azt sejtettem, hogy coulomb dolgai jönnek itt elő.
Coulomb törvénye hasonló, mint a gravitációs törvény...szerintem az előbbi logikai magyarázás útján kellene megpróbálni belevinni a képletbe a dolgokat, nem hiszem, hogy túl nehéz..

''mekkorának kell lennie egy pozitív töltésnek a négyzet középpontjában, hogy az erők kiegyenlítség egymást'' - nekem ebből az jött le, hogy a töltések nyugalomban vannak, tehát az eredő erő nulla...Newton harmadik törvénye (hatás-ellenhatás). Szerintem ezt egyszerűen szóban el lehet magyarázni.

[Szerkesztve]

Igen, jól tudod!
Plazmaállapot magas -nagyon magas- hőfokon jön létre, míg a BEC az abszolút nulla foknál (illetve már néhány tized fokkal felette is, mivel abszolút nullát, ha jól tudom még nem sikerült előállítáni)!

Az abszolút nulla fokot nem lehet elérni, ha jól tudom. Merthogy elvileg ehhez kéne egy annál hidegebb valami, ami lehűti a kívánt dolgot abszolút nulla fokra.

Igen, ahogy mondod. Mert ugye, ha 2 dolog termikus kölcsönhatásba lép egymással, akkor sose lesz ugyanannyi a hőmérsékletük, csak egyre közlebb lesznek egymáshoz. Na, ezt nagyon egzaktul sikerült megfogalmaznom

Felírod az egyik negatív töltésre az erők egyensúlyát:
F(a három negatív töltés taszító erejének összege)=F(a pozitív töltés vonzó ereje)


F1 és F3 F2-re merőleges komponensei ejtik egymást, így F4=F2+F3*cos45°+F1*cos45°

Nem teljesen értem. Elamagyaráznád mégegyszer. Vegyük a pontokat Q-nak és a középpontban lévő pontnyi töltést pedig q-nak. Nem értem, hol van az F3? Bocs, csak ma ilyen dinnye vagyok.

Én sem tudok szakszerűen fogalmazni (ahhoz már túl régen foglalkoztam ilyenekkel), csak logikai úton próbálok következtetéseket levonni.

Érdesek a dolog ez a ''legalacsonyabb'' és ''legmagasabb'' hőmérséklet..a fizika mai állása szerint előbbi ugyebár a nulla Kelvin, utóbbi elvileg akármilyen magas lehet, nincsen felső határ.

Én arra vagyok kíváncsi, hogy vajon a hélium megfagyna-e abszolút nulla fokon?

Abszolut 0˚-on, avagy 0˚K-en minden megfagy, vagyis a részecskék nem mozognak. Ha jól tudom, akkor semmiféle mozgást nem végeznek, még helyhezkötött rezgőt sem.

[Szerkesztve]

Basszus, tényleg úgy tűnik, hogy igazad van, akkor én mondtam hülyeséget!

Nem vettem figyelembe, hogy a negatív töltések egymást taszítják.

Hopp, elrajzoltam.... az egyik F1 az F3
javítva: [link]

Coulomb-törvény alapján az erők így néznek ki: (a=négyzet oldala)
F1: k*Q^2/a^2
F2: k*Q^2/(a*gyök2)^2 (távolság=négyzet átlója)
F3: k*Q^2/a^2
F4: k*Q*q/([a*gyök2]/2)^2 (táv.=négyzet átlója/2)

Mivel a test nyugalomban van, így a rá ható erők eredője nulla. Így a F1+F2+F3+F4 vektori összege nulla.
Az F4-F2 hatásvonalába bontjuk komponenseire az F1-et és F3-at. F1 és F2 bezárt szöge 45°, így F1 erő F2 irányába eső komponense: F1*cos45°. Az F3 hasonlóan bontható komponensekre. Az F1 és F3 másik komponensei, melyek merőlegesek F2-re pont egyenlő nagyságúak, és ellentétes irányúak, így ''kiütik'' egymást.
Megmarad az F4 és a vele ellentétesen mutató, párhuzamos: F2; F1*cos45° és F3*cos45°
Ezeknek ki kell egyenlíteniük egymást, így
F4=F2+ F1*cos45° + F3*cos45°
Ebbe beírod a Coulomb-törvényből adódóakat, k-val osztasz, a^2-el szorzol, és csak q és Q ismeretlen marad.

Kimerítő válasz! Köszi!

Nekem úgy tűnik, hogy a feladatban nem volt tisztázva melyik töltés rögzített (ha van ilyen) és melyik re kell ezt a dinamikát (vagyis inkább statikát ) számolni!

Abszolút nulla fokkal kapcsolatba (bár erről már volt szó):
egyrészt semmilyen thermodinamikai folyamattal nem érhető el, de ennél okosabbat is tudunk a kvantummechanika óta mondani:
Minden elemi részecskének (jó tachionokra nem tudom igaz e ne kössetek bele)
van un. nyugalmi energiája (is), amit nem lehet tőle elvenni...

és mellesleg 4K alatt a hűtést nem egy másik hidegebb anyaggal való hőcserével oldják meg, mert kéne ahhoz egy még hidegebb anyag amit szintén le kéne hűteni
hanem sokkkal trükkösebb megoldások vannak...lehet erről észt osztani sokat

van mondjuk 1 literes edényünk vagy 1 köbméter vagy valamennyi.

mennyi 1 bar nyomású levegőt kell beletenni, ahhoz hogy a belső nyomás 10bar legyen?

jól sejtem, hogy ha a hőmérsékletet szinten tudjuk tartani akkor 10*annyi mint a térfogat, viszont ha nem akkor ugyebár emelkedik a hőmérséklet is, meg a nyomás is...

vagy fullba vagy sehogy :D

Attól függ, minek tekintjük a levegöt!
Ideális gáznak?
Ez tipikusan annak a függvéye hol tették fel a kérdést!
középsuli, fősuli...

Az abszolút nulla fokot nem lehet elérni, ha jól tudom. Merthogy elvileg ehhez kéne egy annál hidegebb valami, ami lehűti a kívánt dolgot abszolút nulla fokra.
Ez csak addig igaz, amíg szimpla termikus hűtést alkalmazol. A modern módszerek picit bonyolultabbak. Vagy a rendezettség/rendezetlenség átmenettel operálnak, vagy megpróblják rávenni az atomokat, hogy 'önszántukból' kidobják a fölös energiájukat.


Lényegében két 'vége' van a hűtések. Az egyik, hogy a fajhő a hőmérséklet csökkenésével tart a nullához. Azaz a nulla fok közelében már nagyon kicsiny energiabevitel is viszonylag nagy hőmérsékletnövekedést eredményez.

A másik, hogy nagyon alacsony hőmérsékleten a dolgok már nem ugyanazon szabályok szerint működnek: erősen befigyelnek a kvantummechanika jelenségei. Még az atomok is megszűnnek atomokként viselkedni, ehelyett valami folyadékszerű izémicsoda lesz belőlük.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

egy nagyon érdekes kérdéssel találkoztam és mivel nagyon izgat a válasz beírom ide is, hátha valaki tudja.

szigorúan elméleti eszmefuttatás.

tehát van két rézrugó. az egyiket összenyomom és így rögzítem. ezután mindkét rugót feloldom salétromsavban, a rugók nyomtalanul feloldódnak (maradék nélkül).
vajon hová tűnik az összenyomott rugó energiája?

cmdr PETER W. VOLKOV

Nagyon jópofa kérdés!!!

többféle kimenetet tudodk elképzelni a dologra, mégpedig a szerint mivel rögzíted a rugót az összenymott állapotában:
ha saválló tökéleteen rugalmatlan kötéllel összekötözöd a rugót (és szerintem ez az érdekes mert ugye ekkor csak a rugó tárol energiát és a kötél csak a kényszerért felel) ekkor (ideális esetben) ezt kell gondolja a dologról:
az egyes rézatomok tökéletes kristályrácsaba rendeződnek(ideális eset), ha rugalmasan deformálod ezt akkor az atomok közti távolságok, kötésszögek kis mértékben megváltoznak, íly módon tárolod az energiát a rugóban.Ha egyszempillantás alatt feloldódik a savban (ideális eset) akkor csak az oldódási folyamatban lessz eltérés:
Az egyes atomok oldódás közben felbontják eredeti kötéseiket (ez az energia szabadul fel) és kialakítanak újakat, eltérőeket (lényegtelen mit csinálnak mert minden atom ugyanazt csinálja föggetlenül attól hogy elötte milyen ''rugó''ból származik)
Tehát az összenyomtt rugó hirtelen feloldásával felszabaduló oldáshő fog változni:
Az egyes atomok egy kristályos anyagban szeretnek a kialakítható legalacsonyabb energiájú állapotban lenni (lehet lokális minimum is - metastabil állapot), ha ebben az állapotban kis energiát adunk mindegyiknek azzal azt érjük el hogy kevésbé kötött állapotban lesznek, így oldódáskor kevesebb energia szabadul fel az eredeti kötések felszakításánál---> kevésbé melegszik fel az oldat (vagy jobban hül le, attól függően milyen thermodinamikailag az oldódás) a kisebb oldáshő miatt.

Azt azért hozzátenném hogy erősen ideális esetről volt szó, ha ezeket nem tesszük fel akkor nekem fingom sincs mert pl képzeldd el hogy a rézrugó nem egyszerre fog kémforrá tűnni hanem lessz egy olyan pont mikor már kellően elvékonyodott hogy egyszercsak eltörik a benne lévő rugalmas felszültség miatt, ekkor triviális módon leadja a megmaradt energiáját...

végül hozzátenném, hogy ehhez egy rugót is elég salétromsavban feloldani, hisz amelyiket nem nyomtad össze az nem is érdekes

ha jól értem, akkor lényegében arról van szó, hogy a mozgási energiája -, amit ugyebár nem tud kifejteni - hő formájában fog távozni.

(az hogy ideális esetet feltételezünk szerintem mindenképpen szükséges, ez a kísérlet csak elméletben végezhető el)

[Szerkesztve]

cmdr PETER W. VOLKOV

itt a ph-n tettem fel
lehet ideális gáz meg nem ideális is, nekem tökmind1

vagy fullba vagy sehogy :D

nem elvégezhető a kísérlet csak nehéz lenne az olsádhő-változást kimérni, meg kitudja mik történnének még menet közben

szerintem nem!
egyrészt nincs mozgási energiája, csak rugalmas de nem akarok kötözködni.
namost ha ilyen egyszerű lenne akkor feltétlen melegebbenek kéne lennie az oldatnak, mint összenyomás nélküli esetben de pont nem ez lessz hanem hidegebb lessz az oldat:
azzal hogy összenyomtad, kissé fellazítottad a kötéseket, így mikor ezek felbomlanak kisebb energia szabadul fel, tehát kevésbé melegszik fel az oldat vagy jobban hül le!

ok, ne feszegessük tovább, mert nekem alapból magas. lényeg, hogy hőt von el a folyamat.

cmdr PETER W. VOLKOV

na szarul irtam,
nem elvégezhető
helyet nem elvégezhetetlen

A végső állapot melegebb lesz, ha a rugó megfeszítve kerül a savba.

A befejező állapot kémiailag azonos a két esetben. A rugó megfeszítésével viszont energiát vittél be a rendszerbe, aminek valamilyen formában jelen kell lennie.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

igen igazad van ezt nem tom hogy hoztam ki...
ne hidjetek el nekem mindent
mod: vagy semmit?

[Szerkesztve]

heló,

Mennyi a csepp alapú hasáb közegellenállási tényezője?

az egyik verzióról tudna vki vmit? (csak pusztán kíváncsivá tettek...)

vagy fullba vagy sehogy :D

Hm. Ebbe így fejből beletört a bicskám. A kérdés talán nem a ''beletesz'' igével a legjobb. A kérdés pontosabban az, ha egy eredtileg 1 bar nyomású ideális gázt összenyomunk úgy, hogy 10 bar legyen a nyomása, mekkora a térfogatváltozás. (Arányában, mivel nem kötöttünk ki kon krét méretet.)

Első körben annyit mondhatok, hogy a levegő 1 és 10 bar-on is ideális gáz nagyon jó közelítéssel. (Még ennél sokkal nagyobb nyomáson is simán annak veszik gyakorlati számításokban.) Ami jó, mert ''reális'' gázzal számolni horror lenne.

Este majd előások valami tankönyvet, ha addig nem válaszol senki.

Nos, végülis nem vagyok fizikus, de pusztán a gáz állapotegyenlete alapján szerintem ez nem oldható meg. Felírtam az ideális gáz egyenletét a kezdő és végállapotra, és volt 2 egyenletem 3 ismeretlennel. Vesztett pozíció.

Ettől még lehetséges, hogy van valami más, amit bevetve meg lehet oldani a problémát (legyen ez akár egy az adott gázra vonatkozó kísérletileg meghatározott tényező), de pusztán az ideális gáz állapotegyenletével csak akkor, ha pl. megadod a hőmérsékleteket konkrétan.

up!?

A feladat a következő: Van egy mérlegünk, aminek a baloldalán egy 50g-bogyó van és a jobboldalán egy 60g- izé( ). A mérleg egyensúlyban van, mégpedig úgy, hogy a joboldali bigyó alatt van egy rögzített hogyhíjják, aminek töltése 5*10^-7C. A mérleg vízszintben van és teljesen szigetel. A kéréds: milyen messze van a jobboldali test a rögzítettől. Egyszer én kiszámoltam valahogy és nagy baromság jött ki.

Biztos, hogy ennek a feladatnak van értelme? Ha a jobboldali izének nincs töltése, akkor az alatta lévő rögzített töltés nem lesz rá hatással szvsz.

Ha feltételezzük, hogy a jobboldali izé is azonos töltéssel rendelkezik, mint a rögzített hogyhíjják, akkor nekem egy nagyon kis (mikrométer nagyságrendű) távolság jön ki így sacc per kábé.

Ja, igen van persze. Jobboldalinak is és alattalévőnek is ugyanakkora töltése.

Nekem meg 0,151 m most, hogy rájöttem milyen szarvashibát követtem el előzőleg. De most még álmosabb vagyok, mint előzőleg, szal lehet neked van igazad.

És hogy an számoltatok? Én Culomb törvényét használtam és az F az 10gramm volt nekem, átváltva Newtonba.

Én is Coulomb törvényét használnám. Akkor most írjuk be ide:

F = Q1*Q2 / (4Pí epszilonnull r^2)

Ebből r = négyzetgyök(Q1*Q2 / (4Pí epszilonnull F))

Q1 = Q2 = 5 E-7 C
F = 0,01 kg x 9,81 m/s^2 = 0,0981 N

Epszilonnull = 8,854 E-12 C/Jm

Nekem ezzel 0,151 m jön ki. Elárulhatnád, hogy mi az a képtelen eredmény, ami neked kijött.

Nekem is jó tesz a gimnáziumi anyag ismétlése, úgyhogy várom azt is hol rontottam el esetleg.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne:
van adott mennyiségű víz: 572liternek megfelelő (az kb~572kg)
van egy kád és abban melegítjük 12kW teljesítményű fűtőszállal
a vizet 60°C-ra szeretnénk melegíteni
a víz alaphőmérséklete ami kifolyik a csapból, de mittomén, legyen 20°C-os

kérdés: mennyi időre van szükség hogy elérje a kívánt hőmérsékletet?!

ebben kéne egy kis segítség!

sok munka és ugyanannyi lazaság

Nem tudtok valami oldalt, ahol fizika foalmak vannak összegyűjtve, főleg az elektromosságtan része érdekel.

Hi!

Én most fogok majd elektromosságtanból vizsgázni. Hát sokba került, de megvettem Litz József - Fizika II című könyvét. Elég jó, tudom ajánlani, bár nem ezt kérdezted.

sok sikert a felkészüléshez!!

[Szerkesztve]

-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D

Mennyi hőt kell bevinni a kívánt eredményhez?
Q=c*m*dT (c a fajhő, m a tömeg, dT a hőmérséklet-különbség)
Ezt a hőt a fűtőszál biztosítja:
Q = P * dt (P a teljesítmény, dt az idő)

Innen már gondolom menni fog.

Jester

Tudnál esetleg egy pár fotót mellékelni a könyvből, mert én csak a borítójával találkoztam. Lehetséges, hogy meg fogom venni, bár egy kicsit mocskosul drágának találom.

bocs, nincs scannerem.

ui.: de hőtan is van benne

mod:
könyvtárból nem tudod kikölcsönözni?

[Szerkesztve]

-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D