De a foton soha sincs nyugalomban, ergo a tömege több mint nulla. Jól mondom?

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

> energia pedig a tömeggel ekvivalens

foton energiája = h_vonás (redukált plank állandó) * omega, ez megfeleltethető tömegnek, és vannak folyamatok, amikben át is alakul tömeggel rendelkező részecskévé

Szerintem ez nem jelenti azt, hogy a fotonnak tömege lenne. Amikor átalakul, akkor már tömeg jelenik meg egyéb részecskék fornájában, de amíg nem alakult át, addig csak a h_vonás * omega van jelen

Impulzusa hasonlóképpen = h_vonás * k, nem a tömegből számítjuk az impulzusát

Biztosan van impulzusa, annak ellenére, hogy tömeget nem tulajdonítunk neki, mert a Compton-szórási kísérlet ezt mutatja (a kilépő elektron impulzusa a fonton impulzusából fakad, a foton impulzusa csökken, ez úgy jelenik meg, hogy más színű fényt fogunk látni, eltolódik a kisebb frekvencia, vagyis a nagyobb hullámhossz felé, mondjuk ha zöld lézert használsz, eltolódik a vörös felé)

De az már nem nyugalmi tömeg. A nyugalmi tömeg az, ami egy részecske saját tulajdonságának tekinthető. A mozgásból adódó hozzárendelt tömeg az pedig azt "szimbolizálja", hogy nehezebbé válik tovább gyorsítani, nagyobb impulzusátadás szükséges.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Sziasztok!

Nem annyira konkrét fizika, viszont Transzformátorokról, Szinkrongépekről és Aszinkrongépekről szóló könyv vagy jegyzet létezik esetleg ami jó is?
Ami nekünk van anyagunk olyan ultra rossz, hogy abból ha valaki meg tud tanulni akár egy mondatot, az annyira bigbrain, hogy tanulnia se kell.

pl. [link] , [link]
Keresőben használd a "bme kulcsszó jegyzet" kifejezést (pl. bme transzformátor jegyzet).

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Szuper, köszönöm.
Meglesem őket.

Sziasztok

Van valami tipp arra, hogy a következő feladatnak mi lehet a trükkje? Egyszerűen nem tudom megoldani...:

"Egy 10 fokos lejtőre épült épület ablakából, 10 m magasból eldobunk
egy követ 25 m/s kezdősebességgel, a vízszintessel (felfele) 25 fokos
szöget bezáróan. A kő az épület aljától mekkora távolságban esik rá a
lejtőre? Mekkora és milyen irányú lesz a sebessége a földet éréskor?"

Amíg az ablakkal egyvonalban mozog a kő addig megvagyok, de a lejtőt sehogyan sem tudom kiszámolni.

My SHAMAN is so overpowerd, I once cast a frostshock in Summerspring, now its called Winterspring.

Üdv!

Első kérdésre, lehet, hogy nem jó:

Szerintem:

[ Szerkesztve ]

Itt volt egy ilyen:
https://forum.portfolio.hu/topics/tudomany-es-csillagaszat/26210

"Szóval ha valami 1 bar alatt van és beteszem nulla bar-ba, akkor az az 1 baros dolog elvileg szétrobban.
Lehet-e tehát a komplett 1 baron "működő" Föld a zéró baros űrben? "

Mit gondoltok erről?

A Földön a talajhoz közel van 1 bar nyomás. Ahogy kifelé haladunk (a világűr felé), fokozatosan ritkul a levegő (és a nyomás). Szóval a bolygónak csak egy kis része "üzemel" 1 baron és folytonos az átmenet az űr vákuumjába.
Mellesleg csak akkor robban szét, ha a burkolat nem bírja a terhelést.
Kicsit visszaolvastam a linkeden. Az elektron pályája és a nyomás kapcsolatának elemzése.
A kérdezővel alaposan el kellene beszélgetni, az elemi fizika tudástól kezdődően.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Ezt innen hoztam, vélemény?

Wikipéda szerint
:https://hu.wikipedia.org/wiki/Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

"A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje"

Miért az?
Ha valamit nem tudok tovább bontani, akkor meg tudom fogni, az már nem kémiai, hanem fizikai, nem?

Ja, nem igaz, tényleg, az atomot tudom tovább bontani.
Elnézést, téves.

Kevés lehetek talán ehhez...
Ehhez is.

Ha kissé mélyebbre megyünk a magyarázatban, akkor a kémia tudománya lényegében a külső atomi elektronok tudományát jelenti. Persze ez nem nyilvánvaló kémcsövek összeöntésekor.
Szóval a kémia valóban nem foglalkozik az atomnál kisebb dolgokkal (a legkülső elektronokkal igen), az ottani folyamatokkal, hanem az atom "szélével/külsejével". Méretileg az atom mérete környékén vizsgálódik.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Sziasztok!
Néhány fém fajlagos ellenállását és hőfoktényezőjét szeretném tudni. Azt hittem, ezt pillanatok alatt megtalálom a neten, de ahány táblázat annyiféle érték , mintha a pontos értékek titkosak lennének vagy mi. Különösen a hőfoktényező tekintetében teljesen más adatok szerepelnek. Tehát tud valaki egy linkkel vagy hasonlóval segíteni, ahol viszonylag pontos és megbízható adatokat találhatok?

A kiindulási és végső hőmérsékletek azonosak voltak?

Tiszteletem a Hölgyeknek és az Uraknak!

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy fogyasztásmérővel megmérem egy TV teljesítményét, ami pl. 40W az miért evidens, hogy óránként fogyaszt annyit? P=U*I Így tanultam. A feszültség mondjuk 230V és amennyi áram átfolyik rajta abból kiszámítható a teljesítménye. A képletből nekem hiányzik az idő. Hogy jön ide az 1 óra vagy bármilyen időegység? Nem pillanatnyi a teljesítmény amit mérek?

Attól függ milyen fogyasztásmérőd van. De igen, ha pillanatnyi teljesítmény a 40W akkor az 1 óra alatt lesz 1 kWh (ami energia).

Jester

az idő ott jön be, amikor a teljesítmény mellé teszed. tehát pl. egy 40 w teljesítményű eszköznek értelemszerűen 40 wh az energiafogyasztása (h=hour, óra).

Nyilván 40 nem 1

Jester

Az időegységre vetített részt az áram tartalmazza, abból jön 1/s. A mérőeszközök általában valamilyen időátlagolt teljesítményt mutatnak, nem a pillanatnyit (olyan gyorsan változna, hogy le se tudnád olvasni).

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Sziasztok,

A Lorentz-erővel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mágneses mezőben elektromos töltésre erő hat. A jobb-balkéz szabály és az ábrák is merőleges állapotokat mutatnak. Csak akkor hat a töltésre erő ha merőlegesen mozog a töltés a mágneses mezőre? Ha párhuzamos a töltés mozgásának az iránya a mágneses mező irányára akkor nem hat. De ha nem merőleges a töltés mozgása hanem valamekkora szöget zár be a mezővel akkor is hat ez az erő? Vagy akkor mi történik? A töltés halad tovább az eredeti útvonalán? És a töltés elmozdulása mindig merőleges a mozgás irányára és a mező irányára is?

Szög esetén a a mozgást két komponensre kell bontanod (párhuzamos és merőleges) és ennek megfelelően kezelni.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Köszönöm.

A vektorra bontás azt mutatja meg hogy a merőleges sebességhez képest mennyivel lesz kisebb a töltés sebessége, ami ugyan befolyásolja a Lorentz-erő nagyságát, de ha ennek az erőnek csak a merőlegesség a feltétele akkor lényegtelen. A kérdésem arra irányult hogy a valóságban kell-e a merőleges feltétel a a Lorentz-erőhöz vagy sem. https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-10-evfolyam/elektromagnesesseg/a-lorentz-ero-es-a-magneses-mezo-indukcio-vektora Például ebben a példában ha a mágnest nem merőlegesen helyezzük a Tv oldala mellé akkor is lesz-e függőleges eltolódás képben.

nincs mit, de a kérdésedre igazából lev258 adta meg a pontos választ.

Neked szerettem volna megköszönni. Nem tudom miért ment félre a válasz. Köszönöm.

Igaz

Szög esetén a merőleges komponensű mozgást befolyásolja a Lorentz-erő pl. spirálissá válik a pálya.
Valójában nem a merőlegesség a lényeg, hanem a vektoriális szorzás v és B között. Ennek van maximuma merőlegesség esetén. Úgy is felfogható, hogy a merőleges komponensre hat csak a mágneses tér.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Köszi értelek hogy mit akarsz mondani és a számításokhoz a bontás jó is, de én a valóságban szeretném tudni hogy a szögben érkező töltés okoz-e erőhatást. Sajnos én már kidobtam a régi elektroncsöves Tv-m ezért nem tudom kipróbálni a mágnessel. És más ilyen eszközöm sincs. Ha esetleg még valakinek van leellenőrizné? Ha szemben állunk a Tv-vel és az oldalához teszünk egy mágnest mondjuk az Északi pólusát akkor a Déli pólust felénk vagy tőlünk elmozdítva elmozdul-e a kép függőlegesen. Ha a Déli pólust függőlegesen mozdítjuk akkor merőleges marad az elektron iránya a mágneses mező irányára tehát az a kísérlet szempontjából most nem jó.

A mágnes erővonalai görbék, csak a pólus közvetlen közelében tekinthető valamennyire homogénnek. Épp ezért nem egyszerű megakadályozni, hogy belógó tér legyen, valamint a TV-ben az elektronok sugarasan kifelé haladnak (ferdén). Tehát mindig lesz erőhatás, csak a mértéke változó. A baj a kísérlettel az, hogy a véletlenül okozott túl erős tér akár maradandó torzulást is előidézhet, így nem fogja ezt kipróbálni senki a kedvedért.
Egyébként igen, tudod torzítani a katódsugárcsöves TV képét egy mágnessel. Találsz róla videókat a youtube-on is.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Sziasztok!

A 4 erőhatásból az elektromágneses töltött részecskékre hat (elektron,proton). A töltött részecskéknek tömegük van, spontán nem lehet fénysebességük, csak nagy energia befektetéssel. Elektromágneses mezőt a töltött részecskék mozgása hozza létre, nem mozgó töltött részecske csak elektromos mezőt hoz létre. Ha gerjesztés után az elektron visszaugrik és fotont bocsájt ki, akkor ennek a semleges töltésű részecskének hogyan lehet elektromágneses mezeje? Hogyan közvetítheti az EM hullámot? Hogyan viselkedhetne elektromágneses hullámként? Hogy lehet az EM sugárzások elemi részecskéje? Nincs töltése. Wiki: "A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős." Az elektromágneses hullám fénysebességgel terjed nagy távolságra (akár keresztül a világegyetemen) és azonnal!!??? Más ehhez hasonló tulajdonsága a fotonnak, neutrínónak van. Azért írtam a nagy távolságot az előzőekben, mert pl. a müon is közel fénysebességgel mozog, pedig a tömege az elektronnál 200-szor nagyobb de rendkívül rövid a létezési ideje, ezért nincs ideje lelassulni a nagy energiájú kozmikus sugárzási keletkezése után, elbomlik. Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot, de akkor is marad a kérdésem, egy töltés nélküli részecske hogyan vehet részt az EM jelenségekben, hogyan közvetítheti az EM hullámot? Ha veszünk egy vezetőt egy áramkört, abban töltéssel rendelkező részecskék vannak (elektron,proton) és az elektron mozogni tud a feszültség hatására. Ha nincs feszültség az elektronok nem mozognak, akkor is lehet érzékelni elektromos mezőt akkor is van a töltött részecskék körül elektromos mező? Úgy gondolom igen, a protonokat és az elektronokat kötik össze elektromos erővonalak a mezőben. Azt nem tudom, hogy ezt kívülről lehet-e mérni, vagy az azonos de ellentétes töltések miatti semlegesség miatt nem. Ha áram alá helyezzük a vezetőt, az elektronok mozogni kezdenek és a mozgó töltés mágneses mezőt hoz létre, és így lesz egy EM mezőnk. Ebből a mezőből EM hullám is távozik, vagy ahhoz kell valami más is? A vezető körül csak egy egy elektromos és mágneses mező lesz (ami egy EM mező lesz) ami bizonyos távolságra hat (mint egy mágnes rúd körül) vagy távozik EM hullám is? Ha a hullámhossz az energiától függ (nagy energiájú kölcsönhatás pl. gamma sugarakat hoz létre, amit mi rövid hullámhosszú sugárzásként detektálunk) akkor egy rövidebb hullámhosszú (nagy energiájú) sugárzás fotonja hogyan maradhat nulla tömegű? És ha már van tömege hogyan mozoghatna spontán fénysebességgel? Vagy hova tűnik az energia és vele együtt a tömeg ha marad nulla tömegű?

