Igen jól látod, a zöld ér meg nincs bekötve, csavarva van az egész, árnyékolás nincs.

És mi van a multibites delta-szigmákkal? És mi van másféle egybitesekkel, ha már általánosan a multibit az ellenfél?
Ha multibit versus egybitet akarsz kérdezni, kérdezz azt.

Jut eszembe, műszaki egyetemi tanári előadásvázlatokban, horribile dictu, tankönyvekben(?!?!?!) olvasok olyanokat, hogy a (minket körülvevő) világ analóg.
Hogy rogyadna rátok az ég...

Dehogy analóg. Ha mélyebbre ásunk, kvantumszinten full digitális az egész.

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Értsd, mindenkire rogyadjon rá az ég, aki az "analóg" szót "folyamatos" értelemben akarja használni. Az "analóg" szó azt jelenti, hogy valamihez(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) "hasonló". A világ nem lehet analóg, mert mihez lenne hasonló a világ, a világ a minden, nincs rajta kívül semmi, azaz nincs ami a világhoz hasonló vagyis vele analóg lehessen. Az "analóg" szó, amíg én élek, NEM JELENTI azt, hogy "folyamatos". (És erről NEM nyitunk vitát, hogy "na de hát a köznapi szóhasználat, meg hogy jelentésátvitel, meg hogy...". NEM.)

Érdeklődők számára bővebben:

Az "analóg" szó valamihez(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) "hasonlót" és ennek szinonimáit jelenti. NEM jelenti azt, hogy "folyamatos" - NEM is jelentette és amíg én élek, NEM is jelenteni fogja. És ez független attól, hogy például az elektronikában és más az elektronikával analóg tudományterületeken az "analóg JEL" fogalma mit jelent, azazhogy az az analóg JEL mivel analóg, azaz mihez hasonló - például hogy a szóbanforgó elektronikai analógiában éppenséggel az adott analógia szerint folyamatos (azaz kontinuus!!!) jelstruktúrájúnak tekintett világgal analóg az analóg JEL. Az elektronikai analóg jel folyamatosnak azaz kontinuusnak tekintett jel - függetlenül attól, hogy mai tudásunk szerint legalább kettős természetű, úgynevezett hullám (kontinuus) és részecske (diszkrét).
Az "analóg" szó valamihez(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) hasonlót jelent. NEM jelent "folyamatost". Nem is jelentett és amíg én élek, nem is jelenteni fog!
És ez attól is független, hogy a "világ" kontinuus vagy diszkrét jelenség-e (és ez meg független attól, hogy a "diszkrét" se jelenti, hogy "digitális").
A világ NEM lehet analóg, mert mivel lenne analóg a világ? A világ az a világ, az a minden, a világ legfeljebb önmagával lehetne analóg, de önmagával meg azonos azaz homológ - lenne, ha a mondásnak lenne valami értelme (nincs értelme!). A "világot" és annak jelstruktúráját, vagy kontinuusnak vagy diszkrétnek értelmezzük, de a világnak nincs mivel analógnak vagy homológnak lennie, hiszen a világ a világ, az a minden, azon kívül nincsen semmi, a világot nincs mihez hasonlítani, a világot nincs mivel analógiába vagy homológiába állítani.
Az analóg jel pedig valamihez képest analóg, például az elektronikai analógiában az analóg jel folyamatosnak azaz kontinuusnak tekintett elektronikai jel. A (minket körülvevő) világ pedig a mai tudásunk szerint kontinuus és/vagy diszkrét, azazhogy hullám és/vagy részecske természetű attól függően, hogy hogyan nézzük, amíg nem találunk egy alkalmasabb egyesített elméletet a relativitáselmélet és a kvantumelmélet összefésülésére.

És erről NEM nyitunk vitát, NEM adjuk elő, hogy "na de hát a köznapi szóhasználatban az "analóg" szót "folyamatos" értelemben használjuk, meg így meg úgy meg amúgy". NEM. Az elektronikai analóg jel kontinuus-nak azaz folyamatos-nak tekintett jel. Az "analóg" szó pedig azt jelenti, hogy valamihez "hasonló". Az elektronikai analóg jel a világ kontinuusként értelmezett jelstruktúrájával analóg-nak tekintett jel - amely világ jelstruktúrája egyelőre persze legalább kettős természetű, (kontinuus) hullám és (diszkrét) részecske, de ez most mindegy.

