Írtad hogy számoljam át kilogrammra, én leírtam hogy 20 fokon 1.2045kg/m3 a levegő súlya.
Legyen mondjuk 1 liter levegő 1.2gramm légköri nyomáson ami 1 bar nagyjából. Mivel nekem nem 1 bar kell hanem 300 ezért megszorzom és kijön az hogy 360gramm 1 liter levegő súlya 300 bar nyomáson. De nekem 7 literes palackom van ezért x7 ami 2520gramm.
Én értem hogy a levegő mennyiségét rosszul fejeztem ki, de összességében igazam van azzal kapcsolatban hogy 7 literes palackban 300 bar nyomáson 2100liter levegő van, amit ha szabályosan nézek akkor 2520gramm levegőről van szó, mivel a mennyiségét nem literbe kell megadni?

iPhone 13 Pro Max

Igen, akkor meg is oldottad ♥

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sziasztok. A fény vákumbeli sebessége ahol a leggyorsabban tellik az idő nyila. Ott a fény a leggyorsabb.Ahol égitestek vagy anyag van Tehát. Anyagi közegekben kisebb a vákuumbelinél. Nem lehet ,hogy a fektelyukak azért feketék Mert valójában rettenetesen belassítják a fényt? Magyarán minnél nagyobb a tömeg vagy a gravitáció a fény annál lassabb Ennek ellenkezője minnél kevesebb az anyag/gravitáció minnél nagyobb a tiszta vákuum annál gyorsabb. !? Magyarán a fény egyeltalán nem tud kiszökni a fekete lyukból mert belassul. külső szemmel legalábbis ezt látjuk. Régóta foglalkoztat az ,hogy a Vákuum főleg a tiszta vákuum amely az intergalaktikus térben van. Gyorsító pályaként hat. akár űrhajókra is. Mert az idő vákkumban zero gravitációval tellik leggyorsabban. Igaz az idő relatív de egy fekete lyuk közelségéhez képest

[ Szerkesztve ]

Ez egy olyan kérdést vet fel bennem ,hogy vaalójában a fény a fotonok sebessége terjedése Igazából a vákum/minnél kevesebb anyag érdeme. Tehát a fényt valójában a vákum hajtja!? Meglehet oltári nagy baromság de érdekes. Mert minnél nagyobb a vákum annál gyorsabb és ez a max 300ezer/sec es végsebessége azt jelentheti ,hogy a vákum amelyet az univerzum tágulásának tulajdonítok ilyen erős?

[ Szerkesztve ]

Nem a fény, hanem az órák lassulnak le .

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

A fény is "letud lassulni" Mivel vákumban a leggyorsabb. Tehát van 270ezerkm/s es sebessége is

Vannak olyan laikusok, akik azt képzelik, de a modelljük nem bírja a kritikát .

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

A molekuláris vákuum !
Ez nagyon áltudományosnak hangzik, de olvasd csak végig, mert nem az ♥

https://erdosattilask01.lapunk.hu/a-molekularis-vakuum-1213509

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Jé, ilyen topik is van . Egy igencsak egyszerű eszközkével rontanám itt a levegőt, lehet sok off-topik is lesz benne, azért előre elnézés kérek . Téma: uv/vis/nir spektrométer építése mindenféle ház körüli szemétből, növénytermesztéshez használt LED-ek kiméréséhez . (FYI: a növénykék kicsit válogatósak a fény hullámhosszát illetőleg, bár a fehér minden komponensét eszik, kifejezetten szeretik ha kapnak 630-730nm között is kakaót).

Egyelőre első bétaverziókat készítek + pechemre úgy tűnik, hogy a neten fellelhető szoftverecske (Theremino Spectrometer) nem akar nálam működni, úgyh 0-ás python tudással ősemberként próbálok nekiesni a gépből (inframoddolt d5100) kieső képeknek. Eddigi "eredmények":
a v0.1-es prototípus, kicsit gettósra sikerült :

A spektrum vörösebbik fele, amit egy CFL-lámpára kiad magából Pythonban görbékké alakítva:

A kalibráláson dolgozok, megvan a CFL égő spektruma->csv-be kimentve a csúcsok hullámhossz-értékei - ez nálam egy 22elemből álló vektor 436-811nm között, míg én ezekből 12db csúcsot találok a házilag mért spektrumomban. Ha valakinek van 5lete, hogy érdemes a kettőből legkisebb négyzetek módszerével egy pixelkoordináta >>hullámhossz összefüggést kinyerni, azt szívesen veszem.
Elsőre a np.linalg.lstsq becsődölt, mert azonnal panaszkodott, hogy a házi vektorom 10 taggal kevesebb, miután meg kipótoltam az "üres helyeket" nullákkal, totál fals eredményt ad. Full manuálban próbálom még: a képen 67pixelnél lévő 542nm-es és az 599 pixelnél lévő 631nm-es csúcsokból visszaszámolva.

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Fizikai szerkezetek csinálásával menj valamelyik technikai topikba !

[ Szerkesztve ]

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

[link] ennek a képletnek mi az isten a neve? Értem, hogy mire való de milyen néven találok róla bármit amivel szakdolgozathoz lehivatkozható?

Mert nekem R-re ergó forduló kör méretére visszaalakítva kéne mert tudom a motor sebességét és dőlészögét és várható kanyarívet számolok de nem tudom, hogy hivatkozzam.

The Separatists have no regard for innocent life. They don't care who walks away from war and who doesn't. That's why we move on them now, Commander……and Wolfpack leads the hunt.

Egyenletes körmozgás, centripetális gyorsulás, Newton törvény, gravitáció
F = m * a = m * v^2 / r = m * g * tan(th)
Átrendezve tan(th) = v^2 / (r * g)
Vagy ahogy neked kell r = v^2 / (g * tan(th))

Jester

A becsapódáskor azért hat rá erő mert a vonat megáll ő meg nem. A menetirányban ülő utas gyakorlatilag egyenértékű a példáddal, ő szépen előre repül neki annak ami szemben van vele és ott fogja megkapni az erőhatást ami megállítja.

Az ütközés előtt a vonattal együtt valamely sebességgel halad, az ütközés után pedig áll. A Newton törvény értelmében ez csak erőhatás következtében történhet meg.

[ Szerkesztve ]

Jester

Gyengén kapcsolódik, de amikor még tanítottam, az egyenletes körmozgásnál szerettem felhozni a föld tengely körüli forgását. Megtippeltettem, majd kiszámoltam a gyerekekkel az egyenlítőnél a kerületi sebességet ami durván 1700km/h, ami brutális. Ha a Föld forgása egyik pillanatról a másikra megállna, ekkora sebességget próbálna megőrizni minden élő és élettelen a felszínen (persze egyenlítőtől távolodva kisebb ez az érték).
Elképzelni nem lehet milyen pusztítás menne végbe.

" Ha a Föld forgása egyik pillanatról a másikra megállna"

A hatás-ellenhatás törvény miatt ok nélkül nem állhatna meg !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Nyilván..

Ez egy régebbi hsz, de azért reagálnék rá...

Van olyan anyagi közeg, ahol a fény sebessége nem éri el a vákumban mért sebességét, és akár egy töltéssel rendelkező részecske is "leelőzheti".

Lásd: Cserenkov-sugárzás

Ismerem, csak hogy a vákuum üres, mégis terjed benne a fény !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

egy egyszerunek tuno kérdéssel jöttem.
Arra lennék kiványcsi, hogy mostanában a telefonok töltése eléggé magas teljesitményre ment fel és, hogy ez hogy jelenik meg magában a töltésben és a kábelekben?

Mert ez alapján
Volt × Amper = Watt
Ha átlagosan 5V körül mennek a monilok és 120W al lehet tölteni akkor 24A kéne hogy a töltéskor menjen az usb kábelben ha jol gondolom.
DE a legtöbb kábelre 3A vagy 7 maximum 10A-t láttam eddig , de ahhoz hogy ilyen áramerösség meleltt kijöjjön a 120W akkor elég magas feszultségen kéne az akksit tölteni amit nem tudom , hogy birna el.
ÉS ha tudja is ezeket a számokat akkor ahhoz különbözö keresztmetszetö vezeték se ártana, de eddig mindegyik ugyan akkora átmérüju volt , akár a gyári akár utángyártott vagy gagyi kábelt is néztem.

