Összességében véve én nem kevés időt tanultam már villamosságtant és elektronikát, de ez a fajta megközelítés (fizika?) nekem kínai Kötőél meg faág... ez így hülyeség (nekem). Hurokáram és csomóponti feszültség. Hurokáramokkal számolni csak feszültség-generátoros kapcsolásban lehet, csomóponti feszültségekkel számolni csak áramgenerátoros kapcsolásban lehet. Ha nem lehet átalakítani egyiket a másikból (azaz fesz. gen. esetén nincs sorba kötve vele egy ellenállás, áramgen. esetén nem kapcsolódik hozzá párhuzamosan ellenállás), akkor szuperpozicióval lehet megoldani.

De, ha csak fel kell írni az egyenleteket, akkor kész. A megoldáshoz viszont édes kevés.

Otthon van pár megoldott házim a témával kapcsolatban, ha érdekel, elküldöm.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Érdekelne, ha lehet küld el őket privibe.

Egy haveromat kérdeztem meg aki a Pécsi Tudomány Egyetemen végzett, hogy tudna-e adni hozzá jegyzetet, és ezt a linket adta: [link]

Akkor viszont nem értem, hogy most van.

Ismét problémáim merültek fel. Hátha valaki tud segíteni.

Feladat:

Az első kérdésem: Ahol az adott ellenállás I-vel jelölt áramát kell kiszámolni, ott miért adja utána hozzá a feszültségét is? Mert addig értem, hogy először az áram osztással kiszámolja, de utána a feszültség osztás eredményét miért adja hozzá?

A következő amit nem értek. Az áram eloszlás eredményét értem hogy jön ki, de a feszültségé miért lesz. A jegyzetben ez az áramosztás képlete: U2 = U * R2 / R1 + R2.

De itt másképp számol. Remélem valaki tud segíteni.

szuperpozíció. egyszer kiszámolod a kérdéses mennyiséget úgy, mintha csak áramforrás lenne a hálózatban, és ilyenkor a feszültségforrás(oka)t rövidzárnak veszed. kiszámolod a kérdéses mennyiséget úgy is, mintha csak feszültségforrás lenne a hálózatban, ilyenkor pedig az áramforrás(ok) szakadást jelent(enek). a két kiszámolt mennyiség összege a tényleges.
remélem a megfogalmazásod csak pontatlan volt, nem pedig úgy látod, hogy feszültséget ad áramhoz. ha megnézed, az áramhoz tartozó törtben R-rel lehet egyszerűsíteni és csak egy arány marad, a feszültséghez tartozó tagban viszont marad egy 1/R osztó is, így végeredményben áram mennyiséget jelent. erre a tagra pedig azért van szükség, mert nem csak az áramforrásnak van hatása a hálózatra, avagy a kérdéses ellenállásra, hanem a feszültségforrásnak is. a hatásuk nagysága pedig a fent említett módon, szuperpozícióval számolható.

Hú akkor még azt hiszem kicsit többet kell utánaolvasnom ennek a témának.

Még annyit meg tudnál mondani, hogy az Us után miért R/3R * 1/2R szerepel?

gondold végig, hogy hogyan nézne ki a hálózatod, ha az áramforrás szakadást jelent. rajzold fel, nézd meg, hogy az eredő ellenállások hogyan alakulnának, és magadtól is menni fog szerintem, legalábbis egy rezisztív hálózat egy forrásos analízise középiskolás fizika lapján elvégezhető.
az R/3R egy feszültségosztás lesz a megoldásban, az 1/2R pedig a feszültségosztás eredménye alapján az áram számítása egy adott hálózatrészen.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért a kapcsolás elején levő Is és R tagot átalakíthatod feszültség generátorrá és az ellenállássá. Így szuperpozíciózva előbb-utóbb ki kell jöjjön a megoldás. Először az egyik fesz. gen.-t tekinted szakadásnak és lerajzolva a kapcsolást, kiszámolod a kérdéses ellenálláson eső feszültséget, előjelhelyesen. Ezután a másikat tekinted szakadásnak, lerajzolod, kiszámolod. A két feszültség előjelhelyes összege lesz a ténylegesen azon az ellenálláson eső feszültség. RAJZ

Adatokat ugyan nem írtál, de nem lennék meglepődve, ha a két fesz. gen. ugyanakkora feszültségűre adódna, ezáltal egy szimmetrikus kapcsolást (földszimmetrikus) létrehozva.