(És mindez pediglen független attól, hogy a világ jelstruktúrájának diszkrét azaz részecske természete nem digitális, hiszen számok, számrendszerek csak az emberi képzeletben léteznek, a világban nem.)

Pontosan, de ezt csak azok tudják, akik magas szintű fizikát is tanultak, mint a mérnökök, vagy mint a feleségem, aki az LHC-ben is dolgozott. Ő fizikus.

Az egybites az egybites, a delta szigma is ilyen. A multibitesben meg nincs egybites. De ha van, akkor igazán mutathatnál egy pár darabot. Gondolom értesz hozzá, mert már készítettél pár ilyen DAC-ot.

Nem bírtam ellenállni ennek a régiségnek. Kíváncsi leszek milyen a hangja.
Az Arcam azért jobban néz ki belülről, mint a szerintem amúgy jó hangú Denon; toroid is több van benne . Mondjuk azt nem tudom, hogy az a feketeség is az lenne-e; illetve hogy az DV27 és a DV27A közt mi a különbség. Végülis annak sem a hangjába kötöttek bele. Amúgy már a burkolat is minőségi meg az illesztések is preckók.

[ Szerkesztve ]

Nem jó könyveket, jegyzeteket olvastál. Ennyi!

Na, a hangjára én is kíváncsi lennék, majd nyilatkozz

Az UL kapcsolás egy jó történet. Ugye 0% leágazás az a pentóda kapcsolás, a 100%-meg a trióda kapcsolás. Ha az UL% alacsony, akkor a hatásfok nő a torzítással együtt. Ha magas, akkor a hatásfok gyatra lesz (csökken a kivehető teljesítmény), de a torzítás csökken, de főleg annak "stílusa" változik. 50%-tól egyre több a 2. harmonikus torzítás, vagy a 3. harmonikus csökken. A trióda felé haladva egyre kisebb Ra értéket használhatunk. Ez jó a kimenőtrafó szempontjából, mert kisebb szórási eredményeket érhetünk el, egyszerűbb szerkezetű trafót tekerhetünk. Ezen paramétereket figyelembe véve kell a döntést meghoznunk. Illetve ezt már mások (Hafner, Keroes) 1951-ben meghozták. Egy tiszta UL kapcsolás gyakorlatilag a cső típusától, de nem a belső felépítésétől függetlenül a 40-43%-os leágazás jó kompromisszum. Ha lágyítani akarjuk a hangot, akkor növeljük meg az UL% értékét, vica-versa. 50% után a kimeneti teljesítmény rohamosn csökkenni kezd, 25% alatt meg a torzítás nő rohamosan. Supertrióda kapcsolás esetén. én személyszerint 40% fölé nem megyek, mert a kivehető teljesítmény elkezd csökkenni. Lejjebb menni meg nincs értelme, mert a teljesítmény alig nő, a torzítás viszont jellegét tekintve inkább pentóda jellegű lesz. A CFB-nek viszont van egy-két jó tulajdonsága. Az egyik jelesül az, hogy a végcső hatásfokát nem rontja le. Mindezt úgy csinálja, hogy a pentódákra jellemző 1,8-2,5% torzítást lecsökkenti kb 0,7%-ra. Ezért van az, hogy például egy ARC D51-es erősítő torzítása az egész sávban a csúcs teljesítményen 0,1% körüli, de a fél teljesítményen mindenféleképpen 0,1%alatti. Nekem van ilyen, és olyan kapcsolású (CFB, ST) erősítőm is. A Pentóda a CFB-vel cső létére meglehetősen tranzisztoros hangot produkál. Ez leginkább a basszusban nyilvánul meg, ami rendkívül mély, és megfogott. Az ST kapcsolás basszusa továbbra is ilyen jó, de a felső tartomány a kisebb torzítás miatt simább hanghatású. Azt kell mondjam, eddig még nem tudtak ebbe a hangba belekötni csak olyanok, akik erre valamiféle késztetést éreznek. De ezek meg nem komoly emberek. Azt se felejtsük el, hogy én mikor CFB-ről írok, akkor nem a QUAD kapcsolásról beszélek, bár az is valamiféle CFB. Az ST kapcsolás jopbb megértése érdekében itt egy ábra, amely mindenféle lehetséges kapcsolási variációt bemutat a végcsövek vonatkozásában.

