Én ahhoz képest beszéltem, amit mondtál.
Amit mondok, ne úgy képzeld el, mint információveszteséget, hanem mint arányeltérést. Hallom én a rendszeremmel, ami a felvételen rajta van, a klarinétbillentyűk kopogását is hallom, ha rajta van a felvételen, csak más arányokkal és más térben hallom, mint ahogy általában szokásos, és mint ahogy te a te rendszereden. Ezért mondtam, hogy például tegnap nem feltétlenül részletezőbb TMP-t hallottál a Magnumodhoz képest, hanem inkább más tónusút, más arányút - prezenszesebbet.
Ugyanígy, az a Spendor is elsősorban más arányú, mint amilyen arányúra beállítottuk a Cantonodat. Te - és sok más hifista - ugyebár azt mondod egy tipikusabb hangolásúhoz képest hallgatva a mostani hangolású Cantonodat, hogy elbírna még egy kicsivel több magasat-prezenszet az új csipogóval, tehát te visszaengednéd kicsit a gyári tónusarányai felé, én meg azt mondom, hogy elbírna még a mostaninál jóval kevesebb prezenszet-magasat, mert állításom szerint az az arány lenne közelebb a természeteshez - és az abból létrejövő tömörebb, "mosottabb", hátrábbról szóló tér. Mivel a te számodra hangoltuk a dobozt, ezért csak egy kicsivel vettük visszább a magasát-prezenszét ahhoz képest, ahogyan a te mostani ízlésed szerint számodra ideális lenne. Én magamnak jóval visszább venném. De többször mondtam, tegnap is az erősítő kapcsán, hogy a tónuskülönbség csak első hallásra tűnik információkülönbségnek, mert mihelyt átáll az agy az új tónusra, visszajön ugyanaz az információ, csak más arányokkal. A saját rendszerem kapcsán sem információról van szó, hanem arányokról, tónusról, és az ennek kapcsán alakuló térérzetről. A hangfelvétel részleteinek más arányokkal való tálalásáról.

[ Szerkesztve ]