Szóval vagy az a parasztvakitás, hogy tudják ezt a teljesitményt vagy a kábelekkel van valami ,de akkor mit kell nézni ahhoz, hogy ténylegesen ki is lehessen használni azt a töltési teljesitményt amit a töltöfej és a telefon tud egy utángyártott hosszabb 2m es kábelen .
Mert a reklám és a papir mindent elbir, de a valoságban hogy lehet megállapitani ezt, hogy ténylegesen lehet rajta ekkora áramot átvinni és nem fog leolvadni vagy más gondot okozni?

Igen, a nagyobb teljesítményű töltés az nagyobb feszültségen megy nem 5V-on. Például a 65W Xiaomi töltőm az 20V 3,25A. Ez még igen alacsony feszültség, a szigetelés bőven elbírja.

Megállapítani leginkább csak kipróbálással lehet. Elvileg megmérhetnéd az ellenállását és abból kapnál egy teljesítmény veszteséget ami hővé fog alakulni, de hogy ettől megolvad-e az már nem egzakt kérdés. Azt pedig, hogy a szigetelés átüt-e szintén nem egyszerű megállapítani.

Jester

és az hogy nem okoz gondot, hogy egy elvileg 5V,hoz közeli értéken uzemelö készülék és akumlátora nem sérül meg 20V feletti töltéskor?
Az addig rendben van, hogy valamilyen szintu növekedés kell, hogy tölteni lehessen, de ,hogy majd 4x nagyobb legyen az nekem fura.
Egy auto akksit ami 12V os azt is max 15V körül szokták tölteni és nem 50V al.

Csak mert most vettem egy USB töltökábelt amire rá volt irva, hogy 10A 120W a töltési támogatottsága, akkor elvileg ez még kevésbé árt az akksinak, mert nem 20V on hanem csak 12V on tölt? egy másik kábelre meg ,hogy 7A 100W.
De nem a kábel határozza meg , hogy milyen arányban addja le a teljesitményhez szükséges értékeket akkor mire ez a megkülönböztetés?
arról nem is beszélve, hogy nincs különbség átméröbe pedig egy 3A és egy 10A között azért kéne difinek lennie

Bár a köznyelv azt a bigyót hívja töltőnek amit a konnektorba dugsz, az valójában csak egy tápegység. A töltő az a telefonban van és szépen lekonvertálja a megfelelő feszültségre (ami az akksi állapotával együtt ráadásul változik is).

Igen, ha egyéb paraméterek egyeznének akkor a nagyobb áramhoz nagyobb keresztmetszetű vezető, a nagyobb feszültséghez pedig vastagabb szigetelés kellene. Viszont senki nem mondta, hogy ugyanabból az anyagból van az összes kábel és azt sem, hogy a gyártók egyformán ítélik meg a biztonságos használatot.

Jester

ok, akkor tegyuk fel, hogy a kábel és a tápegység tudja az értékeket
az egyszerüség kedvéért legyen 100W és 5A 20 V
de akkor a telefonon belül a tápegység, hogy konvertálja át az akksi számára megfelelö értékre ugy,h ogy a telefonon belül még vékonyabb vezetékek vannak mint magába a kábelbe.

Ha a 20V-ot le redukálja a telefon mukodéséhez szükséges 5V ra akkor az áramerüsséget kell 20A megnövelni , hogy a teljesimény megmaradjon ahhoz meg kevés a vezeték ami benne van.
Ha ennél kevesebbet tol bele a aksiba akkor meg valahol szük lesz a keresztmetszet és már is nem tudja fogadni azt a teljesitményt ugyan azzal a sebességgel mint ahogy a tápegység tolja.

ergo megint ott vagyunk, hogy hogy megy bele ekkora teljesitményel ugyan anyni idö alatt a töltés?

a telefonon belül még vékonyabb vezetékek vannak mint magába a kábelbe.

