Én se írtam, hogy az erősítődnek fedett a hangzása. Már csak azért se, mert nem is beszéltem az erősítődről, hehe. Az A25-re utaltam, azaz, a hangdobozra, mint hozsannázásod tárgyára. Azért utaltam rá, mert az is az általam az előbb jelzett régi iskola terméke. De a régi iskolát se írtam fedettnek, hanem a mai tipikushoz, a mai jellemzőhöz képest "fedett"-nek - idézőjelben! A mai fiatalok azt hinnék róla, hogy fedett. Pedig a mai iskola tipikusan prezenszes.

Jut eszembe, ellenálláslétra!

Ez egy másik szál.

Röviden. Kammerer jelezte, hogy a dobozait ( nyilván az ízlésének megfelelően ) a régi
(talán angol?) iskola szerint "visszafogta" a prezensz tartományban.

Leírás alapján párhuzamot vontam ( analógia ) a mozis ( szintén régi stílus szerint kimunkált ) x-curve ( többek között a magas tartomány vágása ) és Kammerer dobozbeállítása között, hozzátéve a véleményemet a régi iskola, és teljes frekvencia tartományú dobozok frekvenciválaszának, mint stílus különbözőségéről.

Hol itt az ámokfutás? Beszélgetünk.

Te nem beszélgetni akarsz?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Hangmérnökként még soha nem hallottam a kolorizáció szót. A színeződést már sokszor.

Annyiban talán egyetérthet mindenki, hogy a lineáris átvitelhez képest minden eltérés egyfajta torzítás, azaz sokféle torzítás létezik.

"Ez most komoly?!
Megmagyarázod, hogy Ba Cy Lus mit hogy gondolt?!"

Kénytelen voltam, mivel Ba cy lus (sic!) hiába magyarázta, én pedig szeretnék ragaszkodni kies topikunk legeslegeslegeslegeslegeslegfőbb mottójához (lásd, öt felkiáltójel!), miszerint
"- Illendő itt (...) az írott szövegből azt kiolvasni akarni, amit a szerzője abba bele akart írni!!!!! (Öt felkiáltójel!)"

Ugyanígy, amint Dorian is jelzi, ez a mozis ötleted se arra vonatkozik, amit én írtam, magyaráztam. Sőt, éppen ellentétes! Már csak azért is, mert én nemhogy nem vágok frekvenciát se alul se felül, hanem sőt, alul éppenséggel relatíve kiemelés céljából szintezek, fölfele meg felmegy a titán(oxid) dómom kismillió kilohertzig és még az Üveghegyen is túl (hat decibellel alacsonyabb szinten, mint a 80-300Hz közötti szakasz, de 1kHz-től kezdve lineárisan megy fel, fel, fel, fel...). A technikám kifejezetten a "teljes frekvenciasávot" sugározza le, nem mellesleg a hangdobozkám relatíve kifejezetten terhelhetős hangszórókkal bír, amelyeket egyáltalán nem kell óvni az általad említett manipulációkkal, eszembe se jutna ilyen, bármikor rájuk küldöm az úthengert is. A "mély"-hangszóróm átvitele lefelé átlóg a mínusz frekvenciatartományba (vigyázat vicc volt, de a nullát tényleg eléri), a titán(oxid) magassugárzóm meg felfelé 30-40kHz-ig értelmezhető, majdhogynem super tweeter (vigyázat, NEM vicc!). Nem is sejthető, hogy jött ide ez a mozis ötleted. Írtam, hogy 1kHz-től fölfelé kb. lineárisan megy tovább a magassugárzóm (ameddig csak menni bír), hogy jön ide frekvenciavágás, pláne mindkét irányban?!

[ Szerkesztve ]

Ugyebár azért hivatkozom 80-300Hz közötti szakaszra mint platóra, mert a 10literes dobozú, 130centis kosarú "mélyhangszórójú" hangdobozom értelemszerűen nem bír lineáris maradni 70-80Hz alatt. A szintezést ugyebár részben azért csinálom, mert így az 1000Hz kb. a 60Hz szintjére kerül hangnyomásilag, így relatíve mélyerősebb a hangdobozom, mint ha nem csinálnám a szintezést.

