Hirdetés

Aktív témák

  • Tithian

    őstag

    válasz VladimirR #4063 üzenetére

    Tudnék jobbakat is mondani, ha nem este tíz lenne és nem feszülne a fejem a pozitivista szemléletű tananyagtól, amit az elmúlt napokban beletömtem... Sebaj. :)

    Az elmúlt 9 hónapban 12,000 km-t volt szerencsém vonatozni (szigorúan csak másodosztályon, bár marxista logikával ezek osztályáruló szerelvények lennének). Ahogy a szlogenük is mondja: a másodosztály kényelme nem álom.
    Először nem értettem, aztán megértették. Az sem semmi, amikor a vonat belsejében érezni, hogy meg van dőlve a vasúti pálya, s odabent látni, ahogy durván 15-20 fokban meg van dőlve a kocsi. Azt is szeretem, amikor a kis piros ''lefullad'', vagy amikor 10 percig állunk, mert a váltót úgy működtetik, hogy a vonat érkezésekor valaki biciklire pattan, kiteker a váltóhoz, vált, visszajön, s jelez, hogy mehetünk.
    De a kedvenceim akkor is a fűtés és a világítás. Nem egyszer nem működött a világítás, s sötét lévén az ellenőr elemlámpával jött leolvasni a bérleteket. A fűtési rendszerben pedig három fokozat van, ebből kettő nagyon forró, az egyik pedig a kikapcs. Borzalmas, hogy az ember örül, ha télen nincs fűtés, mert nem lesz rosszul a kisgatyában is elviselhetetlen melegtől (vagy csak én vagyok hidegvérű, az 50-60 év átlagéletkorú utazóközönséget láthatólag csak ritkán zavarta a szottyasztó meleg).

    [Szerkesztve]

    </örök nyugalom> Mottó: "Te nem vagy én, ezért ..."

Aktív témák

Hirdetés