Na, ez jól hangzik. Gondolom a gyártó is örülni fog, ha ilyen kérdésekkel bombázom majd
Azért is érdekes a történet, mert minden szivacsnak más-más a keménysége és összenyomhatósága.
De ugye én annyit értek az ilyen fizikai számolásokhoz, mint egy macska a valószínűségszámításhoz.

Igazából, ha pontos példát szeretnék mondani. Arról lenne szó, hogy akarok készíteni egy csuklópántot teljesen egyénre szabva (magamra). És lenne egy szivacs része, ami megemeli a csuklómat. Készült is egy próba darab, ami nagyjából jól sikerült. De rettentő gagyi minőségű szivacsból és elég hamar el is nyűttem, mert a szivacs elveszítette a formáját. Most viszont akarok jó minőségűből is. De az meg nincs itt helyileg egy kereskedőnek sem csak ilyen nagy cégeknél, ők viszont csak nagyobb tételben adnak el. Tehát rendelnem kell és házhoz szállíttatnom. De így hogy ennyire nem lehet kapni csak nagyobb tételben, szívás nekem. Vastagságot meg max tippelni tudok, ha nem sikerül kiszámolni, hogy kb mennyit megy majd össze egy adott súly alatt, mert ugye némelyik puhább, némelyik keményebb. Az meg drága mulatság lenne, hogy rendelek egy táblát, majd ha nem jött be, akkor rendelek még egyet, kicsit nagyobb vastagságban és így tovább. Ha pedig rétegesen összeragasztva szeretném, na akkor végképp drága mulatság lenne, így tesztelni. A cégek pedig ezt a 3 információt adják meg egy-egy szivacs típusnál: Testsűrűség: (kg/m3), Nyomófeszültség: (kPa), Szakítószilárdság: (kPa).

A legfontosabb kérdés, hogy középen, ahol a kezemet ráteszem, ott mennyit fog összenyomódni? Az, hogy mellette mennyit fog torzulni/húzódni az nem fontos. Kizárólag a terhelt területen kéne a benyomódást kiszámolni. Így is szükséges ez a young modulusz? Egyébként nem hiszem, hogy a gyártó hajlandó lesz elárulni, hogy minden egyes szivacs típusnak, amit készítenek, mennyi ez-az értéke, mert nem is biztos, hogy lemérték, meg ilyen kis magánemberekkel nem valószínű, hogy foglalkoznának, max ha nagyobb cég képviselője lennék.

Jaaa értem. Akkor nem kell számolgatni sem. Én először azt hittem, hogy valami elméleti dologhoz tartozik ez a kérdés, de akkor inkább mérnöki a probléma.

Így viszont tényleg nem kell semmit se számolgatni, mert nem kell túlbonyolítani az életünket. Sajnos az ilyen problémáknál inkább a kísérletezés a befutó, mintsem a pontos számolás. Tervezési folyamat. Van x db anyagunk, és abból kell kiválasztani a megfelelőt.
Esetleg nem tudsz mintát kérni ? Az lenne a legjobb, mert akkor megtudod fogdosni, nyomogatni stb... Hiába vannak a számok, ha teszem azt, a puhább a kényelmesebb, még akkor is, ha jóval kisebb az élettartama emiatt.

Amin esetleg ellehet indulni az az, amit írtál: Testsűrűség: (kg/m3), Nyomófeszültség: (kPa), Szakítószilárdság: (kPa).

Szerintem jelen esetben a szakítószilárdság tökmindegy, inkább a másik két paraméter a fontos. Ha tippelnem kellene, akkor egy közepes sűrűségű lehetne(!) az ideális. A nyomófeszültség alatt meg gondolom kifáradási határt értenek, mert szivacsnál nem tudok mást elképzelni. Szóval fura így hogy nyomófeszültség.
Ha tényleg kifáradási határról van szó, akkor ez is nagyon fontos, mert ez azt mutatja meg, hogy mekkora feszültség hatására nem történik még maradó alakváltozás bizonyos számú összenyomás után.
De mondom, a legjobb a minta sajnos. :/

PS4

Én is ettől félek, hogy a gyakorlati tapasztalatot nem fogom tudni számokkal helyettesíteni.
Egyébként azt írták, hogy a sűrűség és a minőség/tartósság között egyenes arányosság van. A nyomófeszültség meg inkább a keménységet jelzi.
Megpróbálok majd mintát kérni, de nagy valószínűséggel elutasítanak.
Egyébként a mindennapi életben az ember 90%-ban csak a legnagyobb trash szivaccsal találkozik, de van vagy 30 féle minőségben/keménységben.
Köszi mindenesetre!

De a sima összenyomódás még így is érdekelne.
Milyen adatok szükségesek hozzá, ennek fényében?

Ahhoz az említett Young modulus kell, szerintem ezt hívták nyomófeszültségnek. Ha konkrét számot mondanál akkor látszódna, hogy nagyságrendileg van-e értelme (vö. a táblázat a wikipedia linken). Ezzel első közelítésben egy rugóként lehet modellezni.

[ Szerkesztve ]

Jester

Rendelkezésre álló adatok:
- nyomófeszültség: 2,0 kPa
- terhelés/súly 1300g
ezekre nem tudom szükség van-e:
- sűrűség: 21 kg/m3
- szivacs vastagság: 20mm
- szivacs hosszúság: 80mm
- szivacs szélesség: 40mm
- a súly hosszúsága és szélessége kb ugyanakkora, mint a szivacs, tehát eloszlik, nem pontszerűen egy helyre koncentrálódik

Sziasztok van egy ötletem leírom ide is

Kelle egy űrhajó az alá egy nagyon nagyon erős anyagból készülő tartály
azt teli gázzal (még nem tudom milyennel)
azt égetni és ugye az égés végtelen gázt fog termelni mert ha elégeted a gázt azzal újabb gáz szabadul fel
ami újra elég és a belső nyomás
kilövi az űrhajót
tehát nem kívülről kel a nyomás az űrhajóra hanem belülről kellene
úgy mint a nap égeti el a héliumot meg a hidrogént
rengeteg végtelen energia szabadul fel (csak ugye ott a keletkezett égéstermékek gázok gondolom elillanak ezért ide a tartály)
bent van a gáz abban az erős anyagból titániumbol vagy nem tudom miből készült valamiben és majd kiakar törni égés hatására de nem tud
gáz az mindég lesz benne nem mert égés során új keletkezik?
tehát végtelen energiát kapunk
ami kell a fénysebességhez
a belső nyomás pedig akkora lesz hogy az űrhajót kilövi a messzi messzi galaxisba

Nagyhülyeség vagy van benne fantázia?

Nem vagyok Fizikus szóval nem tudom milyen sebességet tudnánk vele elérni vagy ,hogy az űrben hogy érvényesülnek a dolgok de szeretem a csillagászatot és foglalkoztatnak más csillagrendszerek stb

[ Szerkesztve ]

Azt ugye tudod, hogy különböző gázok vannak? Pl. ha hidrogént égetsz oxigénben akkor abból vízgőz lesz amit már nem tudsz tovább égetni.

A csillagok nem kémiailag égetik el a gázokat, hanem nukleáris fúzióval, és persze az sem végtelen bár sokkal jobb. A kontrollált fúziót még csak most kezdjük megvalósítani. Lásd még Nuclear pulse propulsion

[ Szerkesztve ]

Jester

nem nagyon értek hozzá sajnos csak
Semmilyen gáz nincs ami megfelelő lenne?

Nyilván nincs, hiszen akkor mindenütt azt használnánk, nem idétlenkednénk itt mindenféle egyéb energiaforrással. Lásd még: örökmozgó.

Jester

igen ennek nincs sok értelme, de ha "azt teli gázzal (még nem tudom milyennel)" ezt kitalálod akkor Nobel-díj plusz milliárdos is leszel!

Bámulatos hol tart már a tudomány!

nem akarok nobel díjas milliárdos lenni csak szeretném már ha legalább az Alfa Centauriba eljutnánk valahogy és ugygondolom ,hogy akármilyen butaság az ötletem (mert tudom én is) kb óvodás szint de minden ötlet számít szerintem lehet valami hasznos bármiben

De már az is jó ötlet lenne ha 100%-ban fel tudnánk használni a gázt mint meghajtó anyag!

Bámulatos hol tart már a tudomány!

Bármit, bárhogy "használsz fel", abból a felhasználás révén energiacsökkenés keletkezik.

Ha 100%-ban fel tudnál használni valamit, az már örökmozgó lenne.

[ Szerkesztve ]

Menetes emelővel Q = 15 Mp nagyságú terhet emelünk. Az emelő menete Ti= 28*5
d= 28 mm
d1= 22,5 mm
d2= 25,5 mm
h= 5 mm
Mekkora nyomaték szükséges
1 - emeléshez ?
2 - lazításhoz ?
3 - k=300 mm-es kulcshossz esetén mekkora erőt kell kifejteni ?

Ha valaki tudna segíteni, az jó lenne.

Üdv!

"Egy 10m magas szikláról egy fiú a tengerbe hajít egy követ a vízszintessel 25 fokos szöget bezáró 15 m/s sebesseggel. Mennyi idő múlva és a függőleges sziklafal lábától mekkora távolságra ér vízbe a kő ? Mekkora a kő sebessége a vízbeérés előtti pillanatban?"

