Egyszerű ám a trükk: Csak márkaszervizes diagnosztikai cucc által kiolvasható hibák. Tehát nem az ODB-II-re kirakott szabványos hibakódok, hanem mindenféle parajelenség. És akkor egyrészt helyből le lehet fejni az ügyfelet 20ezerre a kódolvasásért, és utána még arctól függően 30-100ezerre a különböző részegységek firmware frissítéséért. (Amit ugye próbálj meg ellenőrizni.) Mivel nincsen tényleges alkatrész csere, ezért a jótállás sem hosszabbodik vagy indul újra. Ha két hét múlva újra mekeg, újra csenget a kassza.
A tej élet, erő, egészség.