Már a nyelven volt, h elnézést kérek, de akkor vieszaolvaetam:

". 6 decibellel alacsonyabb a mini hangdoboz 1kHz feletti sávja hangnyomása, mint a 300Hz alatti sávé..."

Akkor ez mitjel3nt?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Miért kérdezed, hogy mit jelent? Miért nem olvasod el az utána levő mondatot? Amit már egyszer idéztél is, tehát elvileg legalább akkor el kellett volna olvasnod. Idézem:

"300Hz és 1kHz között leszűrök kb. 6 decibelnyit, majd kb. azon a szinten tartom az 1kHz feletti részt."

Ezt jelenti. Aminthogy abban a legutolsó hozzászólásomban is ugyanez benne volt, amihez most kapcsolódtál a kérdéseddel. Idézem:

"hat decibellel alacsonyabb szinten, mint a 80-300Hz közötti szakasz, de 1kHz-től kezdve lineárisan megy fel, fel, fel, fel..."

Ezt jelenti.

Ezek szerint felüleletes voltam. Elnézést.

Nyilván az analógiám sem állja meg így a helyét, akkor ez miatt is elnézést kérek.

A magaskiemeléses frekvenciatorzítás miatt nem kérek elnézést.

Az idő előrehaladtával a magaskiemelés valahogy "elkopott", nem tudom hogyan , és így az öt felkiálltójeles mondanivaló is átalakult, én meg mondanivaló elferdítésének vádjával slamasztikába kerültem.

Most akkor ki ferdít mit? Mi van?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

130centis kosarú "mélyhangszórójú"

Azt a rohadt!

Szerintem itt valami más kopott el, ha még mostanra sem sikerült értelmezni, hogy a magaskiemelés mint karakter/színezés az a frekvenciatorzítások közé tartozik.

Tudod mi az elnézés?! - röhhöhöhöhö. Amikor ezt elnézegeted:

Azaz, csináltam neki egy enyhe középsávorientációt, valamint így a mélyátvitele kb. 50Hz-ig "lineáris", minidoboz létére. Tehát 10,5literes reflexdoboz, a reflex 60Hz-re hangolva, 13 centis (azaz 130 milliméteres! - ozzy nem röhög!) kosarú "mélysugárzóval.

Miért, nem láttál még akkorát? Rolling Stones koncerten?

Nnna szóval 13 centiméteres. 1,3 deciméteres. 130 milliméteres.

Rock'n'roll...

Vazze ! Ez komoly ?

Ez milyen simítással van? Vasalóval ?

De még így sem fér bele HIFI szabványba +-3dB-es határba , ez bizony frekvenciatorzít, nem is kicsit.

Ba cy Lus ! Mit szólsz ehhez?

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Hamarosan mérve is lesz, akkor majd látni fogom, hova kellett volna cikkcakkokat rajzolni. Ámbár, kiderülhet, hogy még ennél is simább...
Egyébként látni ennél cifrább kiemeléseket gyárilag, csak ott általában a prezenszsáv javára. A fejhallgatók 15-20-25 dB-es "V-karaktereiről" meg ne is beszéljünk...

Írtad hogy nem használod az USB bemenetet az Ant-on. Tettél rá [zajszűrő kupakot] ?

Érdekes hogy két lejátszó program között mekkora különbség lehet.
Beatles Octupus's Garden az egyiken így szól: án-dö-dö-szi (under the sea)
a másikon: án-dö-bü-szi )u-debussy
ráadásul a másodikba valami mesterséges intelligencia lehet beleprogramozva, nyilvánvaló utalás Debussy La mer művére.

[ Szerkesztve ]

Bizonyos értelemben régimódi vagyok, de ennyire talán nem.

Lehet ki kéne próbálnom...

Meg akkor az Rpi-re is tennem kéne, ha következetes akarok lenni.

Tényleg! Van "B" tipusú kupak? Biztos van?

Se az AQ-nél, se a Cardasnál nem gondolnak rám .

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Szerintem nem szerencsés a frekvenciatorzítás szó használata a nemlineáris frekvenciamenet/amplitúdó-frekvencia karakterisztika leírására. Furán festene pl., ha azt mondanánk, adjunk egy kis frekvenciatorzítást a 3 kHz - 5 kHz sávban az EQ-val ...

Üdv mindenkinek, Rukh

Végre !

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Bizony. A frekvencia rezgésszámot jelöl. Mégis miként lehetne a frekvenciát torzítani? Ehhez transzponálás, vagy egy izmosan nyávogó lemezjátszó szükséges.

Ha a végeredményben ott van egy kiemelés 7 kHz környékén, nehéz lenne nem torzításról beszélni. Meg kell hallgatni egy DT990-et, természetesen adja-e vissza a hegedű hangszínét.

Nekem van egy vinyl lemezem ami frekvenciát torzít
Használtan vettem, vagy így nyomták vagy hő hatására megváltozott?

Ne haragudj, de te feltaláltál egy nem létező fogalmat. Van olyan, hogy nem lineáris frekvenciaátvitel, (sőt, egy csomó hifi eszköznél csak ilyen van), de azt soha sehol nem hívták torzításnak.

Pedig milyen sok szép torzításról lehet beszélni: [link]

[ Szerkesztve ]

Most jutott eszembe (nem tudom eddig miért nem), hogy keressek egy alkalmazást a vezérlésre.
Ha jól értem Te is böngésző alól próbáltad (Kicsi gombok, 2 részre osztott képernyő).
Az alkalmazás neve Squeezer, ez sokkal kezelhetőbbnek tűnik, még egy kövület android tableten is fut (ezen az eszközön böngésző alól használhatatlan volt). Kapásból meg is találja a daphile szervert a hálózaton. Még az IP cím sem kell neki.

Nem létező?

[link]
[link]

Torzítások az erősítőben
Lineáris torzítások
Lineáris a torzítása az erősítőnek, ha a különböző frekvenciájú jeleket nem egyformán erősíti, vagy megváltoztatja a jelösszetevők egymáshoz viszonyított fázishelyzetét. Ha a jel különböző frekvenciájú összetevőit az erősítő nem egyformán erősíti, akkor frekvenciatorzításról beszélünk.
A frekvenciatorzítás nagyságát az erősítő amplitúdó karakterisztikájával jellemezhetjük.



Mint láthatod, ez egy nagyon is létező fogalom. Teljesen más kérdés, hogy te nem hallottál róla ilyen megnevezéssel, ettől ez még létezik, nem az én találmányom.

[ Szerkesztve ]

Ha nem lenne elég, itt is használják ezt a "nem létező" fogalmat (tartalomjegyzék), '68-as kiadás, tehát nem valami "újkori" fogalomról beszélünk.

"Furán festene pl., ha azt mondanánk, adjunk egy kis frekvenciatorzítást a 3 kHz - 5 kHz sávban az EQ-val ..."

Ellenkezőleg, az a fura, hogy jellemzően nem ezt mondják! - akik használnak ilyesmit. No persze nem fura, (szociál)pszichológiailag "természetes" - lásd még struccpolitika, hehe.

Mindazonáltal, szerencsére nem kellett Ba cy lusnak feltalálnia a fogalmat, mert a fogalom használatos, pontos, érzékletes.

Szerk.: Persze pontosabb például a frekvenciamenet-torzítás terminus, nem véletlen használtam én este azt, de az hosszú és nehézkes, ezért honosodott meg frekvenciatorzításként, amelyről tudjuk közmegegyezésileg, hogy afféle frekvenciamenet-torzítás (frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzítás, hihihi) értendő alatta. A nyelv közmegegyezés, a szaknyelv is.

[ Szerkesztve ]

"frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzítás"
vagy frekvencia mentén történő jelerősségtorzítás...
Ilyesmi.
A szakma megegyezett a frekvenciatorzítás névben.

Vagy.
Vagy és.
Vagy és/vagy megkoszosodott a barázda...
Vagy és/vagy megkarcosodott vagy és/vagy megkopott a barázda...

[ Szerkesztve ]

Nekem ezzel vannak fenntartásaim, azon igen egyszerű oknál fogva, hogy ha ezt így elfogadnánk nem létezne olyan hangvisszaadásra létrehozott eszköz frekvenciahelyes válasz GÖRBE ( nem egyenes !) , ugyanis a méréstechnika már ott tart, hogy képes 0,1 dB-es különbséget is kimutatni.

Hol szeretnéd meghúzni a határt? 0,01dB-es frekvenciatorzítás már torzítás, vagy nem torzítás?! Nonszensz amiről beszélsz.

P.S.:Magaskiemeléses torzítástól eljutottunk a frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzításig.

Ezt hogy értékelnéd, hány felkiálltójel?!

[ Szerkesztve ]

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Erre én is befizetnék....

Szerintem ne rágódj ezen, minden audió láncnak van frekvenciatorzítása.
Épp ez teszi kellemessé némelyiket, vagy hallgathatatlanná a másikat.
Az szép elv, hogy a HIFI arra való (célja, stb), hogy az szerző/előadó +hangmérnök elképzelését a lehető legjobban vissza adja, de befogadóként, abszolút szubjektív elemként ott vagyunk mi a végén.
Be kell vállalni ezt a frekvenciatorzítás mizériát.... szerintem

Bevállalom , ha más is bevállalja és negatív diszkriminációt elkerülendő kimondja, hogy bizony egy flat fiókba skatulyázott Sennheiser HD600-as is frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzítása olvasható ki a diagrammjából.

[ Szerkesztve ]

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Magaskiemeléses torzítástól eljutottunk a frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzításig.

Kifejtenéd ezt kérlek?! Már csak azért, mert ebben a konszenzusban olybá tűnik, hogy a torzítás, és a magaban gazdag nálad felcserélhető szinonimák.

Eleve te akartál általánosítani egy kiragadott példából (tehát az én PC-m mint digitális forrás), hogy akkor általában a torzítás és magaskiemelés felcserélhetőek-e nálam.
Erre jött válaszul, hogyha magasban gazdag hangról beszélünk (karakterből adódóan, mint pl. AD900x és még inkább DT990 Edition/Pro), amit én úgy neveztem röviden, hogy magaskiemelés, akkor eleve frekvenciatorzításról beszélhetünk.
Az akármilyen torzítás persze nem feltétlen többletmagassal jár általában, nálam a PC-mnél igen. És mellesleg, ha többletmagassal is jár, az akkor is egészségtelenebb a hallásunk számára, mint a színezés miatti magastöbblet.
Ez így világos már? Én azt nem értem, hogy mit nem értesz ennyi ideje ezen, hogy még mindig azt emlegeted, hogy te kitérő választ kaptál, pedig eleve te akartál általánosítani egy konkrét példából.


hogy bizony egy flat fiókba skatulyázott Sennheiser HD600-as is frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzítása olvasható ki a diagrammjából.


Erről is volt már szó, hogy azért, mert valami nem tökéletesen flat, még nem kell elvetni az erre való törekvést, hiábavalóként beállítani. A frekvenciaválasznál egyáltalán nem mindegy, hogy hol, illetve mennyivel tér el. No és persze nem ez az egyetlen tényező, hogyan érzékeljük a hangot, mert nem egy szinuszos mérőjelet hallgatunk. Inkább hallás alapján szoktuk megállapítani, valami mennyire természetesen adja vissza az akusztikus hangszerek hangszínét, hangzását.
A HD600 általános elismertségnek örvend e tekintetben. Ez még nem jelenti azt, hogy tökéletes.

[ Szerkesztve ]

Én nem szeretném meghúzni a határt. Főleg nem frekvenciamenet görbére vonatkozóan. Vegyük azt, hogy két különböző hangdoboznak száz tizedesjegyig teljesen megegyezik a mért frekvenciamenet-görbéje, mégis nagy eséllyel feltételezhetjük, hogy ennek ellenére igencsak különböző tónusúnak fogjuk HALLANI őket.

