Jelenleg elég sok project folyik valóban kisméretű reaktorok építésére. De pl az NB-36H-ba épített 1 MW-os reaktor 16 t-t nyomott. De az egy korai konstrukció, a program 1946-ban indult, és 1961-ben törölték. Annak a reaktornak a tömege részben azért lett akkora, mert repülésre alkalmasnak kellett lennie, el kellett viselnie a fel- és leszállások és a manőverezés okozta mechanikai terhelést, túlterhelést. A legnagyobb probléma persze minden reaktornál a sugárzás elleni szigetelés.
De miért feltétlenül reaktorban gondolkodsz? A Viking-1/2 és a Curiosity sem használ reaktort, de nukleáris energiaforrásúak, ahogy a két Voyager is. Meg még egy raklapnyi egyéb űrszonda.
Egyébként meg: X-12
Az a mozdony nem Sterling-motoros, hanem Patrick Sterling nevű mérnök tervezte...
[ Szerkesztve ]