"Az egybites az egybites, a delta szigma is ilyen."
Mégegyszer "kérdezem": és a multibites delta-szigma DAC? Merthogy vannak multibites delta-szigma DAC-ok is.

"A multibitesben meg nincs egybites."
Furcsa is lenne, ha lenne, de miért mondod ezt nekem?!

"De ha van, akkor igazán mutathatnál egy pár darabot."
Micsodát? Multibites egybitest vagy egybites multibitest?! Ilyet eszembe nem jutna mutatni akarni (függetlenül attól, hogy egyébként vannak vegyes DAC-ok is(!), de ez most mindegy, most a vagy multibites vagy egybitesről mint egymást kizáróról van szó).

"Gondolom értesz hozzá, mert már készítettél pár ilyen DAC-ot."
Khm... Lásd mint fent.

Mégegyszer:
Kérdezted: "Mi a tapasztalatotok: A multibites, vagy a delta-szigma DAC-okat tartjátok jobb hangúnak?"
Én pedig vissza"kérdeztem": "És mi van a multibites delta-szigmákkal?" Ugyanis ilyenek is vannak.
Tovább "kérdeztem": "És mi van másféle egybitesekkel, ha már általánosan a multibit az ellenfél?" Ugyanis vannak egybitesek, amelyen nem delta-szigmák.
Konkluzáltam: "Ha multibit versus egybitet akarsz kérdezni, kérdezz azt." Tehát, ha azt akarod kérdezni, hogy ki tartja jobbnak a multibites és ki az egybites DAC-okat, akkor kérdezd azt. Ugyanis delta-szigma DAC van egybites és van multibites is. És az egybites se mindegyik delta-szigma.

Szerk.: Tehát kérdezem: Arra vagy kíváncsi, hogy kinek tetszik jobban a multibites és kinek az egybites DAC? (Nem foglalkozván a vegyesekkel.)

[ Szerkesztve ]

Igen. Legalábbis rosszul fogalmazókat.

Pontosan ez az ábra van meg nekem is, a teljes cikkel. Bár akkor gondolom, Neked is. Nagyon jól elmondja + a mérések is beszédesek. [link]

Teljesítmény nem fontos (annyira), valszeg én is elviszem úgy 40% körülre, így elsőre elnézve a dolgokat. De még törpölök rajta fejben kicsit.

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

"Tehát kérdezem: Arra vagy kíváncsi, hogy kinek tetszik jobban a multibites és kinek az egybites DAC? (Nem foglalkozván a vegyesekkel.)"
Erre lettem volna kíváncsi, nem a felesleges ide nem illő jogászkodásra, és kioktatásra. Most már viszont ezekután nem vagyok kíváncsi. Az értelmetlen szószátyárkodás nem a kenyerem.

Majd olvashatsz a szupertrióda kapcsolásos erősítő elkészítéséről a Lancerboy által betett linken. Ma, vagy holnap érkezik angliából az alkatrész készlet egy része: ellenállások, kondenzátorok mintegy 300 Euro értékben. Jó móka lesz.

"Az "analóg" szó, amíg én élek, NEM JELENTI azt, hogy "folyamatos"."

Oxfordban másként gondolják:

"Meaning of analogue in English:
Relating to or using signals or information represented by a continuously variable physical quantity such as spatial position, voltage, etc."

Ez is Anglia, 1972: [link]
" In the last lecture of his CHRISTMAS LECTURES series, Geoffrey Gouriet shows us some of the most remarkable inventions that back in 1972 were still under development.
We learn about the "Viewphone", a device which not only transmits sound but also video, and how optic fibres would be bringing such technologies into our home. Also, we are presented with a laser disc, straight from the research lab, that can store video; a huge breakthrough at the time that took 45 years to achieve.
Among other great demonstrations, Gouriet sets up a live broadcast from within the lecture theatre as well as transmiting a colour television signal through an optic fibre and have it broadcasted; as Gouriet said: "A world first!". "

Lézerlemez, 1972-ből!

Épp tekeri Elektris a kis füles csövihez a trafót, huh nem lett ez sem ócó.. bár az igaz, fullosra kértem, "agyonextrázva". Utána indul a másik projekt, ha kaptam egy kis levegôt.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Tények kedvéért. Tanmese.

