- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Argos: Adjátok vissza a netet! - szeretnék elaludni!
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- MasterDeeJay: Alacsony fogyasztású házi szerver a korábbi projektekből összeépítve
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Geri Bátyó: Megint tahó voltam – SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- bambano: Bambanő háza tája
-
LOGOUT
Új hozzászólás Aktív témák
-
modder
aktív tag
Igaz, hogy a kód lehet jó dokumentáció, de ehhez a kód jól dokumentáltsága is szükséges, amiből aztán jó dokumentáció generálható. Nem Javadoc, mert az nem mutat semmit, de pl. Doxygen (vagy fizetős vállalati eszközök). -- ezt csak megjegyzésben írtam, tegyük fel, hogy ez adott.
Jól kifejtetted, a teljesség igénye nélkül néhány dolog ami még eszembe jut.
Mint mondtad, különböző modulok kapcsolódási pontjához hasznos a dokumentáció. Tegyük fel, hogy egy library-t megírt egy fejlesztő, aminek a használata szükségessé válik a projekt egy előrehaladottabb fázisában. Itt már nem biztos, hogy az automatikusan generált osztálydiagram elég, mert az nem fog semmit jelenteni a többi fejlesztő számára a lib használatát illetően. ilyen esetben, akár a hivatalos fejlesztői dokumentációban is megjeleníthető legalább valami kollaborációs diagramra szükség lesz, amit a fejlesztőnek kell létrehozni. -- te is hasonlóra gondoltál?
Egy kis csoportról beszélve, akik egy modulon dolgoznak, pedig szintén nem árt, ha ismerik az UML-t. Egy megbeszélés alkalmával rögzített program flow-t lehet rögzíteni akár papírra, így az adott iterációban vissza lehet hivatkozni rá. Kvázi ez egyenlő azzal, hogy nem kell fejben tartani. Ez egy informális dokumentáció, de UML-t használva még kevesebb hibához is vezethet, mint egy "móriczkarajz"
A használati eset és az activity diagramm legyen a projektvezető dolga szintén.
Ebben igazad van, de valakinek (a szoftverfejlesztőnek) el kell tudni olvasni azt.Rengeteg példa van arra, hogy a rendszer változott, csak a doksikban nem vezették át.
Igen, sajnos a dokumentációt is karban kell tartani. Ha már automatikusan generált doksit említettem, ezt lehet a buildelési fázishoz is kötni. Viszont elvetemült öltet lenne minden iterációban újravizsgálni a dokumentációt is.Egyetértek azzal, hogy nem kell túldokumentálni mindent, és jól működik általában a szoftverfejlesztés formális és informális megbeszélések alapján. Ami igazából a mondanivalóm, az az , hogy az UML teljesen alkalmas ezen megbeszélések alkalmával információátadásra, ideiglenes dokumentációként.
Dekompozició elve:
Minden dekompozició legvégül egy adatbázis tervhez vezet, de tényleg fölösleges az egész rendszert megtervezni adatbázis szinten az elején. Tulajdonképpen az iteratív szoftverfejlesztés pont erről szól, nem? Nem lehet úgy végigcsinálni egy szoftverfejlesztést, mint egy hidat: terv -> implementáció -> kész
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
● olvasd el a téma összefoglalót!
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- Új Dell 13 XPS 9315 Touch 4K+ HDR DolbyVision i7-1250U 10mag 16GB 512GB Intel Iris XE Win11 Garancia
- Fujitsu LIFEBOOK E449 i5-8130U 12GB 512GB 14" FHD 1 év garancia
- AKCIÓ! Lenovo Legion Slim 5 Gamer notebook - R7 7435HS 16GB RAM 1TB SSD RTX 4070 8GB GDDR6 WIN11
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 256GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3040, 96% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest