Azért mutattam a dugó nélkülit. Ha vásárolsz 1 métert [link] 3200 Ft. Arra heftelsz magadnak bármilyen csatit akkor igen olcsóért van nagyon jó 0.5m kábeled. Kácsás helyett használom, mert az ( olcsó) kácsás szörnyű, ezzel meg álom a hang. Mit adnak ma 5000 alatt? 2 pizzát? Értem, hogy mi a koncepció, de szerintem nem éri meg bármeddig lemenni.

[ Szerkesztve ]

Jobb lett volna Tidal MQA ömlengésnek nevezni? Bár lehet, hogy az.

Lehet, bár ő egy őszinte csávó, ebből csinált itthon karriert, semmi szüksége a pózolásra. Szerintem csak összerakott magának egy jó minőségű láncot, és tetszik neki a kapott hang. Valószínűleg ha apple musicra vagy amazon hd-re fizetett volna elő, ugyanezt írta volna.

Bár azokat elég nehéz rendszerbe integrálni úgy, ahogy a tidalt vagy a spotit. Ha valaki megmondja, hogy lesz nekem raspberry pi árban amazon hd vagy almazene streamerem tidal connecthez hasonló kényelemmel, annak jövök eggyel.

Bazzmeg ti miről beszéltek? Miről maradtam le?

Pár éve volt, akkor nem igazán használtam a Spotify-t, másnál hallgatóztam, de ott az volt a forrás. Kértem valamit, amit otthon is szoktam hallgatni (flac fájl). Meg is kerdeztem, hogy valami effekt van kapcsolva? Loudness és mesterséges teresség szaga volt. De nagyon természetellenesen, az nem egy rendszer vagy szoba karaktere volt. Cimbi mondta, hogy semmi nincs bekapcsolva, ez ilyen. Akkor ezt a szolgáltató furcsaságának könyveltem el.

Ha ezt nem beképzeltem, akkor sok negatív véleménynek lehet az alapja. Ha így volt, talán ez már valtozott. (A kialakult vélemény meg megmarad?)

Nem rég Szabó Gábor néhány lemezét is azzal gyanúsítottam, hogy eleve béna. Aztán nem találtam a rosszul szóló dalokat, mert mind "jó" volt...

Nem szotkam hibázni.

+1 embernek esett le, hogy a Spotynak nem a hangminőség az erőssége, hanem valami más. Ellenben a Tidallal, ami hallhatóan jobb sokak szerint.
Ámde megkérdezek 10 kollégát, hogy mi a véleménye a Tidalról, 9 azt se tudná, hogy miről beszélek.

Déjà vu.

Nem szotkam hibázni.

Ér estikézni?
[link]
Az első két szám kellemes sörözős zene. A többinél még nem tartok. ( Érdekelne, hogy a 3. számban a hölgy hangja miért olyan, mintha sötétítő függöny lenne közte és a mikrofon között )
Én nem vennék sose bakelitet, de ez a Hifi nagyon tetszik. Barátságos.

[ Szerkesztve ]

Azért a 240p (szerinte Spoti) vs HD (szerinte Tidal MQA stúdiómászter sosevótaz) hasonlat azért enyhén megmosolyogtató, bár hozzátette, hogy csak "kissé" olyan. Az ingyenes Spotira (128kbps) még azt mondom, hogy oké a fikázás, de hát az meg ingyenes, ajándék csónak sose nézd a lapát!

[ Szerkesztve ]

Átkapcsoltam! Tök jó! Szeretem az ilyen örömzenét.
Nekem a kép nem passzol a hanghoz. Egy nagy termet látunk kemény padlóval, de a hang meg olyan, mint ha valami szűkös helyen vették volna fel. Ne igyak többet?

Persze, nem korrekt a hasonlat, mert hasonló szolgáltatásokat kéne összehasonlítani. Spoty free- Tidal fapad. Tidal Master- Spoty premium. Így lenne korrekt. De akkor a spoty nyerne, mert jobb a kínálat.
Nálam YT premium nyert. Teljesen egyetértek Dzsordzs Lukásszal, aki szerint a film 50% hang, ezért anno Star Wars filmet nem lehetett, csak olyan mozikban játszani, ahol elég jó volt a hang. Talán innen a THX? utána kéne olvasnom.
Nekem a zenehallgatás ilyen, csak pepitába. Vannak jó zenék, jól szóló zenék sok platformon, de a YT az, ahol széles a választék, van esélye annak , hogy a hang is jó lesz és még képet is kapok hozzá. Ezt havi 1500Ft-rt reklám nélkül. YT nyert nálam.

[ Szerkesztve ]

"Teljesen egyetértek Dzsordzs Lukásszal, aki szerint a film 50% hang"

Ne is mondd, az új Mátrixot olyan teremben sikerült megnéznünk, ahol a center csatornának valami komoly nyűgje volt, már ez megadta a hangulati aláfestést és hát hál' istennek az egész filmben alig beszélnek (csak úgy a 90%-ában kb), így végülis nem volt nagy gáz.
Sajnos többcsatornás hang esetén nincs (vagy nagyon gyenge) fantom center, amennyiben nem szól a centersugárzó, de amúgy kéne neki.

Volt itt régebben egy Pier Paolo (Pasolini) nick is, ezt neki is meg kellene mondani, meg Jancsónak, Fellininek pár orosznak sem ártana ezt tudtára adni, és még pár havernak is.

A Matrix négyért nem is kár, mondom ezt az első kettő igaz hithű rajongójaként. Bár egy kockát sem láttam volna belőle.
A Dűne engem viszont megvett.
Akinek van kedve játszunk. A magyar film. Ez a kérdés egy vagy két rendező név kell. Kezdem.

Jancsó
Szabó

szerk:

Maci tőled abszolút várok két nevet.

[ Szerkesztve ]

Most akkor, filmet vagy rendezőt kell írni?

Szomjas György: Roncsfilm

Csak rendező, ha lehet életutast, de ez nem kitét.

Közben végig ment kitudja hanyadszor Deva Csillagja, megállapítom: óriási ez az album, vagy a csaj. Ez jó, pedig qrvára nem így ismerem ezeket a számokat, d ez originális és kalaplengetés Felcsút felől.

[ Szerkesztve ]

Egy-egy filmjük zenéje miatt is:
Mész András - Meteo
Salamon András - Zsötem

Várkonyi Zoltán
Fábri Zoltán

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Pont hogy death metálhoz kell minőségi lejátszás. Fogadni merek hogy te csak egy nagy zajt hallasz death metált hallgatva. Na de miért?

Erős nevek és két jó film.

Gorrdon: klasszik.

Köszi, hogy beszálltatok kis esti hülyeségembe.

Szabad a pálya......

Most biztos nagyon ravasznak képzeled magad, de akkor a búcsúkoncerteket kedvelők kedves kedvéért:

Ha szigorúan csak kettőt szabad mondani, akkor részemről ez a kettő:
Jancsó
Jeles
Huszárik
Fábri Z.
Tarr
Bódy
Enyedi
Erdély
Fehér Gy.
Szőts
Maurer
Szász J.
Herskó J.
Kósa
Makk
+1 (Gothár), ((Sándor)), (((Maár)))
!Egyikhez se kell sokpontegy! Sőt.

És akkor már a "kicsit döcögős" Hegyeshalmi pótlékhoz:
Hegyeshalmi jó eséllyel nem követett volna el olyan hibát, hogy "...több nem túl ismert zenész és podcaster ... (...Graham Nash...)" - megjegyzem, természetesen Stephen Stills és David Crosby is csatlakozott, tehát ők is beleértendők lennének a „nem túl ismert zenész“ kitételbe. Hegyeshalmi jó eséllyel olyat se mert volna "kérdezni", hogy "(ha már itt tartunk, ki az a Nils Lofgren?)". Nem tartunk itt.
Úgyhogy hát nem kicsit döcögős. Úgyhogy remélem, nem Algoritmus Fer1 teszi meg magát Hegyeshalmi utódnak (amivel nem azt akarom mondani, hogy Hegyeshalmi etalon, csak hát csak hát...).

((((Szabó a Redl ezredesig.))))

Jaj, Maci...

hogy pont erre ma nem lesz időm...

pedig mennyire szeretem a soraidat.

Szomjas? - Talpunk alatt fütyül a szél ? Óriási remekművem, imádom minden pillanatát.

"((Sándor))"
Palikáról beszélsz? (hárásó= minarik ede, igen kisbetűvel végig)

Hegyeshalmi, ahogy megírta Kondot a 40 milliós cikkben, úgy hogy a nevét sem említi, de őróla van szó...
Jó ötlet, pöpec megvalósítás, néhol irodalmi magasságok(?), tükör pár életnek. Kalapot le, Hegyeshalmi egy volt közülünk. Igazán élvezetes cikkei voltak, nem csak hifiről. Szomorú..

mennem kell

Jankovics Marcell jöhet?

btraven: Nálam "semmi gond" semmivel. A rendszerem eléggé all rounder, ami azt illeti Csajkovszkijtól death metálig.
Prodigy is úgy szól, mintha jó felvétel lenne, pedig nem az.

[ Szerkesztve ]

"csak a zene van"

A Mester bólogat, mikor elsőnek látta, már akkor a Mephisto elé, fölé helyezte. Pedig amott zörög a haraszt. - Azóta meg pláne

Holnap nagy teszt nap lesz, még vak is...

szerk:

gyuri: Érdekes, nálam talán az első százban, ha lenne helye, de erősen önazonos válasznak érzem.

[ Szerkesztve ]

Hogy a mester megint itt van, megkérdezném tőle hogy a tudományosok szkeptikusok miért nem teszik hozzá a mondandójukhoz hogy a tudomány jelenlegi állása szerint?
Például: két aranyozott fejhallgató csatlakozó között nincs hangbeli különbség tudomány jelenlegi állása szerint, ami nem cáfolja azt hogy nincs különbség. És akkor nem lennének meddő viták.

Én azon vagyok most meglepődve, hogy a Tv tápkábel cseréje, legalább akkora változást hozott mintha egy erősítőbe cseréltem volna, soha nem gondoltam volna, csak a sufniba porosodott 2m Isotek Sequel, azt mondom teszek egy próbát hátha.

"tápok közt"

Táp, vagy tápkábel? Mik az alanyok?

Akkor már értem miért hívja a Disznész kedvenc youtubere, Gr-Research laposföld-hívőknek őket. Annak idején azok is azt hitték hogy lapos a föld és a téma lezárva.

De azt tudtátok hogy a magnókazetta át tudja mágnesezni magát ahogy fel van tekerve? Az egymással szomszédos felületek.

A tévénél cseréltél tápkábelt s javult a kép és a hang?

Én tudtam. Majdhogynem 30 éves tapasztalat ez számomra.
Azt viszont tudtad, hogy előhozhatók belőle szűrőkkel a korábbi felvételek, és még a 2-3 -mal korábbiak is még egész hallgathatók, nem csak felismerhetők?

Mármint Jankovics, vagy Prodigy? Ha Prodigy, természetesen szar felvétel, de YT-ról hallgatva Pl. Firestarter egészen elfogadható, dinamikus, lüktető, nem bántó, mint az összes eddigi korábbi láncaimon ... ha erre gondoltál. Bár továbbra is a a véleményem, hogy death metálnak és testvéreinek minek kiváló felvétel ? YT-on keresztül is bőven átjön, mire gondolt a költő...persze csak szerinem. Rammstein úgy zúz, mint állat szintén YT-ról. Tkp. feleslegesnek érzem/gondolom DSD-ben zúzatni az ilyen zenéket. Végülis erről szólt volna a hozzászólásom.
Egy Beethovennek 100x annyi igénye van jó felvételi minőségre, mint egy hörgős metálnak a 3 db hangszerével és az agyontorzított hangjaival.

"csak a zene van"

Én meg arra leszek kíváncsi , ha rendbe jön a kazettás deck "egészsége", hogy fognak szólni rajta a 25-40 éves kazetták .

Kocsi Nippon , az asszony Ungarische , a tévén még gondolkodom ! ( talán egy Junoszty 402 BC made in CCCP <Pana lett a vége , a "karma" hatalma.( Oled "szagértő" és crt tv tulaj)"Boldogok a lelki szegények , mert náluk a zseni is szegényebb".

„Hogy a mester megint itt van,...“
Nincs, nincs itt, csak letette a garast egy-két alapkérdésben - lásd például más topikok történelmi ballasztjainak idecipelése.

„...megkérdezném tőle hogy a tudományosok szkeptikusok miért nem teszik hozzá a mondandójukhoz hogy a tudomány jelenlegi állása szerint? Például: két aranyozott fejhallgató csatlakozó között nincs hangbeli különbség tudomány jelenlegi állása szerint, ami nem cáfolja azt hogy nincs különbség. És akkor nem lennének meddő viták."
Persze mint általában a btraveni kérdések, ez se annak szól, akinek címezve van, tehát majd biztosan válaszolnak azok, akiknek szól. Ürügyén (tehát csak látszólag neked szól "válaszként") azért én is leteszem a garast - megtettem már jónéhányszor, a minapi események okán megint megteszem. Általánosságban. Műszaki szemmel. Hifisen. (A szokásos idézőjeleimmel, aki akarja, érti - most is mindenképpen érdemes figyelni, hogy hova teszek idézőjelet és hova nem, ugyanis most is mindenhol szándékosan lesz vagy nem lesz.)

Bár mint „közismert", többek között szociológus is vagyok, az egyént, személyt itt is egyénként, személyként kezelem, az eseteket pedig esetként (semennyi példa nem bizonyíték semmire), mégis szükséges a „régi jól bevált“ általánosításunkhoz nyúlni a sokszor megvitatott-megveszekedett alapkérdés kapcsán. Lásd „mérnökök“ versus „hifisták“...
A minapi garasletételem közben kitértem rá, hogy antimérnökista „hifistát“ nem ismerek, az ilyenek létezése egyébként is önellentmondás, antihifista „mérnököt“ ellenben jónéhányat ismerünk, az ilyenek létezése egyébként is természetszerű. Mondandómhoz vegyük még újra hozzá Darvas első törvényét, mostani célzatos átfogalmazásomban: Ha a hifisták hallanak egy hangminőségkülönbséget, az a hangminőségkülönbség valószínűleg létezik, azaz valószínűleg nem a hifisták fejében van, hanem a fizikális valóságban. Ellenben, ha a hifisták a mérnökök és saját maguk számára megpróbálnak magyarázatokat keresni a valószínűleg létező ÚJSZERŰ jelenségre, jó eséllyel vakvágányokra (is) futnak. És ne feledjük, a hifisták jelentős része többé vagy kevésbé, valamint a hifi készülék- és rendszertervezők nagyjából mindegyike egyúttal mérnök - a hifi eleve mérnöki dolog (is), ezért (is) önellentmondás az antimérnökista „hifista“.
Én már sokszor felhívtam az itteni „mérnökök“ figyelmét a „hifistákkal“ szembeni mozgalmaik kapcsán, hogy a tanult ismereteik NEM A VALÓSÁG, hanem annak pillanatnyi (tankönyvi) MODELLJE, valamint, hogy amelyikük nem csak a tankönyveiből dolgozik a fórumozásakor, hanem saját kísérletes tapasztalatai is vannak, azt is csak a TUDOMÁNY MAI ÁLLÁSA szerint tudja MODELLÁLNI. Nem szokták ezt érteni akarni - kivétel a kivétel, például bkercsóból apránként hifista mérnök válik, és egyre többször felülemelkedik korábbi kategorikus állításain (és vitatkozik az ezirányú topikokban a korábbi önmagát megtestesítő bigott "mérnökökkel").
Ugyebár általában nem az általad most "tudományosok szkeptikusok"-nak nevezettek a szkeptikusok/tudományosok. Általában ők az "ezoterista hívők". Általában a "hifisták" a szkeptikus tudományosok. Sokszor leírtam már ezt is, a "hifisták" (köztük a hifista mérnökök) vizsgálódnak, kísérleteznek, tapasztalatokat keresnek, tapasztalatokat gyűjtenek, gondolkodnak (kölcsönhatásban induktíve és deduktíve gondolkodnak-tapasztalnak), hovatovább közülük a hozzáértőbbek ezt tudományos módszerekkel is teszik, alkalmasint olyan újszerű felfedezésekre is jutva, amiket azóta legalább részlegesen "mérni" is tudunk, pedig korábban lehetetlennek minősíttettek "mérnökileg", merthogy "ellenkeznek a fizikával". A "hifisták" sokszor megkérdőjeleznek a "mérnökök" által alkalmasint lehetetlennek tartott dolgokat. A "hifisták" jellemzően tudósabbak, mint a "mérnökök". A "mérnökök" általában kinyilvánítják, hogy a jelenség létezése lehetetlen. A "mérnökök" általában fizikatankönyvekre hivatkoznak, az elhivatottabb mozgalmárjaik vaktesztekről szóló memetikus anekdotákat is bevetnek, a legeslegelhivatottabbak saját magukat is szereplőként belehelyezik ezekbe az anekdota mémekbe ("az idióta hifista zavarba jött, amikor vakteszttel bizonyítottam neki, hogy nem hallja"), a legeslegeslegelhivatottabbak még blogbejegyzéseket is írnak, hogy ménemszól (a totál fogalmatlanok pedig ezerszer elmondják, hogy "mindkét oldalra" jellemző a "másik oldalt" dehonesztáló magatartásforma...).