Hű itt jó sok minden van. Nem lettem fizikus így csak mint lelkes amatőr írom az alábbiakat. Ha valami nem stimmel majd valaki remélhetőleg kijavít.

A foton maga az EM hullám. Neki nem kell töltése legyen, sőt, ha lenne akkor elvinné a töltést valahonnan valahová és a megfigyelésekkel ez nem egyezik.

Ami fénysebességgel megy annak megáll az idő illetve nulla méretűre zsugorodik az univerzum így egyszerre van mindenütt. Ez azért kicsit furcsa mert ha mindenütt van akkor mégis mitől nincs mindenütt

Igen, a töltött de nem mozgó részecskék körül statikus elektromos mező van.

EM hullám a gyorsuló töltésektől lesz, az egyenletes áramlástól nem.

Az E=m*c^2 nem a teljes képlet, az fotonra pont nem jó. Ebben az m az a nyugalmi tömeg és álló részecskére igaz. Az általános képlet E^2=m^2*c^4+p^2*c^2 ahol p a momentum (lendület). Fotonra p=h*f/c. Behelyettesítva adódik a jól ismert E=h*f. Néha szokás a kicsit félrevezető "relativisztikus tömeget" bevezetni, mintha mozgó dolgok tömege nőne, de ez csak látszat és az előző egyenletből adódik ha a relativisztikus lendületet behelyettesítjük.

Jester

Azt mondod hogy egyenletes töltés áramlástól nem lesz EM hullám. Elméletileg ha egy nagyon hosszú egyenes vezetőben folyik áram akkor hogyan néz ki körülötte az elektromágneses mező? Elvileg a töltött részecske mozgásának az irányára merőleges mind az elektromos mind a mágneses tér (Lozentz-erő?)? Tehát Olyan mint az EM hullám csak nem fénysebességgel halad? Egyenes vezetőben a mágneses mező erővonalai koncentrikus körök a vezető körül. Ha a jobbkezünk hüvelykujja a technikai áramirány felé mutat, a vezetéket körülölelő többi ujj mutatja a mágneses mező irányát. Az elektromos mező hogyan néz ki? Ha bárki más is tudja megköszönném.

Az nem hullám hanem állandó mágneses mező. Elektromos mező pedig nincs ha feltételezzük, hogy a vezető összességében semleges.

Jester

Hasonlo kerdesem lenne nekem is, de a mereseknel elakadtam.

Lattam egy interjut egy hires pingpongozoval, aki azt nyilatkozta, hogy idonkent mar 200 km/h sebesseggel szaguld a pingpong labda, a nemzetkozi szovetseg ezert megprobalja lassitani a jatekot.

Megneztem tucatnyi videot vilagbajnokok meccseirol, de a video alapjan stopperrel sehol se mertem 0,4sec-nel rovidebb idot, ami legfeljebb 5 m/sec, azaz 18 km/h.

Elszamoltam volna, es az 180 km/h lenne?

200-al még a teniszlabda is csak nagyritkán megy, szerintem az erős túlzás volt. Google szerint a világrekord 116km/h

És persze az is valószínűleg a csúcssebesség volt.

[ Szerkesztve ]

Jester

Engem a szamitas erdekelne, mert nagyon regen csinaltam ilyet, es a pingpongozasnal a labda utjat eleg bonyolult merni, vagy kiszamitani.

Amugy nem csucssebesseg, kamu, magasra feladott labdat ugy fel meterrol az asztalra vagta, es nincs rola informacio, hogyan es mit mertek.

Sziasztok. Azon gondolkodtam. Létezhet-e az,hogy az Intergalaktikus térben ahol abszolút semmi tömeg semmi sötét anyag nincs ,semmiféle gravitációs vonzás ,mint például egy naprendszerben vagy csillagközi térben ahol a csillag és a galaxismag tömegvonzása érvényes. Tehát létezhet-e ,hogy abszolúte nem tellik az idő. Vagy épp ellenkezőleg. Extrém gyorsan. (pl feketelyuk lassabban tellik vs föld ahol szintén lassaban mint a világűr ,de nem úgy ,mint a feketelyuk közelében) Tehát ,ha kiszabadulnánk a galaxis tömegvonzásából.Mi várhat ránk az intergalaktikus térben!? Ugye ez a rész áll legközelebb a tökéletes vákumhoz, itt a legritkább az anyag sűrűsége. Az anyag pedig hatással van a téridőre tömege révén

[ Szerkesztve ]

Valójában arra is gondoltam ez az Intergalaktikus tér. Ez a majdnem teljes Vákuum tágíthatja az Univerzumot. Mert Elég érdekes ahol anyag van ott sötét energia és az idő is másképp tellik mint ebben a térben. Tehát az Ősrobbanás lehetett egy Vákum miatt!?