[ Szerkesztve ]

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Újabb hf-ben kérem segítségeteket:

Mekkora a fénysebesség felére gyorsított elektron relativisztikus tömege? Mekkora a felgyorsított elektron kinetikus energiája? Hasonlítsa össze az eredményt a nem relativisztikus számítás eredményével! (m0 = 9,1⋅10^-31 kg)

Lövésem sincs a témához, de jól jönne a zh-ba számító pont. Előre is köszönöm!

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Relativisztikus tömeg:
m=m0/ sqrt(1-v**2/c**2)

E(relativisztikus)=m*c**2

E(nem relativisztikus)=1/2* m0*v**2

Hirtelen nem tudom mennyi az m0-ja az elektronnak, de olyan 10**-30 kg körül lehet.
Mivel nő a tömege, ezért a relativisztikus energia nagyobb lesz.

Fgv táblából ellesed az elektron tömegét, v helyére berakod a c/2-t és kiszámoltatod egy számológéppel.

szerk.: én hülye, ott az elektron nyugalmi tömege a feladat végén.

Képletek szépen: [link]
[link]
[link]

[ Szerkesztve ]

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

Elrontottam a 2. képletet. Nem v**2 a vége hanem c**2.
Helyesen:[link]

Egyébként meg mertem volna esküdni, hogy ez középiskolai tananyag...

[ Szerkesztve ]

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

20 éve voltam középiskolás és akkor sem érdekelt, de köszi Viszont a képletek nem jönnek be, azt írja, a domain-em nem jogosult, pedig jó volna látnom.

[ Szerkesztve ]

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Nem tudom mi baja van, most újra bepötyögtem mathurl-re és most egyből a prohardveres baromságot dobja ki amint végeztem a begépeléssel.

Megkerestem neked wikipedian, parancsolj:
[link]
Ez a tömeg. A relativisztikus energia E= m(a fentebb számolt tömeg) * c^2(a fénysebesség négyzete)

A mozgási energia klasszikus képlete pedig: E=1/2 (fél) * m (az elektron nyugalmi tömege, nem pedig a fentebb számolt relativisztikus) * v^2 (az elektron sebességének a négyzete)

Remélem érthetőek a képletek.

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

Így már igen, köszi szépen

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Abszolút és Relatív hiba számítását a neten hol tudom megtanulni (elektrotechnika)?

Az abszolút hiba a mért értékek átlagának és a legnagyobb eltérést mutató értéknek a különbsége.
A relatív hiba az abszolút hiba és a mért értékek átlagának a hányadosa.

Pld.: 3 mérés azt az eredményt mutatja, hogy 4V, 5V és 9V.
Xá = (4+5+9)/3 ((szumma n) / n ) = 6V
Az abszolút hiba ebben az esetben 3V (9-6, de ha 4 helyett 2 voltot mértünk volna egyik értéknek akkor 6-2=4 lenne az abszolút hiba).

A relatív hiba pedig az abszolút hiba és az átlag hányadosa (néha százalékban megadva):
3/6=0,5 vagy 50%

Tehát az érték: 6V +-3V vagy 6V +-50%

Remélem érthető.

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

Igen az...
Nekem valami ilyesmi számításokat kellene begyakarolnom,mert irunk belole kedden.
Az irt szoveg szlovak

http://imageshack.us/g/804/fotografia0227.jpg/

Csak a jelölés más.

Xa az átlag érték. Xa= (szumma Xn) /n
ΔX az abszolút hiba.
δX a relatív hiba.

Csak rá kell jönni, hogy mivel mit jelöl és akkor nyert ügyed van.
Ahogy látom Xn, Xs, Xm-nek jelölte az X1 X2 X3 ... -ot, k-val a ΔX ellentetjét (felesleges jelölés amennyiben abszolút értéket használsz).

Ez nem egy nehéz téma.

Az előző példám akkor jelöléshelyesen:
X1= 4V
X2= 5V
X3= 9V
Xá (mint átlag) = Σn / n = 6V
ΔX= 3V
δX= ΔX / Xá (*100) = 0,5 (=50%)

[ Szerkesztve ]

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

Köszönöm szépen a válaszaid
Most olvasok a témával kapcsolatban egy anyagot aztan neki allok a pl.dáknak és a kapott válasszal már menni kéne.

Sziasztok! Tudnátok segíteni az alábbi feladat megoldásában?
[link]

YNWA

Sziasztok!

Valaki tudja miképpen lehet felrajzolni egy áramkör (hálózat) gráfját?
A feladat az adott áramkör gráfjának felrajzolása, mellérajzoltam, hogy szerintem hogy nézne ki. Ez így jó ? (a pirossal jelölt a három csomópont).

Kép:
http://noob.hu/2011/11/30/graf.PNG

[ Szerkesztve ]

Érdekes feladat. Biztos valami triviálisat nem veszek észre, de ha egyszer merőleges a fénynyaláb az oldalra, a sórétegek pedig vízszintesek (azaz a nyalábbal párhuzamosak) akkor miért is lenne bármilyen elhajlás?

Jester

Nem kifejezetten fizika, de mint mindenhez, ehhez is köze van, más házis topicot meg nem igazán találtam. Méréstechnika.

A következő feladat csúnyán megszívatott vizsgán. Egyedül az utolsó kérdést tudtam megfejteni a könyv által. Esetleg valaki tudja a másik kettőt? Lehetőleg a jövő hét közepéig kellene a megfejtés.

Egy oszcilloszkóp képernyőjén az alábbi ÁBRA látható. A bemenet kapcsolója DC, a bemeneti osztó 50 mV/div, az időalap generátor 0.2 ms/div állásban van. A jelet három különböző elven működő műszerrel is mérjük váltakozó feszültségmérő üzemmódban.

1. Mit mér és mit mutat a 2Ü átlagérték egyenirányítós Deprez műszerrel rendelkező elektronikus műszer?

2. Mit mér és mit mutat a csúcsértékmérő egyenirányítóval rendelkező elektronikus műszer?

3. Mit mér és mit mutat egy true RMS rendszerű digitális mérőműszer? Umutat=Umér=Ueff=Ucs/gyök3=150mV/gyök3

Már az is segítene, hogy melyik mit mér és mit mutat, abból már rájövök, hogy kell kiszámolni. Előre is köszi!

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Szerintem az 1. eset az abszolútérték integrálját átlagolja, vagyis Ucs/2=75mV lesz. A 2. eset értelemszerűen magát a csúcsértéket adja vissza.

Jester

Ami biztos, hogy a sima (egyutas) egyenirányítós Deprez abszolút középértéket érzékel és annak 1,11-szeresét mutatja. Ebből kiindulva, a kétütemű egyenirányító "felcsapja" a negatív periódust, annak abszolút értéke valóban 75mV. Ez az, amit mér, kérdés, mit mutat.

Köszönöm, megpróbálok tovább okoskodni.

Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Cube Nature EXC | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

Sziasztok

Fizikai labor oramon kell keszitenem a méréshez számitasokat.
A feladatban a kov:

A derivalas utan szamitsuk ki :

Dg/Dl

Dg/DT

valaki letudná derivalni nekem

Rugó direkciós állandójának meghatározása?
A mérés címe az volt:
tehetetlenségi nyomatéka a szilárd módszer torziós rezgések /ezt átfordítottam magyarra/
http://kf.elf.stuba.sk/~cerven/SimulacieAdresar/ZDROJOVE%20TEXTY/mpment_zotrvacnosti/moment_Scene%201.swf

Ismert az erő és az idő /elforgatott kar Pi.ként /Pi,2Pi egészen 4Pi .ig lett vizsgalva/ elvan forgat és hogy mennyi idő alatt tér vissza a kiinduló helyzetéhez/.

up

Sziasztok.
Egyetemi fizikához kellene tudnom, hogy mit takar a mechanikai karácsonyfa nevű kísérlet.
Tudja valaki esetleg, miről szól, hogy történik?

Mit jelent a sebesség, út stb. felé írt pont, ill. két pont? Ahogy néztem a két pont az egy pontnak a négyzetét jelöli. Tovább van vezetve a könyvben az egyenlet, ott még valami d is említ, valamint dt-vel kell osztani.

Tudom, kicsit nyers a kérdés, de máshogy nem tudom körbe írni.

Deriválást, vagyis durván az időegység alatti változást az adott pillanatban (ami a görbe meredeksége is):
s-pont = v = az időegység alatti elmozdulás, vagyis a pillanatnyi sebesség
s-kétpont = v-pont = a =az időegység alatti sebességváltozás, vagyis a pillanatnyi gyorsulás

Jester

Köszi! Az integrálást, sem pedig a deriválást nem tanultam még. Nyáron tervezem megtanulni a 9.-es osztályos anyagtól a leckéket. Ahogy látom ez a Holics László-féle könyv kicsit máshogy írja le a dolgokat.

[link] Ezeket az összefüggéseket le tudnád nekem részletesebben vezetni? Az elsőt kivéve hiányzik mindig egy láncszem, így nem értem, hogyan jött ki a végeredmény.

Az utolsó eredmény nem fért ki teljesen: v±√v^2-2as a számláló.

Ezek elvileg egyenletesen gyorsuló mozgásra vonatkoznak, tehát a kiindulás alap ez:
vpill = v0 + a*t
Az átlagsebesség vátlag = (v0 + v)/2 vagyis az előző képletből vátlag = (v0 + (v0 + a * t)) / 2 = v0 + at/2
Tudjuk továbbá, hogy s = vátlag * t, az előzőt ide behelyettesítve s = (v0 + at/2) * t = v0*t + a*t^2/2

A többi képlet ezek átrendezgetéséből adódik, illetve a másodfokú egyenlet megoldóképletéből.

Jester

Holnap átnézem majd, köszi!

Sziasztok!

Épp egy USB-s telefontöltő hatékonyságát próbálom kiszámítani, de problémába ütköztem.

Magán a töltőn ez szerepel:
Input: 100-240V 50-60Hz 180mA
Output: 5.0V 850mA

A kérdéses bemenet egy átlagos EU szabványos konnektor (230V). Illetve úgy tudom, hogy a váltakozó áram esetében a teljesítmény kiszámításához kell az ún. power factor (magyar megfelelőjét nem találtam). Rendelkezik egy Energy Star-os minősítéssel is, miszerint a hatékonysága legalább 70%-os kell(ene), hogy legyen.

Előre is köszönöm a segítséget!

Ebből nem nagyon fogod kiszámolni. Ráadásul a hatékonyság nem is állandó, többek között a terheléstől is függ.

A power factor amúgy magyarul teljesítménytényező vagy "koszinusz fí"

Jester

Tudnátok mondani EBOOKOT ami felkészítene fizikábol ugyanis elbuktam a FIZIKA I ?(letölthető)
Kozepsuliban nem tanultunk fizikat (felevig volt de az szinte a nulla). De a kov. szemeszterben muszaly lessz megcsinalnom
Ezeket vettuk nagyjábol:

Kinematika
Dynamika
Termodynamika
Hullamok
Hotan,hoatadas
Kinematika gázok

Újabb közönségi segítséget kérnék.
I.Adott egy fékút számolással kapcsolatos feladat.
v=v0+a*t, v=0 mert a kocsi meg fog állni.
Kifejezve a t-t: t=-v0/a
s=(v+v0)/2*t=(-1/2*a)*v0^2

Ez a végeredmény milyen behelyettesítéssel/átalakítással jött ki?