Vannak vékonyabbak is, de például jellemzően az egyik réteg a nyomtatott áramköri lapon tisztán "föld" (ground plane). A többi vezetősávot is megfelelően méretezik értelemszerűen. Az sem mindegy, hogy a telefonban legfeljebb pár centiméter hosszan kell nagy áramot átvinni. Ugye az ellenállás és így a teljesítményveszteség a hosszúsággal egyenesen arányos.

[ Szerkesztve ]

Jester

Sziasztok

10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s. A hajóban lévő megfigyelő is 300 000 km/s-nak méri a fénysugár sebességét (nem tudom hogyan méri meg). A hajóban utazót úgy is lehet venni mintha állna, ha egyenletes halad a hajó és a benne utazó nem tudja hogy halad akkor azt is gondolhatja hogy áll a hajó és a hajóból kilőtt fény sebességét c-nek méri (c is). A hajót és a hajóból elindított fényt egy külső megfigyelő oldalról szintén úgy látja hogy a fény c-vel halad. Egy megfigyelő a hajóval szemben állva kékeltolódást fog tapasztalni a sűrűsödő hullámhossz miatt és szintén c-t fog mérni. Egy 100 km/h-val haladó autóból hangot bocsátunk ki. Az a hang a közeg miatt (igen, fontos a közeg) nem haladhat hangsebesség+100km/h-val hanem hangsebességgel tud csak haladni, az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni (nem tudom hogyan méri meg). Az autóban ülő megfigyelő ha az autó egyenletes sebességgel halad és mondjuk nem lát ki ő is gondolhatja azt hogy áll és a kibocsátott hangot azért méri hangsebességnek (nemcsak ezért hanem a közeg miatt nem haladhat gyorsabban). A külső megfigyelők akár oldalról akár szemből szintén hangsebességet fognak mérni és hangtorzulást a szemben levő megfigyelő. A közeg miatt lesz hangtorzulás és állandó sebesség akárhonnan mérik a megfigyelők. Ha a fénysebességet különlegesnek vesszük akkor a hangsebességet is annak vehetnénk ugyan amiatt a megfigyelések miatt. Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.

Hol van/vannak ebben a hibák?

az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni

Nem fogja, mivel a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel, és az autó is mozog a közeghez képest. A fény azért speciális mivel nincs szüksége közegre. Nemrég láttam egy jó videót róla (persze angolul).

a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet

Ha elfogadtuk a relativitáselméletet akkor a sebességek nem simán összeadódnak.

Jester

Ezt elmagyaráznád részletesebben? A konkrét példában mennyinek fogja mérni a hangsebességet az autóban ülő? És mennyi a hang sebessége valójában? Az hogy " a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel": ez mit jelent? Mert nekem ez úgy hangzik mintha lenne egy közeg (a levegő) és attól függetlenül egy hullám és a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd. Miközben maga a közeg az ami a hullámterjedést "viszi", a közeg hullámzik. A hang sebessége mindig ugyanannyi akármilyen vonatkoztatási rendszerből nézzük mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust. Ha 100 000 km/s-al halad az űrhajó és kibocsát egy fényimpulzust akkor a fény 300 000 km/s-al fogja elhagyni a hajót és haladni. Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?

a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd
mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust

Így van. Éppen ezért a hangsebesség a közeghez képest lesz állandó. Ha te mozogsz a közegben akkor te más hangsebességet fogsz mérni.

Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?

Nem, a fénysebességet mindenki fénysebességnek méri. Ez a relativitáselmélet egyik kiindulási alapja. Az idő és a távolságmérést addig kalapáljuk, amíg ez ki nem jön belőle.

Jester

A hibád itt van :
10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s.

Bármit is csinálsz, a fény sebessége minden képen 300 000 km/s lesz, ha fejre állsz akkor is !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Hozzátenném, hogy az "anomáliát" az oldja fel, hogy a 10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóban utazó számára másképp fog telni az idő. A hajóban utazó, és a külső szemlélő is ezért mérhet ugyanakkora fénysebességet.

Amúgy úgy tudtam (lehet, hogy rosszul?) hogy a fény sebessége is függ a közegtől, nem mindig ugyanannyi. Tehát pl. egy optikai szálban "lassabban" megy mint vákuumban.

A hajóból és autóból - mint vonatkoztatási rendszerből - való mérést javítanám. Se az autóból se a hajóból nem tudja mérni se a hang se a fény sebességét (ez csak elméleti mérés lehetne) és lényegtelen, hogy magához képest mit mér. Ugyanúgy mint ahogy egy megfigyelő ül egy 100 km/h-val haladó autóban és elmegy mellette egy 110 km/h-val haladó. A 100 km/h-val haladóban ülő 10 km/h-val haladónak érzékeli a másik autó sebességét, de természetesen a másik 110-el megy nem 10-el. Valamiért ilyen alacsony sebességnél nem kell hogy a 100-al haladó autóban a megfigyelő 110-nek lássa a mellette elhaladót. Az autóból kibocsátott hang - bármit mérhetne az autó megfigyelője - hangsebességgel halad. Az ő megfigyelése lényegtelen, mint a 100-al és 110-el haladó példánál. Ugyanígy a hajóból kibocsátott fény sebességének a mérése a hajóból lényegtelen. Persze az időtorzulás miatt ennél a sebességnél a hajó legénysége is c-nek látja, méri a fényt. Ha fénysebességgel halad a hajó és fényt bocsátunk ki belőle együtt fog haladni a hajó a fénnyel. A külső megfigyelők tudnak mérni és a "valódi" sebességet mérik a fénysebességet ami állandó. És a külső megfigyelőknek nem torzul az idejük.

Az a kérdés, hogy miért "kell" látni a fénysebesség körül, hogy a fénynek fénysebességgel kell haladnia, miközben a 100-al haladó autóból nem kell azt látni hogy a 110-el mellette elhaladót 110-nek lássa. Ott megmaradhat, hogy csak a különbséget elég látnia, a 10 km/h-át, nem kell torzítani az időt. Miközben mind a fény mind pedig a 110-el haladó autó sebessége állandó marad. Kell valami mélyebb oknak lenni. Miért nem kell az összes megfigyelőnek ugyanazt a sebességet mérni alacsony sebességnél?

Én is azt írtam hogy nem 310 000 lesz hanem c azaz 300 000.

Amúgy úgy tudtam (lehet, hogy rosszul?) hogy a fény sebessége is függ a közegtől, nem mindig ugyanannyi. Tehát pl. egy optikai szálban "lassabban" megy mint vákuumban.

Igen, függ a fény sebessége a közegtől, csak hogy a vákuumban nincsen közeg, ezért ott nincs mitől függnie !

Mivel ezt a gondolatot sok félnótás nem tudja elfogadni, ezért mindenféle meséket találnak ki ellene

[ Szerkesztve ]

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.

he he

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

A kulcs ott van, hogy míg a klasszikus mechanikában a Galilei féle relativitási elvnél az idő abszolút és csak a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő), addig a speciális relativitás elméletben az idő is relatív, vagyis függ a vonatkoztatási rendszertől. És a kísérletek a speciális relativitás eredményeit igazolják.

Ahhoz, hogy mérésről, például időmérésről beszéljünk, ahhoz órákat (meg mérőszalagokat is) szinkronizálni kell a különböző inerciális vonatkoztatási rendszerekben. Ez a szinkronizálás pedig a vákuumban terjedő fénnyel lehetséges, ami a specrel egyik posztulátuma szerint állandó minden inerciarendszerbeli megfigyelő számára. Ez a fénnyel való szinkronizálás automatikusan biztosítja egyrészt azt, hogy relatív az idő, másrészt a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség. Vagyis határesetben visszakapjuk a klasszikus Galilei féle relativitási elvet és a klasszikus mechanikát.

Aludtam rá és megpróbáltam értelmezni de nem minden sikerült :)
Ha jól sejtem minden sebességnél van relativisztikus idő, tér és tömeg torzulás, csak alacsony sebességeknél olyan kicsi hogy érdemesebb a klasszikus fizika számításait alkalmazni. Egy 1 m/s-al gyalogló ember esetében 9,5 évig kellene gyalogolnia egyfolytában hogy a hozzá képest ugyancsak 9,5 évig álló emberhez képest 1 másodpercet nyerjen. Ezért vehetjük abszolútnak az időt mind az álló és mind a hozzá képest mozgó inerciarendszerekben alacsony sebességnél a klasszikus mechanikában. És ez az a határeset ahol a klasszikus mechanikát alkalmazhatjuk. Azt hogy a "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" nem értem. Ezt el tudnád magyarázni? Lehet hogy értem amúgy csak a fogalmazás miatt nem. A relativisztikus torzulás minden egymáshoz képest mozgó inerciarendszernél van, igaz? Tehát a 100-al és a 110-el haladó autónál is. Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban. Csak olyan kicsi a torzulás hogy elhanyagolható ilyen alacsony sebességeknél. És hiába lesz minden egymáshoz képest mozgó tárgy között torzulás és így egy nagyon bonyolult "kapcsolat" ilyen alacsony sebességeknél elhanyagolhatóak. Ez így van vagy tévedek? Mikortól számítunk relativisztikusan meddig használjuk a klasszikus mechanikát? Van egy határ vagy ez megállapodás kérdése? Azért az érdekes (laikus szemmel) hogy csak a fénysebesség értéke nagysága adhat okot ilyen különleges tulajdonságoknak míg a hozzá képest alacsony sebességű hang nem. Pedig a hangsebesség is állandó akár a fény, megérdemelhetné a hang is.

Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?

Nem tudom hogy nézted-e Jester01 által berakott videót. Nem tudom mennyire helyes az abban elhangzottak. A vége felé megmagyarázott időtorzulás hogy azonos irányban egy 90 egységgel haladó űrhajó és a 100 egységgel haladó fény közötti különbséget kiegyenlítő, a nevezőben lévő időt megváltoztatva (csökkentve) már fénysebességnek látják a fényt a hajóból. Hogy ez-e az időtorzulás és ha igen akkor ha szembe mennek egymással és így akkor 190 egység lesz a különbség akkor a hajóban nemhogy tizedére kell hogy csökkenjen az idő hanem 1,9-re kell hogy növekedjen hogy kijöjjön a fény sebessége annak lássák a hajóból?

Pokoli Galaxisok a világ végén PGvv. ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Azt hiszem tudom, hogy hol van az alapvető félreértésed. Az írod minden sebességnél van torzulás. Ebben két félreértés is van (ami igazából egy ), ami megnehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi a rendes megértést.

Először is nincs semmiféle torzulás. A torzulás szó használata azt tartalmazza implicite, hogy van egy etalon, amihez képest torzul valami. De nincs ilyen. Az inerciarendszerek ekvivalensek, nincs közöttük kitüntetett. Nincs abszolút inerciarendszer, amihez képest a többi mozog vagy nem mozog. Éppen ezért a másik hiba, hogy azt írod minden sebességnél. Mivel azonban nincs kitüntetett abszolút inerciarendszer, ezért nincs értelme, vagy legalábbis erősen pontatlan és félrevisz egy ilyen kijelentés. Úgy helyes, hogy egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekben más két esemény között a távolság és az eltelt idő. Hatalmas különbség. Ezt rágd alaposan. De azért tudnod kell, hogy érdemesebb egy egyetemi bevezető fizika könyvet megnézni a témában, mert ez annál azért komplexebb és nehezebb téma, hogy rövid hozzászólásokban ki lehessen fejteni. A finomságokat meg az esetleges nem értett részeket lehet így helyretenni.
Amit innentől írsz az elhanyagolható mértékről, az rendben van. A "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" rész azt jelenti, hogy ha felülsz Pesten a vonatra és elmész Szegedre, akkor a vonathoz rögzített vonatkoztatási rendszerben nem mozdultál el, pontosan ugyanott vagy, míg a talajhoz rögzített rendszerben elég sokat elmozdultál. A tér, a helyed, hogy elmozdultál-e, az relatív. És innentől lehet akár azt is mondani, hogy miért kellene az időnek abszolútnak lennie? Persze akár lehetne is, de semmi nem írja elő. És mint kiderül nem is az. Az idő ugyanúgy relatív, mint az elmozdulásod. A vonat rendszerében más a két esemény (és mindig két eseményben kell gondolkodni), vagyis a pesti indulás és a szegedi érkezés között eltelt idő. Ahogy más az elmozdulás is.

Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban.

Nem torzulnak. Minden rendszernek meg van a saját ideje (órája), amivel az eltelt időt méri és méterrúdja, amivel meg a távolságot két esemény között. Az órákat és a méterrudakat persze a rendszerek között valahogy egyeztetni kell. Az idő szinkronizálásához a fényt lehet felhasználni. Ha lesz időm leírom a szinkronizálás egy módját később.
A kapcsolat a rendszerek között pedig egyáltalán nem bonyolult, mert mindig csak az adott két inerciarendszerrel kell foglalkozni, a kapcsolat pedig csak és kizárólag a két rendszer egymáshoz viszonyított sebességétől függ. Hiszen nincs abszolút inerciarendszer.

Abban továbbra is igazad van, hogy a két esemény között eltelt időben kis relatív sebességeknél elhanyagolható a különbség.

Az, hogy mikortól kell figyelembe venni a relativisztikus hatásokat, az például a számítási illetve mérési pontosságtól függ.

A hangsebesség miért lenne állandó? Nagyon nagyon nem állandó, pusztán egy -10C-os téli nap meg egy 30C-os nyári nap között több, mint 7% az eltérés a levegőbeli hangsebességben. Más anyagokban meg aztán teljesen más. És mivel vákuumban nem terjed, szemben a fénnyel, ezért nincs is egy ilyen értelemben kitüntetett rendszer, ami teljesen egyértelmű.

"Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?"

Itt is a szinkronizálás a kulcs. Ha leírom világosabb lesz talán. De elsőnek a fentebbieket érdemes rágni.

Nem néztem a videót.

Sziasztok most nézem a galaxis tele van csillagközi gázzal. Ezt nem -e lehetne felhasználnia egy űrhajónak útja során. Üzemanyagként? Így egész úton biztosítva lehetne az üzemanyag. Vagy ez annyira ritka közes ,hogy beszélni se éri meg róla?

[ Szerkesztve ]

Bussard ramjet

Jester

Az kémia üzemanyag oxidatív és reduktív részből áll . A csillagközi gáz nem ilyen !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Ez meg a III. része:
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166049357&t=9251304
Az elméleti fizika elméleti fizikája !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Nem boldogulunk a fiam 7-es fizika házijával, van valami szaki itt, aki segíteni tudna?

Minél több embert ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat...

Írd be

Van-e benne differenciálszámítás ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Nem, dehogy. Ilyen térfogatszámításos izé volt, de sikerült megoldani. Hiányos volt a feladat, emiatt nem ment a megoldás.

Minél több embert ismerek, annál jobban szeretem a kutyámat...

Sziasztok valami nem stimmel ezzel a bolygó keletkezéssel Úgy vélem a Gázóriások Holdjai Igazából mind bolygók amelyeket befogtak. Pár bolygónak sikerült rengeteg gázt begyüjtenie (valószínüleg gáz sávban lehettek vagy nagy tömegük volt vagy is-is) Így váltak gázóriássá majd befogták a többi bolygót amelyek most holdak lásd titán europa charon enceladus. Valószínüleg rengeteg protobolygó gyúródik össze a fiatal naprendszerben

[ Szerkesztve ]

A gázóriások keletkezésekor körülöttük az anyag örvénylik és csomósodik . Azt hogy ezeket az örvényeket és csomókat így utólag minek nevezed, az már nekik mindegy .

Lehet róla látványos animációkat és szimulációkat készíteni, de itt is az hogy ennek vagy annak nevezgeted el, az már nem túl fontos.

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

https://erdosattilask01.lapunk.hu/az-elmeleti-fizika-csodje-1213993
Az elméleti fizika csődje !

"A nem differenciálhatóság egyes jelenségekben vagy rendszerekben jelentkezhet" : de épen azt próbálom megértetni veled, hogy ez a nem differenciálhatóság nem ritka, hanem nagyon gyakori az univerzumban !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !