- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- bambano: Bambanő háza tája
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- gerner1
- koxx: Bloons TD5 - Tower Defense játék
- droidic: Videó letöltés yt-dlp-vel (profi módszer)!!!
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- eldiablo: Mennyire strapabíró egy GShock?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pá
addikt
''Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot.''
A két kiemelt rész közti ellentmondást megmagyarázná valaki? Most növeli a térfogatát vagy összenyomja a gravitáció? -
#249
concret_hp
addikt
concret_hp
addikt
nagyon zsyr a topic
ha lesz időm olvasom, ugyh érdeklődés az van -
bdav
őstag
jaja én is úgy tudom, h. a kisebbek tovább bírják. a nagyobb gravitációt csak intenzívebb fúzió tudja ellensúlyozni.
ja egyébként meg nyugodtan kezdj scak bele legalább pörgünk
én is tudom h. ezt-azt hibásan írtam le de ki lett javítva (egyrészt mostmár énis jol tudom, másrészt forgott a topic )
[Szerkesztve] -
Balux
tag
ha szegény megboldogult Marx azt mondja akkor úgy is van!
a pár év lehet a bűnös!
na örülök hogy ilyen sokan olvassátok, bár saját szám íze szerinti észontásba még
nem kezdtem bele mint a többiek, de talán eljön az én időm is...
viszont mindenképp tetszik hogy meglódult egy ilyen topik!
a csillagok életútja erősen függ a tömegtől, erről már volt is szó, nem emlékszem
mennyire részletesen, de bdav kitért rá
ha gondoljátok felcsapok egy könyvet de sztem sztripi ezt megspórolja nekem
ő ugyanis csípőböl vágni fogja a lehetőségeket!
ami nekem is eszembejut, és még nem volt róla szó, hogy
egy csillag annál tovább él (égeti a kraftot) minnél kisebb a kezdeti tömege
(ezt belátható valahogy: az a lényeg hogy nagyobb tömegű csillag sokkal intenzívebben
éget, világít..de ez most megint mese, sztripi hajjuk a konkrétumot!!) -
#245
bdav
őstag
Nowhereman
#244
bdav
őstag
válasz
Nowhereman
#244
üzenetére
Nap közeli tömeg -> fehér törpe. Nagyobb tömegűből szupernóva lesz és vagy neutroncsillag, vagy fekete lyuk, szintén tömegtől függően.
-
bdav
őstag
Marx György: Atommag közelben. 2x olvastam pár évvel ezelőtt, jórészt az emlékeimre hagyatkozva írtam amit írtam. Jó kis könyv de ez alapvetően a magfizikára van kihegyezve, nem a csillagászatra, de azért van egy fejezet ennek is szentelve.
Olyan szempontból mindenképpen jó hogy valamilyen rálátásom van ezekre a dolgokra, csakúgy mint a nukleáris fegyverekre és atomerőművekre (kb. hasonló mélységű). Viszont nem hosszú és érthető is eléggé. Ami pedig tök jó benne az azok a részek amikor a Manhattan-projektről szólnak (levelek, naplók a résztvevőktől).
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Na jo.
Sajnos a dolog nem annyira egyszeru....
1. fazis hidrogenbol - helium
2. fazis heilum - oxigen
3. fazis - stb...
De amikor a masodik fazis elkezdodik boven van meg hidrogen a felszin kozeleben hogy folytatodjon az elso fazis, csak az a baj hogy nincsenenk meg a szukseges feletetelek a fuzio beindulasahoz. De idovel kialakul:
1. Mag - a mag belsejeben most a helium fuzional oxigenne
2. Magot korulvevo reteg ahol a hidrogen fuzional heliumma
3. Es az egeszet meg korulveszi egy kulso reteg hidrogen
Itt ezert is jelentosebbek az oszcillaciok mert a kulso reteg idolegesen ki es bekapcsol ahogyan letrejon es megszunik a fuziora a feltetel. Tehat szet es osszebb huzodik a csillag...
Ahogyan elorehalad a csillag az eleteben ugy egyre ujabb es ujabb retegek alakulnak ki a csillag magja korul. Gyakorlatialag az osszes fajta fuzio lejatszodhat egy idosebb csillagban. Ez meg jobban megnoveli a csillag terfogat valtozasat.
Novanak hivjuk azt a jelenseget ami mar tipikusan a masodik fazisban bekovetkezhet. A csillag felszinen osszegyult nagy mennyisegu hidrogen hirtelen berobban - nuklearis reakcio. Ez megnoveli a csillag fenyesseget jelentosen... De amugy nem ''annyira'' dramai.
Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot. Olyannyira hogy az elektronokat es protonokat egymasba nyomja, igy beloluk neutron lesz. Ez a jelenseg hirtelen jatszodik le. De a neutronok nagy suruseguek es nem hajlandoak jobban osszenyomodni. Ha meg mindig eleg tomeg van jelen akkor a csillag magjaban levo neutronok osszebb nyomodnak - egymasba nyomodnak. Ez olyan mintha ket dolog lenne egy helyen. Itt olyan nagy suruseg alakul ki hogy szetszakad az ido ter kontinuum es lyuk keletkezik benne. Ezt a lyukat hivjuk fekete lyuknak. A fekete lyuk merete egy pont (vagyis nincs merete - geomeriai pontnak nincs dimenzioja), de korulveszi egy ugynevezett esemenyhorizont, amelynek a merete fugg a csillag eredeti meretebol. Ezt jelenseget hivjuk szupernovanak. Itt oriasi energia szabadul fel. A csillag belseje osszeomlik meg a kulso retegei szetlokodnek a vilagurben. Ilyenkor a csillag fenyessege tobb ezerszeresere novekszik... Gyakroltilag a csillag belseje implodal - az explodal ellentettje (magyarul a robbanas ellentettje).
Hadd kerdezzem meg mar hogy: milyen konybol szedted? Nem tunik nagyon jonak.
De amugy ok volt. 
[Szerkesztve] -
bdav
őstag
azt leírtam hogy az utsó összeomláskor keletkeznek ezek, azt valóban nem hogy a robbanás kidobálja őket a semmibe
de abban egyetértek hogy durva h. a periódusos rendszer fele ilyenekből származik. Egyébként ebből a tényből következik hogy a Föld anyagának jelentékeny része is egy felrobbant csillagból jött össze. -
Balux
tag
a szupernovarobbanásos történet végén illik kihangsúlyozni a következő dolgot
(engedelmeddel)
az összes vasnál nehezebb elem a világegyetemben a szupernovarobbanások alkalmával
keletkezett, ezek a robbanás energiáját hordozzák...
ez elég megdöbbentő tény sztem!
bár ha csak m i hárman olvassuk a topikot akkor asszem fölösleges volt a hsz -
bdav
őstag
folytatás
Szóval ott hagytam abba, hogy a csillagunk belsejében szép lassan a hidrogén héliummá fuzionál. Ez megy pár milliárd évig, de aztán előbb-utóbb csak el fog fogyni a hidrogén. Itt kezdődnek a problémák. Ekkor nincs olyan belső hatás, ami ellensúlyozná a gravitációt, ezért a csillag ismét összehúzódik. Egészen addig, amíg a belső hőmérséklete kb. 100 millió fok nem lesz. Ezen a hőmérsékleten lehetővé válik a magfúzió következő lépcsője: a hélium atommagok szén (3 hélium mag) és oxigén (4 hélium mag) atommagokká egyesülnek. Ez szintén jelentékeny mennyiségű energiát termel, és a csillagot ''felfújja''. Méghozzá elég nagy méretűre, a külső részei elérhetik akár a Földet is. A csillag külső része lehűl, nagyobb felületen oszlik el a hő és ezért vörös színű lesz a fénye, innen a neve: vörös óriás. Ez az állapot relative kevés ideig tartható fenn, hamar elfogy a hélium.
Itt kezdődik az érdekesebb rész. Ha a csillagunk kb. Nap tömegű volt, a nukleáris folyamatok leállnak, hiába húzódik össze a csillag ismét, nem lesz elég az energia a következő fúziós lépcső beindításához. A csillag összehúzódik és fehér törpe lesz belőle, anyagának egy részétől megszabadul. A fehér törpe egy ideig még sugároz némi fényt de végül kihűl. Ezek nagyon sűrű anyagúak, 1 cm^3 belőlük kb. egy tonna tömegű.
A másik lehetőség, hogyha a csillag nagyobb tömegű volt: a vörös óriás fázis utáni összehúzódás hatására a csillag belsejében nagyon meleg lesz. Annyira hogy az ott található oxigén, maradék hélium és egyéb atommagok nagyobb rendszámú elemekké pl. sziliciummá, ezek pedig tovább vassá, nikkellé egyesülnek. Itt aztán vége. Ugyanis a vas már annyira stabil hogy nem igazán lehet reakcióba kényszeríteni (magfizikai értelemben), ha pedig mégis sikerül, energiát nem lehet vele nyerni. Ekkor _semmi_ nem marad ami kompenzálja a gravitációt, a csillag összeomlik. A külső részek belezuhannak a csillag magjába, és ez hirtelen óriási energiát szabadít fel: a csillag felrobban. Ezt nevezzük szupernovának. A csillag belsejében a hatalmas nyomás összepréseli a protonokat és elektronokat, így neutronok keletkeznek. Esetleg előfordulhat hogy ezek a vas atommagokba is belépnek, így lehetséges a nagyobb rendszámú elemek létezése. Ha a csillag nem volt elég nagy tömegű, a szupernóva után egy csak neutronokból álló képződmény marad meg, a neutroncsillag. Ez gyakorlatilag egyetlen bazinagy atommag Ha a neutroncsillagnak van mágneses tengelye és ez nem esik egybe a forgástengelyével, akkor a periodikusan forgó mágneses mező a csillag-maradvány körüli gázfelhők segítségével rádióhullámokat bocsájt ki, ezt szokták pulzárnak hívni. Ismét hivatkoznék a perdületmegmaradásra: a csillag perdülete megmaradt, de sugara jelentősen lecsökkent (ennél tömörebb nem nagyon lehet), baromi gyorsan fog pörögni
Utolsó eset: ha nagyon nagy tömegű volt a csillag, a szupernóva után nem neutroncsillag hanem fekete lyuk marad.
hát kb. ennyi lett volna. remélem van aki el is olvasta -
Sztripi
csendes tag
Nem. Az tortenik hogy amikor megno a mag belsejeben a helium atomok szama mar nincs elegendo mennyisegu uzemanyag hogy folytatodjon a reakcio. Ilyenkor jelentosen lecsokken az energia amit a csillag kibocsajt es a gravitacio osszenyomja. Ezzel uzemanyag jut a csillag beljsejebe es ujra megnovekszik a fuzio altal kibocsajtott energia.
DE EZ NEM AZ A JELENSEG AMIKOR A CSILLAG HALDOKLIK. Arra majd visszaterunk a vegen, nem?
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Mert mi is tortenik pontosan?
Csak a csillag belsejeben (magjaban) vannak meg a szukseges allapotok a fuzio letrejottehez. Igy nem az egesz csillagban levo anyag van fuzio allapotaban! A kulso retegek plazma allapotban vannak (4 halmazallapot). De ott csak hidrogen van (protonok es elektronosk ''levese''). A fenynyomas messze nem elegendo hogy ellensulyozza a gravitacios hatast (vagy tergorbuletet). A fuzio kozben felszabadulo oriasi energia loki szet a csillagot... Az energia maga tobb formaban van sugarzodik ki a vilagurbe.
1. Elektromagneses sugarzas.
2. Reszecskek formajaban (ezt hivjuk stellar wind - nek). Ezek elektromosan toltott reszecskek mint protonok, alpha es beta reszecskek). A reszecskek szarmazhatnak a kulso regiobol (protonok, alpha es beta reszecskek), vagy a csillag magjabol (neutrinok).
A csillagok azert vilagitanak mert minden egyes fuzional energia es fotonok bocsajtodnak ki. De csak a kulso retegben a kulso reteggel valo kolcsonhataskor valtoznak lathato spektrumu elektromagneses sugarzassa.
A csillagok leginkabb az energiat elekromagneses sugarzas formajaban bocsajtjak ki (pl. rontgen, gamma sugarzas, radio jelek stb.). Altalaban minden komponens jelentos...
Ja es kb. 6000 ev amig kijut a felszinre a sugarzas a magbol a Napnal... -
bdav
őstag
persze h. megengedem, sőt
pontosan nem tudom hogy mi játszódik le, a fénynyomással teljesen igazad van, így belegondolva (amit én leírok azt egy könyv elolvasása után és az alapján teszem, abban nem volt szó erről). a lényeg az hogy a fúzióból származó energia ellensúlyozza a gravitációt. -
Balux
tag
ha megengeded:
én ugy emlékszem hogy a gravitációs összeroppanással egyensúlyt kialakító effektus a kifele áramló foton-fluxus (szépmagyarszó), azaz a fotonok az egyéb csillag-anyagon való szóródással ellensúlyozzák a gravitációs összeroppanást...
, és elhanyagolható a csillag-anyag nyomása e két egymással küzdő erő mellett
és az izgi itt az volt hogy egy foton mennyi idő alatt jut ki pl a napból:
(erre aztán télleg nem emlékszem)
talán évek alatt, szal nagyon sokára! -
bdav
őstag
na akkor a kiigazítást mindenki vegye figyelembe
köszi egyébként, plz a továbbiakat is kritizáld meg
ami nekünk a továbbiakban fontos lesz abból a sok mindenből amit leírtam, az az hogy bizonyos körülmények közt a könnyűelemek fúzionálnak és ebből energia szabadul fel.
tehát, csapjunk bele a lecsóba
Történetünk valahol a világegyetem keletkezése után kezdődik. Az hogy ez pontosan hogy történt most mellékes, a lényeg az hogy adott egy nagy világegyetem, amiben elég sok hidrogén atommag van összevissza. Na ezeknek a részecskéknek van valamilyen tömegük, tehát a gravitáció elkezdi egymás fele vonzani őket (ha valakinek jobban tetszik, akkor össze-vissza görbítik a teret maguk körül a protonok ). Ilyen módon a világegyetemet kitöltő gázban csomósodások alakulnak ki, amelyeket a gravitáció egyre kisebbre húz össze. Namost vegyük csak elő a jól ismert termodinamikai gázegyenletünket: Mi történik egy gázzal ha összenyomjuk? Felmelegszik! Nost pontosan ez a folyamat játszódik le a csillagok kialakulásának kezdeti stádiumában. A leendő csillagot alkotó hidrogén atommagokat a gravitáció egyre kisebb területre húzza össze, de ezáltal megnő az egyes protonok mozgási energiája (melegszik a gáz). Eközben gázcsomó forgása felgyorsul (perdületmegmaradás). Már ekkor bocsát ki némi fényt az objektum a hősugárzás miatt, de még nem nevezhető csillagnak. Itt két lehetséges út van: ha a gázfelhő tömege relative kicsi volt, akkor nem válhat igazi csillaggá, a gravitáció miatt egyre jobban összeesik és fokozatosan kihűl. Valami ilyesmi a Jupiter is a naprendszerben. Ha a tömeg elég nagy volt azonban, a gázfelhő belsejében a hőmérséklet (vagyis az egyes protonok mozgási energiája) elérheti a néhány millió fokot (vagyis a gravitáció eléggé összenyomja ehhez), ahol már létrejöhet az önfenntartó fúzió. Ez be is következik, ettől a pillanattól kezdve tekinthetünk csillagként rá. A fúzió meglehetősen nagy energiát termel, ami egyrészt fény kibocsátását eredményezi, másrészt ellensúlyozza a csillag tömegének gravitációs hatását (megintcsak utalnék a termodinamikára: a növekvő hőmérséklet növekvő nyomást eredményez), így a csillag összeesése megáll, stabilizálódik. ( a két hatás itt egymás ellen hat: a gravitáció igyekszik összeomlasztani a csillagot, a fúzió pedig szétrobbantani). A Naphoz hasonló méretű csillagok néhány milliárd évig stabilak is maradnak, ugyanis a fúzió mint már fent említettem relative kis valószínűséggel következik be, így a közepes tömegű csillagok hidrogénkészletüket szépen fokozatosan használják csak el, ezalatt szép sárgán világítanak.
folyt. köv.
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Nos a dolog jo, csak egy kis apro kiigazitas, ha lehet
Az atommag belsejet ugy kene elkepzelni mint az elektronokat az atommag korul... Energia szinetek vannak. Ha egy energia szint teljesen le van zarva akkor es csak akkor lehet alkalmazni a cseppmodelt. Az osszes tobbi reszecske ami nincs a teljesen lezart energia szinten, rajuk nem lehet alkalmazni. Naluk figyelembe kell meg venni meg egy par fajta potencialis energiat is (pl. spin, rezgesi energia). Ez igen erdekes mert itt igencsak szembetunove valnak az ugynevezett magikus szamok. Magikus szamok koze tartozik pl. a 2, 8 stb. A termeszetben ezek a szamok kitartoan elofordulnak. Miert pont a 2 es a 8 - as? Hat amikor keletkezett a vilagegyetem a kezdeti instabilitasok eldontottek. Ezert pl. az elektron tomege es toltese annyi amennyi... Meg csak annyit hogy a termeszet a nyolcas szamrendszerben mukodik, es nem a tizesben
A fene mi meg kitartoan a 10 - t hasznaljuk. Mert 10 ujjunk van nem?
[Szerkesztve] -
Balux
tag
azt akarod mondani hogy slag végéből az ideális folyadék majdnem gombszimmetrikusan spriccel, ugyanúgy mint ha befelé szívná a cső a folyadékot!?
amugy ja van egy csomo példa még és felőlem léphetünk a témáról, nem túl magasztos...
Nem egyszerubb ha nem kapcsolod fel a kortet?
pont ez a lényege; világos van eleve és azért kacsolod fel hogy sötét legyen -
bdav
őstag
na akkor kezdjük. asszem ma este a szükséges dolgokat fogom csak leírni. ja az egyszerűség kedvéért maradnék a gravitáció newtoni megközelítésénél
Sorry most jön egy kis magfizika, én fontosnak tartom, kell a többihez
tehát, ami kell:
- elektromágneses és gravitációs kölcsönhatást nem részletezném
- erős kölcsönhatás: az atommagot felépítő részecskék (proton és neutron) között hat. sokkal erősebb mint az elektromágneses de sokkal kisebb a hatótávolsága (ez később fontos lesz)
- a neutron protonná és elektronná tud bomlani, továbbá a proton ''befoghat'' egy elektront és neutronná változik (béta bomlás és elektronbefogás)
- az elektronokat javarészt elhanyagolom a következőkben, nem igazán számítanak.
A topic indító hozzászólása is a csepp modellel volt kapcsolatos, ez történetünkben is fontos szerepet játszik. Arról van szó dióhájban hogy az atommag sem egy oszthatatlan és teljesen stabil valami. Atommagnál négy fajta energiát szoktunk megkülönböztetni, amely leírja ezt. Az atommagot felépítő részecskék közti elektromágneses kölcsönhatásból származó helyzeti energiát, erős kölcsönhatásból származó potenciális energiát+egy ''felületi feszültség'' - szerű energiatagot (amelyik proton v. neutron a többi mellett van ''középen'', annak nagyobb a kötési energiája, mint amelyik a ''szélén'') és egy ún. Pauli-energiatagot (ennek az a lényege hogyha nagyon eltér a protonok és a neutronok száma, akkor kevésbé lesz stabil az atommag). Ha ezeket a potenciális energiákat összegezzük, akkor megkapjuk az adott proton és neutronszámmal rendelkező atommag kötési energiáját. Ami minél nagyobb (egy protonra / neutronra leosztva), annál stabilabb (negatív előjellel szokás venni). A cseppmodellből az jön ki hogy a vas körüli összeállítású atommagok a legstabilabbak. Ennek egyenes következménye hogy az összes többi elem a periódusos rendszerből igyekszik eljutni a vas fele. Pl. a nehézelemekkel lehet ezt jól szemléltetni. Vegyük az uránt mert abból jó látványos bombát lehet építeni. Van az atommagjában egy nagy halom proton és neutron. Ezek néhány szomszédjukat nagyon klasszul vonzzák az erős kölcsönhatásnak köszönhetően. A bibi ott van hogy az EM kölcsönhatás viszont az atommag másik feléből is hat. És ugye a protonok + töltésűek a neutronok semlegesek, tehát a protonok klasszul taszítják egymást. Ha ez a taszítás átlépi azt a küszöböt, amit az erős kölcsönhatás vonzása még ellensúlyozni tud, akkor az atommag szétesik. Közben energia szabadul fel, hiszen a két keletkező atommag stabilabb lesz az eredetinél. Ezt használják ki a hasadásos atomreaktorok és a tisztán hasadásos bombák (de ez egy másik téma, kicsit eltértem attól ami kell nekünk)
A másik oldalról ha közelítjük a dolgot: azt mondtam hogy a vas a legstabilabb. Igen ám de vannak a vasnál könnyebb elemek is. Vegyük csak a hidrogént. Ő annak örülne ha nehezebb atommaggá tudna válni. Ennek legjobb módszere hogy egyesül más atommagokkal. Pl. 4db hidrogén mag egész jól tud héliummá egyesülni (a hidrogén atommag 1db proton, a hélium 2db proton és 2db neutron). A folyamat szintén energia nyereséggel jár, hiszen a hélium mag nukleonra jutó kötési energiája nagyobb (negatív előjellel), mint a hidriogéné. Ez pediglen egyébként a hidrogénbomba személyesen, illetve mostanság lehet hallani hogy kísérleteznek a fúziós erőművel. Egy ''aprócska'' probléma van azért ezzel, ami mellesleg meggátolja hogy a világegyetem összes könnyűeleme vassá fuzionáljon: a már említett protonok közti elektromos taszítás ismét beleköp a levesbe: ahhoz hogy (pl) a hidrogén magok fúzionáljanak arra van szükség hogy az erős kölcsönhatás hatókörébe érjenek. Nade ezt elég nehéz kivitelezni, hiszen az elektromos töltésük igyekszik minél távolabb tartani őket egymástól. Ha azonban elég sok atomunk van, amik elég nagy sebességgel mozognak (tehát ha egy rendszerként tekintjük akkor mondhatjuk hogy a gáz meleg) akkor van rá némi esély hogy elég mozgási energiát összeszed két hidrogénatom és összekoccolnak. Ekkor létrjön a fúzió. Ezért van az pl. hogy a fúziós hidrogénbombát egy hasadásos atombomba gyújtja be, mert az elég hőt tud termelni ehhez.
Na hát ennyi lenne, a bevezetés, folyt köv ígérem mostmár rátérek a lényegre jönnek az érdekesebb részek (mindenesetre ezeket a dolgokat fontosnak tartottam leírni) -
Sztripi
csendes tag
Hmm... Agyuval lovunk verebre... De kezdem erteni hogy mire gondolsz...
De menjunk sorban. Ha az egyik vege spriccel vagy sem annak lenyegeben nincs kulonbsege egy vastag - vekony - vastag csonel.... Csak a vege ''nagyon'' vastag...
DE es nagy a DE itt ertelmesen kell gondolkoznunk. Mert ha nem akkor baj van.
Hogy is megy a megismeres a fizikaban?
1. Megfigyelem a jelenseget.
2. Kiserletet vegezek.
3. Elmeleteket allitok fel.
4. vissza az 1 -re.
Itt a kulcs a 2. A kiserlet az ellenorzott korulmenyek kozott vegrehajtom a jelenseget. Miert van szukseg hogy ellenorizzem a korulmenyeket? Hat azert hogy csokkenteni tudjam a jelenseget befolyasolo hatasokat.