Lásd, "Oxfordban másként gondolják:"

"Oxford" gondolatai:

analogue

I. ADJECTIVE

1. Relating to
or using

signals
or information

[which] represented by ...a continuously variable physical quantity such as spatial position, voltage, etc.

(...)

II. NOUN

(...)

kammerer szövege:

"Az "analóg" szó valamihez(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) "hasonlót" és ennek szinonimáit jelenti. NEM jelenti azt, hogy "folyamatos" - NEM is jelentette és amíg én élek, NEM is jelenteni fogja. És ez független attól, hogy például az elektronikában és más az elektronikával analóg tudományterületeken az "analóg JEL" fogalma mit jelent, azazhogy az az analóg JEL mivel analóg, azaz mihez hasonló - például hogy a szóbanforgó elektronikai analógiában éppenséggel az adott analógia szerint folyamatos (azaz kontinuus!!!) jelstruktúrájúnak tekintett világgal analóg az analóg JEL."


Azazhogy mivel is analóg az analóg JEL:
"analogue" RELATING TO or USING [as] analogue SIGNAL or analogue INFORMATION [which] REPRESENTED BY... - azaz az analóg JEL reprezentálja a szóbanforgó analógiában folyamatosnak tekintett jelstruktúrájú világot.

Egyelőre tehát Oxfordban se gondolják másképp. Félő, hogy csak egyelőre, mert egyébként a hibák rendszeresen meghonosodnak a nyelvekben és bevetté válnak - lásd Csernobil, Potemkin-falu, iromba, elértés, idejekorán...
Kammerer nem szeretné, hogy a szóbanforgó otromba hiba meghonosodjék a nyelvben, különösen a szaknyelvben. Na de ezzel szemben miért tartotta hősünk fontosnak Oxfordot túl korán másként gondoltatni? Mire jó ez?
Szerencsére egyelőre nem gondolják Oxfordban másképp. (Cambridge-ben meg főleg nem.)

Ez az 1 bites vs multibites dac kérdés már 20-25 éve is felvetődött a cd játszók fénykorában ( gondolom te is emlékszel rá ). Akkor sem lehetett egyértelműen kijelenteni, hogy melyik a "jobb" megoldás. Voltak és vannak ugyanúgy jó és kevésbé jó készülékek 1 bites és multibites változatban is ( szerintem ).
Jelenleg "hangártya" a front end-em, de őszintén szólva fogalmam sincs, hogy 1 vagy multi bites nem is igazán érdekel a hangja ami fontos.

bta1, ear, kammerer, Ez az papa! tartsd a sorrendet, javaslom majd még Tigirs és why mellőztetését is.

Kérlek ne papázz le. Fiatal vagyok, azt mondják.
A felsorolt urak, és én köztem az a különbség, hogy én építek valamit, aztán hifizek, segítek másoknak. A mások meg olvasnak valamit, bölcselkednek, aztán megmondják a tutit. Vadállatokkal, mint pl az oroszlán,. vagy a tigris nem foglalkozok, mert nem értek hozzá. Én mximum a házimacska nagyságú macskafélékkel foglalkozom.

[ Szerkesztve ]

Sajnos rengeteg tévhit terjed az interneten. Ezzel jár ha mindenki írogathat akármit. (akárcsak én)
16 bit vs 24 bit téma: azt tartják 16 bit mindenre elég
de anno a Philips 14 bitet akart CD szabványnak
képzeljétek el ha a Philips győzött volna
mennyi tudományos elmélet született volna azóta hogy 14 bit is mindenre elég és csak a audiobolondok használnak 16 bitet

Pont ezért érdekelt volna a mai kor véleménye. (hangkariban nem valószínű a multibites DAC) Én az évek során jó pár DAC csippet kipróbáltam, a régi sigma-delta Crystal (Cirrus Logic) csipeken keresztül a Philips féle 1543, és 1541-es multibiteseken keresztül a PCM63-on át az Audio Note által preferált AD1865-ig. Ezt használtam a legtovább, ugyanis utánépítettem az AN első kiadású DAC IV. készülékét. Az nagyon szépen szól. Most viszont egy pár hónapja ezt a fotón látható 24 bit/384kHz-s DAC-ot használom megfelelő csöves trafós körítéssel. Ezért van némi tapasztalatom, mert én nem olvastam róluk, hanem megcsináltam őket, s meghallgattam őklet. De hát itt senki sem akar a DAC-okról beszélgetni.

Nos az internet DAC témában sem mérvadó. A Philipsnek a TDA1540-es DAC csipje volt 14 bites, s az volt az a csip, amit nagy szériában gyártott. Baréátomnak van Studer (!) stúdió CD játszója, abban is az van. A híres kerámia tokos. Nem mondanám, hogy rosszul szól, de azért az új multibitesek jobbak. Már az ugyancsak Philips egykoronás TDA1541 is lecsapja. Főleg térhatásban, és sztereo térben. No meg kevésbé nyüzsög. Az AD1865 DAC 18 bites, modern, valamiféle lézertechnikával kitrimmelt R2R hálózattal. Az meg különösen jobb az 1540-nél. Az igazi High End Cdpléjerek, konvertzerek azok mind 2 koronás TDA1541-el, PCM63 K-val, és Ad1865 K jelű csipekkel készültek.

Van egy dual PCM63P-s kütyüm. Jól szólt. Valszeg most is, csak már alig van mivel etetnem.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Egyébként ez is kicsit az elv versus gyakorlatról szól, mint minden a hifiben (és érdekelhet téged is, mert vannak - vagy voltak - jellemző hangkarakterkülönbségi tendenciák).

Azazhogy az elv pénzbe kerül. Mivel a most szóbanforgó DAC-oknak multibites PCM jelcsomagokat kell konvertálniuk, elvileg a multibites DAC-ok lennének a korrektebbek, hiszen... Na de jóféle, pontos multibites DAC-ot általában mérnökileg és gyártástechnológiailag is drágább és nehezebb készíteni, mint egybitest.
De az egybites DAC-ok előretörésének anno nem is annyira az ár-minőség arány volt elsősorban az oka, hanem inkább a digitális hanghordozók fülsértő digitalizmusának analogizálása. Az lett a toposz, hogy az egybites DAC-ok analógosabban szólnak, és a gyakorlatban ez esetleg jellemzően így is volt, bár nem elvi kérdés. Ma már az egybitesek között is sokféle karakter van...
Szóval én a multibites hanghordozókhoz elvileg a (szűrő nélküli) multibites DAC-ok híve lennék, aztán megint más a gyakorlat. (Más a gyakorlat aszerint is, hogy büdzsé, audiofil, high-end, state-of-the-art..., referenzespitzensputzencsimborasszóklasse kategóriákat nézünk-é.)

Na azért kár. Mindenesetre nem szabad felülni a CD minőség feletti nagyfelbontásnak. A nagyfelbontású zenéák nagy része felkonvertált, tehát olyan információ van benne, ami nincs is. Mint sok újságban. Úgy is szólnak ezek a felvételek.

Itt egy régi AD1865 verzió. A kimeneten a kondik nem orosz PIO kondenzátorok, hanem VitaminQ típusúak. Jól látszanak a kis hordókban az I/U konverterek, valamint az, hogy a GE 5687-es kimeneti bufferek anódellenállása szintén tekercs. Ha jól emléxem, akkor 150H induktivítás impedanciájával képezik a csövek anód rezisztenciáját. A táp itt még csöves. Későbbiekben váltottam Schottky SiC diódákra a zaj miatt. Jól tettem.

"Az lett a toposz, hogy az egybites DAC-ok analógosabban szólnak"

Nahát ez új nekem. Én (sajnos) teljesen kimaradtam abból a világból. Vettem egy 1 bites D/S CD lejátszót ami a lemezjátszózás után borzalmasan szólt. Aztán szép lassan leszoktatott a minőségi zenehallgatásról.
Azt mondod hogy azt megelőző multibitesek még borzalmasabb digitálisabban szóltak?

Életem első CD játszója volt ez [link] a Philips. Ordas sz@rul szólt, hogy nagyon óvatosan és finoman fogalmazzak. TDA 1543 cippel. Nem tudom ezt miért írtam, de talán azért, mert régen sem volt minden kolbászból, sőt.. Ja és közel 1 évi fizumba került... Mekkora koppanás volt, mikor NZ420 után olyan volt, mint egy Sokol rádió... ennyiért. Következő CD játszóm egy Technics SL PG100 (200?). 1 bites volt és szintén ordas sz@rul szólt. Na szóval, ez így semmit nem jelent... hogy 1 bit, vagy 16 ..

"csak a zene van"

Azt megkérdezhetem, hogy milyen típusú erősítő, és milyen CD játszó volt?

Ma szerencsére sokkal könnyebben helyzetben vagyunk. Akinek vásárlási szándéka van, utána tud olvasni / nézni, meg még hallgatni is. Rosszul érinthetett, elhiszem.
Egy ötvenes hifista ismerősöm (aki már elengedte a dolgot) szokta megjegyezni a forrás anyagok miatt, annak idején nem volt ilyen egyszerű egy áhított lemez beszerzése.

Hogy kinek mi a borzalmasabb, egyéni.
Általában a minőségibb szinteken, a "megalkuvásmentesebb" audiofilek között a multibit az irányadó, alkalmasint kizárólagos (már csak sznobizmusból is). A toposz volt az, hogy az 1bites analógosabb, ha nem a toposzra utalok, akkor idézőjelben írtam volna, hogy "analógos". Lásd például a máig legnépszerűbb ősrégi multibites TDA1541/1543 is többek között az analógosság példája tud lenni máig - ahhoz képest, hogy digitális. A toposz volt az akkortájt, hogy a bitstream analógosabb - inkább mosottabb, szerintem. Az biztos, hogy a bitstream DAC olcsóbb volt, és alkalmasint olcsóbb tud lenni máig.
Nem mindegy a DAC technológiája, de többet nyom a latban, hogy hogyan használják.

Szerk.: Lásd, a DAC-ok is úgymond fejlődnek folyamatosan, de a CD-szintű felbontáshoz még ma is legtöbben - vagy legalábbis sokan - az ősöreg TDA1541/1543-akat használják, egészen drága gépekbe is. Szóval, elsősorban az fejlődött, hogy hogyan használják a DAC-okat a tervezők.

[ Szerkesztve ]

Sony CDP-597 volt és nekem is elég drága volt akkor.
Technics SL PG100 mérés:

noise floor is not clean and shows quite a lot of spectral lines that I call “digital rubbish”. I think this was responsible for unpleasant sound of early digital CD players.

Topping E30-nál én úgy látom szintén megvan a kellemetlen digitális hang

+1

Ugye volt nekem dac több is NT 503, BN2I, Centrance, Mojo, meg több amikre már nem is emlékszem. Mindről elmondható, hogy jóval modernebb, magasabb felbontással rendelkeznek mint az imádott Ant az 1543-al. Ha minden eddigi D/A-m árát visszakapnám, akkor sem vihetnék helyette a jelenlegit. 16 bit 44 khz ezt hozta magával.

Megvan még. Kicsit a transzporton kell hangolnom majd 3 trim potival, emlékeim szerint. Pincében pihen vákuumcsomagolásban. Eljárt felettük az idô. CD-nek nincs akkora feelingje, mint az LP-nek. Se a szaga, se a sercegés, se a hatalmas méretû brosúrák és fotók a tokokban. A gyári CD-im is ott hevernek mellette, eltéve.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Ez a Technics van apámnak ma is, nem vmi csini a hangja. Viszont megvan, hogyan és honnan kell kicsalni belôle a jelet külsô DAC-hoz. De abban is van 1-2 csavar, úgyhogy .. már az öreg is volumio-zik Nemigen fogunk bele a mod-ba.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Csöves DAC. Ez kb. olyan, mint mikor a fa gyökere, a fű áttör az aszfaltjárdán. Az élet élni akar.

Igen, legalább a Sony-n lenne digitális kimenet az jó lenne.
De végül is az is szép hogy 30 év után még mindig szól

Megvan mindkettô még Neked ?
Apám Technics-e most kezd hülyülgetni. CD-t behúzza, de elmondása szerint úgy egy éve egyre nehezebben olvassa be az alap infókat a korongról. Lehet állítható, lehet nem.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Mondjuk a Toppingnak -30dB-vel lejjebb van ez a zajszint. Na nem mintha szerintem a -90dB ne lenne elég CD-hez a Technics esetében.

Nagy részük igen. Ami natív hi-res, többnyire nagyon réteg/ritka zene és ezen az is rögzítve, amit már rég nem hallunk, de eleget tesz legalább egy igazi hi-res definíciónak (ami sajnos mint olyan, egységesen még nem létezik, ezért mindenki valami mentén használja a plecsnit, gyakran helytelenül).
Ha megy az angol.
(Többieknek már korábban hoztam ide egyszer).

A másik nagy átverés az MQA és sajnos ennek nem csak hangzást érintô vonzata van, hanem licenszjogok, pénzpumpa, kontroll.. nagy disznóság. A gyártók fele hálistennek kihagyja magát ebbôl, elsôk között a Linn közölte, hogy lassan a testtel, nem kell rohanni.

Szerintem ma, 2020-ban forrás oldalon nincs már hova menni, erôsítôkben sem, fôleg ha egy "torzítós" feedbackmentes trióda is lehet high-end és a fülnek szép hang.. hangszórók és dobozok terén viszont lehetne még fejlôdni.

PCM56P: marékszámra kapható Alin, eBay-en. Nem olcsó. (Burr Brown, K).

[ Szerkesztve ]

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Akkor.... állítólag tök mindegy, milyen hálózati lejátszót veszek úgy kb. fél-egy millióig, mert mindegyik másképp rossz. Erre várnám a véleményeket.

Hogy konkrét is legyek valamennyire.. kérdeztem múltkor az Audiolab 6000N lejátszót, amit "mástól" is megkérdeztem természetesen. Nos, így jutottunk el oda, hogy végül is tök mindegy hogy Malac 8005, vagy N2i, vagy 6000N, vagy Pioneer NA50, stb stb, mert egyik sem nyújt kiemelkedőt, inkább csak épp hallgathatót. Akkor kezdjek megint lemezeket gyűjteni, vagy mifa@om? Ki vagyon bukva tudniillik. Azt konkrétan tudom, hogy pl. CA 851N nekem nagyon tetszett anno. Ha volna rá zsetonom, már rég megvettem volna félmillióért. Lumin "nemtudommi" ugyanakkor nagyon nem tetszett 1.2 millióért.
Ha nincs jobb dolgotok, mondanátok erre valamit?

"csak a zene van"

Nem mindegy.

En nem mondtam, hogy mind maskepp rossz. Nincs bajom a CD speckoval, se bizonyos DAC-okkal.

Lehet egyszer hallgatnod kellene egy MERVE is jo DAC-ot, ha mar a szubjektiv hallgatas alapjan barmilyen feldraga-draga modell elhasal. Ha pedig az sem tetszene, johet az ervagas.

Alapvetoen szerintem amikor az ember keres, lehet igy is megkozeliteni a dolgokat meg ugyis. Balrol is, jobbrol is. A lenyeg, hogy kozeledj. Ha meres oldalrol kozelitesz es nem erzed azt, hogy tenylegesen lenne eredmenye, ertelme, hagyd el es kozelits fulre, szubjektiven. Ha igy azt erzed, alakul a dolog es van javulas a jo, jobb es legjobbnak mondottak menten, akkor penz fuggvenyeben ramutatsz egy kielegito eredmenyt nyujtora es elvezed.

Ha sem ez, sem az nem hasznal es minden szar, ami pedig jo, elerhetetlen arban van --> ful-orr-gege. Neha csodakat jelent.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Pi ? Tul dragak ezek a gyarilag osszeeszkabalt kutyuk es nem garancia a hangjuk semmire. Ezek szerint. Vagy belefutsz egy joba a penzedert, vagy nem.

Pi-nel sem (kulso DAC-al), viszont a mozgaster a hangzas javitasra oriasi es penzben nem eppen fel milko, meg csini hazba teve se, ahogy tobben is kinaljak (bar ott is mar necc a DAC csere, ha beepitettel adjak es azt cserelned masikra).

Csak hangosan agyalok.

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Ez mondjuk igen jó kérdés, én is szívesen olvasnák ilyen jellegű felhasználói tapasztalatokat

Amit kammerer felvetett hordozható dap futóműként témán én ugrándoznék. Nem kell elszállni itt az árakkal feltétlen. A fórumon sok emberke használ ilyen kütyüket, biztosan össze lehet hozni néhány próbát. Csak "hangosan" gondolkodok...