Hiába nézegetem a ferde hajításokat. Oké, hogy tudom a a sebesség vízszintes irányú komponense állandó, a függőleges meg a g-vel változtatja azt, de nem tudom, hogyan tudnám belevinni helyesen a 10m-es kezdőmagasságot. Végignéztem a net-en, de pont hasonlót nem találtam. Ha segítene benne valaki nagyon örülnék.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Az a 10m adja meg neked, mennyit zuhan (gyorsul) függőlegesen, miután visszatér az elhajítás magasságába. Ebből (és az előtte eltelt időből) aztán tudsz becsapódási időt, továbbá távolságot és minden mást számolni.
A wikipédián is találsz némi segítséget hozzá.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Wikipédián lefelé hajításra találtam példát :-) Próbálkozom majd és felteszem, talán meg tudjátok majd mondani mennyire lett rossz. Köszönöm!

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Onnantól, hogy visszatér az elhajítás eredeti magasságába, már lefelé ferde hajítássá válik a probléma.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Az odáig talán oké, hogy kijőtt 1,29s mialatt visszatér a az y origóba, de hogy utána ezt én hogy írjam le nem megy .:S

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Akkor mindenképpen két részre kellene bontanom a feladatokt ?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Igen, de nem úgy, hanem függőleges és vízszintes irányra.

A közismert képletet kell használni, miszerint s = 1/2*a*t^2 + v0*t. Az, hogy fel vagy le volt a dobás az a kezdősebesség előjelében benne van. Az pedig senkit nem érdekel mikor esik vissza a kezdőszintre.

Jester

És az időt honnan tudom? Sehogy nem tudok összehozni egy értelmes egyeneltet, valami mindig hiányzik

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

A függőlegesből az időt számolod ki, minden mást tudsz. s=-10m (mert 10 méterrel lejjebb esik), a=-g mivel lefelé gyorsul, v0=15*sin(25) mivel a kezdősebesség függőleges komponense ennyi. Ebből az időt már ki kell tudnod számolni. Azt utána simán az álladó vízszintes sebességgel szorozva megkapod a vízszintesen megtett utat. A becsapódási sebességhez pedig a gyorsulás és az idő ismeretében kiszámolod a függőleges komponenst majd összekombinálod a változatlan vízszintessel.

[ Szerkesztve ]

Jester

Ok, lassan tényleg kezdtem totál debilnek érezni.
wiki szerint. ha

Ha 0° < α < 90° és a test a vízszintes talajról indul, akkor a hajítás távolsága az a d távolság, amelyet a test vízszintesen megtesz addig, amíg újra visszaér a kiindulási szintre (y = 0). Ha az ehhez szükséges időtartamot th jelöli, akkor a (4) alapján:

akkor jönnek bizonyos képletek.

Viszont. ha Ha -90° < α < 0° Ha a test a vízszintes talaj feletti pontból indul, akkor a hajítás távolsága az a d távolság, amelyet a test vízszintesen megtesz a talajra érkezésig. Ha az indulási hely h magasságban van a talaj felett, akkor a talajra érkezéskor y = –h, így az (5) alapján

akkor teljesen más képeletek jönnek.

Az persze teljesen egyértelmű, hogy van a v0y ami a v0 * cos alfa, de a függőlegesből én honnan tudom meg az időt azt egyszerűen nem értem.

Talán első körben számojam kim hogy a 10m magasról mennyi idő alatt lesz újra 10 m amgasan ( 1,29s ) és utána adjam hozzá a további 10m lefelé gyorsulást. ?

Ne haragudjatok, de nem akar a fejembe összeállni hiába nézem és semmi értelmes hasonló példát nem találok. Elhiszem, hogy annak aki ilyeneket csinál egyértelmű, de nekem nem akar az lenni.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ráadásul ha én s = 1/2*a*t^2 + v0*t. egyenletbe
s helyére beírok -10-et az a helyére -9,81-et, akkor t-re rendezve negatív számot kapok ami szintén egészen biztató. :v

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

A v0y az sin nem cos.
v0=15m/s*sin(25) ~ 6,34m/s
-10 = 1/2*-9,81*t^2 + 6,34*t
-4,905*t^2 + 6,34*t + 10 = 0

Másodfokú egyenlet megoldóképlet
x=(-b +/- sqrt(b^2 - 4ac)) / 2a

t = (-6,34 - sqrt(6,34*6,34 + 4 * 4,905 * 10)) / -9,81 ~ 2,21s

Jester

Szia!

Köszönöm szépen a segítséget, közben meglett mit is baltáztam el!

Még egyszer kétszer biztos lesz 1-2 alap kérdésem, de nehéz az indulás kicsit egyedül.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Ha a gázt (tökmind1,milyen) bent tartod a tartályban, akkor a létrehozott nyomásból a tartály falán keletkező erő belső erő marad, ami nem tudja gyorsítani az űrhajódat. Egy (bármilyen) test mozgásában változást csak külső erő hozhat létre, ehhez kell az, hogy a gáz kiáramoljon a tartályból, és a hatás-ellenhatás elvén gyorsítani kezdje az űrhajót. Ennek a hátulütője, hogy egy idő után elfogy a gáz.

"Az obi, amivel lelátsz a víz alá halakat fotózni a halszem (halszemlélő objektív rövidítése)." - .mf "A jövő mi vagyunk: a fiatalok és az emberek." - Drotár Adrienn

Korrepetálást vállal itt valaki Bp.-n?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Milyen szinten?

Szia!

[link]

Nagyjából ez a témakör.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Gondoltam megosztok veletek 3 szuper youtube csatornát, amit érdemes követni és hátha még nem ismeritek:

Vsauce

SmarterEveryDay

Veritasium

Angol nyelvűek. Általában természettudományokhoz kapcsolható videók vannak, de többségében fizika.

[ Szerkesztve ]

Egyenes pályán 120km/h sebességgel közeledő vonat sípolását 3 s-ig halljuk a pálya mellet.

Milyen hosszú lehetett a vonat füttye?

Doppler-effektussal gondold végig:
- ha közeledik
- ha távolodik

Egyébként végtelen sokféle lehet, mert lehet, hogy épp előtted halad el. Ekkor pedig mindkét torzulás tetszőleges arányban részt vehet.

rendben van utánanézek

az űrben lehet mérni súlyt kétkarú emelővel?

Súlytalanságban aligha működik a kétkarú. Dinamikai tömegmérés viszont annál inkább. Egy ismert erővel hatva a testre és mérve a gyorsulást számítható a tömeg. De egy ismert rugóállandójú rugóval is megoldható hisz a rezgésidő csak a tömegtől és a rugóállandótól függ.

Csak nem tömeget hanem súlyt akart mérni

Jester

Ilyen amatőr hibát véteni..
Persze mondhatnám, hogy automatikusan feltételeztem, hogy tömegre gondol, de sajnos csak felületes voltam..

De akkor javítva magam:

DrojDtroll

Súlytalanságban nincs értelme súlyt mérni.

[ Szerkesztve ]

És azt is feltételezted, hogy "az űrben" mindig súlytalanság van

Jester

Mondjuk az utóbbi nekem nem világos, mert ha nincs súlya mitől nyúlik meg a rugó? Ugyancsak erővel kell hatni a tárgyra egy rögzített rugóhoz akkor meg ugyanott vagyunk mint az első esetben, illetve nem is fog visszarugózni sem. Nem jól látom?

Ja értem, köszi.

Kína már titokban teszteli a térhajtóművet a Tienkung-2 fedélzetén? Szerintetek ez lehetséges?

Csak én látom úgy, hogy azt a honlapot jobb nem megbízható forrásnak tekinteni?

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Biztosan nem. Az említett hajtóművet már láttam/olvastam róla valahol, és nem is a "klasszikus" térhajtómű szerint működik, hanem ha jól emlékszek valahogy ionizálja a körülötte lévő gázt, és abból nyert valami elenyésző mennyiségű tolóerőt. Ami a vákuumban totális bukta.

Egyébként ehhez a fajta hajtáshoz először valószínűleg érteni kellene az általános relativitás elmélet központi egyenletét.

PS4

Üdv!

Adott egy kérdés:

Milyen mozgást végez az a test ami gyorsul, de sebességének abszolút értéke nem változik?

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Olyat aminek az iránya változik, például körpályán mozog.

Jester

Sziasztok!

Remélem a kérdésem/kérésem nem off, nem találtam rá jobb topikot.
A minap egy baráti beszélgetés során felmerült a fizika mint téma, és sajnos arra kellett rájönnöm, hogy az ismereteim vészesen megkoptak. Ezért szeretnék kérni valami jó fizika könyv ajánlást, gyorsan szétnéztem a neten, de nem tudom, hogy mely/melyek a nyerők. Az lényegtelen, hogy átfogó vagy specifikus, ha utóbbi, akkor a mechanika témaköre érdekelne elsősorban, plusz bármi amivel tanulmányaim során nem találkoznék (villamosmérnöki). Lehetőleg magyar nyelven, sajnos az angolt komolyabban tanulni csak nemrég kezdtem el.