Persze, minden csoportban vannak mindenféle népek, de ez teljesen másik téma, mint az, amiről írtam, nem ide tartozik. Szekértáborosdiról volt szó.
Azt pedig, hogy a hifisták valaha is kiakadtak volna, ráadásul en bloc a mérnökökre, végképp nem értem, miből gondolod. Egy árva szót nem szóltam mérnökökről. Javaslom elolvasni a szövegemet - vagy legalább liszi neked írottját. Egy szó nem esett mérnökökről a szekértábori témámban.

A "mérnökök" (dőlt betű, idézőjel!) mint szekértábor azon kereszteslovagok halmaza, akik szerint a villásdugófordítás hatása lehetetlen, a kábel irányhatása lehetetlen, a Shakti kő lehetetlen, a szilikonolajjal félig töltött unicumos üveg lehetetlen, a kábeltartó alátét hatása lehetetlen, a méréseknél pontosabb hallás lehetetlen, a nem csak a mérések szerinti, hanem hallást is alkalmazó audiofil készüléktervezés lehetetlen, az 1-esek és 0-ák hibája lehetetlen, az SPDIF koax interfész esetleges jobbsága az optikaihoz képest lehetetlen, a hálózati lejátszást végző router alatti alátét lehetetlen, a szobában (vagy a hangversenyteremben!) levő hanglemezek, könyvek elfordítása kilencven fokkal lehetetlen, az analóg lemezek vagy CD-k szélére alkoholos filctollal húzogatott színes csíkok lehetetlen, a CD-k szélének köszörülése lehetetlen, a CD-k "demagnetizálása" lehetetlen, a készülékeket "demagnetizáló" lemez lehetetlen, a színes pöttyök ide-oda ragasztása lehetetlen, a rézkarika a négylábú bútor egyik lába alá lehetetlen, az elegendően jó digitális kábelnél még jobb digitális kábel lehetetlen, az úgynevezett mozgó alkatrészeket nem tartalmazó készülékek elektromos bejáratódása vagy alátétezése lehetetlen, az MP3-nál nagyobb felbontás meghallása átlagembernek lehetetlen, amit nem hallasz meg a Foobar ABX-én, az lehetetlen, a vakteszthez a Foobar ABX-énél jobb körülményeket teremteni lehetetlen, a sokszázezres hangszórókábel sokszázezres hangminősége lehetetlen, a légpárnás készülékállvány lehetetlen, a virtuális föld lehetetlen, lehetetlen, lehetetlen, lehetetlen, lehetetlen, lehetetlen, lehetetlen...
Legfőképpen ezek a "mérnökök" kereszteslovagként szent feladatuknak érzik a világot megmenteni azoktól, akik hallanak vagy hallani vélnek, tehát TAPASZTALNAK (vagy tapasztalni vélnek) olyasmit, és a tapasztalást megvizsgálandó, kísérletezni akarnak olyasmivel, ami "lehetetlen".

Persze, hogy a "hifisták-audiofilek" között is sok a hibbant. Hol nem? De ez egy másik téma, nem a szekértábori témához tartozik. És már miért lennének a hifisták (ráadásul en bloc) kiakadva a mérnökökre?!?!?! Éppen azt magyaráztam, hogy a "hifisták" még a "mérnökökre" sincsenek kiakadva!!! A hifisták nincsenek kiakadva! Nem szekértáboroznak! Teszik a dolgukat, oszt jónapot. Megosztják a tapasztalataikat az erre kíváncsiakkal, oszt jónapot. Ennyi. Nem akarják megmenteni a "mérnököktől" a világot. Élni akarnak.

Amikor a TAPASZTALATRA építő hifistákat-audiofileket levuduistázó, leezoteristázó, lebabonásozó "mérnököknek" visszakérdezek, hogy és egyébként hány vallásos van köztük, mindig mély csend a válasz. Ugyebár nem azért mély csend a válasz, mert egy vallásos sincs köztük, hanem mert bőven van. Kognitív disszonancia az a mély csend.

Elolvastam, megnéztem mindent amit linkeltetek. De nem teljesen érzem át a problémát átlaghifisként. Lehet átsiklottam valami fölött, de nem látok olyan nagy problémát mint ahogy a linkelt oldalak egy részén érzem azt sugallva. Vagy legalábbis nem látom mit akarnak ebből kihozni mit is kéne egy átlaghifisnek csinálni, mi a gyakorlati haszna ennek a tudásnak.
Igazából két probléma áll fenn:
1.: A hangerő szabályzó kis mozdításra is nagy hangerő különbséget generál.
2.: Nagy bemeneti érzékenység esetén nagyon le kell csökkenteni a jel szintjét (pl a hangerő szabályzó által), így közelebb kerül a zajhoz, ami azt jelenti, hogy utána a nagy gain-ű erősítő a zajt is felerősíti.

Igazából ez a két probléma nem is kéne hogy összefüggjön. Tegyük fel van egy viszonylag nagy bemeneti érzékenységű végfok, mondjuk 200mV-al(mondjuk ekkor ad le 100W-ot). Ennek ellenére szerintem simán tervezhetnek hozzá olyan előfokot amin a hangerő szabályzó 7 órától 5 óráig tekerhető miközben a kimenete 0-200mV között változik.(bemeneti érzékenysége ekkor lehetne 2000mV) Persze ettől még megmarad a 2-es probléma.

Viszont a túlvezérlés miatti jelalak torzulást nem érzem problémának, mármint probléma, de nem csak itt probléma, meg nem amiatt van mert nagy gainű, alacsony bemeneti érzékenységű a végfok. Itt csak könnyebb előhozni. Ha szeretnél 50W teljesítményt a kimeneten, mert ehhez tartozik a max hangerő ami még jó a szobádban, és van egy nagy bemeneti érzékenységű erősítőd és az 1-es probléma is fenn áll, nem kötelező még tovább tekerni a hangerőszabályozót mondjuk 8 óránál ha már elérted a kívánt hangerőt, tehát mindegy hogy 9 óránál már túlvezérelnéd az erpsítőd. És ugyanúgy egy kisebb bemeneti érzékenységű erősítőt is túlvezérelhetsz csak mondjuk 12h-nál kell tovább tekerned, nem 9h-tól. Persze én is szeretem a finoman állítható, nagy utat bejáró hangerő szabályozót, mert kényelmesebb, de nem ennek hiánya miatt lesz túlvezérlés. Szerintem.

"a "hifisták" még a "mérnökökre"sincsenek kiakadva!!! A hifisták nincsenek kiakadva! Nem szekértáboroznak! Teszik a dolgukat, oszt jónapot."
Más filmet nézünk.

"hallanak vagy hallani vélnek, tehát TAPASZTALNAK (vagy tapasztalni vélnek)"

Itt tapintottál rá az igazságra, itt a lényeg. A kérdés mindig ez, és a kétkedés is mindig e mentén szerveződik: Hallja vagy hallani véli? Tapasztalja vagy tapasztalni véli? (Egyes szám első személyben is igaz.) Ez a fő kérdés, és ennek kiderítésében van hatalmas deficit. Sokkal közelebb kerülnének a "szekértáborok" (igen, többes számban!) egymáshoz, ha kevesebb lenne a magabiztos dölyf, és több lenne a tapasztalás valósságában kételkedés.

"hány vallásos van köztük, mindig mély csend a válasz"

Valószínűleg nem azért van mély csend, mert nem vállalják az esetleges vallásosságukat, hanem mert semmi köze a kérdéshez. Biztosan bevallják, vállalják kompetens körökben ha vallásosak, ellentétben azokkal, akik szintén vallásos rögeszmével közelítenek a hifihez, viszont kézzel-lábbal tiltkoznak a hifi vadhajtásainak egyfajta vallás-kategóriába helyezése ellen. Pedig létezik az a kategória, amit nem lehet másképp értékelni. A zeneszoba bútorainak egyik lába alá tett névjegy hangképmódosító hatása, a pendrive vagy sd-kártya pránanadi/kézrátételes kezelése mert akkor jobb lesz a róla lejátszott hang, stb. stb. stb. stb. stb. stb. Mi ez, ha nem vudu, ezotéria, babona? Nem hiszem, hogy csak azokat kell ekézni, akik használják ezeket a szavakat bizonyos jelenségekre a hifiben, hanem azoknak a körmére is érdemes lenne ránézni, akik ilyeneket állítanak, vallásos fanatizmussal.

[ Szerkesztve ]

Pedig a film ugyanaz.

Én azt mondom, hogy a hifi fekete és fehér, Liszivel egyetértve, nincs sok helye hiszekegyben.Amióta létezik kontroll, értsd ezalatt a mérési metodikákat, bárki ellenőrizheti magának, van rengeteg szakanyag. Az egy dolog, hogy sok hifistát nem érdekli, ezek nem is mozdítanak előre semmit azon a téren, hogy mi és miért van, ezeket az embereket lehet megvezetni. Itt van példának ez a bemeneti érzékenység, ez egy ősrégi jelenség, csak újra és újra elő kell venni, mert nem veszi a fáradságot senki, hogy utána járjon, vagy kipróbálja. Ezekszerint itt is sokan torzítva hallgatják a rendszerüket.

[ Szerkesztve ]

"Én azt mondom, hogy a hifi fekete és fehér"
"Itt van példának ez a bemeneti érzékenység, ez egy ősrégi jelenség, csak újra és újra elő kell venni, mert nem veszi a fáradságot senki, hogy utána járjon, vagy kipróbálja."

Mint a hifiben semmi sem, a bemeneti érzékenység-kimeneti feszültség/áram ügye sem fekete-fehér, hanem a szürke ötven árnyalata - mármint nem a szürke ötven, hanem a színskála ötszáz árnyalata (ötszáz bizony dalolva ment...). Pedig mindenki vette már a fáradtságot, hogy utánajárjon és kipróbálja. Mindenki utánajárt már és kipróbálta, mégis szivárványárnyalatos ügy.
Ugyanis, a dolog megoldása hiába lenne elvileg egyszerű, miszerint elvileg szabványosítva van, hogy adott készüléktípus kimenete és az utána levő készüléktípus bemenete milyen elektromos paraméterekkel bírjon elektromos illesztés céljából. Vannak erre szabványok, amelyek elvileg megoldják ezt a problémát. Ha szórakoztatóelektronikáról van szó, akkor általában a gyakorlatban is megoldják a szabványok a problémát, mert a szórakoztatóelektronikus tervező olyanra tervezi, oszt jónapot.

A hifiben azonban az elveket, szabványokat rendszeresen felülbírálják hangminőségi szempontok, miszerint olyan kapcsolásokat és úgy valósítanak meg a tervezők hangminőségi szándékokból, amelyek nem férnek bele az elvi illesztési szabványokba - például a kimenetek-bemenetek illesztési szabványaiba. Nem férnek bele a szabványos "meg"oldásokba, mégis megvalósítják a hifi tervezők, mert jól szól - legfeljebb rétegfelhasználású lesz az adott készülék, mert elektromosan is nehezen társítható más készülékekhez. Ezért (is!) a hifiben különös jelentősége van a konkrét készülékek közötti szinergia keresésének. Mert nem fekete-fehér a hangminőség keresése már a tervezésnél sem, hanem a szivárvány ötszáz árnyalata - akár mérési részeredmények ellenében(!) is. A hifi egymás ellen játszó paraméterek közti kompromisszum, mindig a fekete és fehér között van valahol félúton - a hifi szivárvány. Sőt, a hifi mindig a damaszkuszi úton forgolódik ide-oda, mert nemcsak árnyalatok, hanem egymással homlokegyenest ellentétes tervezési elvek is élnek meg egyszerre a piacon, és a felhasználónak is azok között kell megtalálnia a szinergikus kompromisszumot, adott esetben úgy, hogy tudomásul veszi, adott meglévő és jól szóló készülékéhez NEM választ bizonyos másik jól szóló készüléket, mert éppen azok éppenséggel elektromosan se jól illeszthetőek egymáshoz. Nincs MEGoldás, csak kompromisszumok vannak - sőt, néha kompromisszumok sincsenek!

A hifi szivárvány. Nem fekete-fehér.
Semmi sem fekete-fehér. Minden szivárvány. Az elektromérnökség is szivárvány! - hát még a hifi elektromérnökség.

[ Szerkesztve ]

Nem kell annyira belemenni, mert tudjuk kevesen mennek bele árnyalatokba, szivárványban meg csak azok élnek akik .......

python1

Annak a kimenetnek-bemenetnek, márminthogy az előttük levő hifi célú áramköröknek nem csak mV-nak kell lennie, hanem lennie kell uF-nak, mH-nek, Ohmnak, THD-nak, IMD-nek, dinamikának, dinamizmusnak, jel-zaj viszonynak, hangszínnek, tranziens viselkedésnek, teljesítménynek... és még számos más paraméternek is kell lennie, összeegyeztetni próbálva a használhatósági és hangminőségi szempontokat. És ezen paraméterek többsége EGYMÁS ELLEN JÁTSZÓ paraméter. Nincs MEGoldás. Szerencsésebb és szerencsétlenebb kompromisszumok vannak - jó esetben. Kapkodás van a veszett fejsze nyele után. Hiszen magadon is látod évek óta. Kisiklik a kezünk közül. Azon hifisták tudják megragadni a veszett fejsze nyelét, akik tudomásul veszik, hogy nem fekete-fehér, és találnak egy árnyalatot a maguk kompromisszumához. Nekem ez előző hifi berendezésem tíz éven át azonos volt. A mostani is az lesz, ha nem ütöm meg a lottófőnyereményt. Találtam magamnak a szivárványból egy árnyalatot, amit tudomásul veszek, amivel megalkuszom.

Szerk.: A hifi egy LMBTQ. A világ legLMBTQ-bb jelensége a hifi.

[ Szerkesztve ]

"Ezekszerint itt is sokan torzítva hallgatják a rendszerüket. "

Mely esetekben, vagy mi is kell ehhez? És milyen torzítás lesz, meg hol jelentkezik?

Sok mindenben egyetértünk, de az erősítők bemeneti érzékenységére nincs szabvány. Valaha 150 mV körüli volt a vonalbemenet érzékenysége, de jó ideje nagyon nagy a szórás: én nemrég körbenéztem, és 90mV-1500 sőt 1800 mV is szembejött. Ez azért elég nagy szórás. A DIY fórumokban is olvastam erről, ott sokan 775mV-ot vagy 1V-ot állítanak be. Az erősítőgyártók sem értenek egyet, illetve van olyan iskola, amelyik a 'high gain'-ben hisznek, erről JOHN LINSLEY HOOD: Csöves és tranzisztoros hangerősítők című könyvében is olvastam, csak most nem tudom bemásolni, mert kölcsönben volt a könyv.

Én az átlagnál is átlagabb hifis vagyok, tavalyig házimozi erősítőn hallgattam zenét :-) Nem tudom, engem zavart a sztereó erősítőmnél (Denon PMA800NE), hogy alig lehet használni a hangerőszabályzót, halkan nem is lehet hallgatni - szerintem is az a jó, ha viszonylag nagy utat jár be a hangerőszabályzó, és vannak fokozatok. Most már sokkal jobb a helyzet, mert betettem a Rothwell attenuatort, és DAC is valamivel alacsonyabb a kimenőfeszültség (bár azzal sem kellene játszani, nem véletlen 2V a CD-é sem). Az, hogy ki mennyire hallja a torzítás szintén nem tudom megítélni - engem zavart az élesség, ami eltűnt. Vannak, akik a hangosra kevert CD-k miatt tesznek be egy kisebb attenuatort (vagy feszültségosztót, hiszen arról van szó), még úgy is, hogy nem érzik annyira harsánynak, torznak a hangot. Szóval szerintem érdemes játszani ezzel, én sokat tanultam belőle. Az előfokokhoz, végfokokhoz nem tudok hozzászólni, azom nincsen.

Próbálok úgy válaszolni, hogy ne alakuljon ki rózsaszínű köd.
Leghamarabb a hangsugárzón csapódik le, mivel a leggyengébb a rendszerben ilyen téren, amennyiben hallasz bármilyen kábelcsere miatt változást, már fülön is csíptél egyet, de ha az erősítőd hangerejét feltekered ott is megjelenik. Egyelőre ennyi, a többi a sok blogger írásaiban, én sajnos nem értek hozzá, csak néha benyögök ide valamit.

[ Szerkesztve ]

Nagy a szórás (és valóban, mintha egyre nagyobb lenne a hőskorszakhoz képest), és ez persze szomorú, mert kiugróan fontos dolog az elektromos illesztés. Csak hát vannak egyéb fontos szempontok is...
Az egyéb fontos szempontok miatt is az se megoldás, ha az ember egy KÉSZ-ülék interfészének egy elektromos paraméteréhez utólagos eszközökkel hozzányúl. Ez is csak egyfajta kompromisszum, mivel a hozzányúlási módszer belezavar a KÉSZ-ülék és a REND-szer más, szintén fontos paramétereibe.

Szerintem is "régen" fegyelmezettebbek, szabványosabbak voltak a tervezők a kimeneti-bemeneti illesztési kérdésekben - amely kérdéskör persze "régen" is hamar hifi vitatéma lett, ahogy jelzed is a legendás szépemlékű (Robin) Hood felemlegetésével.

Van itt minden persze. Az tetszett, hogy vannak olyan erősítők, ahol szabályozhatö a bemeneti érzékenység vagy a gain.

Szerintem abban, hogy éles lesz a hang, főleg a magasak. ("digitális", szokták mondani)

Igen, halk brumm, sistergés a hangsugárzókból, hangerő emelésével arányosan szűnik a késztetés a zenehallgatás iránt, de lehetne sorolni, csak kicsit oda kell figelni.

Úgy valahogy, igen. (meg nekem a hirtelen megugró hangerő is gond volt, nem volt mozgástér )

Ebben az a vicces, hogy eleinte a CD játszók átlag kimeneti jelszintje 0,7 Volt körül volt, az szépen felcsúszott 1 voltra, majd hamar megjelentek a 2 voltos cuccok, mert az jobban szól, meg mérve is jobb lehet, mert jobb a jel-zaj arány, aztán jöttek a 4 voltos puffert is megengedők... A magnók jelszintje megint más volt, hogy a hangszedőkről, ahol a kóbor áramtól mondjuk egy Kondo IO 0,04 mV-jától egy Goldring 2500 6,5V-ig mindenfélével meg kéne küzdeni, plusz az lezáró impedanciákkal való játék.

Igen, most már a 2 V lett a szabvány (sőt nálam a Denon 800 lejátszónál 2,4 volt, mert bemérték egy tesztben) . Csak az erősítő oldalon annyira ezt nem követte a bemeneti érzékenység változása a jelek szerint. A magnókról írtak is egyszer egy Hifi Magazinban egy érdekes cikket ebben a témában.

Az egyértelműen utal rá, de a gyengébb jel sem annyira szerethető, nekem dinamikahiánnyal kedveskedik olyankor a rendszer, és hangerő emelésnél, mikor a végefelé közeledik, recsegés is hallatszik. Azért javasoltam az előerősítőt a végfokhoz, én a forrásnál PC-nél, visszaveszek a hangerőből 3-5dB a 100-as(0db) álláshoz képest, de a DAC-om amiben van előerősítő, abból is kb annyit, és továbbiakban előerősítővel vezérlem a végfokomat, így adja a legjobb hangot.

Annyira kíváncsivá tettetek ezzel a magas/túlzott kimeneti jelszinttel, hogy visszaveszek én is a Foobar 0 dB-éből, mert alapból hangosabb, mint a tv vagy a médiabox hangereje, úgy 5dB-el ! Ennyit el is fogok venni belőle és meglátjuk hosszútávon, mit "mutat". Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe ?
Vakteszt nem lesz... az idő megoldja helyette..

"csak a zene van"

Tibor77i és python 1,
szerintem nagyon elbeszélünk egymás mellett. Lehet én nem értek még valamit.
Ahogy én látom az összes linkelt gain structure-ös leírásból:
1.: jelalak torzulás akkor következik be mikor az erősítőt túlhajtják a határain pl 50W-ra van specifikálva kis torzítás mellett, de te 60W-ot akarsz kivenni belőle, mert még hangosabbat szeretnél. Eléred a maximumát és még tovább tekered a hangerőt, nem lesz már hangosabb, csak torzabb. De ezen nem segít semmilyen hangerő csökkentés, legyen az RCA attenuator, vagy az hogy visszaveszel a lejátszóban a hangerőből(feltételezve hogy nem csökken a dinamikatartomány). Egyszerűen ha egy olyan adott hangerőt szeretnél amire nem képes az erősítő teljesítményed, akkor ez lesz, mindegy a bemeneti érzékenység. Ha lecsökkented a bemeneti jelszintet, akkor halkabb lesz a rendszer, amit majd a hangerőgomb feljebb tekerésével pótolsz, hogy elérd a kívánt hangerőt, de ekkor ugyanúgy fog torzítani, mint annak előtte. Egy előnyét látni ennek, azt hogy nagyobb tartományban használható a hangerő szabályozó, ami persze nagy előny. De ha egy adott hangnyomás után torzított, akkor ezután is fog. Azt el tudom képzelni, hogy mivel finomabban állítható egyszerűbb nem beleszaladni a túl nagy hangerőbe, így kisebb hangerőn nem fog torzítani. Persze ezzel hogy...
2.: ...csökkented a jelszintet az erősítő előtt(rca attenuator, vagy lejátszó), akkor csökkented a SNR-t is. Közelebb kerül a jel és a zaj, majd az erősítővel kompenzálod a csökkent hangerőszintet és felerősíted a zajt is.

Szívesen veszem ha valaki kijavít a fentieket illetően ha tévedek. Ezzel nem azt akarom mondani hogy amit tapasztaltok az nincs, csak annak a magyarázata nem a linkelt leírásokban keresendő, hanem máshol.(már ha nem tévedek a fentieket illetően)

Na akkor tegyük helyre a dolgokat !

Foobar 100%-on.

Foobar 50%-on.

Gyuri! Az, hogy miattad lettem szőke nő, az egy dolog. De az hogy hogy nem tudod, hogy a kivezérlés, és a hangerő nem ugyanaz 40 év hifizés után, szerintem, elég gáz. Ne hari.

Ha eddig nem jöttél rá, akármennyit levehetsz a hangrőből az ugyanúgy torzítani fog és ugyanúgy érzékelni fogod a magassugárzón hogy torzít, mert jó a hallásod.

Mégegyszer bocs.
Üdv Péter

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Így 200 olvasatlan után belekavarok a szőke nőbe
jRiveren ha internal volumét állítasz (akkor bukod a bitperfektet, de #kinemszarjale), akkor az a kivezérlést csökkenti, mármint a program kivezérlését, nyilván nem a felvételéét. Látható és hallható, ugyanis a modern, 0dB-re kevert és ocsmányul lodnesses felvételek bizony túllövetnek, ha bármit állítasz a dsp-ben, de sokszor anélkül is. Torzak. Botrány.
Na itt -5dB és megszűnik a torzítás. A "mennyire szól bele a hangba" más kérdés, de nem is arról beszélek.

"I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."

Gain Staging a pluginek között is!

A DAW-k többsége 32 bit floating point (lebegőpontos) rendszerben dolgozik, ami azt jelenti, hogy virtuálisan nincs túlvezérlés, az így elérhető dinamika tartomány ugyanis 1500 dB. Ennek ellenére a pluginek nem biztos hogy fel vannak készítve ezekre a magas értékekre.

[link]

Különösen igaz ez a valójában is létező analóg berendezéseket emuláló pluginekre. Ezek működését olyan precízen elemezték és modellezték, hogy ugyan úgy érzékenyek a bejövő-kimenő jelszintekre, mint való világ beli testvéreik. Ezekről általában elmondható, hogy a szabványtól nem térnek el, -18dBFS felel meg a 0 VU-nak. Ettől függetlenül a gyártók minden esetben feltüntetik, hogy az adott plugin milyen jelszintet tekint 0VU-nak, vagyis mire van kalibrálva. Előfordul az is, hogy a pluginben találhatunk kalibrációs lehetőséget, amivel saját igényeink szerint állíthatjuk be a 0 VU értéket.

Szóval 1500dB.

Ugyan nem ellenőriztem, hogy a Foobar 32bites lebegőpontos feldolgozást alkalmaz-e, de élek a gyanúperrel, hogy a digitális részében itt sincs gyakorlati korlát, amit elérhetnék itthon.

Ugyanakkor tudomásul veszem, hogy amint analóg konverzió történik, úgy ez az egész nem érvényes, és azonnal megjelenik a torzítás,de csak ha eljut az analóg konverzióig.

Mivel a digitális jelfeldogzás eredményét, csak egy úton, DA konverziót követően hallhatom meg, így értelemszerűen soha nem fogom érzékelni, hogy meddig mehetek el a digitális részben anélkül, hogy az torzításba fordulna.

Kérlek jelezd, adott esetben javítsd ki a gondolatmenetemet, ha másként vélekedsz.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Végre vki, aki kezdi kapisgálni !

Akkor van értelme, ha a felvétel, túl, vagy alulvezérelt.

Olyan plugint érdemes használni, amiben tuti biztos vagy hogy nem rontja a minőséget.

Egyébként köszi

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

@Matthias: dehogy akarok én többet, az a bajom, hogy a 85 watt rázúdul a hangerőszabályzó elején egy kis részre, ahogy a Russ Andrews képe is mutatja: ez.
Nem fog torzítani, pont ez a lényeg, jobban tudod használni a hangerőszabályzót is. Szerintem érdemes kipróbálni, ha van rá mód. Még egy link a végére, én sajnos nem tudom ilyen szabatosan elmondani (közgazdász vagyok meg tolmács-fordító): technikai magyarázat

A te véleményedre nagyon kíváncsi vagyok, és mivel PC-ről hallgatsz, ott nagyobb a mozgástér.

Tibi! Két különböző technikáról beszélünk. Ha Gyuri túlvezérelt felvételt hallgat, azon nem segít a 10dB-es hallkítás, az még torzítani fog. Szvsz, de kiváncsi leszek...

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

"Ha Gyuri túlvezérelt felvételt hallgat"

Olyat nem hallgatok. Inkább törlöm..

Nem vagyok hangmérnök, sem informatikai szakember...ennyit tudok felhozni a védelmemre. De.. ha belegondolok, hogy én nem a "túltolt" CD hangot (stúdió felvételt) szeretném "visszavenni", hanem az USB kimenetre beérkező digitális jelet veszem vissza a Foobarban, ami szerintem nem egyszerűen hangerőállítás, ha jól tévedek. Egy "túl hangos" CD játszó kimenete is azért torzíthat, mert az analóg kimenőjelet emelik az analóg áramkörben, mert hogy attól majd biztosan dinamikusabb lesz a hangzás, oszt' inkább csak torzít. Tehát én Foobarban a "master" hangerejét csökkentem, nem a magasan beérkező torz jelet próbálom "megjavítani"... Nem tudom, mennyire lehetett baromság, amit most írtam, de azt gondolom, hogy forrás oldalon semmi egyebet nem lehet tenni, ha túlvezérelt a kimenő jel. A számítógép lelkét sem ismerem annyira, hogy most akkor az USB kimenet eleve túlvezérelt-e és minden számítógép USB kimenete ilyen-e, mert akkor ahogy mondod, tök felesleges piszkálni a hangerőszabályzót a Foobarban... erre mondtam, hogy az idő majd megmondja, mert tuti meg fogom hallani idővel, ha nem is azonnal, hogy lesz-e (minimális) javulás... ha meg nem , hát nem... ingyen voltam moziban akkor is.

Félreértés ne essék , nálam nincs számottevő torzítás, csak mókából csinálom...és fogalmam nincs, hogy a Foobar hangerőszabályzó mit is szabályoz... az USB után szabályoz-e vagy még azelőtt szabályoz-e, hogy beérkezik a jel az USB-be. Na, nekem ennyi a dilemmám, de ha te egészen biztosan tudod, hogy a kimenő jelet az USB után szabályozza a Foobar, akkor igazat adok neked... Jó lenne ha valaki le tudná írni, mert már jobban érdekel a téma, mint azt szeretném. És bocs, ha dilettáns vagyok, de ez van sajnos. Nekem csak a füleim jutottak..

[ Szerkesztve ]

"csak a zene van"

Én most elvesztettem a fonalat :-) Úgy értettem, hogy a lejátszószoftverek vezérelnek túl, ha nem jól vannak beállítva, de ha Gyuri a master hangerőt állítja, azzal a kimenő jel erősségét változtatja, nem? Nem ismerem a szoftvert, bocsánat. Amit linkeltél, ott a következő oldal a lejátszással, visszahallgatással foglalkozik, hátha hasznos: [link]

"Nem fog torzítani"
De előtte se torzított ha nem hajtottad túl a határain az erősítőt. Erre keresem a választ, hogy mi is torzítana, miből kifolyólag van a torzítás amit meg akartok szüntetni, így vagy úgy. (a linkelt írást elolvastam abban sincs szó torzításról, SNR növelésről és felbontásjavításról van szó abban az egyetlen esetben ha az attenuator az előfok és végfok közé kerül)

Ha ASIO-t, WASAPI-t használsz, akkor a Foobar hangerőszabályzója hatástalan, vagy valamilyen plugint használnál? Van ennek valami értelme?

"A kérdés mindig ez, és a kétkedés is mindig e mentén szerveződik: Hallja vagy hallani véli? "

Marhára nem érdekelnek az ún. "kétkedők", akikről rendre kiderül, hogy valójában kívülállók. Ezzel kapcsolatban az egyetlen értelmes kérdés így hangzik:

Miért ütik bele az orrukat mások hobbijába? Lehetne még ragozni, mert ahogyan előadják, gyakorlatilag személyeskedés. A porcelánboltban garázdálkodó elefántok kiebrudalása pedig tudtommal kammerer feladata (lenne).

Nem hinném, hogy te túlvezérelt felvételeket hallgatnál, de a sok hangos modern CD között viszont akkor is lehet ilyet találni, ha nem csak a popzenét szeret az ember. Amennyire én tudom, a túl hangos felvételeknél eltűnik a dinamika és torzul a hangszerek hangja. A hangosságon a jelszint csökkentése valamennyire segíthet (valamivel hallgathatóbb lesz), de a torzuláson nem - de javítsatok ki, ha tévedek. Ha már így szóba került, volt egy érdekes, illusztrált írás a BBC oldalán, ezt belinkelem.
Tanulságos meghallgatni a cikkben, hogy lett egyre hangosabb például a Thriller, illetve miként torzul a gitár hangja a dinamikakompresszió miatt.

Nem értem, miről írsz... hacsak nem valami nívón aluli kütyüről. Az a 2V soha nem vezérelt túl egy tisztességesen megtervezett bemeneti fokozatot vagy előerősítőt.

[ Szerkesztve ]

De, torzított. Nem, nem hajtottam túl az erősítőt - pont az a bajom, hogy halkan sem nagyon lehetett hallgatni, nem nagyon voltak fokozatok, finom átmenetek. Azért torzít, mert az én esetemben 105 mV bemeneti érzékenység találkozott a CD kimenő 2,4 voltjával. Olyan, mintha egy túlhallásos ember fülébe jó közelről belekiabálnál. Mivel én nagyon nem vagyok szakember, te viszont elolvasod, amiket linkelek (ezt köszönöm, jól esik), még a Harbeth fórumot ajánlanám. Nem kell az egész, mert nagyon hosszú, de az első két oldal tanulságos, főleg Alan Shaw magyarázatai, aki aztán tesztet is csinál videóval, méréssel: Harbeth fórum, a teszt a második oldalon van. Én ezt végigbogarászva logikusnak találtam az egészet.

Nem nívótlan, és sajnos sokszor nincsenek partiban az eszközök: illeszteni kell őket, különben nem lesz tiszta a hang.

És mond már meg kérlek, hogy honnan kellett volna erről tudnom, hogy az említett dolgok nem teljesen normálisak?
Hozzávenném azt is, hogy honnan kellett volna tudnom, hogy azt, hogy valami hangos, nem abból kell megítélni, hogy olyan jegyekkel kezd el rendelkezni, mint amikor hangosnak szoktuk hallani.
Sőt azt is mondtam, hogy az is fejleszteni akar, aki tisztában van vele hogy van még feljebb.

De hogy említsek valami negatívumot is, van egy kis sistergés, igaz az csak a magassugárzókból jön és csak nagyon közelről hallani ha nics elindítva semmi lejátszás.

[ Szerkesztve ]

A dolog kiindulópontja az, hogy ha a küldő és a fogadó készülék interfészeinek elektromos illesztése aránytalan a fogadó készülék hátrányára, akkor az már eleve egy relatív/abszolút túlvezérlés, már eleve egy túlhajtás a fogadó készülék hangerőszabályzásától függetlenül, tehát túlvezérlési torzítás jelenik meg. Ergo, egyrészt kisebb hangerőnél fog zavaróan-hallhatóan betorzulni a hang ahhoz képest, mintha arányos lenne az illesztés, illetve ha nagyon nagy az aránytalanság, akkor bármilyen hangerőn jelentős torzulás lesz a fogadó készülék interfészének relatív/abszolút túlvezéreltsége miatt. Ennek az aránytalanságnak a csökkentése-megszüntetése végetti hardveres-szoftveres próbálkozásokról beszélnek (attenuátor, lejátszószoftver kivezérlésszabályzója...). Hogy ne túl erős jel jusson a fogadó készülék interfészére, mert az már eleve jelentős torzulásnövekedés a hangjelben a fogadó készülék hangerejétől függetlenül.
Ha a küldő készülék hátrányára aránytalan az interfészek elektromos illesztése, akkor az már eleve egy jelzajarány-csökkenést, dinamikacsökkenést, dinamizmuscsökenést... jelent a relatív alulvezérlés miatt, mivel nem használtatik ki a küldő készülék teljesítmény versus torzítási viszonya optimálisan.
Arra válaszoltam, amit kérdezel?

Nálam az egész úgy néz ki, hogy beállítom a PC-m kivezérlését, 0dB környékére, vagyis addig míg nem torzul a jelalak, ez nálam jelenleg ott van amit már előtte leírtam. Ez megy a DAC-ba majd ott is eljátszom ugyanezt, innen már megy az előfokba a számomra megfelelő jel, amit aztán az előerősítővel hangosítok a végfok felé. Pontosan olyan ez a folyamat, mintha egy fix jelet kapna, és kap is az előerősítő, és 100%- osan tudja elvégezni a feladatát. Amennyiben DAC vagy PC kimenetét szabályozom azonnal borul a hangkép, dinamika , felbontás és ezzel együtt az egész. Másik megoldás is járható út, mikor a DAC előerősítője végzi a hangerő szabályozását, de ez nem közelíti meg azt a minőséget amit az előerősítővel elérek. Nálam ez tökéletesen bevált, lehet talán ezért van az, hogy szinte tökéletes a PC- ből kinyert hang.

[ Szerkesztve ]

Nyilván jól hallod, amit hallasz, de amit csinálsz, az szerintem nem egy túlvezérléses torzítás megszüntetése (kizárt dolog, hogy a Denon erősítőt túlvezérlik a jellemzően 2V-os Denon lejátszók), hanem afféle hibát hibával kompenzálás. Hány kohmos ellenállások alkotják az osztót?

"Az a 2V soha nem vezérelt túl egy tisztességesen megtervezett bemeneti fokozatot vagy előerősítőt."

Csak hát a "tisztességesen" megtervezettségnek nagyon sok, egymás ellen játszó paramétere van, mivel nem csak elektromosan kell tisztességesen tervezni egy hifi készüléket, hanem hangminőségileg is. Ez húzd meg ereszd küzdelem a paraméterek között, és hát születnek olyan "extrém" megoldások, amikor a bemeneti interfész túl kis/túl nagy érzékenységű, a kimeneti interfész túl nagy/túl kis feszültségű/áramú. Mondhatod, hogy ezek nem tisztességesen megtervezett megoldások, de szándékoltan hoznak ilyeneket létre hangminőségi szempontok mellén, figyelembe véve, hogy a szóbanforgó készülék hangminőségi értékei csak bizonyos készülékekhez illesztve tudnak felszínre jutni, tehát korlátozottan illeszthetőek rendszerbe.

Akkor itt az ideje megnézni, hogy minden rendben van-e a hálózat körül, fázishelyes bekötés a készülékeknél, ezt méréssel is tudod ellenőrizni könnyedén.

Mathiasknak is.

"beállítom a PC-m kivezérlését, 0dB környékére, vagyis addig míg nem torzul a jelalak"

Mindig torzul a jelalak, az kvázi "közmegegyezés" kérdése, hogy milyen torzítási szintet veszel 0 dB-nek. Nincs elvi nulla decibel, csak gyakorlati van. Optimumgörbe a torzítási szint és a jel-zaj viszony összeegyeztetése. Megfontoláson alapszik, hogy honnan számítod túlvezérlésnek a (ki)vezérlést. Lásd anno a kazettás magnók felvételi kivezérlése. Egyik magnón x torzítás versus y jel-zaj viszonynál váltott pirosba a LED, másik magnónál x-2 versus y+2, harmadiknál x+2 versus y-2...

[ Szerkesztve ]

Sokszor mondtam már hogy itt nincs rendes védőföld. Nem, nem néztem utána hogy azt a nemlévőt fel kellene-e használnom az általad említett mérésben. De majd előkeresem és ha kivitelezhető, kivitelezem.

[ Szerkesztve ]