Félhídnál számolni kell azzal, hogy a trafó fél feszültséget lát csak.

    Az általam javasolt vezérlő flyback, forward tápokhoz való.

    Két tranzisztoros forward manapság elég elterjedt, az inverteres hegesztők, pc tápok is zömében így készülnek. Viszonylag egyszerű, de a trafó nincs kihasználva teljesen, nem tud akkora teljesítményt mint egy hidas kapcsolás, de mindig van nagyobb vas:DDD
    Nagyon röviden a forward: (1 tranzisztoros [link]) A trafón van lemágnesező tekercs. Ha azonos a menetszám akkor nem mehet 50%-fölé a kitöltés, mert kell időt biztosítani a lemágnesezésre. T bekapcsol, a trafón folyni fog a kimenő áram primerre redukált értéke + mágnesező áram. T kikapcsol: kimenő áram a visszafutó diódán záródik, mágnesező áram átugrik a lemágnesező tekercsre és nyitja a diódáját.

    A 2 tranzisztoros is így megy[link], de kisebb feszültségterhelésnek vannak kitéve a félvezetők, illletve nem kell, lemágnesező tekercs. Apró szépséghiba, hogy biztosítani kell a felső tranzisztor bekapcsolását. A pc tápoban impulzustrafóval oldják meg (kiskerben sajna drága), de megoldható valamilyen boostrap diódás meghajtóval is ir2106, ir2110 stb (ezek kiskerben olcsóbbak mint egy impulzustrafó, bár a lomexben az it245 impulzustrafó nem drága)

    De szerintem ilyen nagyfesz generáláshoz egy flyback jobban passzolna, csak jó trafó kell hozzá.

  • kts88

    aktív tag

    válasz szaszlaci #33216 üzenetére

    Ha nem tudsz szerezni, akkor meg lehet próbálni tekerni, de akkor ajánott teflon szigetelésű vezeték beszerzése. De ha tudsz sok ilyen kis trafót szerezni akkor sincs semmi veszve, csak nem flyback topológiát kell ahsználni.
    Valószínüleg jó az a kis trafó a következőkhöz: Félhidas, teljes hidas, 2 tranzisztoros forward. Ezeknél normál trafóként üzemelne.

    Egy kérdés, hogyan mérsz ekkora feszültséget?

  • kts88

    aktív tag

    válasz szaszlaci #33208 üzenetére

    Ez egy teljes hidas ZVS inverter, nagyon nem jó neked ez a trafó. Ez a trafó szándékosan növelt szórással készült, ami a lágykapcsoláshoz elengedhetetlen. Amit rajzoltál az keménykapcsolású flyback akarna lenni. Oda olyan trafó kell amiben alig van szórás, és fontos a mágnesező induktivitás, a potos értékét, és azt, hogy ne telítsen el, légréssel állítják be.

    Röviden a flyback:
    tranzsiztor bekapcsol, közel lineárisan nő a primer áram, eközben szekunder árammentes.

    Kikapcsol a primer tranzisztor a primer és szekunder oldal egymással kommutál, a primer tranzisztort ekkor vagy RCD snubber védi, vagy a trafóval párhuzamos tranziens szupresszor. (2 tranzisztoros flybacban és zvs flybacban nincs ilyen probléma, de ebben az esetben ez csak off)

    Ezután a primer árammentes, a szekunder oldalon megjelenik a primer csúcsáram szekunderre redukált értéke és lecsökken 0-ra. A turpisság benne, hogy akkora feszültség fog kialakulni, hogy lemágneseződjön. Ha a kinenet szakadt mint a te esetedben, addig nő a kimenő feszültség, hogy átüsse a levegőt. Eközben a primeren is megjelenik a szekunder feszültség primerre redukált értéke!!!

    Ha túl nagy a közt kellene átütni, amit nem bír, addig nő a szekunder feszültség és vele együtt a primerre redukált szekunder feszültég, hogy a primer félvezetőt át is ütheti v. mosfet esetén zenerelni fog a parazita dióda. Ekkor a szekunder marad árammentes és a teljes mágneses energia a primeren fog megszűnni, a tranzisztoron hő formájában.

    Amit leírtam inkább csak képeken szemléltetes. Vannak jó rajzok abban a ti pdf-ben amit küldtem az elején.

    Egy sima cmos áramkör nem jó, harmatos a kimenő árama. Értelmes sebességgel csak picike tranzisztort tud kapcsolni. Én inkább uc3845 és társait választanám. 60 forint környékén lehet is kapni a tsc változatot. Tud a kimenetén áramot, és látja a tranzisztor áramot.
    Trafóra sorkimenő?

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33199 üzenetére

    Ha kicserélné mos-ra, simán meglenne az az 1000V is. A gyorsasággal, nem biztos, hogy változna a veszteség, akkor gyorsabban kapcsolna, nagyobb feszültség alatt.
    Mindenesetre én nagyon nem így építeném fel. Először papíron meg kellene számítani. Majd valami tápvez. ic-t használnék, valamilyen túlfesz megfogással a trafón. És persze flyback trafóval, nem olyannal ahol nagy a mágnesező induktivitás.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Lompos48 #33195 üzenetére

    Láttam, és nem tartom kivitelezhetetlennek ha a főmező mágneses energiáját kell megszüntetni.
    EE20 trafóval ha felépítettem 24V betáp melett 2A áramot (szórás 1uH környéke) csak a szórási induktivitásban lévő energia elég volt, hogy az irf740 diódája a letörési pontra kerüljön. Gyorsan kapcsolt a tranzisztor, és forrasztási hiba miatt nem volt a körben az RCD snubber.

    Még ha lassan is kapcsol a tranzisztor, de nem a szórási induktivitást, hanem a főmező induktivitást kell lemágnesezni, akkor lehet magas feszültség ott. Ha Lm=1mH, veszem az első körben megadott 7khz-et (akkor melegedett a tranyó), kikapcsolási időnek pedig 10us. 12V betáp esetén el lehet érni 1,7A-t (feltéve ha nem telít el). Kikapcsolás alatt a tranzisztor kollektorán 12V+(1mH*1,7A/10us)=182V jelenik meg. Ebben az esetben nem is csoda ha melegszik egy tranyó. Kikapcsolási veszteségnek ekkor 10W-ot számolok. Ez mintha megfelelne annak a 0,8A-es egyenköri áramfelvételnek. (5 ..12V betápot írt)

  • kts88

    aktív tag

    válasz szaszlaci #33191 üzenetére

    Mindegy mennyi, ha sikerülne 0 idó alatt lezárni, és a szekunderen nem tudja leadni, akkor a letörési feszültségig fog nőni a feszültség. Bár 555-el elég lassan fog csak menni.

    4 tranzisztoros tápból bontottad ki? Akkor az valami teljes hidas. Ennek a rajznak amit lerajzoltál semmi köze ahhoz. Teljesen más topológia. Egy leírás róla.

    Lompos48 Ha elég áramot építesz fel egy tekercsben, nem ügy. Egészen durva áramoknál még pár 100nH szórások is meg tudják csinálni.

  • kts88

    aktív tag

    válasz szaszlaci #33150 üzenetére

    Szia!

    Ahogy nézem a rajzod ez flyback topológia, ne trafóként gondolj rá. Ez két induktivitás, ami mágnesesen csatolva van.
    Ha a primeren felépítesz egy 0,5*L*I^2 energiát, azt a szekunderen (rosszabb esetben a primeren, le is adja). Emiatt a tarfóra írt feszültségnek nincs sok értelme, használtam már gyári 230V ra készített 15V-os flyback táp trafóját 24V betáp és 18V kimenettel is.
    Mielőtt tovább folytatod a kísérletezgetést, lehet nem ártana a témában irodalmat olvasni. Utána olvasás nélkül sok a benne rejtőző buktató.

    Illetve simán tönkre mehet a menet. Durva lökőfeszültségnél még a MVA méretű trafó is tönkre megy 1 pillanat alatt.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Kernel #33082 üzenetére

    Sziasztok! nagyon nem akarok bele folyni ezért off, de lehet kapcsoló üzeműnél is 100Hz brumm a kimenő feszültségen. Single stage topológia. Semmivel nem kerül többe mint 1 flyback, sőt ugyan az, csak pfc is. Cserébe a szekunder oldalon van az alapharmonikus szűrésére szolgáló kondi. Ha akksit töltünk, meg kispórolható ez is.

    Viszont lenne kérdésem is, tegnap tettem fel ide egy kérdést. Ha nem probléma feldobom itt is, sőt lehet inkább ez a megfelelő topic erre.

  • kts88

    aktív tag

    válasz Reggie0 #26797 üzenetére

    Szia!

    A mica-val lehet vigyázmi kellene. Nálunk zárlatos lett az 1 percig 3000V-al történő szigetelés vizsgálaton. Ekkora feszültségen pedig illik ennyire szigetelni.
    Én szürke szilikonost használok 600V DC-re, és múködik vele.

  • kts88

    aktív tag

    válasz kjani18 #22392 üzenetére

    Szia!

    Ekkora teljesítményű erősítőkről elég sok kapcsolás kering a neten, de ezekhez szükséges még egy DC-DC konverter is ami biztosítja a szükséges feszültség szinteket. Sajnos ekkora teljesítményhez nagymértékű áram kell, és 12-14 V alkalmazásával rendkívül nagy áram.
    Körültekintést igényel az alkalmazása, mivel a kapcsolási rajz nem minden. Számít az alkatrészek elhelyezése, transzformátor kivitele stb.
    Építettem már hálózati és 12V-ról üzemelőt is, és sajnos kevesebb mint több siker. Inkább a hálózatról üzemelők működnek jól, mive kisebb áramok miatt kevésbé probléma a szórás.
    Mellesleg ha azon gondolkodsz, hogy így olcsóbb, el kell keserítselek, mivel nem az. Sőt, drágább, imvel a kiskerektől nem olyan áron kapod az alkatrészeket mint a gyárak. Kiindulásnak kb egy 100W-os ilyen erősítő anyagköltsége 10000Ft környékén van, és még rémesen is néz ki :DDD
    Persze ha hobbiból, magad szórakoztatására építenél az más tészta, mivel akkor ezek nem akadályok, hanem legyőzendő kihívás:)

Új hozzászólás Aktív témák