Nos ezekkel felfegyverkezve: Tehat csak akkor lehet szimmetrikus ha KONZERVATIV eroterekben jatszodik le a jelenseg. Ha nem konzervativ eroterben jatszodik le akkor mar nem szimmetrikus. Gyonyoru pelda erre amit irsz. Amikor idealis a folyadek akkor bizony simmetrikus is a jelenseg. De amikor surlodik a folyadek akkor bizony mar nem szimmetrikus, de hat a folyamat nem megfordithato.
De bazi sok peldat lehet felhozni mondjuk Termodinamikabol. Ott ugye a jelensegeket reverzibilisre es irreverzibilisre osztjuk fel. A reverzibilis magyarul megfordithato. De ezek a jelensegek elhanyagolhatoan keves esetben jatszodnak le... De ennek semmi koze se nincs a dirac egyenlet idoszimmetriajara. Nem is kell... -
MCGaiwer
addikt
igen pont erre gondoltam...
amikor ezt mondtam, feldobta, h hát a bolygók mozgása... meghogy milyne bolygók vannak, és h ő ezt tanulta föcin, pár galaxissal együtt... és ezt a véleményét még akkor se volt hajlandó módosítani, amikor ismertettem vele az igencsak alap kepler törvényeket, amik ugye full fizikailag nézik ezt a dolgot... -
Balux
tag
válasz
MCGaiwer
#201
üzenetére
igaz hogy árnyalt a dolog, de alapvetően a mai csillagászatnak semmi de semmi köze
a földrajzhoz, csak azért nem lehet kategorikusan kijelenteni mert iciripicit az is igaz de
az eltén a csillagász hallgatók javarészt ugyanazt a fizikát tanulják mint a fizikusok, plussz még ilyen olyan csillagászat-szakos órákat, de földrajzosokét....
? -
bdav
őstag
válasz
MCGaiwer
#199
üzenetére
ha a csillagászat alatt arra gondolsz hogy miért világít a Nap, meg ugy általában hogy hogy működnek a csillagok, az igencsak fizika (magfizika). Ha gondolod akkor sztem erről is szívesen írunk kicsit (ez a téma közelebb áll hozzá mint a relativitás, de már 1-2 éve nem foglalkoztam a dologgal, sok mindent felejtettem)
én is tudom h. ezt-azt hibásan írtam le de ki lett javítva (egyrészt mostmár énis jol tudom, másrészt forgott a topic 
De amugy ok volt. 
& köszi a kiigazításokat.
ez hogy jöt ki?
A fene mi meg kitartoan a 10 - t hasznaljuk. Mert 10 ujjunk van nem? 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Hardvereket hozott a májusi cserebogár
- Kerékpársportok
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Büszke apukák és anyukák topikja
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- One mobilszolgáltatások
- Milyen Android TV boxot vegyek?
- DUNE médialejátszók topicja
- TCL LCD és LED TV-k
- További aktív témák...
- LEÁRAZVA Dell Precision 7560 Tervező Vágó Laptop -70% 15,6" i7-11850H 32/512 NVIDIA T1200 4GB FHD
- Acer NITRO V 16 Gamer Tervező Laptop -35% 16" RYZEN 7 8845HS 16/1TB NVIDIA 4060 8GB FHD+ 165Hz
- ÚJ GAMER PC, INGYEN POSTA R5/RTX4060/32GB RAM/1TB SSD
- OnePlus Open 512GB / 16GB RAM Tökéletes állapot
- Samsung Odyssey G4 S25BG400EU IPS Monitor! 25" fHD / 240Hz / 1ms / G-Sync /
- Bomba ár! HP Elitebook 850 G7 - i5-10GEN I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FULLHD I Cam I W11 I Gari!
- Fém, összecsukható és kihúzható fotó állvány eladó
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A22/Samsung Galaxy A23/Samsung Galaxy A25/Samsung Galaxy A05s
- Új! HP 230 Vezetéknélküli USB-s Billentyűzet
- PS3 Slim 4.92 HEN, Telepített játékokkal - RÉSZLETEK A LEÍRÁSBAN
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest