Sziasztok!
Egy ilyen kameramozgató eszköz készül.
A kérdésem az lenne, hogy milyen adatok szükségesek a megfelelő motorok kiválasztásához?
A legelső amit meg kellene határozni az a kocsit előre hátra mozgató motor.
A kocsi teljes súly kb 60-70kg lesz.
Milyen ismeretek szükségesek egy mozgó test stabilitásának vizsgáláshoz?
Egy ilyen robotnak a stabilitására gondoltam mozgás közben.
Sziasztok!
Sajnos ahogy nézem nem túl nagy itt az aktivitás, de hátha.
Az ELTE-n kaptuk ezt a csodálatosan egzakt házit mert miért ne?!
Két ember ül egymás mellett. Becsüljük meg mekkora a gravitációs erő közöttük!
Mekkora elektrosztatikus erő lépne föl közöttük, ha egyikük elektronjainak 1‰-ét átadná a másiknak?
a Hold átmérője kb. negyede a Földének, ugyanakkor a Hold felszínén a nehézségi gyorsulás kb. hatoda a Föld felszínén érvényesnek.
Ezen adatok ismeretében hogyan magyarázható ez meg?
Namármost ezzel csak annyi a probléma hogy pl az elsőnél mennyinek vegyem egy ember tömegét és a köztük lévő távolságot? A másodikra mégcsak ötletem sincs.
Mindennemű segítséget szívesen fogadok. 
Parametrikusan is tudsz számolni, vagy azt mondod hogy az átlag testsúly 80 kg és van köztük 10 cm, pl. Modellnek teljesen jó.
A másodikra pedig a tömegvonzás törvényét alkalmazd
"Egy mosolynál jobb a több"
Az elsőnél arra jutottam hogy mivel a G=6,67*10^-11 elég kicsi szám és az (m^2)/r sem túl nagy így majdnem egyenlő a G-vel, talán ilyen 10^-9 nagyságrendű. Bár nem tudom mennyire elfogadható ez.
A másodiknál egy kicsit bővebben kifejtenéd? Még nem teljesen tiszta hogy hogyan is alkalmazzam azt.
A nehézségi gyorsulás ugyebár G*M/r^2
Az f index a Föld, a h a Hold:
G*Mf / rf^2 = 6*G*Mh/rh^2 = 6*G*Mh/(1/4 * rf)^2 = 96*G*Mh/rf^2
Átrendezve,
Mf / Mh = 96
Vagyis azzal lehet magyarázni, hogy a Föld tömege 96-szorosa a Holdénak.
[ Szerkesztve ]
Jester
Szuper ez nekem is kijött. Köszi.
Ezt valaki? Hf. az unokaöcsémnek persze holnapra...
Egy 80 cm hosszú fonálra erősített testet függőleges síkban forgatunk. A fonalat akkor engedjük el, amikor a test
sebessége függőlegesen felfelé mutat. Elengedés után 1 s múlva a test sebessége 15 m/s, és a sebesség iránya
függőlegesen felfelé mutat.
Mekkora sebességgel hagyja el a test a körpályát?
Mekkora fordulatszámmal kellett a testet mozgatnunk?
"So say we all"
Nyilván az elengedett testre csak a gravitáció hat, innen a kezdősebesség ránézésre is tudható (mivel 1 másodpercről van szó). A fordulatszámhoz pedig csak a körmozgás v=omega*r egyenletét kell ismerni.
Jester
Akkor jól csináltuk, remélem .
"So say we all"
Félve teszem fel ismét a kérdést itt, de hát ezzel a fizikával csak nem jutok dűlőre itt az ELTE-n. 
Ezt kaptuk, és sajnos csak az utolsó pillanatban jutott eszembe hogy itt segítettetek a múltkor, természetesen holnapra kell.
-Vízszintes rezgés csúszási súrlódással. A mozgásegyenlet
megoldása: grafikon, valamint kvalitatív és kvantitatív tárgyalás, energiamegfontolások nélkül.
-Az előző feladatra vonatkozóan határozd meg az egymást követő maximális kitéréseket − a munkatétel segítségével!
-Határozd meg az Ekin és Epot átlagának arányát gravitációs erő esetén! (Elég a körmozgás esetére!) Itt is 50-50 %-ban oszlik meg az összenergia, mint a harm. oszcillátorra?
Ez így egy kicsit durva ide, de gondolom millió leírás van róla, használd a guglit.
Jester
Mindig az az első, csak néha nehéz kitalálni hogy angolul hogy keressem mert magyarul kevés dolog van fent. De az elte fizika házik hazája, a gyakorikérdések most is segített. 
És tudom hogy durva, ha nem az lenne megcsinálnám én mert amúgy a fizika tetszik és érdekel is, csak amit előadáson mond ahhoz vagy nincs köze a házinak, vagy a 6-szor durvább változatot kapjuk.
Írd fel a Newton 2-őt, majd Diff. egyenlet megoldása. Diff. egyenlet megoldása már más kérdés. 
Azt hiszem egy csillapított rezgést mozgásegyenletét kell hogy megkapd, hiszen ha van energiadisszipáció, akkor nem fog a végtelenségig rezegni. Valami exponenciális lecsengést kell hogy kapj grafikonon.
Mondjuk itt fel kell tenni, hogy most a súrlódás hogyan akadályozza a mozgást. Ha a sebességgel arányos a fékező erő, akkor egy másodrendű homogén diff egyenlet megoldását keresed.
Nem tudom mennyit tudtam hozzátenni, de sajnos nincs időm végigszámolni, de az irányelv ez.
PS4
Köszi, a diff. egyenlettel majd kezdek valamit, mert azt is úgy tanultuk hogy úgy oldod meg hogy ránézel és megmondod a megoldást 
Na már keverem a topicokat, múlt pénteken kellett leadni, de azért köszi.
[ Szerkesztve ]
Úgy tűnik, hogy ez akkor egy általános jelenség a TTK-n Magyarországon. Nyugi BME-n is ezt művelik a fizika szakon. Az a baj, hogy Diff. egyenletek megoldása elég későn jelentkezik az egyetem során. Pedig készség szinten nem nehéz szerintem. :/
Viszont szolgálhatok egy levezetéssel, időközben megtaláltam, amiből én tanultam Könyv
Ebben megfogod találni a csillapitott rezgésnél a keresett dolgot.
PS4
Köszönöm a könyvet, tuti sok hasznát fogom venni még. Nálunk itt a Fizika 1-hez semmilyen netes anyag nem érhető el, a tanár előadáson tök érdekes dolgokat mesél, de ezeknek a feladott házikhoz 90%-ban nincs köze.
Nem jó hír viszont hogy a BME-n is ez megy mert még erősen gondolkozom hogy oda megyek az ELTE kémiáról.
[ Szerkesztve ]
Hát vannak gondok az biztos. :/
Mondjuk nem akarok belemenni, de lehet valahol a középiskolás 0 szintű matek oktatás tehet erről, na meg az idióta egyetemi rendszer. Nem jó az tuti. Sokkal durvábban kellene nyomatni a matekot minden szinten.
[ Szerkesztve ]
PS4
Üdv Mindenkinek!
A következő feladattal akadt egy csöppnyi problémám: Egy 1,90 törésmutatójú lencse felületére 1,38 törésmutatójú visszaverődésmentes réteget vittek fel. Ez a réteg az 500 nm és a 600 nm hullámhossznál
egyaránt visszaverődésmentes. Feltéve, hogy az n értéke ugyan-akkora mindkét hullámhosszon, számítsuk
ki a réteg vastagságát.
Gyakorlaton megoldottunk egy ehhez hasonló feladatot, de ott pont az volt a lényeg, hogy egy bizonyos hullámhosszú fényt erősen visszaver a réteg így a d=(lambda)/4*n képlettel könnyedén tudtunk számolni (a fény n=1-ből n=1.33-ba ment).
Tudnátok abban segíteni, hogy miként kellene elindulnom?
Válaszotok előre is köszönöm!
[ Szerkesztve ]
Sziasztok!
Az alábbi linken található szimbólum minek a jele? (nevezőben a bal oldali)
Kép
Maga a képlet "vezeték méretezés feszültségesésre" néven fut
Köszi!
[Physics for dummies]
Sziasztok!
Az alábbi feladatot hogyan kell megoldani? Valaki levezetné nekem szépen?
Egy egyenletesen gyorsuló autó 80m úton növelte a sebességét 10m/s-ról 20m/s-ra.
Mekkora úton érte el előzőleg a 10m/s sebességet, ha nyugalmi helyzetből indult, s gyorsulása végig állandó volt?
Köszi előre is! Ebbe sajnos most beletört a bicskám, bár lehet, hogy csak fáradt vagyok.
a=10/t
s2=v0*t+(a*t^2)/2 (v0=10m/s)
80=15t
t=5,33s
s1=(a*t^2)/2=26,74m
Sziasztok,
Kérdésem még mindig ez lenne. Kíváncsi vagyok a fizika topicosok véleményére is. 
Köszi,
Szép napot.
A rúd jó példa volt, és amit keresel az a hangsebesség az adott közegben.
Jester
Az alapfeltevés hibás. Fénysebességgel nem nagyon mehet tömeggel rendelkező test.
Az egyik végén csak be, másikon meg csak ki cső meg nem nagyon tudom elképzelni. Milyen módon éred el ezt? Valami fizikát kéne mögé tenni, hogy lehessen vele számolni.
[ Szerkesztve ]
Talán valahova leírtam, hogy legyenek tömeg nélküliek a részecskék (vagy hullámok, vagy bármi amivel te el tudnád képzelni az alapfeltevést). Illetve, feltételezés az egész, szóval tegyük fel, hogy az alap feltevés lehetséges. (a cső és a golyós példa csak azért van írva, hogy valakinek könnyebb legyen elképzelni)
Háát, ha nincs tömegük, akkor meg kb elképzelhetetlen. Ez így nagyon kusza, és lehetetlen.
A kérdés inkább az, hogy hova akarsz kilyukadni, mi a cél ?
Egyébként ha részecskékről van szó, akkor van tömeg, tegyük fel, hogy c*0,99 sebességgel mennek, akkor sem fog a másik végén arányos időben kiesni, mert a részecskék egymással "ütköznek", E veszteség lép fel stb... De itt is nagyon sok a kusza dolog. Ha valamilyen hullámot küldesz, akkor talán. De mivel szilárdtestről van szó, itt is lesznek E veszteségek, főleg egy akkora rúdnál, amit írtál. Lehet makroszkopikusan nem is észlelnéd a jelet.
PS4
Na jó. Keresek valami sci-fi topicot akkor.
Annyira nem kell elkeseredni.
Alapvetően pl.: így működik az elektromos vezetés, mint amit felvázoltál, csak éppen nem fénysebességgel. Szóval lenne ennek értelme, csak más paraméterekkel.
[ Szerkesztve ]
PS4
Véleményem szerint:
Az eredeti kérdésed - a másik topikban - ez volt:
"A kérdésem, hogy mi történik, ha fénysebességgel (~300.000 km/s) egy "golyót" nyomunk a cső egyik végébe (és tegyük fel, hogy bele is megy a csőbe). Ekkor ugye, mivel a cső telítve van már golyókkal, így a cső másik végén azonnal ki kell esnie egynek? Mi történik?"
Nem fog azonnal kiesni egy "golyó" a másik végén, mivel minden hatás maximum fénysebességgel terjedhet. Az mindegy, hogy tömeg nélküliek vagy tömeggel rendelkeznek az adott részecskék.
Erre jó példa a Newton inga, ahol olyan érzésed támadhat, hogy az egyik oldalon megjelenő hatás azonnal fellép a másik oldalon, pedig ott is el kell telnie egy bizonyos időnek, hogy átjusson a hatás.
Hozzá kellene még venni, hogy milyen anyagról van szó, tehát milyen sebességgel/energiaveszteséggel terjed benne a hatás. Ha lenne konkrét részecskékre/anyagra vonatkozó példád, a hozzáértőbbek szerintem ki tudnák számolni (bizonyos esetekben egy "golyó" kiesne a másik oldalon, máskor meg nem).
Szerintem a kérdésed fénynyomáshoz hasonlítható. (Erről viszont inkább a szakavatottakat kell megkérdezni).
Ha a gondolataim hibásak, a fizikában jártasabbak majd kijavítanak.
[ Szerkesztve ]
Mondtam már, hogy hangsebesség 
Vsauce videó (angol)
Jester
Nem értem. Miért a hangsebesség? (jó a video, de az angol nyelvet nem értem )
A hang az ugyebár egy nyomáshullám, tulajdonképpen lökdösöd a dolog egyik végét és nézed a másikat. Vagyis pont ugyanaz mint amiről szó van. Ennek a terjedési sebessége pedig definíció szerint a hangsebesség az adott anyagban.
Jester
"A hang az ugyebár egy nyomáshullám, tulajdonképpen lökdösöd a dolog egyik végét és nézed a másikat. Vagyis pont ugyanaz mint amiről szó van."
Eddig OK.
"Ennek a terjedési sebessége pedig definíció szerint a hangsebesség az adott anyagban."
De miért kell egy gondolatkísérletbe belekeverni a hasonlatként felvázolt "akármi" sebességét?
Inkább úgy pontosítanám amit mondtál, hogy: 'a jelenség hasonló a hang által létrehozott hatáshoz'.
Nem én kevertem bele, a linkelt előzményeknél már eleve említésre került.
De a kettő annyira hasonló, hogy ugyanaz. Egy lökés az egy speciális hang (egységugrás).
Jester
Azt hiszem értem. Rugalmas hullámként kell értelmezni a hatást: max. c/√3. Jól értem?
Öhm olyan hogy rugalmas hullám nincs.
A hang terjedési sebessége merev testekben: c=sqrt(E/ró) , ahol E a young modulus, a ró meg a sűrúség. Mondjuk egy általánosabb összefüggés az ez: c=sqrt(k*R*T/M), és akkor ebben az M már magába foglalja a poisson tényezőt is, ami egy rugalmassági tényező+ young modulus.
De amúgy nem feltétlen kell, az ilyen jelenségre ráhúzni a hanghullámot szóval szerintem az e^- -ok áramlása is hasonlít ehhez az elgondoláshoz.
[ Szerkesztve ]
PS4
"Öhm olyan hogy rugalmas hullám nincs."
Pedig ezt Dávid Gyula (ELTE, TTK) egyik előadásában hallottam. Gondolom ő nem beszél össze-vissza.
Lehet valamilyen kontextusban értelmezhető lenne, de így nekem halandzsának tűnik. Nem olyasmiről volt szó, hogy rugalmas közegben keltett hullám ? Mert úgy már lenne értelme ennek a kifejezésnek.
PS4
Mivel én laikus vagyok a témában, feltettem a kérdést Dávid Gyulának az anyagban terjedő hatásról. Ezt írta:
"A relativisztikus rugalmas hullámegyenlet szerint a rugalmas hullámok maximális sebessége c/√D, ahol D a tér dimenziószáma.
Ebben a közegben azonban más jel is terjedhet, pl elektromágneses hullám, arra ez a korlát nem vonatkozik. Tehát ez a sebesség nem a jeltovábbitás maximális sebessége, csak a rugalmas hullámé, más néven a hangé."
Mondjuk még ebből sem tudom, hogy mi a különbség hullám és rugalmas hullám között.
Csak gyorsan utánakerestem, és átfutottam, és annyi a lényeg, amit kérdeztem, hogy valójában rugalmas közegben keltjük a hullámot. Amit írtam összefüggést a terjedési sebességre, az itt ennél a témánál teljesen megállja a helyét, annyi javítással, hogy ugye rugalmas testekről vannak szó. [link]
[ Szerkesztve ]
PS4
Sziasztok! Mivel ez fizika topic, ezért megkérdezem tőletek, hogy nektek mi a véleményetek [link] erről?
A Sixty Symbols és a Univ. of Nottingham új kutatásokat finanszíroz. Friss PhD-k jelentkezését várják fizika és csillagászat területen. Évi kb. 30000 font támogatásra (2 év) és a Sixty Symbols csatornán megjelenésre lehet pályázni egy pár perces video formájában, amelyik CV-t és a tervezett kutatások bemutatását tartalmazza. Pályázni mai naptól aug. 1-ig lehet.
[link]
disclaimer: semmi közöm a szervezethez, csak az infót osztottam meg.
[ Szerkesztve ]
evDirect villanyautós töltőhálózat
Igazából erről csak véleménye lehet az embernek, mert senki se tudja, hogy mit találtak.
Vagy lehet csak anomália az egyenletekben. Majd kiderül.
PS4
Megjelent róla egy phys. rev. cikk, ami open acces azt hiszem, ha lesz időm utánanézek
"Egy mosolynál jobb a több"
Akkor csak a sajtó fújja fel a dolgot és közben semmi extra nincs?!
Sikerült áttanulmányozni azt a cikket? Ha igen, akkor mi derült ki?
Hello!
Van olyan oldal, ahol fizikai kérdésekre szoktak megoldást javasolni?
Ki kéne számolnom, hogy több egymásra ragasztott szivacs mennyire fog összemenni, ha le tudom mérni a jövőben ránehezedő súlyt.
Csak még azt sem tudom, hogy milyen paramétert keressek a szivacsok tulajdonságai között. Ez a Nyomófeszültség, amit kPa-ban adnak meg, ez szükséges hozzá? Meg még a szivacs felülete és a súly felülete is, így hirtelen belegondolva, mert nem mindegy mekkora területre koncentrálódik/oszlik el a súly.
Köszi!
Fuh. Ez koma elég súlyos fizikai probléma.
Itt ugye feszültségről van, nyomófeszültségről. Szerintem (bár zárójelesen teszem hozzá), lehetne használni a hooke-törvényt, mivel rugalmas alakváltozásról van szó. Most tegyünk félre minden feszültségtenzoros dolgot, mert ugye nem mindenhol ugyanakkora lesz az alakváltozás (középen jobban "benyomódik"), és tételezed, hogy egyenletesen oszlik szét. De ebben az esetben is kellene egy anyagra jellemző állandó, a young modulusz, amit szivacsnál fogalmam sincs mennyi lehetne.
De első körben én valahogy ezt határoznám meg, mert az ilyen problémáknál ez az a paraméter amit keresel. És akkor utána lehet finomítani a dolgot feszültségtenzorral stb...
[ Szerkesztve ]
PS4
