Történetünk 2022-ben kezdődött, amikor is elromlott a régi RF-es Computherm termosztát és új delikvens után kellett nézni. Korábban bevált a hordozható RF-es termosztát, mivel ha az egyik szobában hidegebb van, mint a többiben, akkor simán el lehet cipelni oda a készüléket, ami aztán gondoskodik arról, hogy addig fűtsön, amíg el nem éri a helység a kívánt hőmérsékletet. Nem úgy, mint a falra szerelt fix termosztátoknál, amik jobb esetben az adott szoba hőmérsékletét monitorozzák csak.

Új delikvens után pásztázva a neten belefutottunk egy új termosztátba, ami a hordozható RF mellett WiFi támogatással is rendelkezik. Azt ígérte, hogy akár távolról is vezérelhetem majd az otthoni hőmérsékletet. Mivel ugye haladni kell a korral, meg is lett rendelve, be is lett szerelve.

Egy kicsit macera volt a kezdeti párosítás a WiFi hálózattal, ugyanis csak 2.4 GHz-et támogat, illetve WPA3-at nem, de párosítás után látszik, hogy nem árultak zsákbamacskát. Pontosan azt teszi, amit ígért. Megy a mobilapp, amivel lehet itthonról és távolról is felügyelni a fűtést, le lehet olvasni, hogy mennyi épp a szobában a hőmérséklet, mennyi van beállítva, meg lehet látni a fűtés állapotát.

A történet úgy kezdődött, hogy megelégeltem a YouTube user szemszögéből számomra destruktív változásait (blur UI, 1080p minőség lekorlátozását bizonyos videókra, adblocker utálat stb.). Főleg a reklámok irritáltak, meg az a döntésük, hogy aki nem Chromeot használ, azt lassítják. Gondoltam előfizetek, de azzal az a probléma, hogy az előfizetés fiókhoz kötött. Be kell tehát lépni ahhoz, hogy reklámmentesen menjen. Azt viszont nem szerettem volna, ha követik a megtekintési előzményeim. Szerencsére ezt ki lehet kapcsolni, viszont akkor egyáltalán nem ajánl népszerű videókat sem. Privát ablakban viszont lazán dobálgat érdekes tartalmakat objektívebben.

Kicsit betelt a pohár, de szembejött velem egy profi alternatíva, a Piped. Gyakorlatilag egy nyílt forrású frontend + YouTube proxy, amit felraksz egy szerverre és egyrészt anonymizálja valamennyire a forgalmat, mert a YouTube csak annyit lát, hogy a szerver IP-ről érkeznek kérések, másrészt meg lehet szabadulni a YouTube féle sallangoktól és kap az ember egy piszok gyors felületet a lényeggel.

Rengeteg projekt/ötlet van a TODO listámon, aminek a nagyja időhiány miatt kósza álom marad csupán. Ezekből az ötletekből szoktam válogatni, ha szabadság/pihi van, illetve ha betegség van (mostanában elég ritkán szerencsére). Hát ez most kivételesen egy ilyen nap volt. Ilyenkor jön az, hogy LIFO módon (last in, first out) válogatok belőlük. Vagy ebben az esetben, mivel asszony is szerette volna, kifejthetjük úgy is, hogy last in, female order.

A cikk címe egyébként nem clickbait! Az az egy ember, aki kibírja a cikk végéig, megtudja, miért.

Tehát röviden a megoldandó probléma: Foci nézése külföldön. Tudom, hogy kényes téma sokaknál, de szerintem Magyarország egész jól el van látva legalább a sportműsorok egy részével az M4-nek köszönhetően ingyen. Ok, hogy van Eurosport meg társai, de láttam én már Forma1, meg Ferencváros/Újpest/DVSC és <kedvenc klubod jön ide> meccseket szabadon foghatóan.

Nemrég jó nagy fába vágtam a fejszém azzal, hogy belevágtam a StreamShark projektbe:

[+] Katt, hogy mozogjon (~7 MB adatforgalom)

Sosem terveztem, hogy fog támogatni mást, mint a fájl alapú/HTTP alapú webes forrásokat, de rögtön az első publikus verziók megjelenése után kaptam kéréseket, hogy mikor fog torrentet támogatni a kiegészítő. Nagy híve vagyok a P2P protokolloknak, mivel a nem profitközpontú közösségekben jól bizonyított eddig. Sokkal olcsóbban lehet fájlokat megosztani és még a környezetet is jobban védjük vele, mintha az AWS-nél lenne CDN-eken ugyanaz a tartalom, hiszen más felhasználók gépéről töltődik le a tartalom. Ezen gépek többsége pedig egyébként is menne. És nyilván nem csak illegális fájlmegosztásra lehet használni a torrentet és társait. Illetve létezik egy csodálatos Kodi kiegészítő, az Elementum, ami képes a torrenteket közel valós időben streamelni, így technikailag sincs akadálya a kivitelezésnek.

Sziasztok!

Az elmúlt pár hétben belevágtam egy újabb hobbiba. Hosszabbra terveztem ezt a blogposztot, de egyéb elfoglaltság miatt ez most tolódik, addig is legyen elég annyi, amennyit korábban leírtam a changelogos topikba. Viszont sokan kérték, hogy legyen már topikja, ezért kénytelen vagyok most megnyitni, aztán frissítem a bejegyzést a további részletekkel, amint időm engedi, hogy addig se a Kodi topikot spammelje senki meghívó kéréssel. A cél az lenne, hogy a poszt egy összefoglaló legyen és mivel nem szakmai a topik alatta, így egész nyugodtan lehet majd használni segítségkérésre, meg bármi másra is.

A changelogokat itt gyűjtöm: [link]

A StreamShark egy kodi kiegészítő együttes, ami képes a multimédiás tartalmakat különféle metaadat szolgáltatók adatainak használatával (pl. IMDB, TMDB, TVDB, trakt) rendszerezni, listázni, keresni és összeaggregálva megjeleníteni. Lehet hozzá modulokat fejleszteni, aminek segítségével külső forrásokból is képes lesz médiákat indítani.

Az utóbbi pár hónapban rengeteg versenyen vettem részt. No nem azért, mert ennyire ügyes lennék/hajtana a versenyszellem, hanem mert mindig is zárkózottabb és önbizalomhiányos voltam. Általában ha megdicsérnek valami miatt, akkor az is simán lehet elfogult vélemény. Éppen ezért nehéz volt belőnöm a ligám, hogy mi az, amiben ténylegesen jó vagyok és mi az, amit inkább el kéne engedni. Hiszen a pontos időbeosztás egy kincs főleg az IT szektorban, ahol évek alatt 180 fokos fordulatokat vesz az egész industry.

Azt nagyjából magabiztosan tudom magamról, hogy egy-egy technológiát mennyire ismerek, viszont azt sosem tudtam belőni, hogy a többiekhez képest mennyit tudnék még fejlődni az adott területen. Erre úgy néz ki, hogy egy remek alkalom célzottan versenyekre járni.

Ez mind szép és jó, csak egy gond van vele. Anno az OKTV-n elért egész jó helyezésemet leszámítva sosem indultam versenyen, mert ha helyszínen vagyok, sok idegen ember előtt, akik azt várják el, hogy teljesítenem kell, egyszerűen nem tudom hozni a maximumot. A stresszhelyzet gyakran szorongásba torkollik, az pánikba, aztán átmegy az egész kapkodásba és sosem leszek olyan jó, mint otthon, nyugodt körülmények közt higgadtan átgondolva ugyanazt. Erre csak rákontráz, ha csapatosan indulok, hiszen ilyenkor négyzetesen hajt a görcsös teljesítési vágy, hogy ne hozzak szégyent a csapatomra.

Míg pár évtizede talán a mozi és a TV volt a fő médiafogyasztási platform, manapság lassan a szomszéd Pistikének is van streaming szolgáltatása és a kanapéról élvezhető a Netflix és társai.

Személy szerint örömmel követtem ezen platformok fejlődését, ugyanis viszonylag kedvező áron kínáltak hatalmas mennyiségű médiákat legális úton. De ahogy nőtt az érdeklődés a platformok iránt, természetesen a visszaélések száma is. Az illegális megosztó oldalak számára kész Kánaán lett, hogy nem kell többet moziban kamerázni, hanem a megjelenés után egyből mehet eredeti minőségben is a továbbosztás. Ebből a szempontból nézve várható volt, hogy a szolgáltatók limitálni fogják az illegális megosztást, amelynek egyik sokat emlegetett eszköze a DRM. Ezt sokan elítélik, ugyanis az egész egy blackbox, illetve limitálja azt, hogy milyen eszközön fogyaszthatod a kedvenc tartalmaidat. Ennek ellenére a most legelterjedtebb DRM megoldások privacy szempontjából lehetnének rosszabbak is, hiszen L1 Widevine DRM esetén lesarkítva annyi történik, hogy az eszköz trustzonejában (már ha ARM eszközről beszélünk) csücsül egy privát kulcs, amihez ideális esetben a felhasználó nem fér hozzá, és ennek segítségével történik a jogvédett médiák visszafejtése, illetve a kulcscsere a Google szervereivel. Bár feltételezhető, hogy ez a DRM megoldás is ellenőrzi a biztonsági megoldásaik meglétét az adott hoszton, számomra a lényeg, hogy nem gyűjt még külön tracking adatot a userről önmagában és küldi azt el a tudtom nélkül. Ugyanakkor én is felesleges kényelmetlenségnek tartom, mivel így is kerülnek ki illegális letöltések.

Emlékszem a napra, mikor regisztráltam a fórumra. 12 éves voltam. Már akkor is érdekelt az IT, de a szüleim érthető módon nem szerették volna, ha túlságosan "beszippant" a téma (a mai napig áldom őket ezért a hozzáállásért, mert ez adta azt a természetes kíváncsiságot, ami manapság egyre ritkább), így az első okosnak mondható telefonomhoz is viszonylag későn jutottam hozzá és nem épp egy atomgép volt. Egy Samsung Galaxy Mini 2-vel gazdagodtam, ami már akkor is elavultnak számított, mikor megkaptam. Én persze nagyon örültem neki, de az osztályban többen is drága telefonokkal rendelkeztek és sokszor megkaptam, hogy az én telefonomon miért nem megy az Angry Birds Go, ami akkoriban nagy szám volt és volt egy kis gépigénye. Bár a játékok sosem vonzottak igazán, zavart, hogy az én telefonom a legbutább. Mindig is arra lettem nevelve, hogy mindent addig használunk, amíg az el nem romlik. Meg sem fordult a fejemben, hogy lecseréljem. Viszont a külső kényszer meg naponta ért, hogy valamit kezdeni kellene a telefonnal. Pláne, hogy a gyártó is elengedte és Android frissítést sem kapott 2.3.6-ról.

Mikor elkezdtem a Mr Dini projektet és regisztráltam az oldalra elhatároztam, hogy egy kivétellel sosem fogok személyes témában posztolni. Sosem gondoltam volna, hogy ez valaha változni fog, de a mai nap híre után nem tudtam nem reagálni.

Somatom egyike volt annak a négy embernek, akiért igazán megérte számomra feljárni a fórumra. Gyakorlatilag a kezdetektől végigkísérte a fórumos karrierem. Magam sem tudom hogy, de akármibe ütöttem bele az orrom és érdekelt, ő is ott termett.

Sokakkal ellentétben én nem a motoros karrierje kapcsán ismertem meg - sajnos a magánéletéről keveset tudtam - hanem egy ZyXEL NAS kapcsán. Rengeteget tanultam az eszköznek hála. Somatom már ekkor is oszlopos motivátorom volt. Nem volt olyan cikkem, ami alá nem kommentelt, illetve kérdés nélkül megbízott bennem, hogy együtt okosítsuk a NAS-át.

Idén két éve friss munkanélküliként, több helyről visszautasítva, kétségbeesetten kerestem a helyem a világban. Az egyetlen számítógéphez köthető örömforrásom - ha egyáltalán lehet így nevezni - a chatbotok írása volt, amivel a saját hobbijaim megkönnyítése volt a cél. Azonban ezeket hosztolni is kellett valahol, ami pénzbe került. Szerettem volna a meglévő költségeimen spórolni és így fedeztem fel véletlenül egy jelentős hibát a Cloudflare ökoszisztémában. Álljon hát itt a történet, ami majdnem gyökeresen megváltoztatta az életem, de aztán mégsem tette. Illetve ami egy emailhez vezetett, amit minden akkori CF felhasználó megkapott!

Tehát Chatbotok! Hogyan, s miért keveredtem én ide?

Bár nem tudom fejből oda-vissza a vi szerkesztő összes létező billentyű kombinációját, nagy rabja vagyok a billentyűzetnek. Ha tehetem nem nyúlok az egérhez és nem ívelem át azt a kicsi kis kurzort az egész képernyőn egyetlen kattintás kedvéért. Éppen ezért volt számomra egy teljesen új világ a desktop Windowsról egy minimál Linuxra váltás, mivel valahogy a PowerShell-t sose voltam képes elsajátítani eléggé, linuxon viszont elkerülhetetlen volt a terminál felkapása és hála a rengeteg leírásnak, viszonylag hamar rájöttem, hogy milyen optimális terminálból csinálni a tömeges procedúrákat. Ez a felfedezés végül olyan szintű toxikussághoz vezetett, hogy a végén direkt kerestem magamnak feladatokat, amire szkripteket, automatizációkat tudtam gyártani és ha tehettem, csak a böngészés kedvéért hagytam el a CLI-t.