Miért tettem az előbb idézőjelbe a "mérni" szót... A hifi zenei hangminőségről szól, aminthogy a hifitudomány is a zenei hangminőség-létrehozásról, -megőrzésről. Zenei hangminőség megmérésére egyelőre egyetlen műszer létezik, az emberi (esetleg főemlősi) fül (értsd, a hallásészlelésünk érzékszervi és idegrendszeri és tudati működése, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért "a fül"-ként emlegetjük mindezt). Az emberi fül nagymértékben szubjektív és biológiailag is nagymértékben esetlegesen működő műszer. Szubjektívebben és esetlegesebben működik, mint az oszcilloszkóp és mint a többi olyan elektronikus mérőműszer, amelyeket a hifi alkatrészek-készülékek-rendszerek bizonyos elektronikus paramétereinek a mérésére (szintén tökéletlenül) használni szoktunk. Ám meg kell jegyezni, hogy az elektronikus paramétereket mérő mérőműszerek mérési eredményei is csak statisztikailag értelmezhetőek, 1-es és 0-ás valószínűségek nincsenek a világban. Sőt, a "mérnökök" által sokat hivatkozott fizikai törvények is csak statisztikai törvények, amellett, hogy persze csak modelljei a valóságnak, és az ezeknek a modelleknek közeget adó tudományos paradigmák is rendszeresen változnak (a Föld lapos, hiszen...; a Nap kering a Föld körül, hiszen...; A Föld gömbölyű.../geoid, hiszen...; a Föld kering a Nap körül, hiszen...; minden relatív, A Föld "sík", hiszen a gravitációs térgörbület miatt látszik csak háromdimenziósan gömbölydednek...; a Nap és a Föld egymás körül keringenek, de még ez se igaz, hiszen egyaránt keringenek a Tejút galaxis magja körül, de még ez se igaz, hiszen a Tejút galaxis egésze és részei is összevissza mozognak a többi galaxishoz és galaxishalmazhoz és megahalmazhoz képest, de még ez se igaz, hiszen az általunk ismert Univerzum csak egy információhalmaz, aminek a milyenségét nem tudjuk mérni, hiszen bármely méréshez a mérendő objektum felbontásánál legalább egy nagyságrenddel nagyobb felbontás szükséges...; de menjünk visszább, valójában azt se tudjuk, hogy a Föld és a Nap hol van és merre-hogyan mozog, hiszen a mérés megváltoztatja a mérendő objektum helyzetét vagy mozgását, a tér minden irányban tágul - persze Brooklyn kivételével...). Az úgynevezett "fizikában" sincsenek teljes bizonyosságok, teljes objektivitások, csak nagyobb és objektívebb valószínűségek a fül mérőműszer méréseinek valószínűségeihez képest. Az elektronikai méréseknek is csak statisztikai érvényességük van, de még fontosabb, hogy a tudomány mai állása szerinti modelleken belül van valamekkora statisztikai bizonyító erejük, és még ennél is még fontosabb, hogy zenei hangminőséget egyelőre csak a fül mérőműszer tud mérni, az elektronikai műszerek által mért részparaméterek legfeljebb több-kevesebb összefüggésben tudnak lenni bizonyos hangminőségi részparaméterek fizikai hátterével. Csak valószínűségi sejtéseink lehetnek arról, hogy a másik ember milyennek látja a világoskék színt ahhoz képest, ahogy mi látjuk, hiszen ez észlelési, tehát érzékszervi és tudati folyamat, de az elektronikus mérőműszer még kevésbé tud arról referálni, hogy milyen a kék szín - pedig ez milyen egyszerű a hifi zenei hangminőséghez képest.
Kérdeztem a fejhallgatóerősítős topikban a jó mérési eredményekről, a jól tervezett készülékekről rendszeresen kinyilatkoztató ottani fő "mérnököt", hogy a hegedű milyen SINAD értékhatárig tekinthető jól tervezettnek, milyen SINAD érték tekinthető jó mérési eredménynek a hegedűre. Nem azért kérdeztem, amire most sokan gondolnak, hanem azért, hogy szokásomhoz híven ezügyben is rávilágítsak az egymás ellen ható paraméterek problémájára, amit mindig elfelejtenek a mérési eredményekre válóokként hivatkozók: vagy az egyik paraméter értéke jó vagy a másik értéke, a kettő együtt nem megy - vagy sokkal sokkal többe kerül, mint a mért hifi készülék. Nincs "jól tervezett" hifi készülék, ergo nincs "jó mérési eredményeket" mutató hifi készülék, csak olyan, amelyik valamiben jobb, de az azt jelenti, hogy a paraméter antagonistájában biztosan rosszabb mérési adatú (mert ha nem, akkor sokkal többe kerül, mint a mért készülék). Rosszul tervezett, rossz mérési eredményekkel bíró hifi készülék persze van rengeteg, Dunát lehet velük rekeszteni, de jól tervezett, jó mérési eredményekkel rendelkező nincsen, azazhogy csak sokkal drágábban van, mint az adott tárgyalt-mért készülék.
Az elektronikai mérőműszerek ugyebár nem tudják mérni a készülék zenei hangminőségét, legfeljebb halvány összefüggésben tudnak lenni annak részparamétereivel. Ezek a halvány összefüggések persze fontosak, és azért dolgoznak a mérésfejlesztők, hogy kevésbé legyenek halványak ezek az összefüggések a készülék zenei hangminőségével. Anno említettem egyszer-kétszer a hifitopikban például Bese Attila szándékait olyan adiabatikus cellát létrehozni, amellyel reményei szerint többminden mérhető lehetne abból, hogy egy hifi készülékben miért hoz létre olyan drasztikus mértékű hangminőségváltozást akár 1cm-nyi vezeték kicserélése másik fajta 1cm-nyi vezetékre. A mérések lehetőségeire-korlátaira az alábbiakban még visszautalok, ne vegye el erről az érdeklődők figyelmét az alábbi téma apropója.

"És akkor nem lennének meddő viták."
Ez btraveni szarkazmusnak kiváló, azazhogy feltételezni, hogy bármivel is elérhető legyen, hogy ne legyenek meddő viták az idevágó a fórumokon. (Megszilárdult szakmai közösség el tudná ezt érni, ha lenne lehetőség ilyen közösség kialakítására - "nem lehet, nem engedik" [cop. Csengey D.]...) Az újszülött fórumozónak minden vicc új, az ezerszer megrágott témáról is visszakérdez, hogy hát ezt ki kéne fejteni, tálalni (linkelni!) kéne a bizonyítékokat... Például a hifi kábelek hangminőségi irányhatásáról is voltak már (természetesen elsősorban kammerertől) fórumozói kifejtések, gondolkodások, szakirodalmi utalásokkal, tudományos hipotézisekkel. Sokszor megrágott téma volt prohardveres topikban is ("húzási irány", áramörvénylés, spin...). Újszülött fórumozó miről értekezett a minap is a hifitopikban? Arról, hogy a hifi kábelek hangminőségi irányhatása lehetetlen, ha gordonfeemN hallott ilyet, akkor az csak az árnyékolás bekötési módjából adódhatott. És az előadó ezt adta elő fejezeteken keresztül egy olyan kábel kapcsán is, amelyen nincs árnyékolás, amely konstrukciójában tökéletesen szimmetrikus mindkét irányban.
Elérhető lenne, hogy ne legyenek meddő viták?! - btraveni szarkazmus. De vannak akik komolyan apellálnak arra, hogy elkerülhetőek lennének a meddő viták. A minap is.
kammerer: "...számtalanszor tudományosan bizonyított tézisekről való meggyőződésül, hogy van hangzási különbség különféle anyagösszetételű-konstrukciójú tápkábelek, USB-kábelek, Ethernet kábelek, optikai kábelek, hangszórókábelek, IC-kábelek... között."
Mathiask: "Ez jó hír, mert akkor ha megtennéd, hogy ezekre a bizonyításokra rámutatnál, megneveznéd őket, akkor mindamellett, hogy sokunk szívesen olvasna róla, megoldódna a kérdés és nem merülne fel többet se itt, se máshol."
Hja, nem merülne fel többet a kérdés se itt, se máshol... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
Megjegyzem, az ilyen kifejtéseket kérők mindig "más faszával verik a csalánt", ahelyett, hogy visszaolvasnának, utánaolvasnának, utánakutatnának, tapasztalnának - MŰVELŐDNÉNEK. Továbbá megjegyzem, sok ilyen típusú kérés esetében az éppen információkérő személyek egyébként többé vagy kevésbé tudatában vannak az idevonatkozó szakirodalomnak, csak hát ők fórumozni akarnak a fórumozás kedvéért... Más példa, aki akar, emlékszik rá, hogy például kammerer milyen "eredményekkel" mutogatott az itteni hifitopikokban hangszerhangok "szinuszgörbe"-periódusának képeit a Nyquist-Shannon mintavételi tételre vonatkozólag, de csak-csak nemrégen is előhozta a hifitopikban az aktuális "műszaki" ember, hogy 2,1 mintavétel periódusonként elegendő, tehát a CD-szabvány tökéletes... De ugyebár nem emiatt térek ki erre a témára (ezért a könnyű testű sertés [cop. Szomjas Gy.] elmaradhatatlan pavlovi-reflexét ide se idézem), hanem a későbbi folytatás miatt tértem ki [kiemelés most, tőlem]:
"Az teljesen rendben van amúgy, hogy van hallható különbség a kábelek között. Erre elég bizonyíték, hogy te, én hallod/hallom. Nem is kérdőjelezi meg senki. Ez így önmagában arra teljesen jó bizonyíték, hogy az emberek egy része hall különbséget kábelek között. Ezzel nem lehet vitatkozni. Arra viszont nem bizonyíték, hogy fizikailag más lesz a hang a kábelektől és azért hallják másnak az emberek. Pedig ha lenne bizonyíték(nem kell magyarázat a miértre), hogy a kábelek fizikai különbséget okoznak a hangban, akkor ki lehetne mindenki vitorlájából fogni a szelet, aki azt mondja, hogy nincs.(erre több módszer is jó, többek között pl vakteszt) Kénytelenek lennének elfogadni. És ha valaki onnantól leírja, hogy nem is okozhat fizikai különbséget a kábel a hangban, csak belinkeljük neki, hogy tessék itt elvégezték a bizonyítást. És vége. Ezért kértem kammerert, hogy, mint ahogy írja van erre bizonyítás, hogy adja tudtunkra, mert mindenkinek jobb lenne így. (...) ha kiderülne, hogy okoz fizikailag is különböző hangot a kábel."
Mathiask megint összemos független változókat, pedig ha jól értené, amin éppen lamentál, akkor értené, hogy feltételezése szerint a (különféle anyagösszetételű, konstrukciójú) kábelek által okozott hangminőségváltozás esetleg csak és csakis a fül mint mérőműszerre való valamilyen hatások miatt következik be. Azazhogy feltételezi (feltételezné, ha értené a saját felvetését), hogy szerinte a kábel által okozott hangminőségváltozás esetleg a kábelen áthaladó hangjel változatlanul hagyása mellett csak és csakis a fülünk (a hangészlelési rendszerünk) megváltoztatása révén létezik. Na most ugye érezzük, hogy Mathiask feltételezése eléggé meredek hipotézis arról, hogy az a kábel nem hatna a rajta átmenő hangjelre semmit, hanem csak és csakis a kábeltől távol levő fülünkre hatna - de tudósok vagyunk, mindent megkérdőjelezünk, mindent megvizsgálunk, hát rendben, tegyük. És most felejtsük el, hogy Mathiask úgy tesz, mintha most jött volna Philadelphiából [cop. W. Allen] a falvédőről le a hathúszassal, és nem lenne kismillió mérésről neki is tudása a különféle kábelek különféle elektromosparaméter-változásairól a hifi kábelek vezetőanyagai, dielektrikumanyagai és kábelkonstrukciói, valamint hossza... függvényében (igen, "digitális" kábelekről is, hát még echte analóg tápkábelekről, interkonnektekről, hangsugárzókábelekről, belsővezetékezésekről, amely echte analóg kábelekről ugyebár szintén megint "vita" volt az utóbbi hetekben...). Maradjunk annál (és erről is írogattunk-idézgettünk már korábban a Prohardver ezirányú topikjaiban), hogy ugye például Darvasék a rádióhullámokon keresztül vakteszteltették az ország érdeklődő rádióhallgatóit, sokmindenre statisztikailag releváns visszajelzési arányokkal. Mathiask hipotézise tehát magával vonná azt, hogy a budapesti rádióstúdióban létrehozott eszközváltoztatások egyáltalán nem hatottak úgynevezett fizikailag az eszközökön átmenő hangjelre, hanem csak és csakis biológiailag az ország minden pontján (és a határokon túl) figyelmesen vaktesztelő rádióhallgatók fülére. Ez azért tényleg elég meredek feltételezés lenne, különösen a Belt-féle effektusok hatókörének távolsági kiterjedésére vonatkozólag jutnánk általa meglepő következtetésekre - Darvasék talán nagyot hibáztak, amikor nem faktorálták a budapesti stúdiótól való hallgatói távolság független változóját a Belt-féle hatások erősségére vonatkozólag a távolság függvényében.

"Csak a hang...."

Múltkor még azt írtad, a színek is szebbek lettek a tévén a tápkábelcserétől. Mi történt? Csak nem letesztelted rendesen?

Az oda vissza cserélgetésnél kiderült azt csak beképzeltem sajnos a hang az visszont eggyértelműen javult.

De mé' pont a hang??

A kérdést nyugodtan lehet akár költőinek is tekinteni.

[ Szerkesztve ]

Amúgy digit formában jön ki a hang a TV-dből?

"a hang az visszont eggyértelműen javult."

1 sz, 1 gy, sorry, nem bírtam ki! Ennyi helyesírási hibával írva nekem olyannak tűnik, mintha szimpla cinikusság lett volna vele a szándokod.

[ Szerkesztve ]

Viccet félre téve:
Wikipedia-ból idézve: "Arisztotelész (i. e. 384 – 322) már bizonyítani is tudta, hogy a föld gömbölyű..."

A lapos Föld elmélet nem tudományos volt, inkább vallási meggyőződés.

Persze, dőlt már meg tudományos álláspont a történelemben, meg biztos fog is még...

Nem szotkam hibázni.

Hozzá lehet tenni. De se vele, se nélküle, nem erősíti meg a jelenség meglétét fizikai szempontból, se nem cáfolja. Ugyan ott vagyunk. Ezt ajánlom figyelmedbe, főleg a 4-es pontot:[link]

hárásó: Hidd el, bármennyire ki van kutatva valami, meg befelyezettnek tűnik, ha van egyetlenegy alátámasztott tapasztalás, hogy valami mégse illeszkedik teljesen a fizikai modellre, akkor újra kell gondolni a modellt. A fenti linken a 10-es pont.

Nem műxik a link, legalábbis nálam nem nyílik meg.

Nálam se működik a link.