[ Szerkesztve ]

Vákummal működő űrhajóról mi a véleményetek!? Lehetséges Vákummal annyi energiát generálni ,hogy Hatalmas legyen a gyorsulás? Tehát az űrhajó térfogatás speciális módszerrel megnövelni Lecsökkenjen benne a nyomás és vákum keletkezzen?

Vannak különféle modellek a fizikáról, a mai modern fizikát elméleti fizikának nevezik . Egy fizikai elmélet egyenletekkel van megalapozva, ahol ezek az egyenletek általánosságban érvényesek a teljes modellre .

Tehát nem lehet össze-visszaság az abszolút vákuum okán !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Nem értek az egyenletekhez. Csak szimplán gondolkodtam rajta. Miért Tellik lassabban az idő ott ahol egyre nagyobb a Tömeg. Na és az Intergalaktikus tér rejtelmein.

A hétköznapi fizika szerint úgy veheted, hogy a fénysebessége végtelen nagy . Egy-pár fizikus kiötlött fénysebesség mérő eszközöket-műszereket . Tehát még sem veheted úgy, hogy a fénysebessége végtelen, de annyira nagy, hogy csak a tudósokat érinti a fénysebesség véges nagy értéke .

Ekkor olyan elméleteken kezdtek agyalni, ami összeegyeztethető a fénysebesség véges voltával . Egyik ilyen az Einstein relativitás elméletek, de vannak más alternatív elméletek is .

Ezek arra lyukadnak ki, hogy ha a fénysebesség véges, akkor az idő nem egyforma mindenütt .

Ettől aztán nagyon büszkék magukra, és nyújtsák a markukat a fizetésért .

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Illetve pontosabban nem csak hogy véges, de minden nézőpontból ugyanakkora.

Jester

Igen, így van .
Kérdés nincs ?

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

Sziasztok,

Van egy 7literes palack amit ha 300bar nyomásra fújok akkor abba hány liter levegő lesz benne? Szimplán 7x300 azaz 2100 liter? Sima sűrített levegőről van szó.
Azt kellene kiszámolnom hogy egy 7 literes palackból amiben 300bar nyomás van felfújok egy másik palackot ami 0.8literes és 100bar-ról 200bar-ra fújom fel akkor a nagyobb palackba mekkora nyomás marad?

Köszönöm!

iPhone 13 Pro Max

Számold át a levegő adatait kilogrammra, és akkor nem tévedhetsz !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !

De a súly is egyenesen arányos a levegő mennyiségével mint ha a literrel is számolnám, nem teljesen így van?
20 °C-on 1,2045 a levegő súlya, tehát a 7literes palackot ha megtöltöm 300bar nyomású levegővel akkor abban 2100liter levegő lesz ami 2,52945kg. De egyszerűbb literrel számolni a kivett mennyiséget mint súllyal nem?
Ha literrel számolom akkor a következő adat jön ki.
7L-es palackban van 300 bar nyomás akkor az azt jelentené az én számításaim szerint hogy 2100 liter levegő van benne. Ebből akarok felfújni egy 0.8 literes palackot amiben 100 bar nyomás van, a nyomást 200 bar-ra szeretném felvinni. Ehhez 80l levegő kell.
Ergo 2100-80l az annyi mint 2020l. Ezt elosztom a palack térfogatával és akkor megkapom hogy a palackban 288bar nyomás marad.
Persze csak akkor ha a számításaim helyesek.

iPhone 13 Pro Max

No de te 3 db paramétert emlegetsz: térfogat, hőmérséklet, nyomás ; feltételezzük, hogy a levegő összetétele állandó . A levegő menyiségét a levegő atomjainak darab száma adja meg, amit vagy mol-ban vagy kilogrammban rögzíthetsz .

Nem fogom neked szóról szóra kielemezni a hozzászólásodat - mert például programozgatok helyette - , de gondold újra a fentiek szerint !

A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !