Bocsánat, a hőmérsékletet át kell váltani.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Köszönöm Akkor a V1 , V2 maradhatna de így is jó ? mert m^3 számoltam.

Ha az átváltást jól csináltad, akkor így is jó.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Szuper,

Kicsit fogósabb dolgom van most és újból kérném segítségeteket
Szóval egy felemás feladat van amit ki kellene bogarászni.
Amit tudok : 5kg Aluminium tömb 25c , megolvasztásához mekkora energia kell ? olvadási pontja 600c. /... valamilyen ... / együtthatója 4600 j/kg*c

Na amit én kitudtam hámozni az a következő :
T1= 25c
T2= 600c
ΔT= 575c
m= 5kg
Az a 4600 mi lehet ? milyen együttható ha valóban együttható ? Ennyire nem vagyok azért jártas a témában hogy visszafelé is menjenek a dolgok.Bár a mértékegységből kifolyólag fajhő akar lenni.

Odáig megvagyok hogy először fel kell melegíteni az anyagot az olvadáspontjára. Képlete : Q1=c*m*ΔT
Aztán az anyag megolvasztása következik amihez a képlet ha nem tévedek : Q2= m*L
Végül a Q1+Q2 összegét megkapva /J/ megvan kérdezett energia mennyiség.

Na-mármost ugye kellene tudnom az anyag fajhőjét /c/ ami a példában nincs de különböző oldalakon 0,88 - 0,9 között írják. Az anyag olvadáshője is kellene /L/ aminek 390-et írnak. Ezeknek nem kellene bent lenni a példában ? Esetleg van valami képlet az /L/ -re is ?

Kiszámoltam a 0,88 - 0,9 és a 4600al is Q1et de nem tudom melyik lehet a jó. Brutálisan nagy szám jött ki értelemszerűen a 4600*5*575-re - reális lehet ? Esetleg hiányzik valami a példából?

Ki mit gondol , valakinek ötlete ?

Én azt gondolnám, talán a fajhő a 4600. Viszont akkor felmerül a kérdés, honnan vették az értéket.
Az általad talált 0,88-0,9 érték kJ-ban értendő. Abban pedig igazad van, hogy az olvadáshő meghatározásához még egy jellemző konstansra szükséged van. Szóval elég hiányosnak tűnik a feladat. Nem tudom, négyjegyű függvénytábla használható-e. Az újabbakban szerintem benne vannak a szükséges állandók.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Én is erre tippeltem mert a J/kg*c az a fajhőnek a mértékegysége. Akkor a 0,9 Kj - 900J lesz. Nem tudom hogy használhatnak-e de azt azért kétlem hogy bárkitől is elvárják azt hogy ezeket az értékeket anyagra pontosan megtanulják. Már a tököm ki van , az előző 3 példa amit hoztak is ilyen volt de azt még úgy ahogy kibogarásztam de ez ... Már tűvé tettem mindent a neten de csak átváltásos oldalakat találtam. Esetleg még az jutott eszembe ,hogy át kellene váltani ? J/kg*K ? vagy nem tudom ... De már kezdem unni a banánt Lehet visszaadom ezt így aztán következőre legalább a példát elhozzák normálisan.

( vagy Kj ? akkor csak 4,6 lenne )

[ Szerkesztve ]

Van egy jó könyv, mely igyekszik elmagyarázni a fizika és kvantummechanika alapjait és olyan új gondolatokat, összefüggéseket bemutatni, szerintem igen érdekes. (kicsit visszatekintve Core i7-nek mindenképpen ajánlom. )

A kvantummechanikán innen és túl – A fénysebességű forgás koncepciója
/Rockenbauer Antal/

Szó esik a quantummechanikáról, klasszikus fizikáról, relativitáselméletről QED-ről és a szerző igyekszik ezeket jobban összekötni és megmagyarázni 1-2 miértet, melyre a hivatalos modern fizika nem ad választ.
Bár engem a fizika kissé taszít, mégis elolvastam, mert ismerem a szerzőt és jól döntöttem. Elméleteit, gondolatait jól bizonyítja, alátámasztja (talán értettem volna a bizonyításait, ha beszélnék "fizikai képletül", de a képleteket nem látom át jelenlegi ismereteimmel) és feltevései logikusak. Akit érdekel a téma, annak bátran ajánlom.

A szerző írt egy blogot is, mely a könyv alapjául szolgált: A fizika kalandja

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.

Látatlanban nem akarok véleményt mondani a könyvről, de a bloggal kapcsolatban vannak fenntartásaim. A szerzőnek ugyanis van egy saját, általa nem bizonyított, a kutatói közösség által nem elfogadott elmélete, amelyet belesző az írásaiba. És tartok tőle, hogy a könyv is erre épül.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Igen, jól gondolod.
De ne feledjük, hogy ma már nagyon nehéz nem világhírű fizikusként bármilyen elméletet is még csak a megvizsgálás közelébe is juttatni, nem hogy elfogadtatni.

[ Szerkesztve ]

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.

Nagy vonalakban az az elmélet, hogy a fénysebességű forgásra vezet vissza dolgokat és ezen keresztül keres összefüggéseket. Pl az elektronnak van spinje, de nincs kiterjedése (pontszerű), akkor hogy van ez? Szerinte úgy, hogy az elektron fénysebességgel forog a tengelye körül és a tengely maga is fénysebességgel forog, ezáltal minden irányba megrövidül, pontszerű lesz. A pozitron ugyanez, csak az egyik forgása ellentétes irányú az elektron forgásaival.

Ja, igen. A klasszikus fizikát és a kvantummechanikát ("kvantummechanikán innen") én azt mondanám objektíven mutatja be, az elméletét pedig a "kvantummechanikán túl" részben ecseteli építi fel, támasztja alá stb. Nagyjából elkülöníthető a hivatalos és az újdonságot felvető rész, elképzeléséből csak csepegtet a hivatalos rész bemutatásába.

[ Szerkesztve ]

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.

Ami miatt rögtön ellenérzésem lett, hogy úgy láttam, a töltést is valahogyan a forgásból próbálja levezetni. Az elemi töltéssel kapcsolatban nagyon sok kutatás van a mai napig, de nem sikerült még cáfolni azt, hogy ez a részecske alapvető, saját tulajdonsága. Pedig szerintem technikai akadálya nincsen annak, hogy a saját elméletét ezekkel a kísérletekkel tesztelje.
Egyébként a fogalmak értelmezése nagyon lényeges. Matematikailag pontszerűnek tekintjük az elektront, fizikailag nem.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Úgy emlékszem az volt a lényeg, hogy sokkal kisebb a kerülete, mint kellene. Nyilván a pontszerűség nehezen értelmezhető a világunkban. Elméletileg (szó szerint) pontszerű, úgy tudom nem sikerült pontosan megmérni.

Az elektromágneses kölcsönhatást virtuális fotonokkal próbálták magyarázni, nem?

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.

A fogalmak ismételten lényegesek. Elméletileg sem pontszerű az elektron. Matematikai absztrakció, amikor pontnak tekintjük. A matematikai és fizikai fogalmak nem azonosak.
Mit értesz elektromágneses kölcsönhatás alatt? Mivel hat kölcsön?

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Sziasztok!

Kissé meg vagyok akadva így fizika ügyileg, mivel fizika 1-em nem sikerült. (ez volt a kinematika, mechanika és dinamika)
Ezen témák megértésére megfelelő lenne az Alvin Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához című könyve? Illetve fizika 2 hőtan lesz aztán fizika 3 pedig optika. Ezekhez is használható?

[ Szerkesztve ]

A könyvről most hallok először, de ugye tudod, hogy az általad felsoroltak nem a modern fizikához tartoznak?
Szerintem vannak jobb egyetemi könyvek, egyetemi tanárok tollából.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Fogalmam sincs, viszont ebben a könyvben mindegyik benne van.
Mi lenne jobb?

Erősen függ attól, hol tanulsz, mik az elvárások.
Egy erős könyvnek számít pl. ez, és persze vannak további kötetei a többi témával.
A tiéd is lehet jó (állítólag pár gyakorlófeladat is van benne), de látatlanba nehéz megmondani.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Nekem a fizika 2 nem lett meg, én elsőkörben a feynmanos mai fizika sorozatot fogom elolvasni, annak gondolom része az is, ami neked kell. Enkóron fennvan .pdf-ben és .mobi-ban is.

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.

PTE MIK.
Belenézek majd ebbe a Hudsonosba is meg amit te írtál.

(#1270) emiki6
Megnézem azt is, köszi.

Szia.

Jól sejtem, hogy minél laposabb egy ajtótámasztó ék annál hatékonyabb?

Sziasztok!

Mechanika feladatban tudnátok segíteni?

Így néz ki:

[ Szerkesztve ]

"Tiefe Brunnen muss man graben wenn man klares Wasser will"

Mi az, amit nem tudsz, nem értesz?
Mert nekem elég világos a feladat.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Leginkább az, hogy mindig belekavarodok a deriválásba

"Tiefe Brunnen muss man graben wenn man klares Wasser will"

A deriválást meg kell tanulni és be kell gyakorolni. Csak ennyit tudok segíteni. A Bolyai-sorozatnak van ilyen témájú könyve.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

A kvantum összefonódással mostanság mi a helyzet? Olvastam pár cikket, de nekem nem jött át, hogy gyakorlatilag mire jutottak. Szóval sikerült már bizonyítottan információt eljuttatni A-ból B-be nulla idő alatt az összefonódott részecskék segítségével?

Állítólag az egyetemen töltött évek a legszebbek. Ezért a képzési időt próbálom a lehető leghosszabbra nyújtani.

Jelenleg az az elmélet hogy ilyet nem lehet. Igen, létezik az összefonódás csak információ küldésre nem tudod használni.

[ Szerkesztve ]

Jester

Köszi a választ!
Na majd otthon bütykölök valami kütyüt, amivel megkerülöm a fizika törvényeit.

Állítólag az egyetemen töltött évek a legszebbek. Ezért a képzési időt próbálom a lehető leghosszabbra nyújtani.

Sziasztok!

Zajszint témakörben szeretnék kérdezni. Tegyük fel mikor este csend van, a szobában 30db-t mér a műszer. Ha nyitva az ablak nappal és kint zaj van, mutat a műszer a szobában 60db-t. Ha az ablak hanggátló képessége 30db és ezt az ablakot becsukom, akkor a korábbi 60db helyett bent a szobában 30db-t fogok mérni? Abszolut laikus vagyok a témában és ez csak azért merült fel bennem kérdésként, mert ugye a beszédhangerők sem adódnak össze például. Ha két ember egyenként 50db zajt bocsát ki, akkor ha ketten beszélgetnek egyenként 50db-el, az össz zajszint nem 100db lesz, hanem 53db körül, ha jól tudom. Ezért gondoltam, hogy esetleg ez visszafelé sem feltétlen úgy működik, hogy x-ből kivonom y-t és kész vagyok.

Köszönöm szépen!

[ Szerkesztve ]

[link]
A decibel logaritmikus skálán értelmezett, így természetesen nem simán additív. Vissza kell alakítani lineáris skálának megfelelően és úgy elvégezni a műveletet.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Ezt én laikusként is el tudom végezni, vagy számítások kellenek hozzá?

Azért adtam a linket, hogy láss egy példát. Ott egy egyszerűbb módot használnak.
pl. 87-83=84.8
60-30=59.9 ha jól számoltam

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Köszönöm, nekem ez elég kínai.

A konkrét példánál maradva, ha mondjuk kint 80 db a zaj és az ablak 33 db hanggátlásra képes, a szobában mekkora értéket kapok?

Ránézésre is valószínű, hogy 79.9 körül lesz.
Úgy látom, ablakoknál inkább %-ot szeretnek megadni, mennyire jól tompítja, nem decibelt.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Uh, köszönöm, mintha nem is gátolna semmit.

Itt db van megadva, alapból 33db, hanggátló üvegezéssel 42db. Bár így az értékekre nehéz alapozni, az embernek hallani kellene a különbséget.

Azt írják, a 2 üveges ablak már sokat jelent, ha 3 üveges, az pedig már príma. Persze ez így általánosságban igaz.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

A beszédhangerőt azért nem adhatod össze a dB skálán mert az nem szorzótényező a lineárison. Az üvegnél a 30dB az szerintem csillapítás ami szorzótényező tehát simán kivonható a logaritmikus skála szerint. Itt van is egy táblázat.

Jester

Nemrég nézegettem beltéri ajtókat és találtam egy videótesztet: [link] Itt is csökken 25-30db - t a mért zajszint a hangszigetelt beltéri ajtónál például. Ebből gondoltam, hogy ez az ablaknál is igaz lehet, azonban még korábban olvastam erről a beszédhangerős dologról és itt akadtam el, hogy most akkor hogy is lehet ez. Tényleg nem értek hozzá, ezért fordultam hozzátok. Rendeltem egy zajszíntmérőt is, hogy tudjak méregetni.

[ Szerkesztve ]

Ma volt lehetőségem méréseket végezni egy zajszintmérővel. Érdekesség, hogy például alapból van 37db a szobában, mikor elmegy egy autó a ház előtt az úttesten, ez csak 40db-re emelkedik, extrémebb esetben 45 de max 50db-re. Pedig a csendhez képest nagyon is hallani az autót, ezt nem tudom mi okozza, talán épp az a magyarázat, ami a beszédhangnál is. Hiába beszél két ember fejenként 50db-el, a hangerejük nem adódik össze.

A másik dolog a hanggátlás. A porszívó alapból kb 70db zajt bocsát ki, ha becsukom az ajtót a porszívó és a mérő között, akkor a zaj lemegy 50db-re. Emiatt szerintem valahogy az a logaritmikus vonal nem biztos, hogy jó. De tényleg csak mint laikus gondolom ezt és amiatt amit mutat a műszer.

[ Szerkesztve ]

Nem lineáris a skála. Kis növekmény decibelben valójában jelentős zajnövekedést jelent.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Hát szerintem Jester01-nek van igaza.

Amikor két ember beszélget, az valóban nem adódik össze, ott nem lehet a hangerőt összeadni.

A zajszint csillapításnál teljesen más, mert a csillapítás (tegyük fel) minden frekvencián azonos módon csillapít. Szerintem le lehet vonni a külső utcai csillapítás mértékét, ha elvi szinten nézzük.
Kinti 80 dB zaj és 33 dB hanggátlás esetén a kinti zaj belülre jutó értéke 47 dB.

De ez egy modell, ami a szűken értelmezett ideális rendszerre vonatkozik.
Tehát ,ez nem jelenti azt, hogy bent is annyi lesz, mert egyrészt a falakon át is jut be zaj, nem tökéletes a zárás, másrészt belső zajok is vannak.

Ha a Földön (földi légkörben) létrehozok egy légüres teret, abban milyen lesz a hőmérséklet? Annyi, mint az űrben, tehát -273C? Vagy ugyanannyi, mint ami körülveszi?

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Az űrben sem -273C (0K) a hőmérséklet, mivel a kozmikus háttérsugárzás átlagosan 2,7K körül van.
Ha abszolút vákumot csinálsz és áthatolhatatlan dobozba zárod akkor abban a hőmérséklet nem is igazán értelmezhető, de akár veheted 0K-nek.

Jester

Sziasztok!

Legegyszerübb szimulacioban, hogyan valtozik meg a azonos tömegü golyok sebessege egymassal valo ütközesük utan? Csak grafika programba kene, semmi komoly. A golyokrol csak a poziciojukat, iranyukat, es a sebessegüket tartom nyilvan. Az elso kettö kiigazitasa megvan.
Köszi elöre is!

"Hiába beszél két ember fejenként 50db-el, a hangerejük nem adódik össze."

[Nem akarok hülyeséget mondani de majd a hozzáértők kijavítanak]
Úgy tudom a hang hullámként terjed, tehát - ha a vízhullámok példáját nézzük - két hullámhegy találkozásakor felerősödnek, de ha egy hullámhegy hullámvölggyel találkozik akkor azok kioltják egymást.

Talán ezért nem adható össze 'csak úgy'.

pl ha az uj közös sebesseg =max(egyik golyo seb, masik golyo seb)*0,98 lenne, az nagyon gagyi?

Sziasztok. Nem teljesen fizika, de talán ide illik a legjobban.

Van egy r(u,v) parametrikus felületem. Ezen szeretnék egy tárgyat mozgatni úgy, hogy helyes legyen az orientációja. Ezt úgy tenném, hogy a mozgás irányvektorát (i) megkapom azáltal, hogy összeadom a két változó szerinti parciális deriváltat az adott pontban. A felület normálvektora (k) a parciális deriváltak keresztszorzata. Ezen kettő keresztszorzatával pedig megkapom j-t. Most ez elvileg jó is lenne, viszont az objektumom nem megy teljesen egyenesen előre, hanem kicsit oldalra fordul. Elképzelésem szerint a parciális deriváltnak kéne rossznak lennie, viszont 3-szor leellenőriztem neten, és elvileg jónak kéne lennie. Berakok ide két kódrészletet, hátha találtok benne hibát.

ParamSurface * kleinSurface = new Klein();
VertexData vd = kleinSurface->GenVertexData(pos.x, pos.y);

vec3 i = normalize(vd.drdU + vd.drdV);
vec3 k = normalize(vd.normal);
vec3 j = normalize(cross(k, i));

mat4 RotateTranslate = mat4(i.x, i.y, i.z, 0,
j.x, j.y, j.z, 0,
k.x, k.y, k.z, 0,
vd.position.x, vd.position.y, vd.position.z, 1);

VertexData vd;
float fx, fy, fz;

float U = u * 2.0f * (float)M_PI, V = v * 2.0f * (float)M_PI;
float a = 6.0f * cosf(U) * (1+sinf(U));
float b = 16.0f * sinf(U);
float c = 4.0f * (1.0f - cosf(U) / 2.0f);

if ((float)M_PI < U && U <= (float) M_PI * 2.0f) {
fx = a + c * cosf(V + (float)M_PI);
fy = b;
fz = c * sinf(V);

vec3 drdU=vec3(6.0f * cosf(U)*cosf(U)-2.0f*sinf(U)*(3.0f*sinf(U)+cosf(V)+3.0f),
16.0f*cosf(U),
2.0f*sinf(U)*sinf(V));

vec3 drdV=vec3(-2*(cosf(U)-2.0f)*sinf(V),
0,
-2.0f*(cosf(U)-2)*cosf(V));

vd.normal = cross(drdU, drdV);
vd.position = vec3(fx, fy, fz);
vd.drdU = drdU;
vd.drdV = drdV;
}

else {
fx = a + c * cosf(U) * cosf(V);
fy = b + c * sinf(U) * cosf(V);
fz = c * sinf(V);

vec3 drdU= vec3(4*sinf(U)*cosf(U)*cosf(V)-2*sinf(U)*(3*sinf(U)+2*cosf(V)+3)+6*cosf(U)*cosf(U),
-2*cosf(U)*cosf(U)*cosf(V)+4*cosf(U)*(cosf(V)+4.0f)+2.0f*sinf(U)*sinf(U)*cosf(V),
2.0f * sinf(U)*sinf(V));

vec3 drdV= vec3(2*(cosf(U)-2)*cosf(U)*sinf(V),
2.0f*sinf(U)*(cosf(U)-2)*sinf(V),
4.0f * (1.0f - cosf(U) / 2.0f)*cosf(V));

vd.normal = cross(drdU, drdV);
vd.drdU = drdU;
vd.drdV = drdV;
vd.position = vec3(fx, fy, fz);
}

Akkor máshogy teszem fel a kérdést

Egy melegedő tárgyat (elektronikai eszközt) teszek egy lezárt dobozban, amiben vákuum van.

Mi fog történni? Az eszköz hidegebb lesz, mintha a dobozon kívül lenne vagy ugyanolyan hőmérsékletű, esetleg melegebb?

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Ha a doboz ideálisan le van zárva (semmi energia nem szökhet ki belőle) és ha az eszközöd folyamatosan pumpálja bele az energiát akkor végtelen meleg lesz előbb-utóbb mivel nincs hová leadnia.

Szokványos esetben vákummal rosszul jársz mivel úgy csak sugárzással tudod leadni a hőt. Nem véletlenül használják hőszigetelésre is.

Jester