Másrészt, a mért görbe alapján történő határmeghúzás is persze készüléktípusfüggő. Hangsugárzó, analóg lemezjátszó hangszedője... esetén 1dB-es kitérések még hagyján, erősítő, CD-játszó... esetén "horribilis". De már erősítő esetében is, ha nem eszmei mérési körülmények között méred, hanem valós, összetett terhelést jelentő hangsugárzót rákapcsolva, mindjárt megváltozik a frekvenciaválasza is, és máris megszokottá válnak holmi 1dB-es kitérések.

Az élet minden területén a határmeghúzás a legnehezebb dolog a fekete és fehér között, de ez nem jelenti azt, hogy kimegyünk Oszlopos Simeonnak a sivatagba és bámulunk magunk elé, hanem igyekszünk kategóriákat létrehozni a dialektikusan egyértelmű fekete és fehér között, és azokat a köztes kategóriákat praktikusan használni (szürke ötven árnyalata, röhhöhöhöhö). Hifiben leginkábbb az dönt, hogy ki mit hall, azaz mit érzékel és azt hogyan értékeli, azaz mit észlel.
Attól még torzítás a torzítás, hogy széles a mezsgye, amin innen még nem nevezzük torzításnak és amin túl már torzításnak nevezzük.

Ennek kapcsán visszatérve a "régi iskola" témára érdekességképpen. Például hangsugárzók esetében a nyolcvanas-kilencvenes években komoly tervezői pálfordulás történt, részben a torzítások (THD, IMD...) lecsökkenése, részben a hangolási kultúra megváltozása révén (például az addig jellemzően 8"-es mélyközepek átváltoztak jelllemzően 6,5"-essé, zárt dobozok reflexdobozzá...).
Mondogattuk, hogy jó, jó, ezek a mai hangdobozok tényleg pontosabban, fényesebben, transzparensebben, definiáltabban szólnak... - kár, hogy kiveszett belőlük az élet!

Szerk.:
A P.S.-hoz.
"P.S.:Magaskiemeléses torzítástól eljutottunk a frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzításig. Ezt hogy értékelnéd, hány felkiálltójel?! "

Sehogy se értékelném, hiszen nincs mit értékelni, mivelhogy nem jutottunk sehonnan sehova, a kettő megfogalmazás ugyanazt a tartalmat fedi, tehát ugyanott vagyunk, csak új megnevezés érkezett.

[ Szerkesztve ]

Feladom.

Eredetileg a magaskiemeléses torzítás, mint definícióval szemben emeltem fel a szavam, azóta már a szinezés, meg a tónus is játszik...

Rizsa-rizsa-rizsa. Mi jön még?!

Jó volt beszélgetni, de kiszálltam...

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Eredetileg a magaskiemeléses torzítás, mint definícióval szemben emeltem fel a szavam


Kár, hogy ezt a "definíciót" eleve te találtad ki. Magaddal viaskodsz.

"Jó volt beszélgetni"

Kár, hogy ingyen viszel ördögügyvédje-szerepet. Jó pénzt is kereshetnél vele.

Jó topik...

Azért nem szabad mindent egyvalaminek a számlájára írni.
Frekvenciatorzítása pl. digit audióban az oszcillátoroknak is van. Az átlagfrekvenciájuk pontos, de ingadozik, amit a spektrális fáziszajjal írunk le (időintegráltja a jitter). Ez aztán jelelaktorzítást okoz a DAC-ban / ADC-ben.
Fejhallgatónál meg rezonanciák lépnek fel, amik nem csak a jelalakot torzítják (THD, IMD), hanem időbeli lecsengésük is elnyúlhat.

Szóval ezt a frekvenciatorzítás dolgot most nem értem. Lemezjátszónál és szalagnál még inkább, mert ott s-os időskálás képen isgadozni a sebesség.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

magaskiemeléses torzítás
EBBŐL IS VAN TÖBB FÉLE. LEHET ÁTVITELBEN KIEMELÉS, DE LEHET OLYAN "ÁLRÉSZLETEZÉS", AMIT MAGASTÖBBLETNEK HALLUNK. (A LEGTÖBB TORZÍTÁST AMÚGY MAGASTÖBBLETNEK IS HALLJUK.)
Bocs a capslockért!
Ilyen álrészletezést már hallottam Beats csúcs fejestől, de elektronikától is sokszor. Kifejezetten kis torzításúnak mért eszközön nem jellemző.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Én 200 euro felett még nem láttam 15-20-25 db-es V karakterisztikát, pedig elég sok mérést nézegettem vásárlás előtt. Jellemzően 5 dB alatt vannak a ~színezések. (1 kivétel, nem kivétel + 200, de inkább 150 euro alatti fejes nem számít)

Szerk.: Beats sem érdekel

[ Szerkesztve ]

It'll hurt... a lot, but you'll be better - you say?!

"Szóval ezt a frekvenciatorzítás dolgot most nem értem."

Nem is arra reagáltál, mint amiről szól. Nemlineáris frekvenciamenetről szól. Illineáris.

Jaa!!

Arra a legtoleránsabb az agy, mert az könnyen előáll természetes környezetben is. A keresztezési torzítás pl. sokkal rosszabb.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Nézegess nyers mérést, ne korrigáltat, és akkor 200euró fölött is bőven látsz 15dB körüli eltéréseket minimumok és maximumok között. A korrigált méréseken a legkorrigáltabb intervallumban (prezenszsáv közepe) önmagában eleve a korrekció 15dB-nyi. A nyers méréseken eleve többé-kevésbé mély gödör van kb. 2-3kHz-nél a 100-200Hz körüli és 5-10kHz körüli csúcsok alatt. Aztán 10-15kHz-től meg meredeken lekonyul a típusok többsége.

Elég toleráns rá az agy, ellenben a legnagyobb ízlésbeli különbségek is abban vannak, hogy ki milyen tónust szeret-utál jobban. Lásd hangszínszabályzás népszerűsége.

Kell fémház egy erősítőnek? Van ilyen elektronikai alapszabály?
Mint például szabály hogy számítógépet leföldelve szerelek. Van ilyen csuklóra tehető földelés. Persze lehet anélkül is berakni a memóriát, de ha peched van és éppen fel vagy töltődve...
Én a munkahelyen egy egeret is agyoncsaptam úgy feltöltődtem a padlószőnyegen. Számítógépes egeret
Miért az erősítők 99%-a fémházas? Csak mert úgy jobban néz ki?
Hihetetlen hogy ebben a hifizésben milyen amatőrizmus folyik. Például a Bottlehead Crack DIY erősítő. Ebben egy nyitott fakeretben van benne a panel. 220V szabadon. Na most belebotlasz a fejhallgató kábelbe és rárántod a lábadra az erősítőt és pont hozzáérsz a 220 szabad forrasztásához...

[ Szerkesztve ]

"Kell fémház egy erősítőnek? Van ilyen elektronikai alapszabály?"

Ez inkább tűzvédelmi szabály, hihi. A fém nehezebben ég, mint például a fa.
Másrészt, fémdoboz árnyékolást is tud jelenteni, befelé és kifelé is. Az hasznos.
Fadoboznak ellenben szebb a hangja...
Kődoboz nem praktikus...

Nem kell fémház. Azért van a legtöbb abban, mert viszonylag olcsó, fizikai hatásoknak ellenálló és az elterjedt gyártástechnológia miatt könnyen dizájnolható. (Enyém pl. plexiben van, így direkt lehet látni a belét, pulsz a plexi csillapítása is jobb, mint egy vékony fémlemezé)

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Nincs plusz alapzaj, a fémház árnyékolás nem hiányzik? Egyáltalán nincs benne fém ( az alja sem)?
Volt olyan erősítőm, hogy csak a tetejét vettem le és már hallottam egy kis mértékű "zizegést" a hangszóróból, ami megszűnt ha visszatettem a fémfedelet.

[ Szerkesztve ]