II.A másik, amiben nem jutottam dűlőre a régebbi feladatom

v0=v-a*t=s/t-1/2*a*t= 2s/t-v0= sqrt(v^2-2*a*s)
A 2s/t-v0 -t hogyan tudom megkapni? Akárhogy helyettesítettem be, sehogy sem jutottam előbbre.

Nelson-Hudson: Bevezetés a modern fizikába.

Valószínűleg létezik ebook változata is, de szkenneltet is láttam már egyes helyeken.

[ Szerkesztve ]

Skynet is real. It's called Google.

I. leírtad miből jön ki, bár a zárójelezés rossz.
s=(v+v0)/2*t és v=0 valamint t=-v0/a. Tehát
(0+v0)/2 * -v0/a = -v0^2 / 2a = -1/(2*a) * v0^2

II. Azt sehogy, mert a helyes képlet végén v van nem v0: v0=2s/t-v
Ez pedig abból jön ki, hogy vátlag=s/t=(v+v0)/2

Jester

Ohh, igaz. A v0 helyett tényleg v van. Elnéztem, mert alatta volt ugyanaz a levezetés, csak v-vel.

kipattant a fejemből a következő:
adott egy 100m magas oszlop. mikor lesz nagyobb a becsapódás sebessége, ha:
-leugrunk a tetejéről
-vagy ha eldől az oszlop tökéletesen a tövénél elvágva és végig a tetején maradunk.
gondolom akkor, ha leugrunk. de mennyivel? valaki tudna segíteni?

ja és a dőlés elején a lendület a lehető legkisebb. szóval nem lökjük meg erősen, stb.

[ Szerkesztve ]

Hirtelenjében azt mondanám, hogy a légellenállástól eltekintve ugyanakkora lesz a sebesség, mivel a potenciális energia alakul mozgási energiává. Viszont azt is feltételeztem, hogy csak az oszlop hosszirányában hat erő a két test között, az elmozdulás viszont erre merőleges ezért nem végez munkát.

Pontosabb levezetéshez ki lehetne számolni a tehetetlenségi nyomatékot és ugyancsak az energiamegmaradásból a szögsebességet majd innen a kerületi sebességet.

Jester

Nincs is jobb mint lefekvés előtt egy kis fizika

1) leugrás
Potenciális energia = m_ember * g * h
Mozgási energia = 1/2 * m_ember * v^2
v=gyök(2*g*h)

2) dőlés
Az oszlop tehetetlenségi nyomatéka 1/3*m_rúd*h^2, az embert pedig pontként modellezve m_ember*h^2.
Forgási energia 1/2*theta*omega^2=1/2*theta*omega^2=1/2*theta*v^2/h^2
Potenciális energia (m_ember + 1/2*m_rúd)*g*h
(m_ember + 1/2*m_rúd)*g*h = 1/2*(1/3*m_rúd + m_ember)*v^2
Hümm, érdekes, úgy látszik benne maradnak a tömegek valamelyest.
Helyettesítsük úgy, hogy m_rúd = k * m_ember
(m_ember + 1/2*k*m_ember)*g*h = 1/2*(1/3*k*m_ember + m_ember)*v^2
(1+k/2)*g*h = 1/2*(1+k/3)*v^2
3*(2+k)*g*h = (3+k)*v^2
v=gyök(3*(2+k)/(3+k)*g*h)

Ha a rúdnak nincs tömege, vagyis k=0 akkor ez éppen a másik esettel egyezik (ami azért megnyugtató). Ha a rúd tömege végtelen (vagyis az emberé elhanyagolható hozzá képest) akkor viszont v=gyök(3*g*h). Véges tömegű rúdnál a sebesség a kettő között lesz.

Szóval úgy néz ki, az előző hozzászólásomban tévedtem. Jobban járunk ha leugrunk az oszlopról

Jester

És mi van, ha a rúd megcsúszik